BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7.

Átírás

1 BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS TANÁCSNOKÁTÓL Békéscsaba, Szent István tér 7. IId. sz.: XI Előadó: dr. Tőgye Ildikó Mell.: A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció tervezete Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) Telefax: (66) herczegt@bekescsaba.hu Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Véleményező: Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének december 13. napján tartandó nyilvános ülésére Tisztelt Közgyűlés! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 92. (3) bekezdése szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A Szoctv. meghatározza a koncepció tartalmi elemeit, segítve ezzel az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások egységes szempontok szerinti fejlesztését és működését. A Szoctv január 1. napjától hatályos (6) bekezdése értelmében a megyei jogú városok szociális szolgáltatástervezési koncepciójának az általános tartalmi elemeken túl tartalmaznia kell különösen: amegye, fóváros területén működő szolgáltatási rendszer struktúráját, legfontosabb jellemzőit, a szolgáltatások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzőit, a szolgáltatások iránt jelentkező szükségletek alapján az intézményrendszer korszerűsítésénekirányait. A Szoctv. 92. (3) bekezdése alapján a szolgáltatástervezési koncepció tartalmát az önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.

2 2 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a évekre vonatkozó szociális szolgáltatástervezési koncepcióját felülvizsgálta és elkészítette az új koncepcióját a közötti időszakra. A törvényi kötelezettség teljesítésén túl Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója elsődleges célja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Városban a város minden rászoruló lakója számára elérhetőek legyenek a szociális biztonságot jelentő ellátási formák, szolgáltatások. A szolgáltatási struktúra kialakításánál kiemelt figyelmet kell fordítani a komplexebb, magasabb színvonalú ellátások működtetésére a lakossági igénynek megfelelően. A koncepció Békés megye egészére kiterjedően feltárja a szociális szolgáltatások helyzetét, és irányt mutat a fejlesztésekhez. A Szoctv. 92. (7) bekezdése értelmében a szolgáltatástervezési koncepciót az önkormányzat az elfogadást megelőzően véleményezteti az intézményvezetőkkel és a nemzetiségi önkormányzattal. A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehetőség szerint figyelembe veszi. A fentiek alapján a koncepció tervezetét a Szociálpolitikai Kerekasztal és a nemzetiségi önkormányzatok megtárgyalták, véleményüket, javaslatukat figyelembe vettük. A határozat végrehajtásában felelős hivatali egység: Szociálpolitikai Osztály Az előterjesztést ismertetésre. a szakbizottságok megtárgyalják, a bizottságok döntése a Közgyűlésen kerül Kérem a Tisztelt Közgyűlést az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslatban foglaltak elfogadására. Határozati javaslat: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját a jelen határozat mellékletében szereplő tartalommal elfogadja. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: december Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának a 188/2010. (IV. 27.) közgy. határozattal elfogadott Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját hatályon kívül helyezi. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: december 13. Békéscsaba, december 6. Herczeg Tamás tanácsnok /,... /~tjl Pénzügyi:.

3 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

4 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet BEVEZETÉS A társadalom rendszereinek és alrendszereinek működése során az egyén, a kisebb-nagyobb közösségei és a különböző módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, amelyek következtében önmagukról - átmenetileg vagy tartósan - nem tudnak gondoskodni megfelelő módon. Ezen egyének vagy csoportok olyan zavarokkal küzdenek, amelyek akadályozzák az önmaguk és a többségi társadalom által elfogadott életvitelüket, megélhetésüket, a társadalomba való be- vagy visszailleszkedésüket. A szociális gondoskodás egyik legfőbb feladata, hogy a társadalmilag tipikusnak tekinthető, de az egyének életében jelentkező speciális élethelyzeteket feltárja és azokra - a jog által kínált segítő lehetőségek keretei között - minél hamarabb és minél hatékonyabban reagáljon. Ennek során meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel a felmerült problémák a leghatékonyabban kezelhetők, biztosítva egyidejűleg az egyén szabadságát, tiszteletben tartva személyi jogait és a közösség (a nem veszélyeztetett állampolgárok) védelmét. A modem szociálpolitikai gondolkodás szerint a szociális feladatok körébe tartoznak, és egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a prevenció és a szociális (társadalmi) rehabilitáció eszközei és intézményei. Cél, hogy a társadalom mind szélesebb köre váljék a település aktív, cselekvő, egymásra figyelő, másokat segíteni akaró, és segíteni tudó tagjává. Ennek keretében valósulhat meg az a törekvés, hogy a szolidaritási elv jegyében - akár többfajta eszköz együttes alkalmazásával is - a bármilyen oknál fogva segítségre szorulók (munkanélküliség, családi körülményekben bekövetkezett negatív változás, vagy a család hiánya, betegség, munkaképesség megváltozás a, szenvedélybetegség, hajléktalanság esetén, stb.) minél rövidebb időn belül hatásos segítséget kaphassanak. Egy közösségen belüli szociális védelmi rendszer kiépítése természetesen hosszabb folyamat, a változásokat a folyamatosan átalakuló gazdasági és társadalmi környezet is befolyásolja. A rendszert nem egy-két intézmény, sokkal inkább szervezet-rendszerek együttműködése jelenti. Tehát a szociális háló önmagában nem egyetlen szolgáltatót, illetve intézményt jelent, hanem szervezeti rendszerek és intézményi rendszerek szoros együttműködését takarja. A kooperációban végzett segítő tevékenység révén hatékonyabb feladatellátás valósítható meg a jelentkező ellátási problémákkal szemben. Az ellátó rendszerben jelen vannak a helyi szinten szerveződött civil szolgáltatók csakúgy, mint az egyházi és az állami fenntartású szervezetek (azaz az állami és nem állami fenntartók egyaránt). A törvényi kötelezettség teljesítésén túl Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója elsődleges célja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Városban a város minden lakója számára elérhetőek legyenek a szociális biztonságot jelentő ellátási formák, szolgáltatások. A szolgáltatási struktúra kialakításánál kiemeit figyelmet kell fordítani a komplexebb, magasabb színvonalú ellátások működtetésére a lakossági igénynek megfelelően. A koncepció Békés megye egészére kiterjedően feltárja a szociális szolgáltatások helyzetét, és irányt mutat a fejlesztésekhez. 2

5 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet A cél, hogy aszociális szféra működése magas színvonalon feleljen meg a szakmai elvárásoknak és eredményesen, hatékonyan nyújtson szolgáltatásokat az ellátási igénnyel rendelkező lakosoknak. A koncepció készítésekor adatok, vélemények és javaslatok megismerése céljából megkerestük a települési Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységeit, valamint az alábbi szervezeteket, és intézményeket: a Békéscsaba közigazgatási területén ellátás nyújtó szociális szolgáltatókat, Békés megye településeinek jegyzőit a település közigazgatási területén működő szociális szolgáltatók adatszolgáltatása érdekében, a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézetet, az Egészségügyi Alapellátási Intézményt, a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségét, a Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalát, a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsabai Képviseletét. Ezúton is megköszönjük valamennyiük közreműködését, akik adatszolgáltatásukkal, tájékoztatásukkal és véleménynyilvánításukkal segítették munkánkat. 3

6 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet I. A Szociális Szolgáltatástervezési koncepció I. 1. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció fogalma A szociális szolgáltatástervezési koncepció a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó gyűjtőfogalom. Kiindulópontja egy helyzetértékelés a szolgáltatások iránti igényekről, a szükségletekről és az ellátási kötelezettség teljesítéséről. Ehhez kapcsolódik számos elem, amelyek vagy infrastruktúra-fejlesztési, vagy pedig egy-egy ellátotti csoport speciális igényeivel összefüggő szakmai fejlesztési feladatokból tevődnek össze. A szociális szolgáltatástervezési koncepció egy olyan integrált és ütemezett, szakmailag megalapozott reális terv, amely a település szociális feladatellátásának a megalapozására, az ellátási kötelezettség teljesítésére és a magas színvonalú, minőségi szolgáltatás kialakítására vonatkozik. Tartalmi szempontból a szociális szolgáltatástervezési koncepció mind mennyiségi, mind minőségi fejlesztésre vonatozó részeket tartalmaz, továbbá kiegészült Békés megye 75 településének szociális feladatait strukturáltan bemutató évi adatokat tartalmazó -, a Szoctv. előírásai szerinti mellékiettei. I. 2. A Szociális Szolgáltatástervezési koncepció tartalma A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 92. (3) bekezdése szerint a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A Szoctv. meghatározza a koncepció tartalmi elemeit, segítve ezzel az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások egységes szempontok szerinti fejlesztését és működését. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója a Szoctv.-ben foglalt kötelezettségnek megfelelve évtől Békés megyére kiterjedően készült el. A Szoctv. 92. (4) bekezdése szerint a koncepció tartalmazza különösen: a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A Szoctv. 92. (6) bekezdése értelmében a megyei jogú városok szociális szolgáltatástervezési koncepciójának tartalmaznia kell a fentieken kívül különösen: a megye, főváros területén működő szolgáltatási rendszer struktúráját, legfontosabb jellemzőit, 4

7 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet a szolgáltatások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzőit, a szolgáltatások iránt jelentkező szükségletek alapján az intézményrendszer korszerűsítésének irányait. A Szoctv. 92. (3) bekezdése alapján a szolgáltatástervezési koncepció tartaimát az önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a évekre vonatkozó szociális szolgáltatástervezési koncepcióját felülvizsgálta és elkészítette az új koncepcióját a közötti időszakra. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata kiterjedt megyei szinten a helyi szükségletekre, igényekre épülő szociális ellátórendszer korszerűsítésére, fejlesztési irányaira. I. 3. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció célja A szociális szolgáltatástervezési koncepció elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettség körébe tartozó és hiányzó ellátások megszervezésének módjait és feladatait meghatározza. Törekedni kell arra, hogy az ellátásszervezés, a stratégiai tervezés során konkrét szükségletekre épülő cselekvési terv kerüljön meghatározásra. Célkitűzés a feladatellátás szervezésekor, hogy szerepet kapjanak - a partnerség elve alapján - a nem állami fenntartású szervezetek is. További fontos cél, hogy a lakossági szükségletek alapján kiépített szociális szolgáltatást nyújtó rendszer a szolgáltatók együttműködésén alapuló, mindenki számára könnyen hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, adekvát ellátást nyújtson az igénybevevők részére. A koncepciónak stratégiai szempontból figyelembe kell venni a jövőben fellépő új szükségleteket is. A megyére kiterjedő szociális szolgáltatástervezési koncepció célja továbbá, a finanszírozási feltételek mellett, egy olyan program elkészítése, amely több éves időtartamra meghatározza azoknak a feladatoknak a végrehajtását, amely a szociális ellátások területén a jogszabályokban meghatározott tárgyi és személyi, valamint szakmai előírásoknak megfelelő intézményi működés megvalósítását teszik lehetővé. A szociális szolgáltatástervezési koncepció hozzájárul ahhoz, hogy a Békés megye hátrányos helyzetű lakosainak igényeire reagáló szociális szolgáltató és ellátórendszer működjön és fejlődjön. 5

8 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet II. Békés megye demográfiai, településszerkezeti helyzete II. 1. Békés megye gazdaságfóldrajzi helyzete Békés megye az ország dél-keleti sarkában, a Körös és a régi Maros folyók hordalékán fekszik. Délkeleti határa a mintegy 140 km hosszú magyar-román országhatár, északon Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok, nyugaton Csongrád megyével határos. L. o e,~ 1If_, ---!"!.~~ -. Békés megye térképe Az ország tájföldrajzi beosztása szerint a megye teljes területével egyetlen nagytáj, az Alföld része. Középtáji szinten a megye területének hozzávetőleg déli kétharmadát a Körös-Maros köz, északi harmadát pedig, a Berettyó-Körös-vidék fedi le. Békés megye természetföldrajzi, tájföldrajzi értelemben meglehetősen egységes képet mutat, amit az is jól mutat, hogya megye viszonylag nagy területét mindössze 9 kistáj érinti részben vagy teljes egészében. Ebből 6 kistáj döntően lefedi amegye területét, a további 3 csupán periférikusan kapcsolódik Békés megye közigazgatási területéhez. I I Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója

9 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet Természeti erőforrások Amegye területén előforduló ásványkincsek két nagy csoportját a szénhidrogének és a különböző építőipari nyersanyagok alkotják. A harmadidőszaki képződmények országos jelentőségű szénhidrogén készleteket tárolnak. A megyében a legfontosabb előfordulások: Füzesgyarmat, Szeghalom, Battonya-Végegyháza, Kaszaper-Pusztaföldvár, Csanádapáca, Sarkadkeresztúr, Endrőd-Szarvas, Tótkomlós. Az építőiparban felhasználható alapanyagok széles skálájával rendelkezik a megye. Az agyag nagy mennyiségben fordul elő, erre alapozott amegye téglaipara. Az agyag előfordulása főként a Békési-síkon számottevő. A homok- és a kavicsvagyon a folyóvizek által halmozódott fel. A homok a Körösök mentén, a kavics a Maros hordalékkúphoz kapcsolódóan található. A megye fémes ásványokkal nem rendelkezik. Sajátos, országhatáron is túlnyúló jelentőségű természeti erőforrást jelent amegye termál- és gyógyvíz készlete, és az erre alapozott nagyhírű fürdők. Az Alföld DK-i részén 70 Oc feletti hőmérsékletű hévizek feltárására van lehetőség. Ezekből a hévíztároló kőzetekből kerül felszínre Gyula, Orosháza, Gyomaendrőd, Békés, Békéscsaba, Tótkomlós, Füzesgyarmat gyógy-, illetve termálvizei. A megye vízhálózata, vizes élőhelyei is fontos természeti potenciált képeznek. A megye ÉK-i részén lévő Biharugrai és a Szarvas környékén lévő halastavak a haltenyésztés központjai. A Körösökből lefűződött holtágak, morotvák kiváló horgászparadicsomok. A megye északi részének vizes élőhelyei kiemelkedő természeti értéket hordoznak. A megye legértékesebb természeti erőforrása a kiváló minőségű termőföld. A Körös-Maros köze az ország legkiválóbb adottságú mezőgazdasági területeinek egyike. A talajadottságok a szántóföldi kultúrák termesztésének kedveznek. Ennek köszönhető, hogyamegyében kimagasló a szántók aránya. A talajadottságoknak és a meleg száraz éghajlatnak köszönhetően a gabonafélék, takarmánynövények és egyéb szántóföldi kultúrák termesztése a megye egyik legfontosabb természeti és gazdasági potenciálja. Békés megye területe ,93 ha, amelyből a mezőgazdasági művelés alatt álló terület ,48 ha, erdőgazdasági művelés alatt álló, illetve fásított terület 26190,58 ha, kivett terület ,87 ha. A megye területének a mezőgazdasági művelés alatt álló területek 83,54 %-át, az erdőgazdasági művelés alatt álló, illetve fásított területek 4,65 %-át a kivett területek 11,81 %-át képezik. A szántó művelési ágban nyilvántartott terület ( ,3 ha) amegye területének 74 %-a, az összes mezőgazdasági művelés alatt álló terület 88,6 %-a. 2 Gazdaság; szektorok megoszlása, fejlettsége, jellemző;békés megyében Békés megye iparilag közepesen fejlett, agrár-ipari jellegű és közepesen urbanizálódott térség. Az agrárszféra a megyei kedvező adottságok miatt jelentős erőt képvisel. A mezőgazdasági termelés dominanciája mellett, elsősorban a feldolgozó- és könnyűipar jelenléte jellemző a megyére. Az ipar térszerkezete erősen koncentrált a megyében Békéscsaba és környékére. A megye területén több termálfürdő és tározó, horgásztó, holtág található, amelyek nagy idegenforgalmi szereppel bírnak. A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) adatai szerint a megyében létrehozott GDP nagysága 2005-ben millió Ft (bruttó) volt, ami az ország bruttó hazai termelésének a 2,3 %-át tette ki. A bruttó hazai termék előállításában ben Békés megye a megyék sorában hátulról a 4. helyet foglalta el, az e Ft-os termék előállításával, Nógrád, Tolna és Somogy megyéket megelőzve, az országos GDP-nek alig több mint 2 % - át produkálta.' 2 Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója 3 Statisztikai tájékoztató, Békés megye 2013/2 7

10 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet Mezőgazdaság Békés megyére az agrárszféra dominanciája jellemző. Az ország mezőgazdasági területének közel 8 %-a van a megyében, ezen belül az összes szántóterület csaknem 9 %-a békési. A jó talajminőség mellett a domborzati és klimatikus adottságok is kiemelkedően kedvezőek. A megyében piacvezető a kukorica, árpa és búza termesztése, de amegye élen jár a cukorrépa, kender és egyes kertészeti termények (zöldség-gyümölcs) termelésében is. A mezőgazdasági területeken a szántóföldi művelés jelentősége meghatározó, az erdőgazdálkodásnak jelentéktelen szerepe van a terület gazdaságában. A megye számos hagyományos, helyi termékek feldolgozásán alapuló agráripari, élelmiszeripari centrummal rendelkezik. Ipar Békés megye iparszerkezetében kettősség figyelhető meg: egyrészt a megyében tradicionális iparágak (élelmiszer-feldolgozóipar, gépipar, nyomdaipar, tégla és cserépipar, üvegipar), másrészt pedig az elmúlt időszakban megjelent ágazatok (pl. háztartási vegyipar). Békéscsabán, a megyeszékhelyen a híradástechnikai termékeket gyártó Hirschmann mellett az építőanyag gyártásban a Frühwald és a Tondach működtet jelentős kapacitású üzemeket. A Linamar Hungary Zrt. orosházi központjából és békéscsabai telephelyéről a világ nagy autógyáraiba szállítanak be alkatrészeket. A korábbi hagyományokon alapulva erősödött meg az elmúlt évtizedekben Orosházán az üveggyártás, a Guardian csoport Európa egyik legnagyobb üzemét építette fel itt. A háztartási vegyiparban tevékenykedő Henkel cég Körösladányban építette fel egyik legnagyobb üzemét. A megye több településén van jelen a nagy múltú nyomdaipar, (Kner, Dürer nyomdák) valamint a szintén jelentős hagyományokkal rendelkező ruhaipar egyes területei (pl. a Felina fehérnemű gyártó cég). Amegye iparának első félévi teljesítménye - az előző évi növekedéssel szemben - csökkenést mutat első félévében a 4 fő feletti ipari vállalkozások Békés megyében lévő telephelyeiken 169 milliárd forint ipari termelési értéket (az országos produktum 1,5 %-át) állították elő, ami összehasonlítható áron - az országos 1,7 %-os csökkenést meghaladóan 3,9 %-kal maradt el az előző év első félévitől. Az ipari termelés értéke a Dél-Alföld három megyéje közül csak Békés megyében csökkent, Bács-Kiskunban kiugróan, 54 %-kal nőtt, Csongrádban viszont az előző év azonos időszakával egyezően alakult. Az év első hat hónapjában az egy lakosra számított ipari termelés értéke Békés megyében 470 ezer forint, amely mindössze 40 %-át teszi ki az országosnak. A megyék közül ez a 4. legalacsonyabb érték, amelynél csak Baranya, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben kisebb a mutató. Az élen álló Komárom-Esztergom megye fajlagos mutatója 7,7-szerese volt a Békés megyeinek. A megyei székhelyű 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek termelési értéke 2013 első hat hónapjában közel 99 milliárd forint volt, volumene összehasonlítható áron 2,6 %-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A termelés változásának iránya az ágazatok zömében csökkenést mutat, ennek mértéke azonban jelentősen szóródik. A jelentősebb ágazatok közül az ipari termelés legnagyobb hányadát kitevő gépipar produkturna 1,8 %-kal mérséklődött, a második legmagasabb arányt képviselő élelmiszeripar termelése viszont ennél jobban, 11 % kal csökkent. A gépipar ágazatai közül jelentős termelésfelfutást értek el a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásába tartozó vállalkozások, a gép- gépi berendezés gyártása ágazatban viszont az egy évvel korábbinál 12 %-kal kisebb a termelési érték. Ugyancsak számottevően nőtt a fa-, papír- és nyomdaiparba tartozó vállalkozások termelése, a textília és bőriparé, valamint a kohászat és fémfeldolgozásé ennél kisebb mértékben bővült. 8

11 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet Az egyéb feldolgozóiparba sorolt szervezetek viszont 20 %-os termeléscsökkenéssel zárták az első félévet. 4 Gazdasági szervezetek Békés megyében június végén gazdasági szervezetet regisztráltak, az előző év azonos időpontjánál 215-tel kevesebbet. Az önálló vállalkozások - zömmel alkalmazott nélküliek, vagy egy-két főt foglalkoztatók - az összes vállalkozásnak az országos nál jóval nagyobb hányadát, 85 %-át adták. A társas vállalkozások 15 %-os aránya viszont jelentősen elmaradt az országostól. A vállalkozások megoszlása gazdálkodási forma szerint, június 30. ;\lezógazdaság Ipar "1 Építóipar Kereskedelem -I Tudományos és műszaki tevékenység Vendéglátás Többi gazdasági ág O SO 90100% Társasvállalkozás D Önálló vállalkozó A vállalkozások gazdasági ágankénti összetétele az előző évek tendenciáját követi: az önálló vállalkozók 63 %-a mezőgazdasági tevékenységet végez, még viszonylag nagyobb hányadot, 10 %-ot képviselnek az ingatlanügyletekbe regisztrált vállalkozások. A társas vállalkozások valamivel több mint negyede a kereskedelembe, 21 %-a az iparba, építőiparba, 12 %-a a tudományos és műszaki tevékenységbe, 6,3 %-a a mezőgazdaságba tartozott, a többi gazdasági ág aránya viszont 6 % alatti. Az önálló vállalkozók 29 %-a főfoglalkozásban, 37 % a mellékfoglalkozásban, 34 %-a pedig nyugdíj mellett folytatta tevékenységét. Az egy évvel korábbihoz képest a vállalkozások száma a művészet és szabadidő gazdasági ág mellett az egészségügyi szolgáltatásban növekedett legjobban (3,9, illetve 3,1 %-kal), a csökkenés mértéke viszont a pénzügyi szolgáltatásban és a szállítás, raktározásban volt a legnagyobb (6,0 és 4,5 %) június végén Békés megyében ezer lakosra 183 vállalkozás jutott, B-mal több, mint országosan. Az önálló vállalkozók népességre vetített száma 156, a társas vállalkozásoké 27, az előbbi a megyék közül a második legmagasabb, az utóbbi viszont a második legalacsonyabb érték. 5 Beruházás 2013 első hat hónapjában a megye megfigyelt gazdasági szervezetei 26,3 milliárd forintot fordítottak a beruházásaikra, folyóáron számítva 16 %-kal többet az egy évvel korábbinál. Az 4 Statisztikai tájékoztató, Békés megye, 2013/2 s Statisztikai tájékoztató, Békés megye, 2013/2 9

12 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet egyes gazdasági ágak ráfordítása jelentős mértékben szóródott. A beruházások 46 %-át teljesítő ipari vállalkozások pénzügyi teljesítése folyóáron 6,4 %-kal, az építőipari vállalkozásoké ennél jelentősebb mértékben, háromszorosára növekedett. A 18 %-os részarányt képviselő mezőgazdasági beruházások mértéke 4,9 %-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Jelentősen növelték ráfordításaikat az ingatlanügyletekbe, valamint a művészet és szabadidő gazdasági ágba tartozó vállalkozások is. A beruházások gazdasági ágankénti megoszlása, I. félév Mezógazdaság D Ipar D Építóipar Kereskedelem Szállítás és raktározas D Közigazgatás Egészségügyi szolgáltatás D Többi gazdasági ág A beruházások anyagi-műszaki összetételében 2013 első félévében az összes ráfordítás 48 %-át a gép-, berendezés- és járműberuházások tették ki, beszerzésük fele külföldről történt. Az épületek és egyéb építmények hányada 46 %-os volt, mintegy 5 %-át az egyéb beruházások ráfordítása tette ki. Az épület jellegű beruházások aránya az oktatás ágazatban (88 %), a gépberuházásoké pedig az információ és kommunikáció ágazatban (99 %) volt a legmagasabb. Az egy lakosra jutó beruházási teljesítményérték 73 ezer forint volt, a régiós társmegyék átlagánál jóval kisebb; az országosnak csak alig valamivel több, mint a felét tette ki. A megyék közötti rangsorban ezzel a produktummal Békés megye 13. helyen állt. 6 Infrastruktúra A megye infrastrukturális szempontból az ország elmaradottabb megyéi közé tartozik. Békés megyét országos gyorsforgalmi út, autópálya nem érinti. Az országon belüli kapcsolatrendszerét közúton három országos főút (44.sz. főút, 46.sz. főút, 47.sz. főút), a mellékutak és több vasútvonal teremti meg, amelyek közül egy nemzetközi, egy pedig hazai fővonal. A megye egy-egy főúti és nemzetközi vasúti határátkelővel, valamint számos mellékúti határátkelővel kapcsolódik a szomszédos Romániához. Közlekedés-földrajzi helyzete vasúton kedvezőbb, míg közúton a nagy közlekedési rendszerektől, autópályáktól való távolsága kifejezetten kedvezőtlennek minősíthető. 6 Statisztikai tájékoztató, Békés megye, 2013/2 10

13 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet II. 2. Békés megye demográfiai helyzete Fontosabb mutatőszárnok alakulása, I. félév ( L félév> ) Éh-eszúletések száma Halá1ozások SZám.1 Alkalmazásban állók SZám.1 Hav-i bruttó átlagkeleset Regisztrált v-állalkozások száma I Ipari termelés indexe Építóipari termelés indexe I % D Békés megyében D Országosan Békés megye demográfiai helyzete 2013 első hat hónapjában kismértékű javulást mutat, az élveszületések számának növekedése, a halálozások csökkenése a népességfogyás mérséklődését eredményezte. A népességre vetített demográfiai mutatók viszont továbbra is az ország megyéi közül itt a legrosszabbak. A népsűrűség változatos képet mutat. Átlagban 63,5 fő/km2 a népsűrűség, amely alatta marad az országos átlagnak (11O fö/km'), kivétel ez alól békéscsabai kistérség (183 fő/km"). A folyók mentén sűrűbb a településhálózat. A városok átlagos lakosságszáma fő, ami a megyék sorrendjében a 14. helyet jelenti. A népesség területi elhelyezkedése a megyében - a sajátos településhálózati adottságok következtében - meglehetősen kiegyenlítetlen. A nagyobb népességtömörülések a megye városai térségében összpontosulnak. (Békés megyei települések közül 53 település község, illetve nagyközség, a városok száma 22.) Ezek közül is kiemelkedő a megye keleti részén Békéscsaba-Gyula városi térségben kialakult relatíve nagyobb népességtömörülés. A városlakók több mint fele, a 150 ezer lakos Békéscsaba, Békés és Gyula vonzáskörzetében jelentős centrumot alkot az ország délkeleti régiójában. A községhálózatra - a síkvidéki adottságoknak megfelelően - általában a viszonylag nagy terület és ezer főt meghaladó népesség a jellemző, a megyében azonban, ennél jóval kisebb települések aprófalvak is előfordulnak, különös tekintettel a megye délkeleti határán. A megye települései közül 19 népessége nem éri el az 1000 főt, közülük 8 községé az 500 főt sem. Békés megyét jelenleg a megyeszékhely (Békéscsaba) mellett még további huszonegy város (Battonya, Békés, Csorvás, Dévaványa, Elek, Füzesgyarmat, Gyoma, Gyula, Kondoros, Körösladány, Medgyesegyháza, Mezőberény, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós, Újkígyós, Vésztő) és 53 község alkotja. A január l-jén hatályba lépett új közigazgatási rendszerben kilenc város járási székhellyé vált (Békés, Békéscsaba, Gyomaendrőd, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom). 11

14 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet Békés megye településszerkezete Megye Járások Települések Terület, Népsűrűség főlkm 2 száma km 2 Békés Békés ,9 Békéscsaba ,3 Gvomaendrőd ,3 Gvula ,3 Mezőkovácsháza ,4 Orosháza ,9 Sarkad ,2 Szeghalom ,6 Szarvas ,3 Forrás: KSHBékés megye statisztikai évkönyve A megye demográfiai helyzetét egyrészt az országos tendenciák, másrészt pedig az adott települések népesség megtartó, illetve népesség eltartó képessége befolyásolja. Az országoshoz hasonlóan itt levő települések népességére is jellemző az alacsony termékenység és a viszonylag magas halandóság miatti népességfogyás. A Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztatója szerint a megye népessége január l. napján 359,2 ezer fő volt, számuk egy év alatt 3509 fővel lett kevesebb, amelyen belül a nők létszámcsökkenése meghaladta a férfiakét. A évihez képest a népesség 10,6 %-kal esett vissza, ami a megyék között a legnagyobb arányú csökkenés, 1,2 százalékponttal nagyobb, mint a Békés megyét követő Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyéké. A megyei népesség korösszetétele folyamatosan öregszik, az utóbbi 12 évben a gyermeknépesség aránya 3,2 százalékponttal csökkent, az időskorúaké pedig 2,3 százalékponttal nőtt. Ezt a folyamatot szemlélteti az öregedési index alakulása is, amely 200Iben 100,3 % volt, és a mutató értéke év elejére 141 %-ra emelkedett, azaz 100 gyermekre 141 időskorú ember jutott. A megyék közül ez a második legnagyobb érték, a legmagasabbat Zalában mérték. Az alábbi táblázat Békés megye korösszetételét mutatja a január 1. napja szerinti adatok alapján. 7 A népesség korösszetétele O..-.:...-="---.--r---,.., ,.." ,-.,.-----r----r----",~, ,._-...,,..._,._T'""'==._...,,.., 10 16,6 16,3 15,9 15,7 15,3 15,0 14,6 14,3 14,0 13,8 13,5 13,6 13, SO 66,8 67,0 67,1 67,2 67,3 67,4 67,6 67,6 67,6 67,S 67,6 67,8 67, ,6 16,8 16,9 17,1 17, 17,6 17, 18,1 18,4 UI,7 18,9 18,6 19, "~""_T--'--...~"_r...---'--r-L-~ -'- ---' ~...,...-'---...,...-..J...<..o '_l S D 0-14 éves D éves 65-X éves 7 Statisztikai tájékoztató, Békés megye, 2013/2 12

15 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet B'k' e es megye demeara'fi lal. mutatóí Mutatók Terület év év év év Elveszületések Békés száma (fő) megye Halálozások száma Békés (fő) megye Csecsemőhalálozás Békés (l éven alul megye meghaltak száma) (fő Házasságkötések Békés száma (eset) megye Válások száma Békés (eset) megye Elveszületések közül Békés férfi (fő) megye Halálozások közül Békés férfi (fő) megye Odavándorlások Békés Il száma (állandó és megye ideiglenes vándoriások száma) Elvándorlások Békés száma (állandó és megye ideiglenes vándoriások száma) Forrás: KSH A fenti táblázatból látható, hogyamegyében az elmúlt években a halálozások száma majdnem kétszerese az élveszületések számának. Ez az egyik oka a népesség fogyásának. A nők nagyobb számú halálozásának eredményeként az idős korosztályban férfitöbblet mutatkozik. A vándorlási egyenleg a vizsgált időszakban negatív, ami azonban megfigyelhető, hogy 2012-ben 1072-vel többen költöztek el, mint amennyien jöttek a megyébe, míg 2011-ben még 1551 fővel csökkent elvándorlás miatt a népesség. A vándorlások negatív egyenlege tovább erősítette a népességfogyást. A gyermekkorúak részaránya folyamatosan csökken, miközben az időseké nő, így a megyében élő állandó lakosok átlag életkora folyamatosan növekszik első félévében tovább csökkent a megye népessége, hat hónap alatt 1288 gyermek született és 2693-an haltak meg. Az élveszületések száma 1,4 %-kal emelkedett, a halálozásoké viszont 10 %-kal csökkent, így a népesség fogyása 18 %-kal mérséklődött az egy évvel korábbi értékhez képest. A főbb népmozgalmi mutatók első hat hónap Megnevezés Elveszületés Halálozás Csecsemőhalálozás Házasságkötés Békéscsaba Többi város Községek Összesen: Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 13

16 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet Békés megye lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása 160, , ,=-- - -,-, O 2006.év 2007.év 2008.év 200S.év 2010.év m D 65-x D Öregedési index Forrás: KSH A évihez képest a népesség mintegy 19 ezer fővel csökkent, korösszetétele egyre kedvezőtlenebb, a gyermekkorúak száma a évihez képest 12,5, a éveseké 5 %-kal csökkent, a 65 éves és idősebbeké viszont 1,3 %-kal nőtt. Az egy évvel korábbihoz képest az első két korcsoport száma 2,9 és 1,5 %-kal mérséklődött, az időskorúaké kismértékben, 0,6 %-kal tovább emelkedett. A népesség öregedésére utal, hogy amíg 2006-ban az öregedési index 117 volt, addig 2010-re közel 136-ra emelkedett, azaz az elmúlt öt év alatt a mutató értéke gyermekkorúra jutó időskorú - több mint 18 százalékponttal erősödött. Az eltartottsági ráta (száz évesre jutó gyermekkorú és időskorú) a megyei népességgel számolva 2010-ben 48,2 % volt, országosan 45,7 %. A megye népességének átlagéletkora 201O-ben a férfiak esetében 40,3 év, a megyék közül a legmagasabb, a nőknél kimutatott 44,4 év. A demográfiai adatok alapján Békés megye tíz éves időszakot átfogó népességprognózisa szerint amegye lakónépessége 2020 végére várhatóan 320 ezer fő körülire esik majd vissza, ami további ezer fős csökkenést jelent. Egy kedvezőtlenebb forgatókönyv esetén 13 % feletti, kedvezőbb esetben 10 % alatti népességcsökkenés valószínűsíthető. 14

17 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet Népességprognózis (Békés megye, , a KSH adatai alapján) 201I. január I jan uár I. 202I.január I. Kor Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő II II Össz: Nemzetiségek Békés megyében Békés megyében évben a népszámlálás előzetes adatai szerint a lakosság alig 2,01 %-a vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak, ami alatta marad az országos átlagnak (3,6 %). A népszámlálási adatok szerint a megye legnagyobb számú kisebbsége a szlovákság és a cigányság (a megye lakosságának 1,3 %-a), amit a román (0,8 %-a), majd a német (0,24 %) nemzetiség követ. E nemzetiségeken túl délszlávok (0,1 %) élnek még említhető számban a megyében. A megyei szlovákság területi elhelyezkedése egyenletes, a megye több települése szlovák telepesek révén népesült be a török hódoltság után a 18. század során több lépésben. A szlovákság lélekszáma érdemben csökkent a második világháborút követő.jakosságcsere" következtében, ám a megye települései között több olyan is található, ahol nagyrészt ma is szlovák gyökerű családok leszármazottjai élnek. A szlovákság igyekszik őrizni nyelvi, kulturális hagyományait, de az asszimiláció gyorsulása következtében a szlovák identitással rendelkező lakosok aránya lecsökkent. Békéscsaba és környéke mellett, amelyet a hazai szlovákság fővárosának is tartanak, elsősorban Szarvason (és környékén), Tótkomlóson, továbbá Medgyesegyházán és Mezőberényben ápolják leginkább a szlovák nemzetiségi hagyományokat, de további tucatnyi település tartja szlovák gyökereit, őrzi hagyományait. A békés megyei románság a határoz menti sávban telepedett meg és él ma is nagyobb arányban. Lélekszámuk Méhkeréken a legnagyobb arányú, de Sarkadkeresztúron is magas. Gyulán, Kétegyházán, Battonyán és Eleken szintén nagy számban élnek román nemzetiségüek, illetve több kisebb dél-békési településen tartják őket számon. A megyei németek lélekszáma a második világháború és az azt követő kitelepülések következtében lényegesen lecsökkent. Gyula, Mezőberény, Tótkomlós és Battonya is hordozza a német kisebbség jelenléténekhagyományait. 15

18 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet A cigányság arányát a népszámlálás a teljes lakosság alig több mint két százalékában jelezte, amivel Békés megye az ország azon területei közé tartozik, ahollélekszámuk és arányuk is viszonylag alacsony. A nemzetiségek, kisebbségek létszámára vonatkozó adatok, köztük az országos népszámlálások adatai, az "önbevalláson" alapuló regisztráció miatt lényeges torzításokat tartalmaznak. Ez a megállítás igaz minden nemzeti kisebbségre, de fokozottan jellemző az etnikai kisebbségek, különösen a cigányság esetében, ami az előítéletek, a negatív társadalmi megítélés, és az ezzel is összefüggő ún. "negatív identitás" következménye. A hivatalos adatok ellenére a cigányság jelenléte a megye településeinek több mint kétharmadában jellemző, létszámarányuk azonban csak néhány településen haladja meg a 10 %-ot (Mezőgyán, Geszt, Kevermes, Végegyháza). Legnagyobb számban a megye városai közül Békésben, Szarvason, Sarkadon, Vésztőn, Mezőkovácsházán és Battonyán élnek. Térségi szinten legnagyobb arányban a Sarkadi kistérségben és dél-békés hátrányos helyzetű kisebb településein laknak. A nemzeti és etnikai kisebbségek demográfiai szerkezete többnyire érdemben eltér az országos átlagtól, a cigányság esetében lényegesen fiatalosabb, a nemzeti kisebbségeknél pedig erősen elöregedő korstruktúra jellemző. A tartós munkanélküliség és az egyre súlyosbodó szociális problémák eredményeként az elmúlt években a cigányságot érintő szegregáció erősödése figyelhető meg Békés megye településein is. A telep vagy telepszerű lakóövezeti elkülönülése és a súlyosbodó közbiztonsági problémák egyre több településen okoznak mindennapi problémákat. II. 4. Békés megye kistérségi felosztása A január l-jétől érvényes kistérségi besorolási rendszerben Békés megyében - a korábbi 6-tal szemben - 8 kistérséget határoltak le. Legtöbb települést a mezőkovácsházai (18), legkevesebbet a békéscsabai (5) kistérséghez soroltak. Az egyes kistérségek népességének számajelentősen szóródik. A békéscsabai kistérségnek a legnagyobb a népessége (74 ezer fő), amelyet az orosházai (64 ezer fő) követ, legkisebb lélekszámú a sarkadi (26 ezer fő) kistérség. Békés megye kistérségi felosztása 22 várost és 53 községet foglal magába ben a statisztikai kistérségekhez tartozó települések számában változás következett be, (Doboz, Szabadkígyós, Újkígyós, Gyomaendrőd, Hunya) oly módon, hogy ezek a települések kezdeményezték kiválásukat a korábbi kistérségükből. Kistérség Székhely Lélekszám Terület (fő) (km2) Település Békéscsabai Békéscsaba 450, Békési Békés 633, Gyulai Gyula 413, Mezőkovácsházai Battonya 881, Orosházai Orosháza 848, Sarkadi Sarkad 570, II Szarvasi Szarvas 821, Szeghatomi Szeghalom 1009, Forrás: KSH 16

19 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet A kistérség lakónépességének alakulását az alábbi táblázat mutatja be, az adatok január l. napjara.. vonatkoznak Lélekszám Lélekszám Lélekszám Kistérség Székhely (fő) (fő) (fő) Békéscsabai Békéscsaba Békési Békés Gyulai Gyula Mezőkovácsházai Battonya Orosházai Orosháza Sarkadi Sarkad Szarvasi Szarvas Szeghalomi Szeghalom Összesen: Békés megye Forrás: KSH Megyénkben 75 település található, amelyek közül Békéscsaba város megyeszékhely (megyei jogú város). Békés megyében Békéscsaba Megyei Jogú Városon kívül további 21 város és 53 község található. Békés megye városai: Battonya, Békés, Békéscsaba, Csorvás, Dévaványa, Elek, Füzesgyannat, Gyomaendrőd, Gyula, Kondoros, Körösladány, Medgyesegyháza, Mezőberény, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós, Újkígyós, Vésztő. Békés megye községei: Almáskamarás, Békéssámson, Békésszentandrás, Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Csabacsűd, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csárdaszállás, Doboz, Dombegyház, Dombiratos, Ecsegfalva, Gádoros, Gerendás, Geszt, Hunya, Kamut, Kardos, Kardoskút, Kaszaper, Kertészsziget, Kétegyháza, Kétsoprony, Kevennes, Kisdombegyház, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Kunágota, Lőkösháza, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Méhkerék, Mezőgyán, Murony, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Nagyszénás, Okány, Örménykút, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Sarkadkeresztúr, Szabadkígyós, Tarhos, Telekgerendás, Újszalonta, Végegyháza, Zsadány. A területfejlesztési törvény szerint a békéscsabai kistérség tartozik csak a fejlődő kistérség kategóriába, míg az orosházi, gyulai és szarvasi a felzárkózó kategóriába. A békési kistérség stagnáló, míg a mezőkovácsházi, sarkadi és a szeghalomi a lemaradó kategóriába sorolandók. A nyolc kistérség tagoltsága és fejlettségi szintje eltérő nagyságokat és szinteket mutatnak. 17

20 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet Békési 16% Gyulai 9% Békéscsabai 7% Mezökovácsháza i 16% Szarvasi 9% Sarkadi 10% Orosházai 15% Forrás: KSH A megyére igen jellemző a nagyobb lélekszámú falvak, un. nagyközségek (3-5 ezer fő) hálózata. E falvak közösségekbe gyűjtik össze erejüket, így kapcsolódnak amegye vérkeringésébe. Amegye összlakosságának több mint 60 %-a városokban él. Kistérségek te/epü/ésszerkezete Gyulai - I Békési Szeghalomi Szarvasi Sarkadi Orosházai Mezökovácsház ai I I I I I I C VáIOS I Község o Forrás: jogszabály, wikipédia A békéscsabai kistérség 5 település összefogásával alakult meg: Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi képviselő-testülete is támogatta a kistérségi elképzeléseket, így 2004 júliusában létrejött a békéscsabai kistérség január l-jén fő alkotta ezen terület népességét. Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában január l-től a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Kistérségi Csoportot hozott létre, ami ellátja a Társulás központi működtetésének feladatait. A Társulás jelenleg két szociális intézményt, a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központot, illetve a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézményt tartja fenn, valamint az orvosi ügyeleti ellátás biztosítása érdekében érvényes feladat-ellátási megállapodást kötött a Csaba Ügyeleti Korlátolt Felelősségű Társasággal. 18

21 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet A szociális és területfejlesztési területen a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás a hat tagönkormányzattal állt partnerségi kapcsolatban: Békéscsaba, Kétsoprony, Telekgerendás, Csabaszabadi, Szabadkígyós, Újkígyós. -- -r I,, 1ft -- ~.:.-- - I,/ _ ~ """' J"I"""" v...l a A1hl1ou' '''"; n '''~ 1 t< ~. / Forrás: VAT! Szabadkígyós Önkormányzat Képviselő-testülete a 2/2013. (II. 6.) számú Kt. határozatával úgy döntött, hogy nem kíván tagja lenni a Mötv. szerint megalakuló társulásnak, így július 1. napjától a Kistérségi Társulást az alábbi 5 település alkotja: A Békéscsabai kistérség települései évben A település neve A település típusa Települések lakosságszáma (fő) 1. Békéscsaba megvei iozú város Csabaszabadi község Kétsoprony község Telekgerendás község Uikígyós város Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Kistérségi Csoport II. 5. Békés megye foglalkoztatási helyzete, gazdasági aktivitása A megye munkaerő-piaci helyzete az egy évvel korábbinál valamivel kedvezőbb, mivel a II. negyedévbe a foglalkoztatottak számának növekedését a munkanélküliek csökkenése kísérte. A KSH munkaerő-felmérése szerint a megyében élő éves népesség gazdasági aktivitása II. negyedévében az első negyedévhez és az előző év azonos időszakához mérve is tovább javult. A megfigyelt népesség 55,3 %-a volt jelen amegye munkaerőpiacán,közülük 133,7 ezer fő foglalkoztatottként, 15,8 ezren pedig munkanélküliként I. negyedévéhez 19

22 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet mérve a foglalkoztatottak száma 9,4 ezer fővel bővült, a munkanélkülieké viszont 5 ezer fővel csökkent. Az aktivitási mutatók közül az előző negyedévihez képest az aktivitási arány 1,8 százalékponttal, a foglalkoztatási arány ennek kétszeresével bővült, a munkanélküliségi ráta viszont 3,8 százalékponttal mérséklődött, Az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatási ráta 3,1, az aktivitási 2,4 százalékponttal nőtt, a munkanélküliségé 1,8 százalékponttal csökkent. A munkaerőpiacot jellemző javulás mértéke meghaladta mind a régiós, mind az országos átlagot, de az itt élők helyzete még mindig kedvezőtlenebb az országosnál. A éves népesség gazdasági aktivitása, II. negyedév Foglalkoztatási arány, % 49,5 49,9,.",~.Jt.; l~t~~:.~'?,..~: J' ~ :j: D! ~.'~'.] 51,5 Munkanélküliségi ráta, % Jlktivitá~arány, O/O. 10,6 111,4 10,3.,.,,.",. ~ 155, ,4 o D Békés megyében D Dél-Alföldön Országosan A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Békés megyében június végén az egy évvel korábbinál 12 %-kal kevesebb, 20,6 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. A megyei kirendeltségeken regisztrált 2754 pályakezdő száma 33-mal kevesebb, mint egy évvel korábban. Békés megyében a regisztrált álláskeresők 51 %-a nő, 53 %-a 40 évesnél fiatalabb, mindkét érték az országos átlagot kis mértékben meghaladja. A regisztráció hossza szerint az álláskeresők közel harmada egy évnél hosszabb ideje keres munkát, arányuk egy év alatt emelkedett. Az álláskeresők számának csökkenése mellett nőtt a bejelentett üres álláshelyeké, ezért egy év alatt 14-ről ll-re csökkent az egy álláshelyre jutó álláskeresők száma, amely kedvezőbb az országos adatnál. A nyilvántartott álláskeresők december havi forgaimát az előző hónaphoz viszonyítva magasabb, az előző évhez képest alacsonyabb létszám-beáramlás jellemzi. A változás a nyilvántartásból kilépök esetében is hasonló, decemberben az előző havinál többen, az előző évinél kevesebben léptek ki a rendszerből decemberében 6007 fő fordult meg a nyilvántartásban, a belépők száma 3548 fő, a kilépőké 2459 fő volt. A belépők száma 420 fővel, a kilépöké 256-tal magasabb, mint az előző hónapban volt. A év ugyanezen időszakának adataihoz viszonyítva a belépők száma 1138 fővel, a kilépő ké 970 fővel csökkent. 20

23 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tervezet A forgalom fenti változása eredményeképpen a nyilvántartott álláskeresők zárólétszáma 1196 fővel marad az előző évi és 1089 fővel az előző havi alatt. december havi s 6 Q) O Amunkanélkiili nyilvántartásba be- és kilépjkfa-galma Békés megyében január - december Belépj Kilépj jan. I -, febr. márc. ȧpr. máj'.,. lun. "1 I I lu. aug'szept. okt. nov. dec. Forrás: Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Járást Munkaügyi Kirendeltsége A nyilvántartott álláskeresők közé belépők 4,7 %-a decemberben regisztráltatta magát első ízben, a nagyobbik hányad (95,3 %) azonban már korábban is szerepelt a regiszterben. Az álláskeresők többsége visszatérő ügyfél. A belépők 12,3 %-a pályakezdő, 87,7 %-a nem pályakezdő volt. A decemberi belépők nagyobbik hányada (63,4 %) a férfiak köréből került ki. Iskolai végzettség tekintetében a belépők 64 %-a középfokú végzettségű, jellemzően szakmunkás (38 %). A belépők fele (50,9 %) úgy kérte regisztrációját, hogy munkanélküli ellátásra nem volt jogosult, 34,7 %-uk munkanélküli ellátásban, 14,1 %-uk foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül. Békés megye nyilvántartott álláskeresőinek száma 2012 decemberének zárónapján fő volt. Ez az egy évvel korábbi létszámnál 1196 fővel alacsonyabb, az előző havinál 1089 fővel magasabb. A legtöbb álláskereső - a megyében regisztráltak 26,7 %-át - továbbra is Békéscsaba vonzáskörzetében található (6,6 ezer fő). Létszámában legkevesebbet - a megyében nyilvántartottak 5 %-át - a szarvasi térségben (1,2 ezer fő). A nyilvántartott álláskeresők előző évhez viszonyított megyei szinten mutatkozó csökkenése a kirendeltségeket eltérő mértékben érintette. A csökkenés a gyomaendrődi és a sarkadi térségben a legnagyobb, ahol -15,7, illetve -12,7 %-os a változás. Három munkaügyi körzetben az előző évhez képest növekedés látható, Békéscsabán 0,2 %-kal, Orosházán 0,6 %-kal, Szarvason 14,7 %-kal haladja meg a létszám az előző évit. Az előző hónaphoz képest viszonyított, megyei szinten 1089 fős növekmény, arányaiban a szarvasi (+11,2 %) és az orosházi (+7,1 %) körzetben eredményezett a legnagyobb mértékű létszámváltozást. A növekedés a legszerényebb a mezőkovácsházi (+ 1,7 %) és gyulai körzetben (+2,4 %) volt. 21