Ténymegállapító vizsgálati jelentése. I. Ténymegállapító vizsgálat elrendelése

Átírás

1 Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója és Portik Tamás, a hazai szervezett bűnözés egyik kulcsfigurája között létrejött találkozókkal összefüggő nemzetbiztonsági kérdések, kockázatok és jogsértő cselekmények vizsgálatára létrehozott ténymegállapító albizottság Ténymegállapító vizsgálati jelentése I. Ténymegállapító vizsgálat elrendelése 2o12 őszén a sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a szocialista kormány által irányított titkosszolgálat vezetője személyesen találkozott az alvilág egy ismert és meghatározó alakjával. A megjelent információk tisztázása érdekében az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, kormánypárti képviselők kezdeményezésére, többször kért információt az illetékes szervektől a szervezett bűnözés és a nemzetbiztonsági szolgálatok esetleges kapcsolatáról, valamint több meghallgatást is tartott a felvetődött kérdések tisztázására. Ennek során nyilvánvalóvá vált, hogy sem a korábbi szolgálati vezetők, sem a találkozón résztvevő személyek nem adtak teljes körű és valós tájékoztatást. A Nemzetbiztonsági bizottság április 30 - án egyhangúlag elfogadott határozatában a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvény 14. (4) bekezdésének e) pontja alapján ténymegállapító vizsgálat lefolytatásáról döntött. A ténymegállapító vizsgálat folyamán az alábbi kérdések tisztázását tűzte ki célul : Laborc Sándor korábbi NBH főigazgató és Portik Tamás, a hazai szervezett bűnözés egyik kulcsfigurája közötti találkozók előzményei, milyen volt a szervezett bűnözés felderítését elősegítő nemzetbiztonsági munka hatékonysága az olajügyek idején, majd azt követően, különös tekintettel Portik Tamásra és az Energol Rt. tevékenységére, a tőle elvárható szakmai gondossággal járt-e el a Nemzetbiztonsági Hivatal az elmúlt éveltben a hazai szervezett bűnözést felderítő munka, illetve az erre irányuló nyomozó hatósági munkát segítő tevékenysége során, az Energol ügy kirobbanását követően szökésben lévő Portik Tamás felltutatását, mozgásának felderítését a hazai és a külföldi bűnüldöző szerveltltel együttműltödésben mennyire segítette elő az NBH, volt-e bármilyen munkakapcsolat Portik Tamás és bármely nemzetbiztonsági szolgálat vagy annak munkatársa között az 199o-es évek eleje óta, különös tekintettel az olajügyek időszabára, majd Portik azt követő bujkálási időszakára, milyen céllal és mennyire körültekintő módon realizálták a korábbi főigazgató és munkatársa, valamint a Portik Tamás közötti találkozókat, milyen információk álltak a főigazgató rendelkezésére a találkozó előtt Portik Tamásról, mi volt a találkozók utóélete, vizsgálták-e a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, majd később az Alkotmányvédelmi Hivatalnál a Portik Tamás által a nemzetbiztonsági szolgálatok

2 2 főigazgatója és munkatársa részére átadott információk valóságtartalmát, ellenőrizték-e az egyes állítások, illetve vállalások teljesülését, történtek-e feladatszabások, intézkedések a találkozókat követően, milyen információk keletkeztek 2008 júniusa óta Portik Tamás, Laborc Sándor és munkatársa közötti kapcsolatról, a kapcsolattartás formájáról, fellelhetők-e információk a felek közötti" szóbeli megállapodásban foglaltak megvalósításáról, mit tett és tesz az Alkotmányvédelmi Hivatal a találkozón elhangzottak figyelembevételével meglévő, illetve feltételezhető nemzetbiztonsági kockázatok feltárása és minimalizálása érdekében, a rendelkezésre álló információk alapján a tőle elvárható hatékonysággal segítettee a Laborc Sándor vezette NBH a szervezett bűnözés felderítésére irányuló nyomozóhatósági munkát. A ténymegállapító vizsgálat lefolytatására a Nemzetbiztonsági bizottság az eljárást kezdeményező Mile Lajos képviselő elnökletével albizottságot állított fel a Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója és Portik Tamás, a hazai szervezett bűnözés egyik kulcsfigurája között létrejött találkozókkal összefüggő nemzetbiztonsági kérdések, kockázatok és jogsértő cselekmények vizsgálatára létrehozott ténymegállapító albizottság" (továbbiakban : Ténymegállapító albizottság) néven. A Nemzetbiztonsági bizottság határozata szerint a Ténymegállapító albizottságnak az alakuló ülését követő 12o napon belül kell elkészítenie jelentését. Ezt a határidőt a Nemzetbiztonsági bizottság két alkalommal is meghosszabbította. Legutóbbi döntésével a jelentés elkészítésének határidejét február 28-ában határozta meg. A Ténymegállapító albizottság május 14-i ülésén fogadta el munkatervét. Eszerint a releváns dokumentumok vizsgálatát követően a meghallgatásokra alulról felfelé építkező rendszerben" (vagyis az alacsonyabb beosztású munkatársakkal kezdődően és a felelős kormánytagokkal bezáróan) került sor. II. Albizottság tevékenysége A 2013 májusától júliusig terjedő időszakban a Ténymegállapító albizottság tagjai és szakértői az Alkotmányvédelmi Hivatal kijelölt helyiségében áttanulmányozták a rendelkezésre bocsátott iratokat. A megismert információk alapján a ténymegállapító vizsgálatba bevont iratok köre többször bővült. A Ténymegállapító albizottság a rendelkezésre bocsátott iratok megismerését követően, július 15-i ülésén döntött az Alkotmányvédelmi Hivatal jelenleg szolgálati jogviszonyban álló, illetve jogelődje, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt munkatársai közül meghallgatandó személyekről. A meghallgatások ezen első körére szeptember-október hónapban az Alkotmányvédelmi Hivatalban került sor novemberében kezdődött meg a meghallgatások második köre, amelynek keretében a Ténymegállapító albizottság a korábbi főigazgatók, kormányzati tisztségviselők és Portik Tamás meghallgatását tervezte. Ennek megfelelően a második körös meghallgatások során megjelent és nyilatkozott Balajti László korábbi főigazgató és Szilvásy György volt tárca nélküli miniszter. Laborc Sándor többszörös

3 3 meghívás ellenére sem jelent meg a Ténymegállapító albizottság előtt. Miután az Nbtv-t együttműködési kötelezettséget előíró rendelkezése hatályba lépett, Laborc Sándor idézésre megjelent a Ténymegállapító albizottság előtt. Portik Tamás meghallgatására szintén sor került a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben. A vizsgálatot, az üggyel kapcsolatos körülmények tisztázását jelentősen nehezítette, hogy a találkozókon résztvevő meghallgatottak többször egymással is ellentmondásba keveredtek, valamint az azt követően megtett intézkedéseikről sem tudtak számot adni. III. Ténymegállapító vizsgálat megállapításai A teljes körű adatok hiányában a ténymegállapító vizsgálat folyamán megfogalmazódó kérdésekről nem lehet kimerítő megállapításokat tenni. A Ténymegállapító albizottság azzal a fenntartással rögzíti megállapításait, hogy azok a rendelkezésre bocsátott információkon alapulnak júniusában az Nbtv. 5. -a az alábbiak szerint határozta meg a Nemzetbiztonsági Hivatal feladat- és hatáskörét : a) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet ; b) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket ; c) felderíti és elhárítja külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit ; d) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet ; e) ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét ; f) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait ; g) végzi a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint - az állami szuverenitás és az alkotmányos rend védelméhez kötődően - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat ; h) a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. fejezet), illetve működési területén

4 4 a külföldre szökés (Btk. 343 )' a zendülés (Btk ) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk ) bűncselekményének felderítését ; i) felderíti a terrorcselekményt (Btk ), ha a bejelentés a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz érkezett, illetve arról a Nemzetbiztonsági Hivatal szerzett tudomást) ; j) információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. ), az államtitoksértés (Btk ), a közveszélyokozás (Btk ), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. ), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk ), a közösség elleni izgatás (Btk ) és a rémhírterjesztés (Btk ) bűncselekményekre vonatkozóan ; k) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legálisforgalmának ellenőrzésében ; 1) közreműködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében ; m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó iparbiztonsági ellenőrzéseket. A feladat- és hatásköréből adódóan (különösen a d) és az e) pont alapján) a szervezett bűnözéssel összefüggésben a Nemzetbiztonsági Hivatalnak többek között az volt a feladata, hogy felderítse és megakadályozza a rendészeti szervekbe, igazságszolgáltatásba, illetve politikába való beépülését, a szervezett bűnözői körök e területeken történő befolyásgyakorlását. A szervezett alvilág köreiben jártas együttműködő személyek nagyon hasznos információforrást jelenthetnek a nemzetbiztonsági szolgálatoknak. Portik Tamás az Energol Rt. egyik vezetőjeként az 1990-es években a szervezett alvilág egyik ismert alakjának számított. Nevét már akkoriban több leszámolásos bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe hozták, de meggyanúsítására egyetlen esetben sem került sor. Büntetőeljárás az Energol Rt. tevékenységével összefüggésben indult vele és a cég többi vezetőjével szemben. Azonban Portik elvkor eltűnt a hatóságok szeme elől, és éveken keresztül, a gyanúsításban megjelölt bűncselekmények elévüléséig bujkált. 2oo8-ra már minden bűncselekmény elévült, és az Energol-ügyben indított büntetőeljárás is befejeződött. Portik Tamás tehát 20o8-ban már egy büntetőeljárás hatálya alatt nem álló, azonban a szervezett alvilágról kiváló ismertekkel rendelkező személy volt, akitől együttműködése esetén értékes információk nyerhetők. Az NBH a találkozókat előkészítette. A találkozókon elhangzottakat rögzítették, dokumentálták. Glemba Zoltán alezredes főosztályvezető július 4-én írásbeli javaslatot terjesztett elő a T. P.-vel konspirált speciális érdekviszonyon alapuló kapcsolat létesítéséről". A javaslatot iktatták és az informatikai rendszerben rögzítették. A javaslatot Laborc Sándor dandártábornok, főigazgató engedélyezte. "A Nemzetbiztonsági Hivatal hatáskörébe, valamint illetékességébe tartozó védett objektumok - BRFK, ORFK - nemzetbiztonsági védelme kapcsán kettő darab objektumdosszié keretében folyó felderítő-kutató munka, valamint a hazai és a hazánk területén működő szervezett bűnözőkkel szemben vezetett vonaldossziéban

5 5 végzett felderítő munka hatékonyságának javítása, az informáltsági szintünk további emelése érdekében kutató-felderítő munka keretében, műveleti feldolgozásban titkos információgyűjtés, a fontos objektumok és az államtitok preventív védelme ellátása végrehajtása céljából javaslom konspirált kapcsolat kialakítását T. P.-vel. T. P. a Nemzetbiztonsági Hivatal rendvédelmi szervekhez kapcsolódó védelmi feladatai ellátását, valamint a szervezett bűnözés tevékenységének, beépülési törekvésének felderítésére irányuló műveleti tevékenységét jelen információink szerint számtalan értékes háttér- és töredékinformációval segítheti, támogathatja. Az általa szolgáltatott mélységi, másoktól meg nem ismerhető információkat minden esetben más forrás útján ellenőriznünk kell, majd a későbbiek során, mivel előadásában tetten érhető, hogy saját aspektusának megfelelően szolgáltatja azokat, amennyiben azonban helytállónak bizonyulnak, akkor nagyban elősegíthetik a tercszerű, célirányos és folyamatos információgyűjtő tevékenységünk irányainak meghatározását, a műveleti területeink aktuális állapotának megismerését, az új folyamatok, tendenciák előrejelzését. E kivételesnek és speciálisnak mondható sajátos érdekviszony alapján kialakítandó együttműködés előkészítése során nem merült fel arra vonatkozó információ, amely alapján a műveleti munkánkat támogató szándékát vissza kellene utasítanunk. Az együttműködés határozatlan ideje alatt azonban folyamatosan gondoskodnunk kell az általa szolgáltatott információk ellenőrzéséről. A kapcsolattartás során a Nemzetbiztonsági Hivatal konkrét műveleti tevékenységével kapcsolatban nem kap felvilágosítást, így műveleti érdeksérelem kiváltására alkalmas szituáció a foglalkoztatása során nem alakulhat ki. T. P. foglalkoztatási területe sajátosságainak figyelembevétele, illetve az általa szolgáltatott adatok esetenként érzékeny tartalma indokolttá és egyben szükségessé teszi a konspirációs szabályok fokozott érvényesítését. Ennek megfelelően a vele való kapcsolattartás során felmerülő feladatokat kizárólag Glemba Zoltán alezredes látja el, T. P. Nemzetbiztonsági Hivatallal való együttműködésének tényéről rajta kívül csak Labort Sándor dandártábornok bír tudomással. A T. P.-vel való kapcsolattartás nyilvános helyen, személyes találkozók útján bonyolódik, az ezt megelőző egyeztetés, illetne az előre nem tervezett rendkívüli találkozók kezdeményezése, a kapcsolat nyilvános telefonkészülékről kezdeményezett műveleti mobiltelefon-készülékre történő ráhívással realizálódik. A konspirációs szabályok fokozott érvényesítése miatt javaslom a kapcsolattartás támogatására külön e célra beszerzett, sem a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz, sem az együttműködésben részt vevő felekhez nem köthető telefonkészülék, illetve SIMkártya beszerzését és alkalmazását. A kapcsolattartásra használt telefonkészülék egyedi azonosítója, így a benne lévő SIM-kártya hívószáma a mellékelt zárt borítékban került elhelyezésre. A kapcsolattartásra használt telefonkészülékről más személy nem hívható, a benne lévő SIM-kártya hívószámát T. P.-n kívül más nem ismeri. A fentiek alapján kérem a javaslatban foglaltak engedélyezését. " r A 2oo8-ban hatályos belső szabályzat előírta, hogy kötelező a társadalmi, bizalmi, valamint az önkéntes kapcsolatok központi nyilvántartásba-vétele. Ennek ellenére a Portikkal kialakított konspirált speciális érdekviszony" sem titkos, sem bizalmi, sem önkéntes kapcsolatként nem került nyilvántartásba vételre. Az engedélyezett javaslat megvalósulásáról a Ténymegállapító Albizottság dokumentumot nem talált. Megállapításra került, hogy a második Laborc-Portik találkozón átadtak egy telefonszámot, amelyet csak Portik Tamás ismerhetett és a fent említett javaslat

6 6 mellékleteként egy külön borítékban megtalálható volt a kapcsolattartásra szolgáló telefonkészülék hívószáma is. Ezen a hívószámon folytatott hívásforgalomról a Ténymegállapító Albizottságnak nem áll rendelkezésre adat. A találkozókkal kapcsolatban megállapítást nyert, hogy azokat Laborc Sándor Szilvásy György tudtával és kérésére hajtotta végre. Miután a hangfelvételek és az azokról készült jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatalát több képviselő is szorgalmazta, ezért a jelenlegi kormány belügyi vezetése, illetve az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője, felülvizsgálati eljárást követően, megismerhetővé tette azokat a nyilvánosság számára, valamint a Nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke a korábbi zárt bizottsági ülések jegyzőkönyveinek titokgazdaként nyilvánosságra hozataláról döntött. Ennek során feloldásra került azon jegyzőkönyvek minősítése is, amelyek Laborc Sándor, Glemba Zoltán korábbi NBH-s főtiszt és Vajtó Lajos zárt nemzetbiztonsági bizottsági ülésen történő meghallgatását tartalmazzák. Bebizonyosodott, hogy azok az állítások hamisak voltak, amelyek szerint a hangfelvételek, valamint azok leiratai manipuláltak lennének. A ténymegállapító vizsgálat azonban több hibát, mulasztást tárt fel : Hibának tekinthető, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal közvélemény előtt ismert, első számú vezetője nyilvános helyen, személyesen találkozott a szintén széles körben ismert és alvilági múltja miatt hirhedt Portik Tamással. A kapcsolatfelvétel dokumentálásának módja vitatott, szakszerűségének megítélése a meghallgatott szakembereket is megosztotta. A kapcsolatfelvételt nem a bevett módon dokumentálták. Ugyanalylyor szakmailag indokolható, hogy Portik Tamás esetében nagyfokú belső konspirációra törekedtek az NBH érintett vezetői. Laborc Sándor nyilvánvalóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett a Nemzetbiztonsági bizottság november 27-i ülésén. A vonatkozó jogszabályoly jellege és hiányosságai miatt a Ténymegállapító albizottságnak nem volt módja a teljes körű iratbetekintésre, és nem tudott mindenkit meghallgatni, akiket érdemes lett volna. A vizsgálat tapasztalataiból megállapítható, hogy a vizsgált időszaluban a rendvédelmi szervek és az NBH közötti együttműködés nagyon sok problémával küszködött (p1. információáramlás). Az NBH rendvédelmi szervek fölött gyakorolt ellenőrző tevékenysége nem volt megfelelő. Megállapítható továbbá, hogy a vizsgálódás folyamán egyértelművé vált : a két találkozó hátterének teljes feltárása szélesebb körű és időben is kierjedtebb kutatást igényel. Hibát követett el az NBH főigazgatója, hogy a két beszélgetés során a Portik Tamás által megfogalmazott politikai tartalmú megjegyzéseket és felajánlásokat nem utasította határozottan vissza. Vajtó Lajos többszöri idézésre sem jelent meg a Ténymegállapító Albizottság ülésén, így az Albizottság nem kapott arra választ, hogy pontosan milyen indíttatással kereste meg őt Portik Tamás. A találkozókról felvett hanganyag, annak egyenetlen minőségű leirata nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a találkozók megszervezésében - bizonyos mértékig -

7 7 politikai motivációk is megjelenhettek. A leirat szerint a találkozó során Laborc meghatározta Portik számára a befolyásoláshoz szükséges eszközrendszert, a kompromittálásra alkalmas környezetet, valamint az ügy érdekében bűncselekmény elkövetését is elfogadhatónak tartotta. Vélelmezhető, hogy a Laborc Sándor és Portik Tamás tervezett együttműködése közéleti szereplők, bírók, ügyészek, rendőrök kompromittálására is irányulhatott. A vizsgálat során azonban semmilyen adat, információ a vizsgálóbizottság tudomására nem jutott arra vonatkozóan, hogy a Portik Tamástól származó információkat az NBH feladat- és hatáskörén túlmutató, jogellenes célra, visszaélésszerűen használta volna fel. IV. Következtetések A Ténymegállapító albizottság a vizsgálat tapasztalatai alapján a nemzetbiztonsági szakmai munka fejlesztése és a társszervek együttműködésének, a politikai ellenőrzés javítása érdekében az alábbi javaslatokat teszi : A Nemzetbiztonsági bizottságnak és a bizottság Ténymegállapító albizottságának ellenőrző szerepét erősíteni kell. Ehhez további jogszabály módosításokra is szükség van. Az ellenőrzés hatékonyságának növelése megköveteli a jogszabályok (Be., Btk., Nbtv.) vonatkozó részeinek összehangolását. A Ténymegállapító Albizottság az eddig ismertté vált találkozók szakmai indokoltságával kapcsolatban is ellentmondásos válaszokat kapott a meghallgatott személyektől. Nyilatkozatukból megállapítható, hogy a Gyurcsány-kormány titokminisztere, Szilvásy György, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezető Laborc Sándor hasznos informátorként tekintett Portik Tamásra. Budapest, február 28. Mile Lajos elnök