Lakossági monitoring vizsgálat 2002

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Lakossági monitoring vizsgálat 2002"

Átírás

1 Az IKT eszközökhöz való lakossági hozzáférés és az eszközök használatának társadalmi-demográfiai vizsgálata: Lakossági monitoring vizsgálat 2002 Kutatásjelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megrendelésére január 1

2 A kutatás megrendelője az Informatikai és Hírközlési Minisztérium A kutatásjelentést a TÁRKI készítette A kutatás szakmai vezetője (Tárki Rt.): A kutatásjelentést készítették*: Dr. Fábián Zoltán Fábián Zoltán, Kiss Annamária és Rét Zsófia * A kutatásjelentés elkészítéséhez felhasználtuk a WIP kutatás évi gyorsjelentését, melyet Dessewffy Tibor, Fábián Zoltán, Galácz Anna, Gayer Zoltán, Medgyesi Márton, Rét Zsófia és Rigler András készítettek. World Internet Project >>A digitális jövő térképe<< A magyar társadalom és az Internet. Budapest ITTK-TÁRKI. TÁRKI Rt Budapest Budaörsi út 45 t: , f:

3 Tartalom Tartalom...3 Vezetői összefoglaló...5 Bevezetés...8 A háztartások ellátottsága infokommunikációs eszközökkel...9 Otthoni számítógép...9 Vezetékes és mobiltelefon...16 Otthoni internet...21 Televízió, és multimédia...28 A számítógép-használat színterei...28 Internethasználat...30 Az internethasználat típusai, avagy mire használják az internetet?...33 Elektronikus levelezés ( )...34 Online vásárlás...35 Az internet nem használatának okai...35 Belépési szándékok az internetezők táborába...38 Az IKT hozzáférés meghatározói és jellemzői...41 TÁRKI IKT Hozzáférési Index...41 TÁRKI IKT Hozzáférési Index összetevői...41 A TÁRKI IKT Hozzáférési index és az index összetevőinek időbeli változása...42 Az IKT Hozzáférés szintjei...44 A háztartások IKT eszközökhöz való hozzáférésének társadalmi-demográfiai meghatározói 45 Az IKT eszközök használatának meghatározói és jellemzői...52 A TÁRKI IKT Használati Index konstrukciója...52 A TÁRKI IKT Használati Index és az index összetevőinek időbeli változása...53 A használati szintek szerint képzett csoportok arányának változása...55 Az IKT eszközök használatának társadalmi-demográfiai meghatározói...57 Az internettel kapcsolatos lakossági attitűdök...61 Az internettel kapcsolatos attitűdök...63 Elégedettség az internettel...65 Az internet és más médiumok fontosságának megítélése...68 Lakossági e-europe+ indikátorok

4 A nemzeti kutatási és oktatási hálózatok külső és belső kapcsolatai...71 eeurope eeurope2002 Akció Terv...80 eeurope 2005: mindenki információs társadalma...83 e-europe 2005 indikátorok listája Függelék: Kereszttáblák, ábrák Függelék A World Internet Project magyarországi megvalósításának módszertana: Mintaleírás, súlyozás A megfigyelt eredmények statisztikai hibájáról Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke A TÁRKI információs társadalommal kapcsolatos kutatásjelentései

5 Vezetői összefoglaló Hozzáférés az IKT eszközökhöz Az otthoni számítógép terjedésének üteme 2001 és 2002 között lassult, szeptemberében a háztartások 26 százaléka rendelkezett számítógéppel. A vezetékes telefonnal való ellátottság mind összességében, mind pedig régiónként vizsgálva hasonlóan alakul, mint 2001-ben: 2002-ben Magyarországon a háztartások mintegy háromnegyede rendelkezett vezetékes telefonnal hez képest 15 százalékponttal növekedett (63 százalékra) azon háztartások aránya, ahol legalább egy mobiltelefon található. Az otthoni internet-hozzáférés tekintetében a sokak által kívánatosnak tartott dinamikus növekedés 2002-ben még váratott magára: a magyar háztartások 8 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel 2002 őszén, szemben az egy évvel korábbi 6 százalékos aránnyal. Az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások körében Magyarországon alacsonyabb az analóg modemen keresztül csatlakozók aránya, mint az Európai Unió 15 tagállamában átlagosan. Hazánkban viszont magasabb az ISDN vonalon és a kábelen keresztül kapcsolódó háztartások aránya. Az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó 13 ország közül mindössze Románia és Törökország hozzáférési indikátora volt alacsonyabb a Magyarországinál. Videomagnóval már 2001-ben is a háztartások több mint fele rendelkezett, 2002-ben pedig a megfigyelt arány 54 százalék. A háztartások 53 százalékában volt kábeltelevízió vételre alkalmas kábel bevezetve. Ezek a háztartások átlagosan 29 televízió csatornát fognak készülékükön. Parabolaantennával a háztartások 17 százaléka volt felszerelve, és a műholdvételi lehetőség átlagosan 36 csatorna vételét tette lehetővé. IKT eszközök használata A mobil penetráció a személyek körében is dinamikusan nőtt: 2001-ben a 14 éves idősebb lakosság 40 százaléka használt mobiltelefont, 2002 őszére viszont 56 százalékra emelkedett ez az arány. A magyar lakosság háromtizede használt rendszeresen vagy alkalmanként 5

6 számítógépet 2002 decemberében. Az augusztusi használati arányhoz képest nem történt változás. A számítógép használatának leggyakoribb helye a munkahely, az otthon és az iskola őszén a 15 éves és idősebb lakosság 21 százaléka szokott internetet használni. Az internetet használók aránya a 18 éves és idősebbek körében 18 százalék. A legalább heti rendszerességgel internetezők aránya 17 százalék az alapsokaságnak tekintett 15 évesnél idősebb népesség körében. A legnépszerűbb internetes tevékenységek csakúgy, mint 2001-ben: az e- mailezés és a munkával kapcsolatos információkeresés. A tavalyi adatfelvétel óta nemcsak az ezők lakosságon belüli aránya növekedett, hanem valamelyest emelkedett az egy ezőre jutó fogadott és küldött levelek száma is, különösen a munkaügyben folytatott levelezések tekintetében. Az internetezők túlnyomó többsége soha nem vásárolt még az interneten keresztül, és ebben a tekintetben tavaly óta gyakorlatilag nem is történt változás. A nem használat indokait vizsgálva nem sok változást tapasztalunk a évi adatokhoz képest. Legtöbben (44 %) továbbra is a számítógép hiánya miatt nem interneteznek, s a tavalyihoz hasonlóan magas (40 %), akik azért nem használják a világhálót, mert az nem érdekli őket. Továbbra is sokan (21 %) azért nem használják a világhálót, mert túl drágának találják az elérést, és jelentősnek mondható azok aránya (17 %), akik azért nem interneteznek, mert nem tudják használni a szükséges eszközöket. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalabbak főképp gazdasági okokból nem használják az internetet (nincs számítógépük, vagy túl költséges az internetezés), az idősebbek pedig inkább kulturális és kognitív okokból. A nem internetezők közül 2002-ben még a 2001-ben tapasztaltaknál is kevesebben, mindössze 9% nyilatkozott úgy, hogy nagyon valószínűnek vagy valószínűnek tartja, hogy egy éven belül rendszeres internethasználó lesz. Az IKT Használati Index országos értéke a 14/15 éves és idősebb lakosságra vetítve szeptember és szeptember között 8 ponttal növekedett 13-ról 21 pontra, ami tekintve az alacsony bázis értéket 6

7 jelentős arányú (62 százalékos) növekedést jelent. Az info-kommunikációs technológiai (IKT) eszközök használatát életstílusbeli különbségek határozzák meg. Az egyéni életstílusban a társadalmi státus és az értékválasztások kifelé (a társas környezet felé) manifesztálódnak a fogyasztási szokásokban. A társadalmi-demográfiai változók hatásai közül az IKT használati indexre az életkoré a legjelentősebb. A használatot ezt követően az otthoni hozzáférési jellemzők, a személyes jövedelem és az iskolai végzettség befolyásolják a leginkább. Attitűdök Az internet használatával kapcsolatos tények elemzését fontos kiegészítésekkel láthatjuk el az attitűdök és hiedelmek vizsgálatán keresztül. A 2002-es adatok szerint az új médiumok megítélése tovább javult. Egyik kérdésünkben idén is azt firtattuk, hogy a használók és a nem használók általában hogyan ítélik meg az új kommunikációs technológiák (internet, mobiltelefon) terjedésének folyamatát: azok jobbá vagy rosszabbá teszik-e világot. Hasonlóan a 2001-ben megfigyelt válaszokhoz 2002-ben is pozitívan viszonyult a magyar lakosság az IKT eszközök fejlődéséhez. Korábban a válaszolók kétharmada (66%), 2002-ben pedig 70 százaléka tekinti a technológiai fejlődést hasznos folyamatnak. A magyar felhasználók leginkább a világhálón található információk mennyiségével elégedettek, legkevésbé pedig az internetes csatlakozás sebességével. Meglehetősen jónak értékelik a más emberekkel való kommunikáció lehetőségét, valamint az információkhoz jutás egyszerűségét. Az internetezők több mint fele szerint a világhálón fellelhető információk legnagyobb hányada megbízhatónak tekinthető a nem használóknak viszont csak ötöde gondolja általánosan megbízható forrásnak a netet. 7

8 Bevezetés 2001-ben a Tárki Rt. vezette azt a konzorciumot (Virtuális Tér-figyelő Rendszer), melyet a MEH IKB bízott meg az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság terjedésének monitoring kutatásával. Az ezzel kapcsolatos statisztikai jelzőszámokat a kormányzat az EU csatlakozással összefüggésben az ún e-europe akcióterv keretében nemzetközi összehasonlításra is felhasználja ben a megalakult Informatikai és Hírközlési Minisztérium kifejezte szándékát a lakossági, vállalati és kormányzati monitoring kutatás folytatására. A lakossági monitoring adatfelvételt a Tárki Rt. a és 12. havi Omnibusz, valamint a WIP 2002 kutatás keretében végezte el. A jelen kutatásjelentés a évi vizsgálatsorozat kutatási összefoglalója. 8

