20. Fejezet. Optimális valutaövezetek és az európai tanulságok. Slides prepared by Thomas Bishop
|
|
- Zsolt Halász
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 20. Fejezet Optimális valutaövezetek és az európai tanulságok Slides prepared by Thomas Bishop
2 Tartalom Bevezetés Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) Gazdasági integráció és a rögzített árfolyam előnyei és hátrányai Esettanulmány: Optimális valutaövezete Európa? Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-2
3 Bevezetés 1999 január 1-jén az EU 11 tagországa közös valutát vezetett be, az eurót. Gazdasági és Pénzügyi Unió (Economic and Monetary Union, EMU) Monetáris politika irányítása a közösen vezetett ESCB (European System of Central Banks, Központi Bankok Európai Rendszere) Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-3
4 A Werner-terv, 1971 március Növelni Európa szerepét a világ pénzügyi rendszerében Az Európai Uniót valódi egységes piaccá alakitani, azaz a korlátozásoknak a megszüntetése, és az EUnak az Egyesült Államok mintájára történő nagy, egységes piaccá alakítása volt. Attól is tartottak, hogy ha az árfolyammozgások jelentősen megváltoztatják az Európában belüli arányokat, megerősödnek azok a politikai erők, amelyek ellenségesen viszonyulnak az Európán belüli szabad kereskedelemhez. Az EU által elért jelentős gazdasági integráció végül politikai egyesítéshez fog vezetni. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-4
5 Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) Az as dollárválság idején, Németország, Hollandia, Belgium és Luxemburg a dollárral szembeni közös nem hivatalos lebegtetésre tértek át, ami valutakigyóként ismért. A valuatkigyó a szélesebb körű Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) előjátékának tekinthető Az EMS árfolyam-mechanizmusában eredetileg részt vevő nyolc ország Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Dánia, Irország, Luxemburg és Hollandia 1979 márciusától kezdte működtetni a kölcsönösen rögzített árfolyamok rendszerét: részt vevő valuták árfolyamát egy előirt ingadozási sávon belül tartsák. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-5
6 Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) elején amikor az éves inflációs ráták a német 2,7 százaléktól az olasz 12,1 százalékig terjedtek kilátástalannak tűnt egy rögzitett rendszer 1989-ben csatlakozott Spanyolország, 1990-ben Nagy-Britannia és 1992 elején Portugália augusztusáig az EMS által rögzített legtöbb árfolyam ± 2,25 százalékos sávban mozoghatott 1993 augusztusában a spekulációs támadások nyomására az összes EMS-sávot (kivéve a márka és a gulden között) ± 15 százalékra szélesítettek Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-6
7 Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) es válság alatt Franciország azzal csökkentette a spekulációs támadások esélyét, hogy devizapiaci korlátozásokat tartott fenn, amelyek közvetlenül korlátozták a belföldiek pénzének más valutára váltását. A még fennmaradó EU-n belüli pénzügyi korlátozásokat 1995-re törölték el. Az márciusi kezdet és 1987 januárja között 11 kiigazítás történt. Az 1987-et követő öt és fél évben semmilyen gazdasági esemény nem tudta megingatni az EMS rögzitett árfolyamok iránti elkötelezettségét. Ez a helyzet azonban 1992-ben véget ért. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-7
8 1992-es válság Ekkor a Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesitése miatt gazdasági sokkok aszimmetrikus gazdasági nyomáshoz vezettek Németországban és főbb EMSpartnereiben. A Németország és partnerei közötti politikai ellentét 1992 szeptemberétől az EMS árfolyamparitásai elleni heves spekulativ támadások sorozatához vezetett. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-8
