Lakossági monitoring vizsgálat 2002

Átírás

1 Az IKT eszközökhöz való lakossági hozzáférés és az eszközök használatának társadalmi-demográfiai vizsgálata: Lakossági monitoring vizsgálat 2002 Kutatásjelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megrendelésére január 1

2 A kutatás megrendelője az Informatikai és Hírközlési Minisztérium A kutatásjelentést a TÁRKI készítette A kutatás szakmai vezetője (Tárki Rt.): A kutatásjelentést készítették*: Dr. Fábián Zoltán Fábián Zoltán, Kiss Annamária és Rét Zsófia * A kutatásjelentés elkészítéséhez felhasználtuk a WIP kutatás évi gyorsjelentését, melyet Dessewffy Tibor, Fábián Zoltán, Galácz Anna, Gayer Zoltán, Medgyesi Márton, Rét Zsófia és Rigler András készítettek. World Internet Project >>A digitális jövő térképe<< A magyar társadalom és az Internet. Budapest ITTK-TÁRKI. TÁRKI Rt Budapest Budaörsi út 45 t: , f:

3 Tartalom Tartalom...3 Vezetői összefoglaló...5 Bevezetés...8 A háztartások ellátottsága infokommunikációs eszközökkel...9 Otthoni számítógép...9 Vezetékes és mobiltelefon...16 Otthoni internet...21 Televízió, és multimédia...28 A számítógép-használat színterei...28 Internethasználat...30 Az internethasználat típusai, avagy mire használják az internetet?...33 Elektronikus levelezés ( )...34 Online vásárlás...35 Az internet nem használatának okai...35 Belépési szándékok az internetezők táborába...38 Az IKT hozzáférés meghatározói és jellemzői...41 TÁRKI IKT Hozzáférési Index...41 TÁRKI IKT Hozzáférési Index összetevői...41 A TÁRKI IKT Hozzáférési index és az index összetevőinek időbeli változása...42 Az IKT Hozzáférés szintjei...44 A háztartások IKT eszközökhöz való hozzáférésének társadalmi-demográfiai meghatározói 45 Az IKT eszközök használatának meghatározói és jellemzői...52 A TÁRKI IKT Használati Index konstrukciója...52 A TÁRKI IKT Használati Index és az index összetevőinek időbeli változása...53 A használati szintek szerint képzett csoportok arányának változása...55 Az IKT eszközök használatának társadalmi-demográfiai meghatározói...57 Az internettel kapcsolatos lakossági attitűdök...61 Az internettel kapcsolatos attitűdök...63 Elégedettség az internettel...65 Az internet és más médiumok fontosságának megítélése...68 Lakossági e-europe+ indikátorok

4 A nemzeti kutatási és oktatási hálózatok külső és belső kapcsolatai...71 eeurope eeurope2002 Akció Terv...80 eeurope 2005: mindenki információs társadalma...83 e-europe 2005 indikátorok listája Függelék: Kereszttáblák, ábrák Függelék A World Internet Project magyarországi megvalósításának módszertana: Mintaleírás, súlyozás A megfigyelt eredmények statisztikai hibájáról Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke A TÁRKI információs társadalommal kapcsolatos kutatásjelentései

5 Vezetői összefoglaló Hozzáférés az IKT eszközökhöz Az otthoni számítógép terjedésének üteme 2001 és 2002 között lassult, szeptemberében a háztartások 26 százaléka rendelkezett számítógéppel. A vezetékes telefonnal való ellátottság mind összességében, mind pedig régiónként vizsgálva hasonlóan alakul, mint 2001-ben: 2002-ben Magyarországon a háztartások mintegy háromnegyede rendelkezett vezetékes telefonnal hez képest 15 százalékponttal növekedett (63 százalékra) azon háztartások aránya, ahol legalább egy mobiltelefon található. Az otthoni internet-hozzáférés tekintetében a sokak által kívánatosnak tartott dinamikus növekedés 2002-ben még váratott magára: a magyar háztartások 8 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel 2002 őszén, szemben az egy évvel korábbi 6 százalékos aránnyal. Az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások körében Magyarországon alacsonyabb az analóg modemen keresztül csatlakozók aránya, mint az Európai Unió 15 tagállamában átlagosan. Hazánkban viszont magasabb az ISDN vonalon és a kábelen keresztül kapcsolódó háztartások aránya. Az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó 13 ország közül mindössze Románia és Törökország hozzáférési indikátora volt alacsonyabb a Magyarországinál. Videomagnóval már 2001-ben is a háztartások több mint fele rendelkezett, 2002-ben pedig a megfigyelt arány 54 százalék. A háztartások 53 százalékában volt kábeltelevízió vételre alkalmas kábel bevezetve. Ezek a háztartások átlagosan 29 televízió csatornát fognak készülékükön. Parabolaantennával a háztartások 17 százaléka volt felszerelve, és a műholdvételi lehetőség átlagosan 36 csatorna vételét tette lehetővé. IKT eszközök használata A mobil penetráció a személyek körében is dinamikusan nőtt: 2001-ben a 14 éves idősebb lakosság 40 százaléka használt mobiltelefont, 2002 őszére viszont 56 százalékra emelkedett ez az arány. A magyar lakosság háromtizede használt rendszeresen vagy alkalmanként 5

6 számítógépet 2002 decemberében. Az augusztusi használati arányhoz képest nem történt változás. A számítógép használatának leggyakoribb helye a munkahely, az otthon és az iskola őszén a 15 éves és idősebb lakosság 21 százaléka szokott internetet használni. Az internetet használók aránya a 18 éves és idősebbek körében 18 százalék. A legalább heti rendszerességgel internetezők aránya 17 százalék az alapsokaságnak tekintett 15 évesnél idősebb népesség körében. A legnépszerűbb internetes tevékenységek csakúgy, mint 2001-ben: az e- mailezés és a munkával kapcsolatos információkeresés. A tavalyi adatfelvétel óta nemcsak az ezők lakosságon belüli aránya növekedett, hanem valamelyest emelkedett az egy ezőre jutó fogadott és küldött levelek száma is, különösen a munkaügyben folytatott levelezések tekintetében. Az internetezők túlnyomó többsége soha nem vásárolt még az interneten keresztül, és ebben a tekintetben tavaly óta gyakorlatilag nem is történt változás. A nem használat indokait vizsgálva nem sok változást tapasztalunk a évi adatokhoz képest. Legtöbben (44 %) továbbra is a számítógép hiánya miatt nem interneteznek, s a tavalyihoz hasonlóan magas (40 %), akik azért nem használják a világhálót, mert az nem érdekli őket. Továbbra is sokan (21 %) azért nem használják a világhálót, mert túl drágának találják az elérést, és jelentősnek mondható azok aránya (17 %), akik azért nem interneteznek, mert nem tudják használni a szükséges eszközöket. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalabbak főképp gazdasági okokból nem használják az internetet (nincs számítógépük, vagy túl költséges az internetezés), az idősebbek pedig inkább kulturális és kognitív okokból. A nem internetezők közül 2002-ben még a 2001-ben tapasztaltaknál is kevesebben, mindössze 9% nyilatkozott úgy, hogy nagyon valószínűnek vagy valószínűnek tartja, hogy egy éven belül rendszeres internethasználó lesz. Az IKT Használati Index országos értéke a 14/15 éves és idősebb lakosságra vetítve szeptember és szeptember között 8 ponttal növekedett 13-ról 21 pontra, ami tekintve az alacsony bázis értéket 6

7 jelentős arányú (62 százalékos) növekedést jelent. Az info-kommunikációs technológiai (IKT) eszközök használatát életstílusbeli különbségek határozzák meg. Az egyéni életstílusban a társadalmi státus és az értékválasztások kifelé (a társas környezet felé) manifesztálódnak a fogyasztási szokásokban. A társadalmi-demográfiai változók hatásai közül az IKT használati indexre az életkoré a legjelentősebb. A használatot ezt követően az otthoni hozzáférési jellemzők, a személyes jövedelem és az iskolai végzettség befolyásolják a leginkább. Attitűdök Az internet használatával kapcsolatos tények elemzését fontos kiegészítésekkel láthatjuk el az attitűdök és hiedelmek vizsgálatán keresztül. A 2002-es adatok szerint az új médiumok megítélése tovább javult. Egyik kérdésünkben idén is azt firtattuk, hogy a használók és a nem használók általában hogyan ítélik meg az új kommunikációs technológiák (internet, mobiltelefon) terjedésének folyamatát: azok jobbá vagy rosszabbá teszik-e világot. Hasonlóan a 2001-ben megfigyelt válaszokhoz 2002-ben is pozitívan viszonyult a magyar lakosság az IKT eszközök fejlődéséhez. Korábban a válaszolók kétharmada (66%), 2002-ben pedig 70 százaléka tekinti a technológiai fejlődést hasznos folyamatnak. A magyar felhasználók leginkább a világhálón található információk mennyiségével elégedettek, legkevésbé pedig az internetes csatlakozás sebességével. Meglehetősen jónak értékelik a más emberekkel való kommunikáció lehetőségét, valamint az információkhoz jutás egyszerűségét. Az internetezők több mint fele szerint a világhálón fellelhető információk legnagyobb hányada megbízhatónak tekinthető a nem használóknak viszont csak ötöde gondolja általánosan megbízható forrásnak a netet. 7

8 Bevezetés 2001-ben a Tárki Rt. vezette azt a konzorciumot (Virtuális Tér-figyelő Rendszer), melyet a MEH IKB bízott meg az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság terjedésének monitoring kutatásával. Az ezzel kapcsolatos statisztikai jelzőszámokat a kormányzat az EU csatlakozással összefüggésben az ún e-europe akcióterv keretében nemzetközi összehasonlításra is felhasználja ben a megalakult Informatikai és Hírközlési Minisztérium kifejezte szándékát a lakossági, vállalati és kormányzati monitoring kutatás folytatására. A lakossági monitoring adatfelvételt a Tárki Rt. a és 12. havi Omnibusz, valamint a WIP 2002 kutatás keretében végezte el. A jelen kutatásjelentés a évi vizsgálatsorozat kutatási összefoglalója. 8

9 A háztartások ellátottsága infokommunikációs eszközökkel Otthoni számítógép Az otthoni számítógép terjedésének üteme 2001 és 2002 között lassult szeptemberben a háztartások 26 százaléka rendelkezett számítógéppel A magyarországi háztartások 26 százalékában van legalább egy számítógép, ez a 2001-ben mért 22%-os elterjedtséghez képest 4 százalékos növekedést jelent. A számítógép-ellátottság növekedésének üteme 2002-ben lelassulni látszik: míg 2001-ben az előző évhez képest közel 30 százalékkal több háztartásban volt személyi számítógép, az idei ellátottság a tavalyihoz képest már csak 14 százalékkal magasabb. (1. ábra) 1. ábra A háztartások számítógép ellátottsága, (százalékok)* * Forrás: TÁRKI Háztartásvizsgálatok, WIP

10 2001. évi előrejelzés 2002-re Otthoni számítógép elterjedtségének előrejelzése 2003-ra A tavalyi trendelemzéseink szerint melyek az 1998 óta eltelt időszakra vonatkoztak, 2002-re lineáris trend esetén 25, exponenciális trend esetén 28 százalékos háztartási ellátottsági arányt kellett volna kapnunk. A megfigyelt 26 százalékos arány a lineáris trendhez van közelebb, ami azt mutatja, hogy az otthoni számítógép terjedésének dinamikus időszaka még nem kezdődött el. Hasonló módszerrel (az közötti trend figyelembevételével) a jövő évi számítógép ellátottság százalék közötti értékre prognosztizálható, hacsak nem következik be lényeges változás a háztartások számítógéphez jutásának esélyében. (2. ábra) 2. ábra Az otthoni számítógép terjedése, előrejelzés 2003-ra Otthoni PC Expon. (Otthoni PC) Otthoni PC Lineáris (Otthoni PC) * * * 2002-ben előrejelzett érték szeptemberében várhatóan 33 százalék körül lesz az otthoni PC elterjedtsége A augusztus-szeptemberi adatfelvételt követően a TÁRKI frissebb eredményei szerint 2003 elejére az otthoni számítógép penetráció a háztartások körében elérte a 30 százalékot. Ennek fényében abban bízhatunk, hogy 2003 őszére a korábbi becslés felső határa (33 %) körül várható az otthoni számítógép elterjedtsége, különös tekintettel az IHM által indított újabb programokra, melyek az otthoni számítógépek elterjedését ösztönzik. 10

11 Magyarország a 13 csatlakozni szándékozó ország közül a 9. helyen állt a PC penetráció szempontjából Az otthoni számítógép penetráció szempontjából az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok körében Magyarország megelőzi Bulgáriát, Törökországot, Romániát és Lettországot. A 13 tagjelölt átlagos 20 százalékos otthoni PC penetrációs mutatóját meghaladjuk, de sorrendben mindössze a kilencedikek vagyunk a Candidate Countries Eurobarometer kutatás 2002-es adatai szerint. (3. ábra) 3. ábra Van-e Önnek vagy a háztartás más tagjának otthoni számítógépe? (A rendelkezők %-os aránya a 15 éves és idősebb népesség körében, november május)* Bulgária 10 8 Törökország Románia Csatlakozni szándékozó országok (13) Lettország Magy arország Litv ánia Szlov ákia Lengy elország Észtország Csehország Ciprus Málta Szlov énia * Forrás: Candidate Countries Eurobarometer Fejlett OECD országok: 50 % feletti otthoni PC penetráció A gazdaságilag fejlettebb OECD országokban az otthoni számítógép elterjedtsége 50 százalék feletti volt már 2001-ben. (4. ábra) 11

12 80 4. ábra Az otthoni számítógép elterjedtsége (%) egyes OECD országokban ( ) Dánia Svájc Svédország Korea USA Kanada Ausztrália Németország Forrás: OECD, ICT database, August 2002 Finnország Japán Egyesült Királyság Új Zéland Belgium Portugália Ausztria Franciaország Irország Spanyolország Olaszország Törökország Mexikó Az otthoni PC ellátottság regionális jellemzői: Budapest és a központi régió átlag feletti Az Alföldi régiók pedig átlag alatti ellátottságúak A háztartások személyi számítógéppel való ellátottsága régiónként jelentős különbségeket mutat. Az átlagosnál magasabb az olyan háztartások aránya, ahol van számítógép a Budapest környéki régióban (36 %). A Dunántúlon az ellátottság átlagos szintű (25-27%). A legkisebb arányban az alföldi háztartásokban található számítógép. Ugyanakkor éppen a dél-alföldi régióban mérhető az egyik legdinamikusabb bővülés: az itt mért 19 százalékos ellátottság a tavalyi arányhoz képest 34 százalékos növekedést jelent, ilyen mértékű növekedés ezenkívül csak Közép-Dunántúlon tapasztalható. (5. ábra) 12

13 5. ábra: A háztartások számítógép-ellátottsága régiónként, (százalék) Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Otthoni PC ellátottság és jövedelmi helyzet Azt, hogy a háztartásokban van-e számítógép, jelentős mértékben meghatározza a háztartások jövedelme. Ezen belül is erősebb a háztartás összjövedelmének meghatározó ereje: míg az összjövedelem szerinti alsó ötödben csak 4% a számítógéppel rendelkező háztartások aránya, a felső jövedelmi ötödben ez az érték 55%. Kisebb mértékben, de az egy főre jutó jövedelem nagysága is befolyásolja a számítógép-ellátottságot: az alsó négy jövedelmi ötödben 20% körüli, a legfelsőben pedig 36%-os arányban találhatók számítógéppel rendelkező háztartások. (6. ábra) 13

14 6. ábra A háztartások számítógép-ellátottsága a háztartások jövedelmi szintje szerint (százalékok) Alsó ötöd 2. ötöd 3. ötöd 4. ötöd felső ötöd Háztartás összes jövedelme Háztartás egy főre jutó jövedelme Iskolai végzettség és otthoni számítógép Az otthoni számítógép-ellátottságot természetesen nemcsak háztartások, hanem személyek szintjén is vizsgálhatjuk. Ebben az esetben azt látjuk, hogy a magyar lakosok 30 százalékának van otthoni számítógépe, ami 3 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Ezen belül azonban nagy különbségek mutatkoznak a kérdezettek iskolai végzettsége és életkora szerint. Az alapfokú és szakmunkás végzettségűek körében a számítógéppel való ellátottság az átlag alatt van, míg az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek az átlagnál jóval nagyobb valószínűséggel élnek olyan háztartásban, ahol van számítógép. Ugyanakkor megállapítható, hogy az iskolai végzettség szerinti különbségek csökkenő tendenciát mutatnak: a legnagyobb mértékben (23 százalékkal) éppen az alapfokú végzettségűek körében nőtt a számítógép-ellátottság, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél a bővülés csak 2% volt. (7. ábra) 14

15 7. ábra Az otthoni számítógéphez való hozzáférés iskolai végzettség szerint (százalékok) felsőfokú érettségi szakmunkásképző max. 8 általános Életkor és otthoni számítógép: évesek több, mint fele PC-vel ellátott háztartásokban él Az életkor, a tavaly megfigyeltekhez hasonlóan meghatározó szerepet játszik a számítógéppel való ellátottságban. A legmagasabb számítógépellátottsági arányt a évesek csoportjában mértük. Őket követi a éves és a éves korcsoport. A legidősebb, 60 év feletti korcsoportban a számítógép-ellátottság jóval átlag alatti. (8. ábra) 8. ábra Az otthoni számítógéphez való hozzáférés korcsoportonként (százalékok) éves éves éves éves éves 60 vagy idősebb

16 A roma lakosság ellátottsága othhoni PC-vel A roma lakosság társadalmi hátrányai a tavalyi évhez hasonlóan idén is megmutatkoznak: a kérdezőbiztosok által cigánynak minősített megkérdezettek csupán 10 százaléka él PC-vel ellátott háztartásban, szemben a nem cigány többség 31 százalékával. Ugyanakkor a lemaradás ebben a tekintetben csökkenni látszik: a roma lakosságon belül a tavalyi 5 százalékhoz képest duplájára nőtt a számítógéppel rendelkezők aránya, míg a nem romák csoportjában a növekedés csak 11% volt. Vezetékes és mobiltelefon A háztartások vezetékes telefonnal való ellátottságának regionális jellemzői Stagnáló vezetékes telefon ellátottság Az otthoni internet-hozzáférés legelterjedtebb módja a vezetékes telefonvonalon keresztüli analóg (dial up) modemes csatlakozás, ezért fontos megvizsgálni a háztartások vezetékes telefonnal való ellátottságát ben Magyarországon a háztartások mintegy háromnegyede rendelkezett vezetékes telefonnal. Az ország területén azonban nem egyenletes a telefonellátottság: a legnagyobb arányban (82%) a középmagyarországi és a nyugat-dunántúli régióban találhatók vezetékes telefonnal rendelkező háztartások, a Dél-Alföldön ezzel szemben kevesebb mint kétharmad a telefonos háztartások aránya. (9. ábra) Figyelembe véve a dél-alföldi régió lemaradását mind az otthoni PC, mind pedig a vezetékes telefon vonatkozásában a régió lemaradása az otthoni internet-ellátottság vonatkozásában is jelentős, mint azt a későbbiekben bemutatjuk. (vö. 15. ábra) A vezetékes telefonnal való ellátottság mind összességében, mind pedig régiónként vizsgálva hasonlóan alakul, mint 2001-ben: néhány régióban egy-két százalékpontos eltérés tapasztalható a korábbi értékhez képest, de jelentős változás nem következett be 1. 1 Megjegyzendő, hogy a Hírközlési Felügyelet nyilvántartása és számításai szerint szeptemberében a háztartások 76 százalékában, 2002 szeptemberében pedig 73 százalékában volt vezetékes telefon. 16

17 9. ábra A háztartások vezetékes telefonnal való ellátottsága régiónként (százalékok) Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Mobiltelefon: dinamikus növekedés a háztartási és egyéni szintű peentrációban A foglalkoztatottak ellátottsága 73 % 2001-hez képest 15 százalékponttal növekedett (63 százalékra) azon háztartások aránya, ahol legalább egy mobiltelefon található. A mobil penetráció a személyek körében is dinamikusan nőtt: 2001-ben a 14 éves idősebb lakosság 40 százaléka használt mobiltelefont, 2002 őszére viszont 56 százalékra emelkedett ez az arány. Fontos megjegyezni, hogy a WAP-os (internetre csatlakozásra kész) készüléket használók aránya egy év alatt több, mint kétszeresére, 18 százalékra nőtt. A foglalkoztatottak (alkalmazottak, önálló vállalkozók) 73 százalékának volt szeptemberében mobiltelefonja és ezen belül egyes önálló kategóriákban a penetráció már meghaladja a 90 százalékot. (10. ábra) 17

18 10. ábra A (WAP-os) mobiltelefonnal rendelkezők aránya a foglalkozási kategóriákban a foglalkoztatott népesség körében, 2002 (százalék)* mezőgazdasági fizikai segédmunkás betanított munkás szakmunkás egyéni gazda iparos kereskedő-szolgáltató szellemi szabadfoglalkozású egyéb szellemi beosztott értelmiségi alsó vezető közép vezető felső vezető Foglalkoztatott népesség átlagosan Van WAP-os mobiltelefonja (%) Van mobiltelefonja (%) A mobiltelefon tehát az az info-kommunikációs eszköz, amelynek terjedése egy rendkívül dinamikus időbeli trendet írt le Magyarországon, szemben az otthoni számítógépek terjedésének lassabb ütemű diffuziójával. A penetráció egyes társadalmi csoportokban vélhetőleg már elérte a telítettségi küszöböt, de a terjedés extenzív időszaka szeptemberében még nem zárult le. Elkezdődik azonban az az időszak, mikor a felhasználók megtartása lesz a szolgáltatók számára a legfontosabb cél, és ennek következtében az értéknövelt szolgáltatások így az adat továbbítás szerepe egyre jelentősebbé válik majd. (Megjegyzendő, hogy a TÁRKI frissebb adatai szerint a év végén hasonlóan a korábbi évekhez jelentős növekedés volt tapasztalható: a decemberi adatok szerint a háztartások 65 százalékában volt mobiltelefon.) 18

19 A mobiltelefon előfizetések dinamikus növekedéséről tanúskodtak a Hírközlési Felügyelet (HIF) decemberi adatai is. (11. ábra) 11. ábra 100 lakosra jutó digitális aktív előfizetések száma a hónap végén (db)* ,3 34,3 36,6 39,0 41,1 43,5 49,6 52,6 56,0 59,1 61,8 67,6 64, * Megjegyzés: A mutatót a KSH népesség adatai és a szolgáltatók nyilvántartása alapján az alábbi módon képzik: (Összes aktív SIM kártya / Népesség szám) *100. Forrás: HIF ( A mobiltelefon penetrációt tekintve Magyarország a csatlakozni kívánó 13 ország körében a 6. helyen állt a májusi Candidate Countries Eurobarometer felmérés eredményei szerint. (12. ábra) 19

20 12. ábra Van-e Önnek vagy a háztartás más tagjának mobiltelefonja? (A rendelkezők %-os aránya a 15 éves és idősebb népesség körében, május)* Szlovénia 80 Málta 76 Ciprus Csehország Észtország Magyarország Szlovákia Litvánia Lettország Törökország Csatlakozni szándékozó országok (13) 50 Lengyelország 45 Románia Bulgária * Forrás: Candidate Countries Eurobarometer

21 Otthoni internet A lassan formálódó magyarországi információs társadalomnak már a korábbi években is az volt a jellemzője, hogy az internethez csak kevesen férhettek hozzá otthonukból. A sokak által kívánatosnak tartott dinamikus növekedés e tekintetben 2002-ben még váratott magára: a magyar háztartások 8 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel 2002 őszén, szemben az egy évvel korábbi 6 százalékos aránnyal. (13. ábra) 13. ábra Az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya ( )* Forrás: TÁRKI Háztartás-vizsgálatok, WIP Az internetelérés aránya pozitív összefüggésben áll a települések méretével: minél nagyobb településről van szó, annál nagyobb arányban rendelkeznek interneteléréssel az adott településen található háztartások. Míg az 1000 fő alatti falvakban csak a háztartások 2 százalékából lehet használni az internetet, addig Budapesten ez az arány eléri a 16 százalékot. (14. ábra) 21

22 14. ábra Az otthoni internet-hozzáférés a lakóhely mérete szerint, (százalékok) Budapest 100 ezer fő felett ezer fő ezer fő ezer fő 5-10 ezer fő 2-5 ezer fő 1-2 ezer fő 1000 fő alatt Otthoni internethozzáférés regionális bontásban Regionális szempontból a közép-magyarországi régióban élő háztartások átlagnál jobb hozzáférési mutatója (14 %) emelkedik ki. A dunántúli térségek legfeljebb az országos átlagot érik el, illetve közelítik meg (6-8 %), az alföldi és észak-magyarországi régiók hátránya jelentős az otthoni internethozzáférés arányait (3-4 %) tekintve. (15. ábra) 22

23 15. ábra Az otthoni internethozzáféréssel rendelkező háztartások aránya régiónként, 2002 Dél-alföld Észak-alföld 4 4 Észak-Magyarország 3 Dél-Dunántúl 6 Nyugat-Dunántúl 8 Közép-Dunántúl 6 Közép-Magyarország A kisebb településeken az otthoni Internet terjedésének dinamikája átlag feletti Jövedelem és otthoni internethozzáférés Mindenképpen pozitív tendencia, hogy az interneteléréssel rendelkező háztartások aránya nemcsak Budapesten, hanem a kisebb településeken is növekszik. Ez az arány Budapesten 13%-ról 16%-ra növekedett 2001 és 2002 között, míg az 1000 fő alatti és a 2-5 ezer fő közötti településeken megduplázódott. A számítógép-ellátottsághoz hasonlóan az otthoni internet-hozzáférést is erősen meghatározza a háztartás jövedelme. Az összes jövedelem nagysága alapján képzett ún. jövedelemkvintilisek szerint a legalsó csoportba tartozó háztartások a évi eredményekhez hasonlóan egyáltalán nem rendelkeznek internet-eléréssel, a legmagasabb jövedelmű háztartásoknak pedig majdnem az ötödében van internet. A növekedés azonban nem egyenletes: a legfelső ötödbeli arány még a negyedik ötödbe tartozó háztartások internet-hozzáférési arányának is több mint háromszorosa. (16. ábra) 23

24 16. ábra Az otthoni internet-hozzáférés aránya az összes háztartás jövedelem szerinti ötödökben (százalékok) Alsó ötöd 2. ötöd 3. ötöd 4. ötöd felső ötöd Magyarországon alacsonyabb az analóg modemen keresztül csatlakozó háztartások aránya, mint az EU 15 tagállamában. Az otthoni interneteléréssel rendelkező háztartások több mint fele (54%) jelenleg analóg modemmel kapcsolódik a világhálóra. ISDN vonalon keresztül 21 százalék, szélessávú kábel- 14, illetve ADSL kapcsolattal a háztartások 3 százaléka rendelkezik. Kiemelendő, hogy az otthoni internethozzáféréssel rendelkező háztartások körében Magyarországon alacsonyabb az analóg modemen keresztül csatlakozók aránya, mint az Európai Unió 15 tagállamában átlagosan. Hazánkban viszont magasabb az ISDN vonalon és a kábelen keresztül kapcsolódó háztartások aránya. (17. ábra) 24

25 17. ábra Az internethez való csatlakozás típusa az EU 15 tagállamában és Magyarországon, 2002 (Az otthoni internethozzáféréssel rendelkező háztartások körében, %)* EU15 Magyarország Analóg modem ISDN ADSL kábel egy éb NT/NV * Forrás: Eurobarometer, 2002 május-június, ITTK-TÁRKI WIP Az otthoni internethozzáférés tekintetében Magyarország a 11. helyen van a 13 csatlakozni szándékozó ország körében. Élvonalbeli országok az egykori szocialista országok közül: Szlovénia és Csehország Nemzetközi összehasonlításban azonban mindenekelőtt az otthoni hozzáféréssel rendelkező háztartások és személyek alacsony arányát kell kiemelni. Az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok körében e mutató átlaga 12 százalék volt 2002-ben, az EU 15 tagállamában pedig 40 százalék. A csatlakozni szándékozók közül mindössze Románia és Törökország hozzáférési indikátora volt alacsonyabb (6 illetve 7 %) a Magyarországinál. (18. ábra) A csatlakozni szándékozó, egykori szocialista országok közül Szlovénia emelkedik ki az otthoni internethozzáférés kimagasló arányával (36 %), amely már megközelíti az EU tagállamok átlagos szintjét. 20 százalék feletti penetrációval jellemezhető Litvánia (22 %), Észtország (23 %) és Csehország (27 %). (18. ábra) 25

26 18. ábra Az otthoni internethozzáféréssel rendelkezők aránya a 15 éves és idősebb népesség körében az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok körében ( )* Törökország 6 9 Románia Magyarország Lettország Bulgária 9 10 Csatlakozni szándékozó országok (13) Szlovákia Lengyelország Litvánia Észtország Csehország Ciprus Szlovénia Málta EU 15 - Élenjárók: Dánia, Hollandia, Svédország - Leszakadó: Görögország * Forrás: Candidate Countries Eurobarometer Az EU tagok közül a legmagasabb otthoni internethozzáférési penetráció Dániában, Hollandiában és Svédországban figyelhető meg, ahol közel a háztartások kétharmadában (64-65 %) van internethozzáférés. A legalacsonyabb hozzáférési mutatója Görögországnak van, amely messze leszakadt az EU átlagától és mindössze a görög háztartások 9-10 % fér hozzá az internethez. (19. ábra) 26

27 19. ábra Az otthoni internethozzáférés aránya a 15 éves és idősebb népesség körében az Európai Unió 15 tagállamában* Spanyolország Olaszország EU15 Németország Írország Finnország Svédország Dánia (május) (november) * Forrás: Flash Eurobarometer kutatásjelentések ( 27

28 Televízió, és multimédia Televízió és teletext Kábeltelevízió és parabolaantenna Videomagnó, DVD, Hifi Színes televíziója 2002-ben a háztartások 95 százalékának volt és a háztartások 48 százaléka teletext vételre is alkalmas készülékkel rendelkezett. A 15 éves és idősebb lakosság 40 százaléka szokta használni a teletextet. Mind a teletext hozzáférés, mind pedig annak használata növekedett a tavalyi évhez képest. A háztartások 53 százalékában volt kábeltelevízió vételre alkalmas kábel bevezetve. Ezek a háztartások átlagosan 29 televízió csatornát fognak készülékükön. Parabolaantennával a háztartások 17 százaléka volt felszerelve, és a műholdvételi lehetőség átlagosan 36 csatorna vételét tette lehetővé. Videomagnóval már 2001-ben is a háztartások több mint fele rendelkezett, 2002-ben pedig a megfigyelt arány 54 százalék. A tavalyi évhez képest megduplázódott a házimozival, DVD lejátszó berendezéssel rendelkező háztartások aránya, amely az idei adataink szerint 4 százalékos elterjedtséget mutat. A HIFI berendezések elterjedtsége is nőtt a háztartásokban 31-ről 36 százalékra. A számítógép-használat színterei A számítógép használatról a következőkben a TÁRKI és 12. havi Omnibusz adatfájlját használjuk fel. Mindkét kutatásban az IHM megrendelésére részletesen vizsgáltuk a számítógép-használat elterjedtségét a használat helye szerinti bontásban. Az augusztusi Omnibusz vizsgálat a WIP adatfelvétel kiegészítő mintája volt egyben. A decemberi Omnibusz felvétel 1020 fős országos mintán zajlott. Mindkét adatfelvétel a 18 éves és idősebb népesség körében zajlott. A magyar lakosság háromtizede használt rendszeresen vagy alkalmanként számítógépet 2002 decemberében. Az augusztusi használati arányhoz képest nem történt változás. A számítógépet használók és nem használók a főbb társadalmi változók szerint igen jellegzetes különbségeket mutatnak. A használók 28