EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HÍRLEVÉL 2014/IV.

Átírás

1 P 5.5. A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HÍRLEVÉL 2014/IV.

2 Egyenlő Bánásmód Hatóság a P 5.5. A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése projektjét az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósította meg Egyenlő Bánásmód Hatóság Hírlevél 2014/IV. Felelős kiadó: dr. Honecz Ágnes elnök 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B Programirányítás: dr. Pánczél Márta, Szabados Tímea Címlapgrafika: Koczka Kristóf, az új intézményi logója Szerkesztés és kiadványkoordináció: Ágó Anna, Fris E. Kata Korrektúra: Szatmári Réka Grafika és nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda Kft. Egyenlő Bánásmód Hatóság P 5.5. projekt,

3 Tartalomjegyzék EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HÍRLEVÉL IV. Egy hatóság szakmai-intézményi stratégiájában helye van a prevenciónak! 5 Interjú dr. Pánczél Márta főosztályvezetővel, a P projektvezetőjével P-programjának eredményei 16 egyenlő bánásmód érvényesítése és társadalmi érzékenység fejlesztése képzéssorozat 19 Panaszbeadványok alapján folytatunk vizsgálatot 30 Tudnivalók az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárásáról Egyenlő Bánásmód Hatóság kiadványai 36 prevenenciós eszközei 43 3

4 egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének elemzése között Egyenlő Bánásmód Hatóság P kutatási kiadványa P 5.5. A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének elemzése között Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

5 Egy hatóság szakmaiintézményi stratégiájában helye van a prevenciónak! Interjú dr. Pánczél Márta főosztályvezetővel, a P projektvezetőjével Egyenlő Bánásmód Hatóság () működésének tíz évé - ből hat évig munkálkodott a P projektfeladatok megvalósításán, illetve a pro - jekt nyújtotta lehetőségek kiakná zá sán. A 2005-ben létrejött, akkor új, ismeretlen, kis létszámú, de széleskörű jogosítványokkal, országos hatáskörrel rendelkező antidiszkriminációs államigazgatási szervnek erősödésre, láthatóságra volt szüksége. A 2009-ben indított A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése című uniós támogatású program fejlesztései, kommunikációs és oktatási tevékenysége hozzá is segítette a hatóságot mindehhez, évről évre, növekvő mértékben. A szeptember 30-al záruló projekt eredményeiről, tapasztalatairól Dr. Pánczél Márta projektvezetőt kérdeztük. Milyen a magyar lakosság jogérvényesítő képessége? Eurobarométer vizsgálatai szerint az uniós polgárok alig egyharmada ismeri a jogérvényesítés lehetőségeit (Discrimination in the European Union, January 2007). Ahatóság az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülésére vonatkozó első következtetéseiben, 2008-ban állapította meg az emberi jogokkal, különösen az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos jogtudatosság alacsony mértékét. 5

6 A működés első három éve azonban arra is rámutatott, hogy a hatóság léte, eljárásai és döntései hatással vannak a közgondolkodásra és a magánszférára egyaránt. Akkor az Egyenlő Bánásmód Hatóság erre a helyzetelemzésre adott stratégiai választ a 2009-ben indult P projekttel? Igen, az uniós támogatású program kezdeményezésével az a hatósági részvétel erősítését vállalta a diszkrimináció elleni küzdelemben. A hatóság alapfeladatában a diszkrimináció megvalósulása után, a jogkövetkezmények alkalmazójaként jár el, a P projekt pedig prevenciós célú programjaival és azok nyilvánosságával a megelőzést szolgálta. egyenlő bánásmód elvének általánossá válását célzott tevékenységgel lehet elősegíteni. A P projekt eszközeivel az Egyenlő Bánásmód Hatóság a védett tulajdonságú csoportok jogérvényesítő képességének fejlesztését, a diszkriminatív magatartások megelőzését és az emberi méltóság hatékony védelmét célozta. Természetesen a hatéves munkafolyamat idején, a diszkrimináció elleni küzdelem, a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése során az alaptevékenysége és a projekt aktivitásai elválaszthatatlanul összekapcsolódtak. Mire épült a hatóság programja? Alapja a hatósági eljárásokhoz rendelkezésre álló speciális szakismeret a diszkriminatív jelenségek és magatartások kezelésében, valamint a jogalkalmazás során szerzett tapasztalat. Eszközei a tudásmegosztás, az információátadás és Fotók: Szakcsi Ákos 6

7 az érzékenyítés, képzési, kutatási, kommunikációs és médiaprogramokkal, szakmai és civil partnerségekkel, intézményi kapacitásfejlesztéssel. A hatóság filozófiája ügyfélbarát, amelynek fejlesztését a folyamatos hatékonyság- és elégedettségmérés mellett a transzparencia érdekében bevezetett számos más eszköz és alkalmazás szolgálja. A projektben végzett monitoring meggyőzően támasztotta alá, hogy a szolgáltatásnyújtás elérésének fejlesztése, a prevenciós célú közigazgatási intézményi kommunikáció, az egyenlő bánásmód témakörének köznevelési és felsőoktatási bevezetése nemcsak a közigazgatási szakpolitikák és szolgáltatások humánkapacitásának fejlesztésében megkerülhetetlen, hanem más módon nem helyettesíthető prevenciós hatásokkal jár a diszkriminációs jelenségek visszaszorításában és a jogkövető magatartások generálásában. Európai szinten is figyelemreméltó jó gyakorlattá vált a megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat létrehozása. A jogorvoslathoz való hozzáférés lehetőségét az egyenlő bánásmód sérelmének gyanúja esetén országosan és helyi szinten tette elérhetővé az Egyenlő Bánásmód Hatóság a vidéki referensi hálózat létrehozásával. A projekt első évében, szeptember 1-jétől kezdte meg működését a megyei egyenlőbánásmód-referensi rendszer. A fővárosi szolgáltatásnyújtás kiegészült, a referensek heti 4 órában 20 megyeszékhelyen, havonta egyszer más településeken tartanak ingyenes ügyfélfogadást. Így a 12 órás ügyfélfogadás időtartama havi 332 órára növekedett. A referensek fogadják a diszkrimináció áldozatait, tájékoz- Európai Tanács faji (2000/43/EK) és foglalkoztatási (2000/78/ EK) irányelvei alapozták meg az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény megalkotását. A jog-szabály hozta létre az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, amely 2005 januárjától működik, 2012-től autonóm államigazgatási szervként. A hatóság általános antidiszkriminációs hatáskörében 20 védett tulajdonsággal (bőrszín, fogyatékosság, nem, kor, szexuális irányultság, családi állapot, egészségi állapot, anyaság, apaság, stb.) összefüggő hátrányos megkülönböztetés eseteiben végez jogalkalmazást a foglalkoztatás, magán- és közszolgáltatások törvényben meghatározott területein. 7

8 tatják az ügyfeleket, szakmai, civil és médiapartnerségekben informálnak és tudatosítanak az egyenlő bánásmód követelményéről és a hatóság eljárásáról. A referensi ügyfélfogadás tapasztalatait rögzítő nyilvános adatbázis megyei szintű információkat közöl a diszkriminációs folyamatokról, a rendszer elérését és hatékonyságát folyamatos ügyfélelégedettségmérés mutatja. A hatóság a projektben sa ját tan anyag-fej lesz tésű anti diszkriminációs kép zés so ro ztatot is indított. Hány embert értek el ezzel a tevékenységükkel? A háromnapos akkreditált jogi és érzékenyítő képzés 2010-től szeptember 30-ig közel kétezer résztvevő számára tette érthetőbbé, munkájában és a mindennapi életben használhatóvá az antidiszkriminációs fogalmakat és szabályokat, felismerhetővé a diszkrimináció különböző formáit. egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése című, 80 tréningből álló képzési programban a 30 órás jogi, ismeretátadó és érzékenyítő képzésben hatósági jogászok tanítottak, ugyancsak speciális tudással rendelkező érzékenyítő trénerekkel. saját kutatást is végzett képzési programban résztvevők körében. A tréningek kezdetén minden résztvevő kitöltött egy kérdőívet, amelyet hónapokkal vagy évekkel később újra lekérdeztünk, hogy megállapíthassuk, vajon a képzések hatással voltak-e a résztvevők jogtudatosságának változásaira. A vizsgálat eredményei bebizonyították, hogy a hatóság alapfeladatán túl, speciális ismereteinek és tapasztalatainak megosztásával az elmúlt években hatékonyan vett részt a diszkrimináció megelőzésében. A hatóságot és a törvényt 2010-ben a minta 31, 2013-ban 46 százaléka ismerte. Növekedett a hatósággal kapcsolatos lakossági bizalmi index, nőtt azok aránya, akik ajánlanák az -t az ismerőseiknek (70,1%-ról 81,1%-ra). Növekedett a törvényt és a jogorvoslati lehetőségeket ismerők aránya és a hatóság legitimációs indexe: jogtudatosabbak, és többen tartják fontosnak a hatóság tevékenységét, a diszkrimináció elleni küzdelmet a képzési program résztvevőinek körében, mint az országos mintában. eredmények alátámasztották a tananyag és a módszerek alkalmasságát a témakör felsőoktatási bevezetéséhez, ezért az kezdeményezte és a projektben készített módszertani oktatófilmmel támogatja a témakör akkreditációját. Milyen egyéb szakmai rendezvényeket szerveztek a különböző 8

9 célcsoportok szemléletformálása érdekében? A kutatási adataink igazolták a projekt azon hipotézisét, hogy a diszkriminációs mechanizmusok megváltozását eredményezheti az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos ismeretek széles körű beépülése, és tudatosulása a társadalmi viszonyokban, a közszolgáltatások gyakorlatában és a különféle képzési rendszerek tartalmaiban egyaránt. A képzési program részeként egynapos, 100 fős régiós workshopokon 9 alkalommal fogalmazhatták meg igényeiket a hatóság felé a régió társadalmának szereplői tudásátadás és tapasztalatcsere formájában. A rendezvények legfontosabb aspektusa a visszacsatolás volt: ezeken a szakmai eseményeken ismerte meg az a civil és a szakmai, valamint a médiapartnereinek diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatait és a hatóság felé megfogalmazott igényeit, szükségleteit, javaslatait is. A es tanévben pedig az egyetemek és főiskolák hallgatóira fókuszáltunk, hogy a fiatal generáció saját képzési környezetében ismerkedjen meg az egyenlő bánásmód követelményével, a hatósági tapasztalatokkal és a diszkriminációmentesség előnyeivel. A felsőoktatási intézmények bevonásának másik célja a figyelemfelhívás volt az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos tudástartalom felsőoktatási akkreditációjának a lehetőségére az intézményekben. A diszkriminációs panasznak nem tekinthető tájékoztatást kérő beadványok jelentős számaránya miatt a hatóság kiemelt figyelmet fordít az információszolgáltatásra, illetve folyamatosan építi a területi szervekkel rendelkező állami, önkormányzati és civil szervezetekkel kialakítható együttműködési lehetőségeket. A félévente, szeptemberétől pedig negyedévente szervezett tapasztalatátadó tanácskozásainkon a párbeszéd elsősorban a védett tulajdonságú csoportok diszkriminációs fenyegetettségét csökkentő jó gyakorlatok megosztására irányult. A hatóság miként használta prevenciós programjában az intézményi kommunikáció eszközrendszerét? Összességében megállapítható, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság sikeresen tervezte és használta ezt a lehetőséget. A projekt időszaka alatt az tevékenységének, céljainak, eljárásának, a jogorvoslati lehetőségeknek, az emberi méltóság védelmére irányuló eljárásoknak az ismertsége mind a regionális, mind 9

10 az országos médiumok esetében jelentősen megnövekedett és stabilan magas szintem maradt. esetek 80%-ában, online felületeken jelentek meg hírek, ami egybevág napjaink médiahasználói trendjeivel. Blogokban a jelenlét az összes megjelenések számához képest elhanyagolható volt. online médiumokat számosság tekintetében a nyomtatott megjelenések követték, az összes tudósításnak több mint 15%-át tették ki a printek. A rádiós és televíziós híradások együttesen a megjelenések 6%-át jelentették, amely szintén megfelel a médiatípusok felhasználási gyakorlatának. Jelentős eltolódás egyik médiacsoport irányába sem történt, és úgy gondoljuk, ez a közeljövőben sem várható. A tudósítások hangneme túlnyomó többségében semleges volt, amelyekben a médiumok tényszerűen közölték az Egyenlő Bánásmód Hatósággal kapcsolatos információkat. tevékenységét pozitív színben feltüntető megjelenések száma azonban közel négyszerese volt a negatív megjelenéseknek. Ezt a tényt azért fontos kihangsúlyozni, mert számos diszkrimináló médium is az elemzés tárgya volt, melyek folyamatosan támadják az Egyenlő Bánásmód Hatóság által védett, diszkriminációnak rendszeresen kitett csoportokat. Fontos eredmény, hogy az folyamatos proaktív intézményi kommunikációjával sikeresen ellensúlyozta ezeket a megjelenéseket. Mikor vált igazán hangsúlyossá a hatóság médiajelenléte? Egyértelműen 2013-ban. Ebből a szempontból is kiemelkedő periódus volt a projekt ötödik éve: a kommunikáció, az országos médiakampány és a kiadványok időszaka február 1-től április 12-ig tartott az a komplex kommunikációs eszközöket használó imázskampány, amely koncentráltan és célzottan juttatta el az egyenlő bánásmód követelményéről szóló üzeneteket és a hatóságról szóló információkat a különböző védett tulajdonságú csopor- 10

11 tokhoz és társadalmi környezetükhöz. A hathetes tv-kampány során 739 alkalommal sugározta az Egyenlő Bánásmód Hatóság spotját az RTL klub, TV2, M1, RTL3, Viasat3, Story4, AXN, Universal Channel és Comedy Central. Ezzel a széles csatornamixszel a évesek 84,2%-a látta az hirdetését minimum egy alkalommal, 55,2% pedig legalább ötször találkozott a társadalmi célú reklámmal (TCR). Ezen túl az 5 perces Egyenlő bánásmód Mindenkit megillet! riportfilmje négyszer került adásba a TV2 csatornán különböző idősávokban,. Magyarország legnézettebb reggeli műsorában, a Mokkában (TV2) szintén négy alkalommal volt vendég az Egyenlő Bánásmód Hatóság egy-egy képviselője. A nagyobb lefedettség biztosítása érdekében párhuzamosan futott a hatóság rádióspotja a Class FM, Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Info Rádió, Lánchíd Rádió és Juventus Rádióban. Összesen 354 alkalommal volt hallható az hirdetése, az adók hallgatói átlagosan 10 alkalommal találkoztak a hatóság felhívásával februárjában és márciusában országos közterületi kampány is népszerűsítette az Egyenlő Bánásmód Hatóságot. Összesen 2531 db felületen óriásplakát, citylight poszter és BKV-hirdetések találkozhatott a lakosság az reklámjaival. A célcsoport 61%-a látta a különböző közterületi 11

12 hirdetéseket országszerte és ebből személy volt olyan, akit legalább nyolcszor ért el ez a fajta felhívás. országos és megyei napilapokban, illetve különböző tematikájú hetilapokban megjelent hirdetésekkel a sajtókampány a évesek mintegy felét érte el, akik átlagosan két alkalommal találkoztak a hatóság felhívásaival a kampányidőszakban. imázsjellegű online kommunikáció során több, mint 36,7 millió megjelenés futott és kattintás történt. egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos tudatosságot és jogtudatosságot 2010-ben vizsgáló kutatás második hulláma aztán 2013 tavaszán a médiakampány hatásait is mérte lakossági reprezentatív mintán. eredmények jól mutatják a hatóság mint államigazgatási szolgáltató intézményi kommunikációjának prevenciós hatásait az egyenlő bánásmód követelményének témakörében. A rádió- és tv-reklámok, offline, online, óriásplakát, citylight és BKV- hirdetésekből álló kampány által az ismertsége 30%-ról 46%-ra emelkedett. A P projekt kutatási programja a diszkriminációs mechanizmusok feltárását és azok bemutatását is megcélozta. Mi volt ebben az újszerű? A P program hét kutatás bonyolított le kutatóintézetek bevonásával között. Ezek a vizsgálatok és szakmai elemzések aktuális és szociológiai érvényességű pillanatfelvételt rögzítettek a diszkriminációs mechanizmusokról a projekt képzési és kommunikációs programjai mögé. A kutatási program a diszkriminációs mechanizmusok feltárására irányult, azok megismerése és megelőzése érdekében. A hatósághoz benyújtott panaszok szerint a leggyakoribb diszkrimináló közeg a munka világa és a közigazgatás, ezért e területek kirekesztő mechanizmusait több témakörben is vizsgáltuk. 7 társadalomtudományi kutatás készült, amelyből négy a munkaerőpiacon érvényesülő diszkriminációt, kettő pedig a közigazgatás kirekesztő mechanizmusait vizsgálta önkormányzati szinten. eredményekből kutatási témánként jelentettünk meg kiadványokat, amelyeket országos és megyei könyvtárakban, továbbá a felsőoktatási intézmények könyvtáraiban helyeztünk el, illetve civil és szakmai szervezetek részére továbbítottunk. A kötetek a kutatási tanulmányok szakértői változatával és angol nyelvű összefoglalóval kiegészülve a hatóság honlapján a kiadványok menüpontban 12

13 egyenlobanasmod.hu/article/ index/elektronikus_konyvtar) mindenki számára elérhetők. A projekt munkatársai is végeztek további önálló kutatásokat, amelyek egyikében a képzéseken résztvevők jogtudatosságát mérték két hullámban. adatfelvétel lehetőséget teremtett a sajáttananyag-fejlesztésű tréningek eredményeként bekövetkezett jogtudatosság-változás mérésére a résztvevők képzés előtti és képzés utáni megkérdezésével. A kutatás kontrollcsoportja a magyar lakosság volt, a szintén két hullámban lekérdezett országos reprezentatív mintán keresztül. Ugyancsak a projekt munkatársai készítették azt az évenként ismételt ügyfélelégedettség-mérési sorozatot, amelyben a panaszbeadványok ügyfeleit kérdeztük a hatósági ügyintézéssel kapcsolatos tapasztalataikról, javaslataikról. A kutatás eredményeit itt a hatósági jogalkalmazás területeire csatoltuk vissza. Milyen eredményeket hozott a programjaik hatásvizsgálata? Folyamatos mértük a projektben a megvalósított célok eredményességét és az autonóm államigazgatási intézményi innovációk hatékonyságát. A végeredmény megerősítette, hogy a hátrányos megkülönböztetés eseteiben a reparációt és a szankciót jogszerűen alkalmazó hatóság hatékony eszköze a prevencióban, a diszkrimináció megelőzésében a tényalapú autonóm intézményi kommunikáció ban váltak értékelhetővé a projekt képzési programjában résztvevők utókövetéses vizsgálatának eredményei arról, hogy a képzéseket követően két évvel mennyire tartják fontosnak, gyakorlatban hasznosítható tudást közvetítőnek és az attitűd tartományaiban stabil, pozitív irányú érzékenységváltozást generálónak a projekt 30 órás ismeretátadó és érzékenyítő képzéseit a résztvevők. A projektben fejlesztett hatósági innovációk vizsgálatai megállapították, hogy a P-program kommunikációs eszközeivel generált szakpolitikai folyamatok társadalmi méretekben fejleszthetik a lakossági csoportok jogtudatosságát és a jogkövető magatartást az egyenlő bánásmód kötelezettségével kapcsolatosan. A közszolgáltatás elérésének a projektben megvalósított minőségfejlesztése pedig az igazgatási rendszerekhez kapcsolódó lakossági bizalmi index, és azzal együtt a társadalmi kohézió erősítésében jelentős. A kutatások bebizonyították, hogy az az alacsony ismeretségű, 13

14 korlátozott elérésű kategóriából olyan ismert és elismert államigazgatási intézménnyé vált, amely nem csak a diszkriminációs ügyek jogalkalmazói eljárásaiban megkerülhetetlen, hanem hatékonyan vesz rész a diszkriminációs jelenségek megelőzésében is. Fris E. Kata 14

15 Esélyegyenlőség a munka világában Egyenlő Bánásmód Hatóság P projekt kutatássorozatának kiadványai P-5.5. A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése P-5.5. A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon A munkáltatók munkavállalói kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében P-5.5. A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése P-5.5. A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata Munkáltatói attitűdök a védett tulajdonságú munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

16 AZ Pprogramjának eredményei A PROJEKT 5 ÉS FÉL ÉVÉBEN: DM-levelet osztottunk meg több mint 2526 címre továbbítottunk hírleveleket létrehoztuk a megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózatot 16 esetmegbeszélést szerveztünk a hatósági jogászok és a referensek részvételével 80 ismeretátadó és érzékenyítő tréninget tartottunk országszerte 16 alkalommal 100 fős workshopot szerveztünk országszerte, hatot egyetemeken 11 tapasztalatátadó tanácskozásunk fővárosi és vidéki helyszínein szakmai és civil partnerek vettek részt 62 eseményre vittük el az Élőben a játszótérről című vándorkiállításunkat 264 saját és partneri rendezvényen vettünk részt a tudásmegosztásban további 94 rendezvényen résztvevőként képviseltük az -t és a projektet 15 alkalommal nemzetközi rendezvényen vettünk részt 7 társadalomtudományi kutatást koordináltunk, további 16 alkalommal saját kutatást végeztünk 999 rádiós és 1764 televíziós megjelenés mellett 222 alkalommal készült interjú a projektben lebonyolítottuk a Fiatalok a diszkrimináció ellen című képzőművészeti és novellapályázatot, a nyertes alkotásokból építettük fel az kreatív arculatot a pályázatra érkezett novellákból Engem érdekel címmel han goskönyvet jelentettünk meg megjelentettünk 7 kutatási tanulmányt lebonyolítottuk Váltsd valóra címmel fiatalok használati tárgyaira tervezett kreatív arculatok versenyét lebonyolítottuk az amatőr alkotóknak hirdetett onos tisztelettel 5 perces rövidfilmpályázatot 16

17 OS TISZTELETTEL P 5.5. projekt zárókiadványa 13 AZ AZO AZO AZO AZ ZO ZO Z ZON ZO ZO AZO ZO O ZO ZO AZO ZON ZON ON ON ON ZON AZ AZO AZO AZO O AZO ZON ZO ZO Z AZO ZON AZO Z AZO AZO ZON ON ON ZON AZO AZ AZO AZ AZO ZON AZ AZO AZO A O ZON A ON A ON O OS OS OS T OS T OS T OS OS T S OS T OS T ST OST ST OS OS T S T OS T OS OS T OS T OS OS OS T O T O T O T OS T O T O TISZT ISZT SZT ISZT SZT ISZT SZ SZT ISZ ISZT ISZT SZ SZ SZT ISZ ISZT SZ SZ S T SZT SZT SZ SZ SZT ISZT SZT SZT ZT SZT IS ISZT ISZT ISZ ISZ ISZT S ISZT S T ISZT SZ SZT ISZ S T S T S T SZT S TEL EL ELET LET LET LET LET LET LET ET ET ET ET ET ELET ELET LET EL EL EL ELET LE LET LET LET ELET LE LE LE LET ET ELET ET ELET EL T ELE L T ELE LET ELET EL ELET ELET ELET ET ELE LE ELET LET ET ET ET ET ELET ELE ELET ELET ELET ELE ELET ELET ELET ELE ELET ELE ELET E TTEL EL TEL TEL TEL TEL TEL EL EL TEL TE TEL TEL T L TEL T L z A BH BH BH BH BH BH B BH E H E H EB EB EB EB EB BH B B ÁM Á TÁM TÁM TÁM T O ÁM ÁM ÁM ÁMO M TÁM Á TÁ TÁM ÁM ÁM ÁM ÁM TÁM MO ÁM Á TÁM TÁM MO TÁ O Á TÁM TÁM ÁMO TÁM TÁM ÁMO MO TÁM ÁM TÁ TÁM ÁM TÁM ÁMO TÁ TÁ TÁ TÁM ÁMO TÁ TÁ TÁ TÁM ÁM ÁM TÁM ÁM ÁM TÁ TÁ P 5 P P P P 5 P 5 P 5 P 5. P 5. P 5. 5 P 5. P 5 P 5 P 5 P 5. P 5. P 5. P 5 P P P 5 P 5 P 5 P 5 P 5 P 5 P 5 P 5 P 5 5 P P 5 P P 5 P 5. P P 5 5. P 5 P 5 P 5 P 5 P 5 P 5 P 5 P / 5. 08/ 08 08/ 08/ 08 08/ 08 08/ 8/ / 8/ 8/1 8/1 8/1 8/ / 8 08/ 8/1 08/ 8 08/ 8 / / 8/ 8 08/ 08/ 08 08/ 8/ / /1 08/ /1 08/ 0 /1 8/ 8/ pro p jekt kt kt kt kt kt kt kt kt kt ekt kt kt kt kt kt z zár zár zár zá zá zár zár á zár zár zá zár zá zár zá zár zá zá zá zá zár zá zá zá zá zár á zá zár zár ár zár zár zá z r ár ár ár ár ár z r zár ár z r ár ár ár ár árók ók ók óki ki kia ia ók a ókia óki kia ókia ók ók a ókia ók a ók a ók a ókia ók óki ókia ók ók a ók a ókiadvá ván vá vá vá ván á dván án án án dván dván án dvá dván án vá dvá vá dván án dvá dvá dván dv dvá vá dván dvá dván dvá dván dvá dván dv dvá dvá dv n vá v n dványa ya ya ya ya ya ya ya ya ya ya ya ya ya ya ya ya ya y

18 példányban adtuk ki az Egyenlő bánásmód mindenkit megillet! módszertani oktatófilmet és az onos tisztelettel multimédiás DVD-t készíttettünk és terjesztettünk plakátot, tematikus szórólapot és információs kiadványt, 400 óriásplakátot, 200 citylight plakátot, 5300 dossziét, 2500 jegyzettömböt közel ezer alkalommal adtunk hírt az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és a jogorvoslat lehetőségéről az egyenlő bánásmód követelményét és a diszkriminációmentesség elvét közvetítő programjainkkal megközelítőleg százezer ember találkozott a projekt időszakában.

19 egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése képzéssorozat Egyenlő Bánásmód Hatóság sajáttananyag-fejlesztésű ismeretátadó és érzékenyítő tréningsorozatát azzal a szándékkal akkreditálta, hogy a tréningek résztvevőit a gyakorlatban is hasznosítható tudásátadással képezze az egyenlő bánásmód témakörében, és a hatósági felnőttképzés kontrolljaként szociológiai módszerekkel mérje e tudásmegosztás eredményét. egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése című képzéssorozat 2010 szeptemberétől 2014 márciusáig tartott. A hatósági jogalkalmazó munkatársak és gyakorlott érzékenyítő trénerek által fejlesztett tananyagon alapuló, 30 órás tréningsorozatban országszerte 1568 résztvevőből egy kivétellel mindenki sikeresen vizsgázott tanúsítványt állítottunk ki, 14 fő igazolást kapott. A tanúsítvány a modulok megfelelő teljesítését, az igazolás a felnőttképzési szerződésnek megfelelő részvételt tanúsítja. A sorozat négy éve alatt csupán egy fő szerződése szűnt meg. A képzési program mindkét modulja a 15 órás esélyegyenlőségi ismeretek és szemléletformáló érzékenyítő rész, valamint a 15 órás antidiszkriminációs jogi ismeretek és esetjog a hatósági eljárásban vizsgált konkrét diszkriminációs ügyek elemzésére épít, s e tekintetben egyedi és speciális lehetőséget jelentett a képzési célok eredményes megvalósulásában. A képzésen részt vevők körében jogtudatosság-mérést is végeztünk. A kutatás eredményei bizonyítják, 19

20 hogy a sajáttananyag-fejlesztésű képzési program valós igényekre épített és reagált. Számos szakmacsoport szintű igényt regisztráltunk, különösen a helyi esélyegyenlőségi programokat készítő önkormányzati szférából, a közszolgáltatók, munkáltatók, közfoglalkoztatók, a rendészeti igazgatás, rendvédelem intézményeiből is. A projekt internetes oldalán hirdetett képzéssorozat hamar népszerűvé vált. Több helyszínen (Debrecen, Szeged, Győr, Miskolc, Nyíregyháza) a jelentkezők magas száma miatt több alkalommal tartottunk képzést, néhány városban pedig (Győr, Miskolc, Budapest) egy-egy alkalommal két tréningre is sor került. A tréningeket minden esetben akadálymentes környezetben tartottuk meg. A csoportdinamikát tudatosan úgy építettük fel, hogy a résztvevők általában együtt élő, dolgozó vagy egymással hatósági és egyéb szolgáltatási jogviszonyban álló olyan védett és nem védett tulajdonságú csoportokból érkezzenek, amelyek kommunikációs és egyéb akadályok miatt ismerethiányos és konfliktusos kapcsolatban álltak egymással. Egyenlő Bánásmód Hatóság felnőttképzésének eredményessé gét, beleértve a tananyag tartalmait és a tudásmegosztás módszerét is, a képzés résztvevőinek visszajelzéseivel mértük. A tréningek minden résztvevője anonim kérdőívet töltött ki a képzés előtt és a képzés után, illetve statisztikai leválogatással a képzésen részt vevők közel harmada a maradandó hatások méréséhez a képzést követő maximum 2 évben is. A résztvevők körében végzett kutatás hipotézise az volt, hogy a képzési program az egyéb társadalmi kommunikációjával együtt tartósan pozitív változást tud elérni az attitűdben az előítéletesség csökkentésével, valamint az antidiszkriminációs jogtudatosság fejlődésében is. A kérdőívet úgy állítottuk össze, hogy az összehasonlítható legyen a 2010-ben és 2013-ban végzett országos reprezentatív mintás kutatás adataival, mely az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság és érzékenység növekedését mérte. A kutatási eredmények összehasonlító elemzése mutatta meg, milyen eredményekkel járna az egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők antidiszkriminációs kultúrájában a témakör jogi ismereteinek és érzékenyítő tartalmainak felsőoktatási bevezetése. eredményeket alátámasztotta 6 egyetemi workshopunkhoz kapcsolódóan az felsőoktatási tanulók és oktatók körében végzett elektronikus kutatásunk is. 20

21 A kutatási adatok szerint a képzés eredményeként jelentősen növekedett a résztvevők jártassága az esélyegyenlőségi ismeretekben és az esetjogban, képessé váltak a diszkrimináció különböző formáinak felismerésére és a jogérvényesítés megfelelő módjának megválasztására, valamint elsajátíthatták a közérdekű igényérvényesítéshez szükséges kompetenciákat. A hatóság céljai között szerepelt a képzéseken a téma iránti szakmai és személyes elkötelezettség kialakítása és megerősítése is. A képzés hatására 8,8%-kal nőtt azok aránya, akik diszkrimináció esetén tájékozódnak és aktívan keresik a jogorvoslati lehetőségeket, továbbá jóval nagyobb arányban ismerik fel a védett tulajdonságokhoz kapcsolódó diszkriminációs helyzeteket, mint az országos minta képzésben részt nem vett válaszadói. életkor miatti hátrányos megkülönböztetés tudatosságának mértéke több mint háromszoros a képzések résztvevőinek körében az országos mintához képest, míg például a női nemhez tartozás négyszeres arányú. Tanúja volt-e annak az elmúlt 12 hónapban, hogy valakit diszkrimináció ért a következő tulajdonságai miatt? ( antidiszkriminációs képzéssorozata, igen válaszok aránya, %) 21

22 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG TEMATIKUS HÍRLEVÉL IV. Tanúja volt-e annak az elmúlt 12 hónapban, hogy valakit diszkrimináció ért a következő tulajdonságai miatt? ( országos kutatása, igen válaszok aránya, %) Rendelkezik-e valamilyen védett tulajdonsággal? ( antidiszkriminációs képzésén részt vettek, igen válaszok aránya, %)

23 A képzés előtt a válaszadók 61%-a gondolta úgy, hogy nem érte a felsorolt 15 védett tulajdonsága miatt hátrányos megkülönböztetés a kérdezést megelőző 12 hónapban. Arányuk a képzést követően 49,7%-ra csökkent. A jogtudatosság 11,3%-kal növekedett, a látencia csökkent, tehát a képzés elvégezésének eredményeként nagyobb arányban és magabiztosabban ismerték fel hallgatóink a diszkriminációt. Nagyobb arányban ismerték fel védett tulajdonságaikat is a képzésekben részt vevők. Míg a képzésekre jelentkezők 67,4%-a nem jelölt meg egyetlenegy védett tulajdonságot sem a jogszabályban felsoroltak közül, a képzés elvégzését követően csupán a kérdezettek negyede nem jelölt meg ilyet. Szinte minden védett tulajdonság esetében nőtt az azt megjelölők aránya, külön kiemelve ezek közül az életkor, a nem, a családi állapot, az anyaság, az egészségi állapot, a vagyoni helyzet tulajdonságokat. A 30 órás tréning résztvevőiben tudatosabbá vált, hogy bizonyos személyiséghez tartozó lényegi tulajdonságok a diszkriminációval szemben védettek. elmúlt 12 hónapban érte-e Önt diszkrimináció az alábbi helyzetek valamelyikében? (A képzés előtti és utáni jogtudatosság-mérés alapján az igen válaszok változásnak aránya, %) 23

24 A képzést követően a válaszadók egyharmada (32,4%) tartott attól, hogy a jövőben hátrányos megkülönböztetés áldozatává válhat. Közülük 57% nyilatkozott úgy, hogy eljárást indítását kezdeményezné a jövőben, ha hátrányos megkülönböztetés érné. A jogtudatosság átlagos szintje a képzés eredményeként 23,5%-kal növekedett. A jogismeretet kifejező összevont változó alapján a válaszadók 54%-a magas jogismerettel, egyharmaduk közepes jogismerettel rendelkezett, 10%-uk pedig nem rendelkezett alapvető jogismerettel. A képzés hatására az életkor, a fogyatékosság, a foglalkoztatás jellege miatt tapasztalt hátrányos megkülönböztetés felismerési képessége növekedett legjelentősebben, személyesen tapasztalt diszkrimináció esetén. A képzések célcsoportját a valamilyen védett tulajdonságuk miatt érintettek, másfelől a munkájuk vagy egyéb helyzetük miatt diszkriminációval sújtott emberekkel kapcsolatba kerülők alkották elsősorban. Utóbbi körbe tartoztak többek között az önkormányzatok és civil szervezetek munkatársai. A képzésre jelentkezők munkahelyének/szervezetének megoszlása (Jelentkezési lapok alapján, %) 24

25 A képzések fontos jellemzője volt, hogy az oktatók vegyes csoportokban többfajta védett tulajdonsággal rendelkezők és azokkal nem rendelkezők között alakítottak ki olyan biztonságos közeget, amely védett környezetben adott lehetőséget személyes tapasztalatok, saját élmények megélésére és megosztására, illetve az önismeret fejlesztésére. A visszajelzésekben a tapasztalatokat a gyakorlati életben jól hasznosíthatónak minősítették a résztvevők. A résztvevői visszajelzések azt is igazolták, hogy a képzés eredményességének fontos garanciája, ha azok fejlesztik a tananyagot, illetve tartják a tréningórákat, akik a hatósági jogalkalmazást végzik, valamint az esélyegyenlőségre is kiterjedő speciális tudással rendelkező tréner vezeti az érzékenyítőtréning-modult. a képzések tapasztalataival folyamatosan fejlesztette a tréning tematikáját azért, hogy a projekt végén, a gyakorlatban is széles körben kipróbált tananyagot adjon át módszertani oktatófilm formájában a felsőoktatás és a felnőttképzés számára. A továbbképzések résztvevői közül 96,8 százalék nyilatkozott úgy, hogy újonnan szerzett ismeretei és élményei hozzájárultak a társadalmi érzékenységük fejlődéséhez. A képzésen szerzett ismeretek hozzájárultak a társadalmi érzékenység fejlesztéséhez, mert (Válaszok megoszlása a képzés után, %) 25

26 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG TEMATIKUS HÍRLEVÉL IV. A résztvevők 95,2 százaléka számolt be arról, hogy a tanultakat, az egyenlő bánásmód elvének érvényre juttatását, egyaránt hasznosítani tudja majd a munkájában és a különböző élethelyzetekben is. A képzésen szerzett ismeretek és személyes élmények hasznosíthatók-e a gyakorlati életben? (Válaszok megoszlása a képzés után, %) A képzés hatása: a mássággal kapcsolatos pozitív változások megoszlásának aránya (A képzés követően a résztvevők körében, %) 26

27 A résztvevők 46,2%-a a képzés után úgy érezte, a képzés hatására változott szakmai, illetve személyes hitvallása a mássággal kapcsolatosan. Állításaik szerint toleránsabbak, elfogadóbbak, nyitottabbak lettek, új szempontokat ismertek meg, hiedelmeiket felváltó, sztereotípiákat és előítéleteket felismerő tapasztalatokat szereztek. A képzésen szerzett ismeretek és személyes élmények hasznosíthatók a gyakorlati életben, mert (Válaszok megoszlási aránya a képzés után, %) A tréninget a résztvevők többsége rendkívül eredményesnek és hasznosíthatónak minősítette, mivel az elméleti és gyakorlati ismeretek egymást erősítő módszerekkel nyújtották a saját élményű tapasztalatszerzés és a tudás fejlesztésének lehetőségét. A képzés hatására nőtt azok aránya is, akik egyetértenek az előnyben részesítés különböző formáival. A képzést elvégzettek körében a rehabilitációs járulék, mint pozitív diszkriminációs intézkedés támogatottságának mértéke változott leginkább (14%-os növekedés), ezt követte a női kvóta bevezetésének támogatása a képviselői helyeken (9,8%-os növekedés), a tanulásban akadályozott gyermekek integrált oktatásának támogatása esetében volt a legkisebb a változás 1,4% arányú növekedéssel. 27

28 egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenyítés fejlesztése képzéssorozat, október március Alkalom Résztvevők létszáma Átlagos létszám Helyszínek fő Budapest fő fő Bátonyterenye Budapest/15 alkalom Eger Dombóvár Dunaújváros Kaposvár Kecskemét Kiskunfélegyháza Pécs Szolnok Veszprém Balatonfüred Békéscsaba Bonyhád Debrecen/2 alkalommal Gödöllő Pásztó Győr/3 alkalommal Nagyatád Hajdúszoboszló Hévíz Budapest Kazincbarcika Mátészalka Miskolc/2 alkalommal Nyíregyháza, Orosháza Tatabánya, Tiszafüred Tokaj Sopron Szécsény Szeged/2 alkalommal Székesfehérvár Szombathely Tolna Zalaszentgrót 28

29 fő fő Összesen ,5 fő Budapest Debrecen Eger Hódmezővásárhely Miskolc Nyíregyháza Orosháza Pécs Sárvár Siófok Székesfehérvár/2 alkalommal Budapest/3 alkalommal Győr 29

30 Panaszbeadványok alapján folytatunk vizsgálatot Tudnivalók az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárásáról egyenlő bánásmód követelménye másképpen a hátrányos megkülönböztetés tilalmát jelenti. Egyenlő Bánásmód Hatóság () az az országos hatáskörű, autonóm közigazgatási szerv, ahová ilyen esetekben a panaszosok fordulhatnak. Dr. Gregor Katalinnal, az Hatósági és Jogi Főosztályának vezetőjével a kérelmek befogadhatóságáról és az elmúlt évek tapasztalatai mentén a jellemzőbb panaszokról, tendenciákról beszélgettünk. Mely területeken fordul elő leginkább, hogy az emberek a diszkriminációra felkapják a fejüket és tollat, billentyűzetet ragadva, jelzik azt? Érkezett már álláshirdetést kri - tizáló észrevétel, ami korhatárt tartalmazó vagy a vidéki jelentkezőket eleve kizáró felhívást kifogásolt. Volt, aki a látássérült szomszédját ügyintézés közben látva háborodott fel a diszkrimináló szolgáltatáson. Ebben az esetben az ügyfél a tértivevényes postai küldeményt nem tudta átvenni a lakásán, mivel fogyatékossága miatt akadályoztatva volt az aláírásban. Olvastam már ingerült levelet az új munka törvénykönyvének anyákat érintő szabályainak változásával kapcsolatban, illetve a nyugdíjrendszer átalakításának negatív következményeit is sérelmezték már nem egyszer. Bárki kezdeményezhet eljárást, aki úgy gondolja, hogy sérül az egyenlő bánásmódhoz való joga? Igen, a hatóság főszabályként kérelemre jár el, de csak a sérelmet elszenvedő fél kérelmére. A sértett levélben, személyesen és telefonon is felkeresheti a hivatalt. Gyakran fordulnak hozzánk olyanok, akik úgy vélik, hogy diszkriminatív gyakorlatot tapasztalnak a környezetükben. Bár egyéni panaszosok kvázi közérdekű bejelentésére nem tudunk vizsgálatot indítani, de társadalmi és érdekképviseleti szervezetek közérdekű igényt érvényesíthetnek, vagyis a jogaikban sértett személyek és csoportok védelmében kezdeményezhetnek eljárást! 30

31 Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) alapján mely szervezetek minősülnek társadalmi és érdekképviseleti szervezetnek? Ebktv. 3. e pontja szerint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezet az, amelynek alapszabályában, illetve alapító okiratában a szervezet céljai között a védett tulajdonság pontos meghatározásával körülírt hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése vagy a védett tulajdonság pontos meghatározásával körülírt emberi és állampolgári jogok védelme szerepel, valamint az adott nemzeti és etnikai kisebbség tekintetében a nemzetiségi önkormányzat, továbbá a munkavállalók anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggő ügyeiben a szakszervezet. Mindkét érintett fél meghallgatásra kerül Nézzük a problémás beadványokat. Előfordul, hogy konkrét sérelmet tartalmazó panasz érkezik, de névtelenül? Igen, ilyen is van. A levélíró nem szeretné elárulni a nevét vagy attól fél, hogy hátránya származik abból, ha valakit bepanaszol. Ez érthető is, azonban tudni kell, hogy az eljárása a Közigazgatási hatósági eljárásokról szóló törvény (Ket.) eljárás jogi normái alapján folyik. Névtelen bejelentők panaszai, Képünk illusztráció Fotó: sap 31

32 illetve konkrétan meg nem nevezett (be nem azonosítható) ellenérdekű felek esetében nem tudunk eljárást indítani! Senki nem kérhet anonimitást? Eljárást kezdeményező ügyfélként aki vizsgálatot szeretne ez fogalmilag kizárt. A tanúk kérhetik adataik zártan való kezelését, ők személyazonosságuk felfedése nélkül tehetnek ily módon vallomást. Ez esetben a hatóság a nyílt tárgyalástól független időpontban és helyen hallgatja meg őket, majd kivonatot készít az általuk elmondottakról; ezt ismerheti meg a másik fél. Mi történik akkor, ha nincsenek konkrétumok egy szabályosan benyújtott panaszban, de az látszik, hogy sérelem és védett tulajdonság igen? Amennyiben nem áll elég információ a kérelmező rendelkezésére ahhoz, hogy a valószínűsítésnek eleget tegyen, nem tudunk érdemben vizsgálódni. Épp ezért hiánypótlás keretében kérjük, hogy szolgáljon még részletekkel, csatoljon iratot, nyilatkozzon bizonyos körülményekről, jelöljön meg szem- és fültanúkat stb. Ha nem reagál vagy nem tud válaszolni, a vizsgálat meghiúsul, az eljárás megszüntetésre kerül, illetőleg az alaptalan kérelmet elutasítjuk. A Fővárosi Bíróság ma Fővárosi Törvényszék több ízben kimondta már jó néhány határozatunk felülvizsgálata tárgyában lefolytatott közigazgatási perben, hogy nincsenek nyomozati jogosítványaink: nem tudjuk felkutatni első körben sem az ellenérdekű felet, illetve nem végezhetjük el mi a valószínűsítést a kérelmező helyett. Tehát ez a panaszos feladata! Ha ezt teljesíti, megindulhat az eljárás. Második lépésben kizárólag csak akkor kell bizonyítania a bepanaszolt félnek, hogy tiszteletben tartotta az egyenlő bánásmód elvét, ha a kérelmező tényekkel bizonyítja azt, azaz megkülönböztetés vélelmezését lehetővé tevő bizonyítékot szolgáltat ott? Igen, és a valószínűsítést igenis komolyan kell venni, mert ez a garanciája annak, hogy nyilvánvalóan alaptalan kérelmekkel ne foglalkozzunk, és ne legyen parttalan a jogterület. Védett tulajdonságokkal összefüggő sérelmek Akkor például, ha valakit sérelem ér egy munkahelyen és az emberi méltóságát sértő gyakorlatot tapasztal; csak abban az esetben kezdeményezheti az vizsgálatát, ha annak hátterében az Ebktv.-ben felsorolt védett tulajdonságok egyikét feltételezi, és erre utaló jeleket is meg tud nevezni. 32

33 Pontosan. Így valószínűsítenie kell, hogy a sérelmezett gyakorlat hátterében a védett csoportokhoz való tartozás áll. Például azért vonták meg a vezetői megbízatásom, mert elmentem szülni. Vagy: egyértelműen az volt a baja a főnökömnek velem, hogy meleg vagyok, és ezért bocsátottak el. Sorolhatnám még; semmi panasz nem érkezett a munkámra addig, amíg ki nem derült, hogy a szakmai érdekképviselet aktív tagja vagyok ; amint megtudták, hogy nagycsaládos apuka vagyok, kikezdtek velem az egyedülálló, szingli kollegáim a csoportvezetőm szeme láttára. Itt kell megjegyeznünk, hogy önmagában a védett tulajdonsággal való rendelkezés nem alapozza meg a jogsértést. Attól, hogy valaki nő vagy ötvenöt év feletti munkavállaló, nem biztos, hogy ezzel összefüggésben éri a hátrány (hanem mert például nincs meg a megfelelő végzettsége, tapasztalata az előléptetésre), amit sérelmez. Előfordul, hogy egy megváltozott munkaképességű dolgozó is lehet szakmailag alkalmatlan, és ekkor nem a fogyatékosságára tekintettel bocsátják el, amit esetleg sérelmezett. Ugyanígy az évek óta lakbérhátralékot görgető önkormányzati lakást használó cigány családot sem egyértelműen azért lakoltatják ki, mert ehhez a nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Védett tulajdonságok egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény szerint védett tulajdonság: nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzetiséghez való tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozás, egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző. A törvény tiltja a védett tulajdonsággal összefüggő hátrányos megkülönböztetést. Mi az az ismérv, amiből első olvasatra látszik, hogy egy panasz kivizsgálása egyáltalán nem a hatósághoz tartozik? Talán két részre bontanám. egyik, amikor egyáltalán nem hátrányos megkülönböztetés a tárgya. Volt, aki az előzetes letartóztatás, mint jogintézmény visszásságairól írt a börtönből: milyen embertelen, ésszerűtlen, és a gyakorlat mennyire nem követi a valóságot. Van, aki segítségünket 33

34 szeretné kérni abban, hogy ártatlansága bebizonyosodjon a bíróságon, mert szerinte tévesen ítélték el. A második, amikor valamiféle megkülönböztetés történt, azonban az nem hozható összefüggésbe az Ebktv.-ben rögzített védett tulajdonságok egyikével sem. A törvény olyan célcsoportokat véd, amelyekről a jogalkotó úgy gondolta, hogy össztársadalmi szinten a leggyakrabban áldozatai az előítéleteknek. Anyák, fogyatékos személyek, bizonyos vallási csoporthoz tartozók, 55 év feletti vagy pályakezdő munkavállalók stb. t kell mondjam, hogy akit nem ezen csoportokhoz való tartozása miatt ér sérelem, jogi értelemben nem diszkrimináció áldozata. utóbbi kapcsán milyen más típusú megkülönböztetésre le - het gondolni? Tipikusnak mondható sérelmek az ellenszenv, a féltékenység és a rosszindulat, amiknek oka lehet a megromlott munkahelyi viszony a munkatársak vagy a vezető és beosztott között. Előfordulnak olyan típusú panaszok, amikor a jegyző tevékenységét sérelmezik, arra hivatkozva, hogy keresztbe akar tenni valakinek, mert például a szomszédok közül van, akinek kedvezőbben bírálja el a birtokügyi kérelmét vagy az engedélyeztetési eljárást elhúzza, mert személyes konfliktusa van az érintett családjával. Gyakoriak az oktatási intézményekben a tantestületi harcok, az igazgatóval való jó-rossz viszony, ami mind kihatással van a mindennapos munkavégzésre, és megkülönböztetés is valahol a köznapi értelemben. De a legtöbb esetben nem az Ebktv. alapján. Ilyen kategóriák még a kivételezés, a potyautasság (kapcsolati tőkén alapuló munkához jutás) a munkahelyeken vagy szolgáltatások igénybevétele kapcsán. A tisztán munkajogi sérelmekkel legyen az tanulmányi szerződéssel kapcsolatos panasz, munkaidőkedvezmény kiadásával összefüggő vita ugyancsak nem tudunk foglalkozni, azok a munkaügyi bíróságra tartoznak. Nem minden emberi jogot sértő gyakorlat diszkrimináció! Mi lesz azzal a panaszossal, aki rossz helyen keresi az igazát? Ha ben keres meg minket, írásban tájékoztatjuk, hogy mi a hatóság feladata, mivel foglalkozunk, és próbálunk irányt mutatni, melyik szerv, hatóság az, aki velünk ellentétben esetleg segíthet jogorvoslatot szerezni a felmerült panasszal kapcsolatban. Amennyiben szabályosan benyújtott, írásbeli kérelemről van szó, akkor érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzést kell hoznunk. 34

35 Vannak olyan tipikusnak mondható területek, ahonnan számos panasz érkezik, azonban az érdemben nem tud velük foglalkozni? Gyakoriak az állásközvetítéssel kapcsolatos kérdések, főleg megváltozott munkaképességűek relációjában. Egy hátrányos megkülönböztetések kivizsgálására szakosodott független hatóság nem tud ebben segíteni, hivatalos kapcsolataink erre a célra nincsenek. A közelmúltban néhány nyugdíjasházból érkezett panasz: a lakók a gondnok vagy az önkormányzati kapcsolatfenntartó mentalitását, hozzá nem értését panaszolták, mint időskori nyugalmuk megzavaróit. Hasonlóképpen a devizahitelesek bankokkal szembeni panaszai is kívül esnek hatáskörünkön. Ne feledjük, minden diszkriminációs jogsérelem emberi jogi jogsérelem, de nem minden emberi jogot sértő gyakorlat diszkrimináció! Milyen eszközök alkalmasnak arra, hogy az emberek egyre tudatosabban álljanak ki magukért? Eseteket, példákat kell mutatni nekik cikkekben, szakmai konferenciákon, érdek-képviseleti és civil rendezvényeken, hírlevelekben, rádió- és tv-műsorokban arról, hogy a korábban már lefolytatott vizsgálatokban, esetekben mit lehetett elérni. Mivel fontos tudni, hogy mikor hová kell fordulni Országos egyenlőbánásmód-referensi hálózat Egyenlő Bánásmód Hatóság () szolgáltatásai 2009 szeptemberétől minden megyében elérhetők. A helyi egyenlőbánásmód-referensek havonta négy alkalommal fogadják a megyeszékhelyen és a kistérségekben a panaszosokat. ügyfélfogadáson személyesen lehet panaszt tenni, amelyet a szakemberek jegyzőkönyvbe foglalva továbbítanak a hatósághoz, ezen túl közreműködnek az eljárások előkészítésében. Amennyiben felmerül a diszkrimináció gyanúja, tájékoztatásért érdemes hozzájuk fordulni személyesen, telefonon vagy akár ben is megtehetik ezt a panaszosok. Bővebb információk: egy-egy panasszal, világosan kell kommunikálni a hatóság működését és jogkörét is. Ez magában foglalja azt is, hogy el kell fogadni, mit lehet nyerni, veszíteni egy eljárással. Mi megtesszük a magunkét, a másik oldalon a jogsérelmet elszenvedők állnak, akiket csak arra tudok buzdítani, hogy keressenek minket. Dr. Sebestyén Andrea A szerző a hatóság munkatársa volt, jelenleg a CEU PhD hallgatója 35

36 Egyenlő Bánásmód Hatóság kiadványai Kutatási kiadványok A P projekt kutatási programjában a hatóság a diszkriminációs mechanizmusok feltárását és azok bemutatását célozta. a ban zajló 7 diszkriminációval kapcsolatos társadalomtudományi kutatásának eredményeiből kutatási témánként 300 példányszámban jelentetett meg kiadványokat, amelyeket országos és megyei könyvtárakban, továbbá a felsőoktatási intézmények könyvtáraiban helyezett el, illetve civil és szakmai szervezetek részére továbbított. A kötetek a kutatási tanulmányok szakértői változatával és angol nyelvű összefoglalóval kiegészülve a hatóság honlapján mindenki számára elérhetőek. a különböző rendezvények fogadódossziéiban e-mappában is megosztotta a kutatási eredményeket. A hatóság a projekt során folyamatosan tájékoztatta a workshopok, tapasztalatátadó konferenciák résztvevőit a kutatásairól, illetve a munkaerőpiac és a közigazgatás diszkrimináló mechanizmusairól, valamint az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság mértékének közötti alakulásáról. Kutatási témák és kiadványok: Esélyegyenlőség a munka világában című kutatássorozat, 1-4 témakör A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon A munkáltatók munkavállalói kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata Munkáltatói attitűdök a védett tulajdonságú munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusai kutatássorozat, 1-2 témakör Védett tulajdonságú csoportok hozzáférésének akadályai a közigazgatási döntéshozatalban A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása önkormányzati szinten egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének elemzése között 36