9 A háztartások ellátottsága infokommunikációs eszközökkel Otthoni számítógép Az otthoni számítógép terjedésének üteme 2001 és 2002 között lassult szeptemberben a háztartások 26 százaléka rendelkezett számítógéppel A magyarországi háztartások 26 százalékában van legalább egy számítógép, ez a 2001-ben mért 22%-os elterjedtséghez képest 4 százalékos növekedést jelent. A számítógép-ellátottság növekedésének üteme 2002-ben lelassulni látszik: míg 2001-ben az előző évhez képest közel 30 százalékkal több háztartásban volt személyi számítógép, az idei ellátottság a tavalyihoz képest már csak 14 százalékkal magasabb. (1. ábra) 1. ábra A háztartások számítógép ellátottsága, (százalékok)* * Forrás: TÁRKI Háztartásvizsgálatok, WIP

10 2001. évi előrejelzés 2002-re Otthoni számítógép elterjedtségének előrejelzése 2003-ra A tavalyi trendelemzéseink szerint melyek az 1998 óta eltelt időszakra vonatkoztak, 2002-re lineáris trend esetén 25, exponenciális trend esetén 28 százalékos háztartási ellátottsági arányt kellett volna kapnunk. A megfigyelt 26 százalékos arány a lineáris trendhez van közelebb, ami azt mutatja, hogy az otthoni számítógép terjedésének dinamikus időszaka még nem kezdődött el. Hasonló módszerrel (az közötti trend figyelembevételével) a jövő évi számítógép ellátottság százalék közötti értékre prognosztizálható, hacsak nem következik be lényeges változás a háztartások számítógéphez jutásának esélyében. (2. ábra) 2. ábra Az otthoni számítógép terjedése, előrejelzés 2003-ra Otthoni PC Expon. (Otthoni PC) Otthoni PC Lineáris (Otthoni PC) * * * 2002-ben előrejelzett érték szeptemberében várhatóan 33 százalék körül lesz az otthoni PC elterjedtsége A augusztus-szeptemberi adatfelvételt követően a TÁRKI frissebb eredményei szerint 2003 elejére az otthoni számítógép penetráció a háztartások körében elérte a 30 százalékot. Ennek fényében abban bízhatunk, hogy 2003 őszére a korábbi becslés felső határa (33 %) körül várható az otthoni számítógép elterjedtsége, különös tekintettel az IHM által indított újabb programokra, melyek az otthoni számítógépek elterjedését ösztönzik. 10

11 Magyarország a 13 csatlakozni szándékozó ország közül a 9. helyen állt a PC penetráció szempontjából Az otthoni számítógép penetráció szempontjából az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok körében Magyarország megelőzi Bulgáriát, Törökországot, Romániát és Lettországot. A 13 tagjelölt átlagos 20 százalékos otthoni PC penetrációs mutatóját meghaladjuk, de sorrendben mindössze a kilencedikek vagyunk a Candidate Countries Eurobarometer kutatás 2002-es adatai szerint. (3. ábra) 3. ábra Van-e Önnek vagy a háztartás más tagjának otthoni számítógépe? (A rendelkezők %-os aránya a 15 éves és idősebb népesség körében, november május)* Bulgária 10 8 Törökország Románia Csatlakozni szándékozó országok (13) Lettország Magy arország Litv ánia Szlov ákia Lengy elország Észtország Csehország Ciprus Málta Szlov énia * Forrás: Candidate Countries Eurobarometer Fejlett OECD országok: 50 % feletti otthoni PC penetráció A gazdaságilag fejlettebb OECD országokban az otthoni számítógép elterjedtsége 50 százalék feletti volt már 2001-ben. (4. ábra) 11

12 80 4. ábra Az otthoni számítógép elterjedtsége (%) egyes OECD országokban ( ) Dánia Svájc Svédország Korea USA Kanada Ausztrália Németország Forrás: OECD, ICT database, August 2002 Finnország Japán Egyesült Királyság Új Zéland Belgium Portugália Ausztria Franciaország Irország Spanyolország Olaszország Törökország Mexikó Az otthoni PC ellátottság regionális jellemzői: Budapest és a központi régió átlag feletti Az Alföldi régiók pedig átlag alatti ellátottságúak A háztartások személyi számítógéppel való ellátottsága régiónként jelentős különbségeket mutat. Az átlagosnál magasabb az olyan háztartások aránya, ahol van számítógép a Budapest környéki régióban (36 %). A Dunántúlon az ellátottság átlagos szintű (25-27%). A legkisebb arányban az alföldi háztartásokban található számítógép. Ugyanakkor éppen a dél-alföldi régióban mérhető az egyik legdinamikusabb bővülés: az itt mért 19 százalékos ellátottság a tavalyi arányhoz képest 34 százalékos növekedést jelent, ilyen mértékű növekedés ezenkívül csak Közép-Dunántúlon tapasztalható. (5. ábra) 12

