IP ALAPÚ MOBILITÁS MÉDIAÁTVITELRE GYAKOROLT HATÁSAINAK SZIMULÁCIÓS VIZSGÁLATA ÚJGENERÁCIÓS VEZETÉKNÉLKÜLI HÁLÓZATOKON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IP ALAPÚ MOBILITÁS MÉDIAÁTVITELRE GYAKOROLT HATÁSAINAK SZIMULÁCIÓS VIZSGÁLATA ÚJGENERÁCIÓS VEZETÉKNÉLKÜLI HÁLÓZATOKON"

Átírás

1 IP ALAPÚ MOBILITÁS MÉDIAÁTVITELRE GYAKOROLT HATÁSAINAK SZIMULÁCIÓS VIZSGÁLATA ÚJGENERÁCIÓS VEZETÉKNÉLKÜLI HÁLÓZATOKON TDK dolgozat, 2005 Kanizsai Zoltán, Műszaki informatikai szak, V. évfolyam Lakat Gábor, Műszaki informatikai szak, V. évfolyam KONZULENSEK: Bokor László Jeney Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Híradástechnikai Tanszék Mobile Communication and Computing Laboratory, (MC 2 L)

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Előszó... 1 II. Újgenerációs vezetéknélküli hálózatok... 3 IPv6 - Mobile IPv III. Phoenix FP6 IST projekt... 7 Architektúra... 7 Jelzések... 8 Alkotóelemek... 8 IV. Az alap szimulációs lánc ( Basic Chain ) Modulok és összekapcsolódásaik Formátumok Multimédia fájlok Átmeneti fájlok Visszacsatolások Szimuláció futtatása V. IP mobilitás szimulátor A szimulátor felépítése Mozgásmodellező modul Mozgásmodellek A modul működése Konfigurációs fájlok Kalkulátor modul Szimulátor modul Konfigurációs fájl A szimuláció folyamata Végrehajtó modul Konfigurációs fájl Végrehajtó mechanizmus VI. Mérések valós fizikai tesztkörnyezetben Hardver elemek WLAN eszközök Hálózati eszközök Végberendezések Szoftver elemek Operációs rendszer Forgalomgenerátor Naplózás Tesztesetek (Szkenáriók) Passzív mérések Aktív mérések VII. Szimulációs vizsgálatok a Basic Chain keretrendszerben Médiaátvitel Optimalizált és hagyományos médiaátvitel Cellaváltás hatásai Eredmények feldolgozása VIII. Összefoglalás IX. Rövidítések Irodalomjegyzék Ábrajegyzék Táblázatjegyzék... 52

3 I. ELŐSZÓ A jövő kommunikációs hálózatainak legfontosabb elemei: átjárhatóság a különböző hálózatok között, mobilitás, szélessávú multimédia szolgáltatások [1]. A cél egy olyan világméretű infokommunikációs hálózat kialakítása, amely biztosítja a különböző hálózatok közti barangolás képességét anélkül, hogy a felhasználó ennek a hatásait bármilyen módon érzékelné (a felhasználó szemszögéből a kommunikáció transzparens). Mivel a mozgó terminálok száma az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt, az együttműködő hálózatok egyik legfontosabb képességévé a mozgékonyság hatékony kezelése (mobility management) vált [2]. A heterogén struktúrák közötti átjárhatóság biztosításához szükséges, hogy a hálózatok képesek legyenek egy közös kommunikációs felületen, egymással együttműködve kezelni a mozgó terminálok adatforgalmát [4]. A tervezett közös kommunikációs felületet az IETF által szabványosított IPv6-ot azzal a céllal tervezték meg, hogy képes legyen kielégíteni a XXI. századi kommunikáció összes igényét és mintegy lefekteti az all-ip hálózatok [3] alapjait. A protokoll szerves részét képezi a mobilitás kezelés támogatása a Mobile IPv6 révén [5]. A rádiós erőforrások szűkössége miatt az átvitel szűk keresztmetszete a rádiós hozzáférési hálózat. Az átvitt adatok minősége nagyban függ az átviteli közeg tulajdonságaitól. A jobb minőség megoldható lenne nagyobb sávszélesség-allokációval, a rendszer azonban nem skálázható, hiszen pazarlóan bánik az erőforrásokkal és csak kevés számú felhasználót képes kiszolgálni egy időben. A Quality of Services (QoS, minőségbiztosítás) nagyon fontos eleme a kommunikációnak, a már említett módszerrel azonban amellett, hogy rugalmatlan ez nem biztosítható minden körülmények között. A megoldás a hatékony csatorna- és forráskódolási eljárások (együttes) használatában rejlik. Az informatikában a multimédia kommunikáció napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Számos helyen alkalmazzák nagy sikerrel (videokonferencia, videotelefon). Az újgenerációs hálózatok elsődleges célja a multimédia kommunikáció hatékony kezelése, hiszen a felhasználói igények mind ebbe az irányba mutatnak, a piac pedig hatalmas. Nem csoda, ha a világ nagy infokommunikációval foglalkozó cégei, szervezetei kivétel nélkül hatalmas lehetőségeket látnak benne és beindították a fejlesztéseket a témában (szabványok készítése, protokollok, alkalmazások, architektúrák fejlesztése) [6]. Ha multimédia kommunikációról beszélünk, akkor két, vagy több ember közti, különböző médiumokon keresztül történő információcserére gondolunk. A történelemben a távirat megjelenése volt az elektronikus média terjedésének hajnala, ami később elvezetett a telefóniához. A telefónia gyorsan teret hódított, és analógból digitálissá vált. A digitális 1

4 telefónia korszerűsítette a hangátvitelt, ugyanakkor kiszélesítette a személyi kommunikáció multimédiás lehetőségeit is. Megjelentek a szöveges üzenetek, a képek, napjaink feltörekvő médiája pedig a mozgókép, azaz videó médiafolyam, ami a konvergenciafolyamatok eredményeként hamarosan a legkülönfélébb alkalmazásokban és szolgáltatásokban válik elérhetővé. A mobil multimédia új kommunikációs minőségi szintjének a hétköznapi életbe történő egyre gyorsuló megjelenése a következő változásokat eredményezte, és fogja eredményezni a közeljövőben: Az új, multimédiás adatforgalmat kiszolgálni képes, megfelelő paraméterekkel rendelkező újgenerációs hálózatok kiváló minőségű és valós idejű hang, kép és mozgókép továbbítást fogják lehetővé tenni. A hangtovábbítást a hagyományos telefonszolgáltatásokon kívül egyrészt híradáshoz, másrészt különböző audio-adatok gyors letölthetéséhez fogják a használni (voic , Hi-Fi minőségű zenék). Az álló- és mozgóképek továbbításának és vételének lehetősége napjaink mobil eszközeinek nagy szolgáltatási potenciálja: lehetővé válik a mozgóképes híradás, a video-ondemand szolgáltatás, videotelefónia, és minden egyéb, multimédia-adatok közvetítését igénylő szolgáltatás használata. A felsorolt fejlesztések és az azokat kihasználó alkalmazások nagy része a harmadik generációs rendszerekben már megjelent. A vezetéknélküli kommunikációs technológiák területén végbemenő fejlődés egyre jobb feltételeket teremtett, a fejlődés azonban nem állhat meg, az ipar már a negyedik generáció felé kacsintgat. Egy működőképes rendszer fejlesztéséhez azonban nem elegendő a technológia a részrendszereket integrálni kell egy összehangoltan működő egésszé. Bizonyosságot kell szerezni továbbá, hogy a hálózat alkalmas lesz feladata elvégzésére, más szóval tesztelni kell a hálózatot. Egy már létező rendszert tesztelni könnyű, hiszen valós eszközökkel, valós forgalmi jellemzőkkel, valós adatforgalommal dolgozunk. Az azonban, amelyik még nem létezik, csak szimuláció segítségével vizsgálható. A szimuláció eredményei pedig akkor adják a leghitelesebb képet, ha a modell a valósághoz a legközelebb áll. Dolgozatunkban bemutatunk egy IPv6 mobilitás szimulátort, illetve annak működését, valamint a szimulátor segítségével elmezzük az IPv6 alapú mobilitás hatásait a multimédia átvitelre. Bemutatunk továbbá egy létező IPv6 teszthálózatot, amelynek segítségével beható méréseket végeztünk annak érdekében, hogy a szimulátor működése a legkevésbé térjen el a valóságtól. 2

5 II. ÚJGENERÁCIÓS VEZETÉKNÉLKÜLI HÁLÓZATOK A földi kábelezésű kommunikáción (majd később Internet-hozzáférésen) túl hamar felmerült az igény a fix kapcsolatok kiépítését mellőző adatátvitelre, így a vezetékes távközlési rendszerek egyik mellékágaként megjelent mobil kommunikációs módszerek gyorsan fejlődésnek indulhattak. A rádiós távközlés kezdete az 1890-es évekre nyúlik vissza. Nikola Tesla kutatásai és Guglielmo Marconi kísérletei ebben az évtizedben alapozták meg a vezetéknélküli kommunikáció alapjait. Az első mobil kommunikációt szolgáltató cég az 1940-es évek végén jelent meg az USA-ban, és az 1950-es években Európában. Ezekre az egycellás rendszerekre az erősen behatárolt mobilitás, az alacsony kapacitás, a rossz beszédminőség, és a szolgáltatások szegényessége volt jellemző. A fejlődés a celluláris hálózatok megjelenésekor indult meg igazán. Ezek a rendszerek több nagyságrendbeli ugrást jelentettek a kapacitásban és a mobilitásban, így a tulajdonképpeni használhatóság területén. Megjelenésük az 1970-es évek végére, 1980-as évek elejére tehető. Ezeket a rendszereket soroljuk az első generációs kategóriába, hiszen még csak analóg hangközvetítésre voltak képesek (pl.: Advanced Mobile Phone System (AMPS), Nordic Mobile Telephone (NMT-450)). A következő generáció fejlesztésekor az átvitel minőségének javítását, valamint a rendszer kapacitásának és hatósugarának növelését tűzték ki célul. A nagysebességű DSPáramkörök megjelenése lehetővé tette a digitális beszédtovábbítást, valamint a szolgáltatások körének szélesítését. Napjainkban még a különböző második generációs rendszerek az uralkodóak a mobil kommunikációban, ám az új technológiák térhódítása is egyre jelentősebb, hiszen a fejlődés nem állhatott meg.. A harmadik generáció előtt megérkeztek a 2+, vagy a 2.5 generáció újításai: intelligens hálózatok (Intelligent Network, IN) szolgáltatás a CAMEL segítségével (Customized Application for Mobile Enhanced Logic), fejlett beszédtömörítési eljárások (CODEC-ek), Enhanced Full Rate (EFR), és Adaptive Multirate (AMR), nagysebességű szolgáltatások és új átviteli alapelvek megjelenése a High-Speed Circuit-Switched Data (HSCSD), a General Packet Radio Service (GPRS), valamint az Enhanced Data Rates for GSM Evolution (EDGE) által. A harmadik generáció továbblép a 2.5G megoldásain, és egységes architektúrát biztosít a mobil kommunikációhoz. Ez az egységes architektúra az UMTS (Universal Mobile Terrestial Service), melynek levegő interfésze W-CDMA-t (Wideband-Code Division 3

6 Multiple Access) használ. Az UMTS alapjaiban támogatja a csomagkapcsolt, IP alapú kommunikációt, és sokkal nagyobb teret nyit az adatorientált átvitelnek. A fenti, generációk fejlődését röviden taglaló rész bemutatja, hogy a mobil kommunikáció fejlődésében nagyjából évtizedenként történt a generációváltás. Az 1970-es években használt első generációs (1G) analóg rendszerek, valamint az 1980-as években elterjedt második generációs (2G) digitális rendszerek egyaránt a hangátvitelre voltak kiélezve, és áramkörkapcsolt megoldások voltak. A 2G lefedettsége országosból világméretűvé, internacionálissá vált, és napjainkban is a második generáció a legelterjedtebb architektúra, annak ellenére, hogy a rádiós interfésze néhány tíz Kbit/sec-nél nagyobb adatátvitelt nem tesz lehetővé. Többek között ezt a problémát hivatottak korrigálni a 2.5G és a 3G bizonyos újításai is. Az IMT-2000 (International Mobile Telecommunication-2000), azaz a harmadik generáció napjainkban kezd elterjedni, és 2 Mbit/sec maximális átviteli sebességre képes, ami a tanulmányok szerint egyre növekvő igényeknek nem tud sokáig megfelelni. Az elkövetkező évtizedekben a társadalom és a gazdaság egyre szorosabb kapcsolatba fog kerülni a digitális adatokkal, a digitális tranzakciókkal, s ez nagymértékben kihat majd a hálózatok igénybevételének jövőbeli alakulására. Szinte minden adat és információ digitális formájúvá válik. Az egyre fejlettebb mobil kommunikációs lehetőségek és a teljes digitalizálódás az emberi akciókat térben és időben függetlenné teszik, bárhol és bármikor végezhetünk tranzakciókat adatainkkal. Az elérhető alkalmazások mai testvéreiknél sokkal nagyobb igényeket támasztanak majd a hálózattal szemben, mind az elérhető sebesség, mind a mobilitás, mind a részrendszerek közti átjárhatóság tekintetében. Mozgókép megjelenítése egy terminál képernyőjén, a beszéd jó minőségű közvetítése távközlési célokból, a jövő különböző szolgáltatásai elképesztő mennyiségű, és garantált minőségű adatforgalmat igényelnek. A nemegyszer igen eltérő részrendszerek közti átjárhatóság biztosítása szintén összetett feladat, a kommunikációs elveket közös alapra kell fektetni. Ezekhez a dolgokhoz hatalmas hálózati teljesítményre, új, átgondolt megoldásokra van szükség. Ebből következik, hogy a jövő azoké az újgenerációs mobil rendszereké, melyek a mobil multimédia kommunikációt kívánják globális szintre emelni. A lehetséges szolgáltatások nagy része már a harmadik generációban elérhető lesz, azonban a felhasználók várhatóan ki fogják nőni a 3G rendszerek által biztosított lehetőségeket. A harmadik generációs architektúra nagyon nehézzé teszi a sávszélesség további növelését, nehezen tudja kezelni az egyre növekvő igényeket a beszédátvitellel kombinált letöltésekre. Az új generációk megjelenése azonban nem csak a rendelkezésre álló sávszélesség növekedését fogja okozni, hanem a rendelkezésre álló szolgáltatások skáláját is szélesíteni fogja, valamint a szolgáltatások QoS 4

7 kezelését is tökéletesíti majd. A sávszélesség növelése a rendelkezésre álló spektrum minél nagyobb hatásfokú kihasználásával válik lehetővé, ami dinamikus valamint önkonfiguráló technológiák, újrakonfigurálható rendszerek bevezetésével érhető el. A rádiós kommunikáció magas szintű szoftveres vezérlésével (és így bizonyos helyzetekben alternatív kommunikációs módszerekre való áttéréssel) elérhető a spektrum optimális kihasználása. Az újgenerációs mobil végberendezések szinte teljes mértékben platform-függetlenek lesznek, hála az IP alapú kommunikációnak. Intelligens szoftver-ügynökök teszik majd lehetővé, hogy mindig az optimális ár/teljesítmény arány jöjjön létre a környezeti feltételek lehető legjobb alkalmazásának eredményeképpen [1],[2]. A távvezérlő alkalmazások, az adatletöltés, az elektronikus vásárlás, általánosságban a kommunikáció egyszerűbb és olcsóbb lesz. A mobil kommunikáció fejlődése tehát a flexibilis, teljesen QoS-képes, univerzális és multifunkcionális, IP alapú mobil kommunikációs hálózatok kialakulása felé vette az irányt. IPv6 - Mobile IPv6 Az IPv6 [18] megalkotásakor nem kizárólag az IPv4 hibáit próbálták megszüntetni, hanem új szolgáltatásokat és lehetőségeket is megpróbáltak beépíteni. Ezek az új lehetőségek igyekeznek az IPv6-ot gyorsabbá, robosztusabbá tenni, valamint az új hálózati és felhasználói igényeknek megfeleltetni. A megnövelt címtartomány lehetővé teszi a topológiához jobban illeszkedő címzési és útvonalválasztási megoldások használatát. Az IPv6-ban nem csak az unicast címek használata lett egyszerűbb, hanem a multicast típusú címeké is. A multicast és unicast címeken túl megvalósították az anycast típusú címzést is, mely az interfészek csoportjából egyet képes megcímezni. (A broadcast típusú címzés nem létezik az IPv6-ban, hiszen ennek szerepét a multicast vette át.) Az IPv6-os fejléc struktúrája is egyszerűsödött az IPv4-hez képest. Számos eddig kötelező mező opcionálissá vált, így az IP csomagok feldolgozása nagyban egyszerűsödött. Az opcionális mezők kezelése egyszerűbb és általánosabb lett, biztosítva az IPv6 továbbfejleszthetőségét, és flexibilisebb alkalmazását. Az IPv4-ben alig alkalmazott QoS mezőket eltávolították, szerepüket egy sokkal általánosabb és használhatóbb mechanizmus vette át, mely a flow nevet viseli. Az IPv6-ban lehetőséget nyitottak a virtuális adatcsomag útvonal -ak kialakítására, így az korlátozott mértékben alkalmas vonalkapcsolt jellegű szolgáltatások biztosítására is. Ez a tulajdonság a multimédia és műsorszóró alkalmazások esetén igen hatékony. Az IPv6 továbbra is tartalmaz prioritás mezőt, ami segítségével a routerek válogathatnak a feldolgozandó csomagok között. 5

8 (Az ajánlás magában foglalja azt is, hogy a különböző prioritásokhoz milyen típusú forgalmat célszerű rendelni.) Az IPv6 képes hálózati szinten lehetőséget nyújtani titkosítás és hitelesítés alkalmazására is, mely természetesen felsőbb rétegekben alkalmasan kiegészíthető. Fontos tulajdonsága az IPv6-nak, hogy támogatja a mozgó csomópontok kezelését (Mobile IPv6) [5], valamint az egységek automatikus hálózati konfigurálását. Így sokkal hatékonyabban hozhatók létre és tarthatók üzemben a mobil IP rendszerek, valamint a nagyméretű hálózatok. A Mobile IPv6 protokoll segítségével válik kezelhetővé az IP szintű mobilitás: Mobile IPv6 nélkül a mozgó hoszt új IPv6 hálózatba érve nem lenne képes folytatni a kommunikációt. A honi hálózatban létezik egy honi ügynök (Home Agent, HA), amely nyilvántartja a mobil egység aktuális tartózkodási helyét és címét. Minden mobil egységnek van egy otthoni címe (Home Address, HA), amelyen az mindig elérhető. Ha a terminál hálózatot vált, értesíti erről honi ügynökét, aki beregisztrálja a az otthoni címéhez a mobil egység aktuális címét (Care-of Address, CoA). Ha a mobil terminállal más kíván kommunikálni, a küldő az adatot elküldi annak otthoni címére. Mivel a címzett nem tartózkodik ott, ezért a honi ügynök egy alagúton keresztül eljuttatja a neki szánt adatot, amire aztán már válaszolni tud közvetlenül a küldőnek. Ez azonban háromszögeléshez vezethet (1. ábra), ami miatt az útvonal nem optimális. Ezért a kommunikációs partnert is értesítenie kell címének megváltozásáról. Miután ez megtörtént, a kommunikáció a honi ügynök közreműködése nélkül folytatódhat. 1. ábra: Háromszögelés és kivédése a Mobile IPv6-ban 6

9 III. PHOENIX FP6 IST PROJEKT Az Európai Unió által támogatott Phoenix FP6 IST projekt [6] célja egy olyan architektúra kifejlesztése, amely a XXI. századi multimédia kommunikáció igényeit maradéktalanul kielégíti, ugyanakkor a hálózat komplexitása, bonyolultsága nem növekedik drasztikusan, és könnyen átkonfigurálható. Az architektúra alapjául a JSCC/D (Joint Source Channel Coding and Decoding, Egyesített Forrás Csatorna Kódolás és Dekódolás) technológia szolgál. Az eddigi kommunikációs rendszerek moduljai egymástól függetlenül végezték az optimalizálást, a modulok között kommunikáció nem zajlott. A JSCC/D szakít ezzel a megközelítéssel (és egyúttal az OSI modell szemléletével). A modulok együttműködése, kommunikációja a forgalom optimalizálásának hatékony módja; ezáltal a rendszer teljesítményében jelentős javulások figyelhetők meg. Az ötlet már a XX. század végén megszületett, a technológia azonban csak a XXI. század elejére fejlődött olyan mértékben, hogy az elmélet mellett a gyakorlatban is lehetséges legyen a megvalósítása az egyes alkotóelemek között korábban nem volt egy olyan összetartó erő, amely egy egységbe szervezte volna a komponenseket. Architektúra Az ábrán a JSCC/D architektúra elemei láthatók (2. ábra). 2. ábra: A JSCC/D-n alapuló hálózati architektúra blokkvázlata 7

10 Amint az ábrán is látható, egyes blokkok információt cserélnek egymás között. Ezek a jelzések alkotják az információs csatornákat a blokkok között és vezérlési információkat szállítanak az optimalizációt végző vezérlő egységnek (Joint Controller, Egyesített Vezérlő Elem). Az alábbiakban rövid betekintést nyújtunk az architektúra építőelemeibe és ezek öszszekapcsolódási módjaiba. Jelzések SSI (Source Significance Information, Forrás Fontossági Leíró) A forrás oldali videó kodek küldi a vevő oldali fizikai rétegnek, a médiafolyammal szinkronizálva. A folyam minőségéről nyújt információkat. CSI (Channel State Information, Csatorna Állapot Leíró) A médiafolyammal ellentétes irányú, nem szinkronizált. A vevő oldali demodulátor a forrás oldali videó kodeket tájékoztatja az átviteli csatorna minőségéről. SAI (Source A posteriori Information,Forrás Minőség Leíró ) A vevő oldalon a videó kodek küldi a fizikai rétegbeli vezérlőnek, amelyben tájékoztatja a forráskódolót az átvitel hatékonyságáról. Nem szinkronizált. DRI (Decoder Reliability Information, Dekódoló Megbízhatósági Leíró) A vevő oldali fizikai réteg továbbítja a vevő oldali alkalmazási rétegnek, a médiafolyammal szinkronizálva. A jelzés a videó kodek számára szolgáltat szükséges információkat a médiafolyam visszaállításához. NSI (Network State Information, Hálózati Információk) A jelzés csak az IPv6 hálózat számára szükséges, számos hálózati állapotot leíró paramétert tartalmaz. Alkotóelemek Joint Controller Az architektúra legfontosabb eleme a Joint Controller. Hatékony működéséhez szükséges, hogy mind az alkalmazási (forráskódolás), mind a fizikai (csatornakódolás) rétegben képes legyen hatni a forgalomra. Ez az oka annak, hogy az architektúra szakít az OSI modellben alkalmazott szemlélettel, vagyis azzal az elvvel, hogy minden réteg független az alatta, illetve felette elhelyezkedő rétegektől. A vezérlő fő feladata a teljes kommunikációs lánc vezérlése, melyet a forrás és a csatorna kódoló/dekódoló, valamint a modulátor/demodulátor blokkok szabályozásával hajt végre. Az adaptív működést az ide beérkező jelzések biztosítják. Source encoder/decoder (Forrás kódoló/dekódoló) A forrás kódolók teljesítménye az utóbbi években látványosan javult, és olyan kódolok láttak napvilágot, amelyek tömörítő képessége nagymértékben növekedett, illetve képesek 8

11 adaptív működésre is (MPEG-4 AVC, H.264) [9]. Sajnos azonban semmiféle információval nem rendelkeznek az átviteli csatorna jel-zaj viszonyáról (SNR, Signal to Noise Ratio), így önmaguktól nem képesek kiválasztani a hatékony kódolási sémákat, ehhez külső segítségre van szükségük. Titkosítás (Ciphering) Az adatokat megfelelő védelemmel ellátva azok mindvégig rejtettek maradnak illetéktelenek előtt. Továbbá biztosítani kell a letagadhatatlanságot és az adatok sértetlenségét is. Azonban a különböző típusú adatok nem igényelnek egyformán erős védettséget. A titkosító feladata ezen szükséges védelem meghatározása. Channel encoder/decoder (Csatorna kódoló/dekódoló) A csatornakódolás lényege, hogy az átvitt folyamba redundáns elemeket illesztünk, melynek segítségével a megbízhatatlan rádiós átviteli csatornán ellensúlyozzuk a zaj, illetve fading (nem determinisztikus csillapítás) káros hatásait. A kódolók többsége fix kódot használ és nem képes alkalmazkodni a rádiós csatorna folyamatosan változó tulajdonságaihoz, más szóval a csatorna nem idő-invariáns. Léteznek azonban újabb kódolók (AMR, Adaptive- Multi-Rate), amelyek képesek rugalmasan alkalmazkodni az átviteli csatorna adottságaihoz. Ezek a kódolók nagyobb hatékonysággal képesek működni, mint nem adaptív társaik. IPv6 hálózat Szükség van egy olyan rétegre is, amely a vezérlési információkat szállítja. Az IPv6 (és ICMPv6) egy alkalmas protokoll erre a feladatra. Egy IPv6 csomag három részből áll: állandó fejrész (mandatory header), kiegészítő fejrészek (extension headers), adat (payload). Számunkra különösen két kiegészítő fejrész érdekes: a Hop-by-hop, illetve Destination option fejrészek alkalmasak a modulok közötti információcserére. Míg a Hop-by-hop fejrészt minden csomópont feldolgozza (amelyik csomópont nem ismeri fel a fejrészt, az egyszerűen kihagyja), addig a Destination fejrész csak a cél csomópont számára nyújt információkat. A modulok közti jelzésinformációk ezekben a kiegészítő fejrészekben utaznak. 9

12 IV. AZ ALAP SZIMULÁCIÓS LÁNC ( BASIC CHAIN ) A PHOENIX által megtervezett JSCC/D architektúra szimulációja az úgynevezett Alap szimulációs lánc vagy Basic chain elnevezésű keretrendszer segítségével történik. A keretrendszer tartalmazza az egyes modulokat, azok sorrendjét, valamint összekapcsolási módjukat. A keretrendszert elsősorban Debian/GNU Linux környezetbe tervezték, de egyéb Linux disztribúciókkal is működőképes. A modulok nagyobb részben C, kisebb mértékben C++ és Java nyelven készültek. Modulok és összekapcsolódásaik Ahogy az egy moduláris rendszertől elvárható, a nagy, elkülönülő feladatokat különálló modulok végzik. A modulok listája alkalmazásuk sorrendjében: Application Controller (vezérlő) MPEG-4 Encoder (MPEG-4 kodek) Pre Packetizer (médiafolyam csomagolása, darabolása) Content Ciphering (titkosítás) UDPLite (szállítási réteg) IPv6 Network (hálózati rétegbeli továbbítás) Data Link Layer (közeghozzáférési réteg) Radio Channel (rádiós közegen való továbbítás) A médiaátvitel szimulált hálózaton keresztül történik, amelyet a Basic Chain [10] vezérel. Maga a médiafolyam egy yuv kiterjesztésű videófájl, a szimuláció ezt a médiafájlt darabolja 1 másodperces szeletekre (ha nem elég hosszú a videó, a feldolgozás a videó elejéről kezdődik ismét, így tetszőlegesen hosszú szimuláció futtatható). A szeleteket a keretrendszer egyesével, egymás után küldi a szimulátor bemenetére. Ezeken a szeleteken hajtja végre a szimulációs lánc a megfelelő módosításokat, majd a futtatás után összerakja azokat ismét egy egésszé. Az átvitel során elszenvedett hatásokat ezen a videón lehetséges vizsgálni. A szimuláció során a médiafolyam valójában nem hagyja el a szimulációs környezetet, ehelyett a modulok egymás között fájlok segítségével kommunikálnak. Más szóval a modulok közti kommunikációs csatorna (ami megfelel az OSI rétegek közötti adatáramlásnak) egy speciális fájl (bővebb leírást lásd alább). Miután az egyik modul beolvasta a bemenetére érkező adatokat és azokon végrehajtotta a megadott módosításokat, a végeredményt egy, a bemenettel megegyező formátumú fájlba írja. Minden modulnak képesnek kell lennie értelmezni a fájlt, ezért az értelmező (parser) is egy különálló modulban kapott helyet. Az értel- 10

13 mező modul segítségével a többi modul egy egységes interfészen keresztül képes elérni és módosítani a médiafolyamot. A jelzési információk egyrészt a csomagban haladnak (SSI értékek sorozata), valamint átmeneti fájlokban tárolódnak, amelyekhez minden modul hozzáférhet, ha szükséges. Formátumok Multimédia fájlok Az eredeti és módosított (átvitel utáni) fájl kiterjesztése és típusa egyaránt yuv, mely a MPlayer nevű, több platformra is létező professzionális multimédia lejátszó segítségével tekinthető meg: mplayer -rawvideo on:cif:fps=30 dectot.yuv Átmeneti fájlok Modulok közti kommunikációs csatorna A szimulációs láncon belüli kommunikációra egy speciális fájlformátum használatos, melynek a kiterjesztése pho. Az ilyen kiterjesztésű fájlok csak átmenetiek, a modulok közötti adatcsatornát hivatottak szimbolizálni. Felépítése is erre utal, ugyanis hálózati csomagokhoz hasonló adategységeket tárol. Minden egyes adategység áll egy fejrészből, illetve egy hasznos teher részből. Az adategység (a továbbiakban csomag) legelső eleme (tulajdonképpen nulladik, hiszen nem része magának a csomagnak) egy időbélyeg, amely a csomag feldolgozási idejét jelöli és szinkronizál a modulok közti aszinkron kommunikációban. A további elemek mindegyikét egy megnevezés előzi meg, amely az adat jelentését adja meg. Ezek az elemek [ és ] zárójelek között helyezkednek el. A fejrész elemei: Packet number (csomagsorszám): a csomag sorszámát jelöli. Frame number (képkocka sorszáma): ez a mező jelzi, hogy az adat a videó melyik képkockájához tartozik. Loss flag (elveszett): mivel a valóságban elveszhetnek csomagok, a szimuláció során ezt valamilyen módon jelölni szükséges. Ha a szimulációban valamiért a csomag elveszett, az a kimeneti fájlban nem mint hiány jelenik meg, hanem az aktuális modul állítja be ezt az értéket. A jelzőbit kifejezés ebben az esetben nem szerencsés, ugyanis számos oka lehet, hogy az adategység elveszett. A különböző számértékek különböző hibákat jelölnek (11: hálózati szinten elveszett, 5: CRC hibás stb). Size (hasznos teher méret): az érték a fejrész mérete nélkül értendő. SSI: A hálózaton átvitt SSI információk sorozata 11

14 IP header size (IP fejrész hossza) IP header (IP fejrész) IP delay (IP késleltetés): a hálózati rétegben a csomagok késleltetését adja meg. Cipher (titkosító kulcs): ezzel a kulccsal titkosítják az adatot. Payload (hasznos teher): a médiafolyam darabjai Visszacsatolások Mivel a szabályozó körben fontos a visszacsatolás, itt sem maradhat el. A visszacsatolási információk fbk kiterjesztésű fájlokban utaznak, amelyek az alkalmazási, hálózati, illetve fizikai rétegek számára szükségesek és az előző 1 másodperces szelet átviteléről nyújtanak információt. Szimuláció futtatása A szimuláció futtatásához három shell szkript áll rendelkezésre: cleanworkspace.sh: Eltávolítja az ideiglenes pho és fbk fájlokat. fp6-bc-mpg4.sh: Ez a fájl tartalmazza magát a szimulációs láncot és leírja a modulok sorrendjét. Feladata továbbá az információs csatornák kezelése a modulok között. A szkript egyetlen paramétere az átvitel szimulációjának iterációszáma. Egy iteráció egy másodpercnyi adat küldését és fogadását végzi. run-4db-adapt_yes.sh: A szkript a lusta informatikusoknak készült, egyszerűen meghívja a szimulációs láncot egy előre megadott paraméterrel. Ez alapértelmezésben 64, de természetesen a fájl szerkesztésével átállítható. 12

15 V. IP MOBILITÁS SZIMULÁTOR Az IP mobilitás szimulátor modul célja, hogy kiegészítve az szimulációs láncot vizsgálni lehessen, milyen változások történnek a médiafolyamban az IP szintű mobilitás kezelés hatására. Az általunk tervezett és implementált új modulnak több fontos követelményt kellett kielégítenie: A modulnak illeszkednie kell a már említett Basic Chain keretrendszerbe. A modulnak önmagában is működőképesnek kell lennie a megfelelő bemenetek hatására. Valós Mobil IP hálózatok működését kell tükröznie. A szimulátor felépítése A szimulátor, melyet C nyelven írtunk, maga is moduláris felépítésű, az egyes részeknek jól elkülöníthető feladatai vannak. Az IPv6 mobilitás modul szerkezete (3. ábra) négy kisebb részre, valamint a közösen használt funkciókra, illetve az egyes almodulokhoz tartozó konfigurációs fájlokra bontható. (A továbbiakban a modul megnevezés jelöli mind a szimulációs láncba tartozó modulokat, mind a mobilitás modul egyes almoduljait. A szövegkörnyezetből egyértelműen kideríthető, mikor melyik jelentése használatos.) A modulok egy-egy, a modulról elnevezett könyvtárban találhatók. A közösen használt fájlok, illetve a konfigurációs fájlok (cfg kiterjesztés) az előbb említett könyvtárakkal egy szinten találhatók. 3. ábra: IPv6 mobilitás szimulátor blokkvázlata 13

16 Mozgásmodellező modul Egy cellás felépítésű mobil hálózatban a mozgó termináloknak mozgásuk során bizonyos esetekben cellát (és egyúttal frekvenciasávot) kell váltaniuk. A cellaváltásokat a szakirodalom handover-nek hívja. A mozgásmodellező modul célja különböző mozgásmodellekkel olyan sorozatok generálása, amelyből statisztikai módszerekkel a cellaváltások száma és ideje becsülhető lesz. Mozgásmodellek Dinamikusan fejlődő világunkban egyre több embernek adódik meg a lehetőség, hogy valamilyen vezeték nélküli hálózatot igénybe vegyen, legyen az mobiltelefon hálózat vagy vezeték nélküli számítógépes hálózat. A felhasználók számának rohamos emelkedésével a nagy forgalmú helyeken (pl. városok) csak úgy maradhat a szolgáltatás szintje állandó, ha csökkentik a cellák méretét, ezért megjelentek a mikro- és pikocellák. A hálózat tervezőinek egyik legfontosabb feladata, hogy az erőforrásokat minél gazdaságosabban osszák szét és a hálózat minél több felhasználót szolgálhasson ki. A felhasználók mozgásának minél pontosabb jóslásával a hálózat kihasználtsága közelít a maximum felé. Ebben a feladatban segítenek a tervezőknek a mozgásmodellek, amelyek a felhasználók mozgásait szimulálják egy valós vagy képzeletbeli területen [11]. A modellek alapvetően háromféleképpen hasznosíthatóak: Egy már létező hálózat szimulációja során próbálnak ki új protokollokat és vizsgálják azok hatását a sávszélesség kihasználtságra, stb. Még megvalósítatlan hálózatokban szimulálják a felhasználók mozgásait, hogy a tervezett rendszer hibáit felderítsék Felhasználók számának előrejelzése egy adott cellában és környezetében. A mozgási modellek lehetnek egyediek vagy csoportosak. Az egyediekben minden egyes felhasználó önállóan, a többiektől függetlenül mozog, míg a csoportosban az egyes felhasználók függenek egymástól (ilyenek például az autók az úton, vagy az utasok a vonaton). Manapság kétféleképpen modellezik a felhasználók mozgását egy hálózat szimulációja során: Mozgásnyomvonalakkal (Mobility traces), Matematikai mozgásmodellekkel. A mozgásnyomvonalas modellezés valós méréseken alapul. Egy kiszemelt területen vizsgálják a felhasználók mozgásait bizonyos ideig, aztán ezekből az adatokból kiszámolnak a felhasználókra jellemző mozgási adatokat, majd ezekkel az adatokkal szimulálják a területen 14

17 a felhasználókat. Minél több ideig vizsgálják a területet, elvileg annál jobban tudják később modellezni a felhasználók mozgásait. A matematikai mozgásmodelleken alapuló szimulációkhoz nincsen szükség előzetes megfigyelésre, ugyanis a felhasználók valamilyen matematikai mozgás leírás alapján mozognak a területen. Ha jó a modell, akkor megközelítőleg azonos eredményt kell hoznia, mint a mozgásnyomvonalas modellek. Esetünkben egyedi mozgásmodelleket használtunk, hiszen vizsgálódásunk célja a cellaváltások hatásainak megfigyelése egy adott médiafolyamra. Modelljeink között szerepel mozgásnyomvonalas és matematikai mozgásmodell is. A mozgásmodellező modul feladata, hogy bemeneti adatokat szolgáltasson a kalkulátor modulnak, azaz egy kimeneti fájlban meg kell adnia, hogy a felhasználó mozgása során mikor történt cellaváltás. A használt szimulációs terület látható a 4. ábra: 4. ábra: Szimulációs terület Handoveres vektoros Random Walk modell Ahhoz, hogy a Handover vektoros Random Walk modellt megérthessük meg kell vizsgálnunk annak ősét, a Random Walk (Véletlen Séta) modellt. Matematikailag ezt a modellt még Albert Einstein írta le először 1926-ban. A modell nagyon elterjedt, hiszen nagyon egyszerű és jól használható, hátránya azonban, hogy túl általános. Lényege, hogy a mozgó felhasználók sebességet és irányt választanak maguknak majd elindulnak abba az irányba a választott sebességgel. A sebességet egy [0,V max ] intervallumból választja, míg az irány a [0,2π] intervallumból kerül ki, mindkettőt egyenletes elosztású valószínűségi változó. Ha megvan az új irány és sebesség, a mobil egy- 15

18 ség vagy adott ideig halad egy irányba vagy pedig adott út megtételéig (5. ábra). Ha a mobil egység elér a terület határára, onnan visszapattan. s s s s s s s t t t t t t t t Egy előre meghatározott távolság (s) megtétele után vált sebességet és irányt a mobil terminál (ekkor a nyilak hossza mindig s hosszúságú). Egy előre meghatározott idő (t) letelte után vált sebességet és irányt a mobil terminál (ekkor a nyilak hossza változik) 5. ábra: Handover vektoros Random Walk modell változatai Mivel a mi célunk a nem a mobil egység pontos helyének meghatározása, hanem a cellaváltások szimulálása, ezért egyszerűsítettem a modellen. A mobil eszköz egyszerre csak egy cellát léphet és cellaközépponttól cellaközéppontig halad. A számunkra szükséges információ csak annyi volt, hogy a terminál áthaladt-e egy cellahatáron, vagy nem. Mivel a Random Walk modell eddig kevéssé közelítette a valóságos mozgást, kiegészítettük egy olyan elemmel, amely lehetővé teszi, hogy valós hálózatokból gyűjtött adatokkal inicializáljuk a rendszer. Ez az elem a handover vektor (6. ábra). p 4 p 5 p 6 k p 1 p 3 p 2 [ p, p, p, p, p ] [ i] p hk = , 6. ábra: A handover vektor értelmezése Minden egyes cellához (a szimulációban 45 cella van) hozzárendelünk egy hét elemű vektort. Az első hat elem azt határozza meg, hogy a lehetséges hat irány közül mekkora való- 6 16

19 színűséggel fog abba az irányba távozni a mobil egység. A hetedik érték a cellában maradás valószínűsége. Mivel valószínűségekről beszélünk, ezért minden cellára igaz, hogy p i = 1. Módosított Markov modell Számos Markov-modell létezik amelyet mozgásmodellezésre használnak, de ezek jórészt eléggé bonyolultak. A célunk az volt, hogy minél egyszerűbb modelleket alkalmazzunk. Ezért egy egydimenzós modell két dimenziósra való kiterjesztését használtuk fel [12]. Az egy dimenziós Markov-modell könnyen érthető. Adottak a cellák egy sorban, egymás mellett (egy dimenzióban). Ekkor különböztessünk meg három állapotot: Marad állapot: S (Stay State) Jobbra állapot: R (Right State) Balra állapot: L (Left State) Ha az eszköz Marad állapotban van, akkor a következő döntési lépésnél nem megy sehová, hanem marad a jelenlegi cellájában. Ha Jobbra állapotban van, a következő döntésnél jobbra fog mozdulni. Ha Balra állapotban van, a következő döntésnél balra fog mozdulni. Természetesen minden állapotban más a valószínűsége annak, hogyan jut a terminál a másik két állapotba. Ez a modell nagy előnye, hiszen ha egyszer már Jobbra állapotban van az eszköz, akkor valószínű, hogy továbbra is jobbra fog mozogni, tehát az aktuális döntés függ az előző döntéstől is! 1-p 1 -p 2 7 i= 1 S 1-q 1 -v 2 1-q 2 -v 1 q 1 L p 1 p 2 v 1 R q 2 v 2 7. ábra: Markov lánc állapotátmenetei A választott modell az egydimenziós modellt kétdimenziósra kiterjesztve egyszerűsítést végez (8. ábra). Egy cellából egyszerre csak egy Jobbra vagy Balra irányt választunk, majd csak ez után döntünk a lehetséges három cella között. 17

20 L l2 l3 r3 Osztóvonal l1 0 r2 r1 R 8. ábra: Egy dimenzós döntés a cellában Gauss-Markov modell A modell szerint a mobil terminál adott időintervallumonként változtatja sebességét és irányát a szimuláció során. Az n-edik időintervallumban a sebesség és az irány is függ az (n- 1). időintervallumban az aktuális sebességtől és iránytól, illetve egy valószínűségi változótól is. Az n-edik időintervallumban a sebesség és az irány kiszámítására a (1.) és (2.) képletek alkalmazhatók: s d n n 2 = α s n 1 + (1 α) s + (1 α ) s x n 1 (1.) 2 = α d n 1 + (1 α) d + (1 α ) d x n 1 (2.) Az s n, illetve d n jelentik az új sebességet és az új irányt az n-edik időintervallumra. Az s illetve d konstansok reprezentálják a fő irányt és fő sebességet. Utóbbi változó a szimulációs terület különböző részein más és más lehet. Az egyenletek végén szereplő s x n és d 1 x n 1 Gaussi eloszlást követő valószínűségi változók. A modellben szereplő α nulla és egy között vehet fel értékeket. Ezzel a változóval szabályozhatjuk, hogy mozgás mennyire legyen véletlenszerű. Ha például α=0, akkor a folyamat teljesen véletlen, ha pedig α=1, akkor sem a sebesség, sem az irány nem változik az egyes időintervallumok során. Ez a képletből is jól látható. Miután a fenti egyenletekkel meghatároztuk az n. intervallum sebességét és irányát, a következő képletekkel (3.) és (4.) meghatározhatjuk a mobil egység új koordinátáit: x y n n = x + s cosd (3.) n 1 n 1 n 1 n 1 n 1 = y + s sin d (4.) ahol (x n,y n ), illetve (x n-1,y n-1 ) a mobil terminál x, y koordinátái az n., illetve (n-1). időintervallumban. n 1 18

21 Annak érdekében, hogy egy szimuláció során ne legyen az eszköz viszonylag hosszú ideig a szimulációs terület határán, ezért a főirány konstanst módosítani kell a terület határán 180 fokkal. 9. ábra: A főirány változása a szimulációs terület szélén Módosított Határ nélküli szimulációs terület modell A szakirodalom ezt a modellt Boundless Simulation Area modellként (BSAM) ismeri. Ez a modell az előbbihez nagyon hasonló, csak az új koordináták kiszámításánál és a határkezelésben vannak különbségek. A modellben létezik egy v = (v, Θ) sebesség vektor, ebben v jelenti a sebességet a Θ szög pedig az aktuális irányt. A lenti paraméterek t időnként frissülnek a következő egyenletek szerint: v(t t) = min[ max( v( t) + v,0),v max ] Θ( + t) = Θ( t) + Θ ( t t) = x( t) + v( t) cosθ( t) ( t t) = y( t) + v( t) sin Θ( t) + (5.) x y t (6.) + (7.) + (8.) V max a maximális sebesség, v a sebességben bekövetkező változást adja meg, értékét a [ A t,a At] intervallumból veheti fel egyenletes eloszlás szerint. A max az adott max max mobil egység maximális gyorsulása. Θ pedig az irány változását adja meg [ α t, α t] tartományból egyenletes eloszlással. α jelenti azt a maximális szöget, amivel a mobil terminál megváltoztathatja irányát egy adott időtartományon belül. Ez a modell másképp kezeli azt a helyzetet, amikor a mobil terminál eléri a szimulációs terület határát. Az eddig tárgyalt modellekben a mobil terminál visszafordult. Ebben a modellben 19

22 viszont ha a felhasználó eléri a terület szélét, úgy folytatja útját, hogy a szemközti oldalon lép be újra a szimulációs területre. Ha az alsó vagy felső oldalon távozik, x koordinátája változatlan marad, ha pedig bal vagy jobb oldalon hagyja el a területet, y koordinátája marad ugyanaz. A modul működése A program futtatásakor négy parancssori paramétert kell megadni, ellenkező esetben a program hibaüzenettel leáll. A paraméterek sorrendben: MinStayTime: az a minimális idő, amíg az egység a cellában marad (ezredmásodpercben) MaxIdleTime: az a maximális érték amíg nem dönt új irányról a program Deterministic: determinisztikusságot meghatározó érték (ha a szám negatív, a program nem determinisztikusan fut, tehát minden futtatáskor más kimenetet ad ugyanazokra a bemenetekre, ha a szám 0 vagy pozití, ezzel a számmal inicializálja a program a véletlenszámgenerátorát HandoverCount: megadja, hogy a kimeneti fájlban egy futtatás alatt hány handover időpontra vagyunk kíváncsiak. Konfigurációs fájlok A modul négy féle mozgásmodellt implementál, ezért négy konfigurációs fájlra van szüksége, mindegyik fájlban mozgásmodell-specifikus adatok találhatók. Mindegyik kimeneti fájl n darab sort tartalmaz, mindegyik sorban azok az időpillanatok láthatók, amikor cellaváltás történt. Handover vektoros random Walk modell A konfigurációs fájl neve: mm1in.cfg. A fájl tartalmazza az induló cella koordinátáit, a szimuláció iterációinak számát, valamint a handover vektorokat mindegyik cellához. A generált kimeneti fájl neve: mm1out.txt. Módosított Markov modell A konfigurációs fájl neve: mm2in.cfg. A fájl tartalmazza az induló cella koordinátáit, a szimuláció iterációinak számát, valamint a Markov lánc átmenetvalószínűségi 9 elemű mátrixát (10. ábra). A generált kimeneti fájl neve: mm2out.txt. 10. ábra: Markov lánc 20

23 Gauss Markov modell A konfigurációs fájl neve: mm3in.cfg. A konfigurációs fájlban a következő értékek adottak: s n-1 és d n-1 kezdeti értékei sés d kezdeti értékei ( d változhat a program futása során, s nem lehet nagyobb, mint az R cellasugár) ( x, y ) α n 1 n 1 kezdeti értékei R (cellák sugara x,y koordinátarendszerben lévő egységekben, R>5) döntések száma A generált kimeneti fájl neve: mm3out.txt. Ha a mobil egység átlépi a határt, akkor visszakerül a határra és a fő iránya 180 fokkal módosul. Módosított Határ nélküli szimulációs terület modell A konfigurációs fájl neve: mm4in.cfg. A konfigurációs fájlban a következő értékek adottak: x és y kezdeti értéke iterációs szám, amely a döntések számát jelenti V max (nem lehet nagyobb, mint R) v maximális és minimális értéke θ maximális és minimális értéke R cellasugár A generált kimeneti fájl neve: mm4out.txt Az első két modell a mozgásnyomvonalas kategória képviselője, tehát a hálózatból előre gyűjtött adatokra van szüksége a működéshez (ezekhez a modellekhez mi generáltunk bemeneti értékeket), míg az utóbbi kettő modell matematikai leírásokkal próbálja szimulálni a mobil egység mozgását, ehhez előzetes mérési adatok nem kellettek. Kalkulátor modul A kalkulátor modul rendeltetése kettős. Feladata elsősorban a mozgásmodellező modul felől (illetve a mérésekből származó eredményekből) érkező bemenet feldolgozása és kiértékelése, másodsorban a szimulációs modul konfigurációs fájljának feltöltése megfelelő adatokkal. 21

24 Mivel több helyről szerzi a működéséhez szükséges adatokat, több bemeneti csatornája van. Első bemeneti csatornája a mozgásmodellező által készített bemeneti fájl, melynek egy sora látható itt: 3020,5432,10045,19821,34449 A számok ezredmásodpercben értendők, a felsorolt időpillanatokban történik meg a cellaváltás. A fájlban minden egyes sor a mozgásmodellező modul egy új futtatásából származik. Ebből az adathalmazból a modul statisztikai módszerekkel előállítja a cellaváltások között eltelt idő várható értékét és szórásnégyzetét. A mérések n eleműek, így n X i i= 1 X = n, M (X) = m (9.) ahol X i az i. n elemű méréssorozat, X a méréssorozatok statisztikai mintaátlaga, m pedig a mintaátlag várható értéke. A tapasztalati szórásnégyzet kiszámítása a (X i X) 2 (X1 X) + (X 2 X) (X n X) i= 1 = = (10.) Sn n n képlet segítségével történik. A modul másik bemenete méréseink eredményeiből származik. Mivel a mérésekhez felhasznált szoftverek naplófájljaiból a cellaváltásokból származó késleltetés (handover latency), illetve az elküldött csomagok késleltetésének szórásnégyzete és várható értéke kiolvasható, a modulnak nem szükséges nagy számú mérési mintából azokat előállítania. Egyszerűen kiszámolható az adatok várható értéke (jelen esetben az egyforma előfordulási valószínűségek miatt megegyezik az átlaggal), ami bekerül a szimulátor modul konfigurációs fájljába. A várható érték kiszámítása tehát egy egyszerű átlagszámítási művelettel megoldható. Az x helyére a megfelelő tulajdonság behelyettesíthető: Szimulátor modul n n x i i= 1 M(x) = n (11.) A szimulátor modul feladata, hogy a valószínűségi változók tulajdonságai (várható érték, szórásnégyzet) által adott értékekből a végrehajtó modul számára konkrét futtatási sorozatot készítsen. A modulnak két bemeneti paramétere van, az első a végrehajtó modul által módosítani kívánt pho fájl, a második pedig egy egész szám, amely inicializálja a 22

25 véletlenszám-generátort. Ha a szám negatív, a generátor valóban véletlen értékkel indul, míg 0 vagy pozitív szám esetében a kezdőérték maga lesz a megadott szám. Konfigurációs fájl A konfigurációs fájl (calculator.cfg) hat bemeneti paraméterrel rendelkezik, mindegyik paraméter egy név érték párból áll. A paraméter neve [ és ] között található. Hibás paraméter esetén a szimuláció hibaüzenettel leáll. A paraméterek értékei mind ezredmásodpercben értendők: DelayMean: Hálózati késleltetés várható értéke. Értéke a mérésekből szárazik. DelaySqrStdDev: Hálózati késleltetés szórásnégyzete. Értéke a mérésekből szárazik. HOLatencyMean: Cellaváltás időtartamának várható értéke. Értéke a mérésekből szárazik. HOLatencySqrStdDev: Cellaváltás időtartamának szórásnégyzete. Értéke a mérésekből szárazik. HOMean: Két cellaváltás között eltelt idő várható értéke. Értékét a kalkulátor modulon keresztül közvetve a mozgásmodellező modultól kapja. HOSqrStdDev: Két cellaváltás között eltelt idő szórásnégyzete. Értékét a kalkulátor modulon keresztül közvetve a mozgásmodellező modultól kapja. A szimuláció folyamata A futtatási paraméterek előállításában kulcsszerepet játszanak azok a függvények, amelyek valamilyen eloszlás szerint generálnak számokat. A generátor függvények közül az egyenletes, illetve az exponenciális eloszlások a fontosak a számunkra. A handoverek hosszára és a késleltetés nagyságára vonatkozó adatok generálásához egyenletes eloszlás használatos, míg két handover közötti időre vonatkozó adatok exponenciális eloszlásúak lesznek. A kimeneti adatokat a modul sorrendezve írja ki a végrehajtó modul konfigurációs fájljába, melynek részleteit a végrehajtó modulnál tárgyaljuk. A kimeneti fájl természetesen kézzel is módosítható, így bárhol beavatkozhatunk, ha szükséges. Egyenletes eloszlású szám generátor Mivel a rand() függvénynek nem lehetséges megadni a pontos alsó és felső határokat, ezért az általa generált egyenletes eloszlású számsorozat nem elégíti ki maradéktalanul igényeinket, új függvényt kellett definiálnunk, melynek alapja az egyenletes eloszlásból származó képlet: x = y ( b a) + a, ahol y egy véletlenszám [0;1)-ban. 23

26 Exponenciális eloszlású szám generátor Az exponenciális eloszlású számokhoz is a rand() függvényt használtuk. Képlete a következő: x = 1/ λ ln(1 y), ahol y egy véletlenszám [0;1)-ban. A generátor a már említett módon inicializálható. Negatív számok esetén a kimenet véletlenszerűen változik, azonos pozitív bemenetekre viszont ugyanaz lesz minden alkalommal. A determinisztikusság megőrzése érdekében a negatív számok módszeres használata nem ajánlott. Végrehajtó modul A végrehajtó modul egyetlen feladata a szimulációs láncban a beérkező csomagok módosítása a megadott feltételek mellett. A modul két bemeneti paraméterrel rendelkezik, az első a módosítani kívánt bemeneti fájl, a másik pedig egy eseménysorozatot leíró konfigurációs fájl, amelyben kötött szintaktika szerint adottak az események. A bemeneti fájl a már ismertetett pho kiterjesztésű ideiglenes csatorna fájl. Konfigurációs fájl A végrehajtó modul konfigurációs fájlja (executor.cfg) két szekciót tartalmaz, az első a forgalom tulajdonságait, a második a handoverek tulajdonságait írja le. A szekció [Szekciónév] illetve [/Szekciónév] között helyezkedik el. Szekción kívüli bármilyen adat hibához vezet, a szimuláció leáll. Minden szekcióban csoportok találhatók, amelyek a szekciótól függően más és más adatokat tartalmaznak. Íme egy csoport a [Transmission] szekcióból: [Start] 1001 [End] 1799 [Delay] 245 Szükségünk volt a Transmission fogalom kismértékű átértelmezésére. A modul számára egy Transmission két handover között zajlik (illetve indulástól a végéig, vagy egy handoverig). Vagyis a teljes adatforgalom Transmission -ök sorozatát jelenti, handoverekkel megszakítva. Továbbá minden számadat ezredmásodpercben értendő. A [Start] jelöli azt az időpillanatot, amikor az adatáramlás elkezdődik, a [Stop] pedig annak befejeződési időpillanatát. A [Delay] paraméter mutatja azt az átlagos késleltetést, amelyet a forgalom ebben az időszakban elszenved. A második szekcióban is csoportok találhatók, amelyek azonban az egyes handoverek jellemzőit írják le. Egy csoport ebből a szekcióból: [Start] 1800 [End]

27 A két paraméter ugyanúgy ezredmásodpercben értendő és pontosan ugyanazt jelentik, mint az első szekció csoportjaiban található azonos nevű paraméterek, azzal a különbséggel, hogy ezek a handover elejére, illetve végére vonatkoznak. Végrehajtó mechanizmus A modul egy véges automatát (FSM: Finite State Machine) implementál (11. ábra). 11. ábra: Végrehajtó modul véges automatája A csomagtovábbítást a véges automata végzi. Egészen az adatfolyam (transmission) kezdetéig az automata idle állapotban van, miközben méri az eltelt időt. Amint az adatfolyam elindul, az automata állapotot vált, átkerülünk transmission állapotba. Az adatok érkezésével együtt telik az idő is. Amikor handover történik, ismét állapotváltás következik, az új állapot a handover lesz. Miközben az idő tovább telik, az érkező csomagok elvesznek, egészen a handover végéig (ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mobil egység sikeresen hozzácsatlakozott az új hálózathoz, megkapta az új címét, és értesítette a honi ügynököt (Home Agent) a hálózat- és ezzel együtt a hálózati cím váltásról). Ha véget ért a handover, az automata ismét állapotot vált és előbb a handover end, majd attól függően, hogy folytatódik-e az adatfolyam, transmission vagy idle állapotba kerül. Az ábrán az is látszik, hogy ha az adatfolyam nem handover után/közben ér véget, akkor is visszatér a kiinduló állapotba. A LOSSFLAG 11-es értéke jelenti, ha egy csomag a cellaváltás közben elveszett. Ezt a dekóder modul valóban elveszettnek kezeli, ami a videó ismételt összerakásánál mint hiány 25

28 jelentkezik. Az ábrán (12. ábra) egy, a mobilitás szimulátor által generált kimeneti pho fájl egy részlete látszik, melyben négy csomag fejrészének eleje látható. Az ábráról jól látszik, hogy a cellaváltás a negyedik másodperc elején (4031. ezredmásodperc) történt. 12. ábra: Mobilitásból adódó csomagvesztés 26

29 VI. MÉRÉSEK VALÓS FIZIKAI TESZTKÖRNYEZETBEN Célunk az volt, hogy valós méréseken alapuló adatokkal is futtathassuk a IP mobilitás szimulátorunkat. Ehhez megterveztünk, kiépítettünk és felkonfiguráltunk egy olyan tesztkörnyezetet, amellyel adatokat gyűjthetünk a szimulátor modul részére (pl. handover időtartama különböző típusú adatfolyamok, valamint különböző mozgási szituációk esetén; csomagvesztések, stb.). A rendszert tudatosan a MIPL (Mobile IPv6 for Linux) projekt [13] alapján építettük, melyet a Helsinki Műszaki Egyetemen (Helsinki University of Technology) fejlesztettek. A tesztkörnyezet legfontosabb elemeit mutatja be a 13. ábra. 13. ábra: IPv6 mérési hálózat A 13. ábra látható, hogy a rendszer a router köré épül fel. Tesztkörnyezetünkben a router szerepét egy négy Ethernet interfésszel rendelkező PC tölti be, melynek eth2 és eth3 interfészeire közvetlenül csatlakozik egy-egy Wireless Access Point (Vezetéknélküli Hozzáférési Pont, továbbiakban AP), valamint az eth1 interfészen közvetve egy harmadik AP egy hub-on keresztül. (A hub tulajdonságaiból következik, hogy a Home Agent (Otthoni Ügynök, továbbiakban HA) segítségével azokat a hálózati csomagokat is tudtuk figyelni, melyeknek a célja nem a HA volt. A hub-ba csatlakozik még két PC, amelyek a HA és a Correspondent Node (Kommunikációs Partner, továbbiakban CN) feladatát látják el. A router negyedik csatolója 27

30 lehetőséget biztosít a világháló elérésére, de ezt a méréseink során szándékosan nem használtuk, mivel biztosítani akartuk a teszthálózatunk teljes mértékű elkülönítését a külvilágtól. A mobil egység szerepét (Mobile Node, továbbiakban MN) egy notebook tölti be, amellyel barangolni tudtunk a kiépített három tesztcellában és különböző szoftverek segítségével megvizsgálni a handoverek hatásait az adatfolyamra. Említést kell tennünk még egy notebook-ról, a Vizsgáló Egységről (Control Node, CoN), amelynek segítségével adatokat gyűjtöttünk a mobil egységről. Ez a gép nem járul hozzá a Mobile IPv6 tesztrendszerhez, pusztán kisegítő szerepe van. Az okokról később még szót ejtünk. Hardver elemek WLAN eszközök A Mobil IPv6 tesztkörnyezet felépítéséhez a következő a/b/g szabványokat implementáló WLAN eszközök álltak rendelkezésünkre: 1. táblázat: a tesztrendszer WLAN eszközei Mennyiség WLAN eszköz megnevezése 3 db Linksys WAP55AG Access Point 1 db 3COM 3CRPAG175 PCMCIA Card Az eszközök lehetővé teszik, hogy a kialakított hálózatokban gond nélkül barangolhassunk és ezáltal a szükséges méréseket elvégezhessük. Mivel az IEEE a/b/g szabványainak maradéktalanul eleget tesznek, így más hasonlóan szabványos eszközökkel is kifogástalanul működnek. Mi azonban kizárólag a a frenkvenciáin alkalmaztuk az eszközöket, az 5,5 GHz-es ISM sávban. Választásunk azért esett a a szabványra (a b, illetve g szabványok helyett), mert sok olyan eszköz használatos (nem csak a hálózatunk környezetében, hanem számos más helyen is, pl. mikrohullámú sütő, már kiépített WLAN hálózat, Bluetooth stb.), amelyek interferenciát okozhatnak a 2,4 GHz-es ISM sávban. Az a szabvány által használt 5,5 GHz-es sáv azonban csaknem üres, a teszthálózat környezetében nem találtunk más működő eszközt, amely zavarhatta volna méréseinket. Linksys WAP55AG Access Point Ez az eszköz támogatja a a/b/g szabványokat, így a b szabványú vezetéknélküli hálózatokban max. 11 Mbps, az a és g szabványú hálózatokban pedig max. 54 Mbps adatátviteli sebességet érhet el a fizikai rétegben. Mindhárom AP-nak más-más ESSID-t (Extended Service Set IDentifier, Kibőveített Szolgálati Azonosító) állítottunk be. Ezek rendre: linksys-a-1, linksys-a-2 és linksys-a-3. A linksys-a-1 jelű csatlakozik a 28

31 hub-on keresztül a routerhez; ez a MN otthoni hálózatához tartozó AP. A MN szabadon mozoghat a három különböző hálózatban, és ha a jelszint drasztikusan lecsökken, hálózatot vált, ilyenkor mindig a legerősebb jelszintű AP-hoz csatlakozik. Méréseink során bizonyos tesztesetekben manuálisan váltottunk a hálózatok között. Az AP-k ezenkívül rendelkeznek még opcionális 152 bites WEP titkosítással, valamint konfigurálhatóak SNMP-vel (Simple Network Management Protocol, Egyszerű Hálózatmenedzsment Protokoll) és egy barátságos webes felhasználói felületen keresztül is menedzselhetők. Képesek MAC-címek szűrésére is, tehát a hálózati hozzáférés is korlátozható. DFS (Dynamic Frequency Scaling, Dinamikus Frekvencia Kalibráció) segítségével az AP mindig képes a lehető legtisztább frekvenciatartomány használatára. Ez utóbbi funkciót nem használtuk, az egyes AP-k működési frekvenciáját magunk állítottuk be fix értékekre (linksys-a-1: 5.18GHz, linksys-a-2: 5.20GHz, linksys-a-3: 5.22GHz) [15]. A fontosabb technikai paraméterek: 2. táblázat: Linksys WAP55AG tulajdonságai Megnevezés Tulajdonság Vezetékes hálózati interfész Ethernet/IEEE /100 Mbps RJ-45 csatlakozó Vezeték nélküli hálózati interfész IEEE CSMA/CA Frekvencia sáv 2,4 GHz és 5 GHz ISM Külső elektromos tápellátás 100 V 250 V, Hz, 2,5 A Bemeneti feszültség 5 V DC Tömeg 0,4 kg 29

32 3COM 3CRPAG175 PCMCIA Card Támogatja a a/b/g szabványokat, így szintén képes 11 és 54 Mbps adatátvitelt biztosítani a munkaállomás és egy AP, vagy pedig egy másik WLAN eszközzel bíró munkaállomás 14. ábra: 3COM 3CRPAG175 és Linksys WAP55AG között (ad hoc üzemmódban). Az eszköznek megadható, hogy mely SSID-val rendelkező hálózatra csatlakozzon, támogat sokféle titkosítást (WPA WiFi Protected Access, Védett WiFi Hozzáférés, WEP Wired Equivalent Privacy (Vezetékessel Megegyező Védelem), AES Advanced Encryption Standard (Fejlett Titkosítási Szabvány) stb.), fejlett energiagazdálkodása révén nem terheli a munkaállomás telepét és használaton kívül a teljes kikapcsolása is lehetséges. Hogy működésre bírjuk a PCMCIA WLAN kártyát, szükségünk volt a MADWiFi (Multiband Atheros Driver for WiFi) nevű eszközmeghajtóra is [14]. A fontosabb technikai paraméterek: 3. táblázat: 3COM 3CRPAG175 tulajdonságai Megnevezés Tulajdonság Vezetékes hálózati interfész PCMCIA Type II 32-bit PC card slot (3,3 V) Vezeték nélküli hálózati interfész IEEE CSMA/CA Frekvencia sáv 2,4 2,4835GHz (802.11b/g) 5,150 5,825GHz (802.11a) ISM Moduláció DSSS (Direct Sequence Spread Spectrum) Külső elektromos tápellátás A PCMCIA csatlakozófelületen Bemeneti feszültség 3,0 3,6V DC Tömeg 32 g 30

33 Hálózati eszközök Hub Méréseink során egy 8+1 portos hub-ot használtunk a otthoni hálózat elemeinek összekapcsolására (HA, CN, router, AP1). Ez az eszköz nem érdemel sok magyarázatot, működése annyiból áll, hogy bármely portjára érkező Ethernet kereteket minden más portjára is továbbít, valamint fizikai jelszint korrekciót (erősítést) végez. Router Feladata három alhálózat között a csomagok továbbítása. A router egy Intel Pentium MMX 233 MHz processzorral rendelkező PC négy darab 10/100 Mbps Ethernet csatolóval. Végberendezések Home Agent (Otthoni Ügynök) A HA a Mobil IP hálózat legfontosabb eleme. Minden honi hálózat rendelkezik egy otthoni ügynökkel, ahová a mobil egységek beregisztrálják magukat, hogy épp milyen címen érhetők el. Ha a mobil egység egy idegen hálózatba kerül, tájékoztatja az otthoni ügynökét címének megváltozásáról, amely így nyomon tudja követni a mobil terminálokat, hogy épp merre járnak és átirányítja a terminál felé irányuló kapcsolatokat. A HA magja egy Intel Pentium IV 2.8 GHz-es processzor, valamint 1 GB RAM. A gép 10/100 Mbps-os Ethernet csatolóval rendelkezik. Correspondent Node (Kommunikációs Partner) A CN kommunikál a mobil egységgel. A gépet egy AMD Athlon XP processzor hajtja, operatív memóriája 512 MB, egy 10/100 Mbps-os Ethernet csatolóval rendelkezik. Mobile Node (Mobil Egység) Mobil egység amely a CN-tól jövő adatokat fogadja, miközben a hálózatok között mozog. Típusa: HP Omnibook XE2-DC notebook, rendszermagja egy Intel Pentium III 500 MHz-es processzor, 64 MB RAM-mal. Benne található a 3COM WLAN adapter kártya. Mivel a gép korlátozott teljesítményű (viszonylag lassú processzor, kis, 800x600 felbontású képernyő), a teljesítménycsökkenést megelőzendő beszereztünk egy újabb gépet, amely átvesz néhány feladatot a MN-tól. Így került a rendszerbe a Control Node (Vizsgáló Egység). Control Node (Vizsgáló Egység) Feladata, hogy a MN webszerverén keresztül lekérje a mobil egységen futó adatgyűjtő szkriptek által a feltöltött adatbázisokat (közvetlen vezetékes összeköttetéssel) és azon keresztül a vezetéknélküli interfész hálózati forgalmi jellemzőit leíró grafikonokat lementse. Ezt át 31

34 kellett helyezni a MN-ról a CoN-ra, ugyanis a MN-nak túl sok feladat jutott. A feladatok ilyen jellegű megosztásával jelentősen javult a helykihasználás a ma már kicsinek számító kijelzőn, illetve jelentős teljesítménybeli növekedést is tapasztaltunk. A CoN feladatát egy Fujitsu- Siemens Lifebook C1020 látta el. Szoftver elemek Operációs rendszer Mint már korábban említettük, tudatosan a MIPL implementáció futtatásához szükséges feltételrendszert követtük. Ez magába foglalta az alkalmazható operációs rendszerek halmazát is. Saját MIPv6 rendszerünk megvalósításához a mipv6-1.1-v forrás (kernel patch) mellett döntöttünk, ami bár nem a legújabb MIPL implementáció igen kiforrott. A szoftver os Linux kernelhez készült, a Linux disztribúciók közül választásunk a Debian GNU/Linux disztribúcióra esett, melyet os kernellel működtetünk. A döntésnek számos oka volt: a Debian/GNU Linuxhoz számos csomag telepíthető, könnyen kezelhető és sokat számított az is, hogy a MIPL projekten dolgozó fejlesztők is ezen a rendszeren fejlesztették a mipv6 szoftvert. Kernel A MN, CN és HA a mipv6-tal bővített os kernelt futtatja Debian/GNU Linux 3.1 rev0a Sarge operációs rendszerrel. A router operációs rendszere a bővítést nem tartalmazó azonos típusú operációs rendszer. Router Advertisement Daemon (radvd) Ahhoz, hogy a router betölthesse a feladatát, router hirdetéseket (Router Advertisements) kell küldenie a hozzá csatlakozó hálózatokra. Ezt háttérben futó segédprogram segítségével teszi meg, amelynek a neve Router Advertisement Daemon (radvd). A szoftver kulcsszerepet játszik az IPv6 automatikus címkiosztási algoritmusában. A hálózatra kapcsolódó egységek a hirdetés feldolgozásával jutnak a számukra fontos hálózati prefix és a hálózati maszk információhoz. Az automatikus címkonfigurációs algoritmus ezek segítségével beállítja az interfész címét, valamint felépíti a route táblát. NTP Mivel a különböző gépek órája nem járt szinkronban, mindenképp szükségünk volt a mérések előtt szinkronizálásukra. A megoldást a közismert NTP (Network Time Protocol, Hálózati Időszinkronizációs Protokoll) jelenti. Feltelepítettük az ntpd-t (Network Time Protocol Deamon) a HA-re és az összes többi komponens gépre az ntpdate kliens programot. Szinkronizálás után a gépek órái pontosan a HA gép órájának megfelelően jártak. 32

35 Forgalomgenerátor D-ITG Támogatja az IPv4-et és IPv6-ot is és változatos karakterisztikájú adatfolyamokat képes előállítani. Képes konstans vagy változó méretű csomagok küldésére, változó típusú médiaátvitelt szimulálni (pl. VoIP), valamint az általunk használt verzió nyolc fajta eloszlással csomagokat előállítani. Mindezen funkciók gazdagon paraméterezhetőek. Újabb előnye, hogy letölthető hozzá egy Java alapú grafikus felhasználói interfész (Graphical User Interface, GUI) is, amely a paraméterek beállítását hivatott megkönnyíteni. A program egy kliensszerver alapú, elosztottan működő szoftver, szükség van legalább egy küldő és egy vevő oldalra (a két komponens természetesen lehet azonos gépen). Legtöbb mérésünk során a forgalom iránya MN CN volt. A CN oldalon futott a fogadó komponens (ITGRecv) az alapértelmezett 8999-es UDP porton, amely naplózta a beérkezett forgalom jellemzőit is (csomagvesztés, késleltetés, jitter stb.). A küldő oldalon a gazdagon paraméterezhető küldő (ITGSend) futott. Naplózás RRDTool A MN-ra feltelepítettünk egy RRDTool nevű programot is, amely képes arra, hogy a gépen lévő összes hálózati interfész adatforgalmáról adatbázist készítsen, abból grafikonokat generáljon és azokat png formátumban elmentse. A grafikonok több időskálán is lekérdezhetőek (perc, óra, nap, hónap, év felbontásokban) és a mért adatok átlag, maximális, minimális és utolsó értékeiből rajzolódnak ki (pl.felparaméterezhető úgy, hogy egy hetes időskálájú grafikont 2 órás átlagértékekből rajzoljon ki). A program működéséhez szükséges egy Apache webszerver és a hozzá tartozó Perl, illetve CGI modulok [16]. A program konfigurálásához két Perl szkript és két CGI szkript módosítása szükséges. A Perl szkriptek minden egyes futásukkor újabb értékeket írnak be az program RRD adatbázisába (Round Robin Database), amiből például az átlagokat lehet kiszámolni. Ezért, hogy aránylag folyamatosan tudjuk vizsgálni a MN ath0 interfészét (WLAN interfész), írtunk egy egyszerű kis shell szkriptet, ami minden másodpercben lefuttatja a Perl szkriptet. A szkriptek futása során kerül feltöltésre az adatbázis, aminek a tartalma a MN webszerverén a CGI-ket megnyitva, vizualizált formában, grafikonok segítségével kapható meg egy weblapon. A CoN gépnek nem kellett semmilyen különleges szoftver komponens, csak egy web böngészőre volt szüksége. Az operációs rendszerre is csak egy megkötés volt, képes legyen IPv6-on kommunikálni. 33

36 Ethereal A hálózati forgalom elemzésére használt eszközünk az Ethereal hálózat-analizátor szoftver volt. A HA-n és a MN-on is futtattunk egy-egy példányt és naplóztuk az egyes átvitelek eseményeit (eltároltuk a csomagokat és a generált naplófájlokat későbbi elemzések céljából). Végezetül el kell mondani, hogy a rendszerben résztvevő minden aktív egység úgy lett beállítva, hogy képes legyen a kommunikáció jellemzőit megőrző különféle naplófájlok készítésére és folyamatos frissítésére, vezetésére a későbbi elemzés érdekében. Tesztesetek (Szkenáriók) A teszteket/méréseket több esetre lebontva végeztük, úgynevezett szkenáriókat definiáltunk. Egy szkenárió több elemből épül fel: forgalom karakterisztikája, mozgás típusa, forgalom iránya, van-e automatikus AP felderítés. A mérések előtt minden, a kommunikációban résztvevő végberendezés szinkronizált a HA órájához. Passzív mérések Kétféle mérés típust végeztünk. Az úgynevezett passzív mérések esetében forgalom nélkül vizsgáltuk a hálózatváltásokat, ehhez természetesen nem volt szükség se RRDTool-ra, se D-ITG forgalomgenerátorra, se Correspondent Node-ra. A mérések egyedüli célja az volt, hogy egy alsó becslést adjunk a handover által okozott késleltetésre. Először meghatároztuk azokat a tagokat, amelyek befolyásolhatják, megnövelhetik a cellaváltás idejét: AP keresése, autentikáció, kapcsolódás az AP-hoz, IPv6 késleltetés, Care-of Address regisztrálása a honi ügynöknél, illetve a kommunikációs partnernél (utóbbi csak kommunikáció esetén igaz) [17]. Az autentikáció kivételével (amit nem alkalmaztunk) minden egyes tag növelte a cellaváltáshoz szükséges időt. Ethereal segítségével a Mobile IPv6 csomagok elfogási idejéből megbecsülhető a Mobile IPv6 késleltetése cellaváltás esetén (15. ábra). Egy mérés során többször váltottunk hálózatot. Az eredmények nagyon változóak, egyes esetekben a váltás pár ezredmásodpercig tartott, máskor pedig több másodpercet is igénybe vehetett. A leggyakoribb érték 1 másodpercnél valamivel nagyobb. Ehhez az értékhez kell még hozzáadni a többi réteg késleltetését, ezt azonban ezekkel az eszközökkel nem tudtuk kimérni. A képen látható első oszlop jelenti a csomag sorszámát, második oszlop jelzi a csomag indulási/érkezési idejét. 34

37 15. ábra: Ethereal kimenete passzív méréskor Az első kijelölt részben az látható, hogy a váltás villámgyorsan megtörtént, míg a második kiemelt csomagpár között átlagosnak nevezhető 1 másodperc telt el. Aktív mérések Aktívnak nevezzük azokat a méréseket, amikor a hálózatban a MN és CN gépek kommunikációt folytatnak egymással. Forgalomtípusok Mivel a mérések eredményei alapvetően a multimédia-átvitellel kapcsolatos szimulációkhoz szükségesek, ezért csak UDP forgalmat vizsgáltunk, ami alkalmas real-time adatok továbbítására (pl. videotelefonálás). Az UDP megbízhatatlan, nem sorrendhelyes átvitelt nyújt a hálózati réteg felett, ezért csomagvesztések még nagyon alacsony hibavalószínűségű hálózatban is előfordulhatnak. Három forgalomtípust különböztettünk meg: 1. VoIP: RTP (Real-time Transfer Protocol), G.711 kodek, egy csomagba két minta kerül 2. UDP forgalom 512 bájtos csomagmérettel, konstans 500 csomag/másodperc küldési sebesség 3. UDP forgalom 512 bájtos csomagmérettel, konstans 400 csomag/másodperc küldési sebesség A 2. típusú forgalom a rendszernek azon maximuma, amelynél normális esetben nem vész el csomag a vezetéknélküli interfészen. Az 1. és 3. típusú forgalomban használt adatsebesség ennél a maximumnál ( Mb / s ) alacsonyabb. Forgalom iránya A forgalom a legutolsó szkenárió kivételével mind a MN-tól a CN felé haladt. Az utolsó szkenárióban a CN töltötte be a küldő szerepét. Mozgás típusok A szkenáriókban négy mozgástípust definiáltunk: a) Honi és idegen hálózat között mozog. 35

38 b) A két idegen hálózat között mozog. c) A 3. idegen hálózatból indulva előbb a hazamegy, majd a 2. idegen hálózatba, azután ismét a 3.-ba. d) 3. idegen hálózatból honi hálózatba. Automatikus AP felderítés Ha a MN cellát (és ezzel együtt hálózatot vált), két lehetőség van. Az egyik, ha a MN tudja, hol keresse az új AP-t. Ebben az esetben nem szükséges felderíteni az AP-t, hanem egyszerűen kapcsolódik hozzá egy adott frekvencián. Második esetben az új AP-t meg kell keresni, ehhez pedig az szükséges, hogy a MN szkennelést végezzen az új cellában. Csak miután megtalálta, akkor kapcsolódhat újra a hálózathoz. Ez értelemszerűen több időt vesz igénybe, ráadásul megbízhatatlan, hiszen még akkor se mindig találja meg az új AP-t, ha a megfelelő frekvenciasávban keres. Mérések Mivel a forgalomgenerátor kliens-szerver alapon működik, a MN-on és a a CN-on is futattuk egy példányát. A három forgalomtípus generálásához a következő parancsok szükségesek (egyszerre csak az egyik): ITGSend a 3ffe:ffff:501:100::111 t VoIP -x G (lásd a) forgalom) ITGSend a 3ffe:ffff:501:100::111 t C 500 c 512 (lásd b) forgalom) ITGSend a 3ffe:ffff:501:100::111 t C 400 c 512 (lásd c) forgalom) A -a paraméter segítségével adható meg a célállomás címe, a -t kapcsolót követő szám megadja a futtatás idejét ezredmásodpercben, -C jelenti a küldendő csomagok számát másodpercenként, -c paraméter határozza meg a hasznos teher méretét bájtban. A -x kapcsoló csak VoIP módban működik, segítségével a kodek típusa adható meg. A szoftver vevő oldalán mindöszze egy paraméter pár szükséges, a naplófájl neve: ITGRecv l <naplofájl> Ahhoz, hogy az RRDTool adatokat gyűjthessen a MN ath0 interfészéről, futtatnunk kellett két Perl-szkriptet. Ezek egyszerre csak egy sort írtak adatbázisukba, így írtunk egy-egy shell-scriptet, amelyek egy másodpercenként lefuttatják a Perl-scripteket. Ezek hívása:./wlan_1s.sh./traffic_1s.sh Az Etherealt grafikus felületen futtattuk, így annak parancssori indítóparaméterei nincsenek. Mért adatok A1 szkenárió): Honi és idegen hálózat között mozog, forgalom VoIP: RTP (Real-time Transfer Protocol), G.711 kodek, egy csomagba két minta kerül. A cellaváltás során

39 csomag veszett el, a maximális késleltetés értéke 1,013 másodperc. (A grafikonok 1 perces felbontásúak, a két jelzővonal között eltelt idő 30 másodperc.) Jól látható, hogy a cellaváltás folyamán rövid időre leesett a maximális átviteli sávszélesség. Az adatfolyam ábrán látható is az új hálózatba való áttéréshez szükséges plusz adat (zöld szín). A váltás aránylag gyorsan, 2-3 másodperc alatt végbement. A2 szkenárió) Honi és idegen hálózat között mozog, UDP forgalom 512 bájtos csomagmérettel, konstans 500 csomag/másodperc adási sebességgel. A cellaváltás során 2408 csomag veszett el, a maximális késleltetés 1,184 másodperc. 37

40 Nagyobb adatforgalom esetén jól érzékelhető a grafikonokon a hálózati átvitel kiesése. Időtartama 5-6 másodperc. A3 szkenárió) Honi és idegen hálózat között mozog, VoIP: RTP (Real-time Transfer Protocol), G.711 kodek, egy csomagba két minta kerül. Automatikusan keresi az új Access Pointot. A cellaváltás során 770 csomag veszett el, a maximális késleltetés 0,891 másodperc. 38

41 39

42 Hosszabb váltás esetén a MN-nak meg kell keresni az új AP frekvenciáját, ezért a váltás sokkal hosszabb, mint eddig, nagyjából 10 másodperc körüli érték. Jól látszik az is, hogy az adatfolyam megszakadt. A4 szkenárió) Honi és idegen hálózat között mozog, UDP forgalom 512 bájtos csomagmérettel, konstans 500 csomag/másodperc adási sebesség. Automatikusan keresi az új Access Pointot csomag veszett el, a maximális késleltetés 1,194 másodperc. 40

43 Remekül látszik, hogy a nagyobb forgalom mellett sokkal tovább tart az átállás egy idegen AP-ra. Az új AP felderítése a frakvenciatartományban majdnem 15 másodpercig tartott! Itt is jól látszik a generált adatforgalom leállása. B3 Szkenárió) A két idegen hálózat között mozog, UDP forgalom 512 bájtos csomagmérettel, konstans 400 csomag/másodperc adási sebességgel. Az idegen AP-k közötti váltás itt sem látható igazán, így az átállás idejére nehéz becslést adni. A cellaváltás során mindössze a csomago k 3,74%-a veszett el, ez 897 csomagot jelent, a maximális késleltetés értéke: 1,206 másodperc. C1 Szkenárió) A 3. idegen hálózatból indulva előbb a hazamegy, majd a 2. idegen hálózatba, azután ismét a 3.-ba. VoIP RTP (Real-time Transfer Protocol), G.711 kodek, egy csomagba két minta kerül. A három cellaváltás során összesen 488 csomag veszett el, a maximális késleltetés 1,272 másodperc. 41

44 Ezen az ábrasorozaton jól megfigyelhetőek az egymás utáni AP váltások hatásai. Most jól látszik a két idegen hálózat közötti váltás is. C3 Szkenárió) A 3. idegen hálózatból indulva előbb hazamegy, majd a 2. idegen hálózatba, azután ismét a 3.-ba. UDP forgalom 512 bájtos csomagmérettel, konstans 400 csomag/másodperc adási sebesség. A három cellaváltás során 3157 csomag veszett el, a maximális késleltetés értéke 1,591 másodperc. 42

45 A nagyobb forgalom mellett is szépen kivehetőek az AP váltások hatásai. A forgalmi grafikonon látszanak a cellaváltások kommunikációi (zöld színnel). D1 Szkenárió) 3. idegen hálózatból honi hálózatba, VoIP: RTP (Real-time Transfer Protocol), G.711 kodek, egy csomagba két minta kerül. A mozgás során 109 csomag veszett el. A hazatérés aránylag zökkenőmentesen zajlott le, lényegében csak a forgalmi grafikonon látszik az adatsebesség visszaesése. 43

46 A 16. ábra látható az Ethereal egyik teszt futtatása alkalmával generált kimenete, amelyből jól látszik, mi történik, ha adatforgalom közben cellaváltás történik. A passzív mérésekhez képest négy új üzenet típussal találkozunk: Care-of Test Init, Care-of Test, Home Test Init, Home Test. Ezek az üzenetek arra valók, hogy a kommunikációs felek közül a CN megbizonyosodjon arról, hogy a MN továbbra is elérhető mind az otthoni címén, mind a Care-of Address-en keresztül. Forgalom híján a passzív mérésekből ezek az üzenetváltások hiányoznak. 16. ábra: Ethereal kimenete aktív méréskor 44

47 VII. SZIMULÁCIÓS VIZSGÁLATOK A BASIC CHAIN KERETRENDSZERBEN Miután a mérések eredményeit feldolgoztuk és beépítettük a IP mobilitás szimulátorunkba, hátra volt még a Basic Chain futtatása. Négy módon futtattuk a szimulációt, mindegyiket 8 másodpercnyi videóval. Az első és második alkalommal a láncban kikapcsoltuk az optimalizációt, a harmadik és negyedik futtatás alkalmával viszont engedélyeztük. Mindkét csoportban az első alkalommal működésbe hoztuk a mobilitás szimulátort, a második alkalommal viszont kikapcsoltuk. Miután mindegyik videó elkészült, összehasonlítottuk a párokat és kielemeztük a mobilitás kezeléséből származó hatásokat. Médiaátvitel A hagyományos médiaátvitel során (optimalizáció nélkül) a központi vezérlőegység figyelmen kívül hagyja az egyes jelzéseket, a rendszer nem adaptálódik a környezetéhez. Ha az átvitel optimalizált, a videó minőségében jelentős változások tapasztalhatók, a hibák száma lecsökken. A videóból kiragadtunk néhány képkockát, amelyek jól szemléltetik az optimalizáció kedvező hatását, illetve bemutatunk olyan képkockákat is, amelyeken megvizsgálható a mobilitás kezelésének hatása is. Optimalizált és hagyományos médiaátvitel 17. ábra: Optimalizált és hagyományos médiaátvitel közti különbségek A bal oldali képen (17. ábra) látható az optimalizált média, jobb oldalon pedig a hagyományos. Jól látható, hogy a jobb oldali képen jóval több a hiba és a zaj, azokon a helyeken a rádiós átviteli csatorna jóval alacsonyabb minőségű átvitelt tudott biztosítani. Ezzel szem- 45

48 ben az optimalizált átvitelnél sikerült kiküszöbölni a lokális hibák hatásait, a kép jóval tisztább. 18. ábra: Az optimalizált médiaátvitel nagyobb zajtűrő képessége Az optimalizált média most is a bal oldalon látható (18. ábra), a zajtól azonban nem sikerült maradéktalanul megszabadítani a képkockát. Az azonban jól megfigyelhető, hogy a kép tisztábban kivehető, mint a jobb oldali képen. Cellaváltás hatásai A következő két kép szemlélteti, milyen változásokat okoz a cellaváltás a médiafolyamban. 19. ábra: Cellaváltás hatásai az optimalizált médiafolyamra Mindkét képkocka az optimalizál médiafolyamból származik (19. ábra), a bal oldalon azonban láthatók a cellaváltás hatásai. Cellaváltás alatt mivel a mobil egység nem képes se küldeni, se fogadni csak üres képkockák láthatók. A bal oldali kép a cellaváltás befejezése utáni időpillanatot szemlélteti. Jobb oldalon ugyanaz a képkocka látható, az előzőhöz képest a 46

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Az LTE és a HSPA lehetőségei Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Author / Presentation title 08/29/2007 1 Áttekintés Út az LTE felé Antennarendszerek (MIMO) Modulációk HSPA+ LTE

Részletesebben

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése Mobil Informatika Dr. Kutor László GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése http://uni-obuda.hu/users/kutor/ Bejelentkezés a hálózatba

Részletesebben

Hálózati és szolgáltatási architektúrák. Lovász Ákos 2013. február 23.

Hálózati és szolgáltatási architektúrák. Lovász Ákos 2013. február 23. Hálózati és szolgáltatási architektúrák Lovász Ákos 2013. február 23. Long Term Evolution Mobilhálózatok előzmények, áttekintés Jellemzők Architektúra Mobilhálózatok 1G Első generációs mobil távközlő rendszerek

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

MAC címek (fizikai címek)

MAC címek (fizikai címek) MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)

Részletesebben

Építsünk IP telefont!

Építsünk IP telefont! Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra

Részletesebben

Komplex terheléses tesztmegoldások a Mobil PS és CS gerinchálózaton

Komplex terheléses tesztmegoldások a Mobil PS és CS gerinchálózaton Komplex terheléses tesztmegoldások a Mobil PS és CS gerinchálózaton Olaszi Péter, Sey Gábor, Varga Pál AITIA International Zrt. HTE Infokom konferencia és kiállítás, 2012. október 10 12. Változások a gerinchálózatban

Részletesebben

Vezetéknélküli technológia

Vezetéknélküli technológia Vezetéknélküli technológia WiFi (Wireless Fidelity) 802.11 szabványt IEEE definiálta protokollként, 1997 Az ISO/OSI modell 1-2 rétege A sebesség függ: helyszíni viszonyok, zavarok, a titkosítás ki/be kapcsolása

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

IP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN)

IP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN) IP alapú távközlés Virtuális magánhálózatok (VPN) Jellemzők Virtual Private Network VPN Publikus hálózatokon is használható Több telephelyes cégek hálózatai biztonságosan összeköthetők Olcsóbb megoldás,

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN) Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

WLAN lefedettségi terv készítés - Site Survey

WLAN lefedettségi terv készítés - Site Survey WLAN lefedettségi terv készítés - Site Survey 1. Mérés célja Az ISM és U-NII sávok közkedvelt használata, az egyre dizájnosabb és olcsóbb Wi- Wi képes eszközök megjelenése, dinamikus elterjedésnek indította

Részletesebben

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Dr. Berke József berke@georgikon.hu 2006-2008 A MOBIL HÁLÓZAT - Tartalom RENDSZERTECHNIKAI FELÉPÍTÉS CELLULÁRIS FELÉPÍTÉS KAPCSOLATFELVÉTEL

Részletesebben

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása 1. Általános célkitűzések: A kisvárosi helyi tömegközlekedés igényeit maximálisan kielégítő hardver és szoftver környezet létrehozása. A struktúra

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás Internet Protokoll 6-os verzió Motiváció Internet szédületes fejlődése címtartomány kimerül routing táblák mérete nő adatvédelem hiánya a hálózati rétegen gépek konfigurációja bonyolódik A TCP/IPkét évtizede

Részletesebben

TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer. Adatlap

TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer. Adatlap TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer Adatlap COMPU-CONSULT Kft. 2009. augusztus 3. Dokumentáció Tárgy: TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer Adatlap (6. kiadás) Kiadta: CONSULT-CONSULT Kft. Dátum:

Részletesebben

Mobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra

Mobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra Mobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra Dr. Pap László Az MTA rendes tagja BME, Híradástechnikai i Tanszék Mobil Távközlési és Informatikai Laboratórium Mobil Innovációs Központ 2008.

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,

Részletesebben

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Készítette: Juhász Sándor Csikvári András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási

Részletesebben

állomás két címmel rendelkezik

állomás két címmel rendelkezik IP - Mobil IP Hogyan érnek utol a csomagok? 1 Probléma Gyakori a mozgó vagy nomád Internetfelhasználás Az IP-címét a felhasználó meg kívánja tartani, viszont az IP-cím fizikailag kötött ennek alapján történik

Részletesebben

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás, 2008. 2008.10.16. 1. oldal Információéhség csökkentése: kép, mozgókép

Részletesebben

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,

Részletesebben

A vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózatok (WWAN)

A vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózatok (WWAN) A JÖVŐ SZOLGÁLTATÁSAI Ismerkedjen meg a vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózatok (WWAN) előnyeivel! A vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózatok (WWAN) alkalmazásának előnyei Napjainkban egyetlen üzleti

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész Hálózati architektúrák és rendszerek Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész 1 A mobil rendszerek generációi 2G Digitális beszédtovábbítás Jó minőség Új szolgáltatások és alkalmazások,

Részletesebben

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben

Részletesebben

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára António Felizardo Hungaro DigiTel Kft. 2015. okt. 8. Igény Kapacitás - Adatforgalom Alkalmazások Felhasználó Hálózat Egyik a másikat gerjeszti,

Részletesebben

Heterogeneous Networks

Heterogeneous Networks Heterogeneous Networks Kis cellák, WiFi és LTE az okos hozzáférésben Equicomferencia, 2014. május 6.-7. Bordás Csaba Ericsson csaba.bordas@ericsson.com Bevezető helyett Egyre kevesebb réz a hozzáférésben

Részletesebben

Rubin SMART COUNTER. Műszaki adatlap 1.1. Státusz: Jóváhagyva Készítette: Forrai Attila Jóváhagyta: Parádi Csaba. Rubin Informatikai Zrt.

Rubin SMART COUNTER. Műszaki adatlap 1.1. Státusz: Jóváhagyva Készítette: Forrai Attila Jóváhagyta: Parádi Csaba. Rubin Informatikai Zrt. Rubin SMART COUNTER Műszaki adatlap 1.1 Státusz: Jóváhagyva Készítette: Forrai Attila Jóváhagyta: Parádi Csaba Rubin Informatikai Zrt. 1149 Budapest, Egressy út 17-21. telefon: +361 469 4020; fax: +361

Részletesebben

Útban az 5G mobil felé

Útban az 5G mobil felé 1 Útban az 5G mobil felé Faigl Zoltán {zfaigl}@mik.bme.hu 2 Mobilinternet forgalom Mobilinternetgyorsjelentés, 2014. január Networks 2014 3 Mobilinternet-forgalom Networks 2014 4 Cisco, globális előrejelzés

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Switch-ek

Kommunikációs rendszerek programozása. Switch-ek Kommunikációs rendszerek programozása ről általában HUB, Bridge, L2 Switch, L3 Switch, Router 10/100/1000 switch-ek, switch-hub Néhány fontosabb működési paraméter Hátlap (backplane) sávszélesség (Gbps)

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Választható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat

Választható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat Választható önálló LabView feladatok 2015 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot

Részletesebben

pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián

pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián rtalomjegyzék Technológia bemutatása Tervezési megfontolások Tesztelési protokollok Értékelés, kihívások az üzemeltetés terén

Részletesebben

Vezeték nélküli hálózat tervezése és méréstechnikája Ekahau Wi-Fi mérések

Vezeték nélküli hálózat tervezése és méréstechnikája Ekahau Wi-Fi mérések Vezeték nélküli hálózat tervezése és méréstechnikája Ekahau Wi-Fi mérések Csiki Gergő g.csiki@elsinco.hu Tartalom Az Elsinco kft. rövid bemutatása 802.11 szabványok áttekintése Az Ekahau rövid bemutatása

Részletesebben

(1) 10/100/1000Base-T auto-sensing Ethernet port (2) 1000Base-X SFP port (3) Konzol port (4) Port LED-ek (5) Power LED (Power)

(1) 10/100/1000Base-T auto-sensing Ethernet port (2) 1000Base-X SFP port (3) Konzol port (4) Port LED-ek (5) Power LED (Power) HP 5120-24G 1.ábra Első panel (1) 10/100/1000Base-T auto-sensing Ethernet port (2) 1000Base-X SFP port (3) Konzol port (4) Port LED-ek (5) Power LED (Power) 2.ábra Hátsó panel (1) AC-input csatlakozó (2)

Részletesebben

Kialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I.

Kialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I. Követelmények: (Kollokvium) A Mobil Informatika Kialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I. Dr. Kutor László http://uni-obuda.hu/users/kutor 1. Előadás anyagból: ZH időpontok. I. zh 2012. október

Részletesebben

3G / HSDPA. Tar Péter

3G / HSDPA. Tar Péter 3G / HSDPA Tar Péter 2 Hálózati felépítések 3 A GSM rádiócsatorna jellemzői FDMA / TDMA (frekvenciaosztásos/idõosztásos) csatorna-hozzáférés f 1 0 1 2 3 4 5 6 7 idõ f 2 0 1 2 3 4 5 6 7 4 Kapacitás Agner

Részletesebben

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Mire jó az mlearning Tanulás bárhol, bármikor A dolgozó ember már nehezen tud időt

Részletesebben

Automatikus tesztgenerálás modell ellenőrző segítségével

Automatikus tesztgenerálás modell ellenőrző segítségével Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Automatikus tesztgenerálás modell ellenőrző segítségével Micskei Zoltán műszaki informatika, V. Konzulens: Dr. Majzik István Tesztelés Célja: a rendszerben

Részletesebben

IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája

IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája Magyar IPv6 Konferencia Budapest, Danubius Hotel Flamenco 2012. május 3. Németh Vilmos BME 1 A kezdetek ARPANET 1969 2 Az Internet ma XXI. század A Világ egy új Internet

Részletesebben

Wireless M-Bus, C mód modul MULTICAL 402 fogyasztásmérőkhöz Adatlap

Wireless M-Bus, C mód modul MULTICAL 402 fogyasztásmérőkhöz Adatlap Wireless M-Bus, C mód modul MULTICAL 402 fogyasztásmérőkhöz Adatlap Vezeték nélküli adattovábbítás 16 másodpercenként Akár 16 éves elem élettartam Stabil és gyors adatkiolvasás Szabad Európai rádiófrekvencia

Részletesebben

IPv6 Elmélet és gyakorlat

IPv6 Elmélet és gyakorlat IPv6 Elmélet és gyakorlat Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft. Tematika Bevezetés Emlékeztető Egy elképzelt projekt Mikrotik konfiguráció IPv6 IPv4 kapcsolatok, lehetőségek

Részletesebben

2011. május 19., Budapest IP - MIKRO MOBILITÁS

2011. május 19., Budapest IP - MIKRO MOBILITÁS 2011. május 19., Budapest IP - MIKRO MOBILITÁS Miért nem elég a Mobil IP? A nagy körülfordulási idő és a vezérlési overhead miatt kb. 5s-re megszakad a kapcsolat minden IP csatlakozási pont váltáskor.

Részletesebben

A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései

A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései Előadó: dr. Darabos Zoltán +36 30 9448 255 drdarabos@compu-consult.hu COMPU-CONSULT Kft ügyvezető HTE 2013. Június 18. Program 1. Mik a melléktermékek?

Részletesebben

Mobilinternet-gyorsjelentés. 2012. június

Mobilinternet-gyorsjelentés. 2012. június Mobilinternet-gyorsjelentés 2012. június ezer Mobilinternet-gyorsjelentés, 2012. június Összefoglaló előfizetői adatok a hónap végén Mobilinternet előfizetések száma Forgalmat bonyolított előfizetések

Részletesebben

Mobilinternet-gyorsjelentés. 2011. december

Mobilinternet-gyorsjelentés. 2011. december Mobilinternet-gyorsjelentés 2011. december ezer Mobilinternet-gyorsjelentés, 2011. december Összefoglaló előfizetői adatok a hónap végén Mobilinternet előfizetések száma Forgalmat bonyolított előfizetések

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú

Részletesebben

Mozgó információközlő hálózatok

Mozgó információközlő hálózatok Mozgó információközlő hálózatok Földfelszíni mozgó információközlő hálózatok A földfelszíni mozgó információközlő hálózatok között is érdemes különbséget tenni távközlő és számítógép-hálózatok között.

Részletesebben

DLNA- beállítási útmutató

DLNA- beállítási útmutató MAGYAR DLNA- beállítási útmutató LAN hálózati csatlakozáshoz Tapasztalja meg a valóságot AQUOS LCD-TV 2011 tavasz/nyár Oldal - 1 - LE820 - LE822 - LE814 - LE824 - LE914 - LE925 Tartalom: 1. A PC előkészítése

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és

Részletesebben

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási

Részletesebben

Zigbee: vezeték nélküli komplex szenzorhálózatok gyorsan, olcsón, hatékonyan

Zigbee: vezeték nélküli komplex szenzorhálózatok gyorsan, olcsón, hatékonyan Zigbee: vezeték nélküli komplex szenzorhálózatok gyorsan, olcsón, hatékonyan Bevezetés Ballagi Áron Miskolci Egyetem, Automatizálási Tanszék H-3515 Miskolc Egyetemváros E-mail: aron@mazsola.iit.uni-miskolc.hu

Részletesebben

Hogyan hatnak az európai projektek az Internet fejlődésére? avagy: példák a közelmúlt EU-s projektjeinek fejlesztéseiből

Hogyan hatnak az európai projektek az Internet fejlődésére? avagy: példák a közelmúlt EU-s projektjeinek fejlesztéseiből 2011.06.03. Hogyan hatnak az európai projektek az Internet fejlődésére? avagy: példák a közelmúlt EU-s projektjeinek fejlesztéseiből Dr. Jeney Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Köszönet

Részletesebben

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 8. gyakorlat Vezeték nélküli helyi hálózatok Somogyi Viktor S z e g e d i T

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő

Részletesebben

Procontrol VRecX. Kezelői kézikönyv. Kamerás megfigyelőrendszer. Verzió: 1.1 2012.

Procontrol VRecX. Kezelői kézikönyv. Kamerás megfigyelőrendszer. Verzió: 1.1 2012. Procontrol VRecX Kamerás megfigyelőrendszer Kezelői kézikönyv Verzió: 1.1 2012. 2010 Procontrol Electronics Ltd. Minden jog fenntartva. A Worktime, a Workstar, a WtKomm a Procontrol Electronics Ltd. hivatalos

Részletesebben

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá?

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá? Építsünk egy egyszerű hálózatot Hálózat szimuláció Mi kell hozzá? Aktív eszközök PC, HUB, switch, router Passzív eszközök Kábelek, csatlakozók UTP, RJ45 Elég ennyit tudni? SOHO hálózatok Enterprise SOHO

Részletesebben

IP - Mobil IP. Hogyan érnek utol a csomagok? Dr. Simon Vilmos. adjunktus BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék svilmos@hit.bme.

IP - Mobil IP. Hogyan érnek utol a csomagok? Dr. Simon Vilmos. adjunktus BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék svilmos@hit.bme. IP - Hogyan érnek utol a csomagok? 2013.Április 11. Dr. Simon Vilmos adjunktus BME Hálózati Rendszerek és svilmos@hit.bme.hu 2 Probléma Gyakori a mozgó vagy nomád Internet-felhasználás Az IP-címét a felhasználó

Részletesebben

13. Egy x és egy y hosszúságú sorozat konvolúciójának hossza a. x-y-1 b. x-y c. x+y d. x+y+1 e. egyik sem

13. Egy x és egy y hosszúságú sorozat konvolúciójának hossza a. x-y-1 b. x-y c. x+y d. x+y+1 e. egyik sem 1. A Huffman-kód prefix és forráskiterjesztéssel optimálissá tehető, ezért nem szükséges hozzá a forrás valószínűség-eloszlásának ismerete. 2. Lehet-e tökéletes kriptorendszert készíteni? Miért? a. Lehet,

Részletesebben

Könyvtári címkéző munkahely

Könyvtári címkéző munkahely Könyvtári címkéző munkahely Tartalomjegyzék A RENDSZER HARDVER ELEMEI...3 1 RFID CÍMKÉK... 3 2 RFID ASZTALI OLVASÓ... 3 A RENDSZER SZOFTVER ELEMEI... 4 1 KÖNYV CÍMKÉZŐ MUNKAÁLLOMÁS... 4 2 A PC- S SZOFTVEREK

Részletesebben

Adatkapcsolati réteg 1

Adatkapcsolati réteg 1 Adatkapcsolati réteg 1 Főbb feladatok Jól definiált szolgáltatási interfész biztosítása a hálózati rétegnek Az átviteli hibák kezelése Az adatforgalom szabályozása, hogy a lassú vevőket ne árasszák el

Részletesebben

Akciós ajánlatunk Ipari Partnereinknek

Akciós ajánlatunk Ipari Partnereinknek Akciós ajánlatunk Ipari Partnereinknek Az akciós ajánlatban szereplő árak nem tartalmazzák a 27%-os Áfa-t! Az akció a készlet erejéig tart! Az akcióban kizárólag a mai nap 2015. November 27. - 24 óráig

Részletesebben

MŰSZAKI LEÍRÁS Az I. részhez

MŰSZAKI LEÍRÁS Az I. részhez MŰSZAKI LEÍRÁS Az I. részhez Megnevezés: Automatizálási rendszerek bővítése korszerű gyártásautomatizálási, ipari kommunkiációs és biztonsági modulokkal. Mennyiség: 1 db rendszer, amely az alábbi eszközökből

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

Roger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0

Roger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0 ROGER UT-2 1 Roger UT-2 Kommunikációs interfész V3.0 TELEPÍTŐI KÉZIKÖNYV ROGER UT-2 2 ÁLTALÁNOS LEÍRÁS Az UT-2 elektromos átalakítóként funkcionál az RS232 és az RS485 kommunikációs interfész-ek között.

Részletesebben

Cellaazonosító és timing advance

Cellaazonosító és timing advance Cellaazonosító és timing advance dr. Paller Gábor Készült Axel Küpper: Location-Based Services: Fundamentals and Operation c. könyve alapján GSM rádiós interfész GSM frekvenciák: 850 MHz Észak-Amerika

Részletesebben

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II.

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II. Elektronikus levelek Az informatikai biztonság alapjai II. Készítette: Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.bmf.hu Miről lesz szó? Elektronikus levelek felépítése egyszerű szövegű levél felépítése

Részletesebben

Új szolgáltatási képességek I.: földrajzi hely alapú szolgáltatások

Új szolgáltatási képességek I.: földrajzi hely alapú szolgáltatások Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatikus szak, mesterképzés Hírközlő rendszerek biztonsága szakirány Villamosmérnöki szak, mesterképzés - Újgenerációs

Részletesebben

Vállalati WIFI használata az OTP Banknál

Vállalati WIFI használata az OTP Banknál Vállalati WIFI használata az OTP Banknál Ujvári Dániel OTP BANK IKO rendszermérnök 2013. május. 23. OTP BANK ITÜIG IKO kompetenciák 2 Alap hálózati infrastruktúra tervezés és üzemeltetés Cisco IP telefónia

Részletesebben

Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok

Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Ebben a feladatban a korábban megismert hálózati topológia módosított változatán kell különböző konfigurációs feladatokat elvégezni. A feladat célja felmérni

Részletesebben

2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása. Április 22.

2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása. Április 22. 2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása Az óra rövid vázlata Nemzetközi együttműködések áttekintése A CAIDA céljai A CAIDA főbb kutatási irányai 2007-2010 között Internet

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai

Az Informatika Elméleti Alapjai Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Minimális redundanciájú kódok Statisztika alapú tömörítő algoritmusok http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 BMF

Részletesebben

Jön a WiFi 1000-rel - Üzemeltess hatékonyan!

Jön a WiFi 1000-rel - Üzemeltess hatékonyan! Jön a WiFi 1000-rel - Üzemeltess hatékonyan! Rózsa Roland mérnök konzulens vállalati hálózatok http://m.equicomferencia.hu/ramada Liszkai János senior rendszermérnök vállalati hálózatok Miről is lesz szó?

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Előszó... xi. 1. Bevezetés... 1. 2. Mechanikai, elektromos és logikai jellemzők... 13

Tartalomjegyzék. Előszó... xi. 1. Bevezetés... 1. 2. Mechanikai, elektromos és logikai jellemzők... 13 Előszó... xi 1. Bevezetés... 1 1.1. Fogalmak, definíciók... 1 1.1.1. Mintapéldák... 2 1.1.1.1. Mechanikus kapcsoló illesztése... 2 1.1.1.2. Nyomtató illesztése... 3 1.1.1.3. Katódsugárcsöves kijelző (CRT)

Részletesebben

2. előadás. Radio Frequency IDentification (RFID)

2. előadás. Radio Frequency IDentification (RFID) 2. előadás Radio Frequency IDentification (RFID) 1 Mi is az az RFID? Azonosításhoz és adatközléshez használt technológia RFID tag-ek csoportosítása: Működési frekvencia alapján: LF (Low Frequency): 125

Részletesebben

Cellák. A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Korszerű mobil rendszerek

Cellák. A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Korszerű mobil rendszerek Dr. Maros Dóra Cellák A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Többszörös hozzáférési technikák FDMA(Frequency Division Multiple

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 7. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 VSAT A VSAT hálózat előnyei 4 Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától

Részletesebben

Kommunikáció. 3. előadás

Kommunikáció. 3. előadás Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek

Részletesebben

Irányítástechnika 1. 8. Elıadás. PLC rendszerek konfigurálása

Irányítástechnika 1. 8. Elıadás. PLC rendszerek konfigurálása Irányítástechnika 1 8. Elıadás PLC rendszerek konfigurálása Irodalom - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 - Zalotay Péter: PLC tanfolyam - Klöckner-Möller Hungária: Hardverleírás és tervezési segédlet,

Részletesebben

Mobilitásmenedzsment GSM és UMTS hálózatokban

Mobilitásmenedzsment GSM és UMTS hálózatokban Mobilitásmenedzsment GSM és UMTS hálózatokban dr. Paller Gábor Készült Axel Küpper: Location-Based Services: Fundamentals and Operation c. könyve alapján A mobil hálózat u.n. cellákra épül. Cellák Egy

Részletesebben

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek Dr. Maros Dóra A kommunikáció evolúciója A mobilok generációi ahhoz képest, amivel kezdődött.. Az a fránya akksi Mobil kommunikáció a II. világháborúban Mobil távközlés 1941 Galvin Manufacturing Corporation

Részletesebben

Hálózati betekint ő program telepítése mobil telefonra. Symbian. alarm shop. Windows mobile Android IPhone Blackberry

Hálózati betekint ő program telepítése mobil telefonra. Symbian. alarm shop. Windows mobile Android IPhone Blackberry Glover Electric kft. www.visiotech.hu Hálózati betekint ő program telepítése mobil telefonra. Symbian Windows mobile Android IPhone Blackberry 1.Symbian Operációs Rendszer 1. Először telepítenie kell a

Részletesebben

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

Modem és helyi hálózat

Modem és helyi hálózat Modem és helyi hálózat Felhasználói útmutató Copyright 2007 Hewlett-Packard Development Company, L.P. Az itt szereplő információ előzetes értesítés nélkül változhat. A HP termékeire és szolgáltatásaira

Részletesebben

A PET-adatgy informatikai háttereh. Nagy Ferenc Elektronikai osztály, ATOMKI

A PET-adatgy informatikai háttereh. Nagy Ferenc Elektronikai osztály, ATOMKI A PET-adatgy adatgyűjtés informatikai háttereh Nagy Ferenc Elektronikai osztály, ATOMKI Eleveníts tsük k fel, hogy mi is az a PET! Pozitron Emissziós s Tomográfia Pozitron-boml bomló maggal nyomjelzünk

Részletesebben