A as időszak új regionális szintű területfejlesztési stratégiájához kapcsolódó javaslattételi csomag

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A 2014-2020-as időszak új regionális szintű területfejlesztési stratégiájához kapcsolódó javaslattételi csomag"

Átírás

1 HUSRB/1203/213/151 CODEX CoordinatedDevelopment and Knowledge Exchange on Spatial Planning Methodology A as időszak új regionális szintű területfejlesztési stratégiájához kapcsolódó javaslattételi csomag Készítette: BSC Hungary Kft. Szakmailag lektorálta: Tapasztó Dénes, szakmai vezető Tóth Róbert, fejlesztési szakértő

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A projekt bemutatása A jogszabályi háttér áttekintése A releváns közösségi jogszabályok rövid bemutatása A kapcsolódó magyarországi törvények, határozatok és rendeletek Az egyes területi szinteken megjelenő feladatok a hatályos jogszabályok tükrében A területi operatív program a as Európai Uniós fejlesztési időszakban A területfejlesztési stratégia készítésének főbb fogalmi keretei A stratégiák közti szinergiák A korábban elfogadott regionális fejlesztési dokumentumok rövid bemutatása Megyei fejlesztési koncepciók a Dél-Alföldön A dél-alföldi megyei területfejlesztési stratégiákban megfogalmazott célok és fejlesztési irányok átfogó bemutatása A Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció területileg releváns megállapításai Horizontális elvek A Dél-Alföldi régió közös stratégiai kereteinek kialakítása A megyei stratégiák kapcsolódási pontjai és közös elemei A megyei helyzetelemzések fontosabb megállapításainak összehasonlító elemzése A megyei stratégiai célok összehasonlító bemutatása (SWOT, célrendszer, prioritások hozzárendelése, beleértve a határon túli fejlesztési programokat) Célrendszer Prioritások Megye határon átnyúló fejlesztések Kiemelt jelentőségű fejlesztési lehetőségek és projektek Indikátorok/Indicators Javaslatok a regionális fejlesztési dokumentumok kidolgozáshoz Komplex helyi fejlesztések nonprofit szervezetek részvételével Javaslatok Integrált Területi Beavatkozás programok kialakítására Városfejlesztési programok Elmaradott térségek fejlesztése Határ melletti területek fejlesztése (pl. stratégiai projektek)

3 5.3 Az Intelligens Növekedésen alapuló fejlesztések Területi- és ágazati klaszterek fejlesztése Ipari területek és ipari parkok fejlesztése A Kutatás Fejlesztés (K+F) lehetséges szerepe a helyi fejlesztések során Felhasznált szakirodalom

4 1. Bevezetés 1.1 A projekt bemutatása A projekt előzményei, háttere A projekt megvalósítása 2013 májusában indult. Ez az év a as EU-s fejlesztési időszak utolsó éve volt (bár a projektek megvalósítására és az elszámolásokra még további 2, illetve 3 év áll rendelkezésre). Magyarország a rendelkezésre álló as EU-s források maximális felhasználására törekszik, amelyek az elmúlt évek során jelentősen hozzájárultak az ország fejlődéséhez, a szükséges infrastrukturális beruházások elvégzéséhez ban még mindig jelennek meg pályázatok, történnek szerződéskötések erre a fejlesztési időszakra vonatkozóan, ugyanakkor ezzel párhuzamosan folyik a as időszak előkészítése is. Magyarországon zajlik az operatív programok, köztük a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program kidolgozása, illetve, komoly előrelépések történtek a Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program új időszakra vonatkozó feltételeinek kialakítása során is. A 2014-es év az előzőekben jelzett feladatok folytatását hozta: a tagállamoknak az EU-s források eléréséhez véglegesíteniük szükséges operatív programjaikat, be kell, nyújtsák azokat a Bizottság részére elfogadásra. A CODEX projekt tartalmának kidolgozása során a projekt ötletgazdái egy olyan tevékenységekből felépülő munkát terveztek, melynek során a szakmai szereplők a háttérben zajló országos és EU-s tervezési folyamathoz szervesen illeszkedő, azt figyelemmel kísérő és horizontálisan támogató szakmai dokumentumokat készítenek el. E munka során alkalmazkodnak a változó elvárásokhoz és esetleges jogszabályi előírásokhoz és természetesen nyomon követik az EU-s és magyarországi tervezési folyamatokat. 4

5 A projekt céljai A projekt célkitűzései az alábbiak szerint kerültek kialakításra: A határmenti területfejlesztési együttműködések erősítése fejlesztési dokumentumok közös kidolgozása révén A tudás transzfer megfelelő szintű biztosítása, a tapasztalatok széleskörű átadása A fejlesztések középpontjában az integrált, komplex fejlesztési megközelítés és a hátrányos helyzetű területek és települések problematikája áll Megfelelő kapacitások kialakítása a területi tervezés megvalósításához Döntéshozók bevonása a munkafolyamatba A különböző szakmai események szervezése és lebonyolítása, valamint a szakmai dokumentumok kidolgozása a fenti céloknak megfelelően történt. Ahogyan az a projekt céljai között is egyértelműen szerepel, a felmérések, kutatások egyik legfontosabb területe a hátrányos helyzetű térségek problematikája. A CODEX projekt megalapozó tanulmányai és módszertani dokumentuma egyaránt fókuszál a programterületen található hátrányos helyzetű területekre, illetve, a hátrányos helyzet kompenzálásának lehetőségeire. A magyarországi felmérés kitér arra, hogy között történtek kísérletek a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására, e próbálkozások között az egyik legjelentősebb az úgynevezett LHH program volt. A 2011-es statisztikai adatokat megvizsgálva azonban e projekt munkatársai egyértelműen rögzítették, hogy a leszakadás szintje nem csökkent a vizsgált térségek esetében. Ez a megállapítás pedig felveti a korábbi program folytatásának szükségességét, illetve amennyiben szükséges új szakmai keretek kialakításának fontosságát. A hátrányos helyzetű térségek megkülönböztetett kezelésének jogszabályi alapjai előre láthatóan a következő időszakra vonatkozóan is rendelkezésre fognak állni. Bár számos kérdés még nyitott, az már tény 2014 februárjában, hogy megszületett a Kormány 1058/2014. (II. 11.) Korm. Határozata a Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról. A szabályozás szerint cél egy társadalmi 5

6 és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program kidolgozása, ezen túl az elmaradott térségek további leszakadásának lassítása, egyes térségekben a leszakadás megállítása, továbbá a térségeken belüli nagy fejlettségbeli különbségek csökkentése, továbbá az, hogy az érintett térségek foglalkoztatási szintje nőjön. A jogszabály feladatként határozza meg a hátrányos helyzetű térségekhez kapcsolódó feladatok, intézkedések kidolgozását a kompetens és kijelölt szereplők számára. Miközben Magyarország a fentebb leírt sajátos körülmények között előkészül arra, hogy 2014 és 2020 között megfelelően tudja hasznosítani az EU-s támogatási lehetőségeket, Szerbia az EU-s csatlakozás kapujában áll: az Európai Tanács 2012-ben hozzájárult ahhoz, hogy Szerbia megkapja a tagjelölti státuszt, 2014 januárjában pedig megkezdődtek Brüsszelben Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai, amelyek minden bizonnyal évekig tartanak majd. Jelen pillanatban a szerb területfejlesztők és egyéb szakmai szereplők egyik fontos érdeke az EU-s területfejlesztési és tervezési módszertan minél teljesebb elsajátítása. A projekt tartalma A projekt előkészítése során a fentebb leírt logika és a folyamatok figyelembe vételével az alábbi konkrét tevékenységek kerültek betervezésre, illetve ezek jelentős része meg is valósult már: Két megalapozó tanulmány készült el, egy a magyar, egy pedig a szerb partner felmérése révén: A Dél-alföldi régió forrásfelhasználási kapacitásának elemzése - A programterület magyarországi perifériális térségeinek és településeinek összehasonlító elemzése: A rendelkezésre álló információk alapján már 2013-ban rögzíthető volt, hogy között Magyarország kiemelt célként kezeli majd a területi felzárkóztatást, és ennek megfelelően a Területi- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) komoly forrásokat allokál a leszakadó, kedvezőtlen társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező térségek felzárkóztatására. A CODEX projekt keretében elkészült megalapozó-elemző tanulmányban e felismerés alapján kívánták a projekt szakemberei megvizsgálni a programterület gazdasági-társadalmi mutatóit és külön kiemelve az érintett LHH kistérségek adatait. Kitértek a as fejlesztési 6

7 dokumentumok vizsgálatára is, hangsúlyos szempontként elemezve a területi felzárkóztatás kérdését. A tanulmány egyértelműen hangsúlyos fejezeteit képezik az elmúlt időszak forrás abszorpciós mutatóit vizsgáló részek, ahol megyei és kistérségi adatokat vetettek össze területi és tematikus aspektusból is vizsgálva a forrás felhasználási képességet. Az elemző fejezeteket követően ajánlások megfogalmazására került sor, mely a as tervezési időszakra való felkészülésben kívánta a szakértőket orientálni. Vajdasági, marginalizált határmenti területek gazdasági és szociális helyzetének elemzése Közös módszertani anyag a megalapozó tanulmányokra épülve: Közös módszertani keretek kialakítása a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program hátrányos helyzetű térségeinek komplex és integrált területi fejlesztéséhez kapcsolódóan A CODEX projekt számos egyéb tevékenység mellett egy olyan, a magyar és szerb partnerek által együttműködésben elkészülő kerülő módszertani anyag kidolgozását is célul tűzte ki, amely a korábbi gyakorlattal szemben nem a teljes programterületre, hanem annak hátrányos helyzetű térségeire koncentrál. A kidolgozott módszertan egyes megállapításai a fejlesztések olyan aspektusaira világítottak rá, melyek hozzásegíthetik a két országot a közös, vagy hasonló gyakorlat alkalmazásához az elmaradott, marginalizálódott és hátrányos helyzetű területek, települések problémáinak kezelése érdekében. Ennek megfelelően a tanulmány készítői a határ menti fejlesztési programok megvalósításához jól illeszkedő integrált fejlesztési megközelítés bemutatásának is teret kívántak adni. A módszertan hozzá kívánt járulni egy közösen kialakítandó, a hátrányos térségek fejlesztése érdekében kidolgozandó fejlesztési csomag előkészítéséhez azáltal, hogy rögzíti a legfontosabb elvi, fogalmi kereteket. Emellett, a dokumentum egyértelmű célja volt, hogy a szerzők stratégia és programtervező tapasztalatait rögzítve olyan módszertani alapdokumentumként is funkcionálhasson, amely alapszinten definiálja egy operatív program kidolgozásához szükséges legfontosabb tudáselemeket a magyarországi gyakorlatnak megfelelően. A dokumentum mindezek mellett összegzi a Vajdaság Autonóm Tartományban eddig 7

8 felhalmozódott programtervezési tapasztalatot is. A releváns fejezetekben megjelennek a szerb partner szempontjából lényeges elemek és bemutatásra kerül az eddigi, EU-s források felhasználásához kapcsolódó tapasztalat is. Képzési anyag készült, melyet 3 workshopból álló tréning program keretei között ismerhettek meg a projekt résztvevői A tervezett tréning program a projekt előrehaladásával párhuzamosan készült el, felhasználva az egyes periódusokban kialakított szakmai anyagok ismeretanyagát. Ennek megfelelően az első magyarországi, a Jánoshalmi kistérségben megrendezett workshop, részben a magyar és szerb partner megalapozó tanulmányainak szakmai tartalmára építve az alábbi tématerületekre koncentrált: - A partnerség és a sikeres fejlesztés kapcsolata fontosabb tapasztalatok a Dél-alföldi régió forrásfelhasználási kapacitásának elemzése során - A as Európai Uniós fejlesztési időszakra való felkészülés aktualitásai a formálódó operatív programok fontosabb tartalmi elemei - A szerbiai megalapozó tanulmány tapasztalatai - Képességmegtartó népesség, népességmegtartó képesség a helyi gazdaságfejlesztés és a vidéki térségek felzárkóztatása A második workshop a közös metodológia elkészítésére koncentrált, ennek megfelelően a bemutatott előadások képzési anyaga is ebben a tárgykörben készültek: - Új programozási metódusok a as tervezési periódusban: az integrált fejlesztések lehetőségei és jelentősége - Az Operatív Programok felépítése, kidolgozásuk általános módszertana a magyarországi gyakorlat bemutatása és alkalmazási lehetőségei A harmadik workshop Szerbiában került megrendezésre, az alábbi képzési elemekkel: - a közös módszertan legfontosabb elemeinek bemutatása - a kevésbé fejlett és hátrányos helyzetű térségek beazonosítása és támogatási, fejlesztési lehetőségeik - területi szempontok megjelenítésének lehetőségei az operatív programok tervezésekor 8

9 A projekt további részében még alapvetően az alábbi tevékenységek várnak a szakemberekre: - Magyar oldalon: Javaslatcsomag megfogalmazása a as időszak Új Területfejlesztési Stratégiájához jelen dokumentum kidolgozása - Szerb partner részéről: Akcióterv kidolgozása A projekt tartalmának és ismereteinek megosztását szolgálja a kifejlesztett 3 nyelvű honlap, valamint a nyitó és záró konferencia, a megrendezett workshopok, és az elkészített, elkészülő kiadványok. A projekt megvalósítói, partnerek Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és földtani tanszékcsoport PE URBAN AND SPATIAL PLANNING INSTITUTE OF VOJVODINA 9

10 2. A jogszabályi háttér áttekintése 2.1 A releváns közösségi jogszabályok rövid bemutatása Az alábbi fejezetben röviden áttekintésre kerülnek a releváns Európai Uniós jogszabálytervezetek, majd külön kitérünk azon hazai jogszabályok tartalmának bemutatására, melyek alapvető módon határozzák meg a jelenleg is zajló tervezési folyamatokat. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról Ez a rendelet a közös stratégiai keret szerint működő Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), Európai Szociális Alapra (ESZA), Kohéziós Alapra (KA), Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapra (EMVA) és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) (a továbbiakban: KSK-alapok) vonatkozó közös szabályokat állapít meg. Emellett a KSK-alapok eredményességének és az alapok egymással és más uniós eszközökkel történő összehangolásának biztosításához szükséges rendelkezéseket is meghatározza. Mindegyik KSK-alap a küldetésének megfelelően támogatja az alábbi tematikus célkitűzéseket az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához való hozzájárulás érdekében: 1. a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 3. a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és 10

11 akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és - kezelés előmozdítása; 6. környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; 11. az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. A tematikus célkitűzéseket az egyes KSK-alapokra specifikus prioritásokhoz kell hozzárendelni és az alapokra vonatkozó szabályokban meghatározni. A következőkben tekintsük át a KSK-alapoknak nyújtott uniós támogatás jogi és általános alapelveit: - A KSK-alapoknak nemzeti, regionális és helyi támogatásokkal kiegészített többéves programokon keresztül kell támogatást nyújtaniuk az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának érdekében, figyelembe véve az integrált iránymutatásokat és a Szerződés 121. cikkének (2) bekezdésében az egyes országokra vonatkozóan megadott ajánlásoknak, valamint a releváns, a Szerződés 148. cikke (4) bekezdése alapján elfogadott tanácsi ajánlásokat. - A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a KSK-alapokból származó támogatás összhangban legyen az Unió politikáival és prioritásaival, és kiegészítse az Unió más eszközeit. A KSK-alapokból származó támogatást a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés révén kell megvalósítani. - A tagállamok és az általuk erre a célra kijelölt hatóságok feladata a programok és az e rendelet, valamint az egyes alapokra vonatkozó szabályok szerinti feladatok végrehajtása a megfelelő területi szinten, a tagállam intézményi, jogi és pénzügyi 11

12 kereteinek megfelelően és e rendelet, valamint az alapokra vonatkozó szabályok betartásával. - A KSK-alapok végrehajtására és felhasználására különösen a KSK-alapok végrehajtásához szükséges pénzügyi és igazgatási források felhasználására vonatkozó, a jelentéstétellel, értékeléssel, irányítással és ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedéseknek figyelembe kell venniük az arányosság elvét a kiutalt támogatás mértékének tekintetében. - A saját felelősségi körüknek megfelelően a Bizottság és a tagállamok biztosítják az összhangot a KSK-alapok között, valamint más uniós politikákkal és eszközökkel, beleértve az Unió külső fellépései keretében végrehajtottakat. - Az Unió költségvetésének a KSK-alapok számára juttatott részét a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében hajtják végre költségvetési rendelet 53. cikke b) pontjának megfelelően, a Bizottság kezdeményezésére az ERFA-rendelet 9. cikke szerint végrehajtott innovatív tevékenységek és a Bizottság kezdeményezésére végrehajtott technikai segítségnyújtás kivételével. - A Bizottság és a tagállamok a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét alkalmazzák a költségvetési rendelet 27. cikkének megfelelően. - A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a KSK-alapok eredményességét, különösen figyelemmel kísérés, jelentéstétel és értékelés révén. - A Bizottság és a tagállamok a KSK-alapokkal kapcsolatos szerepüket a kedvezményezettek igazgatási terhei csökkentésének céljával látják el. Az Unió harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének előmozdítása érdekében a közös stratégiai keret világosabb stratégiai útmutatást biztosít a programozási folyamatoknak és megkönnyíti az uniós intervenció KSK-alapok szerinti szektorális és területi koordinációját, valamint a többi releváns uniós szakpolitikával és eszközzel való koordinációt az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseivel és céljaival összhangban. A közös stratégiai keret határozza meg: a. a KSK-alapok programozása és a Szerződés 121. cikke (2) bekezdése alapján kiadott országspecifikus ajánlások és a Szerződés 148. cikke (4) bekezdése alapján, a Tanács 12

13 által elfogadott ajánlások közötti koherencia és összhang elérését biztosító eszközöket; b. a KSK-alapok közötti, valamint más vonatkozó uniós politikákkal és eszközökkel történő összehangolás mechanizmusait, beleértve a külső együttműködési eszközöket is; c. a KSK-alapok végrehajtására vonatkozó horizontális elveket és a több területet érintő politikai célkitűzéseket; d. a területi nehézségek kezelését és az integrált megközelítés előmozdítását célzó intézkedéseket, amelyek a városi, vidéki, tengerparti és halászati területek, valamint a Szerződés 174. és 349. cikkében említett sajátos területi jellemzőkkel bíró területek előtt álló sajátos kihívásokat; e. minden egyes tematikus célkitűzéshez az egyes KSK-alapok által támogatandó, magas európai hozzáadott értékkel bíró indikatív fellépéseket és az azok végrehajtására vonatkozó elveket; f. az egyes KSK-alapok együttműködései tevékenységeinek prioritásait, szükség esetén figyelembe véve a makro-regionális és a tengeri medencével kapcsolatos stratégiákat. Az alapokra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamok a támogatást az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia kapcsán a legnagyobb hozzáadott értéket teremtő intézkedésekre összpontosítják, kezelve a Szerződés 121. cikke (2) bekezdése szerinti országspecifikus ajánlásokban és a Szerződés 148. cikke (4) bekezdése alapján elfogadott tanácsi ajánlásokban azonosított kihívásokat és figyelembe véve a nemzeti és regionális szükségleteket. A KSK-alapokat programok révén kell végrehajtani, a partnerségi szerződésnek megfelelően. Valamennyi program a január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozik. Minden program stratégiát határoz meg az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájához való hozzájárulásáról, amely összhangban van a közös stratégiai kerettel és a partnerségi szerződéssel. Minden program a KSK-alapok eredményes, hatékony és összehangolt végrehajtását biztosító intézkedéseket, valamint a kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher csökkentését célzó lépéseket tartalmaz. Minden program prioritásokat határoz meg, amelyek tartalmazzák a konkrét célkitűzéseket, a KSK-alapokból kapott támogatás pénzügyi előirányzását és a megfelelő nemzeti 13

14 társfinanszírozást. Minden prioritás mutatókat határoz meg a program végrehajtásában a célkitűzések megvalósításához képest elért eredmények értékelésére, ami a figyelemmel kísérés, az értékelés és a teljesítés felülvizsgálatának alapját képezi. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről június 29-én a Bizottság javaslatot fogadott el a következő, közötti időszak többéves pénzügyi keretére vonatkozóan. Javaslatában a Bizottság úgy határozott, hogy a kohéziós politika a következő pénzügyi csomagnak is lényeges eleme marad, és hangsúlyozta az Európa 2020 stratégia végrehajtásában játszott központi szerepét. A kohéziós politika az Európa 2020 stratégiába foglalt fő uniós prioritások támogatásának legfőbb beruházási eszköze. Mindezt a leginkább rászoruló országokra és régiókra történő összpontosítással teszi. Az Unió egyik legnagyobb sikere az, hogy képes növelni valamennyi polgára életszínvonalát. Teszi ezt nemcsak azáltal, hogy segíti a szegényebb tagállamok és régiók fejlődését és növekedését, hanem az egységes piac integrációjában játszott szerepe révén is, amely méretének köszönhetően piacokat és méretgazdaságosságot biztosít az EU minden részén, gazdagnak és szegénynek, kicsinek és nagynak egyaránt. A Bizottság a korábbi kohéziós politika kiadásairól szóló értékelésében számos példával szemléltette ezt a hozzáadott értéket, valamint a növekedést hozó és munkahelyteremtő beruházásokat, amelyek nem valósulhattak volna meg az EU költségvetési támogatása nélkül. Ugyanakkor az eredmények az elaprózódás hatásaira és a prioritások hiányos meghatározására is mutatnak. Amikor szűkösek az állami források, és a növekedést szolgáló beruházásokra minden eddiginél nagyobb szükség van, a Bizottság úgy határozott, hogy jelentős módosításokat javasol a kohéziós politika területén. Az ERFA célja, hogy a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése révén megerősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót az Európai Unióban. Az ERFA a beruházások társfinanszírozása 14

15 útján regionális és helyi fejlesztéseket támogat a következő területeken: K+F és innováció; éghajlatváltozás és környezetvédelem; kis és középvállalkozásoknak nyújtott vállalattámogatás; általános gazdasági érdekű szolgáltatások; távközlési, energetikai és közlekedési infrastruktúra; egészségügyi, oktatási és szociális infrastruktúra; fenntartható városfejlesztés. A javaslat jogi elemei a következőek: - Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikke cselekvésre hívja fel az Európai Uniót, hogy a régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésével erősítse a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, és mozdítsa elő átfogó harmonikus fejlődését. - A gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzését három uniós alap támogatja. Amint az EUMSZ 176. cikke kimondja, az ERFA rendeltetése a fejlődésben lemaradt térségek és a hanyatló ipari térségek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása. - Az EUMSZ 174. cikke értelmében az érintett régiók közül kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók. - Az EUMSZ 349. cikke kimondja, hogy egyedi intézkedéseket kell elfogadni a legkülső régiók gazdasági és társadalmi strukturális helyzetének figyelembevétele érdekében, amelyet a fejlődésüket súlyosan hátráltató bizonyos egyedi jellemzők tovább súlyosbítanak. Az egyedi intézkedések magukban foglalják a strukturális alapokhoz való hozzáférés feltételeit. Amint arra az uniós költségvetés felülvizsgálata rámutat, az uniós költségvetésből azokat az uniós közjavakat, fellépéseket kell finanszírozni, amelyeket a tagállamok és a régiók önmagukban nem tudnának fedezni, és csak abban az esetben, ha az uniós finanszírozás jobb eredményeket tud biztosítani. A jogszabályra irányuló javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét: az ERFA feladatkörét a Szerződés határozza meg, a politikai végrehajtás 15

16 pedig a megosztott igazgatás elvének megfelelően történik, a tagállamok és régiók intézményi hatásköreire figyelemmel. Mind a jogi eszközt, mind az intézkedés típusát (azaz a finanszírozást) az EUMSZ határozza meg, amely a strukturális alapok jogi alapját képezi, és kimondja, hogy a strukturális alapok feladatait, elsődleges célkitűzéseit és megszervezését rendeletekben kell szabályozni. A rendeletjavaslat meghatározza az ERFA beavatkozásának a hatókörét, és felsorolja azokat a tevékenységeket is, amelyek nem támogathatók. Mindegyik tematikai célkitűzésre beruházási prioritásokat határoz meg. Az átmeneti régióknak és a fejlettebb régióknak (az ESZA nélküli) forrás legnagyobb részét az energiahatékonyságra és a megújuló energiára, illetve a kkv-k versenyképességére és az innovációra kell fordítaniuk. A fejletlenebb régiók forrásukat a célkitűzések szélesebb körére fordíthatják, mivel fejlesztési igényeik is szélesebb körűek. A javasolt mechanizmus a következőket írja elő: - a források legalább 80%-a a fejlettebb és átmeneti régiókban az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra, a kutatásra és innovációra és a kkv-k támogatására, ebből 20% az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra összpontosul. Mivel ezekben a konvergencia célkitűzésből kivonás alatt álló régiókban folyamatos szerkezetátalakításra van szükség, a minimális százalékot 60%-ra kell csökkenteni. - A források legalább 50%-a a fejletlenebb régiókban az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra, a kutatásra és innovációra és a kkv-k támogatására, ebből 6% az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra összpontosul. A rendeletjavaslat nagyobb hangsúlyt fektet a fenntartható városfejlesztésre. A nagyobb hangsúlyt a következőkkel kell elérni: az ERFA-források legalább 5%-át a fenntartható városfejlesztésre kell elkülöníteni, a kapacitásnövelés és a tapasztalatcsere érdekében városfejlesztési platformot kell kialakítani, és létre kell hozni azoknak a városoknak a listáját, ahol a fenntartható városfejlesztés érdekében integrált intézkedéseket hajtanak végre. A rendeletjavaslat célja, hogy a látható eredményekre, valamint a finanszírozás végső célkitűzésével kapcsolatos eredményekre irányuló közös mutatók meghatározásával hozzájáruljon az egyre erőteljesebb eredményorientáltsághoz. A rendeletjavaslat megemlíti, hogy külön figyelmet kell fordítani az operatív programokban a 16

17 súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiók konkrét nehézségeire. A rendeletjavaslat végül egyedi rendelkezéseket tartalmaz a legkülső régióknak nyújtott egyedi kiegészítő források felhasználásáról. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek az egyes tagállamok számára az Európai Szociális Alapból biztosított pénzügyi allokációk tekintetében történő módosításáról A munkanélküliség és a tartósan magas szegénységi mutatók uniós és nemzeti szintű intézkedéseket tesznek szükségessé. Mintegy 23 millió lakosnak nincs munkája, és a becslések szerint 113 milliónál is többnek pedig a szegénység vagy a kirekesztés árnyékában kell élnie. A szociális és foglalkoztatási ügyek az európai polgárokat elsődlegesen érintő kérdések közé tartoznak ezen a területen a legnagyobbak az elvárások az Unióval szemben. Az Unió emellett számos más kihívással is küzd, amelyek a szakképzett munkaerőhiánnyal, azaktív munkaerőpiaci intézkedések és az oktatási rendszerek nem kielégítő működésével, a társadalom peremére szorult csoportok társadalmi kirekesztettségével és az alacsony munkavállalói mobilitással függenek össze. Ezért szakpolitikai kezdeményezésekre és konkrét támogató intézkedésekre van szükség. Az Európai Szociális Alap (ESZA) azokat a szakpolitikákat és prioritásokat támogatja, amelyeknek célja a teljes foglalkoztatottság elősegítése, a munka minőségének és termelékenységének javítása, a munkavállalók Unión belüli földrajzi és foglalkozási mobilitásának növelése, az oktatási és képzési rendszerek fejlesztése, valamint a társadalmi befogadás ösztönzése; az ESZA ezáltal a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz járul hozzá. Mivel az Európai Szociális Alapot teljes mértékben össze kell hangolni az Európa 2020 stratégiával és az abban foglalt kiemelt célokkal, annak támogatnia kell a Szerződés 121. cikkének és 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott integrált iránymutatások szerinti tagállami politikákat és a nemzeti reformprogramokra irányuló ajánlásokat. Az ESZA-ra 17

18 mint a strukturális alapok egyikére érvényes minimális részesedési arányok és összegek meghatározása révén biztosítható, hogy az európai polgárok javát közvetlenül szolgáló beruházások volumene kellőképpen tükrözze az uniós prioritásokat. Az ESZA emellett lényeges mértékben hozzájárul majd az Európa 2020 stratégia egyéb fontos prioritásaihoz is, például a kutatási és innovációs beruházások támogatásához, az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítéséhez és e technológiák használatának előmozdításához, a kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez, a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatásához, a környezet védelméhez, valamint az erőforrások fenntartható felhasználásának népszerűsítéséhez. Az ESZA működése szorosan összekapcsolódik majd a társadalmi változással és innovációval foglalkozó új integrált programmal. E programok együttesen alkotják majd az átfogó európai foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú kezdeményezést. A javaslat jogi elemei a következőek: - Az Európai Szociális Alapot (ESZA) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 162. cikke hozta létre. A kohéziót elősegítő uniós források felülvizsgálatának ütemezése az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó, a Bizottságmunkaprogramjában foglalt javaslattal függ össze. - A jelen rendeletjavaslat az EUMSZ 164. cikkén alapul. Az EU tanácsi rendelete meghatározza a strukturális alapok és a Kohéziós Alap működésének keretét, és megállapítja különösen a programozásra, nyomon követésre, értékelésre, igazgatásra és ellenőrzésre vonatkozó tematikus célkitűzéseket, elveket és szabályokat. Ezen az általános kereten belül a javaslat meghatározza az ESZA célját és hatályát, valamint a kapcsolódó, tematikus célkitűzésekre összpontosító beruházási prioritásokat, és egyedi rendelkezéseket állapít meg az ESZA által társfinanszírozott operatívprogramok és a támogatható kiadások tekintetében. - Az ESZA az EUMSZ 174. cikkével összefüggésben folytatja működését; e cikk értelmében az Európai Unió tevékenységével a gazdasági, társadalmi és területikohéziót erősíti, továbbá az átfogó harmonikus fejlődés előmozdítása érdekében csökkenti a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket, 18

19 és alegkedvezőtlenebb helyzetű régiók fejlesztésére törekszik. Amint arra az uniós költségvetés felülvizsgálata rámutat, az uniós költségvetésből azokat az uniós közjavakat, fellépéseket kell finanszírozni, amelyeket a tagállamok és a régiók önmagukban nem tudnának fedezni, vagy ha az uniós finanszírozás jobb eredményeket tud biztosítani. E javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét: az ESZA feladatkörét a Szerződés határozza meg, a politikai végrehajtás pedig a megosztott igazgatás elvének megfelelően történik, figyelembe véve a tagállamok és régiók intézményi hatásköreit. A közötti időszakra vonatkozó ESZA-rendelet tervezete szerint az ESZA négy tematikus célkitűzésre összpontosít az Európai Unión belül: a. foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése, b. az oktatásba, készségekbe, és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás, c. a társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni küzdelem, d. az intézményi kapacitás növelése és a közigazgatás hatékonyságának fokozása. Minden egyes tematikus célkitűzés beavatkozási kategóriákra vagy beruházási prioritásokra lesz lebontva. Emellett az ESZA-nak egyéb tematikus célkitűzések megvalósításához is hozzá kell járulnia, például a kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérés támogatása, az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése, a kutatás, technológiai fejlődés és innováció ösztönzése, valamint a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése révén. A megfelelő és kimutatható hatás érdekében a támogatások koncentrációjára van szükség. Ennek biztosítására a Bizottság azt javasolja, hogy az igazgatási kapacitások javítása céljából nyújtott támogatások a kevésbé fejlett régiókkal rendelkező vagy a Kohéziós Alap támogatására jogosult tagállamokra szorítkozzanak; az ESZA-források legalább 20%-a a társadalmi befogadás előmozdítását és a szegénység elleni küzdelmet szolgálja valamint hogy az operatív programok keretében biztosított finanszírozások korlátozott számú beruházási prioritásra irányuljanak. 19

20 Ezen túlmenően a rendelettervezet az ESZA keretében meg kívánja erősíteni a társadalmi innovációt és a transznacionális együttműködést; ennek előmozdítását a megfelelő prioritási tengelyek társfinanszírozási rátáinak emelése, egyedi programozási és nyomon követési szabályok, valamint a Bizottságnak a bevált gyakorlatok, együttes fellépések és eredmények cseréjében és terjesztésében történő fokozottabb szerepvállalása szolgálja. Végül pedig a pénzügyi eszközökre vonatkozóan egyedi rendelkezések kerülnek bevezetésre, amelyek az ESZA forrásainak kiegészítésére ösztönzik a tagállamokat és a régiókat, ezáltal növelve az alap finanszírozási kapacitását a foglalkoztatást, az oktatást és a társadalmi befogadást támogató intézkedések terén. 20

21 2.2 A kapcsolódó magyarországi törvények, határozatok és rendeletek Magyarország kormányának az 1831/2013. számú Kormány határozata a közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról. A határozat értelmében: 1. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (a továbbiakban: TOP) tartozó megyékben megvalósuló decentralizált fejlesztések tervezése során a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 1. pont h) alpontjában a gazdaságfejlesztésre meghatározott arányú forráskeret 26,9%-akerüljön keretként meghatározásra, 2. A TOP-ban a decentralizált források tervezése integrált programok kialakításával a következő három területi szinten valósuljon meg: 1. megyei szint, 2. megyei jogú város szintje, valamint 3. várostérség és megyei jogú város térségének szintje, figyelembe véve a kohéziós politikai kereteket és a Partnerségi Megállapodás tervezetében rögzítetteket, 3. A TOP keretében a 2. pont szerint folyó tervezés összehangolásában a megyeiönkormányzatok koordinációs szerepet töltsenek be, A megyei szintű programmal összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezzék el a TOP által meghatározott keretek között, 5. A 4. pontban hivatkozott megyei programok indikatív forráskerete összesen 450 milliárdforint legyen az 1. mellékletben meghatározott, megyék közötti indikatív megoszlás szerint, 6. A várostérség és a megyei jogú város térsége szintjének területi meghatározásaa 21

22 területfejlesztési statisztikai kistérségek alapján történjen, 7. A megyei jogú város térségében tervezett fejlesztések illeszkedjenek a megyei jogú város integrált településfejlesztési stratégiájában megfogalmazott fejlesztési irányokhoz, a TOP általmeghatározott keretek között, 8. A várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztésével összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezzék el az érintett települési önkormányzatokbevonásával, a TOP által meghatározott keretek között, 9. A megyei jogú városokkal összefüggő programok indikatív forráskerete összesen 220 milliárd forint legyen azzal, hogy ezen összeg megyei jogú városok közötti indikatívmegoszlását a 2. melléklet szerint határozza meg, 10. A 8. pontban hivatkozott várostérségek és megyei jogú városok térségeit érintő fejlesztések indikatív forráskerete összesen 298,08 milliárd forint legyen azzal, hogy ezen összegnek a várostérségek és a megyei jogú városok térségei közötti indikatív megoszlásáta 3. melléklet szerint határozza meg, 11. A megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a 3. mellékletben meghatározott várostérségek és megyei jogú városok térségeinek forráskeretétől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében tíz százalékkal eltérhetnek a 3. mellékletben a várostérségek és megyei jogú városok térségeinek meghatározott forráskereteitől a megye összesforráskeretén belül; 12. A kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az pontban foglaltakat a TOP kidolgozása és az Európai Bizottsággal való megtárgyalása során vegye alapul. Felelős:nemzetgazdasági miniszter. Határidő: folyamatos A fentiekhez kapcsolódik az Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszerének ig tartó időszakához meghozott kormányhatározatok közül az 1600/2012 és a 1217/2013-as határozat. Ezen kormánydöntések célja a minden alapra kiterjedő erős központi koordináció, az irányító hatóságok 2014 januárjától való átalakítása, valamint prioritás a as programidőszak kifutó programjainak zökkenőmentes lezárása és a kifizetések teljes körű abszorpciója. 22

23 Az 1545/2013-as Korm. határozat értelmében a közreműködő szervezetek a miniszterek, a regionális fejlesztési ügynökségek pedig az önkormányzatok irányítása alá kerülnek. Az 1731/2013-as Korm. határozat rögzíti az intézményrendszerhez kapcsolódó alapelveket. Az 1814/2013-as Korm. határozat értelmében az egyes Operatív Programok irányító hatóságai a tevékenység fókuszát adóterületért felelős szaktárcákhoz kerülnek áthelyezésre. A határozatban szerepel továbbá, hogy a központi koordináció a Miniszterelnökség szervezeti keretein belül kerül kialakításra január 1-től, valamint hogy az IH vezetők (helyettes államtitkárok) a miniszternek közvetlenül alárendelve fogják ellátni feladataikat. A megyei tervezés kapcsán ugyancsak meghatározó a 2018/2013. (XII. 29.) Korm. határozat a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló operatív programok esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről. Ennek értelmében többek között: A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a között rendelkezésre álló európai uniós támogatási források hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekben szükség van olyan területileg integrált fejlesztések megvalósításra, amelyet egy, de akár több operatív program legalább két prioritási tengelye finanszíroz, 2. egyetért azzal, hogy a funkcionális területegységek esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának mérlegeléséhez szükséges, hogy a térség területi lehatárolása megtörténjen, valamint fejlesztési stratégiával és a feladat végrehajtására képes intézményrendszerrel rendelkezzen A leghátrányosabb helyzetű térségek esetében felmerülő tervezési feladatok kapcsán megemlítendő a 1058/2014. (II. 11.) Korm. határozat a Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról. A szabályozás szerint cél egy társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program kidolgozása, ezen túl az elmaradott térségek további leszakadásának lassítása, egyes térségekben a leszakadás megállítása, továbbá a térségeken belüli nagy fejlettségbeli 23

24 különbségek csökkentése, továbbá az, hogy az érintett térségek foglalkoztatási szintje nőjön. A jogszabály feladatként határozza meg a hátrányos helyzetű térségekhez kapcsolódó feladatok, intézkedések kidolgozását a kompetens és kijelölt szereplők számára. A megyei jogú városok tervezési kompetenciáinak meghatározása kapcsán meg kell említeni a 1181/2013. (IV. 5.) Korm. határozatot a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről. E szerint A Kormány 1. a közötti európai uniós fejlesztési források magyar gazdaságban történő hasznosulása szempontjából kiemelt jelentőséget tulajdonít az integrált városfejlesztés kérdésének, és ennek érdekében a as időszakban a következő várostérségi fejlesztési irányelveket határozza meg a továbbtervezés alapjául: a) a területfejlesztési és településfejlesztési tervek összhangjának biztosítása és az ehhez szükséges térségi és helyi egyeztető és partnerségi mechanizmusok kialakítása, b) a térség kapcsolatrendszerének fejlesztése és együttműködésének erősítése érdekében az integrált várostérségi fejlesztések előtérbe helyezése, c) a fejlesztések hatékonysága érdekében a közös várostérségi tervezést, az együttműködést és a közös fejlesztéseket megfelelő támogatással szükséges ösztönözése, d) mind a várostérségi fejlesztési dokumentumok készítése, mind az abban foglalt beruházások későbbi tervezése és végrehajtása során a széleskörű partnerség, valamennyi, a településen érdekelt gazdasági, társadalmi szervezet, közigazgatási szerv részvételének biztosítása Minden tervezési szintet érint A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról, mely egyértelműen definiálja a jogszabályban érintett területi 24

25 tervezési egységek előzetes, indikatív forrás allokációját. 2.3 Az egyes területi szinteken megjelenő feladatok a hatályos jogszabályok tükrében 2013 őszén mind a megyék, mind a megyei jogú városok tervezési munkáit támogatandó, iránymutatás készült mely rögzíti a területi szereplők feladatkörét. A megyék számára összeállított szakmai anyag az alábbiak szerint definiálja a területi egység tervezési kompetenciáit: A megyei önkormányzatok tervezési feladatait a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény, valamint a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat jelenti, valamint a közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat jelöli ki. E szerint a megyék törvény szerint készítenek területfejlesztési koncepciót és programot, valamint közreműködnek a as területi alapú fejlesztések megtervezésében, továbbá a fejlesztések területi integrációjának szintje a megye és a nagyvárosok, ill. várostérségek. A as tervezés tekintetében a fenti felhatalmazások alapján a megyék elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív programban (TOP) megvalósuló fejlesztésekhez készítenek elő megyei szintű gazdaságfejlesztési részprogramokat a TOP tartalmi és forrás keretei között. Ezen túlmenően a helyi (városi-várostérségi) szintű tervezésben koordinációs szerepet töltenek be, összefogják a kistérségi fejlesztési részprogramok elkészítését, valamint közreműködnek az ágazati operatív programok kialakításában véleményezés és kulcsprojektek kidolgozása révén. A megyei jogú városok tervezési kompetenciái elsősorban a közigazgatási határon belül definiált programokra terjednek ki. Az MJV-k önálló fejlesztési programjaikkal melyek a 25

26 településfejlesztési koncepcióra, valamint az erre épülő integrált településfejlesztési stratégiára alapoznak ugyancsak meghatározzák as területi alapú fejlesztési elképzeléseiket. A széleskörű partnerség kialakítása, az egyeztetési mechanizmusok működtetése természetesen a megyei jogú városok esetében is elvárásként került megfogalmazásra. A jelenleg zajló tervezési folyamat kulcsszereplői a járások is, melyek elsősorban a megyei szinten zajló programozási munkához szolgáltatnak szakmai háttértámogatást. A járási szereplők elsődleges feladata e tekintetben a helyi projektötletek összegyűjtése, priorizálása és ennek megfelelően ütemezése. Az ily módon összeálló járási programok azután a megyei területfejlesztési programok részeként kerülnek elfogadásra. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program felépítése alapján a Megyei és MJV szinten decentralizált térségi fejlesztésekben integrált területi beruházásokra (ITB) vonatkozóan a következő módon alakulhatnak az indikatív tervezési és végrehajtási funkciók: Funkció Megyei önkormányzat Megyei jogú város önkormányzata Területfejlesztési koncepció Integrált városfejlesztési stratégia Tervezési szerepkör Megyeiintegrált területi beruházás (ITI) (stratégia és projektlista, beleértve projekteket és a kis projekt alap lehetőségét is) Városiintegrált területi beruházás (ITI) (stratégia és projektlista, beleértve projekteket és a kis projekt alap lehetőségét is) ITI stratégia elfogadás (támogatási döntés) Irányító Hatóság a megyével való tárgyalásos folyamat eredményeként Irányító Hatóság az MJV-vel való tárgyalásos folyamat eredményeként Kedvezményezetti státusz Igen, amely fejlesztések esetében ez releváns (jellemzően a települési önkormányzatok a kedvezményezettek) Igen, jellemzően az MJV és Budapest önkormányzata a kedvezményezett 26

27 Funkció Megyei önkormányzat Megyei jogú város önkormányzata Együttdöntés a projektek kiválasztásában Igen Igen, amely fejlesztések esetében ez releváns Monitoring Igen, minden IT gazda monitorozza és nyomon követi a saját stratégiájának megvalósulását, valamint jelent arról a finanszírozó IH-knak Igen, minden ITI gazda monitorozza és nyomon követi a saját stratégiájának megvalósulását, valamint jelent arról a finanszírozó IH-knak Közreműködő szervezetek munkáját területileg decentralizált közreműködő szervezet segíti munkáját területileg decentralizált közreműködő szervezet segíti Látható, hogy a következő fejlesztési időszakban komoly tervezési, programozási kompetenciák kerülhetnek a megyékhez és a megyei jogú városokhoz. Az ITB-k előkészítése kapcsán ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet a megfelelő intézményi háttér jelentőségére, a szükséges humán kapacitás folyamatos biztosítására. 2.4 A területi operatív program a as Európai Uniós fejlesztési időszakban A as tervezési időszakban a korábbi gyakorlattól eltérően nem lesznek önálló regionális operatív programok. Az újonnan alkalmazásra kerülő módszer szerint a konvergencia régióknak egy közös terület- és településfejlesztési operatív programjuk lesz, amely mellett a Közép-magyarországi régió (azaz Budapest és Pest megye) fog még saját területi programmal rendelkezni. Mindez nem jelenti a területiség elvében való visszalépést, hiszen a területi szintű tervezés továbbra is fennmarad, csak más módon, mint az megszokott.a as programozási időszak regionális operatív programjainak (ROP) tapasztalatai ugyanis minden szempontból megerősítik területi logikájú operatív programok indítását. A helyi és a területi szinteken többnyire vannak jól előkészített fejlesztési elképzelések, ennek is köszönhetően a ROP-ok a 27

28 as ciklus legjobban teljesítő programjai közé tartoznak a forráslekötés tekintetében és 2020 között az országos alatti szinten nem a régiók, hanem a megyék terveznek, készítik el helyzetfeltáró és értékelő anyagukat, területfejlesztési koncepciójukat és területfejlesztési programjukat (amely megába foglalja a vonatkozó szabályozások szerint a stratégiát és operatív programot is). Alapvető különbség emellett az is, hogy a megyei programokat Magyarország nem nyújtja be az EU számára elfogadásra, míg korábban a regionális operatív programokkal ezt megtette. A jelenlegi rendszerben ezt a funkciót Brüsszel által kontrollált területi program - a Területfejlesztési és településfejlesztési Operatív Program és a Versenyképes Közép - Magyarország Operatív Program tölti be. A 2014 márciusábanmég kialakítás alatt álló megyei programok tervezése során a szakemberek többnyire teljes tervezést végeznek, azaz, valamennyi tematikus területre vonatkozóan meghatározzák a fejlesztési igényeket területi szinten. Az elkészülő megyei területfejlesztési programok leghatározottabban mégis a Területfejlesztési és településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaira számíthatnak: ezen belül ugyanis valamennyi megyének előzetesen rögzített forrása áll rendelkezésre. A TOP alapvető tartalmi kereteit meghatározza az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK), melyben Magyarország rögzítette átfogó és hosszú távú fejlesztési irányait. A dokumentum alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításának legfontosabb biztosítékát a fentebb nevesített területi operatív programok jelentik. Magyarország a as időszakra vonatkozóan elkötelezte magát egy erős gazdaságélénkítő fejlesztési program megvalósítása mellett, így az ebben az időszakban rendelkezésre álló Európai Uniós források és hazai társfinanszírozás 60%-át gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani. A területi operatív programok ehhez a fejlesztési irányvonalhoz illeszkednek, a gazdaságélénkítő célt a tervezők a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program támogatásaival együtt kívánják elérni. A Területfejlesztési és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megalkotásának logikája 28

29 több alapvető szemponton nyugszik. A szubszidiaritás és az Európai Unió Területi Agendája 2020 dokumentumban megfogalmazott hely-alapú megközelítés elvével összhangban is szükség van egy olyan beavatkozási logikára, ami lehetővé teszi, hogy a különféle területi szintekhez a térségi sajátosságoknak megfelelő, eltérő beavatkozási irányokat rendeljünk. A TOP a fentebb bemutatott térségi megközelítést figyelembe véve egyértelműen képviseli ezt a törekvést: reagál az eltérő területi igényekre, ezekre szabott fejlesztési lehetőségeket tár fel, alapvetően a térségek belső erőforrásaira építve. Az elmúlt években Magyarországon a területi közigazgatás reformja (a helyi önkormányzatok, a járások, a megyék és a központi állam közötti feladat- és forrásmegosztás újraszabályozásával) jelentős változásokat hozott, melyek révén létrejöttek a helyi és térségi fejlesztéspolitikát meghatározó új keretek. Ebből a szempontból ismét érdemes kiemelni, hogy a területfejlesztési törvényben is rögzített változás alapján a megyék erős tervezési és területfejlesztési feladatkört kaptak. Fentieket figyelembe véve, ebben a fejezetben bemutatjuk a Területfejlesztési és településfejlesztési Operatív Program tartalmi szerkezetét. A program 7 prioritást tartalmaz, melyek nagyobb része ERFA, kisebb része ESZA finanszírozási alapot fog igénybe venni. A TOP pénzügyi kerete a teljes Magyarországra jutó uniós támogatás 15,83%-a, 2013-as árakon euró, melyet a hazai társfinanszírozás euróval egészít ki. Az operatív program keretének túlnyomó része, 88%-a az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, míg 12%-a Európai Szociális Alapból az kerül finanszírozásra, lévén a beavatkozások döntő hányada infrastrukturális fejlesztések megvalósítását célozza. 29

30 Prioritási tengely Finanszírozó alap Tematikus célkitűzés Specifikus cél(ok) megnevezése Beavatkozások, intézkedések 1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók 1. Térségi gazdaság-fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében ERFA (8) A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében 2. Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál 3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 4. A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése 2. Települési környezet fenntartható fejlesztése ERFA (6) Környezet-védelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása Vállalkozóknak és lakosságnak vonzó zöld városi környezet kialakítása A települési életminőség javítása környezeti infrastruktúra fejlesztések révén Turisztikai költés növelése a természeti és kulturális örökségek gazdaságilag fenntartható, a környezettel harmonikusan megvalósuló fejlesztése révén 1. A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása 2. Települési fenntartható környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések 1. Kulturális és természeti örökségre alapozott vonzerőfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken ERFA (4) Az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban Környezetbarát közlekedési rendszerek bevezetése és a fenntartható közösségi mobilitás elősegítése, továbbá a szén-dioxid kibocsátás csökkentése 1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 30

31 Prioritási tengely Finanszírozó alap Tematikus célkitűzés Specifikus cél(ok) megnevezése Beavatkozások, intézkedések 1. Az önkormányzati infrastruktúra, illetve épületállomány energia-hatékonyság központú rehabilitációja (pl. kazánházak felújítása (hőtermelők cseréje korszerű nagy hatásfokú berendezésekre), illetve az épületek hőszigetelésének javítása (hőtechnikai adottságok javítása, hőveszteségek csökkentése) A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése 2. Az önkormányzati infrastruktúra energetikai beavatkozásaira (pl. világítási rendszerek korszerűsítése, hőtechnikai adottságok javítása) épülő megújuló források alkalmazása (pl. napelemek telepítése, biomassza kazán telepítése) és közvilágítás korszerűsítése 3. Önkormányzat által vezérelt a helyi adottságokhoz illeszkedő megújuló energiaforrások kiaknázásra irányuló, autonóm energiaellátás megvalósítása (helyi ellátást biztosító megújuló energiatermelő rendszerek, közösségi távfűtő rendszerek létesítése) komplex fejlesztési programok lehetősége mellett. 4. Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai (SEAP) elkészítésének támogatása 5. Az önkormányzat által vezérelt környezettudatosságot erősítő szemléletformálási kampányok, akciók támogatása a helyi alkalmazkodás érdekében 31

32 Prioritási tengely Finanszírozó alap Tematikus célkitűzés Specifikus cél(ok) megnevezése Beavatkozások, intézkedések 4. PRIORITÁS: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése ERFA (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése 1. Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése 2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 3. A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása A leromlott városi területeken mélyszegénységben élő családok, romák valamint szegregált élethelyzetben élő marginalizált csoportok integrációja 1. Szociális városrehabilitációs programok 5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD fejlesztések) ERFA (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Jobb városi közösségi és kulturális szolgáltatások biztosítása közösségi részvétellel, erősebb identitástudat, szorosabb közösségi összetartozás 1. Innovatív, területi közösségi szolgáltatást biztosító városi kulturális intézmények felújítása, illetve eszközfejlesztése lehetőség szerint célcsoport specifikusan. 2. Városrészi közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 3. Közterek közösségi tér funkcióinak bővítése 32

33 Prioritási tengely Finanszírozó alap Tematikus célkitűzés Specifikus cél(ok) megnevezése Beavatkozások, intézkedések 1. A helyi (városrészi, szomszédsági) identitást erősítő tevékenységek 2. A folyamatos, helyi (városrészi, szomszédsági) társadalmi párbeszédet fenntartó egyeztetési mechanizmusok kiépítése és működtetése ESZA ESZA rendelet 3. cikk (1) b) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem Jobb városi közösségi identitástudat, szorosabb közösségi összetartozás 3. A megújított infrastruktúra közösségi használatát biztosító mechanizmusok kialakítása 4. A helyi (városrészi, szomszédsági) aktivitást, társadalmi szolidaritást elősegítő tevékenységek 5. Versenyképesen a munkaerőpiacon - program elindítása 6. A helyi (népi) mesterségek újratanítása 7. A helyi vállalkozások információs adatbázisainak és online elérhetőségének kialakítása a kereskedelmi-kulturális köztéri szolgáltatások megjelenése 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés ESZA (8) A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni megyei és helyi kezdeményezések támogatása 1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával 2. A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése 1. A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 2. A helyi identitás és kohézió erősítése 33

34 A megyéknek és a Megyei Jogú Városoknak kulcsszerepük lesz a TOP megvalósításában. A megyei önkormányzatok összehangolják a megye területén megvalósuló összes tervezési folyamatot, a jelenlegi tervek szerint részt fognak venni a végrehajtásban és a nyomon követésben is. A TOP megvalósításának alapját a korábban már említett, a megyei önkormányzatok által a as tervezési időszakra vonatkozóan kidolgozásra kerülő megyei stratégiai és operatív fejlesztési programok, valamint - ezekhez illeszkedve - a TOP fejlesztési prioritásaihoz illeszkedő megyei területfejlesztési részdokumentumok képezik. E megyei területfejlesztési részdokumentumok két fő fejezetből épülnek fel: megyei gazdaságfejlesztési részprogram (ami megyei szinten összeállított gazdaságfejlesztési projektcsomagokból áll, beleértve a megyei jogú városok gazdaságfejlesztési akcióit); a megyében található városokra és térségeikre kiterjedő várostérségi (kistérségi) fejlesztési részprogramok (kistérségenként 1-1 db kistérségi fejlesztési részprogram dokumentum, ami kistérségi projektcsomagokból épül fel). A fentiek szerint a megyéknek a TOP-hoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentum kidolgozása során egymásra épülő, integrált gazdaságfejlesztési, valamint integrált kistérségi részprogramokat szükséges kidolgozniuk és előkészíteniük. E programoknak térségi gazdaságélénkítő, foglalkoztatás bővítő hatással és térségi területfejlesztési hatással kell bírniuk. A kidolgozandó programoknak integráltnak kell lenniük: az integráltság megjelenhet egyrészt a kijelölt fejlesztési irány több tématerületre kiterjedő jellegében (pl. egy kijelölt megyei kistérséget érintő komplex iparterület fejlesztési, befektetés-ösztönzési, helyi gazdaságfejlesztési projektcsomag, vagy egymásra épülő településfejlesztési akciók), amelyek együttes, szinergikus gazdasági hatása jelentős. Az integráltság emellett jelentheti a fejlesztési irányok többszereplős jellegét, azaz lehetőség van arra, hogy azonos megyei fejlesztési irányok (pl. közintézmények energetikai fejlesztései egy adott járásban) több kedvezményezettre épüljenek. 34