13 5. ábra: A háztartások számítógép-ellátottsága régiónként, (százalék) Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Otthoni PC ellátottság és jövedelmi helyzet Azt, hogy a háztartásokban van-e számítógép, jelentős mértékben meghatározza a háztartások jövedelme. Ezen belül is erősebb a háztartás összjövedelmének meghatározó ereje: míg az összjövedelem szerinti alsó ötödben csak 4% a számítógéppel rendelkező háztartások aránya, a felső jövedelmi ötödben ez az érték 55%. Kisebb mértékben, de az egy főre jutó jövedelem nagysága is befolyásolja a számítógép-ellátottságot: az alsó négy jövedelmi ötödben 20% körüli, a legfelsőben pedig 36%-os arányban találhatók számítógéppel rendelkező háztartások. (6. ábra) 13

14 6. ábra A háztartások számítógép-ellátottsága a háztartások jövedelmi szintje szerint (százalékok) Alsó ötöd 2. ötöd 3. ötöd 4. ötöd felső ötöd Háztartás összes jövedelme Háztartás egy főre jutó jövedelme Iskolai végzettség és otthoni számítógép Az otthoni számítógép-ellátottságot természetesen nemcsak háztartások, hanem személyek szintjén is vizsgálhatjuk. Ebben az esetben azt látjuk, hogy a magyar lakosok 30 százalékának van otthoni számítógépe, ami 3 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Ezen belül azonban nagy különbségek mutatkoznak a kérdezettek iskolai végzettsége és életkora szerint. Az alapfokú és szakmunkás végzettségűek körében a számítógéppel való ellátottság az átlag alatt van, míg az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek az átlagnál jóval nagyobb valószínűséggel élnek olyan háztartásban, ahol van számítógép. Ugyanakkor megállapítható, hogy az iskolai végzettség szerinti különbségek csökkenő tendenciát mutatnak: a legnagyobb mértékben (23 százalékkal) éppen az alapfokú végzettségűek körében nőtt a számítógép-ellátottság, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél a bővülés csak 2% volt. (7. ábra) 14

15 7. ábra Az otthoni számítógéphez való hozzáférés iskolai végzettség szerint (százalékok) felsőfokú érettségi szakmunkásképző max. 8 általános Életkor és otthoni számítógép: évesek több, mint fele PC-vel ellátott háztartásokban él Az életkor, a tavaly megfigyeltekhez hasonlóan meghatározó szerepet játszik a számítógéppel való ellátottságban. A legmagasabb számítógépellátottsági arányt a évesek csoportjában mértük. Őket követi a éves és a éves korcsoport. A legidősebb, 60 év feletti korcsoportban a számítógép-ellátottság jóval átlag alatti. (8. ábra) 8. ábra Az otthoni számítógéphez való hozzáférés korcsoportonként (százalékok) éves éves éves éves éves 60 vagy idősebb

16 A roma lakosság ellátottsága othhoni PC-vel A roma lakosság társadalmi hátrányai a tavalyi évhez hasonlóan idén is megmutatkoznak: a kérdezőbiztosok által cigánynak minősített megkérdezettek csupán 10 százaléka él PC-vel ellátott háztartásban, szemben a nem cigány többség 31 százalékával. Ugyanakkor a lemaradás ebben a tekintetben csökkenni látszik: a roma lakosságon belül a tavalyi 5 százalékhoz képest duplájára nőtt a számítógéppel rendelkezők aránya, míg a nem romák csoportjában a növekedés csak 11% volt. Vezetékes és mobiltelefon A háztartások vezetékes telefonnal való ellátottságának regionális jellemzői Stagnáló vezetékes telefon ellátottság Az otthoni internet-hozzáférés legelterjedtebb módja a vezetékes telefonvonalon keresztüli analóg (dial up) modemes csatlakozás, ezért fontos megvizsgálni a háztartások vezetékes telefonnal való ellátottságát ben Magyarországon a háztartások mintegy háromnegyede rendelkezett vezetékes telefonnal. Az ország területén azonban nem egyenletes a telefonellátottság: a legnagyobb arányban (82%) a középmagyarországi és a nyugat-dunántúli régióban találhatók vezetékes telefonnal rendelkező háztartások, a Dél-Alföldön ezzel szemben kevesebb mint kétharmad a telefonos háztartások aránya. (9. ábra) Figyelembe véve a dél-alföldi régió lemaradását mind az otthoni PC, mind pedig a vezetékes telefon vonatkozásában a régió lemaradása az otthoni internet-ellátottság vonatkozásában is jelentős, mint azt a későbbiekben bemutatjuk. (vö. 15. ábra) A vezetékes telefonnal való ellátottság mind összességében, mind pedig régiónként vizsgálva hasonlóan alakul, mint 2001-ben: néhány régióban egy-két százalékpontos eltérés tapasztalható a korábbi értékhez képest, de jelentős változás nem következett be 1. 1 Megjegyzendő, hogy a Hírközlési Felügyelet nyilvántartása és számításai szerint szeptemberében a háztartások 76 százalékában, 2002 szeptemberében pedig 73 százalékában volt vezetékes telefon. 16

17 9. ábra A háztartások vezetékes telefonnal való ellátottsága régiónként (százalékok) Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Mobiltelefon: dinamikus növekedés a háztartási és egyéni szintű peentrációban A foglalkoztatottak ellátottsága 73 % 2001-hez képest 15 százalékponttal növekedett (63 százalékra) azon háztartások aránya, ahol legalább egy mobiltelefon található. A mobil penetráció a személyek körében is dinamikusan nőtt: 2001-ben a 14 éves idősebb lakosság 40 százaléka használt mobiltelefont, 2002 őszére viszont 56 százalékra emelkedett ez az arány. Fontos megjegyezni, hogy a WAP-os (internetre csatlakozásra kész) készüléket használók aránya egy év alatt több, mint kétszeresére, 18 százalékra nőtt. A foglalkoztatottak (alkalmazottak, önálló vállalkozók) 73 százalékának volt szeptemberében mobiltelefonja és ezen belül egyes önálló kategóriákban a penetráció már meghaladja a 90 százalékot. (10. ábra) 17

18 10. ábra A (WAP-os) mobiltelefonnal rendelkezők aránya a foglalkozási kategóriákban a foglalkoztatott népesség körében, 2002 (százalék)* mezőgazdasági fizikai segédmunkás betanított munkás szakmunkás egyéni gazda iparos kereskedő-szolgáltató szellemi szabadfoglalkozású egyéb szellemi beosztott értelmiségi alsó vezető közép vezető felső vezető Foglalkoztatott népesség átlagosan Van WAP-os mobiltelefonja (%) Van mobiltelefonja (%) A mobiltelefon tehát az az info-kommunikációs eszköz, amelynek terjedése egy rendkívül dinamikus időbeli trendet írt le Magyarországon, szemben az otthoni számítógépek terjedésének lassabb ütemű diffuziójával. A penetráció egyes társadalmi csoportokban vélhetőleg már elérte a telítettségi küszöböt, de a terjedés extenzív időszaka szeptemberében még nem zárult le. Elkezdődik azonban az az időszak, mikor a felhasználók megtartása lesz a szolgáltatók számára a legfontosabb cél, és ennek következtében az értéknövelt szolgáltatások így az adat továbbítás szerepe egyre jelentősebbé válik majd. (Megjegyzendő, hogy a TÁRKI frissebb adatai szerint a év végén hasonlóan a korábbi évekhez jelentős növekedés volt tapasztalható: a decemberi adatok szerint a háztartások 65 százalékában volt mobiltelefon.) 18

19 A mobiltelefon előfizetések dinamikus növekedéséről tanúskodtak a Hírközlési Felügyelet (HIF) decemberi adatai is. (11. ábra) 11. ábra 100 lakosra jutó digitális aktív előfizetések száma a hónap végén (db)* ,3 34,3 36,6 39,0 41,1 43,5 49,6 52,6 56,0 59,1 61,8 67,6 64, * Megjegyzés: A mutatót a KSH népesség adatai és a szolgáltatók nyilvántartása alapján az alábbi módon képzik: (Összes aktív SIM kártya / Népesség szám) *100. Forrás: HIF (www.hif.hu). A mobiltelefon penetrációt tekintve Magyarország a csatlakozni kívánó 13 ország körében a 6. helyen állt a májusi Candidate Countries Eurobarometer felmérés eredményei szerint. (12. ábra) 19

20 12. ábra Van-e Önnek vagy a háztartás más tagjának mobiltelefonja? (A rendelkezők %-os aránya a 15 éves és idősebb népesség körében, május)* Szlovénia 80 Málta 76 Ciprus Csehország Észtország Magyarország Szlovákia Litvánia Lettország Törökország Csatlakozni szándékozó országok (13) 50 Lengyelország 45 Románia Bulgária * Forrás: Candidate Countries Eurobarometer

21 Otthoni internet A lassan formálódó magyarországi információs társadalomnak már a korábbi években is az volt a jellemzője, hogy az internethez csak kevesen férhettek hozzá otthonukból. A sokak által kívánatosnak tartott dinamikus növekedés e tekintetben 2002-ben még váratott magára: a magyar háztartások 8 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel 2002 őszén, szemben az egy évvel korábbi 6 százalékos aránnyal. (13. ábra) 13. ábra Az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya ( )* Forrás: TÁRKI Háztartás-vizsgálatok, WIP Az internetelérés aránya pozitív összefüggésben áll a települések méretével: minél nagyobb településről van szó, annál nagyobb arányban rendelkeznek interneteléréssel az adott településen található háztartások. Míg az 1000 fő alatti falvakban csak a háztartások 2 százalékából lehet használni az internetet, addig Budapesten ez az arány eléri a 16 százalékot. (14. ábra) 21

22 14. ábra Az otthoni internet-hozzáférés a lakóhely mérete szerint, (százalékok) Budapest 100 ezer fő felett ezer fő ezer fő ezer fő 5-10 ezer fő 2-5 ezer fő 1-2 ezer fő 1000 fő alatt Otthoni internethozzáférés regionális bontásban Regionális szempontból a közép-magyarországi régióban élő háztartások átlagnál jobb hozzáférési mutatója (14 %) emelkedik ki. A dunántúli térségek legfeljebb az országos átlagot érik el, illetve közelítik meg (6-8 %), az alföldi és észak-magyarországi régiók hátránya jelentős az otthoni internethozzáférés arányait (3-4 %) tekintve. (15. ábra) 22

23 15. ábra Az otthoni internethozzáféréssel rendelkező háztartások aránya régiónként, 2002 Dél-alföld Észak-alföld 4 4 Észak-Magyarország 3 Dél-Dunántúl 6 Nyugat-Dunántúl 8 Közép-Dunántúl 6 Közép-Magyarország A kisebb településeken az otthoni Internet terjedésének dinamikája átlag feletti Jövedelem és otthoni internethozzáférés Mindenképpen pozitív tendencia, hogy az interneteléréssel rendelkező háztartások aránya nemcsak Budapesten, hanem a kisebb településeken is növekszik. Ez az arány Budapesten 13%-ról 16%-ra növekedett 2001 és 2002 között, míg az 1000 fő alatti és a 2-5 ezer fő közötti településeken megduplázódott. A számítógép-ellátottsághoz hasonlóan az otthoni internet-hozzáférést is erősen meghatározza a háztartás jövedelme. Az összes jövedelem nagysága alapján képzett ún. jövedelemkvintilisek szerint a legalsó csoportba tartozó háztartások a évi eredményekhez hasonlóan egyáltalán nem rendelkeznek internet-eléréssel, a legmagasabb jövedelmű háztartásoknak pedig majdnem az ötödében van internet. A növekedés azonban nem egyenletes: a legfelső ötödbeli arány még a negyedik ötödbe tartozó háztartások internet-hozzáférési arányának is több mint háromszorosa. (16. ábra) 23

24 16. ábra Az otthoni internet-hozzáférés aránya az összes háztartás jövedelem szerinti ötödökben (százalékok) Alsó ötöd 2. ötöd 3. ötöd 4. ötöd felső ötöd Magyarországon alacsonyabb az analóg modemen keresztül csatlakozó háztartások aránya, mint az EU 15 tagállamában. Az otthoni interneteléréssel rendelkező háztartások több mint fele (54%) jelenleg analóg modemmel kapcsolódik a világhálóra. ISDN vonalon keresztül 21 százalék, szélessávú kábel- 14, illetve ADSL kapcsolattal a háztartások 3 százaléka rendelkezik. Kiemelendő, hogy az otthoni internethozzáféréssel rendelkező háztartások körében Magyarországon alacsonyabb az analóg modemen keresztül csatlakozók aránya, mint az Európai Unió 15 tagállamában átlagosan. Hazánkban viszont magasabb az ISDN vonalon és a kábelen keresztül kapcsolódó háztartások aránya. (17. ábra) 24

25 17. ábra Az internethez való csatlakozás típusa az EU 15 tagállamában és Magyarországon, 2002 (Az otthoni internethozzáféréssel rendelkező háztartások körében, %)* EU15 Magyarország Analóg modem ISDN ADSL kábel egy éb NT/NV * Forrás: Eurobarometer, 2002 május-június, ITTK-TÁRKI WIP Az otthoni internethozzáférés tekintetében Magyarország a 11. helyen van a 13 csatlakozni szándékozó ország körében. Élvonalbeli országok az egykori szocialista országok közül: Szlovénia és Csehország Nemzetközi összehasonlításban azonban mindenekelőtt az otthoni hozzáféréssel rendelkező háztartások és személyek alacsony arányát kell kiemelni. Az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok körében e mutató átlaga 12 százalék volt 2002-ben, az EU 15 tagállamában pedig 40 százalék. A csatlakozni szándékozók közül mindössze Románia és Törökország hozzáférési indikátora volt alacsonyabb (6 illetve 7 %) a Magyarországinál. (18. ábra) A csatlakozni szándékozó, egykori szocialista országok közül Szlovénia emelkedik ki az otthoni internethozzáférés kimagasló arányával (36 %), amely már megközelíti az EU tagállamok átlagos szintjét. 20 százalék feletti penetrációval jellemezhető Litvánia (22 %), Észtország (23 %) és Csehország (27 %). (18. ábra) 25

26 18. ábra Az otthoni internethozzáféréssel rendelkezők aránya a 15 éves és idősebb népesség körében az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok körében ( )* Törökország 6 9 Románia Magyarország Lettország Bulgária 9 10 Csatlakozni szándékozó országok (13) Szlovákia Lengyelország Litvánia Észtország Csehország Ciprus Szlovénia Málta EU 15 - Élenjárók: Dánia, Hollandia, Svédország - Leszakadó: Görögország * Forrás: Candidate Countries Eurobarometer Az EU tagok közül a legmagasabb otthoni internethozzáférési penetráció Dániában, Hollandiában és Svédországban figyelhető meg, ahol közel a háztartások kétharmadában (64-65 %) van internethozzáférés. A legalacsonyabb hozzáférési mutatója Görögországnak van, amely messze leszakadt az EU átlagától és mindössze a görög háztartások 9-10 % fér hozzá az internethez. (19. ábra) 26

27 19. ábra Az otthoni internethozzáférés aránya a 15 éves és idősebb népesség körében az Európai Unió 15 tagállamában* Spanyolország Olaszország EU15 Németország Írország Finnország Svédország Dánia (május) (november) * Forrás: Flash Eurobarometer kutatásjelentések (http://europa.eu.int/comm/public_opinion/archives/flash_arch.htm) 27

28 Televízió, és multimédia Televízió és teletext Kábeltelevízió és parabolaantenna Videomagnó, DVD, Hifi Színes televíziója 2002-ben a háztartások 95 százalékának volt és a háztartások 48 százaléka teletext vételre is alkalmas készülékkel rendelkezett. A 15 éves és idősebb lakosság 40 százaléka szokta használni a teletextet. Mind a teletext hozzáférés, mind pedig annak használata növekedett a tavalyi évhez képest. A háztartások 53 százalékában volt kábeltelevízió vételre alkalmas kábel bevezetve. Ezek a háztartások átlagosan 29 televízió csatornát fognak készülékükön. Parabolaantennával a háztartások 17 százaléka volt felszerelve, és a műholdvételi lehetőség átlagosan 36 csatorna vételét tette lehetővé. Videomagnóval már 2001-ben is a háztartások több mint fele rendelkezett, 2002-ben pedig a megfigyelt arány 54 százalék. A tavalyi évhez képest megduplázódott a házimozival, DVD lejátszó berendezéssel rendelkező háztartások aránya, amely az idei adataink szerint 4 százalékos elterjedtséget mutat. A HIFI berendezések elterjedtsége is nőtt a háztartásokban 31-ről 36 százalékra. A számítógép-használat színterei A számítógép használatról a következőkben a TÁRKI és 12. havi Omnibusz adatfájlját használjuk fel. Mindkét kutatásban az IHM megrendelésére részletesen vizsgáltuk a számítógép-használat elterjedtségét a használat helye szerinti bontásban. Az augusztusi Omnibusz vizsgálat a WIP adatfelvétel kiegészítő mintája volt egyben. A decemberi Omnibusz felvétel 1020 fős országos mintán zajlott. Mindkét adatfelvétel a 18 éves és idősebb népesség körében zajlott. A magyar lakosság háromtizede használt rendszeresen vagy alkalmanként számítógépet 2002 decemberében. Az augusztusi használati arányhoz képest nem történt változás. A számítógépet használók és nem használók a főbb társadalmi változók szerint igen jellegzetes különbségeket mutatnak. A használók 28

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

A digitális jövő térképe

A digitális jövő térképe WORLD INTENET PROJECT 02 A digitális jövő térképe A magyar társadalom és az internet 02 ITTK-TÁRKI A World Internet Project a University of California (UCLA) kutatási programja. A program magyarországi

Részletesebben

Fábián Zoltán: Digitális írástudás: a számítógép és az internethasználat elterjedtségének társadalmi jellemzői Magyarországon

Fábián Zoltán: Digitális írástudás: a számítógép és az internethasználat elterjedtségének társadalmi jellemzői Magyarországon Fábián Zoltán: Digitális írástudás: a számítógép és az internethasználat elterjedtségének társadalmi jellemzői Magyarországon (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

ITTK-TÁRKI, 2003 A tanulmányból adatokat csak a forrás pontos feltüntetésével lehet közölni.

ITTK-TÁRKI, 2003 A tanulmányból adatokat csak a forrás pontos feltüntetésével lehet közölni. A World Internet Project a University of California (UCLA) kutatási programja. A program magyarországi képviselője az ITTK-TÁRKI konzorciuma. Kutatásvezetők: Dr. Dessewffy Tibor és Dr. Fábián Zoltán ITTK-TÁRKI,

Részletesebben

Szupersztráda vagy leállósáv?

Szupersztráda vagy leállósáv? Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Siófok, 2006. november 10. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban, 2010

Az IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban, 2010 Az IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban, 2010 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. Az infokommunikációs ellátottság és használat általános jellemzői... 2 1.1.

Részletesebben

TÁRKI Rt. Virtuális-tér Figyelő Rendszer. Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 5.

TÁRKI Rt. Virtuális-tér Figyelő Rendszer. Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 5. TÁRKI Rt. Lakossági részvétel az információs társadalomban: jelentés az alapozó lakossági felvételről Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 5. Készült a Miniszterelnöki

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Budapest, 2006. december 4. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A digitális jövo térképe

A digitális jövo térképe Informatikai és Hírközlési Minisztérium A kutatás kiemelt támogatói: Antenna Hungária Miniszterelnöki Hivatal A kutatás támogatói: Axelero Sun Microsystems Hungary 1-2 - 3-4 - 5-6 - 7-8 - 9-1 A kutatás

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

A digitális jövõ térképe

A digitális jövõ térképe A digitális jövõ térképe A magyar társadalom és az internet 4 ITHAKA ITTK TÁRKI A World Internet Project egy nemzetközi kutatási program (a részleteket lásd a 69. oldalon). A programot Magyarországon 1

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

SZKC207_08. Csak lógok a neten...

SZKC207_08. Csak lógok a neten... SZKC207_08 Csak lógok a neten... diákmelléklet CSAK LÓGOK A NETEN... 7. évfolyam 45 Diákmelléklet D1 Csak lógok a neten Mi a kép üzenete? Mielőtt elkezdjük a téma feldolgozását, gondolkodj el ezen a képen!

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012

Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012 Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 12 Központi Statisztikai Hivatal 13. augusztus Tartalom Bevezető...2 I. Az IKT-eszközök és használatuk

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár

Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 4 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 18 Budapest, Horváth Mihály tér 8. Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály szövegértés 1 18

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Kerékpárhasználati adatok

Kerékpárhasználati adatok Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A magyar társadalom és az internet 2005 végén

A magyar társadalom és az internet 2005 végén A magyar társadalom és az internet 2005 végén Gyorsjelentés a World Internet Project 2005. évi magyarországi kutatás eredményeirõl A digitális jövõ térképe ITHAKA ITTK TÁRKI 2006 A World Internet Project

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

ÁLIS A DIGITÁLIS JÖVÔ TÉRKÉPE OM ÉS AZ INTERNET A MAGYAR TÁRSADALOM ÉS AZ INTERNET

ÁLIS A DIGITÁLIS JÖVÔ TÉRKÉPE OM ÉS AZ INTERNET A MAGYAR TÁRSADALOM ÉS AZ INTERNET 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 1. ÁLIS A DIGITÁLIS JÖVÔ TÉRKÉPE OM ÉS AZ INTERNET A MAGYAR TÁRSADALOM ÉS AZ INTERNET GYORSJELENTÉS A WORLD INTERNET PROJECT 6. ÉVI MAGYARORSZÁGI KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEIRÔL 2

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék?

Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék? Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék? A digitális írástudás aktuális jellemzői A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2012 alapján 2012. november 15. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom

Részletesebben

Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartásokban, 2009

Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartásokban, 2009 Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2010. október Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-246-6 A KSH információstatisztikai vélemény- és igényfelmérésének részeként kérjük olvasóinkat, hogy osszák meg

Részletesebben

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Omnibusz 2003/08. A kutatás dokumentációja. Teljes kötet

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Omnibusz 2003/08. A kutatás dokumentációja. Teljes kötet A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Omnibusz 2003/08 A kutatás dokumentációja Teljes kötet 2003 Tartalom BEVEZETÉS... 4 A MINTA... 6 AZ ADATFELVÉTEL FŐBB ADATAI... 8 TÁBLÁK A SÚLYVÁLTOZÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ...

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

TÁRKI Rt. Virtuális-tér Figyelő Rendszer. Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 6.

TÁRKI Rt. Virtuális-tér Figyelő Rendszer. Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 6. TÁRKI Rt. Az információs kultúra, a digitális írástudás a társadalom különbözô rétegeiben Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 6. Készült a Miniszterelnöki

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója

Részletesebben

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05. A kutatás dokumentációja

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05. A kutatás dokumentációja A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05 A kutatás dokumentációja 2004 Omnibusz 2004/05 Mellékletek Tartalom BEVEZETÉS... 3 A MINTA... 5 AZ ADATFELVÉTEL FŐBB ADATAI... 7 Bevezetés A kutatást

Részletesebben

Fábián Gergely-Takács Péter: Jövedelmi helyzet, a jövedelmek eloszlása, egyenlőtlenségek - 2008

Fábián Gergely-Takács Péter: Jövedelmi helyzet, a jövedelmek eloszlása, egyenlőtlenségek - 2008 Fábián Gergely-Takács Péter: Jövedelmi helyzet, a jövedelmek eloszlása, egyenlőtlenségek - 2008 A jövedelmek vizsgálatánál a panelkutatások esetében a háztartásokban keletkező nettó, szabadrendelkezésű

Részletesebben

BEZZEG A MI IDŐNKBEN MÉG GENERÁCIÓS ÉRTÉKKÜLÖNBSÉGEK

BEZZEG A MI IDŐNKBEN MÉG GENERÁCIÓS ÉRTÉKKÜLÖNBSÉGEK BEZZEG A MI IDŐNKBEN MÉG GENERÁCIÓS ÉRTÉKKÜLÖNBSÉGEK Messing Vera Ságvári Bence Az öregedés káráról és hasznáról Társadalomtudományok a demográfiai öregedésről 2013 november 20. Az ESS kutatásról Az ESS-ről

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

Online melléklet. Kertesi Gábor és Kézdi Gábor. c. tanulmányához

Online melléklet. Kertesi Gábor és Kézdi Gábor. c. tanulmányához Online melléklet Kertesi Gábor és Kézdi Gábor A roma és nem roma tanulók teszteredményei közti ekről és e ek okairól c. tanulmányához A1. A roma etnikai hovatartozás mérése A2. A mintaszelekcióból adódó

Részletesebben

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban, 2009

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban, 2009 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban, 2009 A KSH információstatisztikai vélemény- és igényfelmérésének

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL A részére 2013. december TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ EGYES ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE... 3 1.1. ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE A SZEMÉLYES

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE A magyarországi háztartások infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és az egyéni használat jellemzõi, 2007 Budapest, 2008

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Alba Radar. 6. hullám

Alba Radar. 6. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 6. hullám Lakossági vélemények a Fehérvár Televízió Ütköző című műsoráról 2011. február 28. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben