helybenhagyom. Tárgyi ügyben eljárási költségként forint fellebbezési illeték merült fel. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni.

Átírás

1 Ügyiratszám: 35200/2900-2/2015. ált. Tárgy: Másodfokú döntés a ZÁHONY- PORT Zrt. (4625 Záhony, Európa tér 12.) bírsága ügyében H A T Á R O Z A T A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Siklósi Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: Kirendeltség) 35250/34-2/2015. ált. számú, február 16-án kelt határozatát (a továbbiakban: bírsághatározat), amelyben a ZÁHONY-PORT Zrt.-t (4625 Záhony, Európa tér 12.) (a továbbiakban: Ügyfél), a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt Ft, azaz tizenötezer forint bírság megfizetésre kötelezte, helybenhagyom. A bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság számú bírság letéti számla javára kell befizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU , SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A jogerősen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Tárgyi ügyben eljárási költségként forint fellebbezési illeték merült fel. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni. Határozatom a közléssel jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs. Határozatom ellen, annak közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) címzett, de a Kirendeltséghez benyújtott forint illetékbélyeggel ellátott keresettel élhet. A keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor tárgyalás tartását kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. I N D O K O L Á S A Kirendeltség november 24-én 08:50-től 10:40-ig a magyarbólyi vasútállomáson a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó ellenőrzés alá vonta többek között a és a számú vasúti tartálykocsit, amelyekben az ellenőrzés időpontjában 23, UN 1011 Bután, 2.1 veszélyes áru volt. A fenti időpontban végrehajtott veszélyes áruk vasúti szállításának ellenőrzéséről felvett 24-15/2014/SK/H számú jegyzőkönyv és a 24-15/2014/SK/H számú jegyzőkönyvhöz csatolt 2. számú kiegészítő adatlap, valamint a 2. számú mellékletként csatolt CIM

2 fuvarlevelek (a továbbiakban együtt: jegyzőkönyv) alapján a Kirendeltség azonosította a feladó és szállító (fuvarozó) szervezetet. A Kirendeltség az ellenőrzés során megállapította, hogy a szállítás nem felelt meg a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló évi CIX. törvényben (a továbbiakban: RID) foglaltaknak. A Kirendeltség jegyzőkönyvbe foglalt megállapítása szerint a és a számú vasúti tartálykocsin a RID szerinti, tartány tengelymagasságában körbefutó narancssárga csík színe erősen megkopott, vöröses barna színű. A RID bekezdése értelmében a cseppfolyósított, a mélyhűtött, cseppfolyósított és oldott gázok szállítására szolgáló tartálykocsikat a tartány tengely magasságában körbefutó, kb. 30 cm széles, nem fényvisszaverő, narancssárga csíkkal kell megjelölni és meg kell felelnie a RID bekezdéshez fűzött megjegyzésben szereplő koordinátáknak és paramétereknek. A Kirendeltség a jegyzőkönyv alapján megállapította, hogy a és a számú vasúti tartálykocsi nem felelt meg a RID-ben foglalt fenti előírásoknak. A Kirendeltség a feladót és a szállító (fuvarozó) szervezetet nyilatkozattételre hívta fel, az üzembentartó és a töltő szervezet azonosítása érdekében. A tényállás tisztázása során, a rendelkezésre álló nyilatkozatok alapján, a Kirendeltség azonosította a és a számú vasúti tartálykocsi üzembentartóit, valamint megállapította, hogy az Ügyfél volt a töltő. A Kirendeltség a RID fentiekben megfogalmazott szerinti megsértése miatt, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) egyes rendelkezéseiben foglaltak teljesülése alapján a feladót, a szállítót (fuvarozót), a számú vasúti tartálykocsi üzembentartóját, a számú vasúti tartálykocsi üzembentartóját, valamint az Ügyfelet külön-külön forint bírság megfizetésére kötelezte. A feladó, a szállító (fuvarozó), a számú vasúti tartálykocsi üzembentartója és a számú vasúti tartálykocsi üzembentartója a bírsággal szemben fellebbezéssel nem élt. Ügyfél azonban a bírsághatározat ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 99. (1) bekezdésében foglaltak szerint, a bírsághatározat közlésétől számított tizenöt napon belül, március 03-án fellebbezést terjesztett elő, amely a Kirendeltséghez március 27-én érkezett meg. A Ket (5) bekezdésének megfelelően az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezést a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc - szakhatóság közreműködése esetén tizenöt - napon belül terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül 2

3 elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. A fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság az ügy összes iratával együtt terjeszti fel és a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik. A Kirendeltség március 31-én kelt, 35250/34-4/2015. ált. számú hivatalos levelével a fellebbezést az ügy összes iratával együtt felterjesztette a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, mint a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz. A fellebbezésben foglaltakat, valamint a bírsághatározatot, továbbá az eljárás során keletkezett iratokat, dokumentumokat megvizsgáltam és a következőket állapítottam meg: A Kirendeltség az eljárásában, a és a számú vasúti tartálykocsikon november 24-én végrehajtott hatósági ellenőrzés során megállapította, hogy azok nem feleltek meg a RID előírásainak. A rendelkezésre álló bizonyítékok, elsősorban az Ügyfél január 07-én kelt nyilatkozata alapján, a Kirendeltséggel egyezően megállapítottam, hogy a veszélyes áru szállítása során az Ügyfél volt a töltő, ezért a RID bekezdésben meghatározott kötelezettségek terhelték. A RID i) pontja szerint a tartálykocsi töltőjének, így az Ügyfélnek, a cseppfolyósított gáz tartálykocsiba töltése előtt és után figyelembe kell vennie az ide vonatkozó különleges ellenőrzési előírásokat. A RID bekezdése tartalmazza a cseppfolyósított gázok tartálykocsiba való töltésének ellenőrzésére vonatkozó előírásokat. A RID f) pontja kimondja, hogy végül a kocsit, a szerelvényeit és a jelöléseket szemrevételezéssel kell ellenőrizni, ill. azt is ellenőrizni kell, hogy nem szabadult-e ki a szállítandó anyag. Az Ügyfél a tényállás tisztázása során, a Kirendeltség felhívására, benyújtotta a csekklista gázos vagonokhoz elnevezésű, november 16-án kelt iratokat, amelyek alapján a és a számú vasúti tartálykocsik tartálytestén lévő narancssárga csík meglétét ellenőrizték és rendben találták. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Kirendeltséggel egyezően megállapítottam, hogy az Ügyfél a RID i) pont szerinti különleges előírásokat figyelembe vette, a RID f) pontja szerint a jelöléseket dokumentáltan ellenőrizte. A RID által előírt jelölések ellenőrzése azonban nem csak a jelölés meglétének ellenőrzésre kell, hogy kiterjedjen, hanem a jelölés megfelelőségére is, főleg abban az esetben, amikor a RID kifejezetten meghatározza a jelölés kötelező paramétereit. A RID kimondja, hogy a cseppfolyósított, s mélyhűtött, cseppfolyósított és az oldott gázok szállítására szolgáló tartálykocsikat a tartány tengely magasságában körbefutó, kb. 30 cm széles, nem fényvisszaverő, narancssárga 4) csíkkal kell megjelölni. 4) Lásd bekezdéshez fűzött megjegyzést. Az bekezdéshez fűzött megjegyzés: A narancssárga tábla színárnyalatának normál használati körülmények között a színdiagramon a következő koordináták összekötésével kapott területre eső színkoordinátákkal kell rendelkeznie: 3

4 A terület sarokpontjainak színkoordinátái a színdiagramon x 0,52/0,52/0,578/0,618 y 0,38/0,40/0,422/0,38 Fényerő tényező nem visszaverő színnél: ß 0,22, fényvisszaverő színnél: ß 0,12. Referencia középpont E, C normálfény típus, normál beesési szög 45, 0 irányból mérve. A fényvisszaverő szín visszavert fényerősségi együtthatója 5 -os beesési szögnél és 0,2 nál mérve: legalább 20 kandela/(lux*m 2 ). A rendelkezésre álló bizonyítékok, fényképfelvételek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a és a számú vasúti tartálykocsik testén lévő csík színe eltér narancssárga színtől. Ügyfél a fellebbezésben leírja, hogy a közte és a fuvarozó közti együttműködési keretmegállapodás szerint, a fuvarozó tiszta, ép, műszaki és kereskedelmi szempontból is megfelelő kocsikat köteles rendelkezésre bocsátani. Fenti együttműködési keretmegállapodásban foglaltakra nem hivatkozhat az Ügyfél, mivel a RID a töltő számára a RID i) pontjában és a RID f) pontjában foglalt kötelezettségek alól nem ad felmentést. Az Ügyfél a rendelkezésre álló a csekklista gázos vagonokhoz elnevezésű, november 16-án kelt irat szerint el is végezte az ellenőrzést, azonban nem tárta fel, hogy a jelölés (csík) az bekezdéshez fűzött megjegyzésnek nem felel meg. Ügyfél leírja, hogy a tartálykocsik töltésére különösen a nyári időszakban a magas hőmérséklet miatt gyakran éjszaka kerül sor, amikor a narancs csíkok árnyalatai nem látszanak egyértelműen. Az Ügyfél nem hivatkozhat arra, hogy éjszakai töltés esetén a csíkok színárnyalatai nem látszanak egyértelműen. A RID nem tartalmaz olyan kitételt, amely mentesítené a töltőt a jelölések ellenőrzése alól nem megfelelő látási viszonyok esetén. Ennek kapcsán éjszaki töltés esetén is biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyekkel a narancssárga csík RID szerinti, színre vonatkozó előírásai ellenőrizhetőek, és az eltérések megállapíthatóak. Az Ügyfél a fellebbezésben helyesen véli, hogy a RID-ben szereplő színkoordináták nem egy egzakt színt, hanem egy színmezőt határoznak meg. A RID a narancssárga szín bizonyos árnyalatait is elfogadja, figyelembe véve a kismértékű fakulás, piszkosodás tényét. A és a számú vasúti tartálykocsikon lévő csík színe a rendelkezésre álló fényképfelvételek alapján, szabad szemmel láthatóan nem tartozik a narancssága szín árnyalatai közé, mivel egyértelműen vöröses barna színű. A fényképfelvételeken látható csík színe nem fér bele az Ügyfél fellebbezésébe foglalt, koordináta rendszerben határolt színtartományba sem. Ügyfél leírja, hogy mivel a tartálykocsi érvényes műszaki vizsgával rendelkezett, nem volt okuk feltételezni, hogy a színek nem felelnének meg az előírásoknak. Annak ténye, hogy a tartálykocsi érvényes műszaki vizsgával rendelkezik-e vagy sem, nincs hatással a töltő számára, a RID-ben előírt kötelezettségek teljesítésére, mivel a RID 4

5 nem úgy szól, hogy az érvényes műszaki vizsgával rendelkező tartálykocsi esetében a töltőnek nem kell teljesítenie kötelezettségeit. Az Ügyfél kitér arra fellebbezésben, hogy a RID nem ismer különböző színű csíkokat, így maga a csík megléte a fontos információ. Fenti megállapítás nem megalapozott, mivel a RID meghatározza a csík szélességét, elhelyezkedését és annak színét is, ennél fogva ez mind fontos, jogszabály szerint meghatározott jellemzője, amelyek megtartása kötelező. Fentiek alapján a Kirendeltséggel egyezően megállapítom, hogy az Ügyfél, mint töltő megszegte a RID narancssága csíkkal összefüggő előírásait, mivel nem észlelte az ellenőrzés során, hogy annak színe szemmel láthatóan eltér a narancssárga színtől és annak árnyalataitól is, tekintettel a narancsságra színű, tartálytesten található táblára is. A R. 3. sz. melléklet A. táblázat 52. pontja szerint, egyéb, a sorokban nem szereplő, a III. kockázati kategóriába tartozó előírások betartásának olyan elmulasztása esetén, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár (például a RID szerinti írásbeli utasításban előírt felszerelés működésképtelen vagy nem mérethelyes; a fuvarokmány nyelvezete nem megfelelő), a bírság összege forintig terjed. A R. 16. (1) (2) bekezdések szerint, a bírságot a 3. mellékletben meghatározott kötelezett köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértése miatt többen is bírság megfizetésére kötelezhetőek, a bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában fizetik meg. Ha a kötelezettek felelősségi aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Amennyiben egy eljárásban egy ügyfél több szabálytalanságért is bírság megfizetésére kötelezhető, a katasztrófavédelmi hatóság a részére megállapított bírságtételek egyesített összegét szabja ki. A R. 3. számú melléklet A. táblázat 52. pontja szerint a feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, címzett, szállító (fuvarozó), vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaság, üzemben tartó a bírság megfizetésére kötelezhető. A R. értelmében, e jogszabálysértés esetén a bírság megfizetésére a töltő, így az Ügyfél is kötelezhető. A Ket (1) bekezdés szerint, ha a fellebbezésnek megfelelően a hatósági döntést a ban foglaltak szerint nem módosítják vagy nem vonják vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult hatóság dönt. A Ket (3) bekezdés szerint, a másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A Ket (1) bekezdés szerint, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A Ket (2) bekezdés szerint, ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. A másodfokú eljárás során megállapítottam, hogy a Kirendeltség a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az Ügyféllel szemben január 19-én indította meg a bírság 5

6 kiszabására irányuló eljárást, amelyről az Ügyfelet január 19-én kelt végzésben értesítette. Az eljárást lezáró bírsághatározatot a Kirendeltség február 16-án, 21 napon túl hozta meg. A határidő mulasztás az ügy érdemére hivatalbóli eljárásról lévén szó nem hat ki, az Ügyfél jogait az eljárási hiba nem korlátozta. A Ket (7) bekezdés szerint, a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat az (1)-(3) bekezdés szerinti döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt az első fokú döntést hozó hatósághoz, amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt. A bírság megfizetésének határidejét, módját a R. figyelembe vételével állapítottam meg. A bírságot a R a alapján a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve számú bírság letéti számla javára kell befizetni. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket a rögzíti. A Ket. 72. (1) bekezdés dd) és de) pontjában foglaltak szerint az eljárási költségről, valamint annak viseléséről rendelkeztem. A Ket. 73/A. (4) bekezdés értelmében az első fokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé. A másodfokú hatóság az ügyintézési határidőt április 15-én kelt, 35200/2900-1/2015. ált. számú végzésében 21 nappal meghosszabbította a Ket. 33. (7) bekezdése alapján. A bírsági felülvizsgálatról a tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 22. (2) bekezdésén, a Pp (1) bekezdésén és a Pp (2) bekezdésén alapul. A keresetlevél benyújtása esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor az Ügyfél tárgyalás tartását kérheti a Pp (2) bekezdése szerint. Ennek elmulasztása miatt azonban igazolásnak nincs helye. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 43. (3) bekezdése határozza meg a bírósági felülvizsgálat illetékét. Hatáskörömet a Ket a, a R. 3. (2) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése és az 1. melléklet a) pont 2. alpontja határozza meg. Pécs, május 11. Készült: 3 pld. 1 példány: 7 oldal Kapja: 1. ZÁHONY-PORT Zrt. belföldi tértivevénnyel (a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Siklósi Katasztrófavédelmi Kirendeltségen keresztül belföldi tértivevénnyel, addig futárszolgálattal) 4625 Záhony, Európa tér Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Siklósi Katasztrófavédelmi Kirendeltség futárszolgálattal 7800 Siklós, Gyűdi u. 24. (Melléklet: ZÁHONY-PORT Zrt. határozata valamennyi eredeti első fokú irattal) 3. Irattár 6