VII. Az Európai közigazgatási tér irányelvei

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VII. Az Európai közigazgatási tér irányelvei"

Klára Balázsné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VII. Az Európai közigazgatási tér irányelvei Bevezetés a közigazgatásba 2012 December 20 Gál Márk PhD Közigazgatási tanszék Tartalom A jóléti állam kialakulása, fejlődése A teljesítmény értékelése A teljesítményértékelés hatalma A teljesítmény mérésének művészete 1

Az Európai közigazgatási tér irányelvei Bevezetés a közigazgatásba 2012 December 20 Gál

2 hogyan azonosítható az a küszöb, amely még biztosítja a társadalom termelőképességének fenntartásához szükséges anyagi alapokat és már nem rombolja a munkavállalók teljesítménymotivációját, illetve a vállalkozói energiákat? A küszöb = állandóan változó érték; a változás irányát, ütemét és mértékét a politikai konszenzus (közmegegyezés) határozza meg 2

teljesítménymotivációját, illetve a vállalkozói energiákat?

3 A modern állam gazdaság/társadalompolitikai szerepvállalása: 1. Integratív funkció 2. Legitimáló funkció Integratív funkció: - a piaci típusú elosztás nem képes hosszú távon a társadalom termelőképességének biztosítására és a gazdasági energiák regenerálására; - a jóléti állam integratív funkciót lát el, hisz olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyekben mind a munkaadó, mind a munkavállaló érdekelt (pl. tömegoktatás, közegészségügyi ellátás); 3

termelőképességének biztosítására és a gazdasági energiák regenerálására; - a jóléti állam integratív funkciót

4 Legitimáló funkció: - politikai konszenzus megteremtéséhez szükséges; A két funkció hatása együttesen jelentkezik! A jóléti állam beavatkozási területei (két alapváltozat ismert): - a beavatkozás köre megmarad a jövedelem, a táplálkozás, az egészség, az oktatás és a lakásviszonyok területén; - a tevékenységek bővülnek a gazdasági növekedés fenntartásával, a teljes foglalkoztatás biztosításával; 4

A jóléti állam beavatkozási területei (két alapváltozat ismert): - a beavatkozás köre megmarad a

5 Első alapváltozat vezérlő értéke: a méltányosság; alapcél => az emberek szociális biztonságának intézményes garantálása; Második alapváltozat vezérlő értéke: az igazságosság; alapcél => 1 + az emberek jóléti minimumának garantálása; Hol húzódik a határ a szociális biztonság és a minimális jólét között??? 5

vezérlő értéke: az igazságosság; alapcél => 1 + az emberek jóléti

6 Példák az elosztásra: - az állam a társadalmi termék több mint 25%-át osztja el (pl. Svédo., Hollandia, Finno.); % között (pl. Anglia, Kanada, USA, Spanyolo.); - nem éri el a 20% (pl. Görögo., Portugália, Svájc, Ausztria, Japán) Az állami szerepvállalás történelmi gyakorlatában a tiszta ideológiai típus nem létezik. Az állami beavatkozás nagyságrendi eltérései nem vezethetők vissza az értékkülönbségekre. Az állami beavatkozás nagyságrendjét: a gazdasági produktivitás színvonala, a történelmi hagyományok és az érdekegyeztetési mechanizmusok hatékonysága szabja meg. 6

, Portugália, Svájc, Ausztria, Japán) Az állami szerepvállalás történelmi gyakorlatában a tiszta ideológiai típus nem létezik.

7 Két fejlődési változat (a XIX sz. második felétől): a) Amerikai b) Német Amerikai fejlődési út: - XVIII sz. végétől az emberi szabadságjogok garantálása; - XIX sz. politikai szabadságjogok kiteljesedése (pl. választójog); Amerikai fejlődési út: - XX sz. a szabadságjogok szociális tartalommal telítődnek => e jogok kiterjesztése az anyagi létbiztonságra (Roosevelt,1941) => a gazdasági jólét és a biztonság minimális mértékének garantálása; 7

választójog); Amerikai fejlődési út: - XX sz.

8 A német fejlődési út: - XIX sz. második fele a gazdaság viszonylag elmaradott, a polgárság gyenge, a demokratikus intézmények kezdetleges kifejlődése => az állami bürokrácia vállalja magára az iparosodást és a polgári felemelkedés megvalósítását; - társadalompolitikai reformintézkedések (pl. kötelező 8osztályos iskola bevezetése); - XX sz. politikai szabadságjogok érvényesítése; után jóléti állam kifejlődése általános tendencia; A jóléti állam típusai: - Angolszász; - Skandináv; - Dél-európai országok; 8

állami bürokrácia vállalja magára az iparosodást és a polgári felemelkedés megvalósítását; - társadalompolitikai

9 Angolszász típus: - szociális szolgáltatások; - nem ismeri az univerzális elven nyugvó szociális állampolgár fogalmát; - jövedelem kiegészítések szelektív szemlélet; Skandináv típus: - mindenkinek joga van a munkához; - a szociális ellátás, államilag szervezett szolgáltatásként működik; - szociális szolgáltatások, autonóm társadalmi célok alapján szerveződnek; 9

típus: - mindenkinek joga van a munkához; - a szociális ellátás, államilag szervezett

10 Dél-európai típus: kezdetleges jóléti állam - alacsony gazdasági- és teljesítményrendszerek; - alacsony szintű szociális ellátások; - alapvető prioritás: szociális biztonság; Szociális piacgazdaság modellje: - a társadalmi biztonság komplex, rendszerét állítja fel, mindezt egy működőképes piaci versenyrendszer alapján építi ki; - a gazdaságban versenyrendszer érvényesül és a piaci rendszert az állami redisztribúció nem zavarhatja meg; 10

társadalmi biztonság komplex, rendszerét állítja fel, mindezt egy működőképes piaci versenyrendszer alapján

11 E modell hátterében az ideológiai alapok eklektikusak (konzervatív, liberális és szociáldemokrata elemek); A modell olyan intézményesített jóléti állam, amely elutasítja a teljes foglalkoztatást, finanszírozza a munkából való kilépést => ez alapján különböző kompenzációs stratégiákkal biztosítja teljes körűen a társadalmi biztonsághoz való jogot! Az egész állami beavatkozási rendszert a piaci erők működtetik => a német közpolitika az infláció munkanélküliség klasszikus dilemmájában a skandináv modellel ellentétben az árstabilitás oldalára és nem a teljes foglalkoztatás oldalára állt. =>>> Egyszerre működött egy versenyképes gazdaság (árstabilitás) és képes volt a munkanélküliség társadalmilag elfogadható kezelésére is! 11

Az egész állami beavatkozási rendszert a piaci erők működtetik => a német közpolitika az infláció munkanélküliség klasszikus dilemmájában a skandináv modellel ellentétben az

12 - A teljes foglalkoztatást biztosító országok (pl. Svédo.) nem tudták megőrizni a gazdasági versenyképességet és az árstabilitást; - Az árstabilitást biztosító országok nem tudták kezelni társadalmilag elfogadható módon a munkanélküliséget; 1. A teljesítmény értékelése - A közintézményeket NEM a ráfordítások alapján finanszírozzák; - Szükséges egy teljesítményindikátor rendszer kialakítása; - A teljesítményeket értékelni kell; - Különböztetés: a közigazgatási programok szűkebb és tágabb következményeinek értékelése. 12

társadalmilag elfogadható módon a munkanélküliséget; 1.

13 2. A teljesítményértékelés hatalma: Azzal, hogy megmérik, véghez is viszik - amikor az értékelési folyamat megkezdődik, az emberek azonnal a szervezet céljain kezdenek gondolkodni; Ha nem mérjük az eredményeket, nem tudjuk megkülönböztetni a sikert a kudarctól - a törvényhozók és a közalkalmazottak többségének fogalma nincs, hogy az általuk finanszírozott programok közül melyik sikeres és melyik vallott kudarcot; - az eredményekre vonatkozó objektív információk hiányában döntéseiket többnyire politikai megfontolásokból hozzák; 2. A teljesítményértékelés hatalma: Ha nem látjuk a sikert, jutalmazni sem tudjuk Ha nem tudjuk díjazni a sikert, akkor valószínűleg a kudarcot díjazzuk Ha nem láthatjuk a sikert, nem is tudunk tanulni belőle 13

közül melyik sikeres és melyik vallott kudarcot; - az eredményekre vonatkozó objektív információk hiányában döntéseiket többnyire politikai megfontolásokból hozzák; 2.

14 2. A teljesítményértékelés hatalma: Ha nem ismerjük fel a kudarcot, helyrehozni sem tudjuk Ha eredményeket tudunk felmutatni, megnyerhetjük a közösség támogatását - az eredmények dokumentálása és a közösségi támogatás összefügg; 2. A teljesítményértékelés hatalma: A teljesítménymércék munkába állítása - Sokan ellenzik a teljesítményértékelést mivel rossz végrehajtást látnak a gyakorlatban; Amikor már rendelkezünk a megfelelő mércékkel, vajon hogyan használják fel a kormányzatok az ezek révén szerzett információkat teljesítményük javítása érdekében? 14

A teljesítményértékelés hatalma: A teljesítménymércék munkába állítása - Sokan ellenzik a teljesítményértékelést mivel rossz végrehajtást

15 2. A teljesítményértékelés hatalma: - 3 tipikus válasz azonosítható: - egyes szervezetek a teljesítményhez kötik a fizetést; - mások a teljesítménnyel kapcsolatos információt elsősorban vezetési eszközként alkalmazzák, amelynek révén folyamatosan javítják a szervezet működését; - mások pedig a kiadásokat kötik az eredményekhez; 2. A teljesítményértékelés hatalma: 2.1. A teljesítmény megfizetése - Legelterjedtebb stratégia a teljesítmény utáni fizetés; - Esetleges megoldás: egyének helyett/mellett csoportokat jutalmazzanak; - Az egyéni és csoportos ösztönzés kombinálása az ideális; 15

mások pedig a kiadásokat kötik az eredményekhez; 2. A teljesítményértékelés hatalma: 2.1.

16 - Kormányzati dolgozók: vagy számolnak vagy statisztikai jelentéseket gyártanak; - A számolás a ráfordításokra összpontosít: mennyit költöttek, mennyi embert szolgáltak ki stb.; - Ritkán összpontosítanak az eredményre Üzleti élet = profit mérése Közigazgatás = teljesítmény mérése nehezen valósul meg (nehezen kialakítható mércék) Következtetések a mérési rendszerek fejlesztése során: 16

; - Ritkán összpontosítanak az eredményre Üzleti élet = profit mérése Közigazgatás =

17 Nagy különbség a munka ellenőrzése és az eredmény mérése között - a közösségi szervezetek az output-okat, a kimenet teljesítményt mérik viszont ez nem garantálja a végeredményt; Nagy különbség a hatékonyság és az eredményesség mérése között Hatékonyság = mennyibe került minden egyes output, azaz kimeneti egység Eredményesség = a kimeneti teljesítmények minőségének mértéke: mennyire jól érte el a kitűzött célt? 17

hatékonyság és az eredményesség mérése között Hatékonyság = mennyibe került minden egyes output, azaz

18 Nagy különbség a hatékonyság és az eredményesség mérése között - ha a hatékonyságot mérjük: mennyibe került egy adott eredmény elérése; - ha az eredményességet mérjük: a beruházásunk megéri-e vagy sem; - A közösségi szervezetek teljesítmény felméréskor, gyakran csak a hatékonyságot mérik. - Mihez vezet ez? 18

eredményességet mérjük: a beruházásunk megéri-e vagy sem; - A közösségi

19 Fontos különbség van a programeredmény és a szélesebb hosszú távú (politikai), azaz a kívánt végcéllal kapcsolatos eredmény között Közintézmények képesek mérni egy adott program és bizonyos tevékenység eredményét, de ezek a számok nem olyan fontosak mint bizonyos átfogóbb mértékszámok Figyelni kell a lefölözésre - pl. ha 1000embert kell munkához juttatni egy év alatt, akkor megtalálják azt a leginkább foglalkoztatható 1000embert, aki a környéken található és gyorsan továbbképzik őket = lefölözés 19

mint bizonyos átfogóbb mértékszámok Figyelni kell a lefölözésre - pl.

20 Előre számítani kell a komoly mértéki ellenállásra Be kell vonni a szolgáltatókat és az alkalmazottakat a mértékek korrekt kifejlesztésébe - ha bevonjuk e két csoportot a megfelelő mércék kidolgozásának folyamatába (csökkenthető az ellenállás). Az ellenőrzési egységeket évi ellenőrzésnek és változtatásnak kell alávetni Nem szabad sem túl sok, sem túl kevés ellenőrzési mértékegységet alkalmazni 20

kidolgozásának folyamatába (csökkenthető az ellenállás).

21 Figyelni kell a visszás ösztönzőkre A mérés funkcióit politikailag független, pártatlan hivatalra kell bízni - legyenek objektív adataink A teljesítményadatok hasznosításának maximalizálására kell összpontosítani - miközben teljesítménymércéket fejlesztenek ki, a szervezeteknek meg kell próbálniuk költségvetéseket, vezetési rendszereket és jutalmazási rendszereket is építeni a teljesítményadatok köré 21

22 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 22

Hasonló dokumentumok

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.