A FÖLDTANI INTÉZET SZAKEMBEREINEK SZEREPE A HÉVÍZ KUTATÁSBAN, KÜLÖNÖS FIGYELEMMEL AZ ÉVI HÉVÍZFELTÁRÁSOKRA

Átírás

1 M. Á L L. F Ö L D T A N I IN T É Z E T É V I JE L E N T É SE A Z É V R Ő L 369 A FÖLDTANI INTÉZET SZAKEMBEREINEK SZEREPE A HÉVÍZ KUTATÁSBAN, KÜLÖNÖS FIGYELEMMEL AZ ÉVI HÉVÍZFELTÁRÁSKRA írta: Schm idt E. R. A magyarországi hévízkutatás és hévízfeltárás 100 éves történetében az ben alapított M. Áll. Földtani Intézet szakemberei kimagasló szerepet töltöttek be. Z sigm o ndy V ilmos úttörő munkájában szinte kezdettől fogva részt vállaltak, már az Intézet formális megalakulása előtt is, mint adatszolgáltatók és az anyagot feldolgozók: így a harkányi I. sz. termálkút fúrásban (1866, 37,7 m, 890 1/p, 61,2 C ) az Intézet létesítése körül nagy érdemeket szerzett Szabó J ózsef*, majd a margitszigeti I. sz. fúrásban (1867,118,5 m, 41881/p, 41,6 C ) H an tken M ik sa és H ofmann K ár o ly későbbi intézeti tagok. A világszerte nagy feltűnést keltett és elismerést aratott városligeti fúrásban pedig ( , 970,48 m, 437 1/p, 74,6 C ) H ofmann K á r o l y, L óczy L ajos, Stürzenbaum J ózsef. E fúrást követően sokáig szünetelt a hévízfeltárás és csak a két világháborút is részben magábafoglaló időközben lendült fel újra. A következő kincstári szénhidrogénkutató fúrások helyét Pá v a i-v ájn á F erenc tűzte ki, a tudom ányos anyagfeldolgozást Schmidt E. R. és munkatársai végezték. Nagyhortobágy I. sz. f. ( , 1115 m, hévíz, 55 C, gázos) P a p p Sim o n HajdúszoboszÍAI. sz. f. ( , 1086,34 m, /p, 73 C, gázos) Hajdúszoboszló II. sz. f. ( , 2032,00 m, /p, 78 C, gázos) Karcag I. sz. f. ( , 1224 m, /p, 56 C, gázos) Karcag II. sz. f. ( , 801,7 m, 570 1/p, 54,5 C, gázos) Debrecen I. sz. f. ( , 1737,66 m, /p, 65 C, gázos) Debrecen II. sz. f. ( , 1038,6 m, /p, 63 C, gázos) Tiszaörs (1932, 1782 m, /p, 51 C, gázos) Ezeken kívül az alábbi fúrások kijelölésében vagy anyagának feldolgozásában szerepeltek intézeti tagok: Szeged, Anna-kút (1927, 953 m, 383 1/p, 47,8 C, gázos) Sc h m id t E. R. Szolnok ( , 956,6 m, 600 1/p, 53 C, gázos) H o ru sitzk y H. Széchenyi II. sz. f. (1936, 1257 m, /p, 76,6 0 ) V e n d l A., F ö l d v á r i A., M a jz o n L., T e l e k i G., Sc h m id t E. R. Pünkösdfürdő (1934, 556 m, /p, 25,4 C ) M a r o s I., V it á l is S. Margitsziget II. ( , 310,75 m, /p, 69 C ) Pá v a i-v a j n a F., V íg h G y. Margitsziget III. [ , (502,1 m), 236,5 m, /p, 41,6 C ] Pá v a i-v a j n a F. Várkerti f. (1938, 261 m, 281 1/p, negatív, 44,0 C ) H o r u s it z k y H., Sc h m id t E. R. Kaba (1937, 535 m, 495 1/p, 32,1 C, gázos) Sc h m id t E. R. Tétényi-úti kórház f. (1943, 536,5 m, 550 1/p, 49 C ) Sza la i T. Hévíz I. sz. f. (1941, 52 m, 206 1/p, 41,3 C ). P a p p F., Sc h m id t E. R. * A harkányi II. sz. termálkút 1887-ben készült: 47,7 m, 756 1/p, 64 C. 24 MÁFI Évi Jelentés évről

