Az atombomba története

Átírás

1 Az atombomba története

2 Szegedi Péter TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék Déli Tömb es szoba vagy 6670-es mellék és

3 Tematika 1. A magfizika rövid története: A radioaktivitás szisztematikus kutatások és véletlen felfedezések (Becquerel, Curie). Tudományos iskolák (Rutherford, Bohr, Oppenheimer, Sommerfeld). Magmodellek (Yukawa). A magátalakítások elmélete és gyakorlata (Einstein, Rutherford). Az urán bomlása (Hahn, Meitner).

4 2. A láncreakció (Szilárd). A német bomba (Hahn, Heisenberg). Fizikusok egymás közt (Bohr, Heisenberg). Levél az elnökhöz (Einstein, Szilárd, Wigner). Fizikusok és politikusok.

5 3. A Manhattan terv. Az atomreaktor megépítése (Fermi, Wigner). Los Alamos (Oppenheimer). Katonák és fizikusok. Tudományos projektek.

6 4. Hirosima és Nagaszaki: A háborús helyzet. A bombák ledobása. Politikusok, katonák és fizikusok.

7 5. A bombák hatása Japánban és az Egyesült Államokban 1945-től napjainkig. A bomba fizikai és fiziológiai hatásai. A szovjet bomba: Személyi kultusz és fizika. 6. A hidrogénbomba: Hidegháború. Teller háborúi. Az Oppenheimer-ügy.

8 7. A szovjet hidrogénbomba: Fizika és polgárjogi mozgalom (Szaharov). 8. A leszerelési tárgyalások logikája: Kard és pajzs.

9 9. A nukleáris fegyverzet fejlesztésének fizikai elvei és gyakorlata: Speciális célokra speciális bombák (neutronbomba stb.). 10.A hordozóeszközök fejlődésének stratégiai következményei.

10 11.Bombák, stratégiák és leszerelési tárgyalások a hidegháború végén. 12.A kishatalmak bombái: Az iszlám bomba. 13.Vizsgazárthelyi.

11 A magfizika rövid története lumineszcenciakutatások közben Antoine Henri Becquerel ( ) felfedezi a rádiumsók természetes radioaktivitását (1896)

12 véletlen felfedezések és szisztematikus kutatások a tudományban Maria Sklodowska-Curie ( ) felteszi, hogy a radioaktív sugárzás atomi tulajdonság (1896)

13 fizikai-kémiai szeparáció: tórium, polónium, rádium ( )

14 kitérő (a) nők (szerepe) a (mag)fizikában I. Maria Sklodowska élete

15 M. Curie első - Becquerellel és Pierre Curie-vel közös - (fizikai) Nobel-díja ( ) Pierre halála (1906) Jelölés a Francia Akadémia tagjai közé (1910) A Langevin-botrány (1911) M. Curie második (kémiai) Nobel-díja (1911) Irène és Frédéric Joliot-Curie Nobel-díja (1935)

16 Ernest Rutherford ( ) felfedezi az α és β sugarakat, valamint a radont (1899)

17 Paul Ulrich Villard ( ) felfedezi a γ sugárzást (1900) M. Curie szerint a β negatív töltésű, az α is részecskékből áll (1900) Becquerel a β-ról megállapítja, hogy hasonlít a katódsugárzáshoz (e/m arány, 1900) felfedezi a radioaktivitás ionizációs, fiziológiai stb. hatásait (1901)

18 M. Curie előállítja a tiszta rádiumsót (1902) Rutherford megalkotja a radioaktív bomlás elméletét - az atomok átalakulása (1902) megállapítja, hogy az α sugarak pozitív töltésű részecskék, megjósolja a transzuránokat (1903)

19 Jean Baptiste Perrin ( ) planetáris atommodellje (1905) Thomson kidolgozza a tömegspektrometria alapelvét (1907)

20 Rutherfordék eszközt alkotnak a töltött részecskék észlelésére (Geiger-cső, 1909) bebizonyítja, hogy az α részecskék kétszeresen ionizált He atomok M. Curie fémrádiumot állít elő (1910)

21 Rutherford α bombázással felfedezi a cm átmérőjű atommagokat ( ) Thomson az izotópokat vizsgálja ( )

22 Henry Moseley ( ) röntgen-vizsgálatokkal kimutatja, hogy az atommag töltése azonos a rendszámmal (1913) Niels Bohr ( ) megalkotja atommodelljét (1913)

