A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A"

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, június 20., péntek 70. szám Ára: 1260, Ft TARTALOMJEGYZÉK 85/2003. (VI. 20.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a nemzetközi kombinált árufuvarozásról szóló Egyezmény kihirdetésérõl /2003. (VI. 20.) Korm. r. A létesítményi tûzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet módosításáról /2003. (VI. 20.) Korm. r. A NATO (PfP) SOFA hatálya alá tartozó kártérítési ügyekkel kapcsolatos eljárásról szóló 79/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet módosításáról /2003. (VI. 20.) Korm. r. A Termékpálya Bizottságok mûködésének általános szabályairól és az agrárpiaci rendtartásról szóló évi XVI. törvény hatálya alá tartozó termékek körérõl /2003. (VI. 20.) FVM r. A friss és elõhûtött hasított félsertés idõszakos export-visszatérítésérõl szóló 38/2003. (IV. 11.) FVM rendelet hatályon kívül helyezésérõl /2003. (VI. 20.) GKM r. A forgalomirányító jelzõlámpák követelményeirõl, tervezési, telepítési és üzemeltetési elõírásairól /2003. (VI. 20.) IM r. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai illetményének és illetményjellegû juttatásainak megállapításáról és folyósításáról szóló 15/1997. (IV. 22.) IM rendelet módosításáról /2003. (VI. 20.) IM r. A büntetés-végrehajtási szervezet katonai nyomozó hatóságairól és a bûncselekmények parancsnoki nyomozásáról /2003. (VI. 20.) IHM r. A bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltató bérelt-vonali szolgáltatási kötelezettségeinek feltételeirõl /2003. (VI. 20.) MeHVM r. A tûzvédelem és a mûszaki mentés polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó különös szabályairól /2003. (VI. 20.) OM r. Az agrár felsõoktatás szakirányú továbbképzési szakjainak képesítési követelményeirõl /2003. (VI. 20.) OM r. A rendvédelmi felsõoktatás szakirányú továbbképzési szakjainak képesítési követelményeirõl /2003. (VI. 20.) OM r. Egyes mûszaki felsõoktatási szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeirõl /2003. (VI. 20.) KE h. Politikai államtitkárok felmentésérõl /2003. (VI. 20.) KE h. Közigazgatási államtitkár felmentésérõl /2003. (VI. 20.) KE h. Politikai államtitkár kinevezésérõl /2003. (VI. 20.) KE h. Politikai államtitkár kinevezésérõl /2003. (VI. 20.) KE h. A 89/2002. (V. 31.) KE határozat módosításáról /2003. (VI. 20.) Korm. h. A Kitüntetési Bizottságról és az állami kitüntetések adományozásának rendjérõl szóló 1130/2002. (VII. 24.) Korm. határozat módosításáról /2003. (VI. 20.) Korm. h. A közoktatás tankönyvellátásához évben szükséges állami készfizetõ kezességvállalásról /2003. (VI. 20.) Korm. h. Tízezer rászoruló és fogyatékkal élõ gyermek ingyenes nyári üdültetésérõl /2003. (VI. 20.) Korm. h. Államtitkári juttatások visszavonásáról /2003. (VI. 20.) Korm. h. Államtitkári juttatások biztosításáról /2003. (VI. 20.) ME h. A Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkársága vezetõjének felmentésérõl /2003. (VI. 20.) ME h. A Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkársága vezetõjének kinevezésérõl /2003. (MK 70.) MNB közl. A jegybanki alapkamat mértékérõl Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal közleménye a július 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról 5458 A Külügyminisztérium tájékoztatója az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Irak ellen hozott egyes szankciók alkalmazásának megszüntetésérõl és további intézkedések elrendelésérõl A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Békés Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetményei A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Zala Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye Oldal

2 5392 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/70. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 85/2003. (VI. 20.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a nemzetközi kombinált árufuvarozásról szóló Egyezmény kihirdetésérõl (A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás év november hó 12. napján megtörtént, az Egyezmény december 12. napján hatályba lépett.) 1. A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a nemzetközi kombinált áruszállításról szóló, Szófiában, május 18-án aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti. 2. Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:,,egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a nemzetközi kombinált árufuvarozásról A Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerzõdõ Felek), annak tudatában, hogy az árucseréhez elengedhetetlen a teljesítõképes nemzetközi árufuvarozás, felismerve, hogy környezetvédelmi okokból és a közúti forgalom korlátozott kapacitása miatt vasúton és vízi úton korszerû fuvarozási rendszert kell kialakítani a közúti áruforgalom gazdasági, lakosságvédelmi és ökológiai szempontból is elfogadható alternatíváinak megteremtése érdekében, abban a meggyõzõdésben, hogy a kombinált árufuvarozás rendszere nagy lehetõség a nemzetközi áruforgalom gondjainak megoldásában, figyelembe véve a környezet- és természetvédelmi nemzetközi egyezmények és a vonatkozó nemzeti jogszabályok rendelkezéseit, hivatkozva a kombinált árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezményekre és megállapodásokra, a hatékony nemzetközi kombinált árufuvarozás végzése céljából az alábbiakban állapodnak meg: 1. Cikk Alkalmazási terület Jelen Egyezmény kiterjed: a nemzetközi kombinált árufuvarozásra, amely részben vasúton vagy vízi úton, részben közúton, valamelyik Szerzõdõ Fél államában bejegyzett gépjármûvel történik, és amelyben a fuvarozás kiindulási vagy végpontja ezen Szerzõdõ Fél államának területén van, ideértve a Szerzõdõ Felek államainak területén át bonyolódó tranzitfuvarozást is. 2. Cikk Fogalommeghatározások Jelen Egyezmény alkalmazásában: a) A nemzetközi kombinált árufuvarozás: olyan árufuvarozás, amelynek folyamán az üres vagy rakott gépjármû, amely az egyik Szerzõdõ Fél államában van bejegyezve, vagy az intermodális fuvarozási egység az útvonal túlnyomó részét vasúton vagy vízi úton, az egyik Szerzõdõ Fél államából a másik Szerzõdõ Fél államába közvetlenül, vagy a másik Szerzõdõ Fél államának területén keresztül teszi meg, amelynek folyamán a gépjármû vagy az intermodális fuvarozási egység közutat csak a feladási vagy a rendeltetési hely és a legközelebbi fel- és lerakodás céljára alkalmas vasúti terminál vagy vízi kikötõ között vesz igénybe. b) Intermodális fuvarozási egység: konténer (minimum 20 láb hosszú) vagy csereszekrény, amely a gépjármûrõl leemelhetõ, átrakható, daruzható és nem daruzható félpótkocsi vagy pótkocsi. c) Közúti elõ- és utánfuvarozás: intermodális fuvarozási egységeknek és gépjármûveknek a határátlépés helyétõl vagy az áru feladási helyétõl az útirány szerinti legközelebbi vasúti terminálig vagy vízi kikötõig, illetve a vasúti termináltól vagy a vízi kikötõtõl az útirány szerinti legközelebbi határátlépési helyig vagy az áru rendeltetési helyéig történõ közúti fuvarozása, illetve közlekedése. d) Kombiterminál (vasúti vagy kikötõi): olyan állomás/hely (vasúti/kikötõi), ahol az intermodális fuvarozási egységek, gépjármûvek és vasúti kocsik kezelése, lerakása, felrakása, átrakása az egyik fuvarozási módról a másikra történik. e) Kísért kombinált árufuvarozás: tehergépkocsinak pótkocsival vagy anélkül, vontatónak vagy nyerges vontatónak félpótkocsival együtt vasúti jármûvön vagy speciális hajón történõ továbbítása. A gépjármûvezetõ együtt utazik a gépjármûvel.

3 2003/70. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5393 f) Nem kísért kombinált árufuvarozás: intermodális fuvarozási egységek és gépjármûvek vasúti jármûvön vagy speciális hajón történõ továbbítása gépjármûvezetõ nélkül. g) Gépjármû: az egyik Szerzõdõ Fél államában bejegyzett, árufuvarozásra kiépített és használt gépi meghajtású jármû, továbbá bármilyen vontatóból és pótkocsiból vagy vontatóból és félpótkocsiból álló közúti jármûszerelvény. A pótkocsi, illetve a félpótkocsi bejegyzése nem szükséges, hogy ugyanazon Szerzõdõ Fél államában legyen. h) Közúti fuvarozási engedély: a Szerzõdõ Felek közötti nemzetközi közúti fuvarozásról szóló egyezmény szerinti közúti fuvarozási engedély. i) Közúti jutalomkontingens: a gördülõ országúti (Ro-La) és Ro-Ro viszonylatok igénybevétele után járó pótlólagos adómentes közúti fuvarozási engedélyek mennyisége (a 3. Cikk szerint). A jutalomkontingens nagyságát a Szerzõdõ Felek a kétoldalú vegyesbizottsági tárgyalások keretén belül határozzák meg. 3. Cikk Jutalomkontingens és pénzügyi rendelkezések (1) A Szerzõdõ Felek államainak területei között vagy azok területein keresztül a másik Szerzõdõ Fél államában bejegyzett gépjármûvekkel, gördülõ országút (Ro-La) vagy Ro-Ro szolgáltatás igénybevételével bonyolított fuvarozások esetén a Szerzõdõ Felek kölcsönös közúti jutalom engedély-kontingensben állapodnak meg a Kombinált Árufuvarozási Vegyesbizottság ülése keretében. (2) A közúti jutalomengedélyek számának meghatározása negyedévente történik, és azokat az illetékes magyar és bolgár hatóságok adják ki egymás részére. (3) A Szerzõdõ Felek kölcsönösség alapján a kísért kombinált árufuvarozáshoz kapcsolódó közúti elõ- és utánfuvarozás számára a kombitermináltól és a vízi kikötõtõl légvonalban mért legfeljebb 70 (hetven) kilométeres körzethatáron belül magyar részrõl: gépjármûadó-mentességet, bolgár részrõl: úthasználati díj mentességet biztosítanak. (4) A jelen Cikk (3) bekezdésében foglaltak esetén közúti fuvarozási engedélyt nem kell felhasználni. 4. Cikk Átlépés az államhatáron (1) A kombinált árufuvarozásra jogosító dokumentumokat a Szerzõdõ Felek államában történõ minden fuvarozásnál a jármûvön kell tartani, és azokat az illetékes ellenõrzõ hatóságok kérésére fel kell mutatni. (2) A kísért kombinált árufuvarozás esetén az illetékes határforgalmi ellenõrzõ szervek a kombinált árufuvarozásra jogosító vasúti jeggyel vagy a Ro-Ro szolgáltatás igénybevételét igazoló okmánnyal rendelkezõ fuvarozót és gépjármûvét a másik Szerzõdõ Fél államába árufuvarozási engedély nélkül engedik be a 3. Cikk (3) bekezdésében meghatározott esetben. (3) A Szerzõdõ Felek államából történõ kilépés során a kombinált árufuvarozás igénybevételét a vasúti fuvarlevéllel vagy hajó fuvarokmánnyal kell igazolni. (4) A Szerzõdõ Felek odahatnak, hogy a gördülõ országúti rendszerben továbbított minden vonat határállomási tartózkodása a mindkét Szerzõdõ Fél által aláírt,,európai Megállapodás a fontos kombinált nemzetközi szállítási vonalakról és ezek létesítményeirõl (AGTC) szerinti 30 percre korlátozódjék. 5. Cikk Együttmûködés a kombinált árufuvarozás elõsegítésére (1) A Szerzõdõ Felek lehetõségeik szerint elõsegítik a vasúti, közúti, hajózási és kombitársaságok által nyújtott kombinált árufuvarozási szolgáltatások minõségének, kompatibilitásának, versenyképességének javítását, és ösztönzik a nem kísért kombinált árufuvarozás fokozottabb igénybevételét. (2) A Szerzõdõ Felek a kombinált árufuvarozás kiépítésére lehetõségeik szerint elõsegítik saját vasútjaik és közforgalmú kikötõik infrastruktúrájának javítását. (3) A Szerzõdõ Felek a kombinált árufuvarozáshoz kapcsolódó elõ- és utánfuvarozást a hétvégi és ünnepnapi közlekedési korlátozási tilalom alól mentesítik, a Szerzõdõ Felek államában érvényes jogszabályoknak és rendelkezéseknek megfelelõen. (4) A Szerzõdõ Felek törekednek arra, hogy a kombinált árufuvarozáshoz kapcsolódó elõ- és utánfuvarozáshoz a 44 tonna össztömegû gépjármûvek továbbításának feltételeit megteremtsék. (5) A Szerzõdõ Felek illetékes szervei törekednek arra, hogy a fuvarozási késések és a határtartózkodási idõ csökkentése érdekében a vám- és egyéb kezelési mûveletek végzését a vasúti és a kikötõi terminálokon végezzék el. (6) A Szerzõdõ Felek törekednek arra, hogy bevezessék a kombinált árufuvarozásban használt vasúti kocsik bizalmi elven történõ átvételét. (7) A Szerzõdõ Felek nemzetközi kapcsolataik révén együttmûködnek annak érdekében, hogy a kombinált árufuvarozás fejlõdését ösztönözzék.

4 5394 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/70. szám (8) A Szerzõdõ Felek törekednek arra, hogy a közúti árufuvarozás minél nagyobb mértékben kombinált árufuvarozás formájában bonyolódjon le. (9) A Szerzõdõ Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást azokról az intézkedésekrõl, amelyek elõsegítik a nemzetközi kombinált árufuvarozás minõségének javulását és a szolgáltatások színvonalának emelését. (10) A Szerzõdõ Felek a közúti, vasúti, hajózási, kombinált fuvarozási társaságokkal és vállalatokkal együttmûködve törekednek a versenyképes és hatékony árufuvarozás megszervezésére és ajánlatok tételére, a fuvarozási szolgáltatások színvonalának növelésére, a kezelések gyorsítására, a megbízhatóság fokozására, a megalapozott és ösztönzõ tarifák bevezetésére. (1) A Szerzõdõ Felek minden adatot és információt kivéve a hivatalos statisztikai adatokat és kimutatásokat harmadik féllel szemben védenek. (2) Jelen Cikk (1) bekezdésében foglalt adatok és információk csak a Szerzõdõ Fél hatóságai, ügyészségei és bíróságai részére szolgáltathatók ki, amennyiben azt büntetõ eljárás teszi szükségessé. Minden további adat kiadása csak az adatkibocsátó elõzetes engedélyezése alapján lehetséges. 9. Cikk Válsághelyzet A Szerzõdõ Felek kötelezik magukat arra, hogy válsághelyzet miatt bekövetkezõ és 12 (tizenkét) órát meghaladó üzemszünet esetén közösen egyeztetett, sürgõs intézkedéseket tesznek a nemzetközi árufuvarozás zavartalanságának biztosítása érdekében. 6. Cikk Összhang a nemzeti jogszabályokkal A fuvarozó, illetve szállítmányozó, valamint annak alkalmazottja köteles betartani a másik Szerzõdõ Fél államában hatályos jogszabályokat. 7. Cikk A rendelkezések megszegése (1) Ha valamely fuvarozó vagy alkalmazottja megszegi a másik Szerzõdõ Fél államában hatályos jogszabályokat vagy a jelen Egyezmény rendelkezéseit, akkor azon Szerzõdõ Fél illetékes hatóságai, ahol az adott jármû forgalmi engedélyét nyilvántartják, azon Szerzõdõ Fél illetékes hatóságainak kérésére, amelyben a jogsértés történt, az alábbi intézkedések egyikét hozhatják: a) az érintett fuvarozó felszólítása az érvényben lévõ elõírások megtartására; b) az érintett fuvarozó részére a jutalomengedélyek kiadásának leállítása, vagy a már kiadott jutalomengedély visszavonása arra az idõszakra, amelyre a másik Szerzõdõ Fél illetékes hatósága kizárta õt a forgalomból. (2) Az illetékes hatóságok a hozott intézkedésekrõl egymást értesítik. 8. Cikk Adatvédelem 10. Cikk Vegyesbizottság (1) Jelen Egyezmény végrehajtására a Szerzõdõ Felek illetékes szerveik képviselõibõl Kombinált Árufuvarozási Vegyesbizottságot hoznak létre. A Vegyesbizottság munkájával és felállításával kapcsolatos feladatokat a Vegyesbizottság Ügyrendje állapítja meg. A Vegyesbizottság üléseit évente legalább egyszer, a Szerzõdõ Felek államainak területén felváltva tartja. (2) Jelen egyezmény tekintetében a Kombinált Árufuvarozási Vegyesbizottság döntéseit a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Bolgár Népköztársaság Kormánya között, Budapesten, április 17. napján a nemzetközi közúti személy- és árufuvarozásról aláírt Megállapodás 15. Cikkének (3) bekezdése alapján létrehozott Vegyesbizottsággal együttmûködve hozza meg. 11. Cikk Az Egyezmény végrehajtása A jelen Egyezmény végrehajtásáról magyar részrõl: a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, bolgár részrõl: a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium gondoskodik. 12. Cikk Az Egyezmény módosítása Jelen Egyezmény a Szerzõdõ Felek kölcsönös írásbeli megegyezése alapján módosítható. A módosítások és a kiegészítések a jelen Egyezmény 13. Cikke szerint lépnek hatályba.

5 2003/70. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Cikk Hatálybalépés A jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belsõ jogi követelmények teljesítésérõl a Szerzõdõ Felek diplomáciai jegyzékváltás útján értesítik egymást. Az Egyezmény a késõbbi jegyzék kézhezvételétõl számított 30. (harmincadik) napon lép hatályba. 14. Cikk Az Egyezmény hatálya A jelen Egyezmény határozatlan idõre szól, azonban azt bármelyik Szerzõdõ Fél írásban, diplomáciai úton felmondhatja. Felmondás esetén az Egyezmény a felmondásnak a másik Szerzõdõ Félhez való megérkezését követõ 6 (hat) hónap eltelte után hatályát veszti. Készült Szófiában, a év május hó 18. napján, két eredeti példányban, magyar és bolgár nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles. A Magyar Köztársaság Kormánya nevében A Bolgár Köztársaság Kormánya nevében (a továbbiakban: R.) 2. -a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Fõfoglalkozású létesítményi tûzoltóságot kell mûködtetni:),,b) az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, külön jogszabály 1 alapján felsõ vagy alsó küszöbértékûnek minõsülõ veszélyes üzemben, ha a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben feltárt kockázat, illetve dominóhatás miatt a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság határozatában elõírja. (2) Az R. 2. -ának (13) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(13) Nem kötelezõ mûködtetni létesítményi tûzoltóságot a) a külön jogszabály 2 szerint közösségi épületnek minõsülõ létesítmény és a lakóépületek védelmére, b) éghetõ folyadékok és olvadékok tároló telepein, ha a telepen lévõ valamennyi földfeletti álló, hengeres, merevtetõs vagy úszótetõs acéltartályt a külön jogszabály 3 szerinti stabil habbal oltó berendezés védi, c) abban a létesítményben, ahol valamennyi, e rendelet melléklete szerint létesítményi tûzoltóság fenntartását indokolttá tevõ tûzszakasz teljes területét automatikus oltóberendezés védi. 3. (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Az Egyezményben foglaltakat december 12-tõl kell alkalmazni. (2) A rendelet végrehajtásáról a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 86/2003. (VI. 20.) Korm. rendelete a létesítményi tûzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 47. -a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. (1) A létesítményi tûzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 2. Az R ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A mûködõ létesítményi tûzoltóságok átszervezésének, illetõleg a 2. szerint megalakítandó létesítményi tûzoltóságok létrehozásának határideje május 1. napja. 3. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az R. 2. -a (8) bekezdésének c) pontja, b) a létesítményi tûzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 126/2002. (V. 21.) Korm. rendelet 9. -ának (2) bekezdése. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök 1 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl. 2 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tûzvédelmi Szabályzat kiadásáról. 3 2/2002. (I. 23.) BM rendelet a tûzvédelem és a polgári védelem mûszaki követelményeinek megállapításáról.