2 370 S c h m i d t E. R. Fenti kutak határozottan termálvízfúrásoknak tekinthetők, bár a kincstáriak főleg mint szénhidrogénkutató fúrások indultak. Időközben azonban vízkutatástól független célokra is mélyítettek fúrásokat, amelyek közül egyesek végül is hévizet szolgáltattak. így pl. a nevezetesebbek közül: az olajkutató fúrások köréből : Bükkszék 27. sz. f. [ , 325 m (510 m), /p, 40,2 C ] Sc h k é t e r Z., T e l e g d i R o t h K., M a jz o n L., V e n d l A., Sc h m id t E. R. Cserkeszöllő ( , 2311,5 m, 600 1/p, 96 C ) Schm idt E. R., T e leg d i R oth K., P a p p S. a szénkutató fúrások köréből: Sikonda, Mánfa II. sz. f. (1928, 418,9 m, /p, 35 C ) V itá lis S. Komló, XVII. sz. f. (1942, 874 m, 720 1/p, 48 C ) T e l e g d i R oth K. A második világháború után 1952-ben indult meg nagyobb arányban a céltudatos hévízfeltárás, mégpedig a Földtani Intézet Vízföldtani sztályának, ill. vezetőjének szakvéleményei alapján. Ezen idő alatt a kidolgozott szakvélemények száma (az 1941-es hévízi és az évi pannonhalmi szakvélemények hozzászámításával) 210. Az és között elkészült termálkutak száma 110. Ezek adatait részleteiben az alant megadott irodalomban, összefoglalóan pedig a Hidrológiai Tájékoztató évi májusi, jubileumi számában mutattam be. [Az ott hiányzó utolsó kút, mely egyben e periódus első kútja a Hévíz II. sz. fúrás ( , 47 m, 720 1/p, 42,8 C0)]. * * * és 1967-ben az 1. sz. táblázaton bemutatott 33 hévízkút készült el szakvéleményeink nyomán, illetve állott részben mélyítés alatt. Az összesen felsorolt 156, ill. a 4 egyéb célból történt fúrás nélkül 152 termálkút munkálataiban a Földtani Intézet tagjai csaknem valamennyiben résztvettek valamilyen formában. A szerző 1927 óta mint észlelő, konzultáns, műszaki vezető, földtani és hidrogeológiai anyagfeldolgozó, továbbá 1952 óta mint szakvéleményező, mintegy 144 kútnál működött közre. (A feltárt hévíz összmennyisége 123,5 m3/perc és ebből 109,7 m3 a 35 C -nál melegebb hévíz.) A felsorolt termálvízfúrások közül az 1966-ban lemélyítettek szakvéleményeim alapján készültek. Ezekhez az alábbi megjegyzések fűzhetők. A gödöllői hévízre telepített fúrást (108. sz.) tovább kellett volna mélyíteni, de mivel ez nehezen elhárítható műszaki nehézségekbe ütközött, s a magas térszín miatt úgyis csak negatív kúttal lehetett számolni, a kutató fúrást egyelőre beszüntették. A tatai fúrás (110. sz.) igazolta korábbi megállapításunkon alapuló ama véleményünket, hogy mint gyakorlatilag fedetlen, Ш. gyengén fedett karsztterületen a tatai tó környékén termálvíz feltárására nincs remény. Az 1967-ben készült termálkutak közül a Kisújszálláson, Makón, Baján, Szentesen, Fonyódon, Dávodon, Komáromban és Tolnatamásin újabb, az Uj-Szegeden, a Hódmezővásárhelyen, Földesen, Jászkiséren, Kisvárdán, Dévaványán, Debrecenben, Lipóton és Győrben létesítettek pedig korábbi szakvéleményeim alapján sűrítő fúrásokként készültek. A bajai fúrás tektonikailag erősen zavart területen, a harmadkori rétegsor

3 A Földtani In t. szakembereinek szerepe a hévízkutatásban 371 alatt, a várt mezozoikum helyett közvetlenül a paleozoikumba ért, úgy, hogy csak a pliocént lehetett megcsapolni. Szentesen ahol egy évtizede, 1958 óta folyik magas hőfokú, 80, illetve C közötti termálvizek feltárása és fűtési, fürdési, gyógyászati, kertészeti, mezőgazdasági stb. célokra való komplex hasznosítása az Új Barázda MgTsz III. sz. kútja hozamával méltán csatlakozik elődjeihez, éppúgy, mint a Felszabadulás MgTsz még befejezetlen kútja is. Fonyód a Balaton környékén általános földtani és tektonikai szempontból egyike azoknak a helyeknek, amelyek hévízfeltárás szempontjából számbajöhettek. A fúrás azonban sa jnos igazolta a szakvéleményben lefektetett azon aggodalmat, hogy a geológiai árok mélysége, valamint a pannon rétegsor közeli kiékelődése miatt a vízgyűjtő terület nem elég nagy ahhoz, hogy jó hévízszolgáltató szintekkel biztonsággal számolni lehessen. A miocén alatt az eocén és a triász hiányzik, 600 m-ben közvetlenül a paleozoikum következik. Dávodon a fúrással a 342 m-ben elért vastag és kemény helvéti konglomerátumot nem tudták áttörni. Hódmezővásárhelyen a vízföldtani viszonyok valamivel gyengébbek, mint Szentesen s ezért a vízhozamok és vízhőfokok is alacsonyabbak, de még mindig igen jók. Sokkal jobbak, mint J ászkiséren és Kisvár dán, ahol a pannon is lényegesen magasabb helyzetű. A komáromi fúrás elérte a triászt, de megcsapolása még további munkát igényel, éppúgy, mint a közvetlen befejezés előtt álló d ebreceni és a szentesi (Felszabadulás Tsz) fúrás, továbbá a G yőrött és L i póton folyamatban levő fúrások. A debreceni fúrás a régi kincstáriaknál mélyebb térszínen lévén, valószínűleg nagyobb hozamú is lesz. Lentiben a kutat az. K. G. T. fúrta. A gyenge vízhozamok valószínűleg a magas térszínnek és a vízadó szintek rossz porozitási viszonyainak tudhatok be. A rétegnyitások több mint 600 m-es szintkülönbsége is erre vall. Amellett ez a körülmény a megnyitott rétegek rövidzárlatát is valószínűsíti. * * * A termálvízkutatásban elért eredményeink nem magukban állók. Nem előzmények és nem következmények nélkül valók más téren sem. Egyrészt szoros kapcsolatban állanak az artézi vízfeltárás körül szerzett több évtizedes, nagyrészt személyes tapasztalatokkal, amelyek során évi artézi kút került szakvéleményeink alapján lemélyítésre, feldolgozásra és értékelésre. Segítették továbbá a termálvízfeltárás eredményességét a céltudatos kútfúrási, mélyföldtani és geomechanikaitektonikai előtanulmányok is. Másrészt a hévízkutatás hathatósan hozzájárult a jelentős mennyiségben és minőségben feltárt ásvány-, gyógy- és hévízen, valamint hőenergián kívül a tiszántúli földgáz és olaj feltárás tudományos alapszinten való előkészítéséhez, sőt Tápén az első alföldi, bőhozamú és így a kutatási kedvet nagymértékben serkentő olajkút létrejöttéhez. Az Intézet és tagjainak vázolt tevékenysége (1. ábra) tehát nemcsak tudományos, hanem gyakorlati, közegészségügyi és népgazdasági szempontból is rendkívül eredményes volt az elmúlt évtizedekben, de főleg az utóbbi másfél decenniumban. Teljesen megváltoztatta az egészséges ivóvízben, gyógyvízben, mezőgazdasági öntözővízben és természeti energiákban eladdig szegény Alföld képét és életét. Másutt 24*

4 372 S c h m i d t E. R G, 3 4 rh v CM o o C oo o -f r#i C_ n г*н r* * C I- C i rh CM c o t- c d Ci 00 C c T Ci Ci V h- (N 0 0 R C Г* R I 1 <oi c o C E C i C R C oo t H CM rh e. C ï> C IH CM R Ю t- t'* CM -*,-H rh o o, 1 U. M Cl M N N!M Ci Cl 2 Рч A h Рч P h A h 5 A h G A h Ph s tu ^ ai E :o GÄ R, 4 r l,_^ 2 e" S r-v R I- fi Î 2 c fi e fi 5 E см' Ф rh i i t>» i 00 r*> î >> i 2? 1 2? l- 00 r^ >» i 1 Ф 1 1, Ф Ф Öß r* н» t - ^ L" C V oo 00 -C CM v o ^ CJ Ю rh CM Ci Ci xf^ C i _2, R C i o r 1 C et * -H - ' 1 R Г* C o C i C Ci IH CM aß rt< CM Ю CM t- v o c d - CM CM CM CM rh1 "H 1 CM *o 0 R 0 0 o 0 E.2 Ö с" 00 R C C c T C Ci- ce CCI ri< L"» Ci C C TÍ1 C co vo 2 C- H vo - p fi fi "st "fi' fi fi fi <D Ф Ф -fi rfi 0 rfi 0-9 <3 Jfi R Æ o c T 00 s rh ^ B C D S à CM S rjî' É t-" â r* v R 1- C ^ o (N t- o c o C 00 r* C M L" C i R C i C co Sr-1 i' Ш 00 C C R R C V Ci o E. E E с с" CM,_r o ',_r CM ГН cm" «J Ô g +l T JZ o o R o > V C R C 0 0 L'- o «C R Tf' G ri' r*< G0 rh 1 1 rf Г* C CM vo o aß > e - 00 C c Ci _ rjt V I- CM CD r* I Й + 1 C C CM C " R0 6 4, ) m - ' ' aß R0 Ci o o ' o Я,~S C C CM oo o o c d eo * E v o CM Ci rf t" o C i C i Ci C Ci oo C CM o vo CM H C V -H C C C CM G -H E CM CM 00 -H 1 vo C i o c o L-r w_' C M C CM c i 1 C Ci oc" c d CM 00 C G0 C i 00 CM C i V ей H _>» N Ю U ' ф 'Сб ' S M * N Ю J= -fi J 3 A Ч Й 'CÖ co >. ' ф -3 сб U p сб w C S3 л J o 'S H P i c o n f " 2 o i>j -H Сб сб < g Cl fi N ~ P~ fi tl il rb s Ф ci сб on co > Ul H s 0 2 Í 3 G o : H S3 G y ő r tau Ф > Pi Pi > o ïfi N m s * o :ü T3 :0 E C C C C C C CD C co co co *3 C с C C C co C g CM Ci Ci Ci Ci C i Ci Ci Ci C i Ci Ш ~ E C ci 0 * C M cô ri^ V c d tp oô C i C i - ' o o o W 1 1 H 1

5 A Földtani Int. szakembereinek szerepe a hévízkutatásban 373 ю Tf* c e 0 СО с" 01 of l с с е ю o i с t- -ч ^ с е 0 5 ОС X c e X се сг st a si ei О " «м 5 S Г Е S b S S ЮЮС l ю ю ю X Ю ю c Ir- с е of О. 05 I - P 0 5 с е г г * Ф О! 01 С~ О X I l ОлОл N гч >> 1 1 X >> 1 > с 1 > 1 fc 'О О! X Ir 1 :o 0 5 I - X X l l ю ю i o I Ul ű 0 5 с X 0 5 ч * 1 "Ч ч* с - ' О! >"Ч I rí- ^ С <э ю C i g Е Z Xю ce of l 33,4 (1249 m-ben) с ю 74,0 (1067 m-ben) 100,0 (2вв0т-Ъеп) са. в à t l of l ф ^ ч* I ^ l o ' C i l *l 44,0 (680 m-ben) с g X I- О l се ООО се Ю ю О ói " -V гч of Ю1> l <X се О 05Г с О l СО r j- с с 4 1-^ + + ~г ю I- írói X rt О ОСОЮ 1-0 СО X 0 5 l Ci X 110,0 (2200 m-ben) : Il Рч ев Д Дй 4 0 ев ев ^ Х5 3 «2Î e l ; ей <2 е; я-'3 J) «N -t_> О СИ О <в S s Б

6 374 S c h m i d t E. R. táblázat folytatása L - 00 T* ю Й - ' М1 1 2 ^ с ^ М~^ i> ^ 05 ю-_- 2- S 1236 lyen) -659 lyen) 752 [yen) E so > й с, g!~ s -3-Р+» О Й г* Мд 2 л S-H ' ей ей ; $ "Й Я ей й t s * 3 S3 S. *«в М 1 " 1 О I Гс. 2 Е + >> Е Е ь < C N О <М 04 2 ь 2 Я Мнн N О} Н 15 g 'I 45? W Mi >> ti й g MM g S ев й 2 * ев * > ^»0 Рч Ой ä.g с fe И й* >> ^ О 'ей 'iâ О 13 *5 н «а в й» О Д N О Я Shг* Ä N (N (М

7 A Földtani Int. szakembereinek szerepe a hévízkutatásban 375

8 376 Láng G. is, de különösen Szentesen, Szeged vidékén, ahol máris az ott újabban feltárt hévízre, földgázra és olajra alapozott virágzó strand-, és fürdőélet, vízisport, vízgyógyászat, továbbá meleg vízzel ellátott s geotermikus energiával fűtött új városrészek, primőr virág- és konyhakertészetek, helybéli földgázzal, olajjal üzemelt modern gyárak vannak egyre fokozódó tempóban kialakulóban. A hévíz és hőenergiájának többirányú hasznosítása még az alábbi helyeken folyik : Budapest (Margitsziget és városligeti fúrások), Bük, Cserkeszőllő, Dévaványa, Eger, Győr, Gyula, Harkány, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hévíz, Nagykőrös, Nagyszénás, Szolnok, Tiszaföldvár, Tiszaörs, Tótkomlós, Túra, Túrkeve, Zalakaros. AJÁNLTT KIEGÉSZÍTŐ IRDALM Sc h m id t E. R. 1934: A debreceni I. sz. kincstári gázos kút hidromechanikai viszonyai és az azokból levonható általános tanulságok. Bány. és Koh. Lapok. 18. Sc h m id t E. R : A kincstár csonkamagyarországi szénhidrogénkutató mélyfúrásai. Földt. Int. Évk Sc h m id t E. R. 1940: A tiszántúli földigáz kérdés mai állása. Földt. Közi Sch m idt E. R. 1945: Magyarország energia készletei ásványszénben, tőzegben, ásványolajban és földigázban. Székesfőv. kiadv. Sc h m id t E. R. 1947: Magyarország ásvány-nyersanyagai. Faust könyvkiadó. Sc h m id t E. R. 1962: Hévizeink és a hegységszerkezet összefüggései Budapesten. Hidr. Táj. S c h m id t E. R. 1964: A hévízkutatás módszerei és eredményei Magyarországon. Földt. Int. É v ijei ről, II. pp Sc h m id t E. R. 1964: Hévízkutatás és a geotermikus grádiens. Földt. Int. Évi Jel ről, pp Schm idt E. R. 1965: Az 1963-ban készült termálkutakról és a hévízfeltárásról általában. Földt. Int. É v ije i ról, pp S c h m id t E. R. 1965: A magyarországi hévízkutatás rövid története. Hidr. Táj. Sc h m id t E. R : A hévízkutatás terén ben elért eredményeink. Földt. Int. Évi Jel ről. S c h m id t E. R. 1967: A hévízfeltárás adottságai és lehetőségei Magyarországon. Hidr. Táj.,,50 éves. Sch m idt É. R : Magyarország termál- és ásványvizei. Hidr. Táj. S c h m id t E. R. és munkatársai 1962: Magyarország Vízföldtani Atlasza. Földt. Int. kiadv. Sc h m id t E. R. és munkatársai 1962: Vázlatok és tanulmányok Magyarország Vízföldtani Atlaszához. Földt. Int. kiadv. U r b a n c s e k J. 1963: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere, I II. VF. kiadv. VITUKI 1965: Magyarország hévízkútjai. Hévízkútkataszter. РОЛЬ СПЕЦИАЛИСТОВ ИНСТИТУТА В ИССЛЕДОВАНИЯХ ТЕРМАЛЬНЫХ ВОД С ОСОБЫМ ВНИМАНИЕМ НА СКВАЖИНЫ, ПРОБУРЕННЫЕ В гг. Э. Р. Шмидт Рабты п вскрытию термальных вд на территрии Венгрии начались в 1866 гду. На пртяжении блее чем 100 лет специалисты Венгерскг гелгическг института занимали ведущее плжение в этй бласти. Пинерами в этй рабте в главе с грным инженерм Вилмшем Жигмнди вы-

9 A Földtani Int. szakembereinek szerepe a hévízkutatásban 377 ступили Й. С аб, М. Х анткен, К. Х фманн, Л. Лци и Й. Штюрценбаум. Несмтря на т, чт при бурении скважин Харкань, на стрве Маргит и скважины I в Варшлигете в Будапеште между 1866 и 1878 гдами были дстигнуты значительные успехи, н из-за двльн прдлжительных перерывв рабты были прдлжены между двумя мирвыми вйнами разведчным бурением скважин на углевдрды (Надьхртбадь, Хайдусбсл I II, Карцаг I II, Дебрецен I II, Тисаёрш), места бурений ктрых были устанвлены Ф. П аваи-в айна, а научная брабтка материалв была существлена Э. Р. Шмидтм и ег струдниками. Между 1927 и 1941 гдами скважинами были вскрыты термальные вды для бань и купален кммунальнг хзяйства и для частных лиц в грдах Сегед, Сльнк и Будапешт (Пюнкёшд- Люрдё, Варшлигет II и стрв Маргит II III, Варкерт, бльница на ул. Тетеньи), Каба и Хевиз, в этих рабтах принимали участие рабтники института Э. Р. Шмидт, X. Х рушицки, А. В ендл, И. М арш, Ш. В италиш, Ф. Паваи- Вайна, Дь. Виг, Т. С алаи. Между 1928 и 1943 гдами в нескльких случаях в время пискв нефти и угля были вскрыты термальные вды в местах Шикнда, Бюкксек, Черкесёллё, Кмл (при участии 3. Шретера, К. Т елегди Рта, Л. Майзна, А. Вендла, Э. Р. Шмидта, Ш. Паппа и Ш. В италиша). Псле втрй мирвй вйны в 1952 г. были начаты в бльшм масштабе рабты п вскрытию термальных вд на снвании экспертиз руквдителя гидр-гелгическг тдела института Э. Р. Шмидта, так между 1952 и 1965 гдами был прбурен 110 термальных скважин, ктрые упмянуты в библиграфии. На снвании наших экспертиз в 1966 и 1967 гдах дни скважины на термальные вды уже прбурены, другие нахдятся в стадии бурения и приведены в таблице, нахдящейся в прилжении к даннй статье. (В первй графе таблицы нахдятся прядквые нмера скважин, ктрые являются прдлжением скважин, перечисленных в майскм нмере журнала «Hidrológiai tájékoztató» за 1967 г.; в других графах указаны: 2) гд бурения; 3)местнахждение скважины; 4) выста над урвнем мря; 5) глубина скважин в м; 6) пьезметрический урвень в м; 7) дебит в л/мин; 8) рабчий урвень вды ± м ; 9) температура в забе скважины С ; 10) температура на устье скважины С ; 11) гетермический градиент м/с ; 12) глубина перфрации в м; 13) гелгический взраст**; 14) л/мин на п. м.; 15) кличеств выделяемг тепла при температуре свыше 10 С ккал/л в мин.) За 101 гд из 156 скважин, прбуренных с различными целями, 152 скважины для плучения термальных вд были прбурены рабтниками нашег института. Автр принимал участие в бурении 144 скважин. Общий дебит вскрытых вднсных гризнтв термальных вд сставляет 123,5 м3/мин, из них 109,5 м3/мин с температурй вды свыше 35 тепла. Крме тг, в пследнее время с писками и разведкй термальных вд были связаны рабты п сставлению ежегдных экспертиз на артезианских клдцев и бльшй бъем бурвых рабт на минеральные и лечебные вды, а также научне бснвание пискв-разведчных рабт на нефть и газ в райне Затиссья и вскрытие на низменнсти первй залежи нефти в Тапе кл Сегеда. Деятельнсть рабтникв нашег института сбенн ширк развернулась в течении пследних плутра десятилетий не тльк с научнй тчки

10 37S S c h m i d t E. R. зрения, a и с практическй, с тчек зрения здравхранения и нарднг хзяйства. В связи с этим на Венгерскй низменнсти, д сих пр беднй на вду, разительн изменилсь плжение в тншении питьевй вды, лечебнй, для пливки плей и в тншении теплвй энергии. Т же саме призшл и в других местах, сбенн в райнах гг. Сентеш и Сегед, где псле вскрытия термальных вд, залежей прирднг газа и нефти ширк развернулсь стрительств бассейнв, бань, вдлечебниц и пявилась взмжнсть развивать различные виды вднг спрта; нвые жилые кварталы грдв стали тапливаться при пмщи гетермическй энергии и грячими вдами, развилсь парникве хзяйств, и различные фабрики и завды стали рабтать на местнм прирднм газу и нефти. Крме вышеупмянутг термальные вды и энергия тепла нашли разнбразне применение в следующих местах: Будапешт (скважины на стрве Маргит, в Варшлигете, скважина кл мельницы Пашкал), Бюкк, Черкесёллё, Деваванья, Эгер, Дьёр, Дьюла, Харкань, Хайдубёсёрмень, Хайдунанаш, Хайдусбсл, Хевиз, Надькёрёш, Надьсенаш, Сльнк, Тисафёльдвар, Тисаёрш, Тткмлш, Тура, Туркеве, Залакарш.