ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 322/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 322/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA"

Átírás

1 ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 322/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 51. (2) bekezdésében biztosított jogkörében P. M., a Magyarok Világszövetségének elnöke (1052 Budapest, Semmelweis u.1-3.) a Magyar Televízió Zrt.(1810 Budapest, Szabadság tér 17.) ellen benyújtott panasza alapján, a Panaszbizottság /2007. számú állásfoglalása ellen Magyar Televízió Zrt. műsorszolgáltató által előterjesztett jogorvoslati kérelmére meghozta az alábbi határozatot: A Testület a műsorszolgáltató által előterjesztett jogorvoslati kérelemnek helyt ad, a Panaszbizottság /2007. sz. állásfoglalását megváltoztatja és megállapítja, hogy a műsorszolgáltató nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás P. M., a Magyarok Világszövetségének elnöke március 31-én panaszával a Panaszbizottsághoz fordult. Panaszában kifogásolta az m1 (Magyar Televízió Zrt.) által március 27-én sugárzott Kedd 21 c. műsorszámot, amely véleménye szerint megsértette a kiegyensúlyozott és tárgyilagos tájékoztatás követelményét. 1. Panaszbizottsági állásfoglalás: A Panaszbizottság 6. számú eljáró tanácsa a panasznak helyt adott ( /2007.), és kötelezte a műsorszolgáltatót, hogy az állásfoglalás kézhezvételét követő, illetve soron következő műsorában értékelő magyarázat nélkül tegye közzé az alábbiakat: Az ORTT Panaszbizottságának 6. sz. eljáró tanácsa megállapította, hogy a Magyar Televízió Zrt március 27-én sugárzott Kedd 21 c. műsora megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény 4. (1) bekezdésében rögzített követelményt, amely szerint a közérdeklődésre számot tartó eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A szerkesztő műsorvezető anélkül vetette föl a Szabadság téri szovjet emlékmű elbontását érintő népszavazási kezdeményezés témáját egy külpolitikai jellegű műsorban, hogy az adott

2 kérdésben naprakészen felkészült volna, vagy a műsor ezen részéhez a népszavazási kezdeményezés elindítóit vagy egyéb szakértőket meghívott volna. 2.Testületi határozat: A műsorszolgáltató jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Panaszbizottság állásfoglalásával szemben. A Testület az 1185/2007. (V. 23.) számú határozatában a műsorszolgáltató által előterjesztett jogorvoslati kérelemnek helyt adott, a Panaszbizottság /2007. számú állásfoglalását megváltoztatta és megállapította, hogy a műsorszolgáltató nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A Testület álláspontja szerint azzal, hogy az adott kérdés politikai és nemzetközi vonatkozásában merült fel, és így a beszélgetésben helyet kapott egy volt nagykövet, uniós biztos, és szinte valamennyi párt képviselője a műsor megfelelt az Rttv. 4. (1) bekezdésben foglalt követelménynek. Alapvetően a műsor nem a népszavazási kezdeményezés lebonyolításával, és annak hátterével foglalkozott, hanem a szovjet emlékmű lebontásának következményével, és az azzal kapcsolatos nemzetközi vitákkal. A Testület álláspontja szerint a műsorvezető felkészültségének vizsgálata nem feladata a Panaszbizottságnak a kiegyensúlyozottságot kifogásoló panaszügyekben, így nem ért egyet a Panaszbizottság, és a panaszos azon véleményével, hogy a műsorvezető nem volt felkészült az adott témában, hiszen a műsorvezető szerepe a moderátori minőségre szorítkozott. 3. A Fővárosi Ítélőtábla ítélete: A Magyarok Világszövetsége bírósági felülvizsgálat iránt pert indított, amelybe a Magyar Televízió Zrt., az alperes oldalán beleavatkozott. A Főváros Bíróság 23.K /2007/5. számú ítéletében megállapította, hogy a Magyar Televízió Zrt. a március 27-én sugárzott Kedd 21 című műsorának a Szabadság téri szovjet emlékmű sorsával kapcsolatos részében megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény 4. (1) bekezdésében rögzített tényszerűség követelményét. A Fővárosi Ítélőtábla a 3.Kf /2008/6. szám alatti ítéletével a 1186/2007. (V. 23.) számú határozatot a tényszerű tájékoztatás körében hatályon kívül helyezte és ebben a körben új eljárás lefolytatását írta elő. Az indokolás többek között a következőket tartalmazta: (...) Az Rttv ának (1) bekezdése egyértelműen gyűjtőfogalomként alkalmazza az Rttv ában nevesített követelményeket. A kiegyensúlyozott tájékoztatás fogalmába a sokoldalúság, a tényszerűség, az időszerűség és a tárgyilagosság követelménye is beleértendő. Az Rttv ának (1) bekezdése szerinti eljárás tehát nem csupán az Rttv. 4. -ának (1) bekezdésében nevesített kiegyensúlyozott tájékoztatás sérelme esetén folytatható le. Az alperes fellebbezésében ezért hivatkozott tévesen arra, hogy a műsorvezető felkészültségének vizsgálata minden esetben az ún. egyéb és az Alkotmánybíróság határozata folytán már nem vizsgálható panaszok körébe tartoznak. A műsorszolgáltató ténybeli tévedései 2

3 amely alatt értendő minden, a műsorszámban elhangzott adat minden olyan esetben megalapozhatják az Rttv a szerinti az Rttv. 4. -a (1) bekezdése szerinti tényszerűség, vagy tárgyilagosság sérelmének vizsgálatára irányuló eljárást, amikor olyan személy terjeszti elő a panaszt, akinek helyzetére a tévedés (téves tájékoztatás) közvetlen ráhatással van. A közvetlen ráhatás meglétét vagy hiányát minden esetben egyedileg kell vizsgálni, és a minősítés nem eredményezheti az érintettek körének parttalan kibővítését. ( ) Az alperes határozatában a jogorvoslati kérelemnek a tárgyilagos tájékoztatáshoz kapcsolódó előadásait érdemben nem vizsgálta: ebben a körben az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelme szerinti eljárásjogi kifogásnak adott helyt, amikor a Panaszbizottság hatáskörének hiányát állapította meg. A tárgyilagos tájékoztatásra vonatkozó érdemi alperesi döntés hiányában az elsőfokú bíróság ebben a körben nem változtathatta volna meg az alperes határozatát: ebben a kérdésben először még az alperesnek állást kell foglalni. ( ) Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp ának (2) bekezdése alapján a tényszerűség körében megváltoztatta és az alperest ebben a körében új eljárásra kötelezte, a kiegyensúlyozottság kérdésében helyben hagyta a kereset elutasítását. Az alperesnek az új eljárás során az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelméből már csak a tényszerűségre vonatkozó érdemi előadását kell elbírálni. 4. A Testület jelen döntésének indokai A Testület megtekintette a kifogásolt műsorszámot, amelyben a témát érintően a következők hangzottak el. Beharangozó: Függünk-e az oroszoktól megint? És ha igen, akkor mennyire? Veszélyes-e az orosz tőke térhódítása Magyarországon? Kék áramlat az oroszokkal, vagy Nabucco az uniós tagországokkal közösen? Azaz honnan vegyük, és honnan ne vegyük a földgázt? Kapcsoljuk Brüsszelből a két nagy párt uniós parlamenti képviselőit. Velük és a Kedd 21 stúdiójában helyet foglaló politikusokkal, valamint szakértőkkel vitázunk az iménti kérdésekről. Műsorvezető: Eközben, és talán nem véletlenül pont most és újra felmerült az egyik legkényesebb külpolitikai kérdés itthon, Budapesten. A Szabadság téri szovjet hősi emlékmű ügye. Hogy eltávolítását most már nem csak kisebb mondjuk úgy, hogy marginális csoportok, de parlamenti képviselők is sürgetik, köztük a Fidesz frakcióvezetője. ( ) Jó, egy pillanat türelmet kérek. Ne haragudjanak. Egy csőről beszélünk, ami nincs meg, és nem folyik benne semmi. Egyszer. Kétszer: nagyon véges a műsoridő, és ehhez szorosan hozzátartozik egy magyarországi fejlemény, ami érinti a két ország kapcsolatát, hogy ugye, így vagy úgy, de a szoros viszonnyal foglalkozunk, energetikai, egyéb kereskedelmi aspektusból és politikai aspektusból. Most újra felvetődött a Szabadság téri szovjet emlékmű elbontása, és most már ez magasabb szintre került azáltal, hogy Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője aláírta a tiltakozást, ez innentől kezdve politikai tényező. Jót tesz ez? Németh Zsolt (a Külügyi bizottság elnöke, Fidesz): Szeretném, hogy ha tisztáznánk azt, hogy mit írt alá Navracsics Tibor. Navracsics Tibor nem azt írta alá, hogy ezt a Szabadság téri emlékművet el kell bontani, hanem azt írta alá, hogy valamilyen népszavazást kellene ebben a kérdésben tartani, és azért én azt hiszem, hogy meglehetősen régóta, meglehetősen sok szinten vetődik fel ez a kérdés. Az, hogy adott esetben az V. kerületet megkérdezzük arról, 3

4 hogy az az emlékmű, amit minden nap látnak, az mennyire zavarja őket, azt hiszem, hogy nem feltétlenül kritizálható. Műsorvezető: Szerintem azt vitassuk itt meg, hogy ki, mit gondol róla! Németh Zsolt: Én azt gondolom Egyébként én nem írtam alá ezt az ívet. Engem is egyébként megkerestek. De itt teljes mértékben tiszteletben tartom azokat a képviselőtársaimat, így Navracsics Tibor urat is, aki azt gondolja, hogy egy ilyen kérdésben helyi népszavazást indokolt lehet megtartani. Műsorvezető: Igen, ez egy szimbolikus hely. Majd minden európai államban van, Bécsben is ott áll a szovjet hadsereg emlékműve. De ugyanakkor ez egy, ez e viszony egy meghatározó kérdés, lehet, hogy tiszteletben tartjuk, itt vannak államközi szerződések. Sőt, törvény van Magyarországon egy-egy ilyen emlékmű ápolására. Önök ezt, hogy látják? Bába Iván (volt nagykövet): Annak idején, amikor újrarendeztük az orosz-magyar viszonyt, ez a 90-es évek elején volt, akkor úgy szólt a megállapodásunk, hogy egy emlékmű megmarad. Most ez az az emlékmű, tehát itt azért egy olyan kérdést nyitunk meg, amiről tudnunk kell, hogy nem csak magyar belügy, hanem ez egy orosz-magyar államközi megállapodás. Balázs Péter (volt uniós biztos): Berlinben, főúton ott áll a hasonló emlékmű, sokkal nagyobb, és a németeket a történelmük leggyászosabb időszakára emlékezteti naponta, amikor autók ezrei mennek el előtte, és tiszteletben tartják, a történelem részének tekintik, és nem háborgatják, nyugodjanak békében. Szalay Gábor (országgyűlési képviselő, SZDSZ): Aki aláírást gyűjt ezen cél érdekében, meg aztán aki aláírja ezt az aláíróívet. Mert hiszen nyilván azért írja alá, mert szeretné, hogy ha a népszavazás megtörténne, és az igen választ hozna. Tehát mindezeknek tisztában kell azzal lenni, hogy valahol a Don-kanyar környékén, hány magyar sírhely van, amit az utóbbi időszakban gondoznak, amit az utóbbi időszakban magyarok látogathatnak, és ezt sodorja veszélybe, ezt a közel kétszázezer magyar sírt az, hogy ha itt valaki az egy szem szovjet hősi emlékművet el kívánja távolítani. És még egyet Műsorvezető: Kölcsönös alapon a két ország vállalta, hogy mind a doni, mind pedig a magyarországi emlékhelyet megőrzik. Szalay Gábor: Még egyet, a szépen fejlődött kereskedelmi kapcsolataink, például Magyarország gázellátása szintén veszélybe kerül. Szanyi Tibor (országgyűlési képviselő, MSZP): Én szívesen megszólalok, mert megint azt hiszem, pontosítani kell a témát. Szóval én egy kicsit úgy látom, hogy amennyiben politikai mondanivalója valakinek nincsen, akkor elkezdi az érzelmeket felfűteni. Én modortalanságnak és súlyos kegyeletsértésnek tartom egyáltalán a kérdésnek a felvetését. Tekintettel arra, hogy nem a Szovjetunióra emlékezik semmilyen fokon, ez azokra a katonákra emlékezik, akik itt Magyarországon haltak meg Magyarország felszabadításáért. Ez ilyen egyszerű. Nem a kommunizmusról szól, nem a Szovjetunióról szól, hanem arról a több százezer kis katonáról, akik itt estek el hogy mondjam ha úgy tetszik a magyar szabadságért. Műsorvezető: Még nincs egyetértés, hogy ezzel, mi legyen. Szanyi Tibor: Az egy másik kérdés, hogy utána nekünk még milyen viszonyunk volt, akár a Szovjetunióval, akár az orosz hadsereggel. Itt egy történelmi tény, ne írjuk át a történelmünket, az ég szerelmére. Csapody Miklós (frakcióvezető-helyettes, MDF): Az egyik, amit a Tibor mond, hogy tudniillik nemzetközi szerződésről népszavazást nem lehet kiírni. Ezt azért úgy megfontolásra ajánlanám. A második, hogy ( ) kezdve, ott a Don-kanyarban, ott kétszázezer magyar, zsidó és nem zsidó, tehát besorozott és munkaszolgálatba sorozott honfitársunknak a síremlékét ápolni, ez összefüggésben áll azzal, hogy ez az emlékmű, ami nekem sem tetszik, ez ott áll. Műsorvezető: Köszönöm szépen, ez a végszó, ugyanis ez egy jogi és nem jogi vitát jelent. És vége a műsornak. 4

5 Firtl Mátyás (frakcióvezető-helyettes, KDNP): De egy gondolatot még engedjen meg, szerkesztő úr. Nem csak Budapesten, azért számtalan helyen van emlékmű, tehát azért ne zárjuk ki, hogy csak ez az egy van. Műsorvezető: Igen, de erre vállalt az állam kötelezettséget, azt hiszem, ezt lehet folytatni, pláne, hogy ha ennek az aláírásgyűjtésnek további következményei lesznek. Az új eljárás során a Testületnek a műsorszolgáltató (alperesi beavatkozó) jogorvoslati kérelmének a tényszerűségre vonatkozó érdemi előadását kell elbírálnia, amelyben a következő olvasható: Álláspontunk szerint a jogszabályban biztosított hatáskörét lépte túl a Panaszbizottság, amikor a határozatban a Kedd 21 műsorvezetőjének felkészültségét és esetleges ténybeli tévedéseit is kifogásolta. Álláspontunk szerint ilyen marasztalásra az Rttv. semmiféle jogi eszközt nem ad a Panaszbizottság hatáskörébe. A Panaszbizottság eljárása kizárólagosan a 4. (1) bekezdésében meghatározottak, abból is különösen az ORTT egyik állásfoglalása szerint az ún. kiegyensúlyozatlansági panaszok vizsgálatára terjedhet ki június 30. napjától nincs továbbá lehetőség az esetleges szakmai tévedések egyéb panaszok keretében történő vizsgálatára sem. A Panaszbizottság kritika nélkül és a műsorszolgáltató ellenvéleménye ellenére tényként fogadta el a Panaszos tárgyaláson elhangzott azon megállapításait, amelyek a műsorba meghívott vendégek által megfogalmazott ténybeli tévedésekre, illetőleg a műsorvezető felkészültségére vonatkoztak. ( ) az esetleges tárgyi tévedések megítélése nem tartozhat az ORTT Panaszbizottságának hatáskörébe, erre vonatkozóan az Rttv. sem tartalmaz semmiféle lehetőséget. ( ) Amennyiben a Panaszbizottság érdemi döntést hoz tárgyi tévedések és felkészületlenség kérdésében, akkor vizsgálnia kellene azt is az eljárás során, hogy a népszavazás kiírása megfelel-e a hatályos jogszabályoknak. ( ) A Testület véleménye szerint a műsorszolgáltató hibásan ítéli meg a Panaszbizottság hatáskörének terjedelmét. A műsorvezető tárgybeli tévedései maga után vonhatják magának a műsorszámnak a tényszerűségi hiányosságait, amely az Rttv. 4. (1) bekezdésének sérelmét idézheti elő, amely szerint: 4. (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A tárgyi tévedések egy nagy horderejű témában, mint az adott esetben, a nézők tájékozottságát alakíthatják, ismereteiket hamisíthatják meg, valamint konzekvenciájukat befolyásolhatják, tehát a Panaszbizottság jogosan vizsgálta a műsorvezető hozzászólásait. Az Rttv. 47. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés kimondja: A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (4. ) megsértése miatti panaszokat a Testület Panaszbizottsága ( ) bírálja el. ( ) A fent idézett törvényhelyből kiderül, hogy a kiegyensúlyozottságot a törvényalkotó gyűjtőfogalomként értelmezi, amely magába foglalja a 4. (1) bekezdésében tételesen felsorolt jellemzőket (sokoldalúság, tényszerűség, időszerűség, tárgyilagosság, valamint maga a kiegyensúlyozottság). 5

6 A Testület véleménye szerint a műsorszám kifogásolt szegmensét tekintve egyedül a műsorvezető kijelentéseinek ténybeli valósága vizsgálható, hiszen egyrészt egy beszélgetős műsorban a műsorvezető tölti be a mérleg nyelvének szerepét, ő az, aki továbbgördíti a beszélgetés menetét, megszabja, kijelöli a témavezetés irányát, másrészt a bírósági ítélet szerint a Testületnek a műsorszolgáltató jogorvoslati kérelmének a tényszerűségre vonatkozó érdemi előadását kell elbírálnia. A műsorszolgáltató a jogorvoslati kérelmében pedig nagyrészt a Panaszbizottság állásfoglalásának a műsorvezető felkészültségét és esetleges ténybeli tévedéseit értékelő megállapításait sérelmezte. A műsorvezetőnél a ténybeliség vizsgálata során figyelni kell a műsorfolyam irányának helyes mederbe terelésére és ott tartására, a különböző vélemények megjelenése egyensúlyának őrzésére, valamint a kijelentések valóságtartamára. A Testület szerint a műsorszám vendégeinek megszólalásai és azoknak valóságtartalma csupán a műsorvezető reakcióinak vagy azok elmaradásának tükrében vizsgálhatók. A panaszos beadványában konkrétan, taxatíve felsorolja, álláspontja szerint melyek azok a kijelentések, amelyek nem feleltek meg a valóságnak. Nem felel meg a valóságnak, Németh Zsoltnak (FIDESZ) az Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének a műsorunkban elhangzott, és a helyreigazítás nélkül maradt azon téves állítása, mely szerint a Szabadság téri szovjet emlékmű ügyében zajló népszavazási kezdeményezés egy helyi népszavazási kezdeményezés lenne. Ezzel szemben a valóság az, hogy a szóban forgó népszavazási kezdeményezés országos és ügydöntő népszavazási kezdeményezés volt. Nem felel meg a valóságnak a műsorban Bába Iván volt külügyi államtitkár megszólalásában elhangzott, valamint Szalay Gábor képviselő (SZDSZ) által egy szem szovjet hősi emlékművé kiélezett, és helyreigazítás nélkül maradt állítás, mely szerint a Szabadság téri emlékmű lenne az egyetlen magyarországi szovjet katonai emlékmű. Ezzel szemben a valóság az, hogy Budapesten is több szovjet katonai emlékmű áll, Magyarország területén pedig több mint 2.900, azaz kettőezer-kilencszáz szovjet katonai emlékmű áll. Nem felel meg a valóságnak a műsorvezető, Rózsa Péter azon állítása, hogy a Szabadság téri szovjet katonai emlékmű eltávolítása bármi módon érintené a második világháborúban, a Don kanyarban elhunyt magyar katonák síremlékeit, hiszen a Magyar Köztársaság és Oroszország között létrejött államközi szerződés a katonasírok kölcsönös gondozására vonatkozik. Ezzel szemben a valóság az, hogy Budapesten, a Szabadság téri szovjet katonai emlékmű alatt és környezetében nincsenek szovjet katonai sírok, és ezért az nem tartozik a katonasírokra vonatkozó szerződési feltételek hatálya alá. Nem felel meg a valóságnak és helyreigazítás nélkül maradt Csapody Miklós képviselő (MDF) azon előbb kimondott, majd sugalmazássá finomított állítása, mely szerint a Don kanyarban elpusztult magyar katona zöme zsidó lett volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Don kanyarban a második világháborúban elpusztult magyar hadsereg harci alakulat volt, és mint minden harci alakulatban a harcosok száma nagyságrendekkel meghaladta a kiszolgáló munkákat végző munkaszolgálatosok számát. A Don kanyarban elpusztultak döntő hányada nem-zsidó, magyar ember volt. Nem felel meg a valóságnak Szanyi Tibor képviselő (MSZP) azon sugalmazása, majd tételesen kimondott és később megerősített állítása, mely szerint a második világháború végén Magyarországot katonai erejükkel megszálló szovjet csapatok a magyar szabadságért küzdöttek volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy mind a szovjet hadsereg önmagára vonatkoztatott állítása szerint, mind a második világháborút lezáró párizsi béke szerint, mind a Magyar Köztársaság független bírósága március 21-én hozott jogerős határozata 6

7 szerint a második világháború során, Magyarországra történt szovjet katonai beavatkozás megszállásnak minősül. A 104/1996. (VII. 16.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a háborúkban elesett katonák és polgári áldozatok emlékének megörökítéséről, valamint sírjaik jogi helyzetéről szóló, Moszkvában, március 6-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről a következőket tartalmazza: 2. A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő: Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a háborúkban elesett katonák és polgári áldozatok emlékének megörökítéséről, valamint sírjaik jogi helyzetéről A Megállapodás 1. cikke értelmében: A jelen Megállapodás alkalmazásában az alábbi fogalmak jelentése a következő: c) elesett magyar katonák és polgári áldozatok (a továbbiakban: elesett magyar katonák ): azok a magyar állampolgárok, akik a magyar Fegyveres Erők állományába tartoztak és a háborúk következtében, valamint a háborúkat követő időszakban az Oroszországi Föderáció területén elestek, vagy meghaltak; azok a magyar állampolgárok, akik hadifogságban vagy annak következtében az Oroszországi Föderáció területén meghaltak; azok a magyar állampolgárok, akiket és között erőszakkal kényszermunkára az Oroszországi Föderáció területére hurcoltak, vagy akaratuk ellenére ott tartózkodtak, és ez idő alatt meghaltak; A 2. cikk 4. pontja szerint: A Felek biztosítják a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció területén levő, orosz, illetve magyar katonai temetkezési helyek, beleértve az emlékművek és más kegyeleti létesítmények védelmét és korlátlan időre szóló megőrzésük jogát. A 6. cikk 1. pontja kimondja: Mindegyik Fél saját költségére biztosítja az országa területén található, a másik Fél részére felállított, katonai temetkezési helyek, beleértve az emlékművek és más kegyeleti létesítmények fenntartását és ápolását. A műsorszám alapvetően az aktuális magyar-orosz kapcsolat alakulását boncolgatta több kérdést felvetve, amelyet a műsorvezető megtárgyalt a jelenlévő vendégekkel. A szovjet emlékmű lebontásának ötlete kapcsán elindított népszavazási kezdeményezésről folyó vita a műsorszám egészének csupán egy töredékét ölelte fel, függetlenül attól, hogy időhiány következtében nem sikerült a meghívottaknak kellőképpen belemerülni a témába. A Kedd 21 című műsorszám 21 óra 3 perckor kezdődött és 21 óra 53 perckor fejeződött be, ezen belül a kifogásolt témát érintő szegmens mindössze 5 percnyi műsoridőt fogott át ( ). A Testület a következőkben a panaszos egyes kifogásait sorban értékeli a tényszerűség tükrében, attól függetlenül, hogy a jogorvoslati kérelem tényszerűségre vonatkozó része nagyrészt a műsorvezetőt érintette. A műsorvezető által képviselt tényszerűség viszont csak a vendégek állításai valószerűségének vizsgálatával lehet teljes. Németh Zsolt azon hozzászólásával, miszerint helyi népszavazásról van szó, a tényszerűség csorbát szenvedhetett, viszont ez nem játszik jelentős szerepet a kiegyensúlyozottság kérdésének megítélése kapcsán. Ha Németh Zsolt pontosan említi meg a népszavazás 7

8 titulusát, vagyis, hogy országos népszavazásról van szó, a téma lényege nem változik. A műsorvezető nem helyesbítette az elszólást, viszont ez fakadhatott figyelmetlenségből is, mindenesetre nem minősíthető megtévesztő és véleményformáló hibának. Bába Iván kijelentése, miszerint csupán egy szovjet hősi emlékművet érintene az egyezmény, kiegyensúlyozódik a műsorszegmens során, hiszen a beszélgetés zárásaként Firtl Mátyás megjegyzi, hogy nem szabad megfeledkezni arról sem, nem csak Budapesten, hanem számtalan helyen létezik emlékmű. Kérdésként vetődhet fel továbbá az is, hogy Bába Iván valójában a 104/1996. (VII. 16.) Korm. rendelettel kihirdetett Megállapodás szövegére hivatkozik, vagy egy korábbira. Ezt támasztja alá az is, hogy a 90-es évek elejéről beszél, és az is köztudott, hogy Bába Iván az Antall-kormány tagja volt, amely 1994-ig létezett. Mindezek alapján a tényszerűség sérelme itt sem realizálódhat. Rózsa Péter panaszos által kifogásolt megjegyzése szó szerint így hangzott: Igen, ez egy szimbolikus hely. Majd minden európai államban van, Bécsben is ott áll a szovjet hadsereg emlékműve. De ugyanakkor ez egy, ez e viszony egy meghatározó kérdés, lehet, hogy tiszteletben tartjuk, itt vannak államközi szerződések. Sőt, törvény van Magyarországon egyegy ilyen emlékmű ápolására. Önök ezt, hogy látják? Véleményünk szerint a műsorvezető nem állította, hogy az államközi szerződés a katonasírok kölcsönös gondozására vonatkozik. Kijelentése az emlékművekre vonatkozott, és a fent idézett Megállapodás szövege hűen tükrözi, hogy a szerződés többek között a katonai temetkezési helyek, az emlékművek és más kegyeleti létesítmények védelmére és őrzésére íródott. Csapody Miklós kijelentése tényszerűségének megkérdőjelezése merész elgondolás. A panaszos állítása szerint Csapody az áldozatok zömét zsidónak titulálta, az általunk idézett szövegben (amely a műsorszámban elhangzott) viszont a következő olvasható: kétszázezer magyar, zsidó és nem zsidó, tehát besorozott és munkaszolgálatba sorozott honfitársunknak. Azáltal, hogy a panaszos ezen kijelentést valótlannak minősíti, arra enged következtetni, hogy az adott megjegyzést félreértette, illetve félre akarta érteni. Egyebekben a Megállapodás részletesen, taxatíve sorolja fel az elesett magyar katonák és polgári áldozatok körébe tartozókat. Szanyi Tibor kijelentése pedig nem vizsgálható a tényszerűség tekintetében, hiszen egy vitaműsorban az ilyen vagy hasonló tartalmú hozzászólás politikai véleménynek minősül. A Testület véleménye szerint a műsorszolgáltató a műsorszámmal nem sértette meg az Rttv. 4. (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, vagyis eleget tett a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének. A bírósági ítélet utasítása alapján a műsorszolgáltató jogorvoslati kérelmének tényszerűségre vonatkozó részét kellett a Testületnek értékelnie. A jogorvoslati kérelem pedig nagyrészt a Panaszbizottság műsorvezető felkészültségét és ténybeli hiányosságait is érintő állásfoglalását kifogásolta. A fent kifejtettek alapján kijelenthető, hogy a tényszerűség nem szenvedett sérelmet a műsorszámmal, így a kiegyensúlyozottság sem sérült. A műsorvezető a majd 50 perces műsorszámban a közel 5 percnyi vita során gördülékenyen irányította a beszélgetést, a megfelelő helyen és időben kérdésekkel fűzte tovább a beszélgetés fonalát. A ténykérdéseket tekintve, a vita részletes elemzése után megállapítható, hogy a műsorvezető nem követett el hibát a helyreigazítások mellőzése vonatkozásában, hiszen azok majd minden esetben indokolatlanok lettek volna, valamint volt olyan eset, amikor a beszélgetés folyása maga biztosította a kiegyensúlyozottságot. Rózsa Péter egyetlen megkérdőjelezhető kijelentéséről is bebizonyosodott, hogy pontatlansága ellenére helytálló volt. Mindemellett a műsorszám kapcsán a tényszerűség, valamint ennek folyományaként a kiegyensúlyozottság sérelmének megállapítása abban az esetben is ésszerűtlen lenne, ha bebizonyosodna az öt perces vita során annak megléte, hiszen a teljes, a 8

9 magyar-orosz kapcsolatok aktualitását tárgyaló műsorszám tíz százalékát ölelte fel a kifogásolt szegmens. Az eljárás során a Ket (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, február 11. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. elnök 9

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 814/2006. (IV. 19.) sz. Határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 814/2006. (IV. 19.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület 814/2006. (IV. 19.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a TIÉD Egyesület panaszos által a Mágus Média Bt. (Telekeszi

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2146/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2146/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2146/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 619/2009. (III.18.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 619/2009. (III.18.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 619/2009. (III.18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 343/2010. (II. 24.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 343/2010. (II. 24.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 343/2010. (II. 24.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) J. L., a Reális Zöldek Klub elnökének (a továbbiakban: Panaszos)

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2285/2007. (X. 2.) számú HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2285/2007. (X. 2.) számú HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2285/2007. (X. 2.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 610/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 610/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 610/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 388/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 388/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 388/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2576/2007. (XI.14.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2576/2007. (XI.14.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2576/2007. (XI.14.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 124/2010. (I. 20.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 124/2010. (I. 20.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 124/2010. (I. 20.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 63/2009. (I.7.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 63/2009. (I.7.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 63/2009. (I.7.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2438/2006. (XI. 8.) sz. Határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2438/2006. (XI. 8.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület 2438/2006. (XI. 8.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) B. B. L., a Ferencváros Szurkolók Szövetsége alelnökének a

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 669/2009.(III. 25.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 669/2009.(III. 25.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 669/2009.(III. 25.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 319/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 319/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 319/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) Szabó István, Tornyiszentmiklós polgármesterének az MTM-SBS Televízió

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 393/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 393/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 393/2006. (II. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 328/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 328/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 328/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2631/2006. (XI. 29.) sz. HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2631/2006. (XI. 29.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület 2631/2006. (XI. 29.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) G. M., a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület elnökének

Részletesebben

ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET. 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET. 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) az 1996. évi a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1745/2008. (IX.17.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1745/2008. (IX.17.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1745/2008. (IX.17.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 392/2010. (III.3.) sz.

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 392/2010. (III.3.) sz. ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 392/2010. (III.3.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 392/2009. (II.25.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 392/2009. (II.25.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 392/2009. (II.25.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2016/2009. (X. 13.) sz. HATÁROZATA határozatot.

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2016/2009. (X. 13.) sz. HATÁROZATA határozatot. az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2016/2009. (X. 13.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 746/2009.(IV.1.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 746/2009.(IV.1.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 746/2009.(IV.1.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 686/2009. (III.25.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 686/2009. (III.25.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 686/2009. (III.25.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2203/2007. (IX. 26.) számú HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2203/2007. (IX. 26.) számú HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2203/2007. (IX. 26.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 523/2009.(III.4.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 523/2009.(III.4.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 523/2009.(III.4.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1654/2009.(VIII. 26.) számú HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1654/2009.(VIII. 26.) számú HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1654/2009.(VIII. 26.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

IC' v~~'~~' ~ Indokolás. A Fõvárosi Ítélõtábla 2.Kí.27.244/2005/7.szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASAG NEvi:~~;:,.~1\ttA:'rt'l:><.:o-t~N' 1 loog APR 2 8..

IC' v~~'~~' ~ Indokolás. A Fõvárosi Ítélõtábla 2.Kí.27.244/2005/7.szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASAG NEvi:~~;:,.~1\ttA:'rt'l:><.:o-t~N' 1 loog APR 2 8.. v~~'~~' ~ A Fõvárosi Ítélõtábla 2.Kí.27.244/2005/7.szám!t A MAGYAR KÖZTÁRSASAG NEvi:~~;:,.~1\ttA:'rt'l:>

Részletesebben

v é g z é s t : I n d o k o l á s

v é g z é s t : I n d o k o l á s A a Dr. Bencze Péter és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Bencze Péter ügyvéd) által képviselt Magyar Szocialista Párt (kérelmező címe) kérelmezőnek a Megyei Területi Választási Bizottság 2014. október

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

A Nemzeti Választási Bizottság 700/2018. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság 700/2018. számú határozata A Nemzeti Választási Bizottság 700/2018. számú határozata A Nemzeti Választási Bizottság az Összefogás Párt [1035 Budapest, Miklós utca 13. 8. em. 42., képviseli: Szepessy Zsolt László (a továbbiakban:

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2503/2006. (XI. 15.) sz. HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2503/2006. (XI. 15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület 2503/2006. (XI. 15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET VÉGZÉSE

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET VÉGZÉSE az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1899/2007. (VIII. 23.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1185/I/2006.(V.31.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1185/I/2006.(V.31.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1185/I/2006.(V.31.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1741/2006 (VII. 19.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1741/2006 (VII. 19.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1741/2006 (VII. 19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 1112/2009. (V. 28.) sz. HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 1112/2009. (V. 28.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület 1112/2009. (V. 28.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S : BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság kérelmezőnek,- a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 47/2006. (VIII.28.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 794/2009. (IV. 8.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 794/2009. (IV. 8.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 794/2009. (IV. 8.) sz. HATÁROZATA Az Országos és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2108/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2108/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2108/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

HATÁROZAT. határozatot.

HATÁROZAT. határozatot. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatal Tartalomfelügyeleti főosztály Ügyiratszám: 4807-1/2011. Tárgy: törvénysértés megállapítása Ügyintéző: személyes adat HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 226/2008. (I. 30.) sz. Határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 226/2008. (I. 30.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület 226/2008. (I. 30.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület O. J., a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány elnökének, a Magyar Televízió Zrt. (1810

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1706/2011. (XI.23.) számú HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1706/2011. (XI.23.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám:MC-24299-18/2011. Tárgy: fellebbezés elbírálása A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 1706/2011. (XI.23.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 608/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 608/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 608/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t : Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 518/2009. (III.4.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 518/2009. (III.4.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 518/2009. (III.4.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1085/2007. (V. 9.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1085/2007. (V. 9.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1085/2007. (V. 9.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1429/2011. (X. 19.) számú HATÁROZATA

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1429/2011. (X. 19.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám:27445-5/2011. Ügyintéző: Személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1429/2011. (X. 19.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média-

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 540/2010. (III. 24.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 540/2010. (III. 24.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 540/2010. (III. 24.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

Az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 744/2009. (IV. 1.) számú HATÁROZATA

Az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 744/2009. (IV. 1.) számú HATÁROZATA Az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 744/2009. (IV. 1.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási

Részletesebben

Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.III /2016/4

Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.III /2016/4 Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.III.37.353/2016/4 Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/139 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2016.12.02.

