KFI Ágazati Fehér Könyv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KFI Ágazati Fehér Könyv"

Átírás

1 KFI Ágazati Fehér Könyv Informatikai és infokommunikációs kötet Társadalmi egyeztetésre szánt változat Budapest, július

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Bevezetés...3 Ágazat független, horizontális szempontok HELYZETELEMZÉS Az ágazat nemzetközi és hazai helyzete, gazdasági környezete Az ágazat nemzetközi és hazai helyzete Az IKT versenyképesség indexe Bruttó hozzáadott érték A hazai IKT vállalkozások jellemzői Tulajdonosi arányok Az IKT ágazatra ható főbb folyamatok és trendek Az Internet a világgazdaság fontos tényezőjévé vált Beágyazott rendszerek kutatás-fejlesztése Mobilitás és multimédia kutatás-fejlesztés KFI a szoftverfejlesztés területén Európai uniós és hazai stratégiák és tervek EU-s stratégiai dokumentumok Hazai stratégiai dokumentumok Hazai ágazati stratégiai dokumentumok Az ágazati KFI terület bemutatása Emberi erőforrások A KFI infrastruktúra helyzete A vállalatok ágazati KFI tevékenysége Egyetemek, intézmények IKT KFI tevékenysége Az IKT ágazat szellemi tulajdonvédelmi helyzetképe Az informatikai és infokommunikáció ágazat KFI forrásai KFI együttműködések, hálózatok Interdiszciplináris területek Ágazati KFI SWOT elemzés ÁGAZATI KFI JÖVŐKÉP, CÉLOK Jövőkép, jövőbeni célállapot Célhierarchia Átfogó célkitűzések Sarkalatos célok Specifikus célok Horizontális célok PRIORITÁSOK, KITÖRÉSI PONTOK Prioritások Kitörési pontok JAVASLATOK Felhasznált irodalom: Rövidítések jegyzéke... 52

3 Bevezetés A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet 34. -a az alábbiak szerint definiálja a fehér könyvet, mint a stratégiaalkotás eszközét: A fehér könyv egy szakpolitikai területről készített átfogó, más stratégiai tervdokumentum megalapozását szolgáló rövid- vagy középtávú stratégiai tervdokumentum, amely o azonosítja az adott szakpolitikai területhez köthető legfontosabb, kormányzati lépéseket igénylő problémákat; o bemutatja az adott szakpolitikai területen elérendő rövid- vagy középtávú célkitűzéseket és o konkrét problémákkal kapcsolatban megoldási lehetőségeket vázol fel, beavatkozási módokra tesz javaslatot. A fehér könyv o előkészítéséről, majd elfogadásáról az adott szakpolitikai területért felelős miniszter dönt, o tervezetét társadalmi véleményezésre kell bocsátani. A Nemzetgazdasági Minisztérium felkérése alapján a Nemzeti Innovációs Hivatal koordinálásával, széleskörű szakmai együttműködés eredményeképpen elkészült Kutatás-fejlesztési és Innovációs (KFI) Ágazati Fehér Könyv célja, hogy az Új Széchenyi Terv ágazati felosztását alapul véve néhány húzóágazatban meghatározza a KFI szempontú stratégiai célterületeket, ezzel információt és inputot biztosítson a további tervezéshez, a következő időszak nemzeti és ágazati stratégiáinak kialakításához, támaszkodva az adott ágazatok KFI lehetőségeiben rejlő fejlesztési potenciálra. A KFI Ágazati Fehér Könyv időhorizontjaként a közötti időszakot jelölte meg, igazodva az Európai Unió és a hazai középtávú stratégiai tevékenységek tervezési ciklusához. Az ágazati KFI célok meghatározása során a KFI Ágazati Fehér Könyv figyelembe vette az általános EU és hazai dokumentumokat (Horizon 2020, Innovatív Unió, Új Széchenyi Terv, Széll Kálmán Terv, Wekerle Terv), a KFI szempontból megvizsgált ágazatokkal kapcsolatos specifikus, releváns stratégiákat; (Semmelweis Terv, Darányi Terv, Digitális Megújulás Cselekvési Terv, stb.), valamint a klaszterek, pólusok és ágazati platformok stratégiai jellegű dokumentumait. A KFI Ágazati Fehér Könyv elkészítése a NIH koordinálásával az adott területeken jelentős tapasztalattal rendelkező szakértők munkájának eredményeként, szakmai szerkesztői támogatással munkabizottságok keretében valósult meg. A munkabizottságok az Új Széchenyi Terv felosztásának megfelelően a következő ágazati csoportosításban dolgozták ki a KFI Fehér Könyv ágazati köteteit: Egészségipar, Mobilitás, járműipar és logisztika, Informatika és infokommunikáció, Energetika, Környezetvédelem, Agrárgazdaság. Valamennyi ágazati munkabizottságba meghívást kaptak a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti 3

4 Külgazdasági Hivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Innovációs Szövetség képviselői. Ágazatonként szakmai alapon meghívást kaptak a szakminisztériumok, az érdekképviseleti szervezetek és platformok delegáltjai, ágazat specifikus szervezetek, intézmények képviselői és felkért szakértők. Annak érdekében, hogy a KFI Ágazati Fehér Könyv formailag és tartalmilag is összhangban legyen a kormányzati stratégiai dokumentumokkal és jogszabályi előírásokkal, valamint egységes és konzisztens szerkezetben készüljön el, a Nemzeti Innovációs Hivatal az ágazati bizottságok munkáját egységes módszertani útmutató elkészítésével alapozta meg. Az ágazati munkabizottságok a módszertani útmutató alapján kidolgozták és elfogadták az egyes fejezeteket: Helyzetelemzés Jövőkép, Célok Prioritások, kitörési pontok Beavatkozási javaslatok. A fejezetek kialakításakor a munkabizottságok tagjai konszenzusos álláspont elérésére törekedtek. Az elkészült KFI Fehér Könyv ágazati köteteinek véglegesítéskor további, több körös egyeztetésre is sor került. Az egyeztetéseket, illetve a dokumentum szövegezését minden munkacsoportban egy vagy szükség esetén, ha több alágazatot érintett a munka felkért szakmai szerkesztő végezte el a Hivatal ágazati koordinációért felelős munkatársa segítségével. Az egységes szerkezeti felépítését tekintve a KFI Ágazati Fehér Könyv minden esetben arra törekszik, hogy a stratégiai irányok kijelölésekor azok egy releváns, tényeken alapuló Helyzetelemzésre épüljön. A helyzetelemzés az ágazatok nemzetközi és hazai KFI helyzetét méri fel. Erre alapozva fogalmazza meg az ágazatokban a jövőképet és célokat, jelöli ki azokat a prioritásokat és kitörési pontokat, majd fogalmazza meg a beavatkozási javaslatokat. Ezek a javaslatok a későbbiekben alapjául szolgálhatnak a KFI terület bemutatott ágazataihoz kapcsolódó szakpolitikai döntéseknek, amelyek eszközöket és forrásokat rendelhetnek a meghatározott irányokhoz. A Nemzeti Innovációs Hivatal a Nemzetgazdasági Minisztériummal való folyamatos egyeztetés során gondoskodott azon a Fehér Könyv ágazati köteteinek készítése közben felmerült célok, prioritások és javaslatok becsatornázásáról a párhuzamosan készülő, Befektetés a Jövőbe Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 dokumentumba, amelyek horizontális szemléletűek, ágazat függetlenek, és egységesen jellemzőek a KFI területre. Minden kötetben egységesen, külön fejezetben, a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia három fő célterületéhez illeszkedő csoportosításban jelenítettük meg az ágazati kötetek összeállítása során felmerült horizontális, ágazat független szempontokat. Összegezve: A KFI Ágazati Fehér Könyv a fent megnevezett ágazatokról készülő átfogó, az ágazati stratégiai tervdokumentumok megalapozását szolgáló összeállítás, amely azonosítja az adott ágazatok KFI vonatkozású legfontosabb, kormányzati lépéseket igénylő problémáit, valamint az ágazat potenciális KFI kitörési pontjait. A beazonosított, konkrét problémákkal kapcsolatban megoldási lehetőségeket vázol fel, beavatkozási módokra is javaslatot tesz. 4

5 Ágazat független, horizontális szempontok Az ágazati fejezetek összeállítása során beazonosításra kerültek olyan általános érvényű szempontok, amelyek jellemzően minden ágazatot érintenek. Átfogó jellegük indokolja, hogy az ágazati fejezetek mellett külön is összegezzük ezeket. I. Tudásbázisok (emberi erőforrások, K+F infrastruktúra): A természettudományi közép és felsőfokú képzés úgy módszertanában, mint tananyagában és eszközeiben fejlesztésre szorul. A gyakorlati képzés hiányát, vagy elégtelen szintjét jelzi a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások heterogén, de általában esetleges kapcsolata. Az innováció intenzív ágazatok és vállalkozások gyakorlatában az ismeretek gyorsan elavulnak. Amennyiben az oktatás és az alkalmazás között nincs állandó kapcsolat, az oktatási rendszerből kilépő szakembereket a vállalkozásoknál kell tovább képezni hogy a piaci környezet igényeiből következő, szükséges ismeretekkel rendelkezzenek. A szakmai ismeretek mellett a képzési igény kiterjed a vállalkozás menedzsmentre, valamint a szellemi tulajdonvédelemre is. A tudósképzés színvonalának magasan tartásával, a természettudományos és műszaki diplomások számának növelése mellett, a PhD fokozattal rendelkező szakemberek számát is növelni kell A kutató-fejlesztő intézményi rendszer átalakítását követően intézményi finanszírozásban és kutatói életpálya modellben is a hosszú távú tervezhetőség alapozza meg a fejlődést. Az alapkutatás színvonalát, potenciálját rendre az erősségeink között tüntetjük fel, azonban ami ennek az eredményességét alapvetően befolyásolja, a kutatási infrastruktúra állapota már erősen heterogén és erodált. Az innováció jellegéből fakadóan az alkalmazott technológiák és eszközök gyorsan avulnak, kiemelkedő jelentősége van a K+F infrastruktúrák tervezett és hatékony megújításának, amelynek része a transzparens nyilvántartás és elérhetőség is. A K+F infrastruktúra kihasználtságát és elérhetőségét az egyetemek és iparvállalatok közös projektjei és intenzívebb együttműködése is támogatná. II. Tudásáramlás (innovációs szolgálatások, hálózatosodás) Általában jellemző, hogy az együttműködési készség szintje alacsony, a potenciális partnerek egymással szemben bizalmatlanok, ebből következően gátolt a teljes innovációs ciklus kialakulása. Az ágazati fejezetek az interdiszciplináris területeket mint termékeny innovációs terepet jelölik meg, amelynek eredményes műveléséhez változatos és aktív együttműködések szükségesek. A köz- és magánszféra között is egyértelmű szerepelhatároláson alapuló intenzív együttműködést kell kialakítani, valamint a pályázati rendszer együttműködési konstrukciókra fókuszálása is indokolt. Alapvető jelentősége van a nemzetközi programokba, hálózatokba való kapcsolódásnak, sikeres megvalósításához rendszerszemléletű támogatás is szükséges. Törekedni kell az EU-s 5

6 és más külföldi pályázati források hazai K+F+I szereplők általi elérhetőségének és bevonásának az elősegítésére III. Tudáshasznosítás Kevésbé bürokratikus, stabilabb, tervezhetőbb és rendszerszemléletű szabályozási környezetre van szükség a hosszú távú és eredményes kutatási programok megvalósíthatósága érdekében, amelyek így megteremthetik az alapot a vállalkozások fejlődési ciklusának reális tervezhetőségére. A fenntarthatóság és stabilitás feltétele másik oldalról a KFI monitoring rendszer kialakítása, amely minden pályázati támogatás esetében utánköveti a hasznosulást és a tapasztalatok alapján fejleszti a rendszert. A szellemi tulajdon megfelelő kezelését, védelmét az ismeretek oktatása mellett a szabályozó rendszernek is támogatnia kell. Az iparjogvédelmi oltalomszerzés és fenntartás költségeinek támogatására hosszútávon fenn kell tartani azt a külön pályázati konstrukciót is, amely magyar szellemi alkotások hazai és külföldi iparjogvédelmi oltalmának megszerzéséhez és fenntartásához nyújt támogatást. A bejelentők támogatása érdekében minden KFI tárgyú pályázat esetében követendő az a mára már részben kialakult gyakorlat, hogy az európai és hazai források igénybevételét célzó pályázatok kiírásai lehetőséget adnak az iparjogvédelmi oltalomszerzés költségeinek az elszámolására a potenciális pályázók felkészítésére a minél eredményesebb pályázati részvételekre. Közös probléma és halmozottan jelentkezik a KMR régióban koncentrálódó ágazatok, vállalkozások támogatási diszkriminációja. Működésük és fejlődésük feltételeit ebben a régióban találják meg, ugyanakkor pályázati lehetőségek tekintetében versenyhátrányban vannak. A különböző méretű és jellegű vállalkozásokat eltérő, sajátosságaikat figyelembe vevő pályázatokkal lehet helyzetbe hozni, fejlődési pályára állítani. A pályázatok gyakran kutatási tevékenységben nehezen értelmezhető indikátorokat határoznak meg, ebből következően nem érik el támogató céljukat. A pályázati kiírásokat, feltételeket az ágazati szereplők bevonásával, a sajátos ágazati igényeket figyelembevételével célszerű összeállítani. 6

