A képzés helyszíne: Orkugardur, Grensasvegur 9, 108, Reykjavík, Izland

Átírás

1 Beszámoló, Iceland workshop Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus időszakának az EGT FM pénzügyi támogatásával Magyarországnak lehetősége van kétoldalú együttműködés megvalósítására Izlanddal, Norvégiával és Liechtenstein-el (donor országok). Magyarország kiemelt hangsúlyt fektet a kétoldalú kapcsolatok megerősítésére a kölcsönösen eredményes együttműködés, közös eredmények, megoldások, gyakorlatok és tapasztalatok, valamint a donor és a kedvezményezett országok közötti ismeretek és kölcsönös megértés előmozdítása révén. Geotermális workshop Izlandon önkormányzatok számára" című, HU03-Bilat-A-2017 jelű felhívást tett közzé, melynek keretében az Önkormányzatunk pályázatot nyújtott be, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály mint Program Operátor szeptember 8-án kelt döntése értelmében támogatott, elnyert. A képzés helyszíne: Orkugardur, Grensasvegur 9, 108, Reykjavík, Izland A képzés időpontja: szeptember , amely 2 napos workshop-ból és 1 napos terepszemléből állt. Az Izlandi Nemzeti Energia Hatóság, mint fogadó szervezet (Orkustofnun - National Energy Authority of Iceland). Szervezett előadások a fent nevezett hatóság épületében zajlottak, bevezetésként Jonas Ketilsson igazgatóhelyettes átfogó előadásával kezdődött Izland energiapolitikájával,illetve geotermikus energia kitermelésének történetével. További előadások követték,geológiai adottságokról, jogi szabályozókról,finanszírozási mechanizmusokról.

2 Izland energiapolitikája, a teljes függetlenség az import energiahordozóktól, valamint megújuló energia zöld energiahordozók felé való elmozdulás a fenntartható mértékben, CO2 kibocsátás visszaszorítása, akár teljes mértékben. A fűtési energiát 1970-ben 50% olaj, illetve 10% erőművekben előállított elektromos áram és 40% geotermális energia tette ki re 8% elektromos fűtési energiát ( amit már vízi és geotermális energiával állítottak elő) a többi fűtési igényt 90%-ot geotermális távfűtő rendszerekben, a fennmaradt 2% olaj /fosszilis/energiahordozókkal egészítették ki. A fosszilis, valamint elektromos energiahordozón alapuló fűtésrendszerek félreeső úgynevezett geotermálisan hideg területen találhatók, melyek távfűtő rendszerektől nagy távolságokra üzemelnek. Önálló egyedi geotermális rendszer megépítése pedig nem kifizetődő a nagy mélységben illetve kevés mennyiségben található termálvízbázisok miatt. Az állam szabályozókat hozott létre és mindennél előbbre sorolja a geotermális fűtések használatát,más típusú rendszerek adóztatásával. Ugyanakkor támogatást is nyújt az olyan területeken élő lakosoknak akiknek nincs módjuk csatlakozni a megújuló energián alapuló fűtésekhez. A fenti ábrán látható a támogatás mértéke illetve az energia ára. Következő szakaszban néhány évszámot és adatot osztottak meg velünk izland energiatörténetéről az első világháború ideje alatt a szén ára nagymértékben emelkedett, hiány jelentkezett az országban januárjában -25 fokot mértek Reykjavikban az óceáni öblöket jég borította. Ekkor döntött az akkori államvezetés geotermális mérnöki gárda létrehozására,a kutatás megkezdésére ban elkészül az első geotermális távfűtő rendszer, átlag 240 méter kismélységű kutakból 87 C fok 50 m3/óra teljesítménnyel, mintegy 3 km hosszú távvezetékkel iskolák, kórházak, középületek és 60 családi ház fűtésével. A második világháború ideje alatt sem állt le a fejlődés, 1940-re 72 kis mélységű termálkúttal 320 L/s 86 C fokos vízzel megindultak a városi távfűtő művek re megduplázták az ellátott területeket,

3 ettől kezdve nemzeti energia tanács a geotermális energia sikerét látva támogatni kezdte a mélyfúrási kutatásokat, újabb megoldásokat, lehetőségeket keresve. Támogatást, kölcsönöket, kedvezményes hiteleket nyújtott magánberuházásokhoz is között 350 hitelt, támogatást folyósítottak. 20 városban épült ki távfűtőrendszer termál kutakra alapozva. Összességében az Izlandi Nemzeti Energia Alap 400 hitelt nyújtott 50 év alatt. A pénzügyi támogatás összetétele a teljes beruházás összegének 60 %-ig 5,3 % kamattal, max.10 éves futamidőre igényelhető. Összességében 1964 és között mintegy 60 millió euró hitelt nyújtottak ra 130 összekapcsolt kút plusz 105 különálló termálrendszer, mélységük átlag 1800 méter, 1,5 Pj primer energiát szolgáltattak. 50 GW/h elektromos áramot termeltek, kutanként 4,9 MW teljesítménnyel, ez a fűtési energia 73 %-a volt. A vulkanikus zónán kívüli termelés alacsony hőmérsékletű terület kisebb mint 1000 méter mélységű kutakkal átlag 88 C fokos hőmérséklettel csak hőtermelésre, távfűtésre használják. Fontos a geológiai kutatás, a kutak pontos helyzetének mérése, a vízbázisok helyének meghatározása a kitermelhető energia mennyisége. Izland geológiai adottságai különösen megfelelnek a geotermikus energia kitermelésének hiszen két földlemez az eurázsiai és észak-amerikai, egyre növekvő senki földjét képezve a két kontinens között,évente két milliméterrel távolodik egymástól. Hatalmas energiákat felszabadító tektonikai mozgás,heves vulkáni tevékenységgel jár együtt A törésvonalak mentén lévő forró vulkánikus területeken található a legtöbb villamos erőmű,amelyek másodlagos energiáját több féleképpen hasznosítják főleg távfűtő rendszerekhez. Izlandi fúrások sikeressége jónak mondható a kutak létesítésének nagy száma miatt 74% sikeres, 26% fúró probléma,alacsony vízbázis,nem érte el a vízadó réteget. A főváros Reykjavik távfűtő rendszere geotermális, az igényt 99%-ban fedezi a teljes hálózat mintegy 85 év alatt épült ki ig.

4 A térképen jól látszik a haladás mértéke és napjainkban sem áll le hiszen kint tartózkodásunk alatt Reykjavik egy dinamikusan fejlődő város képét nyújtotta.építkezések fejlesztések minden irányban. Izlandon a távfűtő hálózatok közmű rendszerek elektronikus adattárban rögzítve,mindenki részére hozzáférhető módon,térképen ill táblázatokban szabad kapacitásokkal, méretekkel találhatóak.új beruházások, fogyasztók bekapcsolását megkönnyítve már az épületek tervezési szakaszában megkönnyíti a biztos majdani működtetést.

5 Az Izlandon létrehozott Nemzeti Energia Hatóság Feladatuk minden energiával kapcsolatos kutatás irányítás,engedélyezés,ellenőrzés adatok gyűjtése dokumentálása,valamint a létesítmények,erőművek távfűtőművek geotermális műtárgyak környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata, az engedélyek ezek alapján való kiadása, a szabályozók betartatása.ilyen sokrétű feladatot a hivatal mintegy negyven fő személyzettel lát el. Izlandi termál,geotermikus energia felhasználása igen sokrétű meglepően nagy kihasználtsága,szinte a teljes hőfokban rejlő energia kivételre kerül.elektromos erőművek,távfűtés,ipari felhasználás,mezőgazdaság, állattenyésztés,növénytermesztés,hó olvasztás,föld melegítés növények számára maradék energiát hőszivattyúval még kinyerik. Szükség is van erre a törekvésre hiszen Izland teljes energiaigényének legnagyobb hányadát geotermális energia tölti ki,és az intenzív kitermelés veszélyeztetheti a vízbázisok meglétét. Izlandi szabályozások törekszenek is a minél nagyobb százalékú visszasajtolásra,már ahol ez fizikailag lehetséges. A következő ábrán látható ezen energia felhasználásának sokrétűsége.

6 A hó olvasztás megértéséhez néhány felvétel szolgáltat magyarázatot. A már harminc fok körülire hűlt vizet mint egy padlófűtést járdák terek burkolatai alá fektetve fűtik azokat.az ország nagy hangsúlyt fektet a co2 kibocsátás csökkentésére is, ezért támogatja az elektromos járművek terjedését új gyorstöltő állomások valamint normál töltők bekapcsolásával. A gépjárműadók átformálásával oly módon,hogy elektromos járművek adóját eltörölték és vásárlásukhoz támogatás nyújtanak. Reykjavik városában kis kirándulást szervezve megtekinthettünk egy termelő kutat is mely megegyezik a nálunk is elterjedt műtárgyakkal bár szakembereik előnyben részesítik a úgynevezett hossztengelyes felépítményeket erre több példa is van a városban. A visszasajtolásra nem láttunk példát itt egyszerűen az óceánba engedik a használt termálvizet. A workshop következő állomása több helyi tervezéssel kivitelezéssel kutatással foglalkozó EFLA elsősorban belföldi erőművek ill. távfűtésben érdekelt de Skócia Anglia területén is tevékenykedik. VERKIS szintén Izland területén érdekelt, de Kínai nagy teljesítményű termálvizes távfűtő rendszert épített ki az ország egy tartományában, a tartomány geológiai adottságai hasonlóak hazánk viszonyaihoz is.

7 A Mannvit Engineering a legnagyobb tanácsadó és tervező mérnök iroda Izlandon. Páratlan tudással és tapasztalattal rendelkezik a geotermikus és a hidroelektromos energia terén, amivel számos erőmű létrejöttéhez járult hozzá a szigetországban az elmúlt négy évtizedben.a cég elkötelezett a zöld energia kiaknázásban és elterjesztésében, valamint törekszik arra, hogy széleskörű tudását és szakértelmét kamatoztatni tudja bárhol a világban így hazánkban is a geotermikus- és a vízerőmű projektek területén. Program következő állomása Hellisheidi a 400MW csúcsteljesítményű geotermális gőzerőmű amely elektromos áram termelésén kívül Reykjavik távfűtésének nagy részben vállal szerepet,érdekessége,hogy mint egy oktatóközpont interaktív módon mutatja be működését. Az erőműben látható sémán ill. A folyamatot ábrázoló monitorokon jól látszott,hogy érdekes megoldást alkalmaznak a távfűtésben első lépcsőben mélyfúrású kútból származó gőz a turbinákon áthaladva generátorokon áramtermelés folyik majd a kis mélységű (talajvíz)kutakból szivattyúzott vizet felmelegítve küldik el az erőműtől hatvan kilométerre fekvő fővárosba,a kitermelt gőzt így lehűtve 90 %-ban visszasajtolják az azonos rétegbe. Az erőmű után közvetlen felhasználásra mutattak példát a kertészeti egyetem üvegházaiban. Izland éghajlata nem teszi lehetővé a zöldségek termesztését ezért ezt mindenhol üvegházakban termesztik közel négyzetméteren. közvetlen termálvíz bevezetéssel hőcserélővel helyi szabályozással. A program végéhez közeledve az ország egyik híres fürdőhelyére kaptunk meghívást a Svarsengi többlépcsős geotermális erőmű mellett kialakított blue lagoon fürdőbe. Szintén jó példa volt az erőművek vizének hasznosítására,bár az itt használt víz a teljes kitermelt mennyiség 25-50% -a fennmaradó hányad visszasajtolásra kerül. a medence lenyűgöző mérete ötezer négyzetméteres szabadtéri lagúna hatmillió liter fokos vízzel ami 40 óránként teljesen kicserélődik. Érdekes ötletekkel csobogókkal, hidakkal,medence bárral, barlangokkal. Egy tökéletes példa a kisebb beruházási költséggel tulajdonképpen hulladék energiával létesíthető fürdőkre. Utolsó napon egy feszített tempójú kirándulásra is kerülhetett sor Izland néhány természeti látványosságait is megnézhettük. A Thingvellir nemzeti park történelmi/kulturális érdekességeinél csak a természeti jelenségei fontosabbak. Itt találkozik ugyanis két tektonikus lemez, az eurázsiai és az észak-amerikai. Tehát geográfiai értelemben Európa és Amerika határán sétálunk, amikor bejárjuk a parkot. Itt közvetlen közelről megfigyelhetjük a kontinensek vándorlását, ugyanis a park tele van különféle hasadékokkal, törésekkel, kanyonokkal. Az utóbbiak közül egy 15 perces séta keretében meg is tudjuk nézni, furcsa érzés két kontinens szorításában túrázni. Következő kitérő a Gullfoss vízesés lenyűgöző mélységével és az óriási vízmennyiséggel l, átlagos vízhozama nyaranta itt 140 m³/s,,fotózás és séta után indultunk a geotermálisan igen aktív mezőre a gejzirekhez. Érdekes látvány szerte a mezőn mindenütt felbukkanó rotyogó gőzölgő víz termálkút üzemeltetőként a vízzel feltörő gázok szaga

8 egyáltalán nem zavart. Igazi látványosság a pár percenkén feltörő forrás valóban nagy magasságokba repítve fel a benne lévő vizet és beborítva az óvatlan fotósokat. Utunk itt ért véget irány a reptér és Budapest,köszönöm hogy meghallgattak. Fekete István Veresegyház Hévízkút üzemeltetési vezető.