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2252/2009. (XI.11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2156/2006. (IX. 27.) sz. Végzése

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2156/2006. (IX. 27.) sz. Végzése Az Országos Rádió és Televízió Testület 2156/2006. (IX. 27.) sz. Végzése Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

Fővárosi Munkaügyi Bíróság Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V., Markó u. 27. 23.M.684/2003/8. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Bp., Pf.: 52., eljáró képviselő:

Részletesebben

a NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 1331/2011. (X. 5.) számú HATÁROZATA

a NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 1331/2011. (X. 5.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/27101-6/2011. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Melléklet: a kifogásolt műsorszám tartalmának szöveges ismertetése a NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET VÉGZÉSE

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET VÉGZÉSE ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 689/2007. (III. 21.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1755/2009. (IX. 9.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1755/2009. (IX. 9.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1755/2009. (IX. 9.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1644/2009. (VIII. 26.) számú HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1644/2009. (VIII. 26.) számú HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1644/2009. (VIII. 26.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/2925-12/2011 NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK

Ügyiratszám: TA/2925-12/2011 NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK Ügyiratszám: TA/2925-12/2011 NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 499/2011. (IV.14.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (továbbiakban: Médiatanács) a Szabó

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1545/2012. (VIII.29.) számú HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1545/2012. (VIII.29.) számú HATÁROZATA A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 1545/2012. (VIII.29.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MC/14602-10/2012. Tárgy: a Hír Televízió Zrt. fellebbezésének elbírálása A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3205/2015. (X. 27.) AB végzés 2725 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1967/2008. (XI. 5.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1967/2008. (XI. 5.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1967/2008. (XI. 5.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 830/2009. (IV.15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) J. L. -nek, a Reális Zöldek Klub elnökének a Magyar Rádió Zrt. (1088

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1113/2009. (V. 28.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1113/2009. (V. 28.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1113/2009. (V. 28.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.034/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság P.T. I. rendű, H. Sz. II. rendű és

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1316/2009. (VI. 24.) számú HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1316/2009. (VI. 24.) számú HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1316/2009. (VI. 24.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 605/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 605/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 605/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 226/2009. (I. 28.) sz. HATÁROZATA

Az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 226/2009. (I. 28.) sz. HATÁROZATA Az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 226/2009. (I. 28.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

HATÁROZATA. határozatot.

HATÁROZATA. határozatot. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Tartalomfelügyeleti főosztály Ügyiratszám: TA/4801-1/2011. Tárgy: törvénysértés megállapítása Ügyintéző: személyes adat HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

a NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 105/2011. (I. 12.) sz. HATÁROZATA

a NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 105/2011. (I. 12.) sz. HATÁROZATA a NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 105/2011. (I. 12.) sz. HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a médiaszolgáltatásokról és a

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3153/2015. (VII. 24.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3153/2015. (VII. 24.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3153/2015. (VII. 24.) AB végzés 2397 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3153/2015. (VII. 24.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 1958/2006. (IX. 6.) sz. Határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 1958/2006. (IX. 6.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület 1958/2006. (IX. 6.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1632/2009. (VIII. 26.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1632/2009. (VIII. 26.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1632/2009. (VIII. 26.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3075/2018. (II. 26.) AB VÉGZÉSE

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3075/2018. (II. 26.) AB VÉGZÉSE 2018. 7. szám 359 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3075/2018. (II. 26.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é s

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2015. (IX. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2015. (IX. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3180/2015. (IX. 23.) AB végzés 2585 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2015. (IX. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 547/2010. (III.24.) sz.

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 547/2010. (III.24.) sz. ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 547/2010. (III.24.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 357/2009. (II.18.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 357/2009. (II.18.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 357/2009. (II.18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

2157/2008. (XI. 26.) sz.

2157/2008. (XI. 26.) sz. ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2157/2008. (XI. 26.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 767/2012. (IV. 25.) sz. HATÁROZATA

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 767/2012. (IV. 25.) sz. HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/10556-6/2012. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 767/2012. (IV. 25.) sz. HATÁROZATA A Nemzeti

Részletesebben

Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1363/2016. (XI.30.

Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1363/2016. (XI.30. Ügyiratszám: MN/32804-7/2016. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2521/2007.(XI. 7.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2521/2007.(XI. 7.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2521/2007.(XI. 7.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

v é g z é s t: A bíróság a.. Helyi Választási Bizottság.. számú határozatát megváltoztatja, és az

v é g z é s t: A bíróság a.. Helyi Választási Bizottság.. számú határozatát megváltoztatja, és az A Kaposvári Törvényszék dr. Takács Norbert ügyvéd (.) által képviselt... szám alatti kérelmezőnek... Helyi Választási Bizottság... szám alatti kérelmezettel szemben népszavazási ügy iránt indított nem

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2159/2008. (XI.26.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2159/2008. (XI.26.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2159/2008. (XI.26.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1610/2009. (VIII. 26.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1610/2009. (VIII. 26.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1610/2009. (VIII. 26.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.

Részletesebben

Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 745/2015. (VI.16.) számú H A T Á R O Z A T A

Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 745/2015. (VI.16.) számú H A T Á R O Z A T A Ügyiratszám: MN/13198-6/2015. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1484/2007.(VI.27.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1484/2007.(VI.27.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1484/2007.(VI.27.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 1360 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 779/2006.(IV.12.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 779/2006.(IV.12.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 779/2006.(IV.12.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 762/2008. (IV.29.) sz. HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 762/2008. (IV.29.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület 762/2008. (IV.29.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 27. heti ülésszakának napirendjére július 6. (szerda)

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 27. heti ülésszakának napirendjére július 6. (szerda) Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi 27. heti ülésszakának napirendjére 2011. július 6. (szerda) Kezdési időpont: 9.00 óra Helyszín: Médiatanács ülésterem Tájékoztató:

Részletesebben