23 A tudományos iskolák szerepe Rutherford (Cavendish Laboratórium): Bohr, Chadwick, Cockroft, Walton, Geiger, Hariton, Kapica, Moseley, Oliphant, Blackett, Soddy, Oppenheimer Sommerfeld (München): Heisenberg, Pauli, Rabi, Debye, Bethe, Heitler, Landé, Seeliger Bohr (Koppenhága): Fock, Heisenberg, Hevesy, Kramers, Oppenheimer, Slater, Wheeler Oppenheimer (Berkeley): Bohm, Rabi

24 Rutherford végrehajtja az első mesterséges magátalakítást (1919) nitrogén-14 + hélium-4 oxigén-17 + hidrogén-1 felfedezi a protont ( ) feltételezi a neutron létezését (1920)

25 magtömegspektrometria - Francis W. Aston ( ), 1920 Wolfgang Pauli ( ) feltevése a magspinről (1924) a kvantummechanika ( )

26 az α sugárzás kvantummechanikája: G. Gamow ( ) alagúteffektusként magyarázza (1928)

27 gyorsítók: E. O. Lawrence ( ) - Berkeley (1929)

28 magspektrum: β sugárzás neutrino - Wolfgang Pauli ( ),

29 Bohr magfizikával foglalkozik (1930-) John Douglas Cockroft ( ) és Ernest Walton ( ) protonbomázással felhasítják a litium (majd a bór) magját (1932) p + Li-7 + neutron - James Chadwik ( ), 1932

30 kozmikus sugárzás, pozitron P. A. M. Dirac ( ), C. D. Anderson ( ), 1932

31 Rutherford igazolja a tömegenergia ekvivalenciát (E = mc 2 ) magátalakuláskor (1933) Bohr felvázolja az atommag folyadékcsepp modelljét (1936)

32 Magerők, mezonok (1936-): H. Yukawa ( )

33 Maghasadás (urán + neutron, 1938): O. Hahn ( ), L. Meitner ( )

34 kitérő a nők szerepe a (mag)fizikában II. Lise Meitner élete 2. nőként doktorált fizikából Bécsben (tanára Boltzmann volt) berlini fogadtatása Plancknál és az Intézetben kísérleti és elméleti tevékenysége a maghasadás kapcsán

35

36 Bohr és John A. Wheeler ( ) a cseppmodelben értelmezik a maghasadást (1939)

37 Enrico Fermi ( ), Frédérick Joliot-Curie ( ), Szilárd Leó ( ) és mások a láncreakció ( )

38 Albert Einstein ( ), Szilárd, Teller Ede ( ) és Wigner Jenő ( ) levél F. D. Roosevelthez (1939)

39

40 Louis A. Turner ( ) és Glenn T. Seaborg ( ) a plutóniumról ( ) Bohr és Heisenberg találkozója a megszállt Koppenhágában (1941) [Michael Frayn: Copenhagen]

41 A Manhattan-terv energia-előállítás atommagok átalakításával

42 az energiatermelés mértéke hasadás: 1 db urán MeV=3,2x10-11 Joule Mo. éves energiaszükséglete: kb. 20 t urán-235 = 50 Mt szén 1 kg urán US polgár 1 évi energiaszükséglete fúzió 1 kg deutérium-trícium 676 US polgár 1 évi energiaszükséglete

43 a maghasadás problémái a láncreakció megvalósításának nehézségei izotóparány természetes urán-235: 0,7%; urán-238: 99,3%

44 dúsítás 0,86%-os tömegkülönbség kaszkádmódszer neutronlassítás (moderálás) H-1, hidrogén víz H-2, deutérium nehézvíz Be-9, berillium C-12, grafit paraffin viasz (20-40 n-es C n H 2n+2 )

45 a kritikus tömeg a folyamat vizsgálata szabályozott láncreakció reaktorépítés» neutronelnyelők: kadmium, bór

46 A német atombomba kritikus tömeg grafit moderátor idő és pénz

47 Fermi (Szilárddal és Wignerrel) megépíti az első atomreaktort ( )

48

49 Szilárd máglya ötlete grafittéglákban (315 t) urániumgömbök (6 t) szabályzórendszer kadmiumrudas automatika kadmiumrudas vészleállító (Safety Control Reserve Axed Man) bóros vizesvödrök

50 A Manhattan-terv ( ) Vannevar Bush ( ) Leslie R. Groves ( )

51 uránszeparáció (dúsítás) Oak Ridge elektromágneses (UCl 4 Lawrence) gázdiffúziós (UF 6 Harold C. Urey ( )) hődiffúziós Philip Hauge Abelson ( )

52 a plutónium előállítása Hanford Arthur Holy Compton ( ) 1200 t grafit t urán + vízhűtés 250 MW + plutónium

53

54 a bomba elkészítése Los Alamos Julius Robert Oppenheimer ( ) a pukkanás probléma az uránbomba az ágyú megoldás

55 a plutóniumbomba az implózió Seth Neddermeyer ( ), Neumann János ( ), Teller Ede, George B. Kistiakowsky ( )

56 az elméleti osztály Hans Albrecht Bethe ( ), Richard P. Feynman ( )

57

58 A Trinity kísérleti robbantás Alamogordo (1945. július 16. 5:30)

59 A Manhattan-terv következményei a tudományra a katonai költségvetésre a tudományos költségvetésre a tudomány külső viszonyaira nézve

60 Hirosima és Nagaszaki A döntés tudósok ellene: Szilárd, Urey a demonstráció ötlete

61 mellette: Oppenheimer és a többség a tudósok felelőssége politikusok: Harry S. Truman öröksége a háború gyors befejezése feltétel nélküli fegyverletétel a Szovjetunió katonák: Groves

62 Hirosima (1945. augusztus 6.)

63 Enola Gay

64 t TNT (1 g TNT = kalória = J) az urántöltet 1%-ából körüli azonnali haláleset, sebesült + évek

65 összehasonlításként: március 9-10-én éjjel 334 B-29-es két órán át dobott gyújtóbombákat Tokióra, a tűzvihar eredménye nél több halott 40 km 2 -es területen teljes rombolás

66

67 Mandzsúria megtámadása (augusztus 8.) Nagaszaki (augusztus 9.) t TNT 1 kg Pu (a 10-ből) azonnali haláleset, sebesült + évek

68 fegyverszüneti tárgyalások Japán megadja magát (1945. szeptember 2.) a bombák politikai hatása Japánban az Egyesült Államokban az önálló brit bomba reaktorépítés (1946) C. R. Attlee döntése (1947) William George Penny ( ) kísérleti robbantás (1952) Monte Bello szigetek (Nyugat-Ausztrália)

69

70 hadrendbe állítás bombázókon (1954)

71 A bomba fizikai hatásai

72 röntgensugárzás tűzgömb (10 M K)

73 robbanás (hőmérséklet- és nyomásemelkedés) lökéshullám (nyomásnövekedés és szél)

74 fény időleges vagy végleges vakság hő tűzvihar, megégés ionizáció szélessávú rádiósugárzás (EMP) neutron- és gammasugárzás közvetlen hatások és radioaktív anyagok

75 kihullás (fallout) helyi sugárfertőzés bolygóméretű a sztratoszférán át, hosszú felezési idejű izotópokkal (stroncium-90, cezium-137) esetleg károsítja az ózonréteget, nukleáris tél

76

77 A szovjet bomba I. V. Sztálin tisztogatásai a 30-as években uránium hasadása neutronkibocsátással láncreakció (1939) Julij Boriszovics Hariton ( ), Jakov Boriszovics Zeldovics ( )

78 uránium-235 és nehézvíz SzTA Uránium Bizottság (1940) a munka megszakad az invázió miatt (1941) Georgij Nyikolajevics Fljorov ( ) levele Sztálinhoz (1942) Igor Vasziljevics Kurcsatov ( ) megbízatása (1943)

79 100 tudós dolgozik az urániummáglyán, az uránium- és plutóniumbombán, valamint az izotópszeparáción (1944) Berija átveszi a vezetést (1945) reaktor működik Moszkvában (46)

80 Klaus Fuchs ( ) szerepe Arzamasz-16 (Szarov)

81 tenyésztőreaktor az Uralban (48)

82 Dmitrij Ivanovics Blohincev ( ) átmenti a kvantummechanikát a bomba

83 kísérleti robbantás Szemipalatyinszk (1949. aug. 29.)

84

85 a két nagyhatalom atomfegyvereinek száma 1960-ig

86 A hidrogénbomba megépítése és a hidegháború kezdete Fermi és Teller beszélgetése a deutérium hasadási bombával való begyújtásáról (1941) H-2 + H-2 He-3 + n + 3 MeV

87 Emil Konopinski ( ) javaslata a trícium felhasználására (1942) H-2 + H-3 He-4 + n + 18 MeV Teller mellékfeladata a Manhattan-tervben Szilárdék figyelmeztetése a fegyverkezési versennyel kapcsolatban (1945)

88 Atomenergia Bizottság ( ) Teller klasszikus szuperbomba-terve: folyékony deutériummal tele cső végén hasadási bomba George F. Kennan hosszú távirat -a Moszkvából és Churchill beszéde Fultonban (1946 febr. 22. ill. márc. 5.) elszigetelés (containment) Truman-doktrína (a status quo fenntartása gazdasági és katonai eszközökkel) dominó elv

89 a Marshall-terv Nyugat- Európának az amerikai befolyás növelésére ( ) a Szovjetunió által támogatott baloldal kerül hatalomra Kelet- Európában (-1948) a hidegháború első csúcspontja ( )

90 szovjet kísérlet Nyugat-Berlin blokádjára a légihíd ( ) a NATO megalakulása (1949) Oppenheimer negatív döntése a hidrogénbombáról (1949) a korai nukleáris elrettentés (deterrence az agresszor számára elfogadhatatlanul nagy veszteséggel való fenyegetés) problémái:

91 valójában nem akadályozza meg a hagyományos hódító háborút nem alkalmas polgárháború, forradalom esetén a monopólium kétséges és rövid életű (pozitív visszacsatolású) fegyverkezési versenyhez vezet növekszik a kockázat a háborúra a költségvetési deficitre a polgárjogok korlátozására a katonai-ipari komplexum hatalmára a koreai háború ( )

92 Stanislaw M. Ulam ( ) ötlete: a hasadási bomba mint begyújtó (1951) sűrítés lökéshullámmal a Teller-Ulam konfiguráció sugárzási implózió

93

94 George: egy hasadási bomba begyújt egy kis (g) deutériumtrícium keveréket Eniwetok-atoll (1951. V. 9.)

95 Teller létrehozza a Lawrence Livermore Laboratory-t (1952)

96 Mike: 82 tonna, hűtött (-250 C) folyékony deutérium ember munkája, Eniwetok (1952. november 1.): 10 Mt TNT, 2 km átmérőjű 50 m mély vízalatti kráter, 80 Mt talajhiány

97 a belső ellenség a hidegháborúban az Oppenheimer-ügy (1953) Bravo: hordozható szilárd lítiumdeuterid (lítium-6 + n He-4 + T + 4,8 MeV) bomba 15 Mt (1954. március 1. Bikini-atoll) a kihullás elérte a Szerencsés Sárkányt (Fukuryu Maru)

98

99 A szovjet hidrogénbomba a program kezdete ( ) Andrej Dimitrijevics Szaharov ( )

100 Szaharov első ötletei: a TOKAMAK és a Szlojka kémiai implózió U-238 burok magas nyomás és hőmérséklet hasadási n + Li T + D gyors n hasadás T

101 az első szovjet termonukleáris robbantás lítiumdeuterid, kb. 400 kt (Szemipalatyinszk, augusztus 12.), aminek 10%-a fúziós energia embert kellett kitelepíteni a sugárzás miatt

102 az AO ötlet (1954) az első szovjet hidrogénbomba (1955. november 23.) repülőgépről ledobott igazi bomba: 1,6 Mt a töltet egy részét semleges anyaggal helyettesítették, a tényleges hatás kétszeres lett volna

103 egy inverziós réteg miatt a lökéshullám visszaverődött a felszínre: 3 halott

104 kitérő Szaharov fellép a nukleáris kísérletek radioaktív kockázatai ellen (1957) Szaharov a békés egymás mellett élésért és a szellemi szabadságért a szovjet totalitarianizmus és a hidegháború ellen (1968) Nobel-békedíj (1975) száműzik Gorkíjba ( ) a termonukleáris háború veszélyeiről (1983) nemzeti hősként temetik el (1989)

105 Kard és pajzs Bombák, stratégiák és leszerelési tárgyalások a hidegháború közepette az első bombák után: a kevés (a hagyományos fegyverek romboló hatásának nagyságrendjébe eső, de jóval hatékonyabb fegyvert) csak városra érdemes ledobni feladata a megfélemlítés lehet (1945-)

106 a monopóliumnak vége (1949) a hidrogénbomba megjelenése a rombolóerő korlátlanul növelhető (1954-) a berlini helyzet és a koreai háború eltérő amerikai értékelései a meglévő nukleáris fegyverek árnyékában hagyományos fegyverkezésre van szükség (-1953) a költségek csökkentése érdekében a nukleáris fegyvereket kell fejleszteni (1953-)

107 a tömeges megtorlás (massive retaliation) stratégiája (J. F. Dulles, 1954): a hagyományos agressziót szabadon választott helyen és eszközzel toroljuk meg (maximális elrettentő erő elviselhető költségek mellett) Neumann és a RAND Corporation

108 Nyugat-Németország felvétele a NATOba (1955) a Szovjetunió fő stratégiai törekvése Európában a Varsói Szerződés megalakítása (55) a szuezi válság (1956)

109 az angol hidrogénbomba (1957)

110 az interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztése (Szovjetunió 47-től, Egyesült Államok 54-től) a geostratégiai különbség

111 SS-6 (R-7) és az első szputnyik felbocsátása (1957) hátrányai kerozin + f. oxigén» 10 órás feltöltés, 1-2 óra múlva veszélyes silóba alkalmatlan előnye megbízhatóság» űrkutatás (> 1700 példány)

112 a szputnyik-sokk

113 A stratégia logikája az 1. (meglepetésszerű) és a 2. (megtorló) csapás képessége az 1. igényei: pontosabb fegyver, jobb vezetési rendszer, hogy ne csak politikai és gazdasági, hanem katonai célpontok ellen is használható legyen következménye: szélsőségesen instabil helyzet, különösen politikai feszültség idején

114 a 2. igényei: elegendő megtorló fegyver élje túl az első csapást következménye: nagymértékű stabilitás nem a fegyveres erő csökkentése az elsődleges

115 a hidegháború második csúcspontja ( ) Atlas: az első amerikai nukleáris ICBM (1959)

116 a francia atombomba (1960. február 13, Szahara) a 2. csapás képességéért (1960-) stratégiai bombázók (pl. B52, TU-95) állandóan a levegőben

117 ICBM-ek (Titan, Minuteman I. SS-7/R- 16, SS-8/R-9) erős földalatti silóban (csak valószínűtlenül pontos találattal lehet megsemmisíteni őket) vagy vonaton (1983-tól)

118

119 rakéták tengeralattjárókon (Polaris, Trident II. SS-N-5/R-21, SS-N-6/R-27, SS-N-18-23/R-29, ma talán 27 db 6-10x kt-ás Bulava)

120 az U-2 incidens (1960)

121 a berlini fal felépítése (1961) munkaerő-vándorlás szögesdrót határművek áldozatok

122 a kubai rakétaválság (1962) a kubai forradalom (1959) partraszállás a Disznó-öbölben (1961) rakétatelepítés, blokád, megegyezés

123 egyezmény a nem föld alatti nukleáris kísérletek tilalmáról (PTBT), forró drót ( ) az aláírók (pl. Franciaország, Kína) és az ellenőrzés problémája ( nemzeti eszközök ) miért robbantanak? hatásvizsgálat (infrastruktúrára, emberre) fejlesztések kipróbálása katonai gyakorlatok balesetek szimulációja fizikai vizsgálat békés célok politikai célok

124 SZU kísérletek hely föld alatti légi/felszíni víz alatti összes Novaja Zemlja békés robbantás Szemipalatyinszk rakétakísérlet fegyverpróba összesen

125 USA kísérletek hely USA USA-UK Atlanti-óceán (déli rész) Csendes-óceán 106 USA területe 17 Nevada légköri Nevada föld alatti összesen

126 Nagy-Britannia kísérletei hely idő légköri föld alatti Monte Bello sziget, Ny-Ausztrália Emu Field, D-Ausztrália Maralinga, D-Ausztrália Malden sziget Karácsony sziget Nevada összesen 21 24

127 Franciaország kísérletei : 4 légköri Reggane, Algéria : 13 föld alatti, Hoggar, Algéria : 190 Francia Polinézia (ebből 147 föld alatti, légköri kísérleteket 1975 után nem végzett) Kína kísérletei : 43, Lop Nor (kb. a fele légköri 1974-ig) a többi atomhatalom csak nagyjából 1-2 (többnyire föld alatti) robbantást végzett

128 miért baj ez?

129 a Tonkini-incidens (1964) a vietnami háború

130 a kínai atombomba (1964. október 16. Lop Nor)

131 a rugalmas válasz (flexible response) hagyományos és nukleáris erőkkel stratégiája valamint a korlátozott nukleáris háború (limited nuclear war) Európában (1961- J. F. Kennedy, 1967-NATO) a kölcsönösen biztosított megsemmisítés (Mutually Assured Destruction) a lakosság 1/4-1/3-a, az ipar 2/3-a stratégiája (R. McNamara, 1965) a stabilitásért

132 űregyezmény az atom- és más tömegpusztító fegyverek tilalmáról Föld körüli pályán és a Holdon (1967) az amerikai nukleáris arzenál csúcspontja: 30 fajta, összesen robbanófej (1967)

133 a kínai hidrogénbomba (1967)

134 a francia hidrogénbomba (68)

135 atomsorompó (NPT) egyezmény (1968) a védekezés problémái föld-levegő rakéták (SAM, pl. SA3a) a bombázók, de nem az ICBM-ek ellen

136 radar előrejelző rendszerek és nagy hatótávolságú SAM-ek (-1970, pl. Nike, SA4)

137 több robbanófejű rakéták MIRV: Minuteman III. ill. SS-17/RS-16 (1970-) a felhalmozott potenciál következében az emberek megmentése (a robbanástól, a kihullástól stb.) szintén lehetetlen

138 SALT-I egyezmény a nukleáris stratégiai rakéták (5 éves) és az ellenrakéták (ABM) telepítésének (ABM: két majd az 1974-es kiegészítés szerint egy helyre történő) korlátozásáról ( ) Észak-Dakota-i Minuteman silók illetve Moszkva rakétavédelme 150 km sugarú körben 100 stabil rakétakilövő (Spartan, Sprint Galosh, Gorgon, Gazelle)

139 A MAD problémái: a felderítés hiányosságai ha nem riasztanak ha tévesen riasztanak NORAD-, SAC-esetek» 1960: a Holdról visszaverődött jel» 1961: a kommunikációs vonalak meghibásodása» 1962, 1979: szimulációs szalagok futtatásának zavarai» 1980: számítógép-alkatrész hiba stb.

140 a Petrov-eset 1983-ban (néhány héttel a koreai Jumbo lelövése után, a Képzett íjász NATO hadgyakorlat alatt) 1995: norvég meteorológiai rakéta a racionalitás hiánya a gondolkodásban őrültek a valóságban: balesetek repülőgépek» 1956: egy stratégiai bombázó legénységgel, két kapszulával az USA és Európa között üzemanyag hiányában az óceánba zuhant

141 » 1961: Észak-Karolinában egy B52-es kettétörik, a két 3,8 Mtás bomba egyike ejtőernyővel, a másik anélkül ért földet» 1965: egy taktikai gép Vietnam és az USA között az anyahajóról legurulva az óceánba zuhant» 1966: B-52 ütközik az üzemanyag-szállítóval Palomaresnél 2 kémiai robbanás (1400 t talajcsere), 1 ép, 1 a tengerből kihalászott» 1968: B-52-es tűzeset Thule közelében 4-ből 3-at megtaláltak (szennyeződés formájában), 1-et nem

142 tengeralattjárók» 1968: a K-129 Hawaii körzetében elsüllyedt 3 nukleáris fegyverrel, amelyeket a CIA 6 év alatt megszerez» a USS Scorpion elsüllyedt 2 nukleáris torpedóval az Azori-szigetek térségében» 1970: tűz a USS Canopuson egy skóciai támaszponton» 1972: tűz a K-19-en az Atlantióceánon» 1974: a HMS Tiger egyik torpedóját ráejtették egy nukleárisra La Valetta kikötőjében» 1975: a USS Kennedy összeütközött a USS Belknappal Szicília mellett a tűz majdnem elérte a nukleáris raktárt

143 » 1977: egy szovjet tengeralattjáró véletlenül katapultált egy rakétát, de nem indult el, sőt megtalálták» 1981: a USS Washington összeütközött egy japán teherhajóval a Kelet-Kínai tengeren, fedélzetén 160 robbanófejjel» 1984: a USS Kitty Hawk anyahajó ütközik egy szovjet tengeralattjáróval» 1986: a USS Nathaniel Green rakétahordozó zátonyra fut az ír tengeren szétszerelik» tűz keletkezik a K-219-en a Bermudák mellett, vontatás közben elsüllyed 34 nukleáris robbanófejjel» 1989: a K-278 Norvégia mellett kigyullad és elsüllyed 2 robbanófejjel» 1993: a USS Grayling tengeralattjáró összeütközik a Barents-tengeren egy szovjet interkontinentális rakétahordozó tengeralattjáróval

144 Rakéták» 1960: New Jerseyben egy nukleáris rakéta megolvadt közeli kémiai robbanástól plutónium szennyezést okozva» 1962: sikertelen Thor-rakéta kísérlet során két robbanófej a Csendesóceánba zuhant» 1980: egy arkansasi silóban leejtenek egy franciakulcsot, egy vezeték szivárogni kezd, 8 óra múlva berobban, a robbanófej 200 m magasra repül» 1993: Cseljabinszkban ellopnak 2 robbanófejet, megtalálják őket» 2006-ban tévedésből 4 nukleáris robbanófej-gyutacsot szállítanak Tajvanra akkumulátorok helyett 1,5 év múlva veszik észre

145 » 2007: tévedésből egy B- 52-esbe élesített nukleáris fejjel felszerelt robotrepülőgépet rakodnak be, a gép É-D irányban átrepüli az Egyesült Államokat stb. Koronczay Dávid: fu.web.elte.hu/atom ha mégis kitör a háború, akkor az népirtás lesz hagyományos agresszió ellen nem használható

146 az új szovjet rakéták (SS-18/RS-20/ R36M, SS-19/RS-18, ma SS-27/Topol- M) mérete és pontossága lehetővé teszi a kizárólag katonai célpontok bombázását, de az USA-nak városok bombázásával kell válaszolnia stb.

147 a szelektív csapások (flexible response) stratégiája (J. Schlesinger 1974) az indiai bomba (1974. május 18.)

148 SALT-II egyezmény a stratégiai hordozók számának as (majd es) felső korlátjáról nem ratifikálták ( )

149 az afganisztáni konfliktus kommunista puccs (1978) az amerikai beavatkozás a mudzsahedek titkos támogatása (1979) a szovjet bevonulás ( ) a kiegyensúlyozott (countervailing) válaszcsapás stratégiája (H. Brown 1980)

150 Speciális bombák speciális célokra Taktikai/harcászati célok arányok (SZU: 60-40%, US: 70-30%, Kína: 5-95%, UK: 100-0%, Franciaország: 80-20%, India, Pakisztán, Izrael: 0-100%) 2003 kisebb bombák kisebb (vadász)bombázók torpedók

151 kis- és közepes hatótávolságú rakéták Iszkander (pl kt), SS-20 robotrepülőgépek

152 nukleáris tüzérség ( )

153 atomakna táskabomba

154 kis robbanás-erős sugárzás a páncélzat ellen: a neutronbomba (Sam Cohen, , ) pl. (tríciumos) hidrogénbomba uránium tartály nélkül (helyette króm, nikkel), a neutron (és gamma) sugárzási energia aránya a pl. 1 Kt összteljesítményen belül 15%-ról 50%-ra növelhető a legerkölcsösebb bomba valójában a nukleáris küszöb leszállítása szabályozható hatóerejű bomba

155 Politikai célok Hold-bomba terv (1959) nagy bomba a Cár 50 Mt (1961)

156 a 3. fázisban U-238 köpeny helyett ólom 27 t 97% fúziós energia aránya az egyik legtisztább bomba 4 km magasban robbant, a tűzgömb elérte a felszínt (és majdnem a bombázót is), égési sérülések 100 km-es körben fénye látszott Finnországban (1000 km), ablakok törtek be (még Svédországban is) a gombafelhő 64 km magasan km átmérőjű a Nap ugyanennyi idő alatt kibocsátott energiájának >1%-a a szeizmikus hullámok háromszor kerülték meg a Földet 1 órás rádiócsend

157 végítélet nagy radioaktivitású bomba: a kobalt-bomba (Szilárd, 1950)

158 Békés célok ipari bomba Sedan amerikai ipari bomba föld alatti robbantás (200 m) 104 Kt (1962)

159 12 Mt földet mozgatott meg, a kráter kb. 100 m mély, átmérője kb. 300 m

160 Sagan szovjet ipari bomba föld alatti robbantás 140 Kt (1965) tájformálás, kőolaj és földgáz kitermelése, tárolása stb.

161 Bombák, stratégiák és leszerelési tárgyalások a hidegháború végén a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés (Strategic Defense Initiative): csillagháborús tervek az ördög birodalma ellen (Teller-Reagan, )

162 atombomba által gerjesztett űrbéli röntgenlézerrel az ICBM-ek ellen (1990-ig 10 kísérlet, többmilliárd $, kudarc a kormányzat félrevezetése)

163 szovjet moratórium a kísérleti robbantásokra (ténylegesen az utolsó robbantás 1990-ben) és a középtávú rakéták telepítésére (Gorbacsov, 1985) INF egyezmény a rövid- és középhatótávolságú ( km) földről indítható nukleáris rakéták (Pershing II., Tomahawk ill. SS-20) megsemmisítéséről ( )

164 a szovjet nukleáris arzenál csúcspontja: robbanófej (1988) a hidegháború vége ( ) START I egyezmény a stratégiai fegyverek nukleáris robbanófejek számának 15-25%-os csökkentéséről ( ) max. stratégiai hordozók: 1600, robbanófejek: 6000 (valójában 2001-ig a stratégiai fegyverzet 80%-át leszerelték, 2009-ig volt érvényes)

165 a szovjet utódállamok megsemmisítik vagy Oroszországnak adják atomfegyvereiket, megkezdik a taktikai atomfegyverek megsemmisítését (1992) START II egyezmény a stratégiai nukleáris erők jövőbeni további jelentős (felére) csökkentéséről, MIRV-ek csak a tengeralattjárókon maradhatnak (1993)

166 CTBT ENSZ közgyűlési határozat a nukleáris kísérletek és robbantások teljes tilalmáról (1996) az USA nem ratifikálta (1999), nemzetközi ellenőrzés a pakisztáni bomba (kínai segítséggel? V. 28.)

167 START III keretegyezmény a fegyverzet további majd robbanófejre csökkentéséről 2007-re ill re (2002) Nemzeti Rakétavédelmi Program (National Missile Defense) a haramia államok ellen az ABM szerződés felmondása (Bush, 2002) a START II felmondása (Oroszország)

168 infravörös műholdak radarállomások (pl. Csehország) elfogó-rakéták (pl. Lengyelo., Románia) kommunikációs és vezetési rendszer

169 SORT (Moszkvai) egyezmény a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról (2002) tényleges robbanófejre ( )

170 minibombák (1 Kt) a lator államok, bunkerek stb. ellen (USA program )

171 Globális csapás (Global Strike/ CONPLAN ) a bitang államok (valamint Oroszország, Kína és Szíria) ellen megelőzés nukleáris fegyverekkel (D. Rumsfeld, STRATCOM, 2004-) ha egy ellenséges ország tömegpusztító fegyvert akar alkalmazni civilek, vagy az Amerikai Hadsereg illetve annak alárendelt csapatok ellen

172 biológiai támadás megelőzésére, ha az csak így oldható meg ellenséges országok katonai létesítményei (tömegpusztító fegyverek és azok irányítási infrastruktúrája valamint a kutatóbázisok bunkerei) ellen, ha azok az USA-t vagy szövetségeseit fenyegetik az USA ama szándékának és képességének bizonyítására, hogy nukleáris fegyvert használjon az ellenséges országok tömegpusztító támadásainak megakadályozására

173 szubkritikus ill. hidronukleáris kísérleti robbantások (USA, Nagy- Britannia Oroszország, 1997-)

174 Új START egyezmény a stratégiai támadó fegyverek csökkentéséről (2011) 1550 robbanófejre (700 hadrendbe állított ill. 800 hadrendbe állított vagy hadrendbe nem állított hordozóeszközön, 7 év alatt)

175 Hadrendbe állított hordozóeszközök VII IX. 1. Hadrendbe állított robbanófejek VII IX. 1. Hadrendbe állított és nem állított hordozóeszközök Hatóerő a rakétákban (ICBM és SLBM) Mt IX VII. 1. Oroszország USA Az orosz stratégiai erők hordozóinak több mint 60%-a ICBM (10 robbanófejes SS-18, 6 robbanófejes SS-19, főleg pedig mobil Topol-M), negyede SLBM (10-12 tengeralattjárón 16 rakéta 3-4 robbanófejjel), a többi nehézbombázó. Az amerikainak majdnem a fele ICBM (Minuteman III.), harmada SLBM (kétszer annyi robbanófejjel, mint az oroszoké), a többi nehézbombázó (az oroszokénál kevesebb robbanófejjel).

176 » piros: öt nukleáris nagyhatalom» sötétnarancs: további nukleáris hatalmak» sárga: nukleáris fegyverrel gyaníthatóan rendelkezik» lila: korábban nukleáris fegyvert fejlesztett» zöld: nukleáris fegyver előállítására képes.

177 feltételezett bombák: Izrael (amerikai, angol és francia segítséggel? ?, esetleg 200 atom- és hidrogénbomba, középtávú rakétákon és tengeralattjárón, Vanunu-incidens 1986) Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (pakisztáni segítséggel? , ICBM-ek?, tengeralattjárók)

178 Irán (Észak-Korea-i, pakisztáni segítséggel? urándúsítás, bomba legfeljebb évek múlva, 2015-ös megállapodás: 19 ezer 6 ezer uráncentrifuga stb.) gyártási kísérletek: Svájc ( ) Svédország ( ) Egyiptom ( ) Spanyolország ( )

179 Dél-Afrikai Köztársaság (izraeli segítséggel? néhány 6 megbízható uránbomba Kt, , Velaincidens 1979)

180 Líbia (pakisztáni segítséggel? dúsított urán ) Tajvan (plutónium ?) Koreai Demokratikus Köztársaság (1970-?) Argentína (diffúziós urándúsítás, plutóniumtermelés, 1973-max. 1994) Brazília (uránszeparáció, 1974-max. 1994) Szaud-Arábia (1975-) Szíria (uráncentrifugák?, 1979-)

181 Irak (elektromágneses uránszeparáció és más technológiák, ) Algéria (kínai segítséggel plutóniumtermelés, ?) Ausztrália (urándúsítási kutatások) Jugoszlávia Szerbia (-2002) Lengyelország, Románia

182 Ukrajna (1994-től mindent átadott Oroszországnak) Kazahsztán (1994-től mindent leszereltek, az uránium és plutónium egy részét az USA-ba szállították) Fehéroroszország (1994-től a hasadóanyagot Oroszországba vitték)

183 képes lenne bombát előállítani: Hollandia Japán Kanada Litvánia Németország Norvégia stb.