7 1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Az ágazat nemzetközi és hazai helyzete, gazdasági környezete Az informatikai és infokommunikációs technológiák (IKT) területe mind globálisan, mind az Európai Unióban, így Magyarországon is jelentős szerepet játszik a gazdaságban. Az IKT szektor eredményeit világszerte a gazdaság egyik legfontosabb tényezőjének, hajtóerejének tekintik, amely szinte az összes, IKT eszközökkel, szolgáltatásokkal kiszolgált, támogatott ágazatban jelentősen növelni képes a hatékonyságot, termelékenységet, gyorsítja a gazdasági növekedést Az ágazat nemzetközi és hazai helyzete Számos elemzés igazolja, hogy az IKT eszköztárát legintenzívebben használó országok és régiók (USA, Japán, Korea, az EU tagállamai) globális versenyképességük fenntartása érdekében egyre növekvő KFI célú beruházást eszközölnek az IKT szektorban, hiszen az említett régiók közötti verseny egyre élesebbé válik. Ez érthető annak tükrében, hogy az összes ágazat közül kiemelkedik az IKT szektor versenyképességet fokozó, foglalkoztatást növelő hatása, az egészségesebb és egyre hosszabb ideig aktívan töltött élet lehetőségét megteremtő alkalmazási területei (hiszen többek között az IKT eszközei révén válnak egyre hatékonyabbá és biztonságosabbá a globálisan összekapcsolt energetikai és közlekedési hálózatok, kapcsolódnak egymáshoz a tömegesen elterjedt intelligens eszközök, válik lehetségessé a molekuláris modellezésen alapuló célzott és egyedi gyógyszerek és gyógyászati eljárások, diagnosztikai eljárások és berendezések kifejlesztése, az élethosszig tartó tanulás korszerű eszközeinek tömegessé válása, elérhetővé tétele). Az IKT szektor gazdaságra gyakorolt hatása azonban sokkal nagyobb, mint magának az IKT szektornak közvetlenül (multiplikátor hatás). Az IKT szektor olyan új szolgáltatási formákat hoz létre, amelyek közvetett hatásuk révén serkentik a gazdaság fejlődését (e-kereskedelem, e-banking, e-government, e-health stb.) Az EU tagállamai több területen kiemelkednek, azonban a globális versenyképességük megőrzéséért, pozíciójuk javításáért számos ponton, számos mutató tekintetében fokozniuk kell erőfeszítéseiket és ráfordításaikat az IKT KFI területén. Az Európai Unió 2010-es digitális versenyképességi jelentése (European Digital Competitiveness Report) szerint a magyar IKT-szektornak a GDP-ben betöltött szerepe EU átlagban magasnak számít, e fontos mutatót tekintve az első ötben foglalunk helyet az EU tagállamai között. (1.ábra) 7

8 1. ábra : Az EU tagállamaiban az IKT szektor hozzáadott érték aránya a GDP-ben (%) Forrás: Eurostat, IPTS Az ágazat multiplikátor hatását nehéz mérni, számszerűsíteni, azonban az OECD több tagországra módszertanilag megalapozottan értékeli az IKT munkatermelékenységre gyakorolt hatását, amely erről a multiplikátor hatásról is ad közelítő információt. (2.ábra) 2. ábra: Munkatermelékenység éves átlagos növekedése és ezen belül az IKT szektor hozzájárulása között (%) Forrás: OECD Key ICT Indicators, 2012 Az OECD által publikált arányszámok azt mutatják meg, hogy az adott országban mekkora volt a munkatermelékenység éves átlagos növekedése és ezen belül az IKT szektor hozzájárulása.

9 Amint az a diagramból látható, a vizsgált országok körében a magyar érték felülmúlja az országok többségének hasonló mutatóját, bár nem éri el az élenjáró skandinávokét. A felmérés alapján a vizsgált időszakban Magyarországon a munkatermelékenység 1 emelkedésének jelentős része az IKT szektor teljesítményének az eredménye. Az OECD becslései szerint a munkatermelékenység Magyarországon a 13 éves időszakra vetítve éves átlagban 3,1 százalékkal növekedett, amelynek közel hatoda az IKT szektor hatásainak köszönhető. A hasonló fejlettségű országok közül ezzel Magyarország meghaladta a Csehországra és Szlovákiára becsült IKT értékeket. Kedvező a kép az IKT területen foglalkoztatott kutatók 1000 lakosra vetített számát illetően is, amely a környező régió országai között tekintve megelőzi Szlovákiát és Lengyelországot (bár elmarad Csehországtól). Az elnyert innovációs pályázati támogatások arányát tekintve Magyarországon az IKT szektor mind a sikeres pályázatok számát, mind az elnyert összegeket tekintve vezető helyen áll a többi ágazathoz képest. Összességében elmondható, hogy az IKT szektor KFI aktivitásának ösztönzésében igen nagy potenciál rejlik, amit érdemes a gazdasági növekedés szolgálatába állítani. Ennek mikéntjére, az állami beavatkozási javaslatokra vonatkozóan a dokumentum későbbi fejezeteiben kitérünk Az IKT versenyképesség indexe A versenyképesség mérésére az IKT szektorban nemzetközileg elfogadott az IT Ipari Versenyképességi index, amelyet a BSA (Business Software Alliance) óta publikál. A világ különböző régióiban 66 ország IT iparának működési feltételeit hasonlítja össze 6 indikátorcsoport értékelésével. Ezek: általános üzleti feltételek, IT infrastruktúra, emberi erőforrások, K+F környezet, jogi, szabályozási környezet, és az IT ipar fejlesztési támogatása. A főindikátorok 4-7 alcsoportra bomlanak. Az országok felmérése alapján a kategóriánként kiosztott pontokból országonként egy közötti értékű indexet képez. A 6 index súlyozott átlaga adja az ország IKT ipari versenyképességének főindexét. 3. ábra : Az IKT ipar versenyképességi indexe a hasonló fejlettségű EU tagországokban ,4 79,1 39,0 44,6 23,1 67,5 55,2 Szlovénia Csehország Magyarország Észtország Lengyelország Románia Főindex érték Üzleti környezet IKT infrastruktúra Emberi erőforrások K+F környezet Jogi, szabályozási környezet IKT ágazat fejlesztésének támogatása Forrás: BSA 1 Egységnyi munkaerő-ráfordításra jutó átlagos kibocsátás 2 A világ legnagyobb szoftvergyártóit tömörítő szervezet, amely a jogtalan szoftverhasználat csökkentésért küzd 9

10 A évre elvégzett számítások szerint Magyarországon az IKT ipar versenyképességét az üzleti környezet és a jogi, szabályozási környezet kedvezően befolyásolja. Az infrastruktúra és az emberi erőforrások átlagosak, a K+F környezetet a kelet-közép európai régióban gyengének ítéli. Az összesített index 45,4 értéke középmezőnybeli helyet biztosít, meghaladja a régióban Észtország, Lengyelország és Románia versenyképességi indexét (3. ábra) Bruttó hozzáadott érték Míg a kilencvenes évek közepén a teljes IKT szektor 3 (IKT ipar és szolgáltatás együtt) részesedése a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott értékből kevesebb mint 4% volt, az ágazat részesedése 2011-re közel duplájára növekedett. Ennek a teljesítménynek közel háromnegyedét az IKT szolgáltatások adják. (4. ábra) A növekedési trendet a 2008-ban kezdődő válság sem törte meg. A következő évben az ágazat bruttó hozzáadott értéke kis mértékben, de emelkedett. Részaránya is növekedett, amely elsősorban az IKT szolgáltatások növekedésének volt köszönhető ben az IKT szolgáltatások részesedése minimálisan csökkent, de a 2012-es előzetes GDP adatok alapján az IKT szolgáltatások teljesítménye ismét növekedést mutat ábra: A hazai IKT bruttó hozzáadott értéke a teljes nemzetgazdasági hozzáadott érték %-ában Forrás: KSH, NIH A hazai IKT vállalkozások jellemzői A KSH nyilvántartása alapján az információs, infokommunikációs szektorba több mint vállalat sorolható. A hazai IKT szektorban a vállalkozások döntő többségét a kis- és közepes méretű vállalkozások adják. Az ágazatban működő vállalkozások legnagyobb része: 62%-a a Közép- Magyarország régióban koncentrálódik. A szektor gazdaságban betöltött szerepét, eredményességét jellemző adatokat érhetünk el a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) által feldolgozott társasági adó bevallásokról közzétett információkból. A évi szektoros adókimutatás szerint: A szektorban az egy vállalkozásra jutó átlagos állományi létszám 4-5 fő, amely a mikro- és a kis-és középvállalkozások (KKV-k) magas arányára utal. 3 KSH TEAOR 08 besorolás szerint : IKT ipar C és IKT szolgáltatás J nemzetgazdasági ágazatból 4 Forrás: KFI tükör- Az IKT szektor helyzete 2012, Nemzeti Innovációs Hivatal 10

11 A nettó árbevételen belül az export árbevétel aránya a évben 16 %-os volt. Ennek oka, hogy az informatikai, infokommunikációs cégek elsősorban itthonra termelnek, más gazdasági ágazatokba tartozó nagyvállalkozások megrendeléseire fejlesztik a rendszereket illetve külföldre kisebb értékű bérmunkákat végeznek. Ugyanakkor a szektor adózás előtti eredményének egyenlege a társas vállalkozások által elért profit-tömeg több mint 17%-át adta. Ebben szerepet játszik az, hogy a szektoron belül különösen a szoftverfejlesztés viszonylag alacsony költséggel jár, kis eszközigény és nagy szellemi tőkebefektetés jellemzi, az EU átlaghoz képest jelenleg alacsony bérek illetve megbízási díjak mellett Tulajdonosi arányok A gazdasági növekedés, a KFI stratégia kialakítása szempontjából egyaránt fontos szemügyre venni a hazai infokommunikációs szektor tulajdonosi szerkezetét. A tulajdonlás mértékét jól mutatja a társaságok adóbevallásban és a mérlegben szerepeltetett jegyzett tőke adatokból készült grafikon. 5. ábra: Az IKT társas vállalkozások jegyzett tőke megoszlása, év végén ÁLLAMI TULAJDON 2% 1% 1% 20% ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON BELFÖLDI TÁRSASÁGI TULAJDON 65% 11% BELFÖLDI MAGÁNSZEMÉLY TULAJDONA KÜLFÖLDI TULAJDON BELFÖLDI PÉNZÜGYI SZERVEZET TULAJDONA Forrás: NAV Az adóbevallásban szerepeltetett adatok szerint a szektorban igen jelentős a külföldi tőke szerepe, az IKT vállalkozásokban az összes jegyzett tőke kétharmada külföldi tulajdonban van. Az összes jegyzett tőke egyötödét belföldi társaságok, egytizedét belföldi magánszemélyek birtokolják. A vállalkozások számát tekintve ettől eltérő adatot kapnánk, mivel a legnagyobb telekommunikációs és szoftvergyártó cégek rendelkeznek többségi külföldi tulajdonossal, és sok mikro- és kisvállalkozás van magyar tulajdonban Az IKT ágazatra ható főbb folyamatok és trendek Magyarországon ma igen sokrétű kutatás-fejlesztési tevékenység zajlik az IKT ágazatban: egyrészt az ipari résztvevők, illetve szolgáltatók egy-egy új termék kifejlesztéséhez, az új technológia bevezetéséhez alkalmazott kutatás-fejlesztést végeznek, másrészt a kutatóintézetekben, egyetemeken jelentős alap és alkalmazott kutatási tevékenység folyik. A kutatási eredmények gyakran beépülnek a multinacionális cégek termékeibe, melyek között van néhány cég, amely rendelkezik magyarországi kutató-fejlesztő központtal, elsősorban a távközlés, a mobil kommunikáció illetve a beágyazott rendszerek területén. 11

12 A sokszínű palettáról négy olyan fontos területet mutatunk be, ahol a magyar szereplők jelentős sikereket értek el nemzetközi szinten is Az Internet a világgazdaság fontos tényezőjévé vált5 Az Internet és szolgáltatásai az elmúlt években a mindennapi élet megkerülhetetlen részévé váltak az egész világon, így hazánkban is. Ma már a világon több mint 2 milliárd felhasználója van az Internetnek és 2020-ra ez a szám elérheti az 5 milliárdot. Ez mindenekelőtt a mobil technológia fejlődésének lesz köszönhető. A jövőre vonatkozó elképzelések alapján az internetre kapcsolt eszközök száma 2020-ra elérheti az 50 milliárdot, ami további jelentős változásokat eredményezhet, jelentős hatást gyakorolva a gazdaságra, a társadalmi viszonyokra és politikára is. Az Amerikai Egyesült Államokban a nagy piaci szereplők által végzett, hagyományosan igen erős kutatási tevékenység mellett az NSF (National Science Foundation, Nemzeti Tudományos Alap) által létrehozott és támogatott GENI 6 projekt keretében folynak széleskörű összefogással, jelentős akadémiai részvétellel jövő internet témájú kutatások. A GENI keretében szolgáltatásokra és infrastruktúrára építve olyan kísérleteket és kutatásfejlesztési projekteket valósítanak meg, amelyek a már ismert hálózati megoldások és alkalmazások végső határait feszegetve új irányokat keresnek. Japán a jövő internet területén az NWGN (New Generation Network), azaz új generációs hálózat kutatására összpontosít. Az NWGN koncepciója számottevően különbözik a következő generációs hálózat (Next Generation Network NGN) koncepciójától, amely a meglévő távközlési hálózatok kiterjesztését célozta meg. Az NWGN koncepciójában a revolúciós szemléletet követi, olyan teljesen új hálózati architektúrák kialakítását célozza, amelyek a jelenlegi technológiákból közvetlenül nem hozhatók létre. Az Európai Unió következő pénzügyi ciklusának K+F programjában, a HORIZONT 2020-ban a jövő internet infrastruktúrája, technológiája és szolgáltatásai az infokommunikáció kutatásainak is meghatározó területei lesznek. Magyarországon a jelentősebb Jövő Internet kutatások és alkalmazások többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében, és az Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetben folynak, de a konvergencia régióban lévő egyetemek is bekapcsolódtak a Jövő Internet kutatásába. Vállalati szinten pedig többek között az Ericssonnál, a Nokia-Siemensnél, a Magyar Telekomnál, az IBM-nél, a CISCO Magyarországnál, az SAP-nál, a Hewlett-Packard-nál és számos KKV-nál folytak kutatások e területen. A főbb hazai kutatási témák: A Jövő Internet elméleti alapjai; Hálózatok modellezése és analízise, a Jövő Internet hálózati architektúrái és protokolljai; Hálózati kísérletek, új hálózati szolgáltatások (virtualizált kísérleti hálózati infrastruktúra létrehozása és biztosítása, elosztott adattároló rendszerek, szolgáltatás-virtualizáció); Testre szabható tartalomkezelő eljárások; Tárgyak Internete (IoT); Jövő Internet közösségi alkalmazások; 5 Jövő Internet Stratégia és Programterv, 2011 és Jövő Internet Nemzeti Program tervezete, 2012 alapján 6 Global Enviromnent for Network Innovations, Globális környezet a hálózati innovációkra 12

13 A Jövő Internet informatikai biztonság kutatása Beágyazott rendszerek kutatás-fejlesztése A számítástechnikai eszközök jelentős része nem tisztán információfeldolgozási feladatot lát el, hanem a fizikai világhoz kapcsolódva a környezeti jelek feldolgozását és az azokra való reakciót szolgáló ún. beágyazott rendszer központi eleme. Az alkalmazások spektruma a szórakoztató elektronikától az ipari folyamatirányításon, az energetikán, a közlekedésirányítási és a környezetvédelmi alkalmazásokon, az autóelektronikán át a mérőeszközökig és termelésautomatizálásig terjed. A beágyazott számítógépek az ilyen eszközök által nyújtott szolgáltatások intelligenciájának hordozói, azaz ma már ezek határozzák meg a fizikai folyamatokat érzékelő és szabályozó alkalmazások által nyújtott szolgáltatások terjedelmét, minőségét és biztonságát. Gazdasági jelentőségük szinte felbecsülhetetlen akár az egyes iparágak, akár a végfelhasználók szemszögéből. Hazánkban a beágyazott rendszerekkel foglalkozó ipar a gazdaság teljes keresztmetszetében jelen van, sok esetben láthatatlan módon: - egyrészt ez az iparág nagy hozzáadott értékű beszállító (pl. a vezető európai autóelektronikai cégeknek van hazánkban fejlesztési laboratóriuma), másrészt önálló termékekkel is kiszolgálja a hazai gazdaságot az egészségipartól a környezetvédelemig; - a szervezetileg jellegzetesen elaprózott, KKV bázisú hazai ipar számára a versenyképesség megőrzéséhez kulcskérdés az új technológiai lehetőségekhez és kihívásokhoz való felzárkózás. A gazdaság legkülönfélébb ágai számára az informatika, a beágyazott intelligencia a szolgáltatások hatékonyságának és minőségének meghatározó faktora, ezért az informatika és a többi iparág tudatos összekapcsolása a gazdasági fejlődés kulcskérdése Mobilitás és multimédia kutatás-fejlesztés Az EU a FET (Future Emerging Technologies) 7 programban fogalmazta meg a következő 10 év kiemelt IKT technológiai trendjeit, kutatás-fejlesztési irányait. Ezek alapvetően a mobil és az új média technológiákra, az agyhullámokkal (lényegében gondolattal) vezérelt rendszerekre, a kontextusalapú, a felhasználók viselkedéséhez és helyzetéhez igazodó IKT eszközökre, a kiterjesztett és virtuális valóság eszközökre és alkalmazásokra, az egyre elterjedtebben használt közösségi média alkalmazásokra (ld. Facebook), az adatbiztonságra, és a környezeti intelligencia területeire fókuszálnak. Az emobility Európai Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Tervében az alábbi fő kutatásfejlesztési irányok kerültek megfogalmazásra: mobil és új média technológiákon megvalósuló alkalmazások, a telemedicina eszközök és alkalmazások, a közlekedési rendszerekkel összekapcsolt mobil eszközök és alkalmazások, a környezeti tényezők/feltételek mérése és monitorozása és a kontextus orientált alkalmazások. A mobil és multimédia alkalmazások területén a magyar kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit tekintve a világ élvonalába tartozik. 7 Jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák 13

14 Magyarországon a Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform, mintegy 70 tagvállalattal 2008-ban jött létre. A 2009-ben publikált stratégiai kutatási tervben fogalmazták meg azokat a jövőbeni kutatási területeket, amelyek iránya összhangban van a globális trendekkel. Ezek közül érdemes kiemelni az átlagosnál sikeresebb, hagyományokkal rendelkező, így gondos menedzselés mellett a jövőben is sikeresélyes kutatás-fejlesztési és innovációs területet: a 3D képalkotást. Emellett az IKT globális hálózatok, ember-gép hálózatok, többnyelvű interakció, valamint a hiperinterakciós jelenlét technológiák (virtuális valóság, telepresence, etc.) hazai kutatása lehet jelentős KFI a szoftverfejlesztés területén A hazai kutatás-fejlesztés ezen a területen is igyekszik követni a nemzetközi trendek alakulását. A NESSI-Hungary Szoftver és Szolgáltatások Nemzeti Technológiai Platformot 90 magyar informatikai szervezet alapította azzal a céllal, hogy egységes szemléletre alapozott stratégiai kutatás-fejlesztési irányokat dolgozzon ki a szoftverek és szolgáltatások területén. A platform az európai NESSI (Networked European Software & Services Initiative) magyar szervezeteként működik. A platform stratégiai kutatási tervében fejtette ki a szoftver és szolgáltatással kapcsolatos részletes kutatás-fejlesztési területeket. Ennek fő elemei: folyamatmenedzsment (amely a rendszerek absztrakciós szintjével, az üzleti folyamatok definiálásának, leírásának módszereivel foglalkozik), az interoperabilitás területe (amely az informatikai alkalmazások alrendszereinek együttműködésére koncentrál), a SOA 8 területe (amely a SOA alapelv szerinti fejlesztéssel, az alkalmazható modellek kialakításával, egymáshoz kapcsolódó szervezetek összekapcsolásának megvalósításával, architekturális mintákkal, SOA-specifikus tesztelési, felügyeleti, biztonsági megoldásokkal foglalkozik), a szoftvertechnológia területe (amely a SOA alapú integráció során alkalmazható szoftverfejlesztési módszerekre és a fejlesztési technológiák SOA kiterjesztését jelenti), az IT biztonság és kritikus infrastruktúrák védelme, a szoftverminőség területe. A NESSI Magyarország ezen technológiai kérdésektől eltérő, alkalmazás-orientált KFI feladatokra, az e-közigazgatás alkalmazásainak aspektusaira is koncentrál Európai uniós és hazai stratégiák és tervek EU-s stratégiai dokumentumok Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Az Európa 2020 az Európai Unió 2020-ig szóló növekedési stratégiája. Célja nem csupán az, hogy segítségével leküzdjük a válságot, amely számos uniós gazdaságot továbbra is kedvezőtlenül érint. A stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Annak érdekében, hogy e törekvések kézzelfoghatóak legyenek, kulcsfontosságú célkitűzések meghatározására került sor, amelyeket az Uniónak az évtized végéig el kell érnie. E célkitűzések a foglalkoztatásra, az oktatásra, a kutatásra és innovációra, a társadalmi befogadásra és a szegénység enyhítésére, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és az energiaügyre irányulnak. 8 szolgáltatás orientált architektúra (service oriented architecture) 14

15 Az Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezést tartalmaz, amelyek keretet biztosítanak ahhoz, hogy kölcsönösen erősítsék egymást azok az erőfeszítések, amelyeket az Unió és a tagállami hatóságok az stratégia célkitűzéseinek megvalósításáért tesznek. Az ÁSFK IKT fejezete szempontjából a stratégia kiemelt kezdeményezései közül fontos az Innovatív Unió, valamint az Európai digitális menetrend, továbbá az Erőforrás-hatékony Európa is érinti az IKT területét. Innovatív Unió Európa versenyképességének, gazdasági növekedésének egyik legfontosabb hajtóereje az innováció, ezért az Európa 2020 stratégia egyik központi eleme a kutatás és innováció lett. Az Innovatív Unió elnevezésű kiemelt kezdeményezés épít a hagyományos európai erősségekre, gazdasági megalapozója és támogatója a jobb életminőségnek, társadalmi modellnek az elöregedő társadalom mellett. A program a kutatás és innováció finanszírozásának javítását ösztönzi, annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből termékek és szolgáltatások jöjjenek létre a foglalkoztatás és növekedés elősegítésére. Megvalósítása érdekében több konkrét teendőt fogalmaz meg a dokumentum, melyek fő vonalakban: befektetések növelése az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe, innovációba, valamint az infokommunikációs technológiákba; nemzeti és uniós kutatási és innovációs rendszerek szorosabb együttműködésének ösztönzése; az oktatási rendszerek modernizációja, szakmai képzés színvonalának növelése; az Európai Kutatási Térség kialakítása, kutatók nemzetközi együttműködésének segítése; a privát és banki szféra bevonása a finanszírozásba, az EU-s programokhoz való csatlakozás folyamatának egyszerűsítése, az Európai Kutatási Tanács szerepének megerősítése, gyorsan növekvő KKV-k támogatása, az Európai Regionális Fejlesztési Alapok kihasználása, intelligens regionális stratégiák támogatása; a kutatásoknak több megvalósult innovációt kell eredményezniük, az ipar és a kutatás közelítése; a piacra lépés megkönnyítése a vállalkozók számára; európai innovációs partnerségek elindítása a nagy társadalmi kihívások kezelésére, elsőként az egészséges időskor feladatára koncentrálva; a közszféra innovációjának jobb megértése, benchmarkok; hozzáférés biztosítása a külföldi partnerek számára K+F programjaihoz. Európai digitális menetrend Az Europa 2020 stratégia céljainak megvalósításában fontos szerepe van az infokommunikációs technikák alkalmazásának. Az Európai digitális menetrend kiemelt kezdeményezés célja, hogy a nagy sebességű és szupergyors internetre és az interoperábilis alkalmazásokra épülő egységes digitális piac révén fenntartható gazdasági és szociális előnyöket teremtsen, valamint 2013-ig szélessávú, 2020-ig pedig mindenki számára ennél is gyorsabb, legalább 30 Mbps sebességű internet-hozzáférést biztosítson, az európai háztartások legalább fele pedig a 100 Mbps-t meghaladó internetkapcsolatra szóló előfizetéssel rendelkezzen. 15

16 Uniós szinten a Bizottság a következő célokat tűzte ki: A nyitott és versenyképes, nagy sebességű internetes infrastruktúrába és a kapcsolódó szolgáltatásokba való beruházásokat ösztönző stabil jogi keret létrehozása. Hatékony frekvenciapolitika kidolgozása. A strukturális alapok e menetrend megvalósítását elősegítő felhasználásának megkönnyítése. Az online tartalom és szolgáltatások valóban egységes piacának megteremtése (határok nélküli és biztonságos, magas fokú bizalmat élvező uniós web-szolgáltatások és digitálistartalom-piacok, kiegyensúlyozott, a jogokat egyértelműsítő szabályrendszer, multiterritoriális engedélyek, a jogtulajdonosok számára megfelelő védelem és díjazás, Európa gazdag kulturális öröksége digitalizálásának aktív támogatása, valamint az internet globálisirányításának alakítása). A kutatási és innovációs alapok reformja és az IKT-ra fordított támogatások növelése annak érdekében, hogy a kulcsfontosságú stratégiai területeken megerősítsük Európa technológiai erejét, a nagy növekedési potenciállal rendelkező KKV-k számára megteremtsük a feltörekvő piacokon való vezető szerep lehetőségét, valamint valamennyi gazdasági ágban ösztönözzük az IKT innovációt; Az európai polgárok internet-hozzáférésének és -előfizetésének ösztönzése, elsősorban a digitális jártasság és hozzáférhetőség támogatására irányuló intézkedések révén. Nemzeti szinten a tagállamoknak a következőkről kell gondoskodniuk: A nagy sebességű internetre irányuló operatív stratégiák felvázolása és a közfinanszírozás ideértve a strukturális alapokat azon területekre összpontosítása, amelyeket a magánberuházás nem fed le teljesen; A hálózatbővítés költségeinek csökkentése érdekében az építési munkálatok koordinálását lehetővé tévő jogi keret létrehozása; A hozzáférhető, modern online szolgáltatások (pl. e-ügyintézés, online egészségügy, intelligens otthon, digitális készségek, biztonság) bevezetésének és alkalmazásának elősegítése. Erőforrás-hatékony Európa Az Európa 2020 stratégia e kiemelt kezdeményezésének célja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás, így az alacsony szén-dioxid kibocsátású és energiahatékony gazdaság felé való elmozdulás. A célok elérése érdekében összehangolt szakpolitikai intézkedések szükségesek az érintett ágazatokban. Az IKT t érintően nemzeti szinten a tagállamoknak a következőkre kell törekedniük: Intelligens, korszerű és teljes mértékben összekapcsolódó közlekedési és energetikai infrastruktúra kifejlesztése, ehhez az IKT teljes körű alkalmazása; A fogyasztás valós költségével kapcsolatos információk biztosítása: árak átláthatóvá tétele, valós árképzés (intelligens fogyasztásmérés) Energiatakarékos eszközök ösztönzése, amelyek segítségével az energia-intenzív - pl. az IKTkat alkalmazó - ágazatok hatékonysága növelhető lenne. 16

17 Az IKT szempontjából a fenti infrastruktúrafejlesztési elképzelések megvalósításának előfeltétele a termelés-felhasználás teljes vertikumát átfogó világszínvonalú IKT háttér ezen belül a specifikus beágyazott rendszeripar megteremtése Hazai stratégiai dokumentumok Az Új Széchenyi Terv Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) a fejlesztések középpontjába a munkahelyek teremtését, a gazdasági növekedést, a versenyképesség növelését, és a vállalkozások megerősítését helyezte. Az ÚSZT-ben felvázolt jövőkép megfogalmazza a magyar gazdaság kitörési pontjait, a jövő-iparokat, amelyek képesek lehetnek a magyar gazdaság dinamizálására. Ebben 7 fő kitörési pontot fogalmazott meg: 1. Egészségipar 2. Zöldgazdaság-fejlesztés 3. Otthonteremtés 4. Vállalkozásfejlesztés 5. Tudomány Innováció 6. Foglalkoztatás 7. Közlekedésfejlesztés A kitörési pontok egyik eleme a tudomány-innovációs-növekedés, amely közvetlenül irányul a tudásgazdaság fejlesztésére, de a terv más kitörési pontjaiban is fontos szerep jut a kutatásfejlesztésnek és innovációnak. A dokumentum a KFI szempontjából kiemelt húzóágazatok közé sorolja az informatikai, infokommunikációs szektort is. Kiemelendő ugyanakkor, hogy mind a hét kitörési pont hatékony megvalósítása fejlett IKT hátteret feltételez. Az IKT-nak a növekedés-orientált gazdaságok fejlődésében kulcsszerepe van. Az erős versenyképességű országokban az üzleti és a közszféra intenzíven használja fel az infokommunikációs eredményeket. Az állam fontos feladata az innovációs szereplők az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozók és a pénzügyi cégek együttműködésének összehangolása és erősítése. Az alkalmazás központú IKT innováció esetében az IKT és az eredményt felhasználó iparágak kooperációja szükséges, ahol az államnak kezdeményező, ösztönző szerepe van. Az IKT területén folytatott kutatás-fejlesztés és innováció finanszírozása egyrészt közvetlenül, a kiemelt KFI programokon keresztül, másrészt közvetetten a más iparágakba való beépülése miatt az IKT által kiszolgált területek támogatásán keresztül történhet. A nemzetközi sikerekre esélyes IKT innovációkat az inkubációs és kockázati tőke alapú támogatási rendszerek keretében támogatható. Az ipari innovációt támogató IKT innovációs infrastruktúra (tudásbázisok és hálózatok, modellezési és szimulációs képességek stb.) innovációs versenyelőnyt, hatékonyságnövekedést biztosít. 17

18 Hazai ágazati stratégiai dokumentumok Digitális Megújulás Cselekvési Terv A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2010 decemberében hozta nyilvánosságra a Digitális Megújulás Cselekvési Terv című dokumentumot, amely az első olyan ágazati cselekvési terv, ami egységes keretrendszert biztosít az infokommunikációban, és széleskörű szakmai és társadalmi konszenzus övezi. A Digitális Megújulás Cselekvési Terv teljes mértékben illeszkedik az Európa 2020 stratégia Digitális menetrend kezdeményezésének ajánlásaihoz és céljaihoz. A cselekvési terv fókuszában négy fő célkitűzés áll: az állampolgárok esélyegyenlőségének biztosítása, a vállalkozások versenyképességének növelése, a modern közigazgatási informatika tényleges megteremtése, valamint az informatikai infrastruktúra fejlesztése. Ezek megvalósításához a Cselekvési Terv az alábbiak megvalósítására törekszik: 1. Az állampolgárok esélyegyenlőségének javítása érdekében: Gyorsuljon fel a digitális írástudás terjedése a lakosság körében, a köz- és a felsőoktatás minden résztvevője sajátítsa el a digitális készségeket. Felnőttképzési és szakképzési formákban is legyenek az e-készségek elsajátíthatók, növelve ezáltal a munkahelyhez jutás esélyét. Legyen különböző élethelyzetekhez igazodóan könnyen hozzáférhető, könnyen igénybe vehető, széleskörű magyar nyelvű szolgáltatás és tartalom kínálat. Bővüljön az állampolgárok rendelkezésére álló munkahelyek száma az e-készségük növekedése, mint versenyképesebb munkaerővé válásuk eredményeképpen, illetve távmunka megoldások alkalmazásával és új iparágak létrejöttével. Az infokommunikációs szolgáltatások vonják be a lemaradt, hátrányos helyzetű, illetve megváltozott munkaképességű állampolgárokat a digitális világba, a számukra is könnyen igénybe vehető, akár emberi beavatkozást nem igénylő infokommunikációs tartalmak és szolgáltatások segítségével. 2. Az IKT vállalkozások alkalmazkodóképességét, versenyképességét is növelni kell. Ennek érdekében a kitűzött célok a következők: Gyorsuljon fel a digitális írástudás terjedése a KKV-k körében, csökkenjen az IKT szakember hiány, bővüljön az IKT képzésben résztvevők száma. Emelkedjen a KKV-k belső és külső informatizáltsága, a digitális gazdaságban való részvétele, és csökkenjenek a KKV-k működési költségei, nőjön rugalmasságuk, ezáltal versenyképességük. Az állami e-szolgáltatások fejlesztésével csökkenjen a vállalkozások adminisztrációs terhe, jelentősen javuljon működési hatékonyságuk. Alakuljon ki az a környezet és menedzsmenttudás, amelyben a KKV-k innovációja ki tud teljesedni; növekedjen üzleti eredményük új termékek és szolgáltatások piaci hasznosítása révén. Jöjjenek létre új munkahelyek az IKT iparágban, elsősorban KKV-k fejlesztésével. 3. A szolgáltató állam működése egyszerűbb, átláthatóbb, biztonságosabb, olcsóbb, és hatékonyabb legyen. Ehhez az alábbi célok megvalósítása szükséges: 18

19 A központi és az önkormányzati e-közigazgatási szolgáltatások legyenek messzemenőkig felhasználóbarátok. Az alapszintű szolgáltatások legyenek távolról is, több elektronikus csatornán elérhetőek minden állampolgár és vállalkozás számára. Az állam által nyilvántartott adatok a nemzeti adat- és információs vagyon részeként legyenek közhitelesek, pontosak, naprakészek. Az IKT járuljon hozzá a hatékony közbeszerzésekhez, a korrupció hathatós csökkentéséhez és a tiszta verseny feltételeinek megvalósításához. 4. Korszerű és biztonságos infrastruktúrát használhasson az állampolgár, a vállalkozás, a közintézmény, amely az első három kitűzött cél megvalósításának nélkülözhetetlen alapját adja. Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden háztartásában, szűnjenek meg a körzethálózati szűk keresztmetszetek, folytatódjon a nagy sávszélességű új generációs hálózatok építése és nőjön az új generációs hálózatok előfizetői penetrációja. A közintézmények jobb és olcsóbb IKT infrastruktúrához férjenek hozzá. Bővüljön a mobil szélessávú lefedettség és az elérhető sávszélesség Az ágazati KFI terület bemutatása Emberi erőforrások A tudományterületi lehatárolás szerint az IKT kutatói az informatikai és a műszaki tudományok közé sorolt (hírközlési, híradástechnikai, számítógép hardware és architektúra) kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak közé sorolhatók be. Magyarországon a nemzetközi ipari gyakorlatot, fejlesztési trendeket és innovációra használható nemzetközi élvonalbeli, új eredményeket, megoldásokat, módszereket ismerő hazai fejlesztési szakemberek és kutatók folyamatosan növekedik. Az 6.a grafikon adatai szerint az informatikai kutatók száma az utóbbi négy évben mintegy 15%-kal növekedett. 6.a. ábra: Az informatikai tudományterület létszáma Forrás: KSH Az infokommunikációba sorolható tudományterültek létszámát vizsgálva a legmagasabb a hírközlésben foglalkoztatottak kutató-fejlesztők aránya és évek között több mint 19

20 duplájára növekedett a hírközlésben foglalkoztatott kutatók létszáma (6.b ábra). Emellett a híradástechnikában foglalkoztatott kutató-fejlesztők létszámának emelkedése is jelentős, ahol ugyanebben az időszakban a dolgozók száma közel 40%-kal emelkedett. A kutatókat kiszolgáló segédszemélyzet aránya a híradástechnikai, számítógép hardware és architektúra alágazatoknál magas, amelyet az itt folytatott labormunka, a kísérletek, tesztelések fizikai végrehajtásához szükséges asszisztencia indokol. 6.b. ábra: Az infokommunikációba sorolható műszaki tudományterületek létszáma Forrás: KSH A KFI infrastruktúra helyzete A tudományterületi lehatárolás szerint 2011-ben több mint 300 kutató műhely működött az informatika és infokommunikáció tudományterületén. Hazánkban az IKT kutató-fejlesztő csoportok változatossága jellemző, akadémiai, egyetemi, valamint multinacionális vállalatok és KKV szereplők egyaránt jelen vannak. Az üzleti szektor meghatározó szerepet játszik, az összes IKT kutatóhelyek több mint négyötödét adja a tudományterületi lehatárolás alapján. A vállalkozói szektorban a 2000-es évek után egyre erőteljesebbé vált a feltörekvő országok szerepe a multinacionális vállalatok K+F-beruházásainak fogadásában. Ezeknek a projekteknek az esetében a vonzóerőt a relatíve olcsón és nagy mennyiségben elérhető, magasan képzett munkaerő és annak speciális tudása, mint termelési tényező jelenti. Magyarországon az IKT kutatások szempontjából több fontos szervezet működik és rendelkezik jelentős kutatási infrastruktúrával. A költségvetési intézményként működő Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) a felsőoktatási intézmények, a költségvetési kutatóhelyek és a közgyűjtemények részére biztosít magas szintű számítógépes hálózati szolgáltatásokat, és az EU által támogatott GÉANT projekt keretében szélessávú összeköttetést a világ különböző pontjain működő kutató-fejlesztő intézményekkel. 20

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Németh Vilmos főosztályvezető Budapest, 2011. május 3. Nemzeti Technológiai Platformok Nemzeti Technológiai Platformok Szakterületek: Informatika/Információs

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes NFGM, Tudásgazdaság Főosztály Innovatív Gyógyszerek Kutatására irányuló Nemzeti

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia

A Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia A Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia Rövid helyzetkép 2013. január 26. Kelemen Csaba 1 Az Infokommunikációért felelős Államtitkárság felépítése A főosztály feladatai: Infokommunikációs Államtitkárság

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Innovációs fordulat előtt

Innovációs fordulat előtt Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22. Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k?

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? dr. Kabai Anikó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság Új Széchenyi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

stratégiai kutatási terve

stratégiai kutatási terve A NESSI-Hungary stratégiai kutatási terve Dr. Kondorosi osi Károly BME IIT 2 Vázlat Bevezető Alakulás, motivációk Mit csinál a NESSI az EU-s anya Mit csinál a NESSI-Hungary A Stratégiai kutatási terv (SKT)

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015

Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015 Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015 A gépbeszerzést, technológiai fejlesztést, munkaerő bővülést és piaci megjelenést tervező vállalkozások számíthatnak először forráslehetőségre.

Részletesebben

Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020

Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020 Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020 2012. november 8. Előadó: Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes IPE Versenyképességi Díjátadó Budapest, 2012.12.11. Összesített innovációs index Magyarország

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Pécs, 2013.12.06. A bizalom megnyilvánul a megkeresésekben 80 000 74 000 76 000 70 000 Darabszámok 60 000

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben