MÉG EGYSZER A PIACI ERÔFÖLÉNYRÔL, LIKVIDITÁSRÓL, ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉGEKRÔL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MÉG EGYSZER A PIACI ERÔFÖLÉNYRÔL, LIKVIDITÁSRÓL, ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉGEKRÔL"

Átírás

1 MÉG EGYSZER A PIACI ERÔFÖLÉNYRÔL, LIKVIDITÁSRÓL, ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉGEKRÔL n AZ ÚJ EU DIREKTÍVA ELFOGADÁSÁT KÖVETÔEN MIELÔBB SZÜKSÉGES A HAZAI VILLAMOSENER- GIA-IPARI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET MÓDOSÍTÁSA IS. ENNEK BEFOLYÁSOLÁSÁRA AZ EGYES PIACI SZEREPLÔK A PIACNYITÁS TAPASZTALATAIT IS FIGYELEMBE VÉVE ÉS NEM KISMÉRTÉKBEN SAJÁT ÉR- DEKEIKTÔL IS VEZÉRELVE KIFEJTIK VÉLEMÉNYÜKET. DR. GERSE KÁROLY 1 " Erre utal az E.ON Hungária Rt. egyik felsô vezetôjének a Napi Gazdaság május 18-i számában megjelent nyilatkozata, hogy Versenyjogilag természetesen elfogadhatatlan lenne, hogy a kereskedô közül egy birtokolja a hosszú távú szerzôdésekkel az összes kapacitás mintegy 80%-át. Arra is javaslatok születnek, hogy az átviteli hálózatot is mielôbb értékesíteni kellene. Indokoltnak látszik a hazai villamosenergia-ellátás legnagyobb tapasztalatú és leginkább elkötelezett szereplôje, az MVM Rt. megnyilatkozása is. A közvéleményben kevés szó hangzik el arról, hogy az MVM Rt. nemcsak a beszerzési oldalon, hanem az értékesítési oldalon is rendelkezik a területi szolgáltatókkal kötött hosszú távú magánjogi, szerzôdéses ellátási kötelezettséggel. Ezzel a beszerzési oldalhoz hasonlóan az értékesítési oldal a piacnyitást követôen mintegy 80%-ának a szolgáltatók szerint: teljes ellátását is garantálja. Az elôbbiekre tekintettel indokolt annak áttekintése, hogy ki van erôfölényben, lehet-e ezen változtatni, javíthatja-e a piac likviditását az MVM Rt. beszerzési portfoliójának feldarabolása és befolyásolja-e ez az átállási költségek nagyságát. A hazai villamosenergia-piacra jellemzô részesedési arányokkal, az ezek alapján érvényesíthetô erôfölénnyel a jelenlegi reguláció elôkészítése során ben foglalkoztunk részletesen 2. Bemutattuk azt, hogy egy forráshiányos termelôi piacon bármelyik termelôi érdekcsoport ármeghatározóvá válhat, így a fogyasztók érdekében a legkedvezôbb megoldás a többségi állami tulajdonban maradó MVM Rt. beszerzési portfoliójának egyben tartása, a privatizációt követôen még le nem zárt retrofit ügyletek mielôbbi rendezése. Ezen álláspontunkat az államigazgatás is elfogadta és ezt figyelembe véve került sor az AES-sel fennálló, nemzetközi perrel fenyegetô vita rendezési megállapodással történô lezárására, illetve a Dunamenti Erômû Rt.-vel elôkészített retrofit megállapodás igazgatóság általi jóváhagyására. A döntést a piacnyitást követô idôszak igazolta, különös tekintettel a Paksi Atomerômû 2. sz. blokkjának hosszabb ideje tartó üzemszünetére: a villamosenergia-piacon a rendszeresen jelentkezô átmeneti kapacitáshiányok ellenére az árvolatilitás minimális. PIACI ERÔFÖLÉNY A piaci erôfölény többféle szempontból vizsgálható. A legjobban és mindenki számára közérthetôen talán az mutatja az érdekérvényesítési képességet és ezzel az erôfölényt, hogy az elmúlt idôszakban melyik piaci szereplôi csoport milyen profitot tudott realizálni (1. ábra). Az állami tulajdonban lévô társaságok negatív profitja és az ezzel szemben álló áramszolgáltatói (~130 Mrd Ft) és erômûvi (~110 Mrd Ft) profit nagysága önmagáért beszél az érdekérvényesítés és erôfölény kérdésében. Az is jellemzô, hogy az áramszolgáltatók a piacvesztés ellenére profitjukat 2002-rôl 2003-ra (a DÉMÁSZ Rt. számai nélkül) M Ft-ról M Ft-ra (15,4%-kal) tudták növelni 3. Roszszabb eredményrôl csak az ÉMÁSZ Rt. számolt be, akinél a nagyfogyasztók elvándorlása miatt az átlagosnál jobban, 22,3%-kal csökkent az értékesítés. Az MVM Rt. eredménye ezzel szemben 2003-ban 1,2 Mrd Ft volt. A piaci koncentráció gyakorlati jellemzésére a versenyfelügyeleti gyakorlatban leggyakrabban a PCMI (Price-Cost Margin Index) mutatót alkalmazzák: PCMI = (Aktuális piaci ár Tökéletes versenyár )/( Tökéletes versenyár ) ahol a Tökéletes versenyár megegyezik a villamosenergia-termelés/értékesítés növekmény költségével. Az Egyesült Államokban kormányzati irányelvek alapján akkor tekintik versenypiacnak a piacot, ha az ár nem haladja meg 5%-nál na- 1

2 1. ÁBRA ADÓZÁS UTÁNI EREDMÉNYEK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-IPARBAN (TIG-RES VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI RT. ELEMZÉSE ALAPJÁN) 2. ÁBRA ERÔMÛVEK ÉS TULAJDONOSAIK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZERBEN gyobb mértékben a tökéletes versenyárat. A piaci ár általában csökken, ha a piaci szereplôk száma növekszik. Ugyanakkor alacsony piaci koncentráció (nagyszámú versenyzô cég) esetén is esetenként jelentôsen magasabb lehet a piaci ár a tökéletes versenyárnál. Egy másik gyakran alkalmazott jellemzô a HHI (Herfindahl Hirschmann Index), amely az egyes szereplôk piaci részesedései négyzetének összege. A piacot általában 1000 körüli, vagy az alatti HHI index esetén tekintik versenypiacnak (ez azt jelenti, hogy legalább 10 közel azonos részesedéssel rendelkezô szereplô van a piacon) feletti HHI index különös figyelemre ad okot a versenyhatóságok részérôl. Az erômûvi oldalon a korábbi vizsgálatokhoz képest a helyzet napjainkra annyiban változott, hogy a privatizációt követôen a befektetôket néhány erômûnél új befektetôk váltották fel, de a piaci részesedések érdemben nem változtak. Az erômûveket és tulajdonosaikat a 2. ábra, a piac szerkezete szempontjából meghatározó érdekcsoportokat a kapcsolódó táblázat mutatja. Az ábrán feltüntetett energiamennyiségek alapján a HHI index 2387,5 értékre adódik. Ez alapján megállapítható, hogy a piaci szerkezet az erômûvi oldalon olyan mértékben koncentrált, hogy azt a szerzôdéses portfolió felbontása sem tudná megszüntetni. A HHI index 4 azonban nem fejezi ki azt a tényt, hogy a hazai ellátásbiztonsághoz szükséges tartalék elvárt nagysága esetenként még az importforrások igénybevételével sem biztosítható (3. ábra), így bármelyik, még a legkisebb részesedéssel bíró szereplô is ármeghatározó lehet. Ez a jelenség nem a piacnyitással, vagy a Paksi Atomerômû 2. sz. blokkjánál történt eseménnyel összefüggésben jelent meg, hanem a magyar erômûlétesítés és kapacitásgazdálkodás hosszú idôszakon át követett elve volt, hogy a legkisebb fogyasztói költségek elérése érdekében a lehetô legnagyobb arányban importáltunk a hazai elôállítási költségeknél olcsóbb villamos energiát. E gyakorlat eredményeként az import maximális értékét a 80-as évek második felében érte el, amikor meghaladta a hazai villamosenergia-igény 30%-át is, ezt követôen a villamosenergia-igények visszaesésével lényegesen csökkent, de a piacnyitást megelôzôen is 10% közelében maradt. Lényeges változás következett be azonban a forrásösszetételben. A 80-as években az import döntô része a Szovjetunióból származott, a 90-es évek második felére pedig a CENTREL-országokból, elsôsorban Lengyelországból. Ebbôl adódik az a helyzet, hogy míg Ukrajna felé jelentôs kihasználatlan távvezetéki kapacitások állnak rendelkezésre, addig az eredetileg üzembiztonsági céllal létesített távvezetékek Szlovákia irányába teljes mértékben kihasználtak. Ukrajnából a villamosenergia-import hálózati stabilitási okok miatt nem növelhetô, így a korábbi importarány viszszaállítására az orosz és az UCTErendszerek szinkronizálását 5 megelôzôen technikailag nincs lehetôség. Az azt követô behozatal nagysága a kereslet kínálat alakulásától és az árszínvonaltól, illetve attól függ majd, hogy lesz-e lehetôség a nem EU-tagállamokban környezetszennyezô módon elôállított villamos energia importjára a környezetszennyezést csökkentô retrofiton átesett erômûvek rovására. A fogyasztói költség minimálására irányuló törekvés motiválta azt is, hogy a piacnyitást és a várható EUcsatlakozást figyelembe véve az MVM Rt. a kapacitás tenderen ben, a nagyerômû kategóriában nem hirdetett gyôztest, vagy az MVM Rt. Igazgatósága meglévô telephelyek retrofitjára vonatkozó szerzôdéseket (Inota, Borsod) sem hagyott jóvá. Azaz az államigazgatással 2

3 3. ÁBRA CSÚCSIDEI BRUTTÓ TARTALÉK. A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ TARTALÉK NAGYSÁGA A VASTAG VONALLAL JELZETT, ELVÁRT ÉRTÉKHEZ VISZONYÍTVA 2003-BAN. (MAVIR RT., DR. STROBL ALAJOS ÁBRÁJÁNAK FELHASZNÁLÁSÁVAL.) együttmûködve azzal számolt, hogy a környezô országokból kedvezô, a hazai növekményköltségnél olcsóbb áron behozható villamos energia ténylegesen is a magyar piacra kerül, és ezzel egy fogyasztói költségcsökkenés valósul meg. Jelenleg a hosszú távú szerzôdésekben biztosított jogokkal az MVM Rt. mint a nagy portfolió rendelkezési jogának tulajdonosa látszólag egyeduralkodó a piacon. A villamosenergia-igények az általa lekötött források nélkül nem elégíthetôk ki, ebbôl adódóan elméletileg a teljes piacnyitást követôen olyan árat érhet el, amilyet akar. Ilyen helyzetben tetszetôs a piaci szereplôk azon érvelése, hogy az MVM Rt. bontson fel hosszú távú szerzôdéseket (akár mindet is), mert ebben a helyzetben alakul ki az igazi verseny a termelôk között és csökken a fogyasztói ár. A valóságban rövid távon a szerzôdések felbontásával a helyzet alig változna 6, ugyanis a 2. ábrán felsorolt piaci szereplôk feltételezve, hogy a jelenleg hatályos hosszú távú szerzôdések felbontásra kerülnek az ellátásnál gyakorlatilag mellôzhetetlen érdekcsoportokat alkotnak. Az érdekcsoportokat ld. 1. táblázat. Figyelembe véve a rendelkezésre álló összes kapacitást, ezek karbantartási korlátait (a szabadtéri kialakítás miatt a rendszer szabályozását, tartalékát biztosító 14 db nagy blokk csak március elejétôl október közepéig javítható), valamint a fogyasztói igényeket, megállapítható, hogy a téli idôszakot kivéve az MVM, az RWE, a TRACTABEL és az AES érdekcsoport aktív közremûködése nélkül a hazai fogyasztói igények nem elégíthetôk ki. Elvileg a villamosenergiaimport növelésével az erômûvek villamosenergia-értékesítése kiváltható lenne, de az egyes erômûtípusok speciális tulajdonságai, mint pl. jó szabályozhatóság, gyors indíthatóság stb. nélkülözhetetlenné teszik a berendezések kereskedôk vagy rendszerüzemeltetô általi lekötését. Az 1. TÁBLÁZAT MVM érdekcsoport TRACTABEL érdekcsoport RWE érdekcsoport AES érdekcsoport ATEL érdekcsoport EdF érdekcsoport Ukrán import Egyéb importok elôbbi érdekcsoportok bármelyike képes a villamosenergia-ár befolyásolására. Így az MVM Rt. portfolió piaci verseny megteremtésének szükségességére hivatkozó felbontása után az államilag, tulajdonosként 7 ellenôrizhetô, korlátozható monopólium helyére magántársaságok már elôre láthatóan bizonyosan ellenôrizhetetlen és piaci eszközökkel nem korlátozható oligopoliuma vagy monopóliuma lép 8. A monopol szerkezet az értékesítési oldalra is jellemzô. Az MVM Rt.-nek ugyan a hat áramszolgáltató társasággal külön-külön szerzôdése van, ezekben azonban az áramszolgáltatók együttes fellépését rögzítô megállapodások szerepelnek. A 2.1., a szerzôdés hatálybalépésének feltétele pontban például: a jelen Szerzôdés hatálybalépésének feltétele, hogy azt a Szállító és a Magyar Köztársaság területén villamos energia elosztására és szolgáltatására mûködési engedéllyel rendelkezô valamennyi szolgáltató igazgatósági jóváhagyást követôen cégszerûen aláírja. A szerzôdés módosítása is (a pontbeli megállapodás alapján) csak valamennyi szolgáltató egyetértésével hajtható végre: a jelen Szerzôdés módosítására kizárólag a Szállító és valamennyi Regionális Áramszolgáltató között megtartandó egyeztetô tárgyalások keretében kerülhet sor. Az elôbbiek, az áramszolgáltató társaságok januári ármódosí- Paksi Atomerômû 1580 MW, valamint a szekunder és csúcsgázturbinák mintegy 400 MW nagyságrendben. Hosszú távú importmegállapodások 600 MW nagyságrendben. G1 gázturbina 123 MW, G2 gázturbina 203 MW, F blokkok 1098 MW. Mátrai Erômû MW Tisza II. Erômû 738 MW Csepeli Erômû 338 MW Kelenföld 118 MW, Újpest 89 MW, Kispest 89 MW. System Consulting 450 MW Szlovák import 200 MW, osztrák import 200 MW, vegyes import 600 MW. 3

4 4. ÁBRA ÁRAMSZOLGÁLTATÓK ÉS TULAJDONOSAIK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA- RENDSZERBEN tás elleni egyeztetett fellépése, a meghirdetett hatósági áraktól egységesen eltérô fizetés, vagy a regulációval összefüggô egyeztetések során szó szerint azonos levelek megküldése, az álláspontok tárgyalások elôtti egyeztetése a verseny felügyeletnél megfontolás tárgyává tehetik annak vizsgálatát, hogy az együttes fellépés nem minôsül-e kartellnek. A 4. ábrán vázolt közüzemi piaci szerkezetre a koncentrációt jellemzô HHI index 3991-re adódik, tehát lényegesen nagyobb, mint az erômûvi oldalon. A piacra lépett versenypiaci fogyasztók körében értékesítô nagykereskedôk tájékoztató adatait figyelembe véve erre a piacra a HHI index 3260-ra becsülhetô. 9 A koncentrációt jellemzô szám tényleges nagyságától függetlenül is az értékesítési oldali koncentrációt nagyobb aggodalommal kell mérlegelni, mint a termelôi oldalit, különös tekintettel arra, hogy az importkapacitások bôvülésével, a termelôi piaci árak változásával, (az EU által szorgalmazott, több szomszédos ország piacának egyesítésével létrejövô) regionális piac kialakulásával termelôi oldalon a koncentráció a jövôben spontán módon lényegesen csökken. Hasonlóan könnyûnek tûnik a belépés a versenypiaci nagyfogyasztók piacára, így a regionális piac kialakulását követôen e körben a koncentráció lényegesen csökkenhet. A nagyfogyasztói piacon a koncentrációt a beszerzési források hozzáférhetôsége, felosztása fogja meghatározni. Minden kereskedô valamilyen regionális termelônek vagy nagykereskedônek a fôpiacán felesleges villamosenergia-mennyiségét értékesíti. (A versenypiaci kereskedôk mintegy a külföldi források társaságok elôretolt hadállásainak tekinthetôk.) Ezzel szemben a nagy tömeget kitevô kisfogyasztói értékesítési szektorban versenytárs nincs és a különösen nagy piacra lépési költségekre tekintettel nem is várható. A helyzet annyiban más, mint 2000-ben, hogy a piaci ragadozó technikát folytató nagy amerikai kereskedô társaságok, mint az Enron vagy a TUX stb. elhagyták Európát, és semmi nem fenyegeti a kisfogyasztók körében értékesítôk piaci arányát. Ez jól látható a kontinentális piacok többségében, ahol a kezdeti piacnövelési kísérletek (Németországban pl. az EnBW által bevezetett Yellostrom 10 ) után lényegében alig történt a piaci szerkezetben változás 11. Új piacokat nem hazai versenyben, hanem felvásárlással, összeolvadással, valamint külföldön, elsôsorban a kelet-európai országokban a villamosenergia-ipari privatizáció során kívánnak szerezni 12. A 100%-os piaci részesedés kialakulása sem a kisfogyasztók, sem az erômûvi portfolió körében nem gátolható meg. Ugyanis a jelenlegi befektetô társaságok az értékesítési portfoliót minden hatósági ellenôrzés nélkül egymásnak átadhatják (nyilvánvalóan cserébe más hasonló nagyságú, más országokbeli portfoliókért). Természetesen ugyanez megvalósulhat az erômûvi beszerzési portfoliókkal is, miután az MVM Rt. portfolióját a piaci erôfölényre hivatkozva szétdaraboltatták, azaz az egyetlen hazai potenciális versenytársat ellehetetlenítették. Az MVM Rt. nagy szerzôdéses portfolióból adódó esetleges jelenlegi piaci erôfölényének megítéléséhez a következôket is figyelembe kell venni: n Az MVM Rt. szerzôdéses portfoliója a privatizáció eredményeként jött létre. Amennyiben nem került volna sor az erômûvek privatizációjára, hanem az erômûvek az MVM Rt. tulajdonában maradtak volna, akkor senki sem kérdôjelezhetné meg a szerzôdéses portfolió piaci mérethez viszonyított arányait. (Az E.ON, RWE, EdF, Verbund, CEZ stb. erômûvi kapacitásai lényegesen nagyobbak az MVM Rt. szerzôdéses portfoliójához viszonyítva, mégsem kérdôjelezik meg ezek nagyságát.) A szerzôdéses portfolió a kisebb összkapacitás ellenére is a regionális piac hiánya és az ország kis méretei miatt tûnik nagynak. n A jelenlegi helyzet átmenetinek tekinthetô, mivel a piacnyitást követôen fokozatosan formálódik az egységes EU-piac, és ennek részeként alakulnak ki a regionális piacok. Folyamatos a határkeresztezések bôvítése, a versenyfeltételek javítása, az együttmûködô villamosenergia-rendszer méreteinek növelése, és ennek eredményeként az együttmûködô villamosenergiarendszer határvidékén most nagynak tûnô portfolió regionális méretekben jelentéktelenné válik. n Minden országban van egy vagy több markáns nemzeti társaság. (Csak a közelben: CEZ, S.E., Verbund.) Ausztriában éppen a stratégiai pozíciók megerôsítésére folyik az Österreichische Stromlösung megvalósítása, azaz az erômûvi és értékesítési szegmensek nemzeti konszolidációja. n A markáns, megfelelô gazdasági erôvel bíró, termelésben, annak 4

5 szinten tartásában érdekelt társaságok megtartása vagy kialakítása szükségszerû a gazdasági léptékhatás (kockázatok társaságon vagy portfolión belüli optimálása, költségek minimálása), az ellátásbiztonság és a fenntartható fejlôdés érdekében. n Magyarországon a megvalósult erômû privatizáció az egy társaságon belüli fejlôdés lehetôségét kizárja, de a jelenlegi szerzôdéses konstrukciók és ezekkel a portfolió megtartása, fejlesztéseinek lehetôvé tétele ugyanolyan ellátásbiztonságot garantálhatnak, mint más országok esetében a társaságon belüli erômû parkkal bíró nagy, nemzeti orientációjú piaci szereplôk megléte 13. Fogyasztói ár 5. ÁBRA NAGYKERESKEDELMI, VISZONTELADÓI, FOGYASZTÓI ÁRSZINT, PIACRALÉPÉST MOTIVÁLÓ ÁRCSÖKKENÉSI VÁRAKOZÁS LIKVIDITÁS Likvid piacnak 14 azt a piacot nevezzük, amelyen mindig van versenyképes eladási, értékesítési lehetôség, azaz vannak értékesíthetô többletforrások és olyan piaci szereplôk, akik ezeket a többletforrásokat hasznosítani tudják 15. A likviditás lényege a bármikori eladási-vételi lehetôség. Az ilyen piacokon elsôsorban azok a szereplôk kereskednek, akiknek bármikor szükségük lehet villamos energiára, illetve bármikor el tudnak adni villamos energiát. Ilyen jellemzôkkel csak azok a piaci szereplôk rendelkeznek, akiknek szabályozható erômûvi portfoliójuk van, és akik a határköltségüknél kisebb piaci árak esetén készek a portfolió termelésének olcsóbb piaci villamos energiával történô kiváltására, vagy a határköltségüknél magasabb piaci árak esetén (az erômûvi tüzelôanyag-források rugalmasságát is figyelembe véve) képesek és készek villamos energia értékesítésére. Az erômûvi portfoliót opciós ügyletek is helyettesíthetik, ezek mögött azonban rugalmas beszerzési/értékesítési portfoliónak kell lenni. A likviditást erômûvi portfolió nélküli piaci szereplôk, azaz olyanok követelik, akik maguk rugalmas erômûvi portfolió vagy opciós ügyletek hiányában érdemben nem lehetnek a likvid piac szereplôi. A régióban az érdemi, likvid piaci szereplôk az integrált társaságok, mint pl. Verbund, CEZ, S.E., ATEL, MVM Rt., HEP stb. lehetnének, mint ahogy a piacnyitást megelôzôen azok voltak. A likvid piac fogyasztók és az ôket ellátó kereskedôk általi követelése mögött másról van szó: azt szeretnék, hogy a közüzembôl az olcsóbb ár ígéretével kicsalogatandó nagyfogyasztók ellátásához mindig legyen a közüzemi átlagárnál olcsóbb szóhasználatuk szerint likvid villamosenergia-forrás. Az ideológiai hátteret az adja, hogy csökken a közüzem mérete, így felszabadulnak kapacitások. Felvetik: miért nem viszi piacra a közüzemi nagykereskedô ezeket a kapacitásokat, miért tartja ôket vissza? Elfeledkeznek arról, hogy a közüzemi nagykereskedô is készült a piacnyitásra (már 1998-tól) és beszerzési portfolióját éppen az átállási költségek minimálására törekedve úgy optimálta, hogy 2002, 2003 végén több, hosszú távú vagy egyéb szerzôdés lejárt, az osztrák szezonális csereszerzôdést, vagy a rövid távú importszerzôdéseket nem újította meg, és új ajánlattevôkkel maga nem kötött szerzôdést. Az MVM Rt. a fölös, vagy számára az új reguláció által tiltott kapacitásokat már nagyrészt piacra vitte. Közismert, hogy a piacon jelenleg is vannak hosszú távú szerzôdéssel nem lekötött források (jelenleg is már több mint 1000 MW, az Ajkai, Bánhidai, Borsodi, Dunamenti, Oroszlányi, Pécsi, Tiszapalkonyai Erômûvekben), amelyek vásárlókat keresnek. Miért nem ezek igénybevételével történik a többletigény pótlása? Miért nem tekintik a folyamatosan meglévô többlet kínálat ellenére likvidnek a piacot? Ennek magyarázata, hogy a kereskedôk és a fogyasztók nem likvid kínálatot, hanem olyan kínálatot várnak, amely a versenypiaci kereskedô mûködési költségeinek fedezete mellett is a közüzeminél legalább a kilépési küszöbbel olcsóbban biztosítaná a villamosenergia-ellátást (5. ábra). Nem igazi likvid piaci, hanem piacváltásra ösztönzô villamos energia iránti keresletük van. Ilyen kínálatot csak oly módon lehet biztosítani, ha a közüzemi nagykereskedô portfoliójának legolcsóbb forrásait viszi piacra (ez esetben nem keletkezik átállási költség), vagy az átállási költség térítésének lehetôségét eleve beszámítva a versenypiaci szereplôk és támogatóik kívánságának kielégítésére a közüzemi portfolió átlagáránál lényegesen olcsóbban értékesít aukción keresztül villamos energiát. Az elsô lehetôség megvalósítása azt kívánná, hogy a közüzemi portfolió mûködtetésére ne a legkisebb költség elvet figyelembe véve kerüljön sor. A közüzem az igények csök- 5

6 kenésével ne a legdrágább forrásokról mondjon le, hanem olyanokról, amelyekkel a kilépéskor elvárt árcsökkenés megvalósítható. A második esetben a kívánság teljesítése azt jelentené, hogy a versenypiac átállási költségeken keresztüli, közüzemi keresztfinanszírozása továbbra is biztosítsa a versenypiac árelônyét. Nyilvánvaló, hogy egyik lehetôség sem tekinthetô a versenypiaci kapacitás kínálat piackonform megoldásának. A közüzemi fogyasztók diszkriminációját jelentené, és mellesleg a VET-ben definiált átállási költség céljával ellenkezne, ha a közüzemi nagykereskedô a versenypiac bôvülését, általában a piac likviditását az általa lekötött kapacitások közül a legolcsóbbak piacra vitelével segítené elô. Ez a versenypiaci fogyasztók gazdasági versenyképességét az olcsó villamos energiához való hozzájutással növelné, de egyúttal jelentôsen sújtaná az érdekérvényesítési képességgel korlátozottan rendelkezô közüzemi fogyasztók érdekeit, mivel ebben a szegmensben a fogyasztói ár növekedését és a versenypiac keresztfinanszírozását eredményezné. Az olcsó árú villamosenergia-kínálat növelésére az MVM Rt. portfoliójának szétdarabolása vagy részleges értékesítése, a formális piaci erôfölény megszüntetése sem megoldás, ha csak ez nem jár valamilyen, az értékesítési árakban meg nem jelenô, a leendô vevô által közvetlenül meg nem fizetendô támogatással. (Az olcsóbb piacra viteli árat valamilyen, állami támogatásból egészítenék ki az eredeti szerzôdéses árra.) Ugyanis a verseny növelése, több le nem kötött kapacitás készenlétben tartása bármikori piaci értékesítésre csak akkor jöhetne szóba, ha több, közel azonos határköltségû berendezés képezhetné a versenyzô forráscsoportot. Ez esetben az ajánlattevôk között verseny alakulhatna ki, amely csökkenthetné az értékesítési árakat, és így végeredményben fogyasztói haszonnal járna. A magyar villamosenergia-rendszerben a termelôk meghatározott és alig változtatható, jellemzô költségszerkezettel bírnak. A rendszer kis méretébôl adódóan egy-egy költség kategóriában csak néhány berendezés, vagy termelô igénybevétele lehetséges. Bármelyik szereplô ármeghatározó lehet 16, így a termelôk között árverseny érdemben általában nem alakulhat ki. Visszatérve a valódi likviditáshoz: a piacnyitást megelôzôen volt regionális piac, az likvid volt és jól mûködött 17. Ezt a határkeresztezô kapacitások teljes körû kereskedelmi igénybevétele mára ellehetetlenítette. A szabályozás az olcsó versenypiaci import érdekében feláldozta a regionális piacot. Az országon belül likvid piaci kereslet az optimálható portfolió hiányából adódóan valójában nincs, és nem is lehet a magyarországi szabályozási zónában lévô igen kis számú szereplô miatt. A likviditást csak a regionális kereskedelem feltételeinek újbóli megteremtése, új hazai erômû-létesítések, a keresleti piac kínálati piaccá való átalakulása teremtheti meg. Ehhez új határkeresztezô kapacitások létesítésére és beruházásösztönzô gazdaságpolitikára, a fejlesztési lehetôségekben érdekelt piaci szereplô(k)re és nem az MVM Rt. portfolió feldarabolására (ettôl nem lesz több erômû kapacitás, a forráskínálat nem nô) van szükség. Valószínûleg azonban ez a likvid piac sem lesz a feljogosított fogyasztók és kereskedôik kedvére való, ugyanis az árakat nem a fogyasztók igénye, hanem az erômûvek és a bôvülô importforrások önköltsége fogja meghatározni, ami a kínálat megteremtése érdekében megvalósítható technológiákat figyelembe véve lényegesen nagyobb a jelenlegi fogyasztói elvárásoknál. ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉGEK Az átállási költség a 92/96 EC számú, korábbi belsô piaci direktíva 18 által lehetôvé tett átmeneti megoldás a direktíva hatályba lépése elôtt vállalt kötelezettségek rendezésére. Közgazdaságilag azok a követelések tartoznak az átállási (befagyott) költségek kategóriájába, amelyek a piacnyitást követôen megváltozó feltételrendszerben versenyképtelenné vagy gazdaságtalanná váló befektetésekbôl, megállapodásokból nem térülnek meg, pénzügyi veszteséget eredményeznek. Az átállási költség közvetlen oka a fogyasztók külföldi erômûvekhez történô elvándorlása, vagy a hazaiaknál olcsóbb importforrások megjelenése. Ez az MVM Rt. által kötött hosszú távú beszerzési szerzôdések vonatkozásában azzal járhat, hogy: n a lekötött teljesítôképességet az MVM Rt. a piacnyitást megelôzô helyzethez viszonyítva kevésbé tudja kihasználni, így átlagos költségszínvonala növekszik, illetve n a lekötött garantált átvétel egy részét a szerzôdésbeli árnál olcsóbban kényszerül piacra vinni. Átmenetileg további többletköltséget jelent az is, hogy az MVM Rt. hosszú távú szerzôdéssel le nem kötött viszonylag drága (széntüzelésû) erômûvekbôl is kényszerül villamos energiát vásárolni, amely ugyancsak hozzájárul a szerzôdéssel lekötött erômûvek kihasználásának csökkenéséhez és ezzel átlagos költségszínvonalának növekedéséhez. A korábban elvégzett vizsgálatok 19 szerint az átállási költség nagysága az importliberalizációtól függ. Amennyiben mód lesz a keleti, környezetszennyezô módon elôállított, dömpingáron értékesíteni kívánt villamos energia behozatalára ( mosására ), akkor a befagyott költség között elérheti a 100 Mrd Ft-ot, miközben ilyen villamos energia importjának korlátozása esetén csak 30 Mrd Ft-os nagyságrendben marad. A korábbi vizsgálatok azt is megállapították, hogy hiába lesz január 1-jén piacnyitás, a drága szenes erômûvek továbbüzemeltetése mellett az átlagos költségszínvonal növekszik (a továbbüzemeltetésbôl adódó befagyott költségek áthárításával az ár is). Hangsúlyozni kell, hogy a befagyott költségek a piacnyitás elôtti költségekhez viszonyítva nem jelentenek többletköltséget 20, csak azt, hogy a villamosenergia-piacnyitás következtében elméletileg várható költségcsökkenés a befagyott költségekkel kisebb lesz. A piacnyitás (és ebbe beleértendô a hazai termelési portfolió korszerûsödésének hatása is) következtében 2004-et követôen ténylegesen árcsökkenés jelentkezik 21. A befagyott költségek megtérítésének jogosságához abból kell kiindulni, hogy a korábbi kötelezettségvállalásokat ki kell fizetni. Nem lehet azt mondani a befektetôknek, hogy mû- 6

7 ködtessék az erômûveket, de az ezzel járó költségeket nem fizetjük meg. A hosszú távú szerzôdések felbontását kezdeményezô lengyel, illetve portugál 22 megoldás is garantálná a korábbi kötelezettségvállalások megváltozott környezethez illeszkedô megtérítését. A kötelezettségvállalások teljesítése nemcsak erkölcsi kényszer, azok egyoldalú felrúgása az erômûvek leállításának veszélyével, a piac keresleti jellegének további erôsödésével és ezzel az ellátásbiztonság romlásával járna, ami végeredményben árnövekedéshez vezetne. A korábbi kötelezettség vállalások a piacnyitást követôen megtérülhetnek: n a versenypiacon elért árakból, n átállási költségekkel kiegészített (keresztfinanszírozott) árakból, n állami támogatással (adóval) keresztfinanszírozott árakból és n vagyonvesztésbôl. A nemzetközi gyakorlatban csak az átállási költségek térítése, vagy az állami segély nyújtása számít átmeneti megoldásnak. A piacnyitással bevezetett hazai szabályozás a tarifális (keresztfinanszírozó árakkal történô) térítést választotta. Nyilvánvaló, hogy a korábbi kötelezettségvállalások a szerkezetváltással (új erômûvek, források rendszerbe lépésével) megszûnnek, így a támogatási igény fokozatosan csökken. A magyar szabályozás szerint (VET 3. (1) bekezdés) az: átállási költség: e törvényben foglalt rendelkezések hatálybalépése és végrehajtása miatt a közüzemi nagykereskedelmi engedélyesnél a 23. pont 23 szerinti hosszú távú szerzôdések külön jogszabályban meghatározott módon lefolytatott újratárgyalását követôen fennmaradó, továbbá szén felhasználásával a hôszolgáltatási kötelezettség mértékéig kapcsoltan termelt villamos energia december 31-ig történô átvételébôl keletkezô, a villamos energia árában nem érvényesíthetô, jogszabályban elismert pénzügyi követelések. Egyéb címen átállási költség nem érvényesíthetô; Az új direktíva az átmeneti megoldásra vonatkozó szabályozást törölte, így miután a magyar államigazgatás a direktíva alkalmazásával összefüggésben derogációt tudomásunk szerint nem kért, a jelenlegi átállási 6. ÁBRA NAGYKERESKEDELMI PIAC ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETÔSÉGEI költségre vonatkozó szabályozás az EU jogrendjével ellentétbe kerülhet. A monopol vagy oligopol piaci szerkezet és az ebbôl adódó piaci erôfölény, továbbá a hazai villamosenergia-piac keresleti jellege felvetik annak a lehetôségét, hogy a teljes piacnyitást követôen a hazai rendszerben sem képzôdik befagyott költség, így nem lesz szükség átmeneti megoldás alkalmazására. Az elemzéshez a következôket kell figyelembe venni: n Versenypiaci viszonyok között az árszínvonalat a kereslet kínálat határozza meg, így a befagyott költségek esetleges keletkezése a kereslet kínálat alakulásától függ. n A kereslet kínálat viszonya folyamatosan változik, nincs mindig minden rendszerben tartott kapacitásra szükség, ezért az árak volatilitása nagy. A keresletnél nagyobb kínálat esetén az értékesítés a legdrágább még szükséges forrás határköltségén történik. Ezen idôintervallumokban a nem szükséges források után bevétel nem jár és a szükséges források egy részének állandó költségére sem nyújt fedezetet az árbevétel. Tehát nem minden eladási idôintervallumban térül meg a portfolióban tartott minden forrás költsége. n Más idôintervallumokban olyan árak is elérhetôk, amelyek az aktuális határköltségek mellett az általában meg nem térített állandó költségek fedezetét is biztosíthatják. n Az éves átlagos árat is a forrás igény egyensúly határozza meg. Sok olcsó forrás alacsony értékesítési árat eredményez, így a drága erômûvek leállításával, a garantált átvétel egy részének kényszerértékesítésével, azaz átállási költségekkel jár. Amennyiben a piacon nincs elég forrás, nagy árak alakulhatnak ki, így biztosítható a költségek megtérülése és nem keletkezik átállási költség. n Erre tekintettel, a piaci szerkezet figyelembevételével azt kell megvizsgálni, hogy a magyar piacon lehetséges-e olyan árképzés, amely biztosíthatja a mindenkori ráfordítások megtérülését, és végeredményben nem jár formális átállási költséggel. A magyarországi helyzetet vizsgálva (6. ábra) abból kell kiindulni, hogy nagykereskedelmi szinten mintegy GWh villamosenergiamennyiség értékesíthetô évente. Ez három különbözô forrásból származhat: n Kötelezô átvételbôl, amelynek átvételi árát jogszabályok határozzák meg, és egy részének kompenzációjában minden hazai villamosenergia-fogyasztó közremûködik. Aránya a kedvezô átvételi áraknak 7

8 köszönhetôen folyamatosan nô. A évi, kompenzációban is részesített mennyiség mintegy 2400 GWh volt. Ezen túlmenôen az MVM Rt. mintegy 1800 GWh részben hatósági áras kapcsolt villamosenergia-termelésbôl származó értékesítést vett át. Utóbbi a szenes erômûvek leállítását követôen csökkenhet, de helyette valószínûsíthetôen ugyanolyan nagyságrendben biomasszát felhasználó erômûvek jelenhetnek meg. n Versenypiaci importból, amelynek árát a kereslet-kínálat határozza meg. Nagyságrendje a határkeresztezô kapacitások rendelkezésre állásától, hozzáférhetôségétôl függôen baseload jellegû beszállítással GWh ( MW) értékre becsülhetô 24. A éves érték az alsó tartományban mozgott, a évi áprilisi tényértéket figyelembe véve, akár 3800 GWh éves érték is elérhetô. A MAVIR Rt. 20% ( GWh/év) alatti villamosenergia-importot tekint elfogadhatónak. n Hazai forrásokból, ezen belül is elsôsorban az MVM Rt. közüzemi portfoliójából MW-ot meghaladó, közüzemi célra le nem kötött kapacitás áll rendelkezésre, ezek ára azonban a fogyasztók árvárakozásait tekintve nem tekinthetôk versenyképesnek, így az értékesítési piacon csak alárendelt szerepet játszhatnak. Ebben a körben az MVM Rt ben mintegy 1000 GWh (Oroszlányi, Bánhidai Erômûvekbôl származó) villamos energia megvásárlására kényszerül. A közüzemi portfolióban lekötött garantált átvétel nagysága mintegy GWh a 2010-ig tartó idôszakban, amelyhez az MVM Rt. szabályozási okokból a hosszú távú értékesítési szerzôdésekben vállalt ellátási kötelezettség teljesítéséhez kénytelen mintegy 2000 GWh csúcsidôszaki villamosenergia-mennyiséget többletként beszerezni. A GWh MVM Rt. értékesítési kényszert, valamint a 4200 GWh kötelezô átvételt összesítve mintegy GWh importig nem kell a közüzemi portfolióból kényszerértékesítéssel számolni. Így ezen import nagyságrendig bizonyosan nem képzôdik átállási költség, azaz a fogyasztók a villamosenergia-árakon keresztül közvetlenül fizetik meg a hosszú távú kötelezettségeket. A közüzemi portfolió átlagára a kihasználás csökkenése miatt kismértékben növekszik, ennek hatását azonban kompenzálja az, hogy a korábbi lényegesen nagyobb portfolió legdrágább elemei kikerülnek a portfolióból, így az átlagos értékesítési ár még csökkenhet is. A portfolió egyben tartása a legkisebb fogyasztói költség lehetôségét azzal is elôsegíti, hogy egyrészt kedvezôbb termelési optimálási lehetôséget biztosít, másrészt a különféle árszintû források portfolióbeli keveredése csökkenti a portfolió, illetve a nem portfolióból származó, annál olcsóbb források árának különbözetét, ezzel a portfolióval versenyzô kereskedôk különbözeti profitjának lehetôségét, annak nagyságát. A versenyképes árú import kínálat növekedése esetén az MVM Rt. az import kiszorítására (piaci részesedésének garantált átvétel szintjén történô megôrzésére) kénytelen az importbehozatali költségekkel növelt árszintjén értékesíteni. A kiszorításra a portfolió szabályozhatóságának megôrzésére elsôsorban az éjszakai völgyidôszakokban kerül sor 25. Ezt a kiszorítást az importálók nem tudják pótolni, hiszen a határkeresztezô kapacitások és a rendelkezésre álló források nagysága korlátozott 26. Egyéb idôszakokban az import önmagában nem elégséges a teljes hazai villamosenergia-igény kielégítésére, a portfolió rendelkezési jogának tulajdonosa bizonyos idôszakokban olyan magas árakat is elérhet, amelyek biztosítják a teljes portfolió öszszes költségének megtérülését. Így völgyidôszakokban az ár a jelenlegihez viszonyítva lényegesen csökkenhet, míg csúcsidôszakokban árnövekedés várható, összességében az árszínvonal valószínûleg csak kismértékben változik. Az elôzô gondolatmenet bemutatta, hogy piaci helyzetükbôl adódóan még 1150 MW-nyi olcsó import lehetôsége esetén is lényegében a hazai erômûvek határozzák meg a villamosenergia-ellátás biztonságát és árát. Az is nyilvánvaló, hogy az importôrök, felismervén a hazai rendszer adottságait, ugyanolyan stratégiát folytatnak majd, mint a hazai erômûvek, azaz áraikat mindaddig növelni fogják, amíg piaci pozíciójuk biztosított 27. Ez azt eredményezi, hogy a teljes piacnyitást követôen az importforrások érdemben nem fogják csökkenteni a hazai villamos energia átlagos árát. Úgy tûnik, hogy az elôzôekben bemutatott, valószínûsíthetô értékesítési stratégia eredményeként, néhány kisebb erômûvet kivéve, a hazai erômûvek a költségeik megtérítéséhez szükséges árat éves átlagban bizonyosan el tudják érni. Így bizonyos, hogy befagyott költség forráshiányos, keresleti piac esetén rendszerszinten nem képzôdik. Az elemzésbôl az is nyilvánvaló, hogy a regionális szintû, kínálati piac megteremtéséig a hazai erômûvi portfolió ellenôrzését (és ezzel a piaci erôfölényes helyzetben elérhetô, extraprofit megelôzését) állami kézben kell tartani és meg kell akadályozni a várható privatizációt követôen is többségi állami tulajdonban maradó MVM Rt. beszerzési portfoliójának szétdarabolását. NEMZETI VILLAMOS TÁRSASÁG Az MVM Rt. stratégiai céljaként az jelölhetô meg, hogy: erôs, nemzeti orientációjú villamos társaság maradjon. A nemzeti társaság semminemû regulációs elônyben nem részesül, a globális monopóliumokkal a hazai és regionális piacon versenyben van. Gazdasági érdeke elsôsorban piaci részesedésének megôrzése és a hazai piac megtartása, amelyet csak versenyben érhet el. Ez viszont a piacon maradás érdekében kikényszeríti az árak költségeket fedezô minimálását, szemben a multinacionális cégek profitmaximáló törekvéseivel. Így látszólagos monopolhelyzetével nem tud visszaélni. Felvethetô a kérdés, hogy az elôbbi cél és az annak eléréséhez megjelölt út (a portfolió egyben tartása, a befektetôk által igényként megfogalmazott, MVM Rt. portfolió nagyságának csökkentésére irányuló kezdeményezés elvi elutasítása) jó-e, illetve elfogadható-e a fogyasztóknak, illetve az államnak, mint tulajdonosnak. A válasz: 8

9 n Az állam szempontjából az erôs nemzeti orientációjú társaság megmaradása önmagában is jó, de valószínûleg, hogy sokkal döntôbb az a tény, hogy a speciális magyar viszonyok mellett a fogyasztói árakat végsô soron az MVM Rt. egy többségi állami tulajdonban lévô cég határozza meg. Ügyes ártaktikával elérhetô, hogy nem keletkeznek formális befagyott költségek, miközben a fogyasztók számára is elfogadható árak jelennek meg a piacon. n A fogyasztók szempontjából elsôsorban az árak stabilitása, az áringadozások mérséklése, a kiszámíthatóság jelent elônyt. A szomszéd országokban rendelkezésre álló, olcsó villanyt be kell ereszteni a magyar piacra, hiszen az a fogyasztók átlagköltségeit csökkenti. Ugyanakkor meg kell akadályozni, hogy a forráshiányos piacon, vagy a hazai termelôk kiszorítása után a kezdeti import árengedmény viszszájára forduljon és a hiányhelyzetet kihasználva az importôrök, rész portfolió tulajdonosok csillagászati nyereségeket érjenek el. Az MVM Rt. portfolió egyben tartásával a fogyasztói árak indokolatlan emelkedése megakadályozható, és a befagyott költségek 28 kezelése mint a piacnyitás terhe is megoldható, továbbá biztosítható az a gazdasági erô is, ami valóságos piaci szereplôvé teheti az MVM Rt.-t a multinacionális cégekkel szembeni versenyben. ÖSSZEFOGLALÁS A részletes elemzés bemutatta, hogy a piaci erôfölény mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon valójában fennáll és az erômûvi oldali erôfölény kialakulását az MVM Rt. portfoliójának szétdarabolása sem gátolja meg. A hosszú távú szerzôdések felbontása ugyan megszünteti az MVM Rt. monopóliumát, de változatlanul fennmarad az árbefolyásolási lehetôség a piacvezetô az ellátásbiztonság szempontjából megkerülhetetlen erômûvek stratégiai érdekeinek megfelelôen. Így a szerzôdéses portfolió felbontása a piaci szereplôk számára extraprofit lehetôségét biztosítja, elsôsorban a védtelen fogyasztók kárára. Az MVM Rt. szerzôdéses állomány versenypiac megteremtése érdekében elvárt csökkentése a monopólium helyett oligopoliumot hoz létre, amely a magánérdekek megjelenése következtében lényegesen nehezebben lesz ellenôrizhetô és egyáltalán nem, vagy csak alig befolyásolható. Egyértelmû, hogy az MVM Rt. portfolió csökkentése és ezáltal a piaci hatalmuk növelése a magánbefektetôk alapvetô érdeke. A piac teljes liberalizálásával, az MVM Rt. portfoliójának az erôfölény megszüntetését igénylô elvárásokra reagálva történô feldarabolásával a jelenleginél sokkal veszélyesebb helyzet alakul ki, a befektetôk döntésüktôl függôen hozhatnak létre mind a kisfogyasztói, mind az erômûvi szerzôdéses portfoliókkal 100%-os piaci koncentrációt, amelyet az államigazgatás nem tud megakadályozni. Erre is tekintettel a magyar fogyasztók és ezzel a magyar államigazgatás alapvetô érdeke, hogy az árstabilitás és ellátásbiztonság megôrzése, a fenntartható fejlôdés biztosítása érdekében a magyar villamosenergia-piacon tartósan mûködjön egy nemzeti orientációjú, megfelelô tôkeerejû, fejlôdôképes társaság. Ilyen társaság létrejöttének ösztönzésével a magyar államigazgatás nem piacidegen megoldást választana, hanem csak követne más, a saját nemzetgazdaságuk fejlôdését és fogyasztóik érdekét követô EU-tagállamokat. A jelenlegi, a hazai viszonyokhoz képest túlsúlyosnak tûnô nagykereskedô MVM Rt. a piac fejlôdésével kialakuló regionális (és az annak részét képezô hazai) piacon semmilyen erôfölényt nem tudna érvényesíteni, egy lenne a többi kereskedô között. Az MVM Rt. beszerzési portfoliójának optimálásával már a piacnyitást megelôzôen legalább 1000 MW kapacitást vitt a piacra. Ezen források után azonban a feljogosított piaci szereplôk nem érdeklôdnek, mivel nem likvid kínálatot, hanem valójában piacváltásra ösztönzô villamosenergia-kínálatot várnak. Ilyen igényt csak piacidegen módon, a közüzemi nagykereskedô legkisebb költségelv betartására vonatkozó kötelezettségeinek vétkes megszegésével, vagy a közüzemi portfolióból az átállási költségek közüzemi fogyasztók általi keresztfinanszírozásával történô értékesítéssel lehet teljesíteni. A likviditás megteremtéséhez a regionális kereskedelem és az új erômûvek létesítési feltételeinek mielôbbi biztosítása szükséges, az az MVM Rt. portfoliójának esetleges feldarabolásával sem jön létre. Olcsóbb árra a portfolió feldarabolását követôen sem lehet számítani, ugyanis az ellátásbiztonság érdekében szükséges portfolió elemek összes költsége, vagy a még szükséges elem határköltsége attól nem fog csökkenni, hogy a források nem egyetlen portfolióból, hanem esetleg több portfolióból kerülnek értékesítésre. A befagyott költségek elemzésével összefüggésben bemutattuk, hogy az átállási költségek jövôbeli térítési lehetôsége a belsô villamosenergiapiaci direktíva módosításával megszûnhet. A forráshiányos hazai piaci szerkezet, és a portfolió egy kézben tartása azonban biztosíthatja, hogy a hazai erômûvek összes költsége megtérüljön, így a rendszerben átállási költség még az importálható villamosenergia-mennyiség részarányának lényeges növekedése esetén se keletkezzen. Ugyanakkor az ezzel összefüggô elemzés is arra az eredményre vezetett, hogy az indokolatlan extraprofit elkerülésére a regionális kínálati piac kialakulásáig indokolt a portfolió rendelkezési jogának állami felügyelete, azaz a portfoliót még a versenytársak nagy nyomása esetén sem szabad feldarabolni. A dokumentumban nem foglalkoztunk a hosszú távú értékesítési szerzôdések jövôjével. Ennek oka, hogy e szerzôdések hatályban tartása vagy felmondása rövid távon az ellátásbiztonság, illetve az árszínvonal szempontjából invariábilis elem. Felmondás esetén az értékesítés-beszerzés versenypiacon, volatilis árakkal történik. Ennek elkerülésére, az árkockázatok csökkentésére, ezzel kiszámíthatóbb üzletmenet elérésére lehetséges az is, hogy szerzôdéses partnereink belátva, hogy a fogyasztóknak az ellátásuk biztonsága érdekében szükséges források költségeit mindenképpen meg kell fizetni a szerzôdéseket a teljes piacnyitás feltételeinek megfelelôen módosítva, ha- 9

10 tályban kívánják tartani. A fogyasztók ellátása, az ellátásukhoz szükséges források költségeinek megtérítése mindkét esetben biztosítható. Így e szerzôdések hatályban tartásának vagy felmondásának kérdése a meglévô erômûvi portfolió, piaci likviditás, befagyott költségek kérdését nem érinti. Fontos lenne azonban a szerzôdések hatályban tartása a meglévô portfolió szinten tartása (új erômûvek létesítése), azaz a fenntartható fejlôdés szempontjából. Lábjegyzetek 1 Köszönetnyilvánítás: A szerzô ezúton mond köszönetet Dr. Simák Pál fôtanácsos úrnak a kézirat véglegesítéséhez nyújtott segítségéért. 2 Dr. Gerse Károly Wolffné dr. Kóbor Ágota: Piaci hatalom, A villamos energia árának alakulása a deregulált piacon, oligopolista árképzés a poolban, MVM Rt. tanulmány Világgazdaság február A PCMI index jelenleg a hatósági árszabályozás teljes vertikumban érvényesülô hatására tekintettel nem vizsgálható. 5 A RAO UES és az UCTE, illetve az EU között elvi egyeztetések folynak az együttmûködés jogi, kereskedelmi és technikai elôfeltételeirôl. A tárgyalások jelen szakaszában az esetleges szinkronizálás várható idôpontja még nem ítélhetô meg. Importnövekedésre rövid- és középtávon elsôsorban a délkelet-európai (balkáni) villamosenergia-rendszer reszinkronizációját követôen lehet számítani. A piaci információk alapján ismert, hogy mind Bulgáriában, mind Romániában jelentôs többletkapacitások vannak, ezeket jelenleg Szerbiában, Görögországban és Törökországban értékesítik. A kérdés az, hogy az erômûvek környezetvédelmi okokból, vagy az EU-val kötött megállapodások alapján (bolgár atomerômû) történô leállítását követôen mennyire lesz kiegyenlített a térség villamos energia kereslete-kínálata. 6 Ennek magyarázata az, hogy a versenypiacon (még tökéletes verseny esetén is) az értékesítési árat a még szükséges legdrágább forrás ára határozza meg. Ez nyilvánvalóan nagyobb lenne, mint az MVM Rt.-nek a portfolió átlagköltségén alapuló értékesítési ára. Az ennél kisebb költséggel termelôk extraprofithoz (különbözeti járadékhoz) juthatnak. A járadék jogossága nem tulajdonos vagy érdekcsoport függô. Amennyiben az európai szinten vezetô multinacionális társaságok megszereznék a portfoliót, akkor annak árát az általuk uralt és manipulálható összeurópai piac árához igazítanák. 7 A tulajdonosi ellenôrzés, korlátozás nem a napi ügymenetbe történô beavatkozást, hanem a társaság stratégiai döntéseinek befolyásolását jelenti: a tôkés társaságokra jellemzô profit maximalizálás megelôzését ezzel például gyenge megtérülés esetén a villamosenergia-piacról történô kivonulást, tôkekivonást szabályozhatja stratégiai célokból a nemzetgazdaság érdekében. 8 Ennek különösen nagy jelentôsége lesz a foszszilis primer energiahordozók rendelkezésre állásának drágulásával, a források fokozatos kimerülésével (a korlátosan rendelkezésre álló garantált forrást vajon melyik országban viszik piacra?). 9 Az E.ON Hungária piaci részesedése, mintegy 50%, 25% lehet az MVM Partner piaci részesedése, a többi szereplôt átlagosan 5-5% részesedéssel vettük figyelembe. 10 A nagy költséggel, árengedménnyel indított kampány eredményezhette azt, hogy az EnBW 2003-ra rendkívül kedvezôtlen gazdasági helyzetbe került. Ezen tapasztalatokon is okulva a legnagyobb piaci szereplôk belátták, hogy a profit maximalizálásnak legjobban a piaci pozíciók megôrzése és csak a verseny látszólagos fenntartása felel meg. 11 Az E.ON és az RWE együttesen a teljes német áramtermelô kapacitás 65%-át birtokolja. Ketten együtt a nagyfogyasztók 43%-ának, a regionális és helyi szolgáltatók 67%-ának való eladást fedezik. A nagyfeszültségû hálózat 70, a közép- és kisfeszültségû hálózat 50%-a van a birtokukban. (Steve Roth: German Competition: Looking up? Energy Markets, February p.19.) 12 A három magyarországi szereplô többek között a szlovák elosztói-szolgáltatói szektort is felosztotta egymás között, a három regionális társaság tulajdonrészének (irányítási jogának) megvásárlásával. 13 Nemzeti kötôdés hiányában, forráshiányos esetekben vagy szükséghelyzetben, amelyekre mindig lehet számítani a termelôkapacitások egyik országból másik országba telepítéséhez hasonlóan dönthet a portfolió vagy erômûvek tulajdonosa, hogy melyik piacon, milyen feltételekkel értékesít, és ezzel egy adott ország gazdasági helyzetét is meghatározhatja. Megfelelô gazdasági erô hiányában nem kerül sor erômû-létesítésre, az identitás hiánya elsôdlegessé teszi a profit maximálási szempontok érvényesülését és az államnak tulajdonosként (lásd a 7. sz. lábjegyzetet is) nincs módja a nemzetgazdasági szempontok érvényesítésére, piaci eszközökkel kapacitástender meghirdetésével pedig rendszerint csak késôn és újabb állami kötelezettségek (a befektetés garantált megtérülésének) vállalásával tud beavatkozni. 14 Gyakorlatban likvid piacnak tekintik azt a piacot is, ahol nagy a kereskedelmi forgalom. 15 Bôvebben a Dr. Gerse Károly: Rendszerszintû szolgáltatások biztosítása, MVM Közleményei 2004/2. cikke fejti ki, amelynek egyes részleteit jelen dokumentum szó szerint, vagy átszerkesztve átveszi. 16 Lásd a 6. sz. lábjegyzetet. 17 A ténymegállapítás nem piacnyitás, szabályozás ellenes, csupán azt rögzíti, hogy a korábban más feltételrendszerben kialakított nemzetközi összeköttetések (amelyek a regionális piac alapját képezték), a piacnyitást követôen a megváltozott feltételrendszerben elégtelenné váltak, így a regionális piac is ellehetetlenült Cikk (1) Azok a tagállamok, amelyekben a jelen Irányelv hatályba lépése elôtt nyújtott kötelezettségvállalásokat, vagy üzemeltetési garanciákat ezen irányelv rendelkezései következtében nem lehet betartani, átmeneti szabályozást kérelmezhetnek, amelyet a Bizottság adhat meg számukra, többek között az érintett rendszer méretének, a rendszer összekapcsolási szintjének és a villamosenergia-ipar szerkezetének figyelembevételével. 19 Dr. Gerse Károly: Piacnyitás, árak, befagyott költségek (Budapest, március, GM részére készített tanulmány). 20 A versenypiacon megfelelô kínálat esetén az értékesítés mindig rövid távú határköltségen (vagy azon alapuló áron) történik. A szerzôdéses portfolió tulajdonosa a lekötött, garantált átvétel felesleges részének eladásához annak árát is a kiszorítandó versenypiaci forrás árára kénytelen csökkenteni, miközben beszerzési költsége változatlan marad. 21 Az átlagos értékesítési ár nagysága csak a piaci portfoliók nagyságától és átlagárától függ, a befagyott költségtôl nem. A befagyott költség csak azt mutatja, hogy mennyivel lenne kisebb a versenypiaci fogyasztók éves kiadása (és az érintett érômûvek árbevétele), ha a hosszú távú szerzôdésekben rögzített árak helyett piaci árakon történne a villamos energia értékesítése, azaz az érintett erômûvek, illetve a velük szerzôdött MVM Rt. nem kapnák meg a befektetéseik, illetve a take or pay jellegû szerzôdéseik ellenértékét. Vagy másképpen fogalmazva azt, hogy a piacnyitást követôen mennyibe kerül a fogyasztóknak a korábbi energiapolitika. Politikai jelentôsége eltúlzott, nagyságának hangsúlyozása értelmetlen. Ha az elvi koncepció rögzíti a múltban vállalt kötelezettségek teljesítését, akkor a befagyott költségek nagyságának nincs jelentôsége. 22 A Decreto-Lei n.ş /2003. sz. portugál jogszabály bevezeti a: custos para a manutenção do equilibrio contratua (CMEC), azaz a szerzôdési egyensúly megtartási költségeinek fogalmát, amellyel garantálni kívánják, hogy a hosszú távú magánjogi szerzôdéssel lekötött erômû megtérülése a piacnyitást követôen is a korábbi szinten maradjon közüzemi célra lekötött villamos energia: azon villamos energia, amelynek értékesítésére a villamosenergia-termelôi engedélyes (jogelôdje), vagy a villamos energia határon keresztül történô beszállítására jogosult (jogelôdje) augusztus 18. elôtt megkötött hosszú távú szerzôdéssel, ilyen szerzôdés jelen törvény kihirdetésének napját megelôzô módosításával rendelkezik, illetve ilyen szerzôdés megkötésére az erômû-létesítési pályázat alapján vált jogosulttá, a szerzôdésben foglalt garantált átvételig; 24 A nagyobb érték feltételezi a környezetszenynyezô módon elôállított villamos energia behozatalát is. 25 A korábbi vizsgálatok is GWh/év nagyságrendû kényszerû éjszakai értékesítéssel számoltak. Ezzel a MAVIR Rt. által optimálisnak tartott import arány betartása is adminisztratív beavatkozás nélkül megtörténik. 26 Az import éjszakai hányadának csökkentése az árverseny szempontjából is kedvezô, mivel az összköltség megtérítésére az importforrások tulajdonosainak a kihasználás csökkentésével növelni kell az egyéb idôszaki értékesítés árát. 27 Nyilvánvaló, hogy az értékesítési portfolió megôrzésére az importáló kénytelen az MVM Rt. értékesítési árához viszonyítva a fogyasztó kilépéséhez (késôbb portfolióban tartásához) szükséges árengedményt biztosítani. 28 Ismételten utalunk arra, hogy a befagyott költség a jelenlegi költségekhez képest nem jelent többletköltséget, hiszen az esetlegesen befagyott költséget eredményezô források jelenleg is a rendszerben vannak. 10

11 EGYRE ERÔSEBB A KÖZÉPSZINTÛ EGYEZTETÉS INTERJÚ DERVARICS ATTILA ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓVAL* n A KÖZÉPSZINTÛ ÉRDEKEGYEZTETÉS JOGSZABÁLYI MEGERÔSÍTÉSÉVEL A VILLAMOSIPARI TÁRSASÁ- GOK MUNKAADÓI SZÖVETSÉGÉNEK SÚLYA IS MEGNÔTT. DERVARICS ATTILA, A DÉMÁSZ RT. VEZÉR- IGAZGATÓJA, A SZERVEZET ELNÖKE SZERINT A TAGOKNAK IS KOMOLYAN KELL VENNIÜK, HOGY AZ ÁGAZATI BÉRMEGÁLLAPODÁS ÜGYÉBEN A DÖNTÉSEK A SZÖVETSÉGBEN SZÜLETNEK MEG. ÚGY VÉ- LI, A KÖZLEKEDÉSI ÉS A KOMMUNIKÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA FEJLÔDÉSE RÉVÉN A BÉRVISZONYOK AZ ÁGAZATBAN KI FOGNAK EGYENLÍTÔDNI. * Az interjút Hlavay Richárd készítette. n Milyen elôzmények után, milyen megfontolásból jött létre a VTMSZ? A VTSZ-t (Villamosipari Társaságok Szövetsége) 1992-ben hoztuk létre, amikor a Magyar Villamos Mûvek Trösztbôl különálló társaságok jöttek létre. Akkor merült fel elég egyértelmûen, hogy kellene egy munkaadói szövetség, amelynek a feladata a munkaadói érdekegyeztetés, azután az iparág érdekképviselete, a kormányzattal való egyeztetés a jogszabályalkotás során, illetve az iparág belsô kultúrájának ápolása, ôrzése, a régen kialakult sportesemények rendszerének fenntartása. Az 1995-ös privatizációval ez kicsit válságba került, az áramszolgáltatóknak és néhány erômûnek külföldi tulajdonosa lett, ez egy kicsit átrajzolta a helyzetet. A VTSZ körül bizonyos értetlenség alakult ki. Volt idôszak, amikor úgy tûnt, válságba kerül a szövetség. Három külföldi befektetô és az MVM ekkor döntött úgy, hogy megújítja a szervezetet. Az RWE, az E.ON, és az EdF, valamint az MVM ekkor alakította meg a Villamosipari Társaságok Munkaadói Szövetségét. Itt markánsan megjelent, hogy munkaadói szövetségrôl van szó. Két dolog maradt az alapszabályban, a munkaadói érdekképviselet a munkavállalókkal folyó tárgyalások során, valamint bizonyos kulturális és sportesemények további gondozása. Közben alakultak más társaságok is, többek közt az áramszolgáltatók megalakították a Magyar Áramszolgáltatók Egyesületét, aminek a funkciója elsôsorban, a szakmai érdekképviselet a jogszabályalkotásban, illetve bizonyos kérdések országos egyeztetése, ilyenek például a szabványok. A piacnyitás elôkészítése során komoly feladat hárult a MÁE-re. n Tehát az áramszolgáltatók vonatkozásában a szakmai érdekképviselet a MÁE lett, a kifejezetten munkaadói pedig a VTMSZ. A kilencvenes évek óta nemcsak a szabályozás, de nyilván a munkaadói érdekek is jelentôsen megváltoztak. Mennyire hatékony, vagy eredményes a VTMSZ ezekben a kérdésekben? Az európai jogharmonizáció következtében megváltozott a munkatörvény, ágazati párbeszéd bizottságokat kell létrehozni, ami azt jelenti, hogy megerôsödik a középszintû érdekegyeztetés. Eddig az volt, hogy a VTMSZ megállapodott az érdekképviseletekkel, ez volt a középszintû megegyezés, majd jöttek a helyi egyeztetések, a jövedelmek a helyi megállapodások szerint alakultak, de azok sohasem maradhattak alatta a középszintû megegyezésnek. A középszint eddig a minimumot határozta meg. A jövôben az ágazati párbeszéd bizottságban születnek döntések, ahol a VTMSZ képviseli a munkaadói oldalt, a másik oldalon pedig négy szakszervezet ül, tehát a középszintû megállapodások nemcsak a VTMSZ tagokra, hanem minden, ebben az iparágban dolgozó vállalkozásra kötelezô érvényûek lesznek, mert a munkaügyi miniszter azt kiterjeszti az egész ágazatra. Másrészt a jövôben a nagyon szélsôséges jövedelmi viszonyok ma már egyébként nem igazán vannak szélsôséges jövedelmek az iparágban közeledni fognak egymáshoz. Ebbôl adódóan a középszintû érdekegyeztetésnek a szerepe a minimum meghatározásától át fog menni lassanként az egységesítés irányába. n Lesz egyfajta standard az ágazatban jellemzô jövedelmeket illetôen? Azt mondjuk, hogy Budapesten magasabbak a megélhetés költségei, ezért magasabbak a bérek, mint vidéken. Azt gondolom, ezek a különbségek fokozatosan el fognak tûnni. Nem nagy ez az ország, a munkaerô áramlás sokkal intenzívebb lesz, mint eddig, ha meg akarjuk tartani vidéken is az embereket, meg kell fizetni ôket. A régiós különbségek el fognak tûnni. Ebbôl adódóan iparágon belül is közelítenek a jövedelmek. Csereszabatosak a szakemberek. Egyfajta egységesítési tendenciát látunk. Ma még nem biztos, hogy ezt mindenki így gondolja. 11

12 n A villamosiparban azért korábban voltak, illetve talán még akadnak privilegizált jövedelmek. Mennyire volt kemény csata, miután megjelentek magánbefektetôk, akiknek a hatékonyság volt az elsôdleges céljuk? Egy folyamat közben vagyunk. Amit az imént említettem, az valamikor a jövôben fog bekövetkezni. Azt látom, hogy egyrészt elég nehéz végül is közös álláspontot kialakítani, de ugyanakkor végül mindig százszázalékos egyetértésben születtek meg a döntések a munkaadói oldalon, még akkor is, ha nagyon kemény viták vezettek el odáig. Ez optimizmussal tölthet el minket. Másrészt nagyon kemény a vita a szakszervezetekkel, itt még van egy stílusbeli, tárgyalástechnikai probléma. Ôk mindig úgy kezdik, hogy mondanak egy nagy számot, amit nem gondolnak komolyan. Mi viszont nem mondunk számot, úgy gondoljuk a végsô számnak a tárgyalások során kell megszületni. Ha két-három fordulón már túl vagyunk, akkor látjuk, hogy milyen sávban lehet megállapodni. Ha van olyan cég, amelyik nincs benne ebben a sávban, akkor próbáljuk meggyôzni, hogy vállalja fel. Azután próbáljuk a szakszervezet számára megvilágítani, hogy ebben a sávban ésszerû megállapodni, mert túlfizetni egy ágazatot csak átmeneti elônyt jelent. Azt gondolom, hogy teljesen mindegy, hogy Szegeden, Békéscsabán, vagy Budapesten van egy adott munkakör, a jövedelmek közelíteni fognak, a kommunikációs és közlekedési infrastruktúra fejlôdése miatt ezek kiegyenlítôdnek. n Mit csinál még a VTMSZ az éves érdekegyeztetés mellett, ebben az évben például milyen fontos feladatai vannak még? Tavaly elkezdtük az új, középszintû kollektív szerzôdés elôkészítését. Mindkét oldal szeretne egy modern kollektív szerzôdést. A munkaadói oldalnak az a célja, hogy ez a szerzôdés is teljesítménypárti legyen, mi ebben gondolkodunk. Az átalakítás, hogy mely elemeit erôsítsük, mely elemeit gyengítsük, ez a feladat. Azt gondolom, valamikor a nyár végén meg fog születni. Több fordulón már túl vagyunk, jó néhány pontban már megállapodtunk. n A VTMSZ-t három befektetô és egy állami cég alapította, az ebbôl eredô eltérések jelentkeznek, érezhetôk-e az érdekegyeztetés során? Négyféle stratégia van, mert a két német befektetô sem egyforma. Négytagú a választmány, ez négyféle megközelítés. Talán jó is, hogy így van, mert mindenki másféle szempontot képvisel, így aztán az eredmény vélhetôen körültekintôbb lesz. Ugyanakkor viszont össze kell csiszolódnunk. Lehet valaki Magyarországon német, vagy francia, vagy állami céget képviselô, de mindenkinek változni kell. El kell fogadnunk, hogy van egy törvényhozói akarat, például a középszintû érdekegyeztetést megfelelô szintre emelni, ezt tudomásul kell venni, ezen játékszabályok szerint kell dolgozni. Ez elkerülhetetlen, minden szereplônek egyre komolyabban kell venni ezt a feladatot és az érdekegyeztetô tárgyalásokba delegált személyeket ennek megfelelô döntési jogkörrel kell felruházni. n Ez azt jelenti, hogy ez nem volt így? Igen. n Ma már így van? Félúton vagyunk. Azt gondolom, hogyha egyszer elfogadjuk, hogy a tárgyalások során alakul ki a végeredmény, akkor nem lehet olyat csinálni, hogy az egyik társaság legfelsôbb döntéshozó szerve jóval a tárgyalássorozat elôtt dönt arról, hogy mekkora lehet a jövedelemnövekedés. Másrészt nem lehet telefonon vezérelt ügynököt odaültetni a tárgyalódelegációba, mert nem mûködik. Ismétlem, megfelelô döntési kompetenciával rendelkezô vezetôknek kell ülni a delegációban! Ugyanis döntések sorozatáról van szó! Fontos, hogy ezek az emberek hozzáadott értéket vigyenek a tárgyalásba. n Tehát komolyan kell venni a VTMSZ-t? Ha tiszteletben akarjuk tartani a munkatörvényt márpedig igen és a gazdasággal összhangban kívánjuk a béreket alakítani, akkor nem igen látok más megoldást. n Tulajdonképpen mi a tétje az érdekegyeztetésnek? Két nagyon fontos tétje van. Az egyik a munkabéke, a másik pedig, a költségek kézben tartása. Mindkettô nagyon fontos. Egyrészt nyilván nem lehet az iparág eredményes, ha nem elégedett, jól motivált munkatársakkal dolgozunk, ehhez nyilván versenyképes jövedelmet kell adnunk. A másik, ami ennek felsô határt szab, azok a gazdasági körülmények. Komoly tényezôje a termelésnek a bérköltség. n Lehetnek kérdések, amelyekben a VTMSZ-nek azonos érdekei vannak a munkavállalókkal, van példa az összefogásra? Az életminôség javítása! Mindkét félnek ez a végsô célja. De ha úgy érti a kérdést, hogy összefogunk-e egy harmadik féllel szemben, akkor a válaszom egyértelmûen nem! Kívülállók feltételezhetik, az árhatóság felé felléphetünk együtt, ez azonban nem fordult elô. Nagy öngól lett volna ez a munkaadói oldal részérôl. Ennél azért elôbbre kell látni. Úgy gondoljuk, nekünk megfelelô gazdasági és mûszaki érveink vannak, hogy az árhatósággal folytatott vitáinkban érvelni tudjunk. A menedzsment dolga, hogy a munkavállalókkal tárgyaljon, ôket is meg kell tudni gyôzni a bérmegállapodás során. Ami nagyon fontos, hogy ez az iparág egy jól mûködô iparág, magasan motivált, elkötelezett munkatársi gárdával, itt másként kell a munkabékét megôrizni mindkét oldalnak. A szakszervezet részérôl hiba volna azt hiszem olyan módszereket alkalmazni, amit más iparágakban látunk. Idegen volna ebben a környezetben. Meg kell találnia a legeredményesebb stílust. Sajnálatos, hogy a közvélemény azt tartja hatásosnak, ami hangos. Ez a szakszervezet vezetését esetleg befolyásolhatja, hogyan tudják a saját teljesítményüket leginkább eladni a szavazóknak. A mi iparágunkat eddig is és a jövôben remélem még inkább az együttgondolkodás és nem a sztrájkkal való állandó fenyegetés fogja jellemezni. n Könnyebb, vagy egyszerûbb lesz a VTMSZ mûködése, ha az MVM Rt. akár csak részben is magánkézbe kerül? Egy ilyen lépés valószínûleg kihatna a VTMSZ mûködésére is, de milyen elôjellel... ezt nem lehet megjósolni. A döntési mechanizmus viszont változhatna! Arra utaltam az elôbb, hogy egyetlen tulajdonosi körnek sem szabad mereven elôre kialakítani az álláspontját, mert arra kényszerülhet, hogy azt revideálni kell, ami mindig nehéz. Azt hiszem minden nappal, minden egyes forduló után közelebb jutunk ahhoz, amikor már nem követünk el ilyen hibát. 12

13 RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA n A PIACNYITÁST KÖVETÔEN EGYRE GYAKRABBAN VETÔDIK FEL AZ A KÉRDÉS, HOGY A KORÁBBI SZÁLLÍTÓ ENGEDÉLYES MVM RT. ÁLTAL HOSSZÚ TÁVÚ SZERZÔDÉSEKBEN LEKÖTÖTT RENDSZERSZIN- TÛ SZOLGÁLTATÁSOKAT A SZERZÔDÉSEK ÚJRATÁRGYALÁSÁVAL AZ ÉRINTETTEK SZABADÍTSÁK FEL, TEGYÉK LEHETÔVÉ, HOGY AZ EZEN SZOLGÁLTATÁSOKAT BIZTOSÍTANI TUDÓ ERÔMÛVEK VERSE- NYEZHESSENEK A RENDSZERIRÁNYÍTÓ ÁLTAL ILYEN SZOLGÁLTATÁSOK BESZERZÉSÉRE KIÍRT PÁLYÁZA- TOKON. DR. GERSE KÁROLY 1 " A rendszerszintû szolgáltatások biztosítására alkalmas források szerzôdéseinek újratárgyalását az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályaira vonatkozó 183/2002. (VIII. 23.) sz. kormányrendelet is elônyben részesíti, felhíva az érdekeltek figyelmét arra, hogy az újra tárgyalást a rendszerszintû szolgáltatások biztosítására alkalmas szerzôdéseknél kell kezdeni. Az érintett felek a hosszú távú szerzôdések módosításától mind ez ideig elzárkóztak, erre tekintettel több érdekelt, de a rendszerszintû szolgáltatások biztosításának fizikai lehetôségeit, illetve a vonatkozó szerzôdéses megállapodások részleteit nem ismerô szereplô a jelenlegi helyzet fenntartását a likvid piac egyik legnagyobb akadályának véli. RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOK A rendszerszintû szolgáltatások meghatározását a VET 2 a következôk szerint rögzíti: a villamosenergia-szolgáltatáson túlmenô, a villamosenergiarendszer biztonságos és megfelelô minôségû mûködéséhez szükséges, a 1 Köszönetnyilvánítás: A szerzô ezúton is köszönetet mond Mártha Imre kereskedelmi igazgató úrnak a kézirat véglegesítéséhez nyújtott segítségért évi CX törvény a villamos energiáról rendszerirányító által minden rendszerhasználó számára egységesen biztosított szolgáltatás. Az EU belsô villamosenergia-piacára vonatkozó közös szabályokat elôíró 2003/54/EC irányelv 3 az elôbbieknél tágabban határozza meg a kiegészítô szolgáltatások fogalmát, miszerint minden olyan szolgáltatás, amely egy átviteli vagy egy elosztó hálózat üzemeltetéséhez szükséges. A rendszerszintû szolgáltatások fogyasztók által térítendô díjaira, ennek elszámolási szabályaira vonatkozóan miniszteri rendelet 4 részletes szabályokat is meghatároz, anélkül, hogy a rendszerszintû szolgáltatások tartalmát pontosan leírná. A rendelet értelmezô rendelkezései között csak a feszültségés meddôteljesítmény-szabályozás szerepel. A rendszerszintû szolgáltatások tartalmára a jogalkotó értelmezésében az a megfogalmazás utalhat, amely szerint A rendszerszintû szolgáltatások díja hivatott fedezetet nyújtani a rendszerszintû szolgáltatások biztosításához szükséges következô résztevékenységek indokolt költségeire: a) szabályozási tartalékok biztosítása (a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglaltak szerint); 3 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EC irányelve (2003. június 26.) a villamos energia belsô piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezésérôl 4 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról b) a feszültség- és meddôenergia-szabályozás; c) üzembiztonsági szolgáltatások (a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglaltak szerint); d) a hálózat szûk keresztmetszeteinek kezelése, a rendszer szabályozhatóságának biztosítása. A rendszerszintû szolgáltatások beszerzésére, az értékesítôk és a rendszerirányító közötti elszámolás szabályaira részletes elôírásokat tartalmazó Kereskedelmi Szabályzat 5 sem tartalmazza a rendszerszintû szolgáltatások elemeinek általános megfogalmazását, a rendelkezô részben azonban rögzíti, hogy a rendszerirányító a rendszer biztonsága és a minôségi ellátás érdekében kereskedelmi alapon biztosítja: n a feszültség- és meddôteljesítmény szabályozást, n az üzembiztonsági szolgáltatásokat (amelynek elemei a black start, az üzemzavar utáni rendszer helyreállítása, az üzemzavari tartalék), n kiegyenlítô szabályozást (amelynek elemei a primer, szekunder, perces és órás szabályozás, szükség szerint nemzetközi kisegítési igénybevétele, vagy fogyasztói korlátozás), n a hálózati átviteli keresztmetszetek, metszékek kezelését. 5 A magyar villamosenergia-rendszer Kereskedelmi Szabályzata, január 1. 13

14 Így a hatályos hazai szabályozásban az elôbbiek tekinthetôk a rendszerszintû szolgáltatásoknak, jóllehet a Kereskedelmi Szabályzatbeli rendelkezések és a vonatkozó miniszteri rendeletben meghirdetett díjakkal fedezett tevékenységek között ellentmondás is érzékelhetô. (A miniszteri rendelet szerinti rendszerszintû szolgáltatásokért fizetendô díj fedezi pl. a szabályozási tartalékok biztosításának költségeit, vagy a hálózat szûk keresztmetszeteinek kezelését is, miközben a kiegyenlítô szabályozást a rendszerirányító a Kereskedelmi Szabályzat szerint kereskedelmi alapon külön díjazásért biztosítja, és a határmetszékekhez történô hozzáférésért is a Kereskedelmi Szabályzat szerint külön díjazást kell fizetni.) KÜLFÖLDI PÉLDÁK 6 Verband der Netzbetrieber VDN ev beim VDEW, August A rendszerszintû szolgáltatások értelmezésére nincs egységes közszolgáltatói gyakorlat, azok tartalmát országonként eltérôen fogalmazzák meg, bár bizonyos elemek, mint pl. a primer, szekunder szabályozásra vonatkozó egységes UCTE-elôírások betartása, az EU-szabványban elôírt minôségû feszültség biztosítása, a rendszer helyreállítás igénye csaknem minden szabályozásban szerepelnek. A német hálózatüzemeltetôk által elfogadott Transmission Code szabályozásban, pl. a villamosenergia-ellátásban a rendszerszintû szolgáltatások azokat a rendszer rendeltetésszerû mûködéséhez szükséges szolgáltatásokat (frekvenciatartás, feszültségtartás, az ellátás helyreállítása és az üzemirányítás) jelölik, amelyeket a hálózatüzemeltetôk a villamos energia átviteléhez és az elosztáshoz hozzátéve rendelkezésre bocsátanak, és ezáltal a villamosenergia-ellátás minôségét meghatározzák. A frekvenciatartáshoz primer, szekunder és perces tartalékokat lehet igénybe venni. A kiegyenlítô energia szolgáltatására (maximálisan a mérlegkörön belüli egyensúly hiányt okozó erômû kiesésétôl számítva egy óra idôtartamig) elsôsorban a rendszerszintû szolgáltatások keretében kerül sor. Amennyiben a teljesítményhiány az elôbbi idôtartamon belül nem szüntethetô meg, úgy az átviteli rendszerüzemeltetônek lehetôsége van vésztartalékok (kiegészítô energiaszállítások spot piaci beszerzésbôl, le nem kötött perces tartalékokból, vésztartalék pool-ból) igénybevételére, ennek hiánya esetén, végsô soron a rendszerhasználó fogyasztásból történô kizárására is. Az osztrák szabályozás 7 a szabályozási területeket irányító szervezetek feladatává teszi többek között a rendszerszintû szolgáltatások (frekvencia-csereteljesítmény szabályozás) biztosítását, a kiegyenlítô energiaellátás megszervezését és teherelosztását, az annak beszerzéséért és elszámolásáért felelôs ügynökkel (mérlegkör koordinátorral) együttmûködve, az erômûvek teherelosztását a kiegyenlítô energia beszerzésére tekintettel, az igény és az ellátás közötti fizikai egyensúly megteremtését. A kiegyenlítô szabályozáshoz szükséges primer, szekunder és perces tartalék beszerzéséért a mérlegkör koordinátor felelôs a területi rendszerirányítók által megadott igények alapján. Az erômûvi berendezések mûszaki követelményrendszere elôírja a berendezések primer, szekunder szabályozásra, vagy feszültség-meddôenergia szabályozásra való alkalmasságának feltételrendszerét, így elvileg minden berendezésnek alkalmasnak kell lennie a rendszer mûködése szempontjából legalapvetôbb szolgáltatások ellátására. A beszerzés általában piaci alapon, elôzetes minôsítés alapján történik. Ennek során nem korlátozzák egy adott szabályozási zónában a monopol szerepet betöltô szereplôk részvételét. A német szabályozás lehetôvé teszi még a primer és szekunder tartalékoknál is a más szabályozási zónába történô értékesítést is. HOSSZÚ TÁVÚ SZERZÔDÉSEK ÉS A RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOK Az MVM Rt. mint szállító engedélyes által a privatizációt megelôzôen vagy 7 EWIOG, Electricity Act, Federal Act providing new rules on the organisation of the electricity sector az erômûvek retrofitjához, illetve új erômûvi berendezések lekötéséhez kötött hosszú távú szerzôdések 1. sz. A telephely, a lekötött egységek leírása címû melléklete tartalmazza a berendezések mûködési feltételeit, ezek között a rendszerszintû szolgáltatások biztosításával összefüggô feltételeket is. A szokásos megállapodások: n A feszültség és meddôteljesítmény szabályozásával összefüggésben tartalmazzák a beépített generátorok terhelési (Q meddôteljesítmény, MVAr P hasznos teljesítmény, MW ) diagramját, valamint azt, hogy egy adott munkapont beállítása automatikus, vagy kézi szabályozással történik-e. n A hálózati primer frekvenciaszabályozással összefüggésben tartalmazzák, hogy a berendezés alkalmas-e primer szabályozásra, és ha igen, a szabályozó berendezés milyen jellemzôkkel (frekvenciaérzékenység, szabályozási tartomány) bír. Esetenként szerepel a turbinaszabályozók df hálózati frekvencia, Hz /dp hasznos teljesítmény, MW jelleggörbéje is. n Hálózati szekunder frekvenciaszabályozással összefüggésben általában szerepel, hogy a berendezés egyáltalán alkalmas-e szekunder szabályozásra. A dokumentáció tartalmazza a megengedett normál fel- és leterhelési sebességeket turbinánként vagy blokkonként (amennyiben ennek értéke a terhelés függvényében változik, akkor az érvényességi tartományt is), a különleges esetekben, (esetleg külön beavatkozással aktiválható) megengedett maximális terhelésváltoztatási sebességeket, az egységek minimális teljesítményét, a különféle teljesítménytartományokban való minimális várakozási vagy üzemeltetési idô tartamát, a normál és különleges esetekben megengedett szabályozási tartományt. n Az elôbbieken túlmenôen tartalmaznak egyéb mûszaki üzemviteli korlátokat, pl. milyen terhelési ciklusok hányszor engedhetôk meg, milyen hálózati frekvenciatartományban meddig, esetleg milyen terheléssel üzemeltethetô a berendezés, túlterhelhetô-e a berendezés, milyen környezetvédelmi (hûtôvíz-hômérséklet, szennyezôanyag-kibocsátás stb.) elôírásokat kell betartani. 14

15 n Tartalmazzák, hogy a berendezés üzemeltethetô-e szigetüzemben, képes-e black startra, vagy az üzem helyreállítása csak a külsô hálózati feszültség megjelenését követôen lehetséges. n Rögzítik, hogy a berendezés vagy a teljes erômû zárthurkú szabályozásba vonható-e (amennyiben erre technikailag alkalmas). Mint az elôbbiekbôl kitûnik, a hosszú távú szerzôdések nem valamiféle szolgáltatás konkrét nagyságát, hanem a technikai, igénybevételi lehetôségeket rögzítik, hogy valamilyen kiegészítô szolgáltatás igénybevételére a rendszer érdekeinek megfelelôen akkor, ott, olyan nagysággal, ahogy éppen lehetséges vagy szükséges kerülhessen sor. Így a rendszerszintû szolgáltatásokkal öszszefüggésben opciós megállapodásnak tekinthetôk, amelyek a vásárló részére a technikai korlátokon belül a legnagyobb rugalmasságot biztosítják az ellátásbiztonság és a legkisebb költségelv egyidejû teljesítésére. A díjazásra vonatkozóan külön megemlítésre kerül, hogy azok a szerzôdésszerû teljesítést, az üzemirányító utasítások betartását kívánják ösztönözni. Külön díjtételként szerepel az indítási, a primer, a szekunder tartaléktartási, a meddôenergia forgalmazási díj. A különleges szolgáltatásokat, mint pl. a csúcsidei teljesítménynövelést, a völgyidôszaki teljesítménycsökkentést, a gyors szabályozást is külön díjtételek megállapításával kívánták az együttmûködô felek kompenzálni. A megállapodás alapja a szolgáltatások igénybevételébôl adódó hatásfokromlás kompenzálása, tüzelôanyag és egyéb változó költségek megtérítése volt. Kapacitáslekötési jellegû (állandó költségeket fedezô) díj a rendszerszintû szolgáltatásokra külön nem került meghatározásra, hiszen a szerzôdések alapvetôen nem a rendszerszintû szolgáltatásokra, hanem kereskedelmi értékesítésre jöttek létre január 1-jét megelôzôen ezen kiegészítô díjakra vonatkozó áralkalmazási feltételek az 55/1996. (XII. 20.) IKM rendelet 8 mellékletében is szerepeltek. 8 55/1996. (XII. 20.) IKM rendelet a közcélú villamos mûvek villamos energia vásárlási árainak megállapításáról A piacnyitást követôen, amennyiben a rendszerirányító a rendszerszintû szolgáltatások nyújtására alkalmas kapacitásokat a szabadpiacról vásárolja meg, a díjak a felek megállapodásától függnek. Ezzel szemben amennyiben a rendszerirányító ezeket a szolgáltatásokat a közüzemi nagykereskedôtôl vásárolja, annak díját a közüzemi nagykereskedô beszerzési ára határozza meg: a közüzemi nagykereskedô által tett ajánlatokban az egységárak nem haladhatják meg az igazolt beszerzési kapacitás- és energiadíjat. Ez a feszültség-, a primer és a szekunder szabályozással, és egyéb tartaléktartással összefüggésben csak kapacitáslekötés jellegû díjtételeket térít a tényleges igénybevétel vagy a rendelkezésre állás idôtartamára. Nyilvánvaló, hogy ez ellentmondásban van a szerzôdések eredeti koncepciójával, az alkotók a lehetôségekkel és a szerzôdéses megállapodásokkal mit sem törôdve úgy vélték, hogy a rendszerszintû szolgáltatásokat szolgáló források teljesen függetleníthetôk a kereskedelmi értékesítéstôl. RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOK KERESKEDELMI ÉRTÉKESÍTÉSE Mint a bevezetôben is utaltunk rá, a piaci szereplôk egy része és a szabályozó hatóság a jogszabályokban is megfogalmazott módon a rendszerszintû szolgáltatás, a kereskedelmi célú kapacitás és a villamosenergiaértékesítés függetlenítését, a rendszerszintû szolgáltatások ellátására alkalmas kapacitások kereskedelemtôl független értékesítését várja el. A évi 183/2002. (VIII. 23.) sz. kormányrendelet szerinti újratárgyalások során a Magyar Energia Hivatal képviselôje a jogszabályokon túlterjeszkedni nem kívánva is felhívta a feleket legalább a rendszerszintû szolgáltatások biztosításához szükséges kapacitások felszabadítására azért, hogy a rendszerirányító ne csak a közüzemi nagykereskedôn keresztül juthasson ezen kapacitásokhoz. Az elôzôekbôl a szerzôdéses megállapodások feltételeinek ismertetése alapján is egyértelmû, hogy a megállapodások rendszerszintû szolgáltatások ellátására alkalmas kapacitáslekötést külön, a kereskedelmi kapacitáslekötéstôl függetlenül nem tartalmaznak, így a Hivatal elôbbi felvetése nem teljesíthetô. Ennél is lényegesebb azonban, hogy a rendszerszintû szolgáltatások legtöbbjének igénybevételére csak kereskedelmileg értékesített és üzemben lévô berendezésbôl kerülhet sor. Csak az a berendezés tud primer, szekunder szabályozást, forgótartalékot biztosítani, meddô villamos energiát elnyelni, amelyik kereskedelmi ügyletbôl eredôen üzemben van és a minimális teljesítmény feletti szabályozási tartományban üzemel. A szabályozási tartományt az egység menetrendje, valamint megengedett minimális és maximális teljesítménye határozza meg, de még a megengedett szabályozási sebességet is befolyásolja az aktuális menetrend nagysága. Ebbôl következik, hogy a kiegyenlítô villamosenergia-mennyiség és az azt szolgáltatni képes primer, szekunder tartalék tartományok rendszerirányítónak történô értékesítése, azaz a rendszerirányító ilyen szolgáltatások ellátására alkalmas kapacitások beszerzésére irányuló tevékenysége nem függetleníthetô az adott gépegység aktuális kereskedelmi értékesítésétôl. Hiába vár el a Kereskedelmi Szabályzat kereskedôtôl független, közvetlen erômûvi értékesítést, az nem lehetséges. A sorrend is meghatározott, elôször kereskedelmi értékesítési lehetôséget kell találni és csak ennek eredményességét követôen van mód rendszerszintû szolgáltatások értékesítésére. Természetesen a black start képesség, vagy a kereskedelmi célra nem igényelt kapacitások hideg (órás) tartalékként a kereskedelmi értékesítéstôl függetlenül is értékesíthetôk a rendszerirányító részére. Egy erômûvi kapacitás hidegtartalékká minôsítésére azonban csak a kereskedelmi ügyletek lezárását, így az esetek többségében a napi menetrendek véglegesítését követôen van mód. Amennyiben a regulációs szándék arra irányul, hogy bizonyos erômûvi kapacitások kizárólag rendszerszintû szolgáltatások céljára legyenek igénybe vehetôk, úgy jelentôs több- 15

16 letköltséggel számos erômûtípus kapacitásait kell növelni, azaz további duplikációs költségek jelentkeznek. Az elôbbi folyamat és a kereskedelmi rendszerszintû értékesítések öszszekapcsolódása, sorrendje más szabályozások esetében egyértelmû, a már hivatkozott német vagy osztrák szabályzatok alapján a rendszerszintû szolgáltatások értékesítésére az elôzetes akkreditációt és az igénybevételre vonatkozó általános feltételekben történô megállapodást követôen a menetrendek bejelentésével egyidejûleg (kereskedelmi ügyletként), vagy azt több órával követôen kerül sor. A Kereskedelmi Szabályzat szerint a rendszerirányítónak a kereskedési idôszakot megelôzôen kell a szükséges forrásokra pályázatot kiírni. A hosszú távú szerzôdésekben biztosított opciók közüzemi nagykereskedô általi lehívása a rendszerirányító számára is optimális megoldást jelent. Hiszen a közüzemi nagykereskedô általi továbbértékesítés esetén a kereskedô a rendszerirányító igényeit figyelembe véve egyidejûleg végzi el beszerzési portfoliójának kereskedelmi és szabályozási tartalék célú optimalizálását, a rendszerirányító a szerzôdésekbeli áron jut a szabályozási forrásokhoz, és nem kell a piac kapacitás helyzetétôl függô árvolatilitással számolnia, amely az árszabályozó hatóság dolgát is megkönnyíti. AKADÁLYOZZA-E A LIKVID PIAC KIALAKULÁSÁT A RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOK ZÁRT CSATORNÁS ÉRTÉKESÍTÉSE? Likvid piacnak 9 azt a piacot nevezzük, amelyen mindig van versenyképes eladási, értékesítési lehetôség, azaz vannak értékesíthetô többletforrások és olyan piaci szereplôk, akik ezeket a többletforrásokat hasznosítani tudják. Az ilyen piacokon elsôsorban azok a szereplôk kereskednek, akiknek bármikor szükségük lehet villamos energiára, illetve bármikor el tudnak adni villamos energiát. Ilyen jellemzôkkel csak azok a piaci 9 Gyakorlatban likvid piacnak tekintik azt a piacot is, ahol nagy a kereskedelmi forgalom. szereplôk rendelkeznek, akiknek szabályozható erômûvi portfoliójuk van és akik a határköltségüknél kisebb piaci árak esetén készek a portfolió termelésének olcsóbb piaci villamos energiával történô kiváltására, vagy a határköltségüknél magasabb piaci árak esetén (az erômûvi tüzelôanyag-források rugalmasságát is figyelembe véve) képesek és készek villamos energia értékesítésére. (Az erômûvi portfoliót opciós ügyletek is helyettesíthetik, ezek mögött azonban rugalmas beszerzési/értékesítési portfoliónak kell lenni.) Magyarországon váratlan villamosenergia-igény egy erômû kiesésekor, vagy a fogyasztói igények elôre nem várt emelkedése esetén jelentkezhet. Váratlan többletekkel fogyasztói berendezések meghibásodásakor, vagy az elôre várttól elmaradó fogyasztói igények esetén lehet számolni. Az erômûkiesést a rendszerirányító rendszerszintû tartalékokból pótolja, az igények csökkenését a mûködô erômûvek visszaterhelésével kiszabályozza. Így az egyensúly piaci ügylet nélkül is helyreáll. Közismert, hogy a piacon jelenleg is vannak hosszú távú szerzôdéssel nem lekötött források (jelenleg is már több mint 1000 MW). Miért nem ezek igénybevételével történik a többletigény pótlása? Ennek magyarázata a kereskedôk és a rendszerirányító optimumra való törekvésében van, a többletigényt tervezetten a mûködô berendezések határköltségét követô legkisebb határköltségû berendezésbôl fogják kielégíteni. Nem lekötött kapacitások bevonására csak akkor kerül sor, ha minden lekötött (és nyilvánvalóan a le nem kötöttnél kisebb határköltségû) berendezés igénybevétele már megtörtént. Miért nem tekintik a folyamatosan meglévô többlet kínálat ellenére likvidnek a piacot? Azért, mert a szóba jöhetô források egy részének ára nem versenyképes, valamint nincs is igazi likvid piaci kereslet. A közüzemi fogyasztók diszkriminációját jelentené, és mellesleg a VET-ben definiált átállási költség céljával ellenkezne, ha a közüzemi nagykereskedô a manapság divatos törekvéseknek engedve a versenypiac bôvülését, általában a piac likviditását az általa lekötött kapacitások közül a legolcsóbbak piacra vitelével segítené elô. Ez ugyan azáltal, hogy a versenypiaci fogyasztók gazdasági versenyképességét az olcsó villamos energiához való hozzájutással növelné, jelentôsen sújtaná a különben érdekérvényesítési képességgel korlátozottan rendelkezô közüzemi fogyasztók érdekeit. Ezen törekvések ellen való fellépése a közüzemi nagykereskedônek elemi kötelessége. A vásárlói oldali likviditás hiányát az is mutatja, hogy az MVM Rt. által az MVM Piactéren rendszeresen közzétett eladási ajánlatokra alig van vevô, mert az országon belül likvid piaci kereslet az optimalizálható portfolió hiányából adódóan valójában nincs, és nem is lehet a magyarországi szabályozási zónában lévô igen kis számú szereplô miatt. Az aktívan kereskedni kívánó és erre felkészült engedélyesek száma a legoptimistább esetben sem fogja meghaladni a néhányszor tizet. A közüzemi nagykereskedô korábbi, szállító engedélyesi minôségében beszerzési portfolióját a legkisebb költség elvet teljesítve úgy állította össze, hogy az optimálisan legyen alkalmas a mindenkori villamosenergia-igények és tartalékigények kielégítésére is. A jelenlegi mûködési modellben miután a közüzemi nagykereskedô a rendszerirányító részére nem meghatározott berendezéseket értékesít tartalékként, hanem meghatározott nagyságú tartalékot a rendszerirányító tulajdonképpen a hosszú távú szerzôdésekben rögzített opciós joggal él, így a ténylegesen használt és megfizetett, különféle típusú rendszerszintû szolgáltatást ellátó kapacitásnál többel gazdálkodik. Mindig annyi és olyan forrást vesz igénybe, amely feladatának ellátásához a legoptimálisabb. A legjobban mûködô likvid piac sem tudna kedvezôbb feltételeket biztosítani, a helyzetet a szerzôdések újratárgyalása sem javítaná. Ha a jogszabály kötelezôen elôírná a rendszerszintû szolgáltatások ellátására alkalmas kapacitások nevesítését, akkor ezt csak azzal tehetné meg, hogy a termelô számára garantálná a jelenlegi hosszú távú szerzôdésben biztosított jövedelmezôséget is. Figyelembe véve azonban azt, hogy a szolgáltatások ellátására alkalmas berendezések is idôszakonként (karbantartás, üzemzavar, piaci érté- 16 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2004/2

17 kesítési lehetôség hiánya) akadályozottak lennének, a mindenkor szükséges források rendelkezésre állása érdekében a használni kívánt forrásnál lényegesen nagyobb forrást kellene rendszerszintû szolgáltatások ellátására alkalmas forrásként nevesíteni és megfizetni. Ez pedig azt jelentené, hogy a jelenleginél többe kerülne a rendszerszintû szolgáltatások forrásigényének kielégítése. A rendszerszintû szolgáltatások ellátásra alkalmas és az egyéb kapacitások szétválasztásával mûködési és kereskedelmi problémák is jelentkeznének. A rendszerirányító csak a kereskedô döntésétôl függôen (üzemben lesz-e és milyen teljesítménnyel a berendezés) rendelhetne szolgáltatást (errôl információt a menetrendek bejelentésébôl szerezhetne), a rendszerirányító által igénybe nem vett kapacitást a termelô csak ezt (és nyilvánvalóan a menetrendek bejelentését) követôen tudná piacra vinni, s ez túl késô lenne az értékesítésre. Vagy a rendszerirányítónak, termelônek közben kellene egyeztetni a kereskedôvel, ami a közüzemi nagykereskedô esetében a törvényben és a jogszabályokban tiltott, nem transzparens módon történô beszerzést jelenthetne. Végeredményben kapacitás tûnne el a piacról, amelynek költségét mindenféleképpen téríteni kellene, így a mûködés hatékonysága romlana, indokolatlan áremelkedés jelentkezne. A merev szétválasztás ellentétes lenne az európai gyakorlattal is, nincs tudomásunk arról, hogy ne az értékesítésre jogosult, a közbeszerzési gyakorlatban ajánlattevô tenne ajánlatot a rendszerszintû szolgáltatások biztosítására. A rendszerszintû szolgáltatások zárt csatornás értékesítése sem akadályozza a likvid piac kialakulását, annál is inkább, mivel ezekre a szolgáltatásokra csak egy merev szabályok szerint eljáró, így piaci értelemben illikvid vevô (rendszerirányító) lenne. Likvid piac véleményünk szerint csak regionális szinten tud létre jönni. Ehhez mielôbb meg kell szüntetni a kettôs (közüzemi és verseny-) piacot, ezek merev szétválasztását, és biztosítani kell a határkeresztezô kapacitások rugalmas igénybevételi lehetôségét is. Egy ilyen feltételrendszerben a rendszerirányító a rendszerszintû szolgáltatásokat tekintve nem lesz egyetlen szereplôre utalva, hanem a német gyakorlathoz hasonlóan, más szabályozási zónából is biztosíthatja a szolgáltatásokat. Nyilvánvaló azonban, hogy a rendszerszintû elônyöket a kevesebb olcsó villamosenergia-import behozatali lehetôségével kellene megfizetni. A közeljövôben ennek megfelelôen fontos vizsgálandó területnek tartjuk a környezô országok szabályozási zónáival történô egyesülést, a regionális piac létrehozását. ÖSSZEFOGLALÓ A részletesen bemutatott elemzésekbôl nyilvánvaló, hogy a rendszerszintû szolgáltatások és a kereskedelmi értékesítés speciális esetektôl eltekintve nem választható szét, csak a kereskedelmileg értékesített (mûködô) berendezés tud kiegyenlítô villamos energiát szolgáltatni. A rendszerszintû szolgáltatások megfelelôbb színvonalú, stabil, kiszámítható árú biztosításához nem a hosszú távú szerzôdéseket kell újratárgyalni, hanem a Kereskedelmi Szabályzat feltételeit kell a szerzôdéses és gyakorlati lehetôségekhez illeszteni. Likvid piac csak regionálisan termelôi (opciós) portfolióval rendelkezô szereplôk folyamatos (de legalább rendszeres) piacra jutása esetén jöhet létre. Ennek elôfeltétele a folyamatosan hozzáférhetô határkeresztezô kapacitások biztosítása. n HÍREK PAKS PÉCS KAPCSOLAT 400 kv-on ( ) A Magyar Villamos Mûvek Rt., mint a magyar villamosenergia-rendszer átviteli engedélyese, év végén üzembe helyezi a Paks Pécs 400 kv-os villamos távvezetéki összeköttetést, a hozzá tartozó Pécs melletti, Bogád közigazgatási területén megvalósított 400/120 kv-os új alállomással, valamint az új alállomás és a Pécsi Erômû (Pannon Hôerômû Rt.) közötti 120 kv-os távvezetékkel együtt. Az MVM Rt. villamosenergia-átviteli tevékenysége a hazai áramellátás egyik kulcstényezôje. A társaság a hazai erômûvek által termelt, valamint az importforrásokból származó áramot a tulajdonában lévô nagyfeszültségû hálózaton keresztül továbbítja, és juttatja el a közvetlen fogyasztói értékesítést végzô szolgáltatókhoz. Az MVM Rt. által korábban kidolgozott hálózatfejlesztési stratégia kiemelt fontosságot tulajdonított a Paks Pécs hálózati beruházás megvalósításának, ugyanis az összeköttetés kialakítása több fontos célt is szolgál. Egyrészt jelentôsen növeli a Dél-Dunántúl térségének ellátásbiztonságát azáltal, hogy nagy átviteli képességû, üzembiztos összeköttetést teremt a régió és az országos villamosenergiarendszer között. Másrészt az összeköttetés megteremti egy második, a térség ellátásának biztonságát is növelô nemzetközi összeköttetés létrejöttének lehetôségét. Ezt az új nemzetközi kapcsolatot az MVM Rt. Eszék irányába tervezi megvalósítani. (Pécs Ernestinovo magyar horvát 400 kv-os összeköttetés). Ugyancsak célja az új összeköttetés megvalósításának, hogy lehetôséget biztosítson a jövôben egy új, a korábbinál nagyobb kapacitású erômû magyar villamosenergia-rendszerhez történô biztonságos csatlakozásra a térségben. Az új 400 kv-os távvezeték hossza mintegy 80 km, a 120 kv-os összekötô vezetéké pedig mintegy 4 km. A nyomvonalat az MVM Rt. úgy alakította ki, hogy az minél jobban kövesse a térségben már meglévô 120 kv-os vezetékek vonalvezetését (nyomvonalfolyosó), így annak építése a lehetô legkisebb mértékben jelent beavatkozást a környezetbe. Az összeköttetés megvalósításának költsége mintegy 14 Mrd Ft, beleértve az új 400/120 kv-os alállomást, illetve a szükséges alállomási bôvítéseket is. A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2004/2 17

18 SZÁMÍTÁS A MAGYAR VER ÉVI OPTIMÁLIS ÜZEMBIZTONSÁGI TARTALÉKÁNAK (ÜBT OPT ) MEGHATÁROZÁSÁRA n A PIACNYITÁSSAL A FOGYASZTÓK SZÁMÁRA IS KÜLÖNVÁLT A VILLAMOS ENERGIA, ILLETVE AZ EL- LÁTÁS BIZTONSÁGÁHOZ SZÜKSÉGES TARTALÉKOK KERESKEDELME. AZ ELÔBBI A KERESKEDÔK, AZ UTÓBBI A RENDSZERIRÁNYÍTÓ KOMPETENCIÁJÁBA TARTOZIK. A RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSO- KÉRT, KÖZÖTTÜK AZ ÜZEMBIZTONSÁGI TARTALÉKÉRT MINDEN VILLAMOSENERGIA-FELHASZNÁLÓ- NAK DÍJAT KELL TÉRÍTENI, AMELY A SZAKMAI KÖZVÉLEMÉNY ALAPJÁN MAGYARORSZÁGON AZ EU ÁTLAGÁNÁL LÉNYEGESEN NAGYOBB. ERRE TEKINTETTEL IS INDOKOLT ANNAK VIZSGÁLATA, HOGY KÜLÖNFÉLE NAGYSÁGÚ ÜZEMBIZTONSÁGI TARTALÉK ESETÉN MILYEN AZ ELLÁTÁS BIZTONSÁGA, IL- LETVE KÜLÖNFÉLE NAGYSÁGÚ FELTÉTELEZETT, ÁTLAGOS, FAJLAGOS KORLÁTOZÁSI KÁR ESETÉN, A TARTALÉK KAPACITÁSOK BESZERZÉSI KÖLTSÉGÉT IS FIGYELEMBE VÉVE, MEKKORA ÜZEMBIZTONSÁGI TARTALÉK ADÓDIK OPTIMÁLISNAK. DR. POTECZ BÉLA A SZÁMÍTÁS A számítások elvégzéséhez a következô kiinduló adatokat kell figyelembe venni: n Az évekre vonatkozó, a termelô berendezések csúcsidei váratlan teljesítménykieséseinek (teljesítménycsökkenéseinek) tartamdiagramjai. n Jellemzô munkanapi terhelési tartamdiagram. n Az üzembiztonsági tartalék (ÜBT) a MEH által korrigált és a MAVIR részérôl javasolt teljesítmény értékei és az ezek biztosításához szükséges éves keretösszegek (1. táblázat). A számítás a Bernoulli-féle valószínûségi eloszlási elmélet alkalmazásával készült. Ez eltérô az esetek többségében alkalmazott és egyszerûbb Maxwell-féle valószínûségi elmélettôl, amely a nagy esetszámú és normális (szimmetrikus) eloszlás szerint változó adatokra ad használható eredményt. A villamosenergia-termelô berendezések viszonylag alacsony darabszáma, valamint ezek váratlan kieséseinek a teljesítménymérlegre gyakorolt aszimmetrikus hatása miatt (váratlan teljesítmény- beesések ritkán fordulnak elô) a szimmetrikus eloszlásra vonatkozó számítási módszer nem alkalmazható. A számítás menete az 1. ábra alapján követhetô. Az ábrában az 1-gyel jelölt görbe a csúcsidei teljesítménykiesések éves tartamdiagramja, a 2- vel jelölt görbe pedig a 2. ábrán látható munkanapi terhelési tartamdiagram 180 -kal elforgatott, a számításokhoz szükséges része. A várható éves fogyasztói korlátozás mennyiségének meghatározásához az ÜBT értéket meghaladó teljesítménykiesésekhez tartozó éves korlátozási óraszámokat kell kiszámítani. Ez úgy történik, hogy az 1. ábrán található váratlan kiesési tartamdiagramban (1-gyel jelölt görbe) bejelöljük a rendelkezésre álló ÜBT értéket, pl MW-ot és fejtetôre fordítva berajzoljuk a munkanapi terhelési tartamdiagramot (2-vel jelölt görbe). Az 1141 MW-nál nagyobb csúcsidei teljesítménykiesések fogyasztói korlátozásokat tesznek szükségessé, de csak azokban az órákban, amelyekben a napi fogyasztói igények a mindenkor rendelkezésre álló termelôi teljesítményeket meghaladják. Az éves korlátozási óraszám az alábbi képlettel számítható: t vk {t cs tkorl. = 24 ahol: t korl. (h/év) az éves korlátozási óraszám, t vk (h/év) a váratlan kiesési óraszám, 18

19 1. TÁBLÁZAT AZ ÜBT RÉSZEI ÉS A HOZZÁJUK RENDELT ÉVES KERETÖSSZEGEK MAVIR JAVASLATA ÉS A MEH RÉSZÉRÔL ELFOGADOTT KORRIGÁLT ÉRTÉKEK MAVIR Korrigált Korrigált (2002. januári áron) (2002. januári áron) (2003. januári áron) MW MFt/MW/év MFt/év MW MFt/MW/év MFt/év eft/mw/év MFt/év 5.1 Primer tartalék Összesen +50/ / a. gyorsindítású szekunder tartalék GT (I. negyedév) Lôrinci GT , , Litéri GT 0 19, , Sajószögedi GT 0 19, , Összesen I. negyedév összesen b. gyorsindítású szekunder tartalék GT (II-IV. negyedév) Lôrinci GT , , Litéri GT , , Sajószögedi GT , , Összesen II-IV. negyedév összesen a. szekunder tartalék céljára igénybe vett forgótartalék (I. negyedév) Dunamenti , , Tisza II , , Csepel 50 41, , Összesen I. negyedév összesen b. szekunder tartalék céljára igénybe vett forgótartalék (II IV. negyedév) Dunamenti , , Tisza II , , Csepel 0 41, , Összesen II-IV. negyedév összesen Szabályozási szekunder (forgó) teljesítmény Dunamenti 70 13, , Tisza II , , Csepel 30 41, , Összesen Szekunder forgó összesen Hidegtartalék Dunamenti , , Tisza II , , Pécs 30 58, , Összesen Black start Feszültségtartás (meddô) Egyéb (Pécs ápr. 15 okt. 15-re 60 MW) Pécs Összesen

20 t cs (h/nap) a napi csúcsidei korlátozási óraszám, 24 (h/nap) a nap óráinak száma. Az 1. ábrán szaggatott vonallal P ki = 1141 MW-os váratlan kiesés van berajzolva. Ehhez t vk = 65,6 h/év váratlan kiesési óraszám és t cs =4h/nap napi korlátozási óraszám tartozik. E számértékekkel az éves korlátozási óraszám: 65,6{4 t korl. = =10,9 h/év ÁBRA CSÚCSIDEI TELJESÍTMÉNYKIESÉSEK TARTAMDIAGRAMJA ÉS A VÁRHATÓ FOGYASZTÓI KORLÁTOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 1141 MW ÜBT ESETÉN 1/A ÁBRA CSÚCSIDEI TELJESÍTMÉNYKIESÉSEK TARTAMDIAGRAMJA ÉS A VÁRHATÓ FOGYASZTÓI KORLÁTOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 1385 MW ÜBT ESETÉN 2. ÁBRA MUNKANAPI TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM 3 b Az 1. ábrán a 3a görbe szerint alakulnak az éves korlátozási óraszámok 1141 MW-os ÜBT esetén. A korlátozási óraszámok összege az ábra alapján St korl. = 46,2 h/év, az ehhez tartozó LOLP érték 46,2 {100/8760 = =0,527%. A várható fogyasztói korlátozás mennyisége a 3a görbe alatti terület, amelynek számértéke: 1910 MWh/év. Fentiekhez hasonló módon számítható a MAVIR részérôl javasolt 1385 MW-os ÜBT-hez tartozó várható fogyasztói korlátozás mennyisége (1/a ábra), amely a 3b görbe alatti terület, ennek számértéke: 121 MWh/év. A korlátozási óraszámok összege a 3b görbe alapján St korl. = 3,5 h/év, ehhez 0,04%-os LOLP (Loss of load probability, hiányvalószínûség) érték tartozik. E számításokat a már részletezett módon 1100 MW-os és 1000 MW-os ÜBT értékek mellett is elvégezve, a várható fogyasztói korlátozás 2500 MWh/év, ill MWh/év értékre adódik. A korlátozási óraszámok összege 1100 MW-os ÜBT esetén 60,7 h/év (LOLP érték 0,693%), 1000 MW-os ÜBT-nél pedig 120,6 h/év (LOLP érték 1,377%). A LOLP értékek az ÜBT függvényében a 3. ábrán láthatók, az ábrából megállapítható, hogy az 1%-os LOLP-hoz 1040 MW ÜBT szükséges. A várható fogyasztói korlátozások mennyisége az ÜBT függvényében a 4. ábrán látható. Az éves fogyasztói korlátozási kárösszeget az ÜBT függvényében 1000 Ft/kWh 2300 Ft/kWh között négy különbözô értékû, nem szolgáltatott villamos energia kár-egységköltséggel számítva az 5. ábra mutatja. A különbözô nagyságú rendszerszintû üzembiztonsági tartalékok éves költségei az 1. táblázat adatai 20

Piacnyitás, verseny, befagyott költségek, fogyasztói árak

Piacnyitás, verseny, befagyott költségek, fogyasztói árak 5 Piacnyitás, verseny, befagyott költségek, fogyasztói árak A kormány jóváhagyta a Villamos Energia Törvény (VET) tervezetét, amelyet a Parlament várhatóan ez év elsô félévében elfogad. Ütemterv készült

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Modellváltás a földgázellátásban Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Témakörök Áttekintés a szabályozás, a tulajdonosi és vállalati szerkezet, valamint a szereplők és funkcióik változásairól Az

Részletesebben

Fenntarthatósági Jelentés

Fenntarthatósági Jelentés 2004 M V M T Á R S A S Á G C S O P O R T Fenntarthatósági Jelentés CSOPORT CSOPORT FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az MVM Csoport Fenntarthatósági Jelentése 2004 Tartalom Köszöntõ A társaságcsoport A

Részletesebben

Nagyok és kicsik a termelésben

Nagyok és kicsik a termelésben Nagyok és kicsik a termelésben Tihanyi Zoltán osztályvezető Forrástervezési Szolgálat MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Smart Grid Hungary Budapest, 26. november 3. 1 45

Részletesebben

Az MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját

Az MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját 0 Az MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját Az MVM Rt. Igazgatósága 60/2005. (VII.13.) számú határozatával, illetve a társaság rendkívüli Közgyűlése 39/2005.

Részletesebben

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve I. BEVEZETŐ A Magyar Energia Hivatalnak (MEH) szélesebb felhatalmazást kell kapnia, képessé kell válnia az Energiastratégia implementációját igénylő tervezési

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője

A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője Viktor László Siófok, 2009. október 29. A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője Viktor László Siófok, 2009. október 29. Tartalom A 150 éves gázipar 50 éves

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

modell GASCON 2007. február 20. Balázs István László

modell GASCON 2007. február 20. Balázs István László Az alakuló földgázpiaci modell GASCON 2007. február 20. Balázs István László 1 Alapelvek A közüzem mint szabályozott piaci elem megszűnik Minden fogyasztó feljogosított Minden kereskedő feljogosított Kapacitás

Részletesebben

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból 2012. június 1. Név: Neptun kód: Vizsga feladatok Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból 1. Tevékenység szerint csoportosítsa a villamosenergia-piac szereplőit! Ahol tud, adjon példát, valamint

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

Miért összeegyeztethetetlenek a magyar hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások a közösségi vívmányokkal?

Miért összeegyeztethetetlenek a magyar hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások a közösségi vívmányokkal? Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., 2011. július augusztus (653 665. o.) Sztankó Éva Miért összeegyeztethetetlenek a magyar hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások a közösségi vívmányokkal?

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu A szélenergia termelés hazai lehetőségei Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu 2008. dec. 31-i állapot (forrás www.mszet.hu) Energia másképp 2009.04.02. 2 Hány darab erőmű torony képvisel 1000 MW

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével 2 Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével Alföldi Gábor Rendszerirányítási igazgató MKET Konferencia, 2015. március 26-27. 3 Tartalom A magyar villamosenergia-rendszer helyzetképe Energiamérleg

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport

Részletesebben

PIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN

PIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN PIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN Horváth J. Ferenc, elnök Magyar Energia Hivatal II. Ipari Energia Fórum Konferencia 2004. Novotel Budapest Centrum, 2004. május 26-27. 100 90 80 70 60 50

Részletesebben

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés

Részletesebben

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás A hatósági ármeghatározás