2013. Veni Sancte 68. szám. A Budapesti Katolikus Egyetemi és Főiskolai Lelkészség lapja. Mottó: Mens sana in corpore sano.

Átírás

1 2013. Veni Sancte 68. szám A Budapesti Katolikus Egyetemi és Főiskolai Lelkészség lapja Mottó: Mens sana in corpore sano. Tanévkezdő imádság Rettentő sebességgel halad az idő. Engem is elér a sodra. Gólyákkal, tikkasztó meleggel, Nagy szárnyaival múlik el a nyár. Útjaink visszakanyarodnak, Megkezdődik az iskolaév. Már vártam, vagy túl korán jött. Akárhogy is, itt van, kikerülhetetlenül. Rajta legyen szemed, szíved, áldásod! Induljon küzdelemmel, bajjal, örömmel, Annak minden zugát járja át Szentlelked! Nekünk, mieinknek, népeidnek Utat mutass előre, Máriával, szentjeinkkel, tieiddel! AKTUALITÁS Ámen. Ferenc pápa Brazíliában P. I. Megtanultam, hogy a brazil néphez úgy kerülhetünk közel, ha hatalmas szíve kapuján lépünk be; engedtessék meg tehát nekem ebben a pillanatban, hogy tapintatosan kopogtassak ezen az ajtón. Engedélyt kérek, hogy beléphessek és ezt a hetet veletek tölthessem el. Nincs sem aranyam, sem ezüstöm, de magammal hozom a legértékesebbet, amit kaptam: Jézus Krisztust! Nevében jövök, hogy tápláljam a testvéri szeretet lángját, amely minden szívben él; kívánom, hogy mindenkihez és minden egyes emberhez eljusson köszöntésem: 'Krisztus békéje legyen veletek!' Mint ismeretes, Brazíliában való jelenlétem fő oka túlmutat az ország határain. Ugyanis az ifjúsági világtalálkozóra jöttem el. Azért jöttem, hogy találkozzam a világ minden részéről érkezett fiatalokkal, akiket magához vonzott a Megváltó Krisztus kitárt karja. A fiatalok menedéket keresnek ölelésében, közel Szívéhez meg akarják hallgatni újból világos és erőteljes hívását: 'Menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet'. Ezek a fiatalok különböző földrészekről érkeznek, más-más nyelven beszélnek, változatos kultúrák hordozói, mégis Krisztusban találják meg legmagasabb rendű és közös elvárásaikra a választ, és ki tudják elégíteni a kristálytiszta igazság és a hiteles szeretet iránti éhségüket, amely egyesíti őket minden különbözőségen túl. Krisztus teret kínál fel nekik, tudva, hogy nincs hathatósabb energia annál, ami a fiatalok szívéből árad ki, amikor meghódította őket a Vele való barátság tapasztalata. Krisztus bízik a fiatalokban és rájuk bízza saját küldetését: 'Menjetek és szerezzetek tanítványokat'; menjetek túl az emberileg lehetséges határokon, és hozzatok létre egy testvéri világot. A fiatalok is bíznak Krisztusban: nem félnek attól, hogy kockáztassák Vele egyetlen életüket, mert tudják, hogy nem csalódnak Benne. Az ifjúság az az ablak, amelyen keresztül a jövő belép a világba, tehát nagy kihívások elé állít bennünket. A mi nemzedékünk akkor lesz méltó az ígéretre, amely minden fiatalban jelen van, ha képesek leszünk teret kínálni nekik. Védelmezzük anyagi és spirituális létfeltételeiket, amelyek átfogó fejlődésükhöz szükségesek. Szilárd

2 2 alapokat adunk nekik, amelyre életüket építhetik; garantáljuk biztonságukat és oktatásukat, hogy lehetőségeikhez képest kibontakozzanak; tartós értékeket adunk át nekik, amelyekért érdemes élni. Biztosítjuk számukra a természetfeletti távlatokat, amelyek válaszolnak hiteles boldogság utáni szomjúságukra és kreativitásukra, hogy jót alkossanak; átadjuk nekik egy olyan világ örökségét, amely emberi mértékű; felébresztjük bennük a legjobb képességeket, hogy saját holnapjuk főszereplői lehessenek, akik közösen felelősséget vállalnak mindenki sorsáért. (részlet a megérkezésekor, július 22-én mondott beszédéből) Részlet a 28. Ifjúsági Világtalálkozó keresztútjából A X. stáció elmélkedését a világháló rabjainak szentelték: Itt vagyok, Uram Jézus, Megváltó Krisztus! A te szíved sokféle módon megtanítja, hogyan mozdítsuk elő a szeretetközösséget. Ehhez a nemzedékhez tartozom, amely az internet révén tartja fent a kapcsolatokat. Tudom, hogy a társadalmi hálózatok lehetőséget adnak a valódi kapcsolatok építésére, de ugyanakkor vigyáznom kell, hogy ne váljak túszává szerteágazó, szétszórt hatalmuknak, amely megfosztja a fiatalokat identitásuktól. Például ki vagyunk téve annak a veszélynek, hogy manipulálják értelmünket. Ez odáig vezethet el, hogy teljesen elkülönítenek bennünket vallási, társadalmi, politikai jogainktól. Miközben szemlélem teljes megsemmisülésedet a keresztúton, arra kérlek nemzedékem nevében: add meg a kegyelmet és taníts meg minket arra, hogyan evangelizáljunk a digitális földrészen. Figyelmeztess minket: fennáll a lehetősége annak, hogy internet-függővé válunk, vagy nem tudunk különbséget tenni a valós és a virtuális között. Az a veszély fenyeget, hogy a hálózat személytelen kapcsolatait felcseréljük a hiteles találkozásokkal, a közvetlen, személyes párbeszéddel. Búcsúnyerés a Hit évében Krisztus Király vasárnapjáig (november 24) a Hit Éve ami egyesülve Péter utódával a kegyelem ezen idejében, amelyet az Úr kínál nekünk, a hit drága ajándéka. Ez a kiemelt év alkalom arra, hogy minden egyes hívő megvallja hitét a feltámadott Krisztusban az egész világ minden székesegyházában és minden templomában, az otthonokban és a családokban, hogy mindenki átérezze a sürgető szükséget, hogy jobban megismerje és a következő nemzedékeknek továbbadja az örök hitet. Ezen felül minden hívő, egyénileg és közösségileg is meghívást kap, hogy nyíltan megvallja a hitét a többiek előtt a mindennapi élet különféle körülményei között: Az ember társas természete viszont igényli, hogy belső vallási aktusait külsőleg kifejezze, vallási téren másokkal kapcsolatot teremtsen, és vallását közösségi formában vallja meg (Dignitatis humanae a II. Vatikáni Zsinat egyik nyilatkozata, december 7.) Az Apostoli Penitenciária, amelynek feladata a búcsúk megadását és használatát szabályozni, valamint buzdítani a hívek lelkét, hogy helyesen fogják fel és táplálják ezek elnyerésének vágyát, a pápa szándéka szerint a következő búcsúnyerési lehetőséget kínálja. A Hit Évének teljes időtartama alatt, vagyis október 11-től november 24-ig teljes búcsút nyerhetnek a saját bűneik miatti időleges büntetés alól Isten irgalmából, amit az elhunyt lelkekért is felajánlhatnak, mindazon hívek, akik valódi bűnbánatot tartottak, kellőképpen meggyóntak, szentségi áldozáshoz járultak és imádkoztak a Szentatya szándékára, akkor, ha legalább három alkalommal részt vesznek az igehirdetésen a szent missziók alkalmával, vagy legalább három előadást meghallgatnak a II. Vatikáni Zsinat dokumentumairól és a Katolikus Egyház Katekizmusának cikkelyeiről, bármely templomban vagy alkalmas helyen. Ezen kívül minden alkalommal, ha zarándoklat formájában meglátogatnak egy pápai bazilikát, egy keresztény katakombát, egy székesegyházat, egy, az ordinárius által a Hit Évére kijelölt szent helyet (például a Basilica Minor-ok valamelyikét, valamely Mária-kegyhelyet, a szent apostolok vagy védőszentek valamely kegyhelyét) és itt részt vesznek valamilyen liturgikus imádságon, vagy legalább megfelelő időt eltöltenek ott összeszedetten, jámbor elmélkedéssel, amit a Mi Atyánk, a Hiszekegy bármely hivatalos formája, valamint a Szűzanyához, az apostolokhoz vagy a védőszentekhez szóló fohász elimádkozásával fejeznek be. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyénkben az Esztergomi Bazilikában, a Budapesti Szent István Bazilikában, a Budapest Máriaremetei Kisboldogasszony Bazilikában, illetve a Budapest-Zuglói Páduai Szent Antal Plébániatemplomban lehet eleget tenni ennek. Egyébként a búcsút engedélyező szentszéki intézkedés értelmében bizonyos feltételekkel minden templomban, sőt otthon is lehet teljes búcsút nyerni (pl. időseknek, betegeknek). A dokumentum lehetőséget ad arra, hogy még ebben az évben Mindenszentek ünnepén, valamint Krisztus Király ünnepén egy ünnepélyes szentmisén vagy zsolozsmán való részvétel és a Hiszekegy elimádkozása által is teljes búcsú nyerhető. A Hit Éve bár-

3 mely szabadon megválasztott napján, amikor hívő módon meglátogatják a keresztelőkápolnát vagy más egyéb helyet, ahol elnyerték a keresztség szentségét, amennyiben itt megújítják keresztségi fogadalmaikat, annak bármely hivatalos formájában, az is búcsúnyerési alkalom. Mi az a teljes búcsú? A bűnbánat, illetve a gyónás viszszavezet a kegyelem állapotába, az isteni életbe. De a bűn nyomai, a kialakult rossz szokások megmaradnak bennünk (lelkünkben, pszihénkben, reflexeinkben); ezért van szükségünk megtisztulásra, vezeklésre, illetve ezért jutnak emberek az ideigtartó büntetésre, a tisztítóhelyre. A teljes búcsú az ideigtartó büntetéstől, vagyis (ha most meghalnánk) a tisztítótűztől szabadit meg minket, illetve a tisztítóhelyen szenvedőket a mennybe juttatja. A teljes búcsút így felajánlhatjuk a tisztítótűzben szenvedő lelkekért vagy önmagunkért. A tisztítótűzben szenvedő lelkek magukon már nem tudnak segíteni, de a kegyelem állapotában vannak. A búcsú által megnyilvánul irántuk is az Egyház szeretete. Miért nem nyerhető búcsú földön élő felebarátaink részére? Földön élő embertársainkért imádkozhatunk, de búcsút nem nyerhetünk számukra. Aki szeretne búcsúban részesülni, annak - amíg a földön él - magának is van módja búcsú nyerésére. Hányszor lehet teljes búcsút nyerni? Minden nap, naponta legfeljebb egyszer. Európai egyetemi oktatók X. római szimpóziuma Idén tízedik alkalommal rendezték meg június között az egyetemi oktatók találkozóját Rómában a Vikariátuson működő egyetemi lelkipásztori hivatal szervezésében. Magyarországot Deák Dániel, Lengyel Attila (Budapestről), Dobróka Mihály (Miskolcról) és Marsi István (Szegedről) képviselte. A megnyitó előadást Grace Davie, az exeteri egyetem tanára tartotta A vallás megértéséről a modern Európában címmel. Azon főbb tényezők, amelyeket szerinte számba kell venni, a következők: (I) az egyházközségi rendszer elavult, (II) az emberek jellemző cselekvésének a kötelességtudat helyett a fogyasztás iránti érdeklődés az alapvető motívuma, (III) Európa más földrészekkel ellentétben szekularizálttá vált. Az egyházi intézményrendszer válságáról valóban egyre többet hallunk. Felértékelődnek a helyi közösségek, vagy idegenkedve fogadják pl. német nyelvterületen azt a püspöki törekvést, hogy plébániákat vonjanak össze. Az érintett hívek úgy érzik, a püspök nem bízik bennük annyira, hogy az általános paphiányban áldozópap nélkül, diakónusra bízná az egyházközséget. Miközben válságba kerülnek a hagyományos egyházi szervezetek, számolnunk kell azzal, hogy megváltozik a bennük élő hívő ember is. A kötelességtudatra apelláló régi valláserkölcs egyre kisebb hatással van a hívekre, akiknek egy kommercializált világban kellene új utakat találniuk a spirituális értékekhez. Európában különösen súlyos a helyzet. Bár a spiritualitás iránti érdeklődés Európában is világszerte növekszik, az így keletkezett igényeket a történelmi egyházak nem képesek kielégíteni. Miközben a vallásos írástudás hanyatlik (a hívők dogmatikai és bibliaismerete is egyre bizonytalanabb), más területen, de a katolikus egyházon kívül hódít a vallásos szenvedély. A szabályozott hitelvek helyett a bensőséges értékek bírnak mozgósító erővel. Szembe kell néznünk 3 növekvő válságjelenségekkel: a vallások piacán pünkösdista egyházak tűnnek fel, és hódítanak el híveket a katolikus egyháztól Latin-Amerikában és Európában is. Az előadó ennek kapcsán kiemelte az élményszerzés jelentőségét. Hozzátehetjük: felértékelődik Kant, Heine és Freud valláskritikája, Comte pozitivizmusa. A nagy narratívák általában kiüresednek, miközben az etika és a fegyelem helyébe a tetszetősség (esztétika) és a lelki komfort (pszichológia) lép. Az ortodoxia helyett felértékelődik az ortopraxis, a teológia helyett a misztagógia, bár egzisztenciánk köpönyegének foltozgatása helyett a Jelenések könyve fehér ruhájának felvételére kellene törekedni. Mediatizált világunkban a Tábor-hegyi kommunikációs jelenet fontosabbá válik sok ember szemében, mint a Golgota. Az előadó szerint az új ateizmus olyan képletei tűnnek föl, mint amelyek Richard Dawkins A hitetlenség képzetei című híres-hírhedt könyvében fejeződnek ki. Davie professzor kiemel növekvő feszültségeket: fogynak a hívek és papjaik, miközben az ezotéria hódít; a kötelesség helyett a választás hangsúlyozódik; szembekerül egymással magán- és közélet, és utóbbiban teret veszít a vallás, növekednek a régiók és kultúrák közötti különbségek. A kulturális örökséggel számot vetve kétségessé válik, hogy a vallásos tanítás milyen térben és időkeretben tudja kifejteni hatását. A fizikai tér mellett be kellene lakni a szociális és lelki tereket is, a hivatalos egyházi naptár számos ponton nem illeszkedik a mai ember megváltozott szokásaihoz, sok országban gondot jelent, miként kezelhető egyes helyeken az államegyház (pl. Angliában az anglikán egyház), máshol miként választható szét hatásosan az állam és az egyház.

4 4 Az egyház liturgikus gyakorlatában azt látjuk, hogy egy kisebbség végez vallásos aktusokat a nagy többség nevében és annak jóváhagyásával. Ez azonban az előadó szerint csak a jéghegy csúcsa, de kérdezi: mi van alul? Meddig tartható még fenn a nagy többség hallgatólagos egyetértése ahhoz, hogy ez a táncrend ne változzék meg gyökeresen? A kérdés különösen időszerű akkor, amikor még a hit évében vagyunk. Új kezdeményezés, amely életet lehel az egyházba pl. Londonban a foglald el a katedrálist mozgalom. Nálunk is megjelent ez olyan eseményekben, mint pl. Budapesten a nyitott templomok éjszakája. Liturgikus válságként éli meg sok ember pl. a csecsemőkeresztséget, amely egy hitközösségnek való családi elkötelezés jele, amely azonban nem szabad és személyes választás kérdése, mint az örvendetes módon a katolikus egyházban is szaporodó felnőttkeresztség. Újabb kihívást jelent Európában az iszlám terjedése. A gazdasági és társadalmi változások általában nem maradnak hatás nélkül az egyházakra és a vallásra sem. Elterjednek az afrikai és karibi imádság módok. Az iszlám a változások katalizátora. Van olyan társadalom, amelyikben a befogadás jobban sikerül (pl. Angliában, ahol a rendőrnő úgy jelenhet meg uniformisban, hogy egyúttal csadort is visel), máshol kevésbé. Pl. a francia demokrácia gyakorlata a központosító államhatalom és a mindent átható racionalizmus jegyében intoleranciához vezet, ami akadálya az idegenek megértésének. A nyitó előadást követő napon párhuzamos szekciókban folytatódott a munka. Értelemszerűen csak arról a szekcióról tudok tudósítani, amelyet látogattam. A cím és pár szavas leírás alapján azt a témát választottam, hogy válság, innováció és jövő. A 2008 őszén kibontakozó pénzügyi világválság hatásait máig érezzük. Megkockáztatjuk: a válság körülményei között sem nélkülözhetők etikai és spirituális értékek. A gazdaság szereplői ugyan nem tehetnek mást, minthogy az elébük kerülő problémákat a vonatkozó szakmai szabályok szerint kezelik, mégis megkülönböztetendők egymástól a nyereségmaximalizálás és az egyszerű nyereségszerzés motívumai. Utóbbinak mentesnek kell lennie az előbbi túlzásaitól. A befektető ugyan törekedhet a hozam maximalizálására (finis operantis), a gazdasági szervezetnek azonban a fogyasztót kell minden körülmények között szolgálnia (finis operis). A fizetőeszközként használt kibocsátott pénz puha termék annyiban, hogy nem feleltethető meg közvetlenül meghatározott árumennyiségnek, és felhasználható jó és rossz célok érdekében is. A válság egyik oka az a hiba, amelyet a fogyasztók akkor követtek el, amikor összekeverték a pénz iránti szükséglet kérdését azzal, hogy a megszerezhető pénz olcsó-e vagy drága. Ezért azután az olcsó hitelt akkor is fölvették (pl. második vagy harmadik családi ház megszerzésére), ha arra valójában nem volt szükségük, csak azért, mert a kínált hitel olcsó volt. Az egymással versenyben lévő bankok szintén érdekeltek voltak a hitelkínálatban, mert csak így tudtak versenyben maradni. Az így keletkező buborékok azonban egy időpontban kipukkantak, maguk alá temetve kicsiket és nagyokat. A felfokozott pénzügyi aktivitás világában a hiperkapitalizmus átnő önmaga ellentétébe: a valós kereslet-korlát helyébe pszichológiai korlát lép, hiszen mindaddig újabb és újabb pénzügyi származékos termékeket lehet kibocsátani, amíg a piac elhiszi azt, hogy az adós visszafizeti az értékpapírkibocsátás révén fölvett kölcsönt. Amikor ez a hit megtörik, a buborék elpattan. Ilyen helyzetben az állami szabályozó hatalom nem maradhat tétlen. A kérdés csak az: hogyan különböztethető meg egymástól rendes és túlzott pénzügyi tevékenység? A válság egyebek mellett azt a tanulságot hozta magával, hogy a kérdés messze nem csupán gazdasági természetű, hanem az emberi viselkedés és gondolkodás mélyebb rétegeit érinti. Itt van szükség megújulásra, ami hit és erkölcs nélkül nem lehetséges. A szekció munkáját Francesco Chiappetta, a LUMSA tanára vezette, a zárszót Vincenzo Scotti, a LUMSA rektora mondta. Leonardo Iacovelli doktor arról beszélt, miként kapcsolódik a mediterraneum Európához egy olyan kritikus időszakban, amikor a válságos gazdasági helyzetben törékenyek a demokratikus intézmények. Ernesto Carpintieri doktor azt a kérdést feszegette, hogy miként lehetséges harmadik országok számára hozzájutni az európai támogatási alapokhoz. Kiemelkedett Carlotta Ventura doktor Minden személyhez kommunikálni című előadása, aki szerint fontos megérteni az iskolázottság és a digitális kultúra terjedését. Elmagyarázta, hogyan megy végbe hangsúlyváltás a mai gazdaságban és társadalomban a termékközpontúságról a személyközpontúság felé. Ebben a változó világban megnő a felelősség és a kompatibilitás fontossága. Gino Falleri doktor arról beszélt, hogy az újságírásnak milyen új lehetőségei nyílnak meg a kapcsolatépítésben. Raffaele Squittieri doktor a lobbitevékenység szabályozásáról adott elő. Scotti professzor záró szavai szerint mindegyik felszólalásban megállapítható volt a közös gondolat, hogy vissza kell térni a realitásokhoz, meg kell érteni változó világunkat és az abban változó hangsúlyokat.

5 A konferencia sokféle helyszínen zajott: Capitolium, Antonianum stb). Mindannyiunk szerint nagy érteke volt az utunknak az, hogy mi négyen jól összejöttünk, jobban megismertük egymást. A szeretetben és tartalmasan töltött idő igazán nagy élmény volt a kis magyar csoport számára. Hála a budapesti Egyetemi Lelkészségnek a szervezésért és az anyagi segítségért! Deák Dániel (a Corvinus Egyetem tanára) MKK-közitábor Sikondán Mint minden évben, az idén sem maradhatott el az igen nagy hagyományokkal bíró és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő közitábor. A sok előkészületet és szervezést követően július 8-án, hétfőn kora délelőtt indultunk útnak, hogy minél előbb elérjük úti célunkat, a Pécstől mintegy 19 kmre fekvő erdős táborhelyet, Sikondát. Aki tehette, autóval, a többiek vonattal, illetve busszal tették meg a távot, a legelszántabbak azonban biciklivel érkeztek a táborba. Az első nap délutánján a szállás elfoglalása, a kiscsoportos beosztás és az első, ismerkedős beszélgetést követően rögtön egy szentmisén vettünk részt, amit Fábry Kornél atya, kaposfüredi plébános celebrált. A meleg vacsora után már igazán otthonosan éreztük magunkat a táborban, a környéket is kezdtük megismerni, de fekhelyeink kipróbálását sem hagytuk túl későre, másnap ugyanis egy szintén mozgalmas nap várt ránk. Kedden délelőtt Tátrai József veszprémi rendszergazda, egykori tanár előadásában bemutatta, hogy milyen veszélyek leselkednek a gyanútlan számítógépfelhasználókra, ahogy ő mondta, megismertük az internet sötét oldalát. Az ebéd előtti szűk másfél órában kiscsoportos keretek között beszéltük meg, hogy ki mennyire használja ki a világháló adta lehetőségeket, mennyire vagyunk aktív felhasználói a közösségi oldalaknak, illetve mennyire vigyázunk személyes adatainkra. A nap további részében mindenki választhatott, mit szeretne csinálni. A vízimádók a helyi strandot keresték fel, a többséggel azonban buszra szálltunk és Árpádtetőig, a Mecsextrém kalandparkig meg sem álltunk. Jókedvből egyik helyen sem volt hiány, míg a fürdőzők labdázással bontották a rendet, mi ügyességünket kamatoztattuk a kötélpályákon, de az erdei bobot sem hagytuk ki. A szerdai nap is aktív pihenéssel telt, a Mecsek vadregényes ösvényein túráztunk. Első utunk a mánfai Árpád-kori Sarlós Boldogasszony templomhoz vezetett, ahová éppen időben érkeztünk, ugyanis egyhetes táborozásunk során először és hála Istennek utoljára eleredt az eső. Mire kitisztult az ég, kipihenten és jóllakottan indulhattunk tovább. Gyaloglásunk során még sok akadályt kellett legyőznünk, a látottak azonban mindenkit kárpótoltak. A viszonylag hosszú táv ellenére még maradtak energiáink, így este táncházat rendeztünk. Másnap korán keltünk, hogy időben érkezzünk Komlóra, a 5 helyi Karitászhoz. Ez volt a második közitábor, amikor szociális tevékenység is gazdagította a programok sorát. Számos helyen segíthettünk, a helyi központban könyveket pakoltunk és polcot festettünk, a belvárosban adományokat válogattunk, de volt lehetőség foglalkozni hátrányos helyzetű cigány gyerekekkel is. A munka után meglátogattuk egyik legősibb egyházmegyénk központját, Pécset. A közös fagyizást követően kisebb csoportokra oszolva jártuk be a város nevezetességeit, a nagy kánikulában a kellemesen hűvös dómot azonban egyikünk sem hagyta ki. A korábbi esték a tábortűz körüli vidám énekléstől voltak hangosak. Ez a nap viszont más volt, sor került a sokak által várt villanyfényes lányfocira. A pénteki napot Udvardy György püspök atya gondolataival kezdtük. Evangelizáció a hit évében című előadásában többek között kiemelte a hitelesség és a lelkesedés fontosságát is. A gondolatébresztő mondatok után a délelőtt további részében szentgyónást végezhettünk, majd hogy az aznapi mozgás is meglegyen délután tájfutásra indultunk. A tömegközlekedés nehézségei miatt sajnos nem volt problémamentes az utunk, de az autósoknak hála, időben elkezdtük a bóják utáni vadászatot, és még mindenki világosban ért vissza a táborba. A lelki nap zárásaként taizéi imaórát rendeztünk. A tábor utolsó teljes napján sok éve sportvetélkedőn mérjük össze erőnket, kitartásunkat és leginkább ügyességünket. Az idén nem csak sorverseny volt, hanem több állomásos vetélkedő tette még izgalmasabbá a programot, amit aztán minden igyekezetem ellenére az idén is vízi csata zárt. A délután az utolsó, búcsúzó kiscsoportos beszélgetések és a pihenés jegyében telt. Utóbbira szükség is volt, hiszen este volt a táborzáró

6 6 bál. A fiúk-lányok igencsak jól sikerült szerenádja és jó néhány tánc után következett az éjfél, a stafétaátadás ideje, amit már sokan izgatottan vártunk. Mindig is egy könnyű, jövőbeli feladatként tekintettem rá, a valóságban azonban nem így lett. Egyéves szép emlékekben gazdag közi-vezetésem talán legnehezebb percei voltak ezek. Ezúton is hálásan köszönöm minden jótevő és persze a jó Isten segítségét, ami nélkül nem lehetett volna ilyen az elmúlt tanév és a tábor. Az utolsó napra, vasárnapra már csak az ünnepélyes záró szentmise maradt, amit István atya celebrált a közeli karmelita kolostorban. A táborba visszafelé sétálva még a kápolna és a táj varázsának hatása alatt álltunk, de már mindenki előtt az utazás és az otthon képe lebegett Garancsy Máté leköszönő diákvezető Mindenkinek szeretettel ajánljuk a figyelmébe honlapunkon a táborban készült számtalan fotót és az összefoglaló videót: GYERE EL AZ EGYETEMISTÁK ZARÁNDOKLATÁRA! Súlyos bűnök a XXI. században Pár évvel ezelőtt egy olasz püspök, Gianfranco Girotti, az Apostoli Penitenciária akkori régense hét társadalmi vonatkozású, modern kori bűnre hívta fel a figyelmet. Tudjuk, a súlyos (halálos, mert lelki halált okozó) bűnök azok, amelyek elszakítanak Istentől, s amelyeket nem elegendő lélekben bánni, a bűnbocsánat szentségében töredelemmel be is kell vallani és feloldozást kell kérni alóluk. A püspök által megfogalmazott a kábítószerezést, a környezetszenynyezést és az emberi embriók kísérleti felhasználását is tartalmazó bűnlajstromot efféle hangzatos címekkel harangozta be a világi sajtó: Újrahasznosítás vagy örök kárhozat"; Újabb hét bűn a Vatikán jóvoltából"... Korábban leginkább a bűnök egyéni vonatkozásaira figyeltünk, napjainkban viszont a globalizáció következtében azok társadalmi következményeire irányul a figyelem" mondja Girotti püspök. Hangsúlyozta: Istent nemcsak az bántja meg, aki lop, káromkodik vagy megkívánja felebarátja feleségét, hanem az is, aki tönkreteszi a környezetet, vagy erkölcsileg vitatható, például génállományt módosító vagy embriókat károsító kísérleteket végez." A társadalmi vonatkozású bűnök tehát manapság a következők: 1. Bioetikai vonatkozású bűnök, pl. fogamzásgátlás. 2. Erkölcsileg vitatható" kísérletek, pl. őssejtkutatás. 3. Kábítószerezés. 4. Környezetszennyezés. 5. A gazdagok és a szegények közti szakadék mélyítése. 6. Túl nagy vagyon felhalmozása. 7. Nyomor előidézése. BIBLIAISKOLA A keresztény ember erkölcsi kötelességei (a Róm alapján) 1. A Róm levélről általában A páli levélgyűjtemény (fennmaradt 13 db) élén áll (Kr. u. 57-ben Korintusban írta) még nem járt Rómában, de sokakat már ismer közülük, a legalapvetőbb teológiai összefoglaló műve. Pogányokból lett keresztényeknek (Caludius 47- ben kitiltja a zsidókat, Néró alatt térnek vissza 54 után, ld. Priszka, Akvila Efezusban) magyarázza el a Krisztus-eseményt. Az elméleti részek után gyakorlati következtetéseket is levon (ezek a fejezetek) fej.: a bűnbe esett ember hogyan nyerheti el az igaz állapotot; a zsidó törvényszemlélettel ellentétben a hit fontosságát hangsúlyozza: a J. Kr-ba vetett hit üdvözíthet minden embert (nemcsak a zsidókat). A vele való közösséget a keresztség hozza létre fej.: a zsidó nép helyzetéről, kiválasztottságáról, a pogányok útjáról és Izrael megtérésének reményéről fej.: a keresztény életről. Érvelő fejtegetés, elmélyítése a már korábban érintetteknek (pl. Gal levél). Ez Pál evangéliuma Jézus Krisztus tanításának, megváltásának magja, s annak következményei. Dogmatikai levél, nem könnyű olvasmány, de egyfajta foglalata a keresztény hitnek és vallásosságnak (bár néhány dolog hiányzik belőle: Pál egyháztana, Eucharisztia, feltámadás, eszkatológia). Körlevél a 15. fejezetig. Igen sokan kommentálták, előszeretettel: Luther, Melanchton és Kálvin. (Irod.: Farkasfalvy Dénes: A Római levél, Prugg Verlag 1983., Jeromos Bibliakommentár II, Bp., 2003,385-től) 2. Keresztény etika és erkölcs Manapság újra téma az etika és az erkölcs (iskolai hittan) Etika = az erkölcsi kötelességre vonatkozó tanítás, erkölcsfilozófia, az emberi cselekvés normáit, ésszerűségét, érvekkel alátámasztható mivoltát állítja elénk. A filozófiai etika nem teológiai erkölcstan (morálteológia). Az ember felelős tetteiért a természeti törvény alapján. Vizsgálja az önmagához, másokhoz, az emberi közösséghez és Istenhez való viszonyát. Etikai normákat fogalmaz meg (pl. társadalmi etika, munka-etika, média etikai kódexe, orvosi etika stb.) Szubjektív normája a lelkiismeret: a szubjektív jó cél nem igazolja az objektív rossz eszközöket Kötelezően

7 felismert erkölcsi érték nem áldozható fel egy rész-érték kedvéért Arisztotelész erénytana, Aquinói Szt. Tamás törvényetikája, Kant kategórikus imperatívusza, Max Scheler értéketikája A keresztény erkölcs a kinyilatkoztatás alapján álló, a természetes erkölcsi törvényre épülő törvény-rendszer (Tízparancsolat, Főparancs, evangéliumi szabályok, egyházi előírások, a tanítóhivatal irányításával (theologia moralis). Az Etika előszoba, Erkölcstan: kidolgozott rendszer, benső tér, lakás. 3. A páli értékrend, az erények A Róm 12,1 15,13: a levél második része Pál erkölcstana, buzdítás a Kr-ban való igaz életre: a) Isten imádása a Lélekben (12,1-13,14); b) az erősek szeretettel a gyöngék felé (14,1-15,13). a.) Összefoglalva: legyőzni a roszszat jóval, életünk Istennek ajánlott áldozat (keresztények a külvilágban). 1. verstől: kérlek benneteket: mint felhatalmazott apostol szól, mégsem parancsol Isten irgalmára utal. adjátok oda testeteket élő áldozatul: felajánlani, áldozatként elégetni ismert fogalom, ám a kultikus áldozatok lemészárolt, halott állatok elégetése; ésszerű (okos, latreia logiké) istentisztelet a logosz által irányított, emberhez méltó. Ne igazodjatok e világhoz: ez a világ elmúlik (vö. 1Kor 7,31), Pál az eljövendő világra gondol, amely már itt elkezdődik; változzatok meg (metamorfoó imperatívusz!) 3. verstől: Az alázatra és szeretetre épülő élet: senki ne gondoljon magáról a kelleténél többet legyen józan a hit mértéke szerint. A hit Jézus Krisztus maga, akiben egy test vagyunk, egyenként egymásnak tagjai: ezt Pál az 1Kor levélben fejti ki bővebben (6,15-20; 10,16; 12,12-31). Különböző adományaink vannak (kegyelmi ajándékok): mind a 7 a közösség szolgálatára való. Prófétálás, szolgálat, tanítás, buzdítás, adakozás, elöljáró tisztsége, könyörülő (irgalmasságot gyakorló). Fontos, hogy ezeket milyen lélekkel végezzük. Szeretettel! 9. verstől: képmutatás nélküli szeretet: ezt fejti ki a fejezet hátralévő részében, konkrétumokkal. (Gör. philadelphia testvérszeretet és nem az agapé.) Gyengéd tisztelet, buzgóság (a lustasággal szemben), reményteli örvendezés, béketűrés, kitartás az imádságban, a szentekkel vállalt közösség szükségeikben (a keresztények), vendégszeretet (lsd. Benedek: Regula 53). Az üldözők, az ellenség áldása (Jézus hegyibeszéde és a kereszten mondott szavai). Együttérzés az alacsonyabb rendűekkel: óv a hamis önbizalomtól, szánjátok oda magatokat alantas munkára! 17. verstől: Ne rosszal a rosszért (utalás a hegyibeszédre! Mt 5, ), minden ember javára törekedjetek, béke mindenkivel. A bosszúállás, a megtorlás ellen: adjatok teret az isteni haragnak (Isten eszkatológikus ítéletére bízzuk.) Konkrét tett: ha az ellenség éhezik, adj neki enni, ha szomjazik, inni. Parazsat gyűjtesz a fejére: 1. a szén a szégyen égető mardosását jelenti: megbánásra indít (Ambr., Ágoston, Jeromos); 2. a szén a bűnbánat szimbóluma: Kr. e III. sz. egyiptomi rítus, a vezeklő égő faszénnel teli tálat vitt a fején; 3. nemesebb bosszú: Isten büntetésének parazsát gyűjti az ellenség fejére; 4. qumráni szövegek alapján: az ellenség viszonzatlanul hagyása, a megtorlás elodázása Isten bosszújának napjára. Te győzd le közmondás szerű lezárása az eddig mondottaknak. 7 13,1. verstől: a keresztények kötelességei a közhatalommal szemben. (A levél írásakor nem volt kifejezett keresztényüldözés Rómában, de Claudius kiűzte a zsidókat Csel 18,2). Teljes lojalitás a polgári hatóságokkal szemben. Minden lélek engedelmeskedjen a hatóságoknak: minden hatalom Istentől való (ld. Jézus Pilátus előtt), aki ellenszegül, Istennel száll szembe: a keresztény ember is a legitim hatalom alattvalója (Pál nem beszél zsarnoki kormányzásról). Tedd a jót és dicséretet nyersz tőle! A hatalom Isten szolgája a te javadra (nem ok nélkül visel kardot). Nem csak a büntetés miatt, hanem a lelkiismeret miatt: a polgári törvények teljesítése erkölcsi kötelesség és nem csak bűntető jogi felelősség. Az adófizetés is! (suum cuique mindenkinek a magáét!) vers: a szeretet kötelezettsége: ne tartozzatok semmivel csak kölcsönös szeretettel! (ebből nem lehet soha eleget adni). Aki szereti felebarátját, teljesíti a törvényt (Jézus főparancsa, 10 parancsolat). Eredetileg a felebarát a zsidó honfitársat jelölte, Pálnál tágabb értelmű vers: eszkatológikus buzdítás. Itt az óra (kairosz) az üdvösség közelebb van, mint keresztségünkkor. Felébredni az álomból (igazi adventi szentlecke!) Felölteni a világosság fegyverzetét: esszénus, qumráni képek (sötétségvilágosság) zsidó apokaliptika része, az Ef 6,13-17 bővebben kifejti. A keresztségben magunkra öltöttük Krisztust, keresztény életünkben ontológiai egységre jutunk vele. b.) A keresztény közösség belső helyzetéről. 14,1 verstől: az erősek és a gyengék a közösségben. Bizonyára válasz konkrét problémákra: húsevés, ünnepek megtartása, böjt A hitben erőtlen befogadása: zöldségfélék vagy hús kölcsönös jóindulat, nem tartozik a

8 8 kérdés a keresztény lényeghez. Különbség nap és nap között: az őskeresztények szerdán és pénteken böjtöltek, a lényeg: az Úrért tegyék. 7. vers: senki sem él önmagának kár élünk, akár halunk az Úré vagyunk 10. vers: miért ítéled meg testvéredet? (eszkatológikus távlat) versek: az erőseknek címezve: Jézus véget vetett a tisztatisztátalan különbségének (Mt 15,11: nem az a tisztátalan, ami bemegy, hanem ami kijön ) vége a farizeusi megkülönböztetésnek! 15c vers: Ne tedd tönkre azt, akiért Krisztus meghalt! 17. vers: Isten országa ugyanis nem eszem-iszom, hanem igazság, béke és öröm a Szentlélekben. Ez válasz az örök élet kérdésére: lesz-e ott valójában lakoma, élvezetek, szexualitás, gyönyör? 22. vers: Meggyőződésedet tartsd meg magadnak Isten előtt, boldog, akinek nem kell elítélnie magát abban, ami felől döntött. Boldogság-mondás! Bűn az, ami nem hitből származik. 15,1-13: az erősek kötelessége a gyengéket elviselni, hordozni, kibírni: keresni a felebarát épülését: Krisztus sem a maga kedvét kereste. 4. vers: okulásunkra írták, hogy reménységünk legyen: Krisztus szenvedése a szent történet (az Írások) hátterében értelmet nyújt béketűrő keresztény életünkhöz. 7. vers: Fogadjátok el tehát egymást, ahogy Krisztus is elfogadott titeket Isten dicsőségére. Hogyan? 8. vers: a zsidóság szolgájává lett (szó szerint: a körülmetélkedés szolgájává), hogy az ígéreteken osztozzanak a zsidók és a pogányok. Magasztalja őt minden nép (Zsolt, MTörv, Zsolt, Iz): benne reménykednek a nemzetek. 13. vers: lezárás, jókívánság, áldásformula. A reménység Istene töltsön el titeket a hit teljes örömével és békéjével, hogy a remény bőségben legyen bennetek a Szentlélek erejéből! (remény, öröm, béke! a legfontosabbak). Nagyon optimista kicsengésű, a keresztény élet nem súlyos teher, nem szomorúság, kín, hanem Isten országának kezdete. 4. A keresztény morális esélyei a mai társadalomban Isten léte, elismertsége, prioritása (pl. az Alkotmányban). Ennek következménye: a szerinte való élet (evangéliumi erkölcs). A liberális gondolkodás kiemelt fő témái: (szabad) szexualitás (nemek megválasztása, semleges beállítottság (apai, anyai szerep tagadása), demonstrált homoszexualitás (párok elismerése, azonos jogai a családokkal), vélt jog az abortuszhoz, vélt jog az eutanázia gyakorlásához (Európai Tanács határozata az eutanázia ellen!) A Róm levél szerint a szubszidiaritás elvének gyakorlása minden szinten: közgazdaság, elmaradott országok, éhség, írástudatlanság, bizonyos betegségek felszámolása (AIDS). Az anyagi haszonszerzés, a profit mértékének korlátozása, a közjóért való áldozat, a nyereség befektetése közcélokra vagy szociális juttatásokra, peremre kerültek segítségére. Pál erkölcstana szerint Krisztusnak és a szeretetnek kell keresztény értékvilágunk középpontjában lennie, amelyben mindig van lehetőség a tökéletesedésre, a jobbra, a még jobbra ( több telik tőlem! ). ELŐZETES Boldoggá avatják Sándor István szalézi testvért P. I. 60 éve, június 8-án este végezték ki a koholt vádak alapján letartóztatott Sándor István szalézi szerzetest. Nem egyszerűen üldözött, vagy áldozat volt, hanem vértanú. Személye példaképként állhat a mai magyar fiatalok előtt. Sándor István Szolnokon született 1914-ben, édesapja MÁV segédmunkás volt ben a fémipari szakiskola elvégzése után vasesztergályosként helyezkedett el ban belépett a szalézi rendbe, mint laikus testvér től 49-ig nyomdászként dolgozott a rákospalotai szalézi nyomdában. Közben 1941 és 45 között kisebb megszakításokkal híradós katonaként a hadseregben szolgált tól munkásfiatalokat vezetett a rákospalotai KIOE-ben, a Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesületében. Sándor István lakhelye, s működésének fő színhelye a Clarisseum volt. Az Ybl Miklós által tervezett épület az Újpestet Rákospalotával összekötő közúti felüljáró mellett áll. Itt volt 1950 tavaszáig a szalézi rendház és a legszegényebb családok iskolás gyermekeit befogadó fiúnevelő intézet, amelyhez annak idején egy nagy park, egy cserkészotthonnak szolgáló ház, egy nyomda és több más épület tartozott. A szaléziak a két világháború közötti években jelentős mértékben támogatták a katolikus munkásifjú mozgalom (KIOE) ügyét, az ország számos pontján a szalézi rendházakban működtek apostolkodó munkásifjú csoportok. Don Bosco (Bosco Szent János) fiai foglalkoztak a szegény sorsú munkásfiatalokkal, érthető tehát, ha az 1945-től egyre erősödő kommunista hatalom vetélytársat, mi több, kiirtandó ellenséget látott a rend tagjaiban. A munkáshatalom éppen azokra sújtott le a legkeményebben, akik önzetlenül azonosultak a proletár fiatalokkal és életüket szentelték az ő felemelkedésükre, erkölcsi, szakmai, kulturális képzésükre tavaszán betiltották a rendek működését, de Sándor István továbbra is találko-

9 zott a fiatalokkal, kirándulásokat, összejöveteleket szervezett és hittant tanított. Rendtársai nyugodt, csendes emberként emlékeznek rá, akinek nem kellett sem kiabálni, sem fegyelmezni, a puszta imádságos jelenlétével nevelt. Ez maga volt a keresztény élet magasiskolája. Ő maga mindig nagyon ápolt volt, de a környezete, ahol élt és dolgozott, az is tiszta, rendes volt, és ezt a rendet és tisztaságot a rábízott nyomdász tanulóktól is megkövetelte. Nem volt szószátyár, tudott kellő időben beszélni és nagyon tudott hallgatni, amikor mások beszéltek; talán pont ezért nem kellett neki szaladni senki után, ragadtak rá a gyerekek. Tudatosan készült a szalézi pályára, mint szerzetes testvér és olyan szintet ért el, ami őt emberileg is alkalmassá tette arra, hogy vezesse a fiatalokat. Újpest főutcáján, az Árpád úton új kocsma nyílt, ami a Pokol csárda nevet kapta. Bejáratánál ez volt olvasható: Lépjen be a Pokolba! A közelben volt a szaléziak Clarisseum nevű háza, ahol korábban az államosított szalézi nyomda és népes oratórium működött. Az ide érkező fiatalok vezetőjükkel együtt megállapították, hogy a kocsma cégérén látszó felirat kigúnyolja a hitüket, ezért másnap reggelre szurokkal bekenték a táblát. A kocsma tulajdonosa kihívta az Államvédelmi Hatóságokat, akik nyomozókutyákkal érkeztek. A nyomok egyenesen a Clarisseumhoz vezettek, ahol elfogtak egy diáklányt és kínzásokkal kiszedték belőle a csoport több tagjának és az őket vezető szerzetesnek a nevét. A tartományfőnök rendtársaival előkészítette Sándor István testvér disszidálását, de ő az utolsó pillanatban úgy érezte, nem menekülhet el, amikor tanítványai itthon életveszélyben vannak. Visszaadta a hamis iratokat és a pénzt és maradt. Álnéven bujkált Dániel Tibor szalézi kispap lakásán, és folytatta azt a lélekmentő munkát, amelyet a dolgozó magyar fiatalok érdekében fejtett ki. Letartóztatására július 28-án került sor házigazdájával, Dániel Tiborral együtt. A házmester felesége okozta a vesztüket, aki felbontotta a leveleiket és besúgta őket illegális tevékenységért az Államvédelmi Hatóságnál júliusában letartóztatták Sándor István szalézi testvért és társait, és az utolsó koncepciós perek egyikében ítélték el koholt vádak alapján. Az eljárás a Pártőrség pere néven híresült el. A Budapesti Hadbíróság október 28-án tárgyalta az ügyet. Sándor Istvánt kötél általi halálra ítélték. A halálos ítéletet június 8-án 21 óra 10 perckor hajtották végre. Legnagyobb valószínűséggel a Rákoskeresztúri Köztemető 30l-es parcellájában hantolták el. Boldoggá avatási eljárása 2006-ban indult el; az ügy posztulátora Szőke János szalézi atya volt. Sándor István eljárása azóta befejeződött: március 27-én ismerte el Ferenc pápa Sándor István vértanúságát. Májusban meghatározta a boldoggá avatási időpontot is: október 19-én ünnepeljük Budapesten a szertartást, melyet Angelo Amato, szalézi érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa vezet. GYERE MINISTRÁLNI A LELKÉSZSÉGI MISÉKEN! MŰVÉSZET, ÉPÍTÉSZET A Szent Jobb kápolna a Balaton partján Az első magyar király, Szent István különleges módon fenn maradt jobb keze, a Szent Jobb évszázadok óta a magyar katolikusság által kiemelt kultikus tisztelettel övezett ereklye. A közel egy évezredes, viszontagságokkal teli története 9 nemcsak egyháztörténeti vonatkozásokat hordoz, hanem számos iparművészeti alkotás megszületése is kapcsolódik hozzá. Az évszázadok során a Szent Jobb kultusza alapvetően felekezeti keretek között állt fenn, mégis, az es forradalmat követő elnyomatás vége felé, az 1860-ban megtartott budavári körmenetben történő nyilvánosság elé tárása felekezettől függetlenül, a Habsburg hatalommal szembeni ellenállás kifejezésére adott lehetőséget. Az ereklyét 1771 és 1944 között a budai vár területén őrizték. Az 1890-es években a budai várbeli építkezéseket tervező Hauszmann Alajos ( ) a Szent Jobb kápolna új helyen történő megépítésének indokait ben így mutatta be: Úgy-szintén szükséges volt, különösen a régi palota északi négyszögéhez a kocsi közlekedést a forgalom igényeinek megfelelően rendezni. Ezen négyszögudvarban épült Mária Terézia alatt a Szent Zsigmond-kápolnához egy oldalkápolna a Szent Jobb" őrzésére. Ez az oldalkápolna útját állotta a kocsi közlekedésnek és csak kitérővel lehetett az udvaron áthajtani, ami annál kellemetlenebb volt, mert ünnepélyeknél ez szolgált egyedüli közlekedő útvonalul. Egyenes irányú közlekedés elérése végett és hogy a szemben álló két kapu egy és ugyanazon tengelybe essék, szükséges volt ezt az oldalkápolnát eltávolítani és a Szent Jobb őrzésére a Zsigmondtemplom belsejében megfelelő helyet teremteni. E célra a szentély mögötti folyosó egy részét elfalaztattuk és ajtót nyitottunk a szentélyből. E kis kápolna igen nemesen és a szent ereklyéhez méltó dísszel van kiképezve. Kupolája arany mozaikból, falai márványból készültek (Hauszmann Alajos: A magyar királyi vár. Budapest, 1912, 42-43).

10 10 A Szent Jobb kápolna mozaik együttese túlélte a XX. század pusztításait. A neves üvegfestő és mozaikkészítő Róth Miksa ( ) műhelyében 1900-ban kivitelezett kis kupolás kápolnát borító mozaik Szent Istvánt és a magyar Szent Koronát ábrázoló kompozíció. A kápolna a budai várpalota XIX. századvégi átépítésének méret szerint talán legkisebb önálló új téralkotása volt, de szimbolikus jelentésével a palota kiemelt jelentőségű helyévé vált. A Szent Jobb kápolna négyzet alaprajzú szakrális terének szellemi központja a márványból faragott oltármenza az eredetileg a Szent Jobb őrzésére szolgált neogótikus ereklyetartó fülke, ebben volt 1900 és 1944 között a szent király kezét tartalmazó, 1862-ben készített neogótikus stílusú ereklyetartó. A fülke fölötti falfelületen Szent István egész alakos ábrázolása látható. Az első magyar királyt bölcs uralkodóként megjelenítő mozaikon Szent Istvánt a magyar Szent Koronával a fején, kezében az országalmával és a jogarral mutatja be. A király portréjával szemben a bejárati ajtónyílás fölötti félköríves falfelületen az Árpád-ház ezüst-vörös színű vágásokból álló címerpajzsa, valamint az apostoli kettős keresztet ábrázoló címerpajzs fogja közre a Szent Korona dicsfénnyel övezett megjelenítését. A kápolna másik két, egymással szembe néző oldalán szárnyas angyal tart kezében egy-egy mondatszalagot, az egyiken: Hatalmas a te karod ; a másikon Magasztaltassék a te Jobbod felirat olvasható. A kupolát tartó csegelyek falfelülete angyalfejeket ábrázoló mozaikokkal díszített. A Szent Jobb kápolna napjainkban Balatonalmádiban, a Medgyaszay István ( ) által 1930-ban tervezett Szent Imreplébániatemplom mellett kialakított kis helységben látható. A budai várban lebontásra ítélt, bár a világháború pusztításaitól megkímélt kis kápolna megmentése és új helyszínen 1958-ban történő bemutatása Pintér Sándor ( ) Balatonalmádiban több évtizeden keresztül szolgáló plébános érdeme. A mozaikok Balatonalmádiba szállításában résztvevő Tóth János így emlékezett vissza a plébánossal közös értékmentő munkára: Pintér atyával bementünk a Várgondnokságra, hogy mi szeretnénk megmenteni a Szent Jobb kápolnafülkét és azt onnan Almádiba elhozni. Közben Bicskei K. István (szobrászművész szerk.) révén felvettük a kapcsolatot egy mozaikrestauráló csoporttal, amelynek vezetője Schillinger művész volt. Felgyorsultak az események. A mozaikosok a mozaik színoldalára speciális papírt ragasztottak, utána az egész felületet leszedték spakliszerű szerszámokkal, és a Várkápolna melletti egyik épületben a volt Udvarlaki Őrség hatalmas szobáiban asztalokra terítették ki... Az 1956-os események kissé viszszavetették a munkát. A mozaikosok, élen vezetőjükkel jórészt diszszidáltak. Új szakember gárdát kellett szervezni a helyreállítás folytatásához. Ez is sikerült 57 tavaszán. Pár hónappal később, 1957 ősszén Tóth János segített Csepel típusú teherautót szerezni a kápolna mozdítható részeinek elszállításához. Balatonalmádiban mindenki összefogott, hogy a kápolnát fel lehessen állítani új helyén. Megérkezése után a kupolát emelőbakkal leemelték, majd felgörgették a templom sekrestyéje melletti területre. Ezután mozaikos szakemberek helyreállították a szállítás során levált szemeket. Balatonalmádi lakossága az elmúlt ötvenöt évben nagy odafigyeléssel vigyázta a budai vár egykori kicsiny ékszerdobozát. A Balaton partján található Szent Jobb kápolna egyszerre emlékeztet a mozaikokat készítő Róth-műhely kvalitásos munkájára, az alkotásra a pusztulás éveiben felfigyelő Pintér Sándor plébános értékmentő tevékenységére és a Dunántúl katolikus népének Szent István király iránti tiszteletére. Millisits Máté A suceviţai kolostortemplom Az 530 romániai kolostor közül több is büszkélkedhet az UNESCO által odaítélt A világ nagy műemlékei titulussal. Nem egynek közülük Arany alma (POMME d OR) díjat ítéltek, legyen az a külső festés miatt, legyen mérnöki és művészi értéke miatt, a templomok kora és értéke miatt, a fatemplomok bőséges történelmi és művészi muzealitásáért, vagy mint természeti emlék vagy környezeti fekvéséért. Ezek közül a Suceavában található suceviţai kolostortemplom azok közé az öt (Humor 1535, Moldoviţa 1537, Arbore 1541, Voroneţ 1547, Suceviţa 1596) kolostor- és templom együttes közé tartozik, amelyek a külső falfestésük miatt kapták az Arany alma díjat.

11 A kolostor A suceviţai kolostor mértani pontossággal megalkotott, négyszög alakú erőd képét festi, amit maszszív, 100 x 104 m, 6 m magas és 3 m szélességű falak és saroktornyok határolnak. A kolostortemplom moldvai szokás szerint lakórészekkel kiegészült erődfalak keretében épült, az udvar központjában áll. A kolostor elrendezése a 16. század végén bontakozott ki. A bejárati torony a kolostorfal északi oldalának középtengelyében helyezkedik el. Első emeletén kupolás kis kápolna alakult ki a kapuzatot védő kultuszhelyként (ma házi kápolnának használják a szerzetesnővérek). A Feltámadás tiszteletére szentelték. Ebben a gondolatban született a bejárati torony kapuzata fölötti ívezett Pokolra szállás festmény. Az erődített falak keretében húzódnak a korábbi eredetű lakórészek, amelyeket később nagymértékben átalakítottak. Délkeleten található a fejedelmi lakóház emeletes maradványa. Az épület a század fordulóján Ieremia fejedelem udvartartásának lakóhelye volt; a helyiségek alatti pincében az uralkodó hatalmas kincseket őrzött. A föld alatti, dongaboltozatos termek néhány felső szobával együtt ma is láthatóak. A harangtorony az északnyugati sarokban emelkedik. A későbbi megerősítések során támpillérekkel közrefogott torony alsó két szintjén dongaboltozatos helyiségek találhatók; a legfelső, síkmennyezetes harangtérbe falba épített lépcső vezet fel. A kolostor múzeumának gyűjteménye egyike a leggazdagabb hasonló jellegű moldvai együtteseknek. Értékes, századi kéziratokat is őriz. A kolostortemplom Építése egy moldvai író krónikájának elbeszélése szerint a tekintélyes Movilă család kiemelkedő tagjai, Gheorghe, Ieremia és Simion nevéhez fűződik. A vallási, elsősorban liturgikus követelmények mellett az építésénél az alapító család halottkultusza is szerepet kapott: a korábbi hagyományok mintájára emelt kupolás előcsarnok és pronaosz után önállóan elkülönülő, harántdongával fedett sírtermet alakítottak ki. A sírterem fölött az északnyugati sarokfalban levő lépcsőn át elérhető emeleti helyiség készült, amelyet valószínűleg értéktárgyakat és ruhákat őrző kincstárnak használtak. A földszinti részben van a Movilă család két nevezetes tagjának, Ieremiának és Simionnak a síremléke. E sírteremhez a keleti oldalon közvetlenül kapcsolódik a templom liturgikus, szertartási központja. Terében a négyezet fölött, toronyszerűen, mintegy 20 m magasba szökken a kétszintes, egymáshoz viszonyítva 45 fokkal elforgatott csegely támaszokon nyugvó kupola. A keleti irányban nyújtott szentély hosszoldalaihoz egy-egy kisméretű helyiség csatlakozik: egyike a miseáldozat előkészítésére szolgáló proszkomidia, a másik pedig a sekrestyeként használt diakonikon. A főoltár és a négyezet közötti szentélyrekesztő már a barokk korban, tehát a templom eredeti építésénél jóval később került ide. Hasonló hozzá a sírterem nyugati bejáratát keretező, ékszeres-faragású tagozat-rátét is. A templom architektúrája belső falfestéssel egészült ki. E falképek kompozíciós rendszerében a bizánci gyökerű, ortodox szerzetesi műveltség és a népi képzelet gondolatvilága találkozott. Elbeszélőkedv tette oldottabbá a moldvai festészet olykor drámai hagyományát. Ám a hagyománytisztelet határt szabott az epikus bőségnek: a képkompozíció az egyház tanításának megfelelően, a mennyei és földi világ hierarchikus összetartozását fejezte ki. Festés 11 A népmondákban megőrződött hagyomány szerint a munkálatok kezdetétől a befejezésig nem néhány esztendő, hanem három évtized telt el. A néphit azt tartja, hogy a kolostor mesterei befalazták annak az asszonynak a képmását, aki a követ bivallyal vontatott szekéren harminc esztendeig szállította ide. A hagyomány szerint a kolostor befejezése emberéletet követelt: a templom homlokzati freskóinak festője művének befejezése előtt leesett a magas állványról és szörnyethalt. A tudományos kutatás megállapítása szerint 1595 és 1596 között e helyen Ion (másutt Ioan) és Sofronie mesterek dolgoztak a falfestésen, akik a moldvai iskola kiválóságai voltak. Templombelső Az egész templomfelületre felosztott kompozíciók hagyományszerűen követik az ikonográfia szabályait, bár a teológiai témák bőséges ábrázolása nem nagyon ismert az akkori Moldvában (pl. A szövetség sátra). A naosz kupolájában megjelenik Krisztus mint Pantokrátor, aki két kézzel osztja az áldást minden teremtményére. Körülötte a mennyei rendek, Szeráfok kara, Kerubok, Arkangyalok és Angyalok foglalnak helyet, majd a Próféták és Apostolok. Fentről lefelé haladva a boltozatokon megjelennek Jézus Krisztus földi életének jelenetei: Örömhírvétel, Megtestesülés, Bemutatás, Megkeresztelés. A főszentély apszisának boltozatára Krisztus mennybemenetelének ábrázolása került. A kompozíciókban a mennyei világot az ó- és újszövetségi jelenetek kötik öszsze a földivel. A hajó délnyugati sarkában az alapító alakja is feltűnik. Az uralkodó népes családja kíséretében a trónoló Krisztusnak ajánlja fel alapítványát, a kezében tartott suceviţai templomot. Az

12 12 egész Movila családot bemutató kép a naosz bal oldali ajtajánál kap helyet Gheorghe Metropolitával az élen, aki a templomépítkezés kezdeményezője volt, ugyanakkor a Movila testvérek apja Ioan Movila is jelen van, aki öregkorára lett szerzetes és felvette a Ioanichie nevet. A dinasztikus reprezentáció másutt is megnyilvánul: a sírteremben, nyilvánvalóan az alapító fejedelem történeti jelentőségére utalva, Mózes életének története és Izrael fiainak kiszabadítása az idegen elnyomás alól látható. Egy másik votív-ábrázolás Gheorghe Movilat is bemutatja, amint imádkozva térdel. A helyi sajátosság nemcsak az egyes képek tartalmi kiválasztásában érvényesült, hanem formai megjelenítésében is: a pronaoszban különlegesen egyedi a szokatlan zöld háttér előtt a rajzos, miniatúra jellegű ábrázolásmód. E képek egyes részleteiből ősi hagyományok népi továbbélésére lehet következtetni. Így az Ábrahámjelenetben, a terített asztalnál ülő Bikaölő alakja talán a mithraizmus kései hatásának tulajdonítható. Mesés szörnyábrázolások teszik egyénien eredetivé az előcsarnokban fennmaradt Utolsó ítélet ortodox felfogású képjeleneteit (zöld ördögök). Templomkülső Keleti oldal: az épület szentélyrészének falfelületeire a Mennyei és a Földi Hierarchia ábrázolása került a különálló mezők hét egymás fölötti sorába. A Mindenszentek imája téma egyedi a moldvai festészetben Déli oldal: Jessze fájának (a Nemzetségfának) és a Máriát dicsőítő Akathisztoszhimnusz képjeleneteinek kötetlen, ötletszerű összeillesztése látható (az égő csipkebokor, az Istenszülő oltalma). A festői felfogás a helyi művészet e késő középkori szakaszában fokozódó erővel érvényesült. E sajátosság Suceviţában aligha meglepő, mivel ez a templom a 16. században kiteljesülő moldvai szerzetesi építészet és festészet egyik utolsó nagy alkotása volt. Az északi falfelületen a Paradicsomi Létra az erények küzdelmes, magasba vezető útjának megjelenítése kapott helyet. A létrafokokon a feltörekvő szerzetesek jobbján az angyalok kara örvendezik, baljukon pedig a létra alatt a bukottak démonikus kavargása bontakozik ki. A kolostortemplomot bemutató idegenvezetők (rendszerint apácák) előszeretettel hívják fel a figyelmet arra, miként küzd az ember az erények létráján, miközben mindig angyalok segítségét kapja, akik tudatosan tartják minden életszentségre törő feje felett a győzelem koszorúját, koronáját, ami csak akkor kerül véglegesen a szentek fejére, ha végigjárták ezt az utat. A jó és a rossz harcának bemutatása ez, ahol az ember a tökéletességre törekedve kívánja visszaszerezni a bűnnel elvesztett képmást. A létráról lezuhanó, harcukban elbukottak jutalma az örök kárhozat gondolata visszavezet minket a templom belsejében található egyik festményrészlethez, a halál egyedi bemutatása képéhez. Angyali karok, próféták, szentírási jelenetek, dogmatika, naptár valamint szentek egységes és minden részletre kiterjedő bemutatása bőséges képi tanítást nyújt. Tudományosan kidolgozott felépítése a kompozícióknak nemcsak rendszerezettségről árulkodik, hanem a kornak megfelelő életmódról, foglalkozásokról, hagyományokról is őriz bizonyítékokat (ruhaviselet, állattartás, hangszerek...). A suceviţai kolostor egyedi azon bukovinai külső festésű templomok csoportjában, amely megőrizte Északi oldalán található képeit. Azonban elkerülhetetlenül szükségessé vált itt is a mentés, restaurálás. Pallai Béla nagypeleskei paróchus NOVELLÁK Részlet Heinrich Böll: Ádám, hol voltál? című regényéből Odabent csak egy férfi volt. Tiszti egyenruhát viselt: nagyon hatásos, keskeny, ezüst, kereszt alakú kitüntetést viselt a mellén, arcát sápadtnak és elgyötörtnek látta, s mikor a férfi felvetette a fejét, hogy ránézzen, megijedt a súlyos, nagy álltól, amely szinte eltorzította ezt az arcot. A férfi szótlanul nyújtotta ki a kezét, ő átadta kartonlapját és várt; még mindig nem érzett félelmet. A férfi elolvasta a kartonlapot, ránézett és nyugodt hangon így szólt: Énekeljen valamit. Meghökkent. Kezdje már sürgette a férfi türelmetlenül. Énekeljen valamit, mindegy, hogy mit Ilona ránézett és a szája kinyílt. Énekelni kezdett. Mindenszentek litániáját énekelte, abban a zenei feldolgozásban, amelyet nemrég talált meg valahol és már végigelemzett, hogy megtaníthassa rá a gyermekeket. Míg énekelt, jobban szemügyre vette a férfit, és ekkor tudta meg hirtelen, mi a félelem, akkor, amikor az felállt és ránézett. Tovább énekelt, miközben az az ábrázat eltorzult előtte, mint a test valami borzalmas kinövése, amely hirtelen görcsöt kapott. Szépen énekelt, és fogalma sem volt róla, hogy közben mosolygott, noha félt és félelme lassan emelkedett benne, s már a torkát fojtogatta

13 Azóta, hogy énekelni kezdett, csend lett, odakint is Itt állt előtte a nő: szépség, nagyság és faji tökéletesség, s ezekkel együtt olyasvalami, ami őt tökéletesen megbénította: a hit. Nem értette önmagát, hogy miért énekelteti még tovább, még az antifóna után is talán álmodik, s ebben a női tekintetben bár látta rajta, hogy reszket ebben a tekintetben szinte szeretetet látott vagy talán gúny volt. Fili, Redemptor mundi, Deus hangzott az ének még sohasem hallott nőt így énekelni. Spiritus Sancte, Deus a nő hangja erősen zengett, meleg és hihetetlenül tiszta volt. Bizonyára álmodik most ezt fogja énekelni: Sancta Trinitas, unus Deus még emlékezett rá s a nő énekelte: Sancta Trinitas katolikus zsidók? gondolta megőrülök. Az ablakhoz rohant és felrántotta: a többiek odakint álltak, és hallgatták. Senki se mozdult. A hadnagy érezte, hogy teste megrándul, kiáltani próbált, de torkából csak rekedt, hangtalan lihegés tört elő, kívülről pedig az a feszült csend áramlott befelé, mialatt a nő tovább énekelte: Sancta Dei Genitrix s ő remegő újjal megragadta revolverét és megfordult, a vaktában rálőtt a nőre, s a nő a földre zuhant, és jajveszékelni kezdett ő pedig most, hogy a női ének abbamaradt, végre ismét megtalálta saját hangját: Kivégezni ordította mindet kivégezni, az átkozottakat az énekkart is Kifelé mind kifelé a barakkokból És közben egész tölténytárát kilőtte, rá a nőre, aki a földön fetrengett és akinek kínjában végre minden félelme felfakadt Odakint megkezdődött a mészárlás. ( lapok) A jel 13 A fiatalember egymagában ült az autóbuszon. Kitekintett az ablakon. Alig múlt húsz éves, csinos, finom arcvonású fiú volt. Egy nő ült le a mellette lévő ülésre. Miután kicsit kedvesen elbeszélgettek a meleg tavaszias időről, a fiú váratlanul így szólt: - Két évig börtönben voltam. Ezen a héten szabadultam, éppen úton vagyok hazafelé. Áradt a szó belőle, miközben mesélte, hogy egy szegény, de becsületes családban nőtt fel, és az a bűntett, amit elkövetett mekkora szégyent és fájdalmat okozott szeretteinek, akiktől a két év alatt semmi hírt nem kapott. Tudta, hogy szülei túl szegények ahhoz, hogy vállalják az utat és meglátogassák őt a börtönben, és azt is tudta, hogy túl tudattalannak érzik magukat ahhoz, hogy levelet írjanak neki. Mivel választ nem kapott, ő a maga részéről nem írt nekik többet. Szabadulása előtt három héttel tett egy utolsó, reménytelen próbálkozást, hogy kapcsolatba lépjen velük. Bocsánatukért könyörgött, amiért csalódást okozott nekik. Miután kiengedték, felszállt az első buszra, ami éppen a házuk előtt haladt el, ott, ahol felnevelkedett, és ahol még most is élnek szülei. Szüleinek megírta, hogy megbocsátásuk jeléül egy jelet kér tőlük. Olyan jelet, amit jól lát az autóbuszból: ha még visszafogadnák őt, kössenek egy fehér szalagot a kert almafájára. Ha ezt a jelet nem látja, nem száll le az autóbuszról, és örökre távozni fog életükből. Az úti célhoz közeledve a fiút egyre nagyobb nyugtalanság töltötte el. Nem mert az ablakon kinézni. Biztos volt benne, hogy az almafán nem fogja meglátni a szalagot. Útitársa végighallgatta történetét, majd udvariasan megkérte a fiút: - Cseréljünk helyet. Majd én figyelek az ablakból. Éppen csak néhány ház előtt haladt el az autóbusz, amikor a nő meglátta az almafát. Könnyeivel küszködve, kedvesen megérintette a fiatalember vállát: - Nézze! Nézze! Az egész fát szalagok borítják! Hányan lesik a te almafádat, keresik a megbocsátás kis jelét rajta? Ne halogasd, menj és tűzd ki rá! Fr. Böjte Csaba OFM Állatokhoz hasonlítunk, amikor ölünk. Emberekhez hasonlítunk, amikor ítélünk. Istenhez hasonlítunk, amikor megbocsátunk. (Bruno Ferrero nyomán) KERESD az EGYÜTT AZ ÚTON! ökumenikus előadássorozatot az Ut Unum Sint Ökumenikus Intézet rendezésében a PPKE Hittudományi Karán (1053 Bp., Veres Pálné u. 24.) csütörtökönként óráig, az első október 3-án lesz! Álom Amikor a férfi látta, hogy nem bír erőt venni Jákobon, megérintette a csípőjének inát... Színről színre láttam Istent, mégis megmenekültem... (1Móz 32. fejezetéből)