35 3. A területfejlesztési stratégia készítésének főbb fogalmi keretei 3.1 A stratégiák közti szinergiák A korábban elfogadott regionális fejlesztési dokumentumok rövid bemutatása A közötti EU-s támogatási időszak stratégiai megalapozása során két alapdokumentumot kellett figyelembe vegyenek az operatív program megalkotói. Az első a 2000-ben keletkezett Dél-alföldi régió stratégiai programja című anyag. A stratégiai program hivatkozik a régió területfejlesztési koncepciójára, kiemeli, hogy az három fejlesztési célt határoz meg, melyek közül az Európai Unió kapuja a Balkánra egy világosan értelmezhető stratégiai célt fogalmaz meg, ugyanakkor a régióépítés és együttműködés mintaértékű megvalósítása cél egy olyan háttérfolyamatként értelmezhető, amely megalapozza, elősegíti az előbbi cél megvalósulását. A harmadikként szereplő lakossági életminőség-javítás pedig a regionális fejlesztés végső céljaként értelmezhető, hiszenminden fejlesztés közvetve vagy közvetlenül a térség és az abban élők helyzetének javításátcélozza. 1 A stratégiai program kiemeli, hogy a koncepcióban meghatározott négy prioritás (régiószervezés, a régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása, a gazdaság versenyképességének javítása és a lakosságéletminőségének javítása) közül három egyértelműen szorosan kapcsolódik a megfogalmazottfejlesztési célokhoz, a gazdaság versenyképességének javítása pedig mindhárom fejlesztésicélhoz kapcsolódva megalapozza azokat. Ezeken belül kerültek meghatározásra az egyes keretjellegű fejlesztési irányok, amelyek megfogalmazzák a stratégiai program kidolgozása során figyelembe veendő legfontosabb kérdéseket, valamint felvázolják a megvalósításához szükségeslegáltalánosabb beavatkozásokat, illetve résztvevők körét a különböző területegységek szintjén. A rövid helyzetfeltárást és helyzetértékelést követően bemutatásra kerül a stratégiai program struktúrája, amely az alábbi fejlesztési elemeket tartalmazza. 1 A Dél-Alföldi Régió stratégiai programja, 4. oldal 35

36 A Dél-alföldi régió stratégiai programja (2000) I. Az Európai Unió délkeleti gazdasági központja. szerep elérését megalapozó programok I.1 A régió nemzetközi logisztikai szerepkörének kialakítása I.1.1. A régió külső elérési viszonyainak fejlesztése I.1.2. Regionális logisztikai központ szerepkörének kialakítása, fejlesztése I.2 A regionális kohézió és a régiótudat erősítése I.2.1. A régió belső elérési viszonyainak fejlesztése Helyi, kistérségi és regionális sajtó, televízió, rádió, Internethonlap működtetésének, hozzáférhetővé tételének támogatása, arégió imázsának formálása I.2.3 Az intelligens régió II. Az Európai Unió délkeleti gazdasági központja. szerep eléréséhez szorosan kötődő gazdasághoz kapcsolódóprogramok II.1. A régió szellemi és innovációs potenciáljának kiaknázása a gazdaság és a kutatás együttműködésével II.1.1 A kutatóintézetek, egyetemi és főiskolai tanszékek és vállalkozások együttműködésének ösztönzése, Technológiai Transzfer Centrum létrehozása II.1.2. A felsőoktatás szerepének növelése a régió humán erőforrás fejlesztésében II.1.3. Az agrárszektor innovációs képességének fokozása a régióbeli oktató és kutató intézmények és a termelők, feldolgozók, szolgáltatók együttműködésére alapozva II.1.4. A kockázati tőke intézményeinek létrehozása és működésük támogatása 36

37 II.2. Regionális együttműködés erősítése a gazdasági szervezetek között II.2.1. Regionális termékmarketing kialakítása II.2.2. Régión belüli konszenzus kialakítása a telephely marketingről II.2.3. Kiállítások, rendezvények szervezése II.2.4. Regionális hálózatok és ipari klaszterek kialakítása II.2.5. A régió gazdasági folyamatainak elemzéséhez szükséges intézményi kapcsolatok és szakértői hálózat kialakítása, az információs adatbázisok létrehozása II.3. A régió szereplőinek felkészítése az Európai Unió csatlakozásra és a nemzetközi együttműködésekben való részvételre II.3.1. Az értelmiség és a gazdasági-politikai menedzsment felkészítése az EUcsatlakozással kapcsolatos feladatokra II.3.2. Az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek társadalmasítása II.3.3. Az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek, közös agrárpolitika megismertetése és terjesztése a SAPARD előkészületek kapcsán II.3.4. Több nyelvű régióért program II.4. A régió nemzetközi gazdasági szerepének fejlesztése II.4.1. A régió nemzetközi gazdasági szerepének fejlesztése II.4.2. A nemzeti kulturális értéket képviselő intézmények fejlesztése II.4.3. A konferenciaturizmus feltételeinek fejlesztése II.4.4. Vonzó programcsomagok kialakítása, promóció II.4.5. A bérmunkát végző vállalkozások kiszolgáltatottságának mérséklése II.4.6. A régió nemzetközi energia-tranzit szerepkörének kiépítése, továbbfejlesztése 37

38 II.5. A régió közvetítő szerepének erősítése a határmenti kapcsolatok fejlesztése révén II.5.1. Határ menti kapcsolatok, projektek ösztönzése II.5.2. Határ menti szakmai kapcsolatok, tudományos kutatás és munkavállalás II.5.3. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése II.5.4. Határon túli magyarok, határainkon belüli nemzetiségek és etnikumok anyanyelvi, kulturális identitásának megőrzését, az anyaországhoz való kapcsolatok ápolását segítő program III. Gazdasági versenyképességét javító programok III.1. A feldolgozóipar és a szolgáltató szektor versenyképességének növelése III.1.1. A régióbeli feldolgozóipar és üzleti szolgáltatások versenyképes kis- és közép-vállalkozásainak erősítése III.1.2. A Dél-Alföld régióra jellemző, tudás- és élőmunka-igényes, magas minőségű, hagyományos termékek gyártásának támogatása III.1.3. A régióban "szigetszerűen" működő versenyképes nagyvállalatok regionális kötődésének erősítése III.1.4. A termelő infrastruktúra kialakítása feldolgozóipari és szolgáltatási tevékenységek letelepítéséhez III.1.5. Vállalkozási övezetek kialakítása, befektetési előnyeik érvényesítése III.1.6. Új iparágak meghonosítása, főleg transznacionális cégek letelepítésével III.1.7. Beszállítói és kooperatív hálózatok támogatása III.1.8. Innovációs ügynökségek működésének támogatása III.1.10 Regionális Innovációs Alap létrehozása, regionális K+F intézményrendszer létrehozása III.2. A mezőgazdaság versenyképességének növelése 38

39 III.2.1. A régióban kialakult tulajdon- és birtokviszonyok alapján a (törpe) birtok koncentráció elősegítése, termékszerkezet átalakítása III.2.2. Magángazdaságok EU konform szervezetfejlesztésének kialakítása, termékeik piacra jutásának elősegítése III.2.3. Szántóföldi kultúrák piacképességét szolgáló program III.2.4. Kertészeti termékek termesztését szolgáló program III.2.5. Állattartás feltételeinek az állati termékek feldolgozásának javítása III.2.6. Mezőgazdasági minőségfejlesztési program III.2.7. Eredetvédelem és termesztési körzetek fejlesztésével összefüggő intézkedések III.2.8. Helyi élelmiszer-feldolgozók integrált fejlesztése III.2.9. A gyógynövénygyűjtés, termelés és feldolgozás programja a régióban III.3. Idegenforgalomhoz kapcsolódó programok III.3.1. Gyógyhatású termálvízen alapuló, speciális egészségügyi ellátásra épülő, exkluzív igényeket is kielégítő gyógy- és fittnessturizmus fejlesztési program III.3.2. A falusi turizmus fejlesztése III.3.3. A természethez kötődő aktív és hobbi turizmus fejlesztése III.3.4. Az ökoturizmus fejlesztése IV. Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó lakossági életminőséget javító programok IV.1. A munkaerő-piaci keresleti és kínálati viszonyok felmérése és összehangolása IV.1.1. Regionális munkaerő-piaci információs rendszer létrehozása IV.1.2. Munkaerő-piaci igényekre épülő iskolai rendszerű és iskolai rendszeren kívüli szakképzés kialakítása IV.1.3. Felnőttképzési szakemberek képzése, felnőttképzési kutatások, projektek támogatása 39

40 IV.1.4. Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú képzések koordinálása a régión belül IV.1.5. A gazdasági diverzifikációt és fejlesztést segítő regionális, megyei és kistérségi intézmény, és kapcsolatrendszer kialakítása, oktatási, képzési, tanácsadási rendszer kiépítése IV.1.6. A dél-alföldi régió alapanyag termelő ágazatainak a strukturális átalakuláshoz kapcsolódó képzései IV.1.7. A szervezetfejlesztéshez, a feldolgozáshoz és minőségbiztosításhoz kapcsolódó oktatás fejlesztése IV.1.8. Komplex vidékfejlesztést - foglalkoztatást és termelési szerkezetváltást - elősegítő humán erőforrás-fejlesztés IV.1.9. Távmunka-végzés ösztönzése IV.2. Környezetkímélő termelési technológiák elterjedésének ösztönzése IV.2.1. Környezetkímélő ipari technológiák bevezetése IV.2.2. Minőségi mezőgazdasági árutermelésre kevésbé alkalmas területek mezőgazdasági, környezeti célú hasznosítása IV.2.3. Az alternatív mezőgazdasági technológiák használatának fejlesztése IV.2.4. Környezetkímélő energiatermelés fejlesztése IV.3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése a vidéki térségekben IV.3.1 Az általános utazási és szolgáltatási színvonal javítása IV.3.2 Mezőgazdasági úthálózat fejlesztése IV.4. Környezetkímélő infrastruktúrák összehangolt térségi fejlesztése IV.4.1. Környezetvédelmi infrastruktúrák fejlesztése IV.4.2 Környezetileg érzékeny területek (ESA) rendszerének kialakítása V. Életminőséget meghatározó humán, környezeti és társadalmi hátteret javító programok 40

41 V.1. Humán szolgáltatások ellátó hálózatának fejlesztése V.1.1. Egészségfejlesztő mozgalom V.1.2. Csoportpraxis kialakítása V.1.3. Mentális problémákat (pszichológiai kórképeket, öngyilkosságot, szenvedélybetegségeket) megelőző, kezelő és rehabilitáló egészségügyi ellátórendszer korszerűsítése, kapacitásának növelése V.1.4. A magas szintű egészségügyi ellátást végző intézmények hálózatszerű fejlesztése V.2. Helyi közösségek fejlesztése, tanyás térségek gondjainak enyhítése V.2.1. Helyi közösségszerveződés elősegítése V.2.2. Civil szervezetek támogatása, regionális szerveződésük elősegítése V.2.3. A helyi közösségek, szakmai érdekképviseletek támogatásának programja, szociális célú mezőgazdasági programok V.2.4. Tanyás térségek informatikai fejlesztése V.2.5. Települési-tanyai infrastruktúrák környezetkímélő fejlesztése V.2.6. Tanyás térségek szociális problémáinak enyhítése tanyagondnok alkalmazásával V.3. Természet- és környezetvédelmi programok V.3.1. Természeti és természetes állapothoz közeli területek védelme V.3.2. Természetes állapothoz közeli területek hasznosítása és rehabilitációja Amint a program struktúrájából látható, annak elemei erősen koncentrálnak az alábbi elemekre: - a régió nemzetközi és ezen belül tágabb (nemzetközi értelemben vett) regionális gazdasági szerepének erősítése - az EU-s csatlakozásra való felkészülés, annak valamennyi aspektusának erősítése 41

42 - a régió gazdasági versenyképességének erősítése, ezen belül a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és az idegenforgalom fejlesztésének fontossága - vállalkozások fejlesztése, ipartelepítés - befektetések támogatása - a régióban felhalmozott tudástőke, a kutatás-fejlesztés területén meglévő tapasztalatok kihasználása, az innováció elősegítése - a vállalati kooperáció elősegítése (pl. beszállítók) - a képzés, szakképzés és felnőttképzés átfogó és munkaerő-piaci szempontú megközelítése - a környezetvédelmi szempontok és környezetkímélő eszközök alkalmazása - a régió közlekedési adottságainak javítása, beleértve a logisztika kérdéskörét is - közösségfejlesztés, egészségfejlesztés és a mentális problémák csökkentése - a régióra jellemző, tanyás térségek megkülönböztetett kezelése - civil szervezetek támogatása - természetvédelem - határmenti kapcsolatok és a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése Jellemző emellett a fejlesztések integrált szemlélete, a területiség elvének alkalmazása már ebben a régió szempontjából korai programban is. 42

43 A Dél-AlföldRégió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata és Operatív Programblokk javaslatai (2005) Amint a dokumentum címe is jelzi, ez a szakanyag egyfajta átmeneti műfajt képvisel. A régióban a as programozási időszakot előkészítendő nem készült új területfejlesztési koncepció, hanem a korábbi anyag felülvizsgálata történt meg. Mégpedig oly módon, hogy részben a koncepció és a fentebb ismertetett stratégiai program elemeire támaszkodva ez az anyag prioritásokat fogalmaz meg. A dokumentum első része a stratégia célrendszerét mutatja be, amely az alábbiak szerint épül fel: 43

44 Amint az ábrából is látszik, a célrendszer két szintet tartalmaz, melyek közül az első az úgynevezett alapcél, amely alá három stratégiai célt rendeltek a tervezők. A prioritások közvetlenül a stratégiai célokhoz vannak hozzárendelve. A stratégiai célok szintje nem egységes: a régió versenyképességének javítása alapvetően ágazati szempontú megközelítést tartalmaz, hiszen a következő szakaszban bemutatottak alapján tartalma egyértelműen a gazdaság fejlesztéséhez kapcsolódik. Az elmaradott területek felzárkóztatása cél területi célként definiálható: a régió hátrányos helyzetű térségeire, településeire koncentrál. A harmadikként megfogalmazott fenntartható fejlesztés megvalósítása cél pedig horizontális célként definiálható leginkább, vagy mint fejlesztési elv, amelynek végig kell követnie valamennyi megvalósuló beavatkozást, tevékenységet. Az alábbiakban a tervezett prioritás struktúrát mutatjuk be röviden. I. prioritás: A gazdaság versenyképességének javítása és a foglalkoztatás növelése Befektetés a gazdaságba A gazdasági szerkezetváltás és dinamizálás feltételeinek támogatása Kis- és középvállalkozások támogatása és üzleti környezetük javítása Szeged - Biopolisz növekedési pólus és regionális innovációs pólusok fejlesztése Vonzó feldolgozóipari telephelyi feltételek és üzleti környezet kialakítása II. A humán erőforrások fejlesztése befektetés az emberbe Az iskolarendszerű képzés, szakképzés összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel, az átképzés, munkaerő-piaci képzés fejlesztése, regionális szintű egyeztetéssel A gazdasági szereplők és a lakosság folyamatos tájékoztatása az Európai Unió elvárásairól és az általa biztosított fejlesztési lehetőségekről A humán szolgáltatások területi ellátó- és alaphálózatának fejlesztése A helyi közösségek védőháló szerepének (újjá) szervezése, a civil szervezetek támogatása, a helyi és regionális kötődés és szolidaritás erősítése A felsőoktatás célzott és összehangolt fejlesztése 44

45 III. Régiószervezés fejlesztési mintarégió Régiótudat és régiómarketing formálása, régióépítés A régión belüli együttműködések ösztönzése partnerség és hálózatok kialakítása A Dél-Alföld szerepe a Duna Körös Maros Tisza Eurorégióban A régió nemzetközi szereppel rendelkező centrumainak erősítése a kibővülő Európai Unióban IV. Életminőség javítása befektetés a környezetbe (Fenntartható környezetvédelem és természeti erőforrás gazdálkodás) Környezetkímélő termelési és fűtési technológiák elterjedésének ösztönzése Környezetkímélő infrastruktúrák összehangolt térségi és helyi fejlesztése A vízgazdálkodási, vízminőség, természet, környezetvédelmi és katasztrófavédelmi együttműködések fenntartása és fejlesztése a határon átnyúló együttműködések révén A kulturális örökség védelme A szociális helyzet javítása V. A régió áramlási tengelyeinek fejlesztése akadálytalan mobilitás A régió nemzetközi és logisztikai szerepköreinek kiépítéséhez szükséges közlekedési és informatikai feltételek megteremtése A régió közlekedéshálózati összeköttetéseinek javítása A vidéki térségek és központjaik közlekedési elérhetőségének javítása Az információs társadalom kiépülésének támogatása Megyei fejlesztési koncepciók a Dél-Alföldön A as tervezési időszakhoz kapcsolódóan Magyarországon a megyék 2013-ban 45

46 megkezdték stratégiai fejlesztési dokumentumaik előkészítését. E munka során részletes helyzetfeltárás végeztek, majd erre építve összeállították a megye területfejlesztési koncepcióját. Jelen fejezetben röviden felvázoljuk az egyes megyei koncepciók tartalmát, míg a következő fejezet cél a megyei stratégiák átfogó bemutatása. A regionális szintű kitekintés érdekében a 4. fejezetben fogunk foglalkozni a Dél-Alföld megyéinek közös stratégiai kereteivel. Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója Bács-Kiskun megye 2013-ban elkészítette területfejlesztési koncepcióját. A dokumentum 2030-ra az alábbi jövőképet határozza meg a megye számára: A folyamatos megújulásra képes fenntartható gazdasági és társadalmi környezet megteremtésével Bács-Kiskun megye versenyképes és vonzó térség lesz. A koncepció célrendszerét az alábbi ábra szemlélteti: A célrendszer 4 átfogó és 8 stratégiai célt határoz meg. A stratégiai célok mellett horizontális célok is megjelennek, melyek valamennyi fejlesztési területre és célra vonatkozóan általános érvénnyel bírnak. 46

47 A stratégiai célok (melyekhez a fejlesztési prioritásokat rendelik) két csoportra oszthatóak. Az elsőbe területi, míg a másodikba specifikus (tematikus) célok tartoznak. Tematikus célok és a hozzájuk rendelt prioritások: 1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Az élelmiszeripar versenyképességének fokozása: beruházások, humán erőforrásfejlesztés és minőségi árualapot szolgáltató mezőgazdasági termelés révén az állattenyésztés és növénytermesztés kiegyensúlyozott alapjain A vállalkozások mint gyakorlati képzőhelyek- alkalmassá tétele a humán erőforrások fejlesztésére A megye természetes- és termálvizeire, kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése attrakciók és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése révén. Az attrakciók összekapcsolása túraútvonalak kialakításával a lovasturizmus és a kerékpáros turizmus igényeit figyelembe véve Az ipar és mezőgazdaság beruházási, képzési, szakképzési és alkalmazott kutatási igényeinek kiszolgálása A vállalkozások együttműködését és európai térségi integrációját elősegítő eszköztár megerősítése, bővítése Komplex innovációs tanácsadás: önkormányzat, KKV, egyéni energiahatékonysági beruházások előkészítésének, megvalósításának szolgálatában Beszállítói hálózatok fejlesztése az élelmiszeriparban és a magas minőségű termékeket előállító feldolgozóiparban, összekapcsolva az ipari logisztikai héttér megteremtésével 2. Élhető és életképes vidék 47

48 Az országon belül legnagyobb arányban felelhető tanyás térségek fenntartható társadalmi-gazdasági fejlesztése a tanyák sokféleségének figyelembe vételével (gazdasági funkció, lakófunkció, rekreációs funkció) A természeti erőforrások fenntartható használatán és az agrárgazdaság tradícióin alapuló jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 3. A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések A terület-és vidékfejlesztési forrásszerzési képesség maximalizálása optimális területi lefedettséggel és erős helyi szakember-háttérrel A makrotérségi integrációt gátló, hiányzó infrastrukturális fejlesztések megvalósítása A civil szféra révén a helyi döntések előtérbe helyezése és a szolidaritás erősítése Területi célok és kapcsolódó prioritások: 1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Energetikai beruházások, energiafelhasználás racionalizálása és az ezt szolgáló beruházások az intézményi, lakossági és vállalkozói szférában Vízügyi beruházások az intézményi, lakossági és vállalkozói szférában, vízmegtartást megvalósító vízgazdálkodás A Homokhátság problémáinak érintettjei közötti együttműködések ösztönzése Szemléletformáló akciók támogatása Kutatás-fejlesztés- innováció támogatása a Homokhátságon Alternatív, fenntartható, környezettudatos gazdálkodási formák és termékportfoliók fejlesztése 2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia 48

49 megvalósítása Igények és kapacitások összehangolása a város oktatási, egészségügyi és szociális ellátórendszereiben A környezetterhelés és a hagyományos energiafelhasználás csökkentése Közösségi közlekedés a várostérség megyehatáron túli településeinek integrálásával Design, alkotótevékenység, épített örökség országos és nemzetközi vonzerőinek fejlesztése (animáció, kerámia, zománc, népi iparművészet, szecesszió) Egészséges, magas hozzáadott értékű helyi élelmiszer előállítás 3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében Várostérségi integrált és komplex programok kidolgozása és megvalósítása Esélyteremtés: a nevelés-oktatás módszertanának, személyi és infrastrukturális feltételeinek, valamint hozzáférésének javításával és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjával A sokoldalú szolgáltató-és intézményrendszerre épülő kitörési pontokra alapuló fejlesztések (design, egészségipar, rekreáció, interaktív élményközpontok stb.) 4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Környezetvédelem A tájegység sajátos természeti adottságaira és erőforrásaira épülő gazdaságfejlesztés megalapozása és jövedelemszerző potenciál erősítése Vizi infrastruktúra fejlesztése 5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések Határon átnyúló gazdasági tengelyek fejlesztésének megalapozása 49

50 A határon átnyúló turisztikai hálózatok és kapcsolatok erősítése A határ menti vidékies térségek gazdasági alapjainak erősítése Szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztése Csongrád megye területfejlesztési koncepciója Csongrád megye 2013-ban elkészítette területfejlesztési koncepcióját. A dokumentum ra az alábbi jövőképet határozza meg a megye számára: Határokon átívelő új tudásrégió Európa térképén. Indoklásként a következőként fogalmaz az anyag: Ha megvalósulnak a régen tervezett infrastruktúrafejlesztések (M43 Aradig, határokon átívelő vasúti kapcsolatok újraépítése a szegedi híddal, korszerű irányító szervező rendszerekkel felszerelt intermodális logisztikai infrastruktúrakapacitás), akkor a három ország határán, az európai folyosók kereszteződésében fekvő Szegeddel, mint makroregionális szervezőközponttal, növekvő súlyú transzregionális városhálózati csomóponti térség jöhet létre. 2 A koncepció célrendszerét az alábbi ábra szemlélteti: 2 Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója, 7. oldal 50

51 Amint láthatjuk, a célrendszer 3 átfogó és 7 stratégiai célt határoz meg. A stratégiai célok mellett horizontális célok is megjelennek, melyek valamennyi fejlesztési területre és célra vonatkozóan általános érvénnyel bírnak. A stratégiai célok (melyekhez a fejlesztési prioritásokat rendelik) két csoportra oszthatóak. Az elsőbe területi, míg a másodikba specifikus (tematikus) célok tartoznak. Területi célok és a hozzájuk rendelt prioritások: 1. Szeged Hódmezővásárhely Makó Arad Temesvár Szabadka városhálózati csomópont felépítése Szeged-Szabadka-Arad-Temesvár hiányzó makroregionális közúti és vasúti hálózati elemeinek és hídjainak kiépítése, trimodális logisztikai térség infrastrukturális feltételeinek megteremtése A városhálózati csomópont európai és országos pozíciójának megerősítése Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Szabadka funkcionális várostérség elővárosi és városi közlekedési rendszerének összehangolt továbbfejlesztése A városhálózati csomópont fenntarthatóságának, energiahatékonyságának, élhetőségének, gazdasági és turisztikai versenyképességének összehangolt, munkamegosztásra épülő integrált fejlesztése A városhálózati csomópont kisvárosai és községei környezetminőségének, klímaváltozáshoz való alkalmazkodó képességének és vonzerejének megerősítése, a helyi gazdaságok térségi piacba integrálása 2. Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokháton és a Tiszatérségben Integrált, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó vízgazdálkodás infrastruktúrájának szervezeti, intézményi, társadalmi feltételei és a tájhasználat összehangolt fejlesztése 51

52 Tanyás táj élhetőségének, jövedelemtermelő képességének és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodó képességének értékőrző-értéknövelő fejlesztése Homokhátsági térségközpontok és leszakadó térségek integrált fejlesztése Tisza mente összehangolt árvízvédelmi, tájgazdálkodási és turisztikai fejlesztése Csongrád-Szentes-Kunszentmárton városhármas vidékközpont szerepének együttműködésre és munkamegosztásra épülő megerősítése Tisza menti rekreációs kínálat integrált fejlesztése 3. Mezővárosi térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon A városok nagytérségi, makroregionális elérhetősége és a várostérségeken belüli kapcsolatok összehangolt fejlesztése Tiszántúl népességmegtartó és telephely-vonzó képességének, klímaváltozáshoz való alkalmazkodó képességének és turisztikai versenyképességének összehangolt fejlesztése Szentes-Csongrád várospár Körös menti térség és gazdaságszervező erejének kibontakoztatása Makó hármashatár menti fekvésében és közlekedési-logisztikai helyzetében rejlő előnyöket és kapcsolatokat hasznosító gazdaság és szolgáltatásfejlesztés Hódmezővásárhely kreatív ipari regionális intézményi, szolgáltató, foglalkoztató szerepeinek erősítése A célok második csoportjába tematikus célok tartoznak: 1. Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése ELI és a hozzá kapcsolódó Biopolisz Park megvalósítása, a Park betelepítésének ösztönzése A Szegedi Tudományegyetem pozíciójának megerősítése az oktatás-képzés és a kutatás tekintetében, K+F műhelyek gazdasági beágyazódásának támogatása Megyei innovációs rendszer intézményrendszerének tudatos megerősítése 52

53 Innovatív társadalmi csoportok letelepedésének, helyben maradásának ösztönzése, kreatív környezet erősítése Új tudásrégió kialakulását elősegítő nemzetközi kapcsolatok építése 2. A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra épülő megerősítése A környezeti fenntarthatóság és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás fejlesztése az agráriumban Az agrárvertikum foglalkoztatási, népességmegtartó és jövedelemtermelő képességének növelése Tudásalapú, innovatív agrárvertikum fejlesztése, szakképzettségi szint növelése Az együttműködés kultúrájának fejlesztése, szervezetek, intézmények létrehozásának, működtetésének támogatása Kisléptékű, életképes, több lábon álló, tájfenntartó gazdaságok és kapcsolódó helyi gazdaság fejlesztése 3. Az alternatív energiavertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció alapjainak kiszélesítése Geotermikus, nap- és hulladék-hasznosításra, biomasszára épülő térségi energiatermelő rendszerek fejlesztése Megújuló energiafelhasználás arányának és hatékonyságának növelése integrált programok keretében A megújuló energetikai vertikum felépítése Tudás, tudástranszfer és innováció ösztönzése A megújuló energetikai szektor versenyképességének növelése 4. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés 53

54 Tudásbázis, egyetem központú gazdaságfejlesztés Potenciális húzóágazatok és klaszter alapú gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés a tudásintenzív ágazatokban Tradicionális iparágakban tevékenykedő KKV-k fejlesztése Az üzleti környezet feltételeinek javítása Békés megye területfejlesztési koncepciója Bár Békés megye nem képezi a programterület részét az IPA HU-SRB határátnyúló együttműködési programok esetében, a regionális teljesség érdekében, mint a régió részét képező területi egység, e megye fejlesztési elképzeléseit is összefoglaljuk röviden. Békés megye 2013-ban elkészítette területfejlesztési koncepcióját. A dokumentum 2030-ra az alábbi jövőképet határozza meg a megye számára: Békés megye értékeinek megtartásával, alkotó-, innovatív megújításával Magyarország élelmiszergazdaságának motorja, fenntartható mintatérsége, a hazai megújuló agrárium szervező ereje kíván lenni. A jövőkép indoklásakor az alábbiakra hivatkozik a terv készítője: a) Az integrált élelmiszergazdaság súlyának jelentősége világviszonylatban nő b) Az agrárium foglalkoztatás abszorpciós képessége magas, termelékenységének fokozásában jelentős tartalékok vannak; az innovatív élelmiszergazdaság potenciális kitörési pontot jelent a megye életében. c) A feldolgozott és a feldolgozatlan élelmiszerek árainak megháromszorozódásával számolnak a szakértők d) Az integrált élelmiszergazdaság megyei természeti feltételei kimagaslóan jók e) Békés megye mára is az ország egyik legfontosabb élelmiszertermelő térsége f) Az élelmiszerek gyártásában mind jelentősebb lesz a helyi márkajelzéssel ellátott, kiváló minőségű élelmiszer g) A hazai élelmiszer-külkereskedelemben a feldolgozott, minőségi élelmiszerek exportja tovább növekszik 54

55 h) Az egészségmegőrzés jelentősége egyre nagyobb: az egészségmegőrzésben nő a bioélelmiszerek iránti kereslet i) A föld- és a napenergia jelentősége rohamosan felértékelődik A koncepció célrendszerét az alábbi ábra szemlélteti: 55

56 Amint az ábrából is látható, a megye 4 stratégiai célt határozott meg az egy (összetett) átfogó cél mellett. 1. Értékalapú gazdaságfejlesztés 2. Térségi brandek fejlesztése 3. Társadalmi- gazdasági kohézió erősítése a megye mag- és perifériális helyzetűtérségei között 4. Természeti és épített értékek óvása, alkotó innovatív tovább-fejlesztése 56

57 Békés megye átfogó és stratégiai céljaival koherens módon három prioritás került kialakításra: 1. gazdasági struktúra megújítása, 2. megye térszerkezetének továbbfejlesztése 3. fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése Az itt bemutatott célok területi értelemben, de a fejlesztés (cél) tárgyát illetően is több esetben átfednek az integrált megközelítés következtében, mindhárom megye esetében. A koncepcióban nevesítésre kerülő célok és prioritások a későbbiekben bemutatásra kerülő megyei stratégiában is hivatkozásul szolgálnak, azonban az ott nevesítésre kerülő fejlesztési struktúra átalakul és mind tematikus,mind területi értelemben jobban átlátható szerkezetet kap. 57

58 A dél-alföldi megyei területfejlesztési stratégiákban megfogalmazott célok és fejlesztési irányokátfogó bemutatása Csongrád megye A megye stratégiai programja átvette, továbbvitte a területfejlesztési koncepcióban rögzített célokat a középtávú fejlesztések ( ) vonatkozásában. Alapvető változás azonban, hogy megváltozott a prioritás struktúra: a korábbi (koncepcióban rögzített) prioritási struktúra esetében jellemző volt a területi célok esetében, hogy a hozzájuk kapcsolt prioritások átfedtek területi értelemben, azaz egy-egy térség, vagy település több esetben is mint releváns fejlesztési terület jelent meg. A megye stratégiai programjának prioritásai oly módon lettek megalkotva, hogy a területi átfedést ki lehessen küszöbölni az egyes prioritások meghatározása során. A megye stratégiai programja 11 fejlesztési prioritást rögzít. Ezek közül 8 tematikus szemléletű, míg az utolsó 3 a fentebb említett területi fejlesztési irány. Megyei gazdaságfejlesztési intézmény létrehozása és működtetése (a megye vállalkozásfejlesztési programját koordináló háttérszervezet kialakítása, a helyi térségi szereplők bevonásával) Az üzleti környezet fejlesztése (komplex üzleti környezet fejlesztési program a megye egész területére) Energiahatékonysági és megújuló energetikai komplex fejlesztések (energetikai fejlesztések komplex ágazati megközelítésben) Közlekedési kapacitások fejlesztése (a megye belső- és külső közlekedési kapcsolatait fejlesztő, több közlekedési módra fókuszáló program) Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése (a megyei innovációs háttérre épített infrastruktúra- és szolgáltatás fejlesztési program) ELI és a hozzá kapcsolódó Science Park megvalósítása (a kiemelt programhoz kapcsolódó vállalkozásfejlesztési és innovációs háttér megteremtését célzó prioritás) Kooperatív alapú agrárvállalkozás-fejlesztés (a vidéki térségek együttműködési 58

59 potenciáljára alapozott szektorális fejlesztési prioritás) Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az agráriumban (az agrárium versenyképességének javítását célzó prioritás tengely) Komplex fejlesztések Csongrád megye vidéki térségeiben (a falvak és kistelepülések fejlesztési programjaira alapozott területi prioritás) Infrastrukturális feltételek javítása Csongrád megye térségi központjaiban és városaiban (alapvetően a járási központok és egyéb városok fejlesztési elképzeléseit támogató prioritás) Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében (a megyei jogú városok fejlesztési stratégiáiban rögzített elképzeléseket tartalmazó fejlesztési program) Bács-Kiskun megye A megye programja 7 prioritást nevesít, melyek vegyes területi és ágazati szemlélettel foglalják össze a megye területén tervezett fejlesztési elképzeléseket. Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés o Együttműködésekre alapozott gazdaságfejlesztés o A megye természetes- és termálvizeire, kulturális, épített és táji örökségeire épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése o A vállalkozások együttműködését és európai térségi integrációját elősegítő eszköztár megerősítése, bővítése o Vállalkozói környezet fejlesztése, vállalkozásfejlesztés o Foglalkoztatás-élénkítés a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását támogató szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésével A vidék fenntartható fejlesztése o A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása o A vidéki települések és a külterületi lakott helyek életminőségének és vonzerejének növelése 59

60 A megyeszékhely integrált fejlesztése Környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás o A szélsőséges időjárási körülményekből fakadó kockázatok (elsivatagosodás, árvizek) mérséklése, alkalmazkodóképesség javítása o Környezetterhelés csökkentése, különös tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására o Kutatás fejlesztés-innováció támogatása a Homokhátságon Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése o Szabad vállalkozási zónák beavatkozásainak koordinációja o Turisztikai koordináció o Megyei gazdaságfejlesztés és befektetés-ösztönzés o Megyei területfejlesztési tervezéshez és végrehajtáshoz kapcsolódó partnerségi tevékenység o Komplex, egységes arculattal bíró térségmarketing a kisebb területi egységek akcióinak integrálásával o A hazai es nemzetközi területi programok közötti hatékony kommunikáció és koordináció megvalósítása saját hálózaton keresztül o Kis projekt alapok működtetése Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása o Gyarapodó tudástőke o Társadalmi-gazdasági aktivitás növelése, megtartó helyi társadalom o A társadalmi-gazdasági javakhoz való egyenlő esélyű hozzáférés javítása Térségi elérhetőség és mobilitás 60

61 Békés megye Békés megye stratégiai programjában a koncepcióban rögzített átfogó és stratégiai célokkal koherens módon négy prioritás került kialakításra, melyek intézkedései és az ahhoz kapcsolódó beavatkozások a stratégiai programban és az operatív programban kerültek részletesen kidolgozásra. Gazdasági struktúra megújítása A gazdasági szerkezet megújítását jórészt a megyében megtalálható erőforrásokra alapozva kell fenntartható módon megoldani, amely hosszú távon garantálja a fejlődést és az életminőség emelkedését: o hozzáadott érték növelése egyrészt innovációval, ill. technológiai transzfer erősítésével, másrészt a feldolgozottság növelésével és a termék/szolgáltatás előállítás és értékesítési lánc integrálásával, o érték alapú élelmiszer-gazdaság fejlesztése, o belterjes, intenzív gazdálkodás erősítésével, termelési szerkezet a piaci igényeknek jobban megfelelő, magas hozzáadott értéket teremtő átalakításával, a termelői szakképzettség növelésével erősíthető a megye mezőgazdasági területeinek népességmegtartó képessége, o indokolt növelni a termelőbázis innovációs készségét, amely a megyei K+F fejlesztések egyik súlypontja is lehet, ezáltal javulhat a megyében előállított termékek versenyképessége. Megye térszerkezetének továbbfejlesztése A megye fenntartható térszerkezete négy egyenértékű cél egyidejű megvalósításával érhető el: o közúti és vasúti elérhetőség javítása, o kiegyensúlyozott, többközpontú városhálózat megerősítése, o város és vidék közötti kapcsolatok erősítése, o határon átnyúló (gazdasági) kapcsolatok fejlesztése. 61

62 Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése A fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése a megyei program harmadik kiemelt fejlesztési csomópontja. A térség fejlődősének a fenntartható és folyamatos gazdasági bővülésen kell alapulnia. E célból magas szinten kell megszervezni a környezetvédelemhez kapcsolódó tevékenységeket, amelynek ötvöznie kell az Európai Uniós, a nemzeti, a megyei, és a települési érdekeket úgy, hogy ezekkel az életminőség javítását is előirányozzák. A fenntartható fejlődés környezeti fenntarthatóság aspektusán túl a társadalmi fenntarthatóság társadalom szempontjából elsődleges a megye humán erőforrásának megőrzése, állapotának javítása, a létszám, képzettség, egészségi állapot területén, amely tényezők nélkül elképzelhetetlen a hosszú távon is fenntartható gazdasági növekedés. A célok elérése érdekében különösen az alábbi területekre kell koncentrálni: o alternatív energiaforrások hasznosítása, o határon átnyúló (közös) környezetvédelmi fejlesztések, o klímaváltozás okozta vízgazdálkodási problémák kezelése (aszály, árvíz és belvíz), o települési szolgáltatások fejlesztése, o ivóvíz hálózat minőségének javítása, hálózati rekonstrukció, o energiatakarékos, környezetbarát, termelés, fűtés, közlekedés ösztönzése, alternatív energiaforrások felhasználásának bővítése, o e-közigazgatás fejlesztése, o fenntartható kulturális szolgáltatások kialakítása, o természeti értékek, a táj és a kulturális javak védelme, o a környezettudatosság növelése, a fenntartható termelési minták és fogyasztási szokások elterjesztése, o barnamezős területek rehabilitációja, újrahasznosítása. Emberi erőforrás fejlesztése. A megye negyedik prioritása az emberi erőforrás fejlesztése. A gazdaság növekedéséhez, a fenntartható társadalom feltételeinek megtereméséhez elengedhetetlen az alábbi tématerületek kiemelt kezelése: o a szegénység csökkentése, a társadalmi befogadás ösztönzése, o az oktatás a képzési kínálat igény-orientált fejlesztése, 62

63 o a közösségi szinten irányított foglalkoztatási programok, o az egészségügyi, szociális infrastruktúra fejlesztése, o a közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése, o a közlekedés kisebb léptékű fejlesztése, o civil kezdeményezése ösztönzése, o közigazgatás hatékonyságának javítása. 3.2 A Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióterületileg releváns megállapításai Az OTFK számos területi aspektusból vizsgálja az ország helyzetét, és tesz megállapítást. A dokumentum megemlíti, hogy Hazánkban a rendszerváltozást követő két évtized során a területi társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek elmélyültek, így mára a hasonló népességű országok közül Magyarország egyike (az egy lakosra jutó GDP alapján) a legnagyobb területi különbségekkel rendelkező országoknak. Magyarország 175 kistérsége közül 94 hátrányos helyzetűnek minősült, amelyek összes területe az ország területének 57,2%-a, népessége kb. 3 millió fő volt 2010-ben. A dokumentum külön kitér a határmenti térségek helyzetére, és megállapítja, hogy a magyar szerb határmenti terület munkanélküliségi és gazdasági aktivitással kapcsolatos mutatói lényegesen rosszabbak az európai uniós átlagnál. A határszakasz a közeljövőben schengeni határ marad, ahol szigorú határellenőrzés van érvényben, részben emiatt az átmenő áruforgalom viszonylag alacsony. A gazdasági élet szereplői közötti intenzívebb kommunikáció, üzleti partnerkereső lehetőségek, valamint a gazdasági és a kutatási-oktatási szektor közötti együttműködés különösen a kutatás-fejlesztés és az innováció terén gazdaságélénkítő hatásúak lehetnek. A közös kulturális örökség képezheti a fejlődés motorját, azonban a felújítások nehéz finanszírozása, a közös turistautak és azok marketingjének hiánya következtében ez a lehetőség nincs megfelelően kihasználva. A közösségek a határ mindkét oldalán szorgalmazzák a 63

64 kapcsolatfelvételt és együttműködést, közvetlen, emberek közötti tevékenységek formájában is. Koncepció jövőképe és célrendszere 2030-ig szól. Emellett az Európai Unió Európa 2020 Stratégiájához fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg a as programidőszak fejlesztéspolitikája számára is. Az OTFK hosszú távú, átfogó célkitűzései között rögzíti az Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés támogatását. Az OTFK-ban ugyancsak átfogó célként került rögzítésre a Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom valamint a Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme. Az OTFK-ban rögzített 2030-ig érvényes specifikus célkitűzések közül a Versenyképes, innovatív gazdaság mellett megjelenik a Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság specifikus célkitűzés valamint az Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás specifikus célkitűzés is. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció területi specifikus céljai közül az A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat valamint a Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása célok emelendőek ki. A Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, valamint a Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés területi specifikus célok ugyancsak relevánsnak tekinthetőek. A többközpontú térszerkezet kialakítása kapcsán cél a településhálózat egységes elvek alapján történő fejlesztése, a többszintű településhálózati kapcsolatok kiegyensúlyozott működtetése, korszerű várospolitika és városfejlesztés, a városhálózati kapcsolatrendszer javítása, a térszerkezet funkcionális fejlesztése, Budapest és térsége fejlesztési potenciáljának kiteljesítése, ugyanakkor a többközpontú térszerkezet kialakítása. A mobilitás biztosítása esetében célkitűzés egy olyan közlekedési struktúra kialakítása, ami elősegíti a társadalmi mobilitást, a különböző területi szintek gyors és könnyű elérhetőségét, ezáltal kialakítva egy dinamikus térségi kapcsolatrendszert, amelynek révén valamennyi 64

65 szolgáltatás elérhetővé válik egy település vagy térség szűkebb és tágabb környezetének egyaránt. A vidéki térségek fejlesztése kapcsán cél a Nemzeti Vidékstratégiával összhangban a vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti erőforrásaira, táji, kulturális, valamint épített örökségeire és értékeire alapozott fejlesztése. Cél továbbá a speciális térségi vidékfejlesztési problémák kezelése, az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása és a foglalkoztatás növelése a hátrányos helyzetű vidéki térségekben. A területi különbségek csökkentése kapcsán az OTFK célul tűzi aa leszakadó, hátrányos helyzetű térségek, külső és belső perifériák fejlesztését, speciális gazdaságpolitikai eszközökkel, a saját meglévő társadalmi és gazdasági erőforrásaik kibontakoztatásával, valamint a közszolgáltatásokhoz, a tudáshoz, a közművelődéshez történő hozzáférés biztosításával, elérhetőségének javításával. Az országos fejlesztési célok szintjén nevesített területi szempontok megjelenítése a stratégiai dokumentumokban evidens. A térségi szintű programozási dokumentumnak mind a vidéki leszakadó térségekre, mind pedig a gazdasági-társadalmi centrum térségekre vonatkozó üzenettel kell bírnia. 65

66 3.3 Horizontális elvek A horizontális elvek érvényesítése kapcsán egyértelmű iránymutatásokat fogalmaz meg Magyarország Partnerségi Megállapodása. A horizontális elvek és célok érvényesítésének általános szempontjai és mechanizmusai: A horizontális elveket és célokat érvényesíteni kell mind a fejlesztések előkészítése és megvalósítása, mind a fejlesztések eredményeinek működtetése során. A releváns fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekben érvényesíteni kell az elveket, előnyben részesítve azon fejlesztéseket, melyek az elvek érvényesítéséért többet tesznek, és kizárni/módosítani azokat, amelyek azokkal ellentétes eredményekkel és hatásokkal járnak. Az érvényesítés során elért eredményeket mind projekt, mind programszinten nyomon kell tudni követni, és rendszeresen értékelni kell. Az elvek és célok érvényesítése által magasabb szakmai hozzáadott érték álljon elő, úgy hogy közben nem torzulnak a projektfejlesztés és a projektkiválasztás egyéb szakmai szempontjai. Az elveket és célokat a végrehajtási intézményrendszer kiépítése során is érvényesíteni kell. Az érvényesítés elvárásaira és az érvényesítés jó gyakorlataira a végrehajtási intézményrendszert és a kedvezményezetteket fel kell készíteni. Fontos az egyes fejlesztéstípusokra szabott, specifikus érvényesítés. A végrehajtás megkezdéséig erről tervet kell készíteni, és annak mentén, a végrehajtás során, képzéseket és útmutatókat kell rendelkezésre bocsátani. Az ország adottságaira szabott horizontális elveket és célokat kell kialakítani. A horizontális elveknek és céloknak egy része minden egyes programra kiterjed és a PMben rögzül. Másik részük program-specifikus, és csak az adott programban rögzül. Az érvényesítés főbb mechanizmusai (az egyes típusok relevanciáját a részletes 66

67 végrehajtási szabályok határozzák meg): o Méret vagy jelentőség alapján kiemelt fejlesztések kiválasztása és előkészítése során területi és/vagy társadalmi integrációs előzetes hatásvizsgálatot kell végezni. A végrehajtó intézményrendszer szolgáltatásaként, a pozitív hatások növelése, a negatívak csökkentése érdekében a kedvezményezettekkel folytatott konzultációk alakíthatják a fejlesztést. o A végrehajtó intézményrendszer által a kedvezményezetteknek nyújtott szolgáltatások az elvek projekt szintű érvényesítésével kapcsolatos tanácsadás és képzések formájában. o A releváns fejlesztési tematikák esetében ki kell alakítani horizontális belépési feltételeket, az egyes horizontális szempontból jelentős projektszintű előfeltételeket (belépési küszöb). o A releváns versenyalapú projektkiválasztási (pályázat) megoldások esetében a horizontális elvek és célok érvényesítése versenyelőnyt jelent. o A partnerségen keresztül együttműködés a programok monitorozása során. A fentiek érvényesítése mellett a partnerségi megállapodás az alábbi horizontális elveket emeli ki: A partnerség érvényesítésének elve A férfiak és nők közötti egyenlőség, a diszkrimináció mentesség és a hozzáférhetőség elősegítése Fenntartható fejlődés Horizontális politikák célkitűzései (Hozzáférhetőség, Népesedési kihívások kezelése, Klímaváltozás megelőzése és alkalmazkodás, Területi kohézió a térségi fenntarthatóság és a helyi gazdaság érdekében) A horizontális elvek szerepeltetése stratégiai szinten egyértelműen szükséges. A célrendszerben mindenképpen meg kell jeleníteni ezeket az alapelveket, melyek szöveges kifejtése is a stratégia részét képezi az általános gyakorlatban. 67

68 4. A Dél-Alföldi régió közös stratégiaikereteinek kialakítása 4.1 A megyei stratégiák kapcsolódási pontjai és közös elemei A megyei helyzetelemzések fontosabb megállapításainak összehasonlító elemzése Demográfia, társadalom A SWOT analízis releváns megállapításai a három megye esetében: Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye A megye legtöbb kistérségében negatív vándorlási egyenleg és fokozódó elöregedés A klímaváltozással leginkább érintett Homokhátság gazdasági, társadalmi leszakadása Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból tartósan leszakadó külső és belső perifériák Kedvezőtlen demográfiai folyamatok: születések számának csökkenése, évtizedek óta negatív vándorlási egyenleg Munkaképes korú népesség alacsony iskolai végzettsége Népességmegtartó képesség alacsony foka (elöregedés, elvándorlás) Jelentős számú szegénységben élő lakosság a perifériákon Szeged és térsége pozitív demográfiai mérlege, Szegedtől távolabbi városok radikális népességvesztése Átlagnál magasabb képzettségű népesség, színvonalas oktatásiképzésibázis, műszaki felsőfokú képzés jelenléte Az egyes megyei helyzetelemző dokumentumok igen részletes elemzésnek vetik alá a helyi társadalom és ezen belül a demográfia témakörét. Közös és általános megállapításként határozható meg a népesség csökkenése, mely egy-egy település kivételével egyértelműen sújtja az érintett területeket. Ki kell ugyanakkor azt is emelni, hogy a népességcsökkenés jelentős mértékben eltér az egyes területek között: valamennyi megyében vannak súlyos népességveszteséget elszenvedő, többnyire hátrányos, illetve leghátrányosabb helyzetű térségek. A népességveszteség okát a csökkenő gyermekszámban és a hátrányosabb helyzetű területeken a fokozódó elvándorlásban lehet leginkább azonosítani. Az elemzések többségében felhívják a figyelmet a leszakadó térségek és perifériák 68

69 népességének kedvezőtlen társadalmi és gazdasági helyzetére. Gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás A SWOT analízis releváns megállapításai a három megye esetében: Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Kiemelkedő élelmiszer és kertgazdasági adottságok és hagyományok Termálvizek és geotermikus adottságok Valamennyi szántóföldi növény termesztésére alkalmas, jó termőképességű termőterületek a Duna-menti síkságon és az észak-bácskai lösztáblán Fejlett járműipar és erős gépipari tradíciók Alacsony együttműködési szint és készség a gazdasági szektorban Lehetségesnél lényeges kisebb arányú foglalkoztatás a térségben (Tartósan munkától távol levők számának Alacsony szintű piacra jutási képesség, különösen a mezőgazdaságban KKV-k tőkehiánya Vállalkozások innovációs képességének alacsony szintje Természeti erőforrások / jó minőségű termőföldek, földgáz, termálvíz, megújuló potenciál, építő alapanyagok, ökoturisztikai elemek Tradicionális iparágak (nyomdaipar, gépipar, építőanyag gyártás, kazángyártás, üvegipar, élelmiszeripar), melynek az alapját képező tudásbázis jelen van a szakképzés erőssége által A növénytermesztés, az állattenyésztés és a feldolgozóipar egymásra épülő egységének hiánya /monokulturális mezőgazdaság/ Országos átlagnál magasabb munkanélküliség Alacsony foglalkoztatottság A vállalkozások és foglalkoztatottak száma az élelmiszeripar, K+F, turisztika, építőipar, megújuló energetika, gépgyártás, textilipar ágazatokban eléri a klaszterképződéshez szükséges mértéket A vidék elvesztette hagyományos funkcióit, a gazdaság a városokba koncentrálódik Elaprózott vállalati struktúra (különösen mezőgazdaságban), nontraded és non-placebased ágazatok magas aránya, a szellemi potenciál alacsony hasznosítása, gyenge kooperációs hajlandóság alacsony foglakoztatási kapacitás, külső és belső agyelszívási spirál a gazdaságban Akut tőkehiány, megkésett, lassú ütemű gazdasági növekedés, fegyvertelenség az olcsó mezőgazdasági és élelmiszeripari importtal szemben Komoly termelési hagyományú, szakmai kultúrájú feldolgozóipari koncentrációk 69

70 növekedése illetve stagnálása a térségben) A helyi gazdaság és a foglalkoztatás állapota alapvetően befolyásolja a területek népességvonzó és népességmegtartó képességét. A munkalehetőségek beszűkülése a lakosság gazdasági ellehetetlenüléséhez vezethet. Egyes térségekben ez a folyamat komolyan előrehaladt, a területi differenciáltság nagymértékben megjelenik a működő vállalkozások számában, illetve a foglalkoztatottsági mutatókban. Valamennyi megye esetében elmondható, hogy az agráriumban rejlő lehetőségek nem megfelelően kihasználtak és hogy a mezőgazdasági feldolgozóipar jelentősége elmarad a kívánatostól, mindez annak ellenére, hogy az alapvető adottságok (pl. földminőség) megfelelőek. Kiemelendő, hogy általánosságban alacsony szintű a vállalkozások piacra jutási képessége, különösen a mezőgazdaságban. A vállalkozási hajlam, kedv és tapasztalat hiánya sok esetben azt eredményezi, hogy a jelentősebb vállalkozások nem az adott megyékben, hanem azokon kívüli területeken rendelkeznek bejelentett székhellyel. Problémát jelent a tőkehiány, ugyanakkor valamennyi érintett megye esetében található tradicionális termelő tevékenység, melyre alapozva fejlesztéseket lehet generálni. Bár a Dél-Alföld igen jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik (egyes területek kiemelkedően), amezőgazdaság és a feldolgozóipar egymásra épülő egységének hiánya jórészt monokulturálissáteszi a mezőgazdasági termelést. Infrastruktúra (közlekedési, intézményi, stb.) A SWOT analízis releváns megállapításai a három megye esetében: Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Nyugat-kelet irányú gyorsforgalmi úthálózat hiánya A megfelelő térségi vízgazdálkodást lehetővé tevő Rossz a megye közúti közlekedési elérhetősége különösen a fővárosból, és a legfontosabb külkereskedelmi partnerek szemszögéből Úthálózat, különösen az alsóbbrendű utak állapota rossz sűrű és nyílt hálózatú térségi közlekedési hálózat, jól szervezett közúti közösségi közlekedés, 10 ezer főnél népesebb városok egyenletes hálózata A forgalmi folyosók átrendeződése és a gazdaság koncentrációja az egyenletes 70

71 infrastruktúra rossz állapota és hiányosságai Kisebb településeken a folyékony és a szilárd hulladék elhelyezés nem megoldott Rossz állapotú alsóbbrendű utak Egyenlőtlen intézményi infrastrukturális feltételek az oktatási, egészségügyi és szociális területeken városhálózatban és kapcsolati hálózatban rejlő előnyök drámai csökkenését, a megye kettészakadását, Szegedtől távolabbi városok radikális népességvesztését eredményezte A határhelyzet előny-hátrány mérlege negatív, hiányos az infrastruktúra, a határrégiók együttműködés gyenge és csökkenő dinamikájú A három megye közlekedési elérhetősége jelentős különbségeket takar. A legjobb helyzetben egyértelműen Bács-Kiskun megye van, azonban itt sem egyértelmű az erősség, hiszen a főváros közelsége közlekedési és logisztika szempontból számos előnnyel jár (ehhez egyértelműen hozzájárul az M5-ös autópálya), azonban számos megyén belüli térség nehezen megközelíthető és rossz úthálózattal rendelkezik. A legrosszabb helyzetben egyértelműen Békés megye van e szempontból: nincs gyorsforgalmi elérhetősége, az utak állapota sok esetben rossz és ez a kisebb települések irányában egyre kedvezőtlenebb képet mutat. Csongrád megye helyzete ennél kedvezőbb: az M5-ös és M43-as utak gyors kapcsolatot létesítenek a főváros irányába, valamint dél felé, Szerbia irányba. A belső úthálózat azonban változó minőségű és ki kell emelni a vasúti közlekedés alapvető problémáját: a szegedi vasúti híd hiánya következtében a Románia felé irányuló vasúti közlekedés nem megoldott. Bács-Kiskun és Csongrád megye közös problémájaként fogalmazható meg a nyugat keleti irányú gyorsforgalmi úthálózat hiánya. Vidékfejlesztés és agrárium A SWOT analízis releváns megállapításai a három megye esetében: Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye 71

72 A táj jellegzetes arculata, egyedisége: alföldi puszta, tanyavilág, nemzeti parkok Termálvizek és geotermikus adottságok Kiemelkedő élelmiszer és kertgazdasági adottságok és hagyományok Felszíni vízkészletek hiánya, alacsony szintje (Dél-Békés) Ivóvízbázisok (rétegvizek) magas arzéntartalma a megye középső és északi részein Jó minőségű földek Gazdaságosan megművelhető/megművelt területek jelentős aránya Adottságokhoz illeszkedő halászati és öntözési kutatási potenciál jelenléte A megye csatornahálózatának nagyobb része az átlagos víztöbblet elvezetésében játszik szerepet, nincs felkészülve a vízháztartás kilengéseire, aszállyal, csökkenő talajvízszinttel szemben teljesen védtelen A vidék elvesztette hagyományos funkcióit, a gazdaság a városokba koncentrálódik A közösségi agrárpolitika bizonytalansága, inkább negatív várakozások Kiváló megújuló energiaforrás hasznosítási lehetőségek (geotermikus bázisok, biomassza, nap) A vidék problémája egyszerre fogalmazódik meg gazdasági és társadalmi hátrányként mindhárom megye esetében. A vidék, mely az agrárium révén kiemelkedhetne és erős lehetne, a nem megfelelő struktúra, a gazdasági viszonyok sajátos volta miatt ma kedvezőtlen helyzetben van. Ugyanakkor az adottságok alapvetően jók, egyes területeken kiválóak. A probléma komplexitását jelzi, hogy azáltal, hogy a vidék elvesztette hagyományos funkcióit, a gazdaság a városokba koncentrálódik, egyúttal a népesség is a nagyobb települések irányába vándorol. A mezőgazdaságon túlmutató problémaként jelentkezik a vízgazdálkodás kérdése, mely összetettebb annál, hogy a vidék és a mezőgazdaság kérdéseként definiáljuk, ugyanakkor alapvetően befolyásolja az agráriumban rejlő lehetőségek kiaknázását. A folyók és az azokat összekapcsoló csatornahálózat mellett ugyancsak a vidék és a mezőgazdaság egy potenciális lehetősége rejlik az alternatív és megújuló energiaforrások fokozottabb kiaknázásában, például a geotermikus energiaforrások használatában. 72

73 4.2 A megyei stratégiai célok összehasonlító bemutatása (SWOT, célrendszer, prioritások hozzárendelése, beleértve a határon túli fejlesztési programokat) Célrendszer Az alábbi fejezetbe a megyék fejlesztési céljai közül alapvetően a területi, illetve a határmenti térségek szempontjából nagyobb jelentőségű célkitűzéseket tekintjük át. Bács-Kiskun megye koncepcionális dokumentuma négy átfogó cél mellett három tematikus és öt területi célkitűzést definiál. Előbbiek közül az Élhető és életképes vidék, míg az utóbbiak közül a Duna-mente térségének fejlesztését, a határ menti térségek felzárkóztatását és a Homokhátság komplex fejlesztését megfogalmazó célkitűzések tekinthetőek relevánsnak. Mindezeken túl horizontális célkitűzésként megfogalmazásra került a területi kohézió erősítésének szükségessége is. A következőkben röviden bemutatjuk az egyes célkitűzések szakmai tartalmát: Élhető és életképes vidék A vidék sajátos értékeket hordoz a táj jellegzetes arculata, egyedisége, az alföldi puszta, a tanyavilág, és a nemzeti parkok révén, melyek megőrzését és fejlesztését a népességmegtartás és a vidék erőforrásainak fenntartható hasznosításának szem előtt tartásával ezen specifikus cél keretein belül kívánjuk megvalósítani. A cél eléréséhez szükséges az ellátó és szolgáltató intézményrendszer magas színvonala a funkcióhiányos, ellátatlan területekről való elvándorlás megelőzése érdekében. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra A cél fókusza a klímaváltozással leginkább érintett Homokhátság gazdasági, társadalmi, 73

74 környezeti leszakadásának visszafordítása, a hatások mérséklése, valamint a szélsőséges időjárási körülményekből fakadó kockázatok (pl. árvizek) csökkentése. Ennek keretében kívánják orvosolni a megfelelő térségi vízgazdálkodást lehetővé tevő infrastruktúra rossz állapotát és hiányosságait, és fokozott figyelmet fordítani a vízmegtartást, a vízfelhasználás racionalizálását szem előtt tartó, valamint a felszíni és felszín alatti vizeink minőségjavítására irányuló fejlesztésekre. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések A területi fejlődés egyik legnagyobb kihívása napjainkban a többközpontú fejlődés biztosítása, amely az ország esetében Budapest, a megye esetében Kecskemét túlnyomó súlyának kiegyensúlyozását jelenti. Az OFTK szerint a városok közötti funkciómegosztás elengedhetetlen feltétele a közlekedési kapcsolatok jelentős javítása a közúti és a vízi közlekedés területén is. Igaz, hogy az M5-ös és a Duna nyugati oldalán futó M6-os autópálya teljesen elkészült, megfelelően csatlakozva a nemzetközi autópályákhoz, de az M8 és M9-es autópálya építése nem halad, pedig mindkét autópálya megépítése pozitívan hatna a folyó mentén elhelyezkedő települések gazdasági életére és fejlődősére. A térségben magas hálózati potenciállal rendelkező települések: Solt, Kalocsa, valamint Baja. Csak utóbbi kettőt lehet térségi szerepkört betöltő funkcionális kisváros kategóriába sorolni. A makrotérségi együttműködések erősítésével lehet a mobilitás fejlesztését, a kultúra és az idegenforgalom előmozdítását elérni. 74

75 A határ menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések Bács-Kiskun megyének hagyományosan jó társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatrendszere alakult ki a Vajdasággal. A gazdasági kapcsolatok egyes területeken teljesen megszűntek. A háború befejeződésével és Szerbia EU-hoz való közeledésével számos területen támogatás is kapható a korábbi együttműködések újraélesztéséhez. Ezt a folyamatot segíti az is, hogy közötti időszakban a határon átnyúló együttműködések prioritást kapnak. Az együttműködés jelenlegi fázisában Bács-Kiskun megye és a Vajdaság vonatkozásában összehangolt terület és vidékfejlesztési tervezés folyik, mely a későbbek során eljuthat akár egy határon átnyúló Európai Gazdasági Térség létrehozásáig is. A határ mindkét oldalán jobbára olyan térségek vannak, melyek súlyos gazdasági és ezen belül foglalkoztatási problémákkal küzdenek. A jánoshalmi és a bácsalmási kistérségek magyar viszonylatban is kiemelkedően hátrányos helyzetűek, a kormány ezért jelölte ki a területet szabad vállalkozási zónának. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója három átfogó célt rögzít, melyekhez három területi és négy specifikus célkitűzés kapcsolódik. A területi kohézió és a felzárkóztatás kapcsán a Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon területi célt, illetve az Esélyegyenlőség, köz- és környezetbiztonság, valamint a helyi közösségek integrált, összehangolt fejlesztése, a szociális érzékenység fokozása horizontális célt tartjuk fontosnak kiemelni. Ezek szakmai tartalma az alábbiak szerint alakul: 75

76 Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon A Tiszántúl felzárkóztatását hivatott előmozdítani az együtt 100 ezer főt meghaladó népességű mezőváros-hármas Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, intézményi, gazdasági-foglalkoztatási központ szerepének megerősítése. Miközben saját kistérségük és tanyaviláguk számára e városok megerősítik intézményiszolgáltató és szervező szerepüket (beleértve elérhetőségük fejlesztését), bizonyos gazdasági-kulturális terület(ek)en kialakítják megerősítik a térségi munkamegosztáson belüli sajátos, egyedi arculatukat. A keleti és északi megyehatár mentén élők életminőségének javítása érdekében elengedhetetlen a szomszéd megyékkel való együttműködés, a közös szolgáltatásszervezés. Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon A társadalmi együttélés az életminőség meghatározó eleme, melynek megfelelő minősége, a közösségeken belüli összetartás még a legválságosabb helyzeteken is átsegíthet egyéneket, társadalmi csoportokat. Ennek különböző aspektusai nagymértékben összefüggenek, egyegy elem, probléma kiragadása, elszigetelt megoldási kísérletek többnyire csak átmeneti felületi kezelést biztosítanak. Az egyes programok, projektek jellegétől függően szükséges differenciáltan, választhatóan vagy kötelező jelleggel érvényesíteni a célkitűzés összehangolt elemeit. A cél érvényesülésének egyik legfontosabb formája a hátrányos helyzetű csoportok, illetve a helyi közösségek önszerveződési és konfliktuskezelő kezelő képességének fejlesztése, a hátrányos helyzetű és önmagát ellátni kevésbé képes társadalmi csoportok iránt érzett felelősségvállalás gyakorlatba történő átültetése. A területi célok tehát összhangban a módszertani iránymutatásokban rögzített elvárásokkal 76

77 markáns szerepet játszanak mindkét megye szakmai anyagában. Ezen belül a hátrányos helyzetű, periferikus térségek külön kiemelt fejlesztési területként kerültek meghatározásra, amennyiben Bács-Kiskun megye nevesíti is a két, szabad vállalkozási zónának kijelölt kistérségét, míg Csongrád megye koncepciójában alapvetően a vidékies, rurális térségek komplex felzárkóztatása jelenik meg markánsabban Prioritások Csongrád megye stratégiai programja 11 fejlesztési prioritást rögzít. A részben tematikusszektorális, részben pedig területi aspektusból értelmezhető prioritási tengelyek a megye területén megvalósítani tervezett fejlesztések teljes körű szakmai keretrendszerét rögzítik. Megyei gazdaságfejlesztési intézmény létrehozása és működtetése (a megye vállalkozásfejlesztési programját koordináló háttérszervezet kialakítása, a helyi térségi szereplők bevonásával) Az üzleti környezet fejlesztése (komplex üzleti környezet fejlesztési program a megye egész területére) Energiahatékonysági és megújuló energetikai komplex fejlesztések (energetikai fejlesztések komplex ágazati megközelítésben) Közlekedési kapacitások fejlesztése (a megye belső- és külső közlekedési kapcsolatait fejlesztő, több közlekedési módra fókuszáló program) Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése (a megyei innovációs háttérre épített infrastruktúra- és szolgáltatás fejlesztési program) ELI és a hozzá kapcsolódó Science Park megvalósítása (a kiemelt programhoz kapcsolódó vállalkozásfejlesztési és innovációs háttér megteremtését célzó prioritás) Kooperatív alapú agrárvállalkozás-fejlesztés (a vidéki térségek együttműködési potenciáljára alapozott szektorális fejlesztési prioritás) Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az agráriumban (az agrárium versenyképességének javítását célzó prioritás tengely) 77

78 Komplex fejlesztések Csongrád megye vidéki térségeiben (a falvak és kistelepülések fejlesztési programjaira alapozott területi prioritás) Infrastrukturális feltételek javítása Csongrád megye térségi központjaiban és városaiban (alapvetően a járási központok fejlesztési elképzeléseit támogató prioritás) Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében (a megyei jogú városok fejlesztési stratégiáiban rögzített elképzeléseket tartalmazó fejlesztési program) Bács-Kiskun megye programja 7 prioritást nevesít, melyek ugyancsak területi és ágazati szemlélettel foglalják össze a megye területén tervezett fejlesztési elképzeléseket. Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés A vidék fenntartható fejlesztése A megyeszékhely integrált fejlesztése Környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása Térségi elérhetőség és mobilitás Békés megye programja 4 prioritást nevesít, melyek azonban több esetben igen komplexek. A tényleges tartalom és összevethetőség érdekében vázlatosan feltüntetjük a kapcsolódó belső elemeket is. Gazdasági struktúra megújítása o innovációval, ill. technológiai transzfer erősítése, a feldolgozottság növelése és a termék/szolgáltatás előállítás és értékesítési lánc integrálása o érték alapú élelmiszer-gazdaság fejlesztése, 78

79 o belterjes, intenzív gazdálkodás erősítése, termelési szerkezet a piaci igényeknek jobban megfelelő, magas hozzáadott értéket teremtő átalakítása, a termelői szakképzettség növelése o a termelőbázis innovációs készségének növelése Megye térszerkezetének továbbfejlesztése o közúti és vasúti elérhetőség javítása, o kiegyensúlyozott, többközpontú városhálózat megerősítése, o város és vidék közötti kapcsolatok erősítése, o határon átnyúló (gazdasági) kapcsolatok fejlesztése. Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése o alternatív energiaforrások hasznosítása, o határon átnyúló (közös) környezetvédelmi fejlesztések, o klímaváltozás okozta vízgazdálkodási problémák kezelése (aszály, árvíz és belvíz), o települési szolgáltatások fejlesztése, o ivóvíz hálózat minőségének javítása, hálózati rekonstrukció, o energiatakarékos, környezetbarát, termelés, fűtés, közlekedés ösztönzése, alternatív energiaforrások felhasználásának bővítése, o e-közigazgatás fejlesztése, o fenntartható kulturális szolgáltatások kialakítása, o természeti értékek, a táj és a kulturális javak védelme, o a környezettudatosság növelése, a fenntartható termelési minták és fogyasztási szokások elterjesztése, o barnamezős területek rehabilitációja, újrahasznosítása. Emberi erőforrás fejlesztése. o a szegénység csökkentése, a társadalmi befogadás ösztönzése, o az oktatás a képzési kínálat igény-orientált fejlesztése, o a közösségi szinten irányított foglalkoztatási programok, o az egészségügyi, szociális infrastruktúra fejlesztése, 79

80 o a közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése, o a közlekedés kisebb léptékű fejlesztése, o civil kezdeményezése ösztönzése, o közigazgatás hatékonyságának javítása. A megyei programokban egyaránt megjelenő fejlesztési irányok, prioritások A programterület Magyarországi megyéiben megjelenő közös fejlesztési irányok, prioritások Gazdaságfejlesztés és gazdaságfejlesztési menedzsment kialakítása Vidékfejlesztés, agrárfejlesztések és hátrányos helyzetű területek felzárkóztatása Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Közlekedési fejlesztések, elérhetőség javítása Mindhárom megyében megjelenő közös fejlesztési irányok, prioritások Gazdaságfejlesztés és gazdaságfejlesztési menedzsment kialakítása Vidékfejlesztés, agrárfejlesztések és hátrányos helyzetű területek felzárkóztatása Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Közlekedési fejlesztések, elérhetőség javítása A fentiekből látható, hogy Csongrád megye 3 területi prioritást, míg Bács-Kiskun megye két területi prioritást nevesített. Békés megye esetében a munkaanyagban megjelenő prioritások átfogóak, a megye teljes területére vonatkozó érvénnyel rendelkeznek. A fejlesztési prioritások logikája hasonló, amennyiben mindhárom megye célrendszere rögzít urbánus, illetve vidékies térségekre definiált fejlesztési témaköröket. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a megyei fejlesztési dokumentumokban jelentős hangsúllyal Csongrád megye esetében például gazdaságfejlesztés- és közlekedésfejlesztés témakörben találhatóak meg a megye határokon átívelő, adott esetben több területi egységet is érintő, fejlesztési elképzelések. A megyei fejlesztési prioritások közös metszetében mind a programterület, mind pedig a régió esetében ugyanaz a 4 kibővített és az eredetileg megfogalmazottaknál szélesebben értelmezett prioritás található. Az is egyértelműen megállapítható, hogy a megyei tervezés és programalkotás szélesebb lehetőséget adott a megye és területi fejlesztési specifikumok megjelenítésére, és ezzel együtt a területi elvek érvényesülésének. 80

81 Megye határon átnyúló fejlesztések A megyei határon átnyúló fejlesztések elsősorban a két megye nemzeti határmenti pozíciójából adódóan a nemzetközi együttműködések kontextusában értelmezhetőek. Mindkét megyei stratégia komoly hangsúlyt fektet. Csongrád megye területfejlesztési programjának egyeztetési változata a gazdaságfejlesztés (határmenti ipari park fejlesztése) kapcsán rögzít konkrét elképzeléseket. A Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése prioritási tengely ugyancsak egyértelműen rögzíti a határmenti és nemzetközi kapcsolatok erősítésének szükségességét. A Közlekedési kapacitások fejlesztése prioritás önálló intézkedésben határozza meg a megyei határon átnyúló közlekedésfejlesztési programok tartalmi keretrendszerét (határátkelő pontok, kerékpárutak tervezése, fejlesztése). Bács-Kiskun megye esetében ugyanakkor alapvetően a határmenti operatív program (IPA) keretében értelmezhető fejlesztési irányok és az ezekhez kapcsolódó fejlesztési projektek jelennek meg. Ennek megfelelően a megye elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, a nemzetközi közlekedési kapcsolatok erősítésére kíván fókuszálni a jövőben. Bács-Kiskun és Csongrád megye programjaiban több aspektusból is megjelennek a határon átnyúló fejlesztési elképzelések. A megye- és országhatárokon átívelő beruházási programok mind a stratégiai célok, mind pedig prioritások szintjén nevesítésre kerülnek. Stratégiai program szinten azonban a jövőben mindenképpen markánsabb módon, adott esetben önálló térségi fejlesztési prioritásként is indokolt lehet ezek szerepeltetése. Mindez azt jelenti, hogy nem csupán gazdaság- és közlekedésfejlesztés területén, de a szociális szolgáltatások fejlesztése kapcsán is lehetőség szerint nevesíteni szükséges hasonló fejlesztési elképzeléseket. 4.3 Kiemelt jelentőségű fejlesztési lehetőségek és projektek Az aktuális területi tervezési logika mentén a megyék területfejlesztési koncepciójuk 81

82 kidolgozását követően területfejlesztési stratégiát és operatív programot készítenek első negyedévében ez a munka folyamatban van és alapvetően három irányban történnek lényeges lépések. Területi szinten két részprogram megalkotása történik: - a megyék elkészítik a terület és településfejlesztési operatív programhoz (TOP) kapcsolódóan az úgynevezett gazdaságfejlesztési részprogramot, alapvetően a TOP első prioritása fejlesztési lehetőségeinek figyelembe vételével - a megyék, a kistérségek/járások közreműködésével elkészítik a terület és településfejlesztési operatív programhoz (TOP) kapcsolódóan az úgynevezett kistérségi/járási részprogramot, alapvetően a TOP második, harmadik, negyedik és hatodik prioritása fejlesztési lehetőségeinek figyelembe vételével - a megyék összeállítják az ágazati operatív programokhoz kapcsolódóan tervezett programcsomagjukat A teljes megyei tervezés folyamatát és összefüggéseit a TOP tervezésével az alábbi ábra szemlélteti: 82

83 Forrás: saját szerkesztés A megyei területfejlesztési koncepciók, valamint a stratégiák a jogszabályban is rögzített szerkezetük szerint nem tartalmaznak projektszintű információkat. Ez a tartalom először a megyei területfejlesztési operatív programban jelenik meg Kulcsprojektek beazonosítása címen. Jelen tanulmány készítésekor a megyei operatív programok még nem állnak rendelkezésre. 4.4 Indikátorok/Indicators Az indikátorok használata több célt is hordoz: ez szolgál a fejlesztések tervezett eredményeinek mérésére és egyben a monitoring nyomonkövetés eszközéül is szolgál. Az indikátorok a megyei területfejlesztési stratégiai programok szintjén már megjelennek, az alábbiakban összefoglaljuk a megyék által használt mutatók közös metszetét. Fejlesztési terület Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Gazdaságfejlesztés Gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing Vidékfejlesztés, agrárium Támogatás révén foglalkoztatottak száma Befektetés ösztönzési akciók száma Támogatott vállalkozások száma Támogatásban részesülő vállalkozások száma a dokumentum jelen kidolgozottsági szinten nem tartalmaz a dokumentum jelen kidolgozottsági szinten nem tartalmaz a dokumentum jelen kidolgozottsági szinten nem tartalmaz A támogatott kkv-kban létrejött munkahelyek száma A kkv-knak nyújtott köztámogatáshoz illeszkedő magánberuházás Szolgáltatást igénybe vett vállalkozások száma Beavatkozás hatására létrejött tőkebefektetések száma A támogatott kkv-kban létrejött munkahelyek száma Támogatásban részesülő vállalatok által bevezetett új helyi termékek száma Öntözött termőterületek aránya 83

84 Kertgazdálkodással érintett terület aránya az összes mezőgazdasági területből A támogatásban részesülő vállalkozások által helyi piacon értékesített termékek aránya Integrált városfejlesztés nem tartalmaz a dokumentum jelen kidolgozottsági szinten nem tartalmaz A középületek elsődleges energiafogyasztásának csökkenése A fejlesztett szolgáltatásokat igénybe vevők száma Újrahasznosított területek nagysága Környezeti és energetikai fejlesztés Energetikailag korszerűsített épületek száma Beavatkozással érintett területek kiterjedése a dokumentum jelen kidolgozottsági szinten nem tartalmaz A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia termelés A fejlesztések eredményeként megtakarított energia mennyisége Közösségfejlesztés Képzésben, tanácsadásban résztvevők száma a dokumentum jelen kidolgozottsági szinten nem tartalmaz nincs ilyen fejlesztési irány Térségi elérhetőség, közlekedésfejlesztés Elérési idő rövidülése Közösségi közlekedést használók száma a dokumentum jelen kidolgozottsági szinten nem tartalmaz Az új vagy korszerűsített vasútvonalon szállított személyek száma Kerékpárutat használók száma Településeket 45 percen belül elérő (autóbusz+személygépkocsi) személyek számának növekedése A három megye közül Csongrád megye rendelkezik a legrészletesebben kidolgozott indikátor szettel. A részletesen kidolgozott mutató rendszer mellett az is megállapítható, hogy az indikátorok jórészt illeszkednek a Terület és Településfejlesztési Operatív Program és egyéb OPk mutatóihoz. 84

85 5. Javaslatok a regionális fejlesztési dokumentumok kidolgozáshoz 5.1 Komplex helyi fejlesztéseknonprofit szervezetek részvételével Amint arról korábban többször is beszéltünk, területi szinten a megyei tervezés egyik fontos lába megyei területfejlesztési stratégiák és programok kidolgozása. A jogszabályban is rögzített formátumú dokumentumok elkészítéséhez a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal módszertani segédanyagot is készített, amely két fő, egymástól tematikusan elkülönülő dokumentum elkészítését is előírja, alapvetően a megyei területfejlesztési programhoz kapcsolódóan: megyei gazdaságfejlesztési részprogram (ami megyei szinten összeállított gazdaságfejlesztési projektcsomagokból áll, beleértve a megyei jogú városok gazdaságfejlesztési akcióit); a megyében található városokra és térségeikre kiterjedő várostérségi (kistérségi) fejlesztési részprogramok (kistérségenként 1-1 db kistérségi fejlesztési részprogram dokumentum, ami kistérségi projektcsomagokból épül fel). A fenti két szakanyag közül az utóbbi alapvetően az önkormányzatokra, mint nonprofit entitásokra koncentrál, és olyan projektcsomagok kidolgozását szorgalmazza, melyek a TOP 2., 3., 4. és 6 prioritásának fejlesztési lehetőségeihez kapcsolnak járási szinten definiált, legitim projektcsomagokat. A járási szintű projektcsomagok kidolgozása esetében alapvető fontosságú az alábbi tényezők figyelembe vétele: a rendelkezésre álló források (kistérségi/járási) maximális keret szintjén történő figyelembe vétele jelenleg ezt nehezíti, hogy a járási keretek nem ismertek pontosan, míg a kistérségi szinten korábban kormányhatározat szinten meghatározott források már nem aktuálisak, a projektek tematikus kapcsolódásának folyamatos vizsgálata és felülvizsgálata, a 85

86 TOP-hoz való illeszkedés biztosítása ennek teljesítését nehezíti, hogy a TOP végleges verziója áprilisában még nem áll rendelkezésre, a projektek priorizálása: a besorolást az előkészítettség és fontosság mentén szükséges meghatározni, figyelembe véve, mely projektek indíthatóak a leggyorsabban a források megnyitását követően. A projektek gyűjtésére és csoportosítására az alábbi formátumú táblázatokat javasoljuk: 86

87 Projektlisták: 2. PRIORITÁS: Települési környezet fenntartható fejlesztése A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása (integrált programok) Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) Mindösszesen 0, Települési fenntartható környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) Mindösszesen 0,00 3. Kulturális és természeti örökségre alapozott vonzerőfejlesztés Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) Mindösszesen 0,00 87

88 3. PRIORITÁS: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) Mindösszesen 0,00 2. Az önkormányzati infrastruktúra, illetve épületállomány energia-hatékonyság központú rehabilitációja (pl. kazánházak felújítása (hőtermelők cseréje korszerű nagy hatásfokú berendezésekre), illetve az épületek hőszigetelésének javítása (hőtechnikai adottságok javítása, hőveszteségek csökkentése) Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) Mindösszesen 0,00 3. Az önkormányzati infrastruktúra energetikai beavatkozásaira (pl. világítási rendszerek korszerűsítése, hőtechnikai adottságok javítása) épülő megújuló források alkalmazása (pl. napelemek telepítése, biomassza kazán telepítése) és közvilágítás korszerűsítése Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) Mindösszesen 0,00 4. Önkormányzat által vezérelt a helyi adottságokhoz illeszkedő megújuló energiaforrások kiaknázásra irányuló, autonóm energiaellátás megvalósítása (helyi ellátást biztosító megújuló energiatermelő rendszerek, közösségi távfűtő rendszerek létesítése) komplex fejlesztési programok lehetősége mellett. Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) 88

89 Mindösszesen 0, Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai (SEAP) elkészítésének támogatása Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) Mindösszesen 0,00 6. Az önkormányzat által vezérelt környezettudatosságot erősítő szemléletformálási kampányok, akciók támogatása a helyi alkalmazkodás érdekében Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) Mindösszesen 0,00 4. PRIORITÁS: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) Mindösszesen 0,00 2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) Mindösszesen 0,00 3. A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása 89

90 Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) Mindösszesen 0,00 4. Szegénység és szegregáció által sújtott leromlott városrészek rehabilitációja Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) Mindösszesen 0,00 6. PRIORITÁS: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) Mindösszesen 0,00 2. A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) Mindösszesen 0, A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) 90

91 Mindösszesen 0,00 4. A helyi identitás és kohézió erősítése Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) Mindösszesen 0,00 A javasolt projektek alapján történhet meg a Járási programcsomag kialakítása: A Békéscsabai járás TOP-hoz kapcsolódó részprogramja Sorszám Részprogram megnevezése 1.1 TOP-ból finanszírozandó megyei gazdaságfejlesztési részprogramhoz kapcsolódó fejlesztési tématerülete, beavatkozások Prioritás Intézkedés Kapcsolódó EU tematikus célkitűzés meghatározása 1. Intézkedés Kapcsolódó EU beruházási prioritás megnevezése Fejlesztési csomagok költségigénye Intézkedés A fenti módszertan logikája alapján a közötti időszakban megvalósítani tervezett, az adott témakörhöz kapcsolódó 5 legfontosabb projektet szükséges járási szinten, témakörönként (intézkedésenként) megnevezni, és ezek indikatív támogatási igényét megadni. E projektek megfelelő csoportosításával alakulhat ki a megyei programhoz kapcsolódó, járási részdokumentumok köre. 91

92 5.2 Javaslatok Integrált Területi Beavatkozás programok kialakítására Jelenleg egységes, elfogadott módszertan nem áll rendelkezésre az integrált területi programok tervezésére, lebonyolítására vonatkozóan. A kapcsolódó kompetenciákra tesz ugyan javaslatot a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, ám a konkrét intézményi keretek meghatározása, a feladatkörök definiálása még várat magára. Az alábbiakban három területi aspektusból a városfejlesztés, az elmaradott térségek fejlesztése, valamint a határmenti területek fejlesztése fogalmazunk meg javaslatot a programok tervezésére. Városfejlesztési programok Jelenleg, 2014 tavaszán a megyei jogú városok as programjainak előkészítése, tervezése zajlik. Az EU-s forrásból finanszírozott tervezési projekt keretében a megyei jogú városok megalapozó vizsgálatot, valamint erre alapozva településfejlesztési koncepciót (TFK) készítenek. A TFK mellett feladat a meglévő integrált városfejlesztési stratégiák felülvizsgálata, és immár integrált településfejlesztési stratégiák (ITS) elkészítése is. Várható, hogy a járási központ városok is lehetőséget kapnak stratégiai dokumentumaik felülvizsgálatára, ugyanakkor e munka keretei még körvonalazatlanok ezért javaslatainkat a megyei jogú városok tervezéséhez kapcsolódva fogalmazzuk meg azzal, hogy adott esetben egyes elemek adaptálhatóak a járási központok esetében is. Az ITS-ek középtávú városi célokhoz illeszkedve rögzítik azokat a fejlesztési elképzeléseket, melyeket az adott város között megvalósítani tervez. E fejlesztések (projektjavaslatok) természetesen térben és/vagy műszaki tartalomban kapcsolódhatnak egymáshoz, így ezek esetében indokolt megvizsgálni az integrált előkészítés, és megvalósítás lehetőségét is. Korábban a városok akcióterületi tervet lényegében megvalósíthatósági tanulmányt készítettek az egy akcióterületen megvalósítani tervezett fejlesztéseikre. Ezek a programok azonban kizárólag a regionális operatív programokból finanszírozott fejlesztéseket tartalmazták. E szemléletet két fontos elemmel javasoljuk kiegészíteni a most zajló tervezési periódusban. 92

93 Egyrészt fontos felkészülni az ágazati operatív programokból tervezhető források fogadására is, vagyis adott esetben egy ITB nem csupán TOP-ból, de ágazati OP-ból támogatható projekteket is tartalmazhat. Mindezek mellett természetesen a kulcsfeladat a területi OP-ból támogatott fejlesztések megfelelő előkészítése, hiszen ez az az operatív program, melyből előre rögzített indikatív tervezési kerettel rendelkeznek a megyei jogú városok. Ehhez kapcsolódva szükséges másrészt azt is rögzíteni, hogy a tervezés időtávja ki kell, hogy terjedjen a teljes as tervezési időszakra legalább olyan szinten, hogy a belső tervezési ciklusokat, fejlesztési szakaszokat a városok meg tudják határozni. ez a szemlélet kell, hogy tükröződjön az akcióterületek lehatárolásában, és az integrált területi beruházások tartalmának definiálása során is. A fenti szempontok figyelembevételével az integrált városi tervezési folyamat lépéseit az alábbiak szerint határozhatjuk meg: I. Megalapozó vizsgálat készítése (a település társadalmi-gazdasági mutatóinak vizsgálata mellett áttekintésre kerülnek a főbb környezeti-, infrastrukturális tényezők is. Az adatelemzés idősoros, és a fontosabb tendenciák bemutatására is sor kerül) II. III. IV. Településfejlesztési koncepció elkészítése (a megalapozó vizsgálatban bemutatott folyamatokra reflektálva definiálásra kerül a város hosszútávú fejlesztési célrendszere jövőkép, átfogó célok, specifikus célok, valamint a fejlesztési prioritások) Integrált településfejlesztési stratégia elkészítése (az ITS kitér az egyes városrészek fejlesztési céljainak bemutatására, továbbá rögzíti a tervezési időszakban kiemelten kezelt fejlesztési területeket akcióterületeket is.) Területi alapú tervezési részdokumentumok elkészítése 1. Projektgenerálás lezárása (adatlapok) 2. Előzetes Akcióterületi Tervek elkészítése 3. Integrált Területi Beruházási csomagok definiálása Az alábbi ábra az Integrált Területi Beruházási csomagok definiálásának folyamatát mutatja be 93

94 részletesen. Forrás: saját szerkesztés Javaslatunk szerint biztosítandó, hogy a teljes hétéves tervezési periódus legfontosabb fejlesztései elhelyezésre kerülnek térben célszerű legalább 3-4 akcióterület nevesítése (1. lépés). Az egyes akcióterületek a szakmailag alátámasztott igények és a helyzetelemzések mentén fogalmazódnak meg az ITS-ben. Az előzetes akcióterületi terv egy, a városon belül kijelölt, összefüggő terület programcsomagjait, illetve a csomagokhoz kapcsolódó egyes projekteket rögzíti. Az előzetes akcióterületi terv előzetes forrástérképet is tartalmaz. Az akcióterületekre meghatározható projektjavaslatok alapinformációi táblázatosan jelennek meg az akciótervben, a legfontosabb projektek esetében adatlapok kitöltésére kerül sor. ezek legalább az alábbi minimális tartalommal készülnek (2. lépés): Projekt címe Projektgazda (megvalósító, vagyis akinél aktiválásra kerül az adott fejlesztési elem) Rövid szöveges összefoglaló a fejlesztésről (Max karakter) A projekt jelenlegi készültsége 94

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében ÁROP projekt

Részletesebben

integrált területi beruházás tervezéséhez

integrált területi beruházás tervezéséhez HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont 51-61/2014.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László BESZÁMOLÓ a 2014-2020 közötti Európai Uniós tervezés megyei előkészítő

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

TERÜLETI TERVEZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN TERÜLETI TERVEZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN HORVÁTH CSILLA településfejlesztési programmenedzser NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

TERÜLETI TERVEZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN TERÜLETI TERVEZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN RÁKOSSY BALÁZS Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A TERÜLETI OPERATÍV PROGRAMOK A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS FŐOSZTÁLYVEZETŐ SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY 2014-2020 áltanos tervezési helyzete Tervezési folyamat OP-k első körös benyújtása az Európai Bizottságnak 2014.

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája 2014 2020

Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

EU FORRÁSOK PROGRAMOZÁSÁNAK AKTUALITÁSAI A MEGYEI ÉS VÁROSI FEJLESZTÉSEK SZEMPONTJÁBÓL

EU FORRÁSOK PROGRAMOZÁSÁNAK AKTUALITÁSAI A MEGYEI ÉS VÁROSI FEJLESZTÉSEK SZEMPONTJÁBÓL EU FORRÁSOK PROGRAMOZÁSÁNAK AKTUALITÁSAI A MEGYEI ÉS VÁROSI FEJLESZTÉSEK SZEMPONTJÁBÓL Salamin Géza főosztályvezető Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság Területfejlesztési Tervezési Főosztály

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS TÁRGYALÁSA ÉS A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK DÁNYI GÁBOR EU-S FEJLESZTÉSEK KOORDINÁCIÓJÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR

A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS TÁRGYALÁSA ÉS A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK DÁNYI GÁBOR EU-S FEJLESZTÉSEK KOORDINÁCIÓJÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS TÁRGYALÁSA ÉS A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK DÁNYI GÁBOR EU-S FEJLESZTÉSEK KOORDINÁCIÓJÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Előzmények A Partnerségi Megállapodás (PM) tervezése az NGM koordinálásával

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban Czene Zsolt főosztályvezető-helyettes NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály Önfenntartó falu Fenntartható

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben