Téma fontossága. Adósságkonszolidáció, kompenzációs fejlesztés. Magyarország Alaptörvénye

Átírás

1 Téma fontossága Adósságkonszolidáció, kompenzációs fejlesztés Települési önkormányzatok fokozatos túlterhelése Települési önkormányzatok eladósodottságának növekedése A teljes közigazgatás átalakítása 2010-től: Jó Állam Fejlesztési Koncepció Új önkormányzati törvény kialakítása (2011) A i önkormányzatok támogatásának új alapokra helyezése A területi közigazgatás átalakulásának lépései (kronológia) január 01. Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok létrehozása január 03. első kormányablakok megnyitása január 01. Megyei Intézményfenntartó Központok létrejötte január 1. Járások kialakítása, melyek az államigazgatás legkisebb területi (lokális) egységei január 01. Általános ügyintézési határidő 30-ról 21 napra csökkentése 2013-tól E-közigazgatás fejlesztése Helyi önkormányzatok adósságállomány növekedése Magyarországon 2002.: 191 Mrd Ft 2010.: Mrd Ft Növekedés okai: Többlet feladat ellátáshoz nem társult többlet finanszírozás Önkormányzati vagyon fenntartásához, felújításához nem volt elegendő forrás Pályázatok legtöbbjéhez önerő biztosítása szükséges, melyet hitelből tudtak megvalósítani Felelőtlen gazdálkodás, felelőtlen beruházások 2008-as gazdasági válság hatása Deviza alapú hitelek Magyarország Alaptörvénye A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja. Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult. A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti. Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról évi XXV. törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról törvény célja, hogy szabályozza a helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására irányuló adósságrendezési eljárást, ennek során a hitelezőknek hatékony jogvédelmet biztosítson, és az eljárás eredményeképpen pedig elősegítse a helyi önkormányzatok átgondolt, felelősségteljes gazdálkodását. Az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozó polgári nemperes eljárás. Az adósságrendezési eljárást a helyi önkormányzat, továbbá annak hitelezője kezdeményezheti. A polgármester (a főpolgármester), megyei közgyűlés elnöke a helyzet fennállásáról a pénzügyi bizottságot haladéktalanul tájékoztatja (ha van), és a képviselő-testületet, illetve a közgyűlést 8 napon belül összehívja. A képviselő-testület a fizetési kötelezettségek rendezésére határozatot hoz, vagy felhatalmazza a polgármestert az adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére. A pénzügyi gondnok az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását, a jogszabályokban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének ellátását. A képviselő-testületi ülésre készült költségvetést érintő előterjesztésekhez a pénzügyi gondnok véleményét csatolni kell. Kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetők. 1

2 A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodott 2012-ig: a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító i önkormányzat nem vállalja; a természet és a társadalom megyében levő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról; a megyei könyvtári szolgáltatásokról, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról; az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett i önkormányzat nem vállalja, a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról; a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; továbbá gondoskodik egyes, szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról; az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, közreműködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában, valamint részt vesz a területi információs rendszer kialakításában. biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését. törvényi kötelezettségeinek teljesítésén túl szabadon vállalhat olyan közfeladatokat, amelyeket törvény nem utalt más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, illetve amelynek gyakorlása nem sérti a megyében levő községek és városok érdekeit. Területi önkormányzat A megyei önkormányzat feladatai 2012-től: területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. Megyei önkormányzat A megyei önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés. A megyei közgyűlés elnöke - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt. Adósságkonszolidáció 0. ütem évi CLIV. Törvény a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről A megyei önkormányzatok vagyona és vagyoni értékű joga január 1-jén állami tulajdonba kerültek. Ezek: a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga, a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok, és az általuk fenntartott intézmények folyószámla-, betét-, és értékpapír-állománya leltár szerint, a megyei önkormányzatok tulajdonában lévő jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a megyei önkormányzat tulajdoni hányada erejéig) Megmaradó vagyon: a megyei önkormányzat hivatalának működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyon, a megyei önkormányzat fenntartásában lévő színház és előadóművészeti szervezet, Egyéb vagyon (tv-ben) A Magyar Állam december 30-ai hatállyal átvállalta a megyei önkormányzatok december 30-án fennálló adósságát és annak járulékait, a Fővárosi Önkormányzat adósságállományából azon december 30-án fennálló tartozásokat és azok járulékait, amelyek kifejezetten és nevesítetten az átvételre kerülő intézményekhez, az általuk ellátott feladatokhoz kapcsolódóan keletkeztek Járások feladat ellátása (2013. január 1-től) Minden területi szintű államigazgatási feladat Intézményfenntartás (alapszintű oktatás: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)) Tankerületi központok ( ) Járási Kormányablakok működtetése Eddig a jegyző - kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője - hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek átvétele (köv. dia) a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi, körzeti, városi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek átvétele 1.) Okmányirodai feladatok 2.) Szociális igazgatási feladatok 3.) Kommunális igazgatással kapcsolatos feladatok 4.) Menekültekkel kapcsolatos feladatok 5.) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos feladatok 6.) Földügyi igazgatással kapcsolatos feladatok 7.) Hegyközségi szervezettel kapcsolatos feladatok 8.) Állatvédelemmel, állattartással kapcsolatos feladatok 9.) Honvédelemmel kapcsolatos feladatok 10.) Ipari igazgatással kapcsolatos feladatok :Távhő, Villamosenergia, Földgáz 11.) Kereskedelmi igazgatással kapcsolatos feladatok 12.) Vízügyi igazgatással kapcsolatos feladatok 13.) Kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatok 14.) Oktatással kapcsolatos feladatok 15.) Növényvédelmi igazgatással kapcsolatos feladatok 16.) Ingatlanvállalkozással kapcsolatos feladatok 17.) Közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok 18.) Környezetvédelmi igazgatással kapcsolatos feladatok 2

3 Adósságkonszolidáció I. ütem október: A Magyar Állam bejelenti az adóságkonszolidációt dec. 28.: 5000 fő alatti önkormányzatok teljes adósságkonszolidációja 1710 db érintett, 3848 db szerződés 73,3 Mrd Ft átvállalt adósság Adósságkonszolidáció II. ütem 5000 fő feletti i önkormányzatok részleges adósságkonszolidációja június 30.-ig Mértéke: 40-70% közötti mértékű, egyéni elbírálás 279 db érintett önkormányzat 1033 Mrd adósságból 614 Mrd Ft került átvállalásra február 28.: összes i önkormányzat adósságának teljes átvállalása 509 db érintett önkormányzat és társulás 1875 db szerződés 456,75 Mrd Ft adósság átvállalása Banki részvétellel történő adósságátvállalás Bank kifizeti (elengedi) az adósság 7%-át Adósságkonszolidációval nem érintett ek fejlesztési kompenzációja 1176 érintett i önkormányzat 1. Meghívásos pályázat lebonyolítása április között összesen 50 Mrd Ft fejlesztési célú támogatás év 12,5 Mrd Ft kifizetés az összes 3000 fő alatti eknek és 16 db 3000 fő feletti nek 100 fő alatti ek 1,5 millió Ft-ot kaptak 10 ezer fő feletti ek 200 millió Ft-ot kaptak év 12,5 Mrd Ft kifizetés a többi érintett nek : második ütem, újabb pályázattal kifizetések 3

4 Az adósságkonszolidációban részt nem vett ek fejlesztési célú kompenzációja Település méret 100 fő alatti lakosságszámú Pályázható maximális kategóriába tartozó 2014-ben támogatást kapott átlag támogatás ek összes támogatása forint, , fő lakosságszám forint , fő lakosságszám forint , fő lakosságszám forint , fő lakosságszám forint , fő lakosságszám forint , fő lakosságszám forint , fő lakosságszám közötti fő feletti lakosságszámú forint , forint , A kompenzációval érintett ek megoszlása megyei szinten 2014-ben Bács-Kiskun 3,98% Zala 12,89% Baranya 10,90% Békés 0,85% Veszprém 12,04% Vas 12,70% BAZ 9,38% GyMS 7,87% Csongrád 0,85% Fejér 1,71% Tolna 1,71% SzSzB 3,89% Somogy 8,82% Hajdú-Bihar Heves 0,76% JNSz 3,22% K-E 1,14% Pest Nógrád 2,84% 1,71% 2,75% 4

5 Következmények A i önkormányzatok adósságmentesen tervezhették a évet, as tervezési időszakban a i pályázatok benyújtása nem veszélyeztetett, Deviza árfolyamok ingadozása már nincs hatással a i önkormányzatok költségvetésére, Az önkormányzatok feladat ellátása nincs veszélyben az adósság miatt, Fejlesztési támogatáshoz jutottak az adósságot fel nem halmozott önkormányzatok, melyet építési, felújítási, eszközbeszerzési, rendezési terv készítési célra használhattak fel, Az állam számára nem jelent külön terhet az adósság átvállalása, mert az önkormányzatok adóssága 2010 óta a központi költségvetés része, eddig is csak állami segítséggel tudták az önkormányzatok az adósságukat fizetni. A i önkormányzatok gazdálkodása ellenőrzötté vált, nem pályázhatnak csak engedéllyel, nem vehetnek fel hitelt csak szigorú feltételekkel, Aránytalan támogatások?! Ha a 10 ezer lakos feletti önkormányzatnak 100ezer forint adóssága volt, mely átvállalásra került, nem kaphat 200 millió forintos kompenzációt. 5