6 5396 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/70. szám A Kormány 87/2003. (VI. 20.) Korm. rendelete a NATO (PfP) SOFA hatálya alá tartozó kártérítési ügyekkel kapcsolatos eljárásról szóló 79/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a NATO (PfP) SOFA hatálya alá tartozó kártérítési ügyekkel kapcsolatos eljárásról szóló 79/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) a következõk szerint módosítja: 1. Az R. 1. -ának d) és e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában),,d) károsult: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, akit valamely külföldi fegyveres erõ tagjának cselekménye vagy mulasztása miatt testi épségét vagy egészségét érintõ hátrányos változás, vagy hozzátartozójának halála miatt vagyoni vagy nem vagyoni kár ért, illetve akinek ingó vagy ingatlan vagyonában, vagyoni értékû jogaiban kár keletkezett; e) kárigény: a károsult vagy törvényes képviselõje, illetve a hatályos jogszabályoknak megfelelõen meghatalmazott képviselõje által a károkozás miatt meghatározott pénzösszeg kifizetésére vagy az okozott kár természetben történõ megtérítésére irányuló követelés. A kárigényt a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) illetékes szervéhez a jelen rendeletben elõírt módon kell benyújtani; 2. Az R. 2. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,2. (1) A külföldi fegyveres erõk tagja vagy polgári állománya által okozott, a gépjármû-felelõsségbiztosítás hatálya alá nem tartozó kár esetén a károsult kárigényét választása szerint a lakóhelye, ennek hiányában állandó tartózkodási helye, illetve székhelye, vagy a kár bekövetkezésének helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõjénél terjesztheti elõ. A kárigényt a jelen rendelet mellékletében foglalt,,kárigény bejelentõ adatlap -on kell benyújtani. (2) A jegyzõ az elõterjesztett kárigényt eljuttatja a HM illetékes szervéhez, amely azt nyilvántartásba veszi, és a káreseménnyel kapcsolatos szolgálati igazolás kérésével együtt haladéktalanul továbbítja a külföldi fegyveres erõ illetékes szervének. (3) A HM illetékes szerve a külföldi fegyveres erõk illetékes szervétõl kapott szolgálati igazolás birtokában szükség esetén igazságügyi kárszakértõ bevonásával vizsgálatot folytat a kárigény jogalapja és összegszerûsége vonatkozásában, és a vizsgálat eredményrõl a károsultat tájékoztatja. (4) Ha a károsult a vizsgálat eredményeként megállapított kártérítési összeget igénye teljes vagy részbeni kielégítéseként elfogadja, a HM illetékes szerve intézkedik az elfogadott összegnek a károsult választása szerint részére 30 napon belül történõ átutalására vagy postai úton történõ kifizetésére. (5) Ha a külföldi fegyveres erõk károkozásért való felelõssége a dokumentumok alapján egyértelmûen megállapítható, a külföldi fél azonban a szolgálati igazolásban a károkozásért való felelõsséget nem vállalja el, a HM illetékes szerve intézkedhet a kártérítési összeg kifizetésére. (6) Ha a károsult a HM illetékes szerve vizsgálatának az igény jogalapjára vagy összegszerûségére vonatkozó megállapításait vitatja, a károsult a kártérítési igényét polgári peres úton érvényesítheti a Magyar Állammal szemben. Ezen lehetõségre a HM illetékes szerve a károsult figyelmét a (3) bekezdés szerinti tájékoztatóban köteles felhívni. (7) A (6) bekezdés alapján indult perekben a Magyar Államot a HM képviseli. 3. Az R. 3. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,3. (1) A károsult a külföldi fegyveres erõk által üzemeltetett gépjármûvekkel okozott és a gépjármû üzembentartójának kötelezõ felelõsségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó kárigényeit a gépjármû-felelõsségbiztosítással foglalkozó biztosítónál vagy a Magyar Biztosítók Szövetségénél (a továbbiakban: MABISZ) terjesztheti elõ. Amennyiben a kárigényt közvetlenül a MABISZ-nál terjesztették elõ, a MABISZ a nála bejelentett kárigények kivizsgálásával a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítással foglalkozó biztosítót megbízhatja. (2) A biztosító a nála rendszeresített gépjármû-kárbejelentési adatlapot és a kárfelvételi jegyzõkönyvet részletesen kitöltve a kár vizsgálatának megkezdésekor a MABISZ útján megküldi a HM illetékes szervének, amely azt nyilvántartásba veszi, és a káreseménnyel kapcsolatos szolgálati igazolás kérésével együtt haladéktalanul továbbítja a külföldi fegyveres erõ illetékes szervének. A biztosító a káriratokat a kárszámítással és a kifizetési javaslattal együtt a MABISZ-nak küldi meg. (3) A MABISZ a biztosító javaslatáról a HM illetékes szervét állásfoglalás céljából soron kívül tájékoztatja, egyidejûleg csatolva a kárértékre és a károkozásért való felelõsségre vonatkozó hatósági és egyéb dokumentumokat is. (4) A HM illetékes szerve a külföldi féltõl kapott szolgálati igazolás alapján haladéktalanul tájékoztatja a MABISZ-t a kifizetési javaslatban foglaltakkal kapcsolatos álláspontjáról.

7 2003/70. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5397 (5) A MABISZ a HM illetékes szerve által jóváhagyott kártérítési összeget a károsultnak közvetlenül átutalja, vagy postai úton kifizeti. Amennyiben a HM illetékes szerve a MABISZ által továbbított kifizetési javaslatban szereplõ kártérítési összeget nem vagy csak részben hagyja jóvá, a MABISZ a rá vonatkozó általános szabályok szerint dönt a HM által jóvá nem hagyott kártérítési összeg kifizetése kérdésében. (6) Ha a külföldi fegyveres erõk károkozásért való felelõssége a dokumentumok alapján egyértelmûen megállapítható, a külföldi fél azonban a szolgálati igazolásban a károkozásért való felelõsséget nem vállalja el, a HM illetékes szerve a kártérítés MABISZ általi kifizetését jóváhagyhatja. (7) Amennyiben a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a MABISZ vagy a HM a kártérítési igényt részben vagy egészben megalapozatlannak tartja, illetve a károsult a kártérítés megállapított összegét vitatja, a MABISZ tájékoztatja a károsultat a polgári peres út igénybevételének lehetõségérõl. A gépjármû-felelõsségbiztosítási perekben alperesként a MABISZ-t kell megjelölni. (8) A MABISZ az általa kifizetett kártérítési összeg, valamint az eljárás során felmerült indokolt és igazolt költsége erejéig egyidejûleg megtérítési igényt terjeszt elõ a HM-nek. A MABISZ által a HM illetékes szervének jóváhagyásával, vagy jogerõs bírósági ítélet alapján kiutalt kártérítési összeget, valamint annak járulékait a HM illetékes szerve az igény kézhezvételét követõ 30 napon belül köteles a MABISZ számlájára átutalni. (9) A HM illetékes szerve által jóvá nem hagyott kártérítési összeg kifizetése esetén a MABISZ az esetleges igényét a (10) bekezdés szerint érvényesítheti. (10) Amennyiben a HM illetékes szerve a MABISZ megtérítési igényét a jelen rendeletben megállapított határidõ alatt nem elégíti ki, a MABISZ jogosult igényét a Magyar Állammal szemben polgári peres úton érvényesíteni. Ezen perekben a Magyar Államot a HM képviseli. (11) Amennyiben a magyar biztosítási szabályok értelmében a gépjármûvel okozott kárra a biztosítás nem nyújt fedezetet, a károkozást a 3. -ban foglaltak szerint kell kivizsgálni és elbírálni. 4. (1) Az R. 6. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A jelen rendelet alapján történõ kárrendezés költségeit a Honvédelmi Minisztérium fejezetnél szereplõ,,nemzetközi kártérítés elnevezésû költségvetési elõirányzatból kell fedezni. Ugyanezen költségvetési elõirányzatból kell fedezni a NATO (PfP) együttmûködéssel kapcsolatban a Magyar Köztársaságot terhelõ kártérítési összegeket. (2) Az R. 6. -a a következõ (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:,,(5) Ha a külföldi fegyveres erõ a megtérítési igényben foglalt összeget a HM részére nem vagy csak részben téríti meg, a vitát a vonatkozó nemzetközi szerzõdésekben foglalt vitarendezési módok igénybevételével, de elsõsorban tárgyalásos úton kell rendezni. (6) Az (5) bekezdés szerinti vitarendezés eredménytelensége esetén a kérdéses összeget, valamint a vonatkozó nemzetközi szerzõdések rendelkezései szerint a kártérítési igényrõl magyar részrõl történt lemondás miatt meg nem térülõ kárt leírással kell rendezni az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény és a számvitelrõl szóló évi C. törvény elõírásaira is figyelemmel. Az ilyen leírásról a honvédelmi miniszter a pénzügyminisztert haladéktalanul értesíti. 5. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 88/2003. (VI. 20.) Korm. rendelete a Termékpálya Bizottságok mûködésének általános szabályairól és az agrárpiaci rendtartásról szóló évi XVI. törvény hatálya alá tartozó termékek körérõl A Kormány az agrárpiaci rendtartásról szóló évi XVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 32. -ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: A Termékpálya Bizottságok felállítása, tagjainak kijelölése 1. (1) A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Tv. 4. -ának (3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására a Tv. 4. -ának (10) bekezdésében meghatározott Termékpálya Bizottságok (a továbbiakban: Bizottságok), illetve a Tv. 5. -ának (1) bekezdése alapján az általa létrehozott Ideiglenes Termékpálya Bizottságok mûködését biztosítja. (2) A Bizottságok szavazati joggal rendelkezõ tagjait a miniszter kéri fel a Tv. 4. -ának (3) bekezdésében, illetve e rendelet 3. -ában meghatározott feladatok ellátására.

8 5398 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/70. szám (3) A Tv. 4. -a (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott miniszterek és a Tv. 4. -a (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott szervezetek a Bizottságok tagjainak távolléte vagy akadályoztatása esetére állandó helyetteseket (póttagot) jelölnek ki. A póttagokra a tagokra vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni kell. (4) A Bizottságok tagjai a tagsággal együtt járó feladatuk ellátásához szükséges szakismerettel rendelkezõ személyek lehetnek. A Tv. 4. -a (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben köztisztviselõk jelölhetõk. 2. (1) A Bizottságok üléseit az elnök akadályoztatása esetén az általa kijelölt helyettes vezeti. (2) A Bizottságokat az elnök akadályoztatása esetén az általa kijelölt helyettes képviseli. (3) A Bizottságokat az adott termékpálya által indokolt gyakorisággal az elnök vagy az általa kijelölt helyettes a napirend megküldésével hívja össze. (4) A Tv. 5. -ának (1) bekezdése alapján létrehozott Ideiglenes Termékpálya Bizottságokra e rendeletben a Bizottságokra elõírt rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell. A Bizottságok feladatai 3. A Tv. 4. -a (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatok keretében a Bizottság javaslatot tesz a) az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának alakításával kapcsolatos hazai álláspontra, különös tekintettel a Mezõgazdasági Tanácsban, az Állandó Képviselõk Bizottságában (COREPER), a Speciális Mezõgazdasági Bizottságban, illetve a Mezõgazdasági Tanács munkáját segítõ egyéb munkacsoportokban képviselendõ álláspontra, b) az Európai Unió irányító-bizottságaiban az agrárpiac vonatkozásában képviselendõ hazai álláspontra, c) a tagországok hatáskörébe utalt egyes agrárpiaci intézkedésekre, d) a hazai agrárpiac szabályozásban meghozandó intézkedésekre. A Bizottságok álláspontjának kialakítása 4. (1) A Bizottságok feladataik körében hozott végsõ álláspontjukat szavazással alakítják ki. (2) A Bizottságok tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szavazati joggal rendelkezõ tagjainak két szavazata a két tag közül a jelenlévõ tag által is képviselhetõ. (3) A Bizottságok határozatképességéhez a szavazatok többségét képviselõ tagok jelenléte szükséges azzal, hogy a Tv. 4. -a (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tagok részérõl legalább kettõ-kettõ szavazatot képviselõ tag jelenléte szükséges. (4) A Bizottságok javaslataikról és álláspontjaikról egyszerû szótöbbséggel határoznak. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. (5) Amennyiben a Bizottság ülésén sem a tag, sem a póttag nem tud megjelenni, úgy a Bizottság tagjai a napirendben megjelölt ügyekre vonatkozó javaslataikat távolmaradásuk indokának megjelölésével írásban is közölhetik. Az írásbeli javaslatokat az ülés megkezdése elõtt kell az elnök részére megküldeni. Az írásban beérkezett javaslat az adott Bizottság napirenden szereplõ ügyre vonatkozó végsõ álláspontjának megfelelõen minõsül egyetértõ, illetve elutasító szavazatnak. Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek 5. A Tv. hatálya kiterjed a Tv. mellékletében megjelölt árucsoportok alá besorolt valamennyi termékre e rendelet mellékletében felsoroltak kivételével. Záró rendelkezések 6. (1) E rendelet a 3. -ának c) pontja kivételével a kihirdetés napján lép hatályba. (2) A rendelet 3. -ának c) pontja a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

9 2003/70. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5399 Melléklet a 88/2003. (VI. 20.) Korm. rendelethez Az agrárpiaci rendtartásról szóló évi XVI. törvény hatálya nem terjed ki az alábbi termékekre: Vámtarifaszám Termék megnevezése 4401 Tûzifa hasáb tuskó, rõzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács és hasonló részek; fûrészpor, fahulladék és maradék, labdacs (pellet), brikett, hasáb vagy hasonló alakra tömörítve is 4402 Faszén (beleértve kagyló és dió alakban is), brikettezve is 4403 Gömbfa, kérgezetten is vagy négy oldalán durván faragva is 4404 Abroncsfa; hasított karó; cölöp, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fûrészelve; durván faragott, de nem esztergályozott, nem hajlított vagy más módon nem megmunkált fa, amely sétabot, esernyõnyél, szerszámnyél és hasonlók készítésére alkalmas; faháncs és hasonló 4406 Vasúti vagy villamosvasúti talpfa 4407 Hosszában fûrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy illesztéssel összeállítva is 4408 Furnérlap rétegelt lemez vagy hasonló rétegelt fa készítésére (beleértve a rétegelt fa szeletelésével készítettet is) és hosszában fûrészelt, vágott vagy hántolt, más falemez gyalulva, csiszolva, lapolva és végillesztéssel összeállítva is, legfeljebb 6 mm vastagságban 4409 Fa (beleértve az össze nem állított szalag és szegélylécet parkettához) bármelyik széle, vége vagy felülete mentén összefüggõ (folytatólagos) összeillesztésre elõkészítve (hornyolt, barázdált, lesarkított, ferdén levágott,,,v alakú összeillesztésre elõkészített, félgömbölyûre vagy hasonló módon formázott) 4410 Forgácslemez és hasonló tábla [irányított forgácselrendezésû lemez (OSB) és ostyalemez] fából vagy más fatartalmú anyagból gyantával vagy más szerves kötõanyaggal agglomerálva (tömörítve) is 4411 Rostlemez fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves anyaggal összeragasztva is 4412 Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru 4413 Tömörített fatömb, lap, szalag vagy profil alakban 4414 Festmény, fénykép, tükör és hasonló tárgyak fakerete 4415 Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag; kábeldob, rakodólap, keretezett és más szállítólap 4416 Hordó, kád, dézsa és fából készült más kádáripari termék és azok elemei, beleértve a hordódongát is 4417 Szerszám, szerszámfoglalat, szerszámnyél és -fogantyú, seprû-, kefe- és ecsetnyél és -foglalat fából; csizma és cipõ kaptafa és sámfa fából 4418 Ács- és épületasztalos-ipari termék, beleértve az üreges fapanelt is, összeállított parkett-tábla, zsindely 4419 Asztali és konyhai cikkek fából 4420 Intarziás és berakott famunka; ládikó és ékszerdoboz; evõeszköz vagy hasonló cikkek tartására szolgáló fadoboz; kis szobor és más díszítés fából; lakberendezési tárgy a 94. árucsoportba tartozó bútorok kivételével 4421 Egyéb faáru

10 5400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/70. szám A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 66/2003. (VI. 20.) FVM rendelete a friss és elõhûtött hasított félsertés idõszakos export-visszatérítésérõl szóló 38/2003. (IV. 11.) FVM rendelet hatályon kívül helyezésérõl Az agrárpiaci rendtartásról szóló évi XVI. törvény 32. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter és a külügyminiszterrel egyetértésben figyelemmel az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet, valamint a mezõgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatások igénybevételének eljárási rendjérõl szóló 110/1997. (XII. 30.) FM PM IKIM együttes rendelet (a továbbiakban: együttes rendelet) rendelkezéseire a következõket rendelem el: 1. A friss és elõhûtött hasított félsertés idõszakos exportvisszatérítésérõl szóló 38/2003. (IV. 11.) FVM rendelet hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekre, ideértve az e rendelet hatálybalépését megelõzõen benyújtott, de még el nem bírált pályázatokra is, alkalmazni kell. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. Dr. Németh Imre s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter A gazdasági és közlekedési miniszter 41/2003. (VI. 20.) GKM rendelete a forgalomirányító jelzõlámpák követelményeirõl, tervezési, telepítési és üzemeltetési elõírásairól A közúti közlekedésrõl szóló évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el: 1. (1) A rendelet alkalmazási köre a Magyar Köztársaság területén lévõ közutakra, a közforgalom elõl el nem zárt magánutakra (a továbbiakban együtt: út), valamint az utakon lévõ vasúti átjárókra és vasúti gyalogos átkelõhelyekre, hatálya mindezek tulajdonosaira, valamint kezelõire terjed ki. (2) Nem terjed ki a rendelet alkalmazási köre azokra a jelzõberendezésekre, amelyek kizárólag vasúti átjárók biztosítására szolgálnak. (3) A forgalomirányító jelzõlámpák követelményeire, tervezési, telepítési és üzemeltetési elõírásaira vonatkozó Jelzõlámpás Forgalomirányítás Szabályzatot (a továbbiakban: FISZ) e rendelet melléklete tartalmazza. 2. (1) Ez a rendelet július 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezésérõl szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 8. -a, mellékletének pontjai, pontjai és I. függelékének s) pontja. (2) A rendelet hatálybalépése elõtt létesített forgalomirányító jelzõlámpákat december 31. napjáig át kell alakítani oly módon, hogy azok az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfeleljenek. Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter Melléklet a 41/2003. (VI. 20.) GKM rendelethez A Jelzõlámpás Forgalomirányítás Szabályzata (FISZ) 1. Fogalmak Az ebben a szabályzatban használt fogalmak meghatározását az 1. számú függelék tartalmazza. 2. A fényjelzõ készülékek követelményei 2.1. A fényjelzõ készülékek feleljenek meg az ÚT útügyi mûszaki elõírás követelményeinek A fényjelzõ készülékek tervezésére és elhelyezésére vonatkozóan az ÚT útügyi mûszaki elõírásban foglaltakat kell betartani.

11 2003/70. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A forgalomirányítás bevezetésének szükségessége 3.1. Jelzõlámpás forgalomirányítás bevezetése szükséges azokon a helyeken, ahol azzal a forgalombiztonság javítható, illetõleg a forgalom lefolyásának minõsége kedvezõbbé tehetõ Forgalombiztonsági okból, ahol a baleseti okok megszüntetésére például a csomópont megfelelõ átépítésével egyelõre nincs más lehetõség, és a balesetek bekövetkezése a telepítéssel megelõzhetõ, jelzõlámpás forgalomirányítást a) kell létesíteni azon a kijelölt gyalogos-átkelõhelyen, vagy az utat keresztezõ kerékpárosok érdekében, illetõleg abban a csomópontban, ahol a személysérüléses balesetek száma az útkeresztezõdésben és az attól számított 125 méteren belül a csomóponti ágakon eléri vagy meghaladja a 3 baleset/év, vagy a 6 baleset/3 év értéket (annak ellenére, hogy minden egyéb intézkedést megtettek ennek csökkentése érdekében), és ez elsõsorban gyalogosok vagy kerékpárosok elütésébõl, illetõleg elsõbbségadási kötelezettség elmulasztásából származik, b) ajánlott létesíteni azon a kijelölt gyalogos-átkelõhelyen, vagy az utat keresztezõ kerékpárosok érdekében, illetõleg abban a csomópontban, ahol a személysérüléses balesetek száma az a) pontban említetteknél kevesebb, azonban forgalomtechnikai intézkedésekkel (pl. egyes mozgások letiltása, egyirányúsítás stb.) a baleset veszélye nem szüntethetõ meg A forgalom nagysága miatt jelzõlámpás forgalomirányítást kell létesíteni a) a gyalogosforgalom esetében, ha a következõ két feltétel közül legalább az egyik fennáll: aa) a forgalom nagyságának és az úttest szélességének függvényében kell eldönteni, hogy a gyalogos-átkelõhelyen szükséges-e jelzõlámpát telepíteni, ha a kijelölt gyalogosátkelõhely létesíthetõségének feltételei fennállnak, és a gyalogosok akadálytalan és biztonságos átkelése osztott gyalogos-átkelõhellyel sem oldható meg (az ennek elbírálásához szükséges adatokat a 2. számú függelékben található 1. ábra tartalmazza), ab) a kétirányú jármûforgalom és az azt keresztezõ kétirányú gyalogosforgalom összetartozó értékei meghaladják a 2. számú függelékben található 2. ábra által mutatott értékeket; b) a kerékpáros-forgalom esetében az önálló kerékpáros átvezetésnél akkor, ha a következõ feltételek közül legalább az egyik fennáll: ba) a meglévõ kerékpárforgalmi létesítményeknél a kerékpárosok számától függetlenül a kétirányú jármûforgalom óránként 600 egységjármûnél nagyobb, bb) az útszélesség 9 m-nél nagyobb, és nincs középen a kerékpárosok védelmére alkalmas osztósziget; c) a jármûforgalom esetében abban az útkeresztezõdésben, ahol az elsõbbséggel rendelkezõ forgalmi áramlatok forgalomnagysága olyan mértékû, hogy az ezeknek alárendelt (elsõbbségadásra kötelezett) forgalmi irányokban jelentkezõ forgalmi igények már tûrhetõ színvonalon nem elégíthetõk ki A forgalmi körülmények miatt jelzõlámpás forgalomirányítást kell létesíteni a) az összehangolt forgalomirányításba bevont útszakaszon a forgalomirányítás nélküli kijelölt gyalogosátkelõhelyeknél, b) az önálló kerékpáros átvezetésnél, ha a kerékpárosok által keresztezett úton a jármûvek megengedett legnagyobb sebessége 60 km/h, vagy annál nagyobb, c) a vasúti átjárónál elhelyezett, a vasúti átjárót biztosító berendezéssel függésben levõ fényjelzõ készülékkel, a vasúti átjárótól számított 30 méter távolságon belül (lakott területen kívül, ha a vasúti átjárón átvezetõ út földút, 21 méter távolságon belül) levõ útkeresztezõdésnél, ha az útkeresztezõdésben a vasúti átjáró felõl érkezõ jármûveknek a keresztezõ útról mindegyik irányból érkezõ jármûvel szemben elsõbbségük nincs, a jogszabályban 1 meghatározott esetek kivételével Új forgalomirányító fényjelzõ készülék létesítésekor, valamint régi vezérlõberendezés cseréje esetén csak forgalomtól függõ vezérlés megvalósítására is képes vezérlõberendezés telepíthetõ. 4. A jelzõlámpás forgalomirányítás tervezése 4.1. Ahol a jármûforgalom irányítására fényjelzõ készüléket helyeztek el, minden más forgalmi irányt keresztezõ jármû és gyalogos irányt fényjelzõ készülékkel kell irányítani. Az olyan úton azonban, ahol a jobbra (vagy balra) kis ívû bekanyarodás céljára a többi forgalmi sávtól járdaszigettel elkülönített forgalmi sáv vagy járdaszigettel elkülönített kanyarodósáv áll rendelkezésre, a kis ívben bekanyarodó jármû irányítására továbbá az esetlegesen általa keresztezett (a járdáról a járdaszigetre átvezetõ) kijelölt gyalogos-átkelõhely irányítására a fényjelzõ készülék elhelyezése mellõzhetõ Az útkeresztezõdéseken átvezetett kerékpárúton, kerékpársávon közlekedõ kerékpárosok forgalmát fényjelzõ készülékkel mindig irányítani kell, ha az útkeresztezõdésben a többi jármû forgalmát fényjelzõ készülék irányítja. Ez a fényjelzõ készülék kerékpáros jelzõ vagy gyalogos-kerékpáros jelzõ is lehet Jelzõlámpás forgalomirányítás bevezetésekor a tárgyilagos, és helyszíni méréseken alapuló mérlegelés során a közlekedésben résztvevõk érdekeit a következõ fontossági sorrend szerint kell figyelembe venni: 1. Gyalogosok 2. Kerékpárosok 1 Jelenleg a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezésérõl.

12 5402 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/70. szám 3. Tömegközlekedési jármûvek 4. Egyéb jármûvek 4.4. A forgalomlebonyolódás minõségének javítása érdekében a jelzõlámpás forgalomirányítást úgy kell megtervezni, azt úgy kell telepíteni és üzemben tartani, hogy a) a közlekedõk szükséges és elégséges információt kapjanak közlekedésük közben az úton követendõ magatartásukról, b) a megállások száma, illetõleg a várakozások idõtartama a lehetõ legkisebb legyen, c) az irányítás legalább részben forgalomtól függõ legyen, d) az állandó idõtervû programok programváltási idõpontjai igazodjanak a forgalomlefolyás ingadozásához, e) a jármûforgalom haladási sebessége közel egyenletes legyen. 5. Forgalombiztonsági alapkövetelmények 5.1. A forgalomirányító jelzõlámpa fényjelzõ készülékein nem jelenhet meg értelmezhetetlen, megtévesztõ, egymásnak ellentmondó vagy veszélyes forgalmi helyzetet elõidézõ jelzési kép Az egyenes irányban haladó, egymást keresztezõ jármûforgalom, továbbá a gyalogosok és az õ haladási irányukat keresztezõ, egyenes irányban haladó jármûforgalom egyszerre szabad jelzést nem kaphat A különbözõ, egymással összeférhetetlen (egymást keresztezõ vagy egymással fonódó) forgalmi irányok szabad jelzései között biztonságos idõközöket kell hagyni A forgalomirányító jelzõlámpával irányított útkeresztezõdéseket úgy kell kialakítani, és forgalmukat úgy kell szabályozni, hogy a forgalmi rend a fényjelzõ készülék mûködése nélkül is egyértelmû legyen Azon az úton, ahol a megengedett sebesség 70 km/óránál nagyobb, forgalomirányító fényjelzõ készülék csak legfeljebb 70 km/óra sebességkorlátozás elrendelésével létesíthetõ. 6. Fényjelzõ készülékek, irányítási módok, jelzéstechnikai elõírások 6.1. Fényjelzõ készülékek A közlekedõk forgalmának irányítására a következõ fényjelzõ készülékek alkalmazhatók: a) gyalogosjelzõk (gyalogosok irányítására), b) gyalogos-kerékpáros jelzõk (gyalogosok és kerékpárosok irányítására), c) kerékpáros jelzõk (kerékpárosok irányítására), d) tömegközlekedési jelzõk, da) villamosjelzõk (villamosok és a villamospályán közlekedõ villamospótló autóbuszok irányítására), db) autóbuszjelzõk (autóbuszok és trolibuszok, valamint az autóbusz-forgalmi sávon közlekedõ egyéb jármûvek irányítására), e) általános jármûjelzõk [kiegészítõ jelzõvel is] (valamennyi jármû irányítására, ha azoknak nincs a b), c), d) pontban említett külön jelzõjük), f) fedezõ-jelzõk (utat keresztezõ villamos, illetõleg megkülönböztetõ jelzést használó jármû irányítására), g) irányváltó jelzõk (a forgalmi sáv foglaltságának jelzésére vagy forgalmi irányának szabályozására) A fényjelzõ készülékek közül a) a gyalogosjelzõk és a gyalogos-kerékpáros jelzõk mindig áthívó típusú önálló fényjelzõ készülékek legyenek; b) a jármûvek forgalmát irányító jelzõk (általános jármûjelzõ, kerékpáros jelzõ, villamosjelzõ, autóbuszjelzõ) mindig átengedõ típusú fényjelzõ készülékek legyenek; c) a jármûvek forgalmát irányító jelzõk áthívó típusú jelzõvel is megismételhetõek Irányítási módok A jármûvek és gyalogosok forgalmát irányító fényjelzõ készülékek a közlekedõk forgalmát úgy irányítják, hogy a) védett irányítási módnál az összeférhetetlen forgalmi mozgások egyidejûleg szabad jelzést nem kaphatnak, b) részlegesen védett irányítási módnál jogszabályban 2 meghatározott módon egyidejûleg szabad jelzést kaphatnak az egymással szembõl érkezõ, de különbözõ irányokba továbbhaladó jármûvek, és a velük párhuzamosan érkezõ és továbbhaladó gyalogosok Tilos részlegesen védett irányítási módot alkalmazni a kanyarodó fõirány esetében, ha az útkeresztezõdésben a fõútvonal vonalvezetése az egyenes iránytól eltér (a fõútvonal kanyarodik) Jelzéstechnikai elõírások Védett irányítási módnál az általános jármûjelzõ szabad jelzése kör vagy nyíl alakú lehet Részlegesen védett irányítási módnál az általános jármûjelzõ szabad jelzése csak kör alakú lehet Nyíl alakú szabad jelzést csak védett irányítási mód esetén szabad alkalmazni A kiegészítõ jelzõvel adott szabad jelzés csak nyíl alakú zöld fény lehet Az útkeresztezõdésbe azonos irányból érkezõ és különbözõ irányokba továbbhaladó jármûvek kör alakú zöld fény formájú szabad jelzései azonos idõpontban kezdõdjenek, és idõtartamuk is azonos legyen. 2 Jelenleg az 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ).

13 2003/70. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Egy keresztmetszetben a kör alakú zöld fényt mutató részlegesen védett vagy védett irányítástól függetlenül az önálló sávról jobbra vagy balra kanyarodó irányok bármelyike amennyiben az feltétlenül szükséges nyíl alakú zöld fényt mutató védett irányítással is szabályozható A részlegesen védett jármûmozgásokra vonatkozó egyes elõírások Fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy a) a balra kanyarodni szándékozók számára elegendõ idõköz és elegendõ hely álljon rendelkezésre a kanyarodási mûvelet végrehajtására, b) az egymás útját keresztezõ jármûvek, gyalogosok és kerékpárosok kölcsönösen, megfelelõen észlelhetõk legyenek A gyalogos- és a kerékpáros-forgalomra, valamint a tömegközlekedésre az egyéb jármûvek vezetõit szükség esetén a megfelelõ jelképekkel ellátott figyelmeztetõ (sárga villogó) jelzõk figyelmeztethetik A védett jármûmozgásokra vonatkozó egyes elõírások Kiegészítõ jelzõ (nyíl alakú zöld fényjelzést adó egyetlen fényjelzõ) a forgalmi sáv forgalmát önállóan nem szabályozhatja, és csak abban az esetben alkalmazható, ha a nyíl által jelzett irányú forgalmi mozgás több fázisban megengedett A fényjelzõ készülék mellett elhelyezett nyíl alakú zöld fényjelzést adó kiegészítõ jelzõ a mellette levõ fényjelzõ készülék szabad jelzésével egy idõben nem mutathat szabad jelzést Villamosokkal szemben részlegesen védett jármûmozgást nem szabad megengedni A kanyarodó mozgások közül védett irányítást kell alkalmazni a) a balra kanyarodás esetén, ha aa) az útra megengedett legnagyobb sebesség 50 km/h értéknél nagyobb, ab) a csomópont összehangolt jelzõlámparendszer tagja, és a kanyarodás nem önálló sávról történik, ac) a szembejövõ forgalom kettõnél több sávon halad át egyenesen; b) mind a balra, mind a jobbra kanyarodás esetén, ha ba) az kettõ vagy több forgalmi sávról történik, bb) az elsõbbséggel rendelkezõ és az elsõbbségadásra kötelezett forgalom kölcsönös láthatósága rossz Egyes jelzéstechnikai elõírások Az azonos irányból érkezõ és egymással párhuzamosan azonos irányban továbbhaladó jármûveknek a villamos- és az autóbusz-forgalmi sávban szabályszerûen közlekedõ jármûvek, valamint a kerékpárúton, kerékpársávon közlekedõ kerékpárok kivételével azonos idõben, azonosan kör alakot vagy nyíl alakot mutató fényjelzést kell kapniuk. 7. A nemzeti jelzések és jelzéssorrendek 7.1. A gyalogosjelzõkön, a gyalogos-kerékpáros jelzõkön, a kerékpárosjelzõkön, az autóbuszjelzõkön, az általános jármûjelzõkön, a fedezõ-jelzõkön és az irányváltó jelzõkön a jelzések és a jelzéssorrendek jogszabály 3 szerintiek legyenek A villamosforgalom irányítására szolgáló fényjelzõ készüléken amelynek jelzési képein a vízszintesen elrendezett három fénypont a jármûjelzõ tilos, az egy fénypont az átmeneti, a függõlegesen és/vagy ferdén elrendezett több fénypont a megfelelõ haladási irányt (irányokat) is jelzõ szabad jelzési képnek felel meg a jelzések sorrendje az általános jármûjelzõ jelzési sorrendjének feleljen meg A bekapcsolási program jelzésképeinek sorrendje a következõ legyen: 1. Minden jelzõ sötét, ha nem sárga villogó üzemmód van. 2. Minden irányban legalább 5 másodpercig sárga villogó jelzés, a gyalogosjelzõk sötétek. 3. A gyalogosjelzõk tilos jelzésre állítása. 4. Az elsõbbséggel rendelkezõ úton (a fõirányban) a gyalogosjelzõk közbensõ idõinek letelte után a jármûjelzõkön a minimális idõtartamú szabad (zöld) jelzés indítása. A többi irányban (a mellékirányokban) a aa) szerinti idõtartamú átmeneti (sárga) jelzés után a jármûjelzõk tilosra állítása. 5. Az utolsó tilos jelzési kép megjelenését követõen a közbensõ idõnek megfelelõ idõeltolással átmenet a fázistervben betervezett bekapcsolási pontban érvényes jelzési képre, amely lehetõleg a fõirány szabad jelzése legyen. A forgalombiztonsági követelmények és a nemzeti jelzéssorrend megtartásával az elõbbi sorrendtõl csak akkor szabad eltérni, ha az berendezés-technikai korlátok, illetõleg összetett csomópont-kialakítás (vagy több csomópont közös vezérlése) miatt nem valósítható meg Az azonnali leállást igénylõ mûszaki hiba kivételével a berendezés kikapcsolása önálló kikapcsolási programmal történjen úgy, hogy a jelzõlámpás irányításról a jelzõtáblás elsõbbségszabályozásra való átmenet a folyamatosság elvét és a forgalombiztonság szempontjait követve menjen végbe. A kikapcsolási programot úgy kell kialakítani, hogy a fõirány, illetõleg többszörös alárendeltség esetén a magasabb prioritású irány a jelzõtáblás szabályozás által biztosított elsõbbségével csak akkor élhessen, amikor az alárendelt, illetõleg az alacsonyabb prioritású irányból a szabad jelzés végén szabályosan behaladó jármûvek és gyalogosok a konfliktus-zónát már elhagyták. 3 Jelenleg az 1/1975 (II. 5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ).