A (sz)elektív mutizmus

Átírás

1 A nem beszélő gyermek és a logopédus találkozása A (sz)elektív mutizmus előadók: Oláh Aranka Ilona logopédus, pszichológus Kósáné Genzelmann Györgyi logopédus PMPSZ Szobi és Váci Tagintézménye

2 Szervezők: FPSZ XVIII. Kerületi Tagintézményének logopédusai Gondolatébresztő diák, logopédus szemmel a (sz)elektív mutizmusról A téma indoklása Jelentéséről Tüneteiről Leggyakoribb tanácsokról A családok lehetőségeiről Ajánlott irodalom Differenciáldiagnózisáról Segíts, hogy beszélhessek című ismeretterjesztő film ajánlása- esetismertetés pár percben 2

3 Mit keres a csizma az asztalon? Miért éppen a (sz)elektív mutizmusról? -Viszonylag ritka előfordulása, 1% -Logopédiai szűrések -A gyermek, a család és a pedagógus is nehezen fér hozzá a segítségheztanácsadás jelentősége -Nevelési, oktatási intézményekben dolgozó logopédusok szerepe -Kompetencia határok: gyermekpszichiáter, klinikai szakpszichológus, pszichológus, logopédus team munka jelentősége 3

4 Kutassunk együtt emlékeinkben a hallgatásról A hallgatás ára Itt a fehér csönd, a fehér lepel. Nem volt ilyen nagy csönd még soha tán, Sikolts belé, mert mindjárt elveszünk, Ady: A fehér csönd ÖSSZESZORUL A TORKA. Hallgatni arany, beszélni ezüst. Ne szólj szám, nem fáj fejem! Kosztolányi írja egyik versében egy vonaton utazó nemzetközi társaságról: "Csöndjeink nem érnek össze végül, mivelhogy én magyarul hallgatok, ők svédül." Nagyon okos... Alapvetően lényeges, hogy együtt hallgatnak-e, vagy külön-külön. Popper Péter 4

5 Szakirodalmi ajánlások I. BNO-10 Zsebkönyv. DSM-IV-TRTM meghatározásokkal; (2004) Animula Kiadó, Budapest p Lóránd, B. (1993): Az elektív mutizmusos gyermekek katamnézise; In: G. Nádor, Szemelvénygyűjtemény a beszédhibások pszichológiája köréből; Budapest. p Dr. Illyés Sándor szerk. (2000): Gyógypedagógiai alapismeretek; ELTE BGGYFK Kereki Judit (2009): A szorongás csendje A szelektív mutizmusról, In: A Kisgyermekek, nagy problémák 5

6 Szakirodalmi ajánlások II. Vikár A., Vikár Gy., Székács E. szerk.(2014): Dinamikus gyermekpszichiátria; Medicina Ranschburg J.(1998): Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban; Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Kereki Judit (2014): Elektív mutizmus; ŐRZŐK Egészségügyi alapellátók gyakorlatközpontú kézikönyve, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest Danon-Boileau, Laurent (2007): A gyermek, aki nem beszélt; Pont Kiadó, Budapest Jáky Ilona (1986): A verbális kommunikáció gyermekkori zavara-az elektív mutizmus; Pedagógusok és pszichológusok, Együttműködés a szociális zavarok megelőzéséért. Tankönyvkiadó, Budapest 6

7 Szakirodalmi ajánlások III. Fordulópont 7. évf. 3. (29.) sz. / 2005 A PONT Kiadó folyóirata Szávai Ilona: A hallgatás ára? Sarkadi Borbála Kóri Márta: (Sz)elektív mutizmus Dr. Bárdos Katalin: Neked már nem is kell, hogy szájad legyen Vitai Katalin: Mondanám, de... Ksuz Szilvia: A csend hangjai Danon-Boileau, Laurent: A gyermek, aki nem beszélt 7

8 Szakirodalmi ajánlások IV. Ráduly Zörgő Éva, Kocs Izabella: A szelektív mutizmus kezelésének lehetőségei; In: Erdélyi Pszichológiai Szemle V. évf. 4.sz p.285. ( Torbágyi Réka : Ha a csend beszélni tudna A gyógypedagógiai-logopédiai tevékenység szerepe a szelektív mutizmus ellátásában, Diagnosztika és terápia szakdolgozat előadásként elhangzott: 40. Országos Szakmai Konferencia Jubileumi konferenciáján, MAGYE (2012. június , Kiskőrös) 8

9 A (sz)elektív mutizmus (F94.)I. A nem beszélő, nem kommunikáló gyerekek saját magányosságukba zártan élnek. Nehezen elviselhető érzés lehet. Ugyanakkor különös, igen archaikus módon érzékelik a körülöttük lévő világot. Gyakran érzem, hogy szívesen megosztom velük magányukat." (Laurent Danon-Boileau: A gyermek, aki nem beszélt) Helyzethez kötött hallónémaság Mutus: latinul némaság (Sz)elektív: a szociális helyzetnek megfelelően választott némaság A szociális kapcsolatteremtés zavara, jellegzetesen gyermekvagy serdülőkorban kezdődik Osztályozása, kategóriái 9

10 Jellemzői Kommunikációs kör Kommunikációs eszközök Érzelmi jegyek: túlérzékenység, szorongás, frusztráció, kudarckerülés, önbizalom csökkenése Szülői háttér, kötődési problémák 10

11 "Segíts, hogy beszélhessek" - szelektív mutizmus- ismeretterjesztő film Ck Asperger Plusz Közzététel: márc

12 Hogyan segíthetünk I. Tekintsük beszélőnek!!!! (Tolnai Márta pszichológus) Saját frusztrációnk kezelése Türelem, biztonság, odafordulás Dicséret, pozitívum hangsúlyozása Folyamatos, kitartó, de nem feltűnő figyelem Közösségben való helyzet Team munka, együttműködés: szülő-családgyermek-pedagógus-társak-szakemberek 12

13 Hogyan segíthetünk? II. Korai diagnózis fontossága Jogszabályok által biztosított jogok, kedvezményekhez való hozzáférés Megfelelő terápia megkezdése, és kitartó rendszeres végzése, utánkövetés Visszaesés esetén jelzés a szakemberek felé 13

14 "Segíts, hogy beszélhessek" - szelektív mutizmus- ismeretterjesztő film Ck Asperger Plusz Közzététel: márc ;

15 Logopédus szemmel fontos A beszédfejlődés zavarának talaján ugyancsak kialakulhat szelektív mutizmus, hiszen például egy megkésett beszédfejlődésű gyermeknél a környezet türelmetlensége beszédgátlást okozhat, amely visszatartja őt a szociális helyzetekben való megnyilvánulástól 15

16 Ajánlott irodalom KUNCZ ESZTER: A szelektív mutizmus felismerése A tünetegyüttes differenciáldiagnosztikai feldolgozása két eset tükrében nts/ pdf 16

17 Differenciáldiagnosztika -Hallássérülés kizárása Szelektív mutizmus Autizmus Expresszív beszédzavar Értelmi fogyatékosság Szociális viselkedés Kognitív viselkedés Verbális viselkedés A felismerés általános ideje 17

18 Szociális viselkedés Kognitív viselkedés Verbális viselkedés A felismerés általános ideje Szelektív mutizmus Autizmus Expresszív beszédzavar Értelmi fogyatékosság Bizonyos helyzetekben Szociális interakció, Adekvát viselkedés, Általános vagy élénk szociális szorongás, kapcsolatteremtés nehézsége esetleg fokozottabb szociális érdeklõdés, visszahúzódó viselkedés, csecsemőkortól; viselkedésutánzás agresszív társas kapcsolat extrém félénkség, míg hiánya; más gyermekek megnyilvánulások, vagy másutt zavartalan, normál iránti érdeklődés hiánya, introverzió a korlá- tozott kapcsolattartás szegényes mimika, beszédképesség szemkontaktus furcsasága, következtében korlátozott repetitív érdeklődés és viselkedés Jó értelmi képességek Általában a családban ép beszéd, normális verbális interakció, más helyzetekben a megszólalás hiánya (pl. óvoda, iskola) Óvodáskor: 3-5 év (szituációfüggõ) Általában a családban ép beszéd, normális verbális interakció, más helyzetekben a megszólalás hiánya (pl. óvoda, iskola) Óvodáskor: 3-5 év (szituációfüggõ) Spektrumon való elhelyezkedéstől függő értelmi képességek; a verbális absztraháló és fogalomalkotási készség a leggyengébb Szegényes szókincs, kifejezőkészség, esetleg diszgrammatizmus, repetitív, monologizáló beszéd, késleltetett echolália, sztereotíp beszéd Jó értelmi képességek Ép beszédértés, gesztusok, metakommunikáció preferenciája; súlyos, általában inkonzekvens diszlália, paralália, alália, diszgrammatizmus, szegényes szókincs 36 hónapos kor elõtt 2-4 év, szituációtól független Kognitív deficit, gyenge értelmi képességek Nem specifikus A súlyosság mértékétől függően csecsemőkortól iskoláskorig 18

19 Szelektív mutizmus Autizmus Expresszív beszédzavar Értelmi fogyatékosság Differenciáldiagnosztika Szociális viselkedés Bizonyos helyzetekben szociális szorongás, visszahúzódó viselkedés, extrém félénkség, míg másutt zavartalan, normál kapcsolattartás Szociális interakció, kapcsolatteremtés nehézsége csecsemőkortól; viselkedés-utánzás hiánya; más gyermekek iránti érdeklődés hiánya, szegényes mimika, szemkontaktus furcsasága, korlátozott repetitív érdeklődés és viselkedés Adekvát viselkedés, esetleg fokozottabb agresszív megnyilvánulások, vagy introverzió a korlátozott beszédképesség következtében Általános vagy élénk szociális érdeklődés, társas kapcsolat 19

20 Differenciáldiagnosztika Kognitív viselkedés Szelektív mutizmus Autizmus Expresszív beszédzavar Értelmi fogyatékosság Jó értelmi képességek. A családban általában ép beszéd, normális verbális interakció, más helyzetekben a megszólalás hiánya (pl. óvoda, iskola) Spektrumon való elhelyezkedéstől függő értelmi képességek; a verbális absztraháló és fogalomalkotási készség a leggyengébb Jó értelmi képességek Kognitív deficit, gyenge értelmi képességek 20

21 Szelektív mutizmus Autizmus Expresszív beszédzavar Értelmi fogyatékosság Differenciáldiagnosztika Verbális viselkedés Általában a családban ép beszéd, normális verbális interakció, más helyzetekben a megszólalás hiánya (pl. óvoda, iskola) Szegényes szókincs, kifejezőkészség, esetleg diszgrammatizmus, repetitív, monologizáló beszéd, késleltetett echolália, sztereotíp beszéd Ép beszédértés, gesztusok, metakommunikáció preferenciája; súlyos, általában inkonzekvens diszlália, paralália, alália, diszgrammatizmus, szegényes szókincs Nem specifikus 21

22 Differenciáldiagnosztika A felismerés általános ideje Szelektív mutizmus Autizmus Óvodáskor: 3-5 év (szituációfüggő) 36 hónapos kor előtt Expresszív beszédzavar Értelmi fogyatékosság 2-4 év, szituációtól független A súlyosság mértékétől függően csecsemőkortól iskoláskorig 22

23 Hartmann diagnosztikus kritériumrendszere Torbágyi Réka nyomán 1) Kialakult-e a gyermek kommunikációs készsége - egy lezárult nyelvi fejlődés eredményeképp? 2) A gyermek beszédértése életkori szintjének megfelelő-e? 3) Mutatkozik-e eltérés a gyermek kommunikációs viselkedésében: az egyik helyzetben hallgat, a másikban bőbeszédű? 4) Fennáll-e a kommunikációs viselkedés bejósolhatósága, azaz meg tud-e nevezni olyan helyzeteket, melyben előre tudja, hogy a gyermek hallgatni fog? 23

24 "Segíts, hogy beszélhessek" - szelektív mutizmus- ismretterjesztő film Ck Asperger Plusz Közzététel: márc

25 Köszönjük a figyelmet! 25