9 A német pénzügyi dominancia és az EMS hitelességi elmélete Azzal, hogy valutáik árfolyamát a német márkához rögzitették, a többi EMS-ország valójában a német Bundesbank inflációellenes elkötelezettségének hitelességét importálta. Ez a nézet az EMS hitelességi elmélet, A Németországon kívüli EMS-országok egyre inkább német márkában tartották tartalékiakat, és azt használták intervenciós eszközként, amikor árfolyamuk túlságosan eltávolodott a márka hivatalos árfolyamától. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-9
10 Az EMS Az EMS N-dik valutaproblémája úgy oldódott meg, hogy Németország alakitotta a rendszer monetáris politikáját, mig a többi ország a német márkához kötötte valutájának árfolyamát. Az inflációra hajlamos EMS-országok, mint Olaszország, vezetői hitelessé váltak azzal, hogy a monetáris politikai döntéseket a német központi bank kezébe adták. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
11 Delors bizottság 1989-ben az Európai Bizottság elnöke, Jacques Delors vezette bizottság: a cél a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU). A Delors-terv első szakaszában valamennyi tagországnak be kellett lépnie az EMS árfolyammechanizmusába (ERM). A második szakaszban szűkitették az árfolyamsávokat. Végül a nemzeti valutákat az egységes európai valutára cseréltek le, valamint az összes monetáris politikai döntés átruházták az Központi Bankok Európai Rendszerére. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
12 Maastricht december 10-én Maastricht ig mind a 12 akkori EUtagország ratifikálta a maastrichti szerződést 1995-ös csatlakozásakor Ausztria, Finnország és Svédország is elfogadta a szerződés feltételeit. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
13 Miért mozdultak el az EU-országok az EMS-től a közös egységes valuta felé? Az EU-valuta jobban megvalósitja az Európai integrációt, mint a rögzitett árfolyam Néhány EU ország úgy vélte, hogy az EMS német vezetése EMS-partnerei erdekei ellenében túlhangsúlyozta a német célokat. Az ECB jobban figyelembe veszi más országok problémáit. A különböző valuták közti bármilyen rögzitett árfolyamrendszer heves spekulativ támadások célpontja lehet Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
14 Maastrichti kritériumok A maastrichti szerződés nem tartalmazta az euró elnevezést, hanem ECU (European Currency Unit). A maastrichti szerződés lényege, hogy mielőtt valakit felvenébek az EMU-ba: - az ország inflációs rátája 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező EUtagország inflációjának átlagát - az országnak stabil árfolyamot kell fenntartania az ERM-ben, anélkül hogy saját kezdeményezésre leértékelné. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
15 Maastrichti kritériumok Az ország költségvetési hiánya nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál Az ország államadósságának kisebbnek kell lennie vagy közetitenie kell a GDP 60 százalékának megfelelő szinthez Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
16 Stabilitási és növekedési egyezmény Ezen felül 1997-ben az európai vezetők elfogadták a szerződést kiegészítő stabilitási és növekedési egyezményt (Stability and Growth Pact, SGP), amely tovább szűkítetté a fiskális politika mozgásterét. Az SGP tartalmazza, hogy középtávon a költségvetési cél az egyensúly közeli, illetve szufficites legyen. Az SGP-ben szerepel egy tervezet a pénzügyi büntetésekre is, amelyekkel azokat az országokat sújtják, amelyek nem korrigálják a túlzott mértékű deficitet. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
17 Német álláspont Az EMU 1997-es közeledésével a német közvélemény továbbra is ellenezte az eurót, mert általános volt a kétség azzal kapcsolatban, hogy az új valuta olyan erős lesz, mint a márka volt. A német kormány azért igényelte az SGP-t, hogy meggyőzze szavazóit arról, hogy az új eurórendszer valóban alacsony inflációval jár. A maastrichti szerződés megalkotói egy olyan független jegybankot akartak létrehozni, amely mentes azoktól a politikai befolyásoktól, amelyek inflációhoz vezethetnek. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
18 Gazdasági integráció és a rögzitett árfolyam előnyei A rögzitett árfolyamrendszerherz történő csatlakozás pénzügyihatékonyság-nyeresége azzal a megtakaritással egyenlő, amely a lebegő árfolyam mellett felmerülő bizonytalanság, számitási nehézségek és tranzakciós költségek elkerüléséből származik. Ez a pénzügyihatékonyság-nyereség annál nagyobb, minél nagyobb fokú az adott ország és övezet közötti gazdasági integráltság. Ilyenkor azt feltételezzük, hogy a nagyobb területű árfolyamövezet stabil és kiszámitható árszinvonallal rendelkezik. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
19 Gazdasági integráció és a rögzitett árfolyam előnyei: Probléma akkor is jelentkezhett, ha a gazdasági szereplők nem hisznek a csatlakozó ország elkötelezettségében a rögzitett árfolyam iránt. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
20 Gazdasági integráció és a rögzitett árfolyam hátrányai A költségek azért merülnek fel, mert az árfolyamövezethez csatlakozó ország lemond arról, hogy árfolyam- és monetáris politikáját használja a kibocsátás és foglalkoztatottság stabilizálásának érdekében. Képzeljük el, hogy a csatlakozó ország valutájának árfolyamát az euróhoz köti és a termékei iránt aggregált kereslet csökken. A csatlakozó ország csak akkor van komoly veszélyben, ha egyedül a csatlakozó ország szembesül keresletcsökkenéssel. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
21 Gazdasági integráció és a rögzitett árfolyam hátrányai Egy rögzitett árfolyamú övezet és az ehhez csatlakozó ország közötti integráció magas foka csökkenti azt a gazdaságistabilitás-veszteséget, ami az árupiaci zavarokból származik. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
22 Gazdasági integráció és a rögzitett árfolyam hátrányai Az olyan régiók, amelyek gazdasága az áru- és szolgáltatáskereskedelemmel, valamint a tényezők áramlásával szorosan kapcsolódik egymáshoz, optimális valutaövezetet alkotnak. Ez a következtetés segit megértenünk, hogy az Egyesült Államok, Japán és Európa miért lebegteti valutáinak árfolyamát. Bár ezek a területek kereskednek egymással, ennek GNP-hez viszonyitott mértéke szerény, ráadásul a régiók közötti munkaerő-mobilitás is alacsony. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
23 Az optimális valuta övezet elmélete A GG görbe: ha egy ország valutájának árfolyamát rögzített árfolyamú valutájához köti, akkor az ország által elérhető pénzügyihatékonyságnyereség annál nagyobb, minél nagyobb fokú az adott ország és övezet közötti gazdasági integráltság. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
24 Az optimális valuta övezet elmélete Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
25 Az optimális valuta övezet elmélete A csatlakozásból származó gazdaságstabilitás-veszteség (az ország lemond arról, hogz árfolyam- és monetáris politikáját használja a kibocsátás és foglalkoztatottság stabilizálásának érdekében) az ország kereskedelmi partnereivel fennálló gazdasági integráció mélységével függ össze. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
26 Az optimális valuta övezet elmélete Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
27 Az optimális valuta övezet elmélete Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
28 Esettanulmány: Optimális valutaövezete Európa? Egy ország nagyobb valószínűséggel profitál a valutaövezethez történő csatlakozásából, ha gazdasága szorosan integrált az övezetével. Tovább maradnak eltérések az egy ár törvényétől, néhány terméknél jelentős árkülönbségek jelentkeznek. Csak később derül ki, hogy az euró az árak könnyebb összevethetőségével elősegíti-e az EMU termékpiacainak nagyobb integráltságát. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
29 Esettanulmány: Optimális valutaövezete Európa? Az európai országokon belüli munkaerőmobilitás korlátozásokba ütközik. Kevés bizonyíték van arra, hogy Európa áru- és tényezőpiacai elég egységesek az optimális valutaövezet kialakításához. A tőke zavartalanul mozoghat ugyan, a munkaerő mobilitása azonban sehol sem közelíti meg azt a szintet, amellyel egy ország könnyen alkalmazkodhat az árupiac zavaraihoz. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
30 Members of the European Union EEA = European Economic Association, a free trade group with the EU. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
31 Fig. 21-1: Members of the Euro Zone as of January 1, 2014
32 Összefoglalás 1. Az Európai Unió országainak két fő okuk volt a kölcsönösen rögzített árfolyam választására: azt gondolták, hogy a pénzügyí együttműködés nagyobb súlyt ad nekik a nemzetközi gazdasági tárgyalásokon, és úgy tekintettek a rögzített árfolyamokra, mint ami beteljesíti a közös európai piac kialakítását célzó EU-reformok intézkedéseit. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
33 Összefoglalás (2) Az EU-n belüli rogzített árfolyamok európai pénziigyi rendszerét 1979 márciusában vczették be, és eredetileg Belgiumot, Dániát, Franciaországot, Hollandiát, írországot, Luxemburgot, Németországot és Olaszországot foglalta magában. Ausztria, Nagy-Britannia, Portugália és Spanyolország késobb csatlakozott. Az 1992 szeptemberében bekövetkezett valutaválság során Nagy-Britannia és Olaszország valutájuk árfolyamának szabad lebegtetésére tért át augusztusában a folyamatos spekulációs támadás hatására a legtöbb EMS-valuta árfolyamsávját ±15 százalékra szélesítették. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
34 Összefoglalás (3) Gyakorlatilag az összes EMS-valuta a német márkához volt kötve. Ennek eredményeképpen Németország alakíthatta az EMS monetáris politikáját, mint ahogy azt az Egyesült Államok tette a Bretton Woods-i rendszerben. Az EMS hitelességi elmélete szerint a részt vevő országok, valutáiknak a német márkához kötésével a német Bundesbank inílációellenes hímevéból profitáltak. Az EMS-országok inflációs rátája végül valóban megkozelítette Németország általában alacsony inflációs rátáját. Bírálói szerint azonban Németország, többször visszaélt domináns hclyzetével. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
35 Összefoglalás (4) január 1-jén tizenegy EU-ország egy közös valuta, a Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB) által forgalomba hozott euró elfogadásával Gazdasági és Pénzügyi Uniót (EMU) hozott létre. Az ESCB az EU-tagok központi bankjaiból és a frankfurti székhelyü Európai Központi Bankból áll, amelynek kormányzó testülete irányítja az EMU monetáris politikáját. Az EMS rögzített árfolyamrendszere és az EMU közötti átmeneti időszak intézkedéseit a maastrichti szerződés részletezi, amit 1991 decemberében írtak alá az európai vezetők. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
36 Összefoglalás (5) A maastrichti szerzódés makrookonómiai konvergenciakritériumokat fogalmaz meg, amelyek teljesítése szükséges ahhoz, hogy egy EU-ország beléphessen az EMU-ba. A konvergenciakritériumok biztosították a Németországhoz hasonlóan alacsony inflációval rendelkezó országok választóit, hogy a közös európai valuta ugyanolyan értékálló lesz, mint a német márka. Németország ragaszkodott stabilitási és novekedési egyezményhez (SPG), amely korlátozza az EMU- tagok onálló koltségvetési politikáját. Az SPG és az EMU egyiittesen tehát az eurózóna országait mind koltségvetési, mind monetáris téren megfosztja az onálló gazdaságpolitika lehetóségétól
37 Összefoglalás (6) Az optimális valutaüzéretek elmélete szerint azoknak az országoknak érdemes rögzített árfolyamú övezetet létrehozni, amelyek gazdasága az áru- és tényezőáramláson keresztül szorosan kapcsolódik egymáshoz. Egy ország arról szóló döntését, hogy csatlakozzon-e a rögzített árfolyamú övezethez, a csatlakozásból származó pénzügyi hatékonysúg-nyereség és gazdasági stabilitás-veszteség különbségé határozza meg. Csak a gazdasági integráltság kritikus mértéke felett lesz érdemes csatlakozni az övezethez. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
38 Összefoglalás (7) Úgy túnik, az Európai Unió nem teljesíti az optimális valutaövezet összes kritériumát. Bár az es reform lebontotta az Európai Unió piaci integrációja elött álló legtöbb akadályt, az EU-n belüli kereskedelem még viszonylag alacsony mértékű. Ráadásul az EUországok közötti, sőt az EU-országokon belüli munkaerő-mobilitás is korlátozottabb, mint az Egyesült Államokhoz hasonló más nagy valutaövezetekben. Végül az Európai Unió költségvetési föderalizmusa túlságosan alacsony szintű ahhoz, hogy tompíthassa a tagországokat eltérően érő gazdasági sokkok hatásait. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
39 Kulcsfogalmak EMS hitelességi elmélete Európai pénzügyi rendszer Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) Gazdaságistabilitâs-veszteség Kôltségvetési fôderalizmus Maastrichti szerzôdés Optimâlis valutaôvezetek Pénzügyihatékonysâg-nyereség Stabilitási és növekedési egyezmény (SGP) Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved
Monetáris Unió.
Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban
RészletesebbenChapter 15. Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon. Slides prepared by Thomas Bishop
Chapter 15 Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon Slides prepared by Thomas Bishop Bevezetés Egységes ár elve Vásárlóerő paritás (Purchasing Power Parity) Az infláció és az kamatlábak közötti hatás:
RészletesebbenGAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATA
GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATA 1. Kedvezményes kereskedelmi övezet (csökkentett vámtarifák a részt vevő országok között) 2. Szabadkereskedelmi övezet (a részt vevő országok
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenA Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer
Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF
Részletesebben08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT
2 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÚT A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA FELÉ A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS MEGERŐSÍTÉSE KENGYEL ÁKOS Ph.D., Doc. Habil. EGYETEMI DOCENS BCE NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET
RészletesebbenAz eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)
Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Kiindulási pontok I. Az eurózóna tagsági feltételeinek tekinthető maastrichti konvergencia-kritériumok
RészletesebbenAz Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem
Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339
RészletesebbenJavaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenHorvath Julius. 14. Fejezet. Pénz, kamatláb és valutaárfolyam. Slides prepared by Thomas Bishop
Horvath Julius 14. Fejezet Pénz, kamatláb és valutaárfolyam Slides prepared by Thomas Bishop Tartalom A pénz definíciója Az egyéni pénzkereslet Aggregált pénzkereslet Pénzkínálat és árfolyam rövid távon
RészletesebbenVan-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak?
Észtország, Magyarország, európai csatlakozás Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak? Az észt miniszterelnök januárban bejelentette, hogy fel fogja kérni az EU brüsszeli bizottságát: vizsgálja
RészletesebbenHogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat
Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan
RészletesebbenAz euró bevezetése Magyarországon
Debreceni Egyetem Informatika kar Az euró bevezetése Magyarországon Konzulens: Dr. Győrffy Dóra Készítette: Pálfy István Gazdaságinformatikus Debrecen, 2010 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3 2. Az Európai
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
Részletesebben19. Fejezet. Gazdaságpolitika és koordináció a lebegő árfolyamok rendszerében. Slides prepared by Thomas Bishop
19. Fejezet Gazdaságpolitika és koordináció a lebegő árfolyamok rendszerében Slides prepared by Thomas Bishop Tartalom A lebegő árfolyamok rendszere melletti érvelés Érvek a lebegő árfolyamok rendszere
RészletesebbenKöltségvetési szabályok
Költségvetési szabályok Baksay Gergely, MNB, költségvetési elemzések igazgatója Sopron 2016. szeptember 29. Vázlat 1. A költségvetési szabályok eredete és alapelvei 2. Magyar költségvetési szabályok E
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenEURÓPAI FÜZETEK 50. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Nagy Csaba Gazdaságpolitikai koordináció és fiskális politika a GMU-ban
EURÓPAI FÜZETEK 50. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Nagy Csaba Gazdaságpolitikai koordináció és fiskális politika a GMU-ban Gazdasági és Monetáris Unió A Miniszterelnöki
RészletesebbenA globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek
A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek Szapáry György Kecskemét 2016.09.16. Szapáry, 2016 1 Tévhit 1 és tény Tévhit: a válság költségvetési és szuverén adósság válság volt, vagyis a
RészletesebbenKicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása
Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenEuróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK
Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenMonetáris politika Dr. Csapó János
Monetáris politika Dr. Csapó János Gazdasági és monetáris unió - és az euró 2002. január r 1-je 1 óta, több, t mint 300 millió európai polgár r használja az eurót t napi rendszerességgel. Az euró olyan
RészletesebbenRESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai
Részletesebben11. Infláció, munkanélküliség és a Phillipsgörbe
11. Infláció, munkanélküliség és a Phillipsgörbe Infláció, munkanélküliség és a Phillips-görbe A gazdaságpolitikusok célja az alacsony infláció és alacsony munkanélküliség. Az alábbiakban a munkanélküliség
RészletesebbenMit tudunk az Európai Unióról? 3.rész
2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenMikor lehet horvát euró?
Mikor lehet horvát euró? EURO ANTE PORTAS CROATIAE Scherczer Károly Róbert vezető külgazdasági attasé, Zágráb 2018. szeptember 7. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Horvát Köztársaság parlamentáris
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenÉpítési Piaci Prognó zis 2017.
Építési Piaci Prognó zis 2017. Világgazdaság Nemsokára az eddigi egymilliárd helyett három milliárd ember fog fejlett országban élni. Az lenne a csoda, ha egy ilyen folyamat nem járna megrázkódtatásokkal.
RészletesebbenAz EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?
Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban
RészletesebbenA fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok
RészletesebbenAZ ERM II MŰKÖDÉSE ÉS TAPASZTALATAI
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR Nemzetközi gazdálkodás szak Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány AZ ERM II MŰKÖDÉSE ÉS TAPASZTALATAI Készítette: Szakács Zsófia Budapest,
Részletesebben2,8%-a volt. Az államadósság az eurózónában a GDP 70,7%-át, az EU-25-ben 63,3%-át tette ki. Vö. News Release 117/2004, szeptember 23.
Eurostat News Release 2005. március 18. Első eredmények az EU-tagállamok 2004. évi államháztartási hiányáról és államadósságáról 2004-ben az eurózóna és az EU-25 országainak államháztartási hiánya a GDP
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai Unió pénzügyi rendszere 140. lecke Elméleti alapok Integráció
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenEURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM
EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM (Csíkszereda 2006. május 7.) INTEGRÁCIÓ ELMÉLETBEN PREFERENCIÁLIS VÁMÖVEZET: a résztvevők vám- és egyéb kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak. Lehet
RészletesebbenMakrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.
Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső
RészletesebbenMonetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után
Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.
RészletesebbenKi menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.
Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása Martin József Péter Szeged, 2011. április 21. Témák Válság előtti helyzet AZ EU a válságban A válságra adott válasz: újraszabályozás Dilemmák Válság előtti
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenAz Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról
Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 214. október 21. Jelentés a 213. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 2,9, illetve
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
RészletesebbenEurópai Gazdasági és Monetáris Unió
2 P122-A103-1-1 P122-A103-1-1 3 Melléklet az 1. feladatlaphoz Európai Gazdasági és Monetáris Unió 1. Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió, vagy egyszerűbben Gazdasági és Monetáris Unió (EGMU vagy GMU)
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenAz Eurostat 67/2017. számú sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 24. Első jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról
Az Eurostat 67/217. számú sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 217. április 24. Első jelentés a 216. évi kormányzati hiányról és adósságról Az euróövezet és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi
RészletesebbenA gazdasági helyzet alakulása
#EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint
RészletesebbenSlides prepared by Thomas Bishop. Árfolyam és devizapiac
Slides prepared by Thomas Bishop Árfolyam és devizapiac Tartalom Az árfolyam és a nemzetközi műveletek A devizapiac A devizaeszközök kereslete A devizapiaci egyensúly Kamatlábak, várakozások és az egyensúly
RészletesebbenA fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság
A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Sisakné dr. Fekete Zsuzsanna Magyar Nemzeti Bank Statisztika Fizetésimérleg-statisztika
Részletesebben57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország
57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország Az európai építési piac kilátásai 2004-2006 között Összefoglaló Készítette: Gáspár Anna, Build & Econ Stockholm, 2004. június 10-11. Gyógyulófélben
RészletesebbenVezetői összefoglaló június 19.
2017. június 19. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint árfolyama az euróval és a svájci frankkal szemben erősödött, a dollár ellenében stagnált. A BUX 33,6 milliárd forintos, jóval az átlag feletti
RészletesebbenAzon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki
Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael
RészletesebbenEurostat Euro Indicators News Release 55/ április 23.
Eurostat Euro Indicators News Release 55/2007 2007. április 23. Jelentés a 2006. évi kormányzati hiányról és államadósságról Az eurózóna és az EU-27 tagállamainak kormányzati hiánya 1,6, illetve 1,7%-a
RészletesebbenAz Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról
Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 215. április 21. Jelentés a 214. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 2,4, illetve
RészletesebbenNemzetközi pénzügyek. 3. Az euro övezet
Nemzetközi pénzügyek 3. Az euro övezet Mitől függ érdemes-e közös valutát használni Kiindulás Merev árak és bérek mellett a sokkok kezelésére az árfolyamon keresztül vezet a legjobb út Akkor mi kell ahhoz,
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2017) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése 2016-ban a tagállamoknak 66 új irányelvet kellett átültetniük.
RészletesebbenNemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam
Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011. őszi félév, Pénzpiac Belföld 1 Pénzkínálat MS P 2 Pénzkereslet L = L (Y, i) 3 Egyensúly MS P Külföld
Részletesebben1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban
Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.
RészletesebbenGyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac
Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett
RészletesebbenA május m. 1-jén 1 n csatlakozott. Keleti Károly K 2010
A 2004. május m 1-jén 1 n csatlakozott kelet-közép-eur európai országok első öt éve az Európai Unióban Keleti Károly K pályp lyázat 2010 Előad adó: : Kelemen NóraN Maastrichti kritériumok riumok Az európai
RészletesebbenA német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság
RészletesebbenTények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban
Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.
RészletesebbenAz Otthonteremtési Program hatásai
Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.
RészletesebbenÁrfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés
Árfolyamok Miskolci Egyetem mesterképzés 24 órás devizapiac (Forex) Dollár/euró árfolyam alakulása (1999-2014 hónapvégi,ecb) 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1 0,9 0,8 jan..99 jún..99 nov..99 ápr..00 szept..00
Részletesebben4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100
RészletesebbenAz eszközalap árfolyamokat és hozamokat folyamatosan nyomon követheti a oldalunkon.
Kapcsolódó eszközalapok árfolyamai és visszatekintő hozamai Az alábbi táblázat tartalmazza a kapcsolódó eszközalapok - fejlécben megadott napon érvényes vételi nettó árfolyamait, valamint visszatekintő
RészletesebbenAz általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 188. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :
k,
RészletesebbenAz előadás tartalma. 1. Világgazdasági kilátások. 2. Magyarország Gazdasági kilátások. 3. Devizapiaci várakozások. Sebességvesztés
Az előadás tartalma 1. Világgazdasági kilátások Sebességvesztés 2. Magyarország Gazdasági kilátások Csökkenő bizonytalanság felszálló köd 3. Devizapiaci várakozások EUR/HUF, EUR/CHF, EUR/USD Európai gazdasági
RészletesebbenAz eszközalap árfolyamokat és hozamokat folyamatosan nyomon követheti a www.nn.hu/hozamszamlalo oldalunkon.
Kapcsolódó eszközalapok árfolyamai és visszatekintő hozamai Az alábbi táblázat tartalmazza a kapcsolódó eszközalapok - fejlécben megadott napon érvényes vételi nettó árfolyamait, valamint visszatekintő
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ
RészletesebbenADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN
ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek
RészletesebbenELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS
ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2008. március Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu
RészletesebbenAz Eurostat sajtóközleménye az eurómutatókról október 22. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról
Az Eurostat sajtóközleménye az eurómutatókról 2010. október 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat a kormányzati hiány- és adósságadatokat 1 jelenleg 26 országra vonatkozóan
RészletesebbenVezetői összefoglaló március 21.
2017. március 21. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróval szemben gyengült, a svájci frank és a dollár ellenében pedig erősödött. A BUX 9,2 milliárd forintos, átlag alatti forgalom
RészletesebbenFogyasztói Fizetési Felmérés 2013.
Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,
RészletesebbenA LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN
Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK
RészletesebbenA CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban
A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság
RészletesebbenMiért jó az euro az uniónak? Megszűnik az árfolyamkockázat az eurozóna tagországain belül. 1999.01.01. VIRTUÁLIS VALUTA 2002.01.01 BANKJEGYEK, ÉRMÉK Az EURO jele: Tudod-e, hogy mi volt az euro előtti nemzeti
RészletesebbenGazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés Nemzeti
RészletesebbenMilyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából?
Milyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából? Darvas Zsolt Az euro bejövetele a magyarokhoz Konferencia a GKI 25. születésnapja alkalmából Budapesti Kongresszusi
RészletesebbenAz eszközalap árfolyamokat és hozamokat folyamatosan nyomon követheti a oldalunkon.
Kapcsolódó eszközalapok árfolyamai és visszatekintő hozamai Az alábbi táblázat tartalmazza a kapcsolódó eszközalapok - fejlécben megadott napon érvényes vételi nettó árfolyamait, valamint visszatekintő
RészletesebbenICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban
ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok
RészletesebbenUrsprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra?
Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Stabilitás mindenek felett: új prioritások a célokban: gyors növekedés
RészletesebbenKONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS
KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS MAGYARORSZÁG HELYZETE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ KONVERGENCIAKRITÉRIUMAINAK TELJESÍTÉSÉBEN 2003 VÉGÉN A Mûhelytanulmányok sorozatban megjelenô
RészletesebbenSimor András. Pénzügyi Csúcstalálkozó
Konvergencia és strukturális reformok Simor András Pénzügyi Csúcstalálkozó 2008 április 14. Áttekintés 1. Az euro bevezetésének közgazdasági feltételei 2. Munkaerőpiaci rugalmasság 3. Termékpiaci verseny
RészletesebbenBUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK (francia nyelven) Nappali tagozat. Külgazdasági vállalkozások szakirány
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK (francia nyelven) Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozások szakirány A GÖRÖG ADÓSSÁGVÁLSÁG SZEREPE AZ EURÓZÓNA SZABÁLYRENDSZERÉNEK
RészletesebbenIS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Rövid távú modell IS-LM-AD Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? IS-LM modell ismerjük a kamat és a jövedelem közti kapcsolatot az árupiacon (IS görbe) ismerjük
RészletesebbenÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSE
ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSE Állami számvevőszék (ÁSZ): 2003. évi,,üvegzseb törvény alapján minden olyan helyet ellenőrizhet, ahol állami pénz használnak fel. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI): kormány
RészletesebbenIPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
Részletesebben