VI. Zielinski Szilárd Konferencia április 01. Dr. Kovács Ferenc egyetemi docens MHTT Védelmi Infrastruktúra Szakosztály elnöke

Átírás

1 VI. Zielinski Szilárd Konferencia április 01. Dr. Kovács Ferenc egyetemi docens MHTT Védelmi Infrastruktúra Szakosztály elnöke

2

3 Az infrastruktúrák kialakulása Társadalmi szerveződés Erőforrások növelésének eszközei : KI-k megjelenése ( Pl. gátak, védművek, csatornák stb. ) Városállamok: Ur, Uruk, stb. Öntözőrendszerek Stratégiai kereskedelmi utak Római birodalom infrastruktúrái ( utak, ivóvízvezetékek, fürdők stb. ) Kikötők, tengeri hajózás eszközei

4

5

6

7

8 Társadalom, (termelés, lakosság ellátása)

9 Mit jelent az infrastruktúra? alapszerkezet Termelés, társadalom, lakosság A termeléshez kapcsolódó azon eszközök és intézmények összessége, amelyek nem részei a közvetlen termelési folyamatnak, viszont annak nélkülözhetetlen feltételei. És módszerek összessége!!! Jellemzői : hálózat és rendszer jellegűek, nagy kiterjedés, többnyire állami tulajdonban vannak, szolgáltatásaik piaci árúk, jelentős fenntartási költségeik vannak,. infrastruktúra-hálózatok működési zavaraira jelentős méreteik és nagyfokú közhasznú igénybevételeik miatt a társadalom igen érzékenyen reagál, ezért folyamatos és biztonságos működésük kiemelt feladat

10 Mi a kritikus infrastruktúra? A nemzeti, szövetségi és uniós infrastruktúra azon létfontosságú elemeinek halmaza, melyek jelentős károsodása, üzemzavara vagy megsemmisülése súlyos következményekkel járna a nemzet vagy a nemzetek biztonságára, a gazdaságára, a környezetre és a közegészségre, illetve az egyes kormányok, az állam hatékony működésére. Kovács Ferenc 2004

11 Katonai repülőterek A kritikus infrastruktúra halmaza Budapest- Ferihegy Áramelosztó rendszerek 3D radarbázisok KI RI KV I Közlekedési hálózatok atomerőmű Kormányzati informatikai központ Pénzügyi szektor Nemzeti infrastruktúra Védelmi infrastruktúra Katonai infrastruktúra halmaza halmaza halmaza Infrastruktúra elemek Kritikus infrastruktúra halmaza

12 A kritikus infrastruktúrához sorolható ágazatok és szektorok azonosítása Magyarország esetében a következő gazdasági és államigazgatási elemeket soroljuk ide : Informatikai és kommunikációs rendszerek Távközlés Energiatermelés és elosztás Vízellátás-közművek Közlekedés és szállítás Közegészségügy Élelmiszer ellátás Bank-és pénzintézeti szektor, valamint Katasztrófavédelem Honvédelem-védelmi ipar Rendészeti szektor

13 A kritikus infrastruktúra elemeket veszélyeztető tényezők : háborúk, fegyveres konfliktusok ( F) természeti katasztrófák ( földrengés, árvizek, szélviharok szélsőséges időjárás stb.) nukleáris balesetek (F) terrorizmus ipari balesetek infrastruktúrák teljesítőképességének kimerülése Világűrből érkező anyagok ( meteorok, kisbolygók stb. ) Napkitörések, geomágneses viharok (F)

14

15

16 Napkitörés

17

18

19 Infrastruktúrák teljesítőképességének kimerülése Áramszünet- Észak-Amerika erőmű leállása ( 29 óra 50 M ember ) London - Kent 2003 áramszünet Koppenhága, Dél-Svédország Olaszország 2003 szept. áramszünet Svájc, Franciaország, Németország 50 órás áramszünet

20

21 Európai Unió KI kezelése EU biztonsági stratégia 2003 Terrorizmus elleni védelemhez kötötte, létfontosságú infrastruktúrákat fenyegető terrortámadások túlértékelése, Javaslat a KI információs figyelmeztető hálózatra: CIWIN Határokon átnyúló válságok hatékony kezelése a cél Konkrét KI jegyzék igénye 2005 Az EU országhatárokon átterjedő hatással rendelkező infrastruktúrák védelmére koncentrál 2008/114/EK irányelv: ECI azonosításáról és kijelöléséről, védelmük javításáról Az EU nemzeti adatbázisokra épít, NCI ECI

22 EPCIP Irányelv tartalma Tagállam kötelezettségei Hatályba lépett 2009-től ECI azonosítása és kijelölése EPCIP kapcsolati pont kijelölése: Magyarország BM Szektoronkénti sebezhetőség, veszély és kockázat-elemzés SLO/OSP megfelelőségének ellenőrzése Jelentés az Európai Bizottságnak Üzemeltető kötelezettségei Biztonsági Összekötő Tisztviselő (SLO) Üzemeltetői Biztonsági Terv készítése (OSP) Fenyegetettségi környezet változásának követése Interdependenciák ( kölcsönös függőség) elemzése Végrehajtás 2011-től

23 Célok az EU-nál A KI működési zavarai: - rövidek és ritkán előfordulók legyenek, - kezelhető legyen a probléma - földrajzilag lokalizálható legyen - a lakosságot minél kisebb mértékben érintse Csökkenteni kell a meghibásodások lehetőségét Gyors és ellenőrzött helyreállítási eljárások legyenek kidolgozva Megnövekedett biztonsági beruházási igény visszahat a piacképességre: gazdasági negatív hatások csökkentése! Érintett szektorok: energia közlekedés infokommunikációs technológiák (2011-től)

24 Szektorokon átívelő kritériumok: átívelő kritériumok a harmonizáció célját szolgálják az egyes országok minősítései között az irányelv 4 kategóriát határoz meg: - Van esély arra, hogy sérülésekkel járjon, vagy közegészségügyi következményei legyenek - Gazdasági következményei lehetnek - Egyéb társadalmi következményei lehetnek - Környezeti hatásai lehetnek (ide nem értve a környezeti szennyezést) + helyettesítési lehetőség, + károsodás időtartama

25 NATO KI kezelése Polgári veszélyhelyzeti tervezés keretében kezeli (CEP) Tervezésben, felkészítésben segíti a nemzeteket Kritikus Infrastruktúra Védelmi irányelvek SCEPC KI kutatása és védelmi tevékenység kiemelt pr. Felmérést, feltérképezést sürgeti Katonai követelmények érvényesítése Nemzetközi együttműködés ösztönzése

26

27 A kritikus infrastruktúra védelem nemzeti programja 2080/2008. ( VI.30.) Korm. határozat Elfogadja a Kormányzati Koordinációs Bizottság javaslatára a Zöld Könyvet- nemzeti program Elrendeli az ágazati konzultációk lefolytatását az üzemeltetőkkel és tulajdonosokkal.( NFM Konz. Fórum ) Elrendelte a védelemről szóló szabályozási koncepció összeállítását ( nem készült el ) Az infrastruktúra honvédelmi célú felkészítését is figyelembe kell venni. Elrendelte az Európai Unió KI. figyelmeztető és információs hálózatához a kapcsolódás lehetőségének vizsgálatát 1249/2010 (XI. 19.) Korm. határozat az EK ir. elv vh-ról évi CLXVI. törvény A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről A Kormány 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelete a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló évi CLXVI. törvény végrehajtásáról

28 A KIV nemzeti programjának alapelvei Szubszidiaritás- kisegítés elve: tulajdonosok, üzemeltetők, kormányzati szereplők elkülönített feladatai ott kell megoldani a feladatot, ahol keletkezik és. kiegészítő jelleg : több ágazatot átfogó biztonsági intézkedések kiegészítése a KIV miatt. rugalmasság: folyamatos változásokhoz igazodni kell, rugalmas reagálás arányosság: védekezés arányos a veszélyeztetettséggel finanszírozás: szereplők felelőségi és érdekeltségi szintjéhez igazodik titkosság: védett információk körének kijelölése jogszabályi alapot igényel

29 Azonosítási eljárás nemzeti rendszerelemre ÜZEMELTETŐ Azonosítási eljárás lefolytatása Ágazati követelmények Azonosítási jelentés Azonosítási jel. véleményezése (30) ÁGAZATI JAVASLATTEVŐ HATÓSÁG Kijelölés/ visszavonás (90) Üzemeltetői biztonsági terv Felűlvizsgálat 2 évente KIJELŐLŐ HATÓSÁG SZAKHATÓSÁG fok KV. helyi-regionális szerv Változás jelentések NYILVÁNTARTÓ HATÓSÁG LRE INFORMATIKAI ESEMÉNYKEZELŐ KÖZPONT Hálózatbiztonsági kérdések Horizontális köv. vizsgálata KAT. VÉD.KÖZP. SZERVE, JAV. TEV. HATÓSÁG Em. NAV ALK Rend őrség TEK

30 A NKIV végrehajtásának lépései fogalmak tisztázása, keretrendszer alapjai jogszabályi feltételek kidolgozása szektorelemzés, ágazati fogalmak, kritériumok feltérképezés KI. szektor kockázati elemzése, kijelölése 1249/2010 (XI. 19.) Korm. Határozat EK irányelv korm. feladatai kölcsönös függőségek interdependencia elemzés ( összefüggések felt.) NFM kockázat, veszély, és sebezhetőség elemzés bekövetkezés valószínűsége és a lehetséges hatások évi CLXVI. törvény A Kormány 65/2013. (III. 8.) Korm. Rendelete múlt Ágazati szabályozás, Vhr-ek megjelenése (Energetika, Azonosítási eljárások beindítása KI elemek kijelölése védelmi intézkedések elfogadható kockázat, védelmi szint behatárolása biztonsági összekötő személy kijelölés üzemeltetői biztonsági terv biztonsági beruházások megvalósítása jövő

31 A jövő feladatai, hangsúlyok Államigazgatás területén: képzés, oktatás! ágazati szabályozások,vhr. megjelentetése, kijelölő és ágazati javaslattevő hatóságok nevesítése, Az azonosítási eljárásrend gyakorlati beindítása Ellenőrzési eljárásrend kidolgozása, alkalmazása Üzemeletetőknél: képzés, oktatás beindítása! biztonsági összekötő személy kinevezése Lre. lehatárolása kockázatelemzések elvégzése interdepedencia elemzések készítése javaslat kialakítása a kijelöléssel kapcsolatban üzemeltetői biztonsági terv elkészítése és megküldése biztonsági beruházások előkészítése, megvalósítása folyamatos kapcsolattartás a szakhatóságokkal és az informatikai eseménykezelő központtal EREDMÉNY : biztonságosabb infrastruktúra működtetése!

32

33

34 Légiforgalmi irányítás Az ATC a légiközlekedés egyik legfontosabb része a CI perspektívájából, mivel a légijárművek összehangolását és elkülönítését biztosítja. ATC, amely olyan alsó légteret kezel, ahol nincs alternatív repülőtér vagy ATC által lefedett zónán kívül eső elérhető repterek, amelyek felszívhatják a zónában több mint X millió utast kezelő repteret használó utasok több mint Y%-át. Az ATC kijelölésének joga a potenciálisan érintett állam jogának kell maradnia.

35 Hogyan védjük meg? Kritikus információs infrastruktúra védelem megerősítése ( cyber védelem) Szervertermek, irányító központok fizikai védelmének növelése Duplikáció a létfontosságú elemeknél Humán erőforrások növelése (pandémia, járványok stb.) Biztonsági beruházások finanszírozása, menedzselése Szervezési intézkedések a biztonság növelésére.

36

37 A gazdaság működésének alapfeltételei A humán erőforrások megléte A pénzügyi rendszer működése Az infrastruktúra működőképessége: kiemelten a kritikus infrastruktúra működőképessége A KI védelme nemzeti ügy, melyben az állam és a magánszféra új típusú együttműködése szükséges!

38 Dr. Kovács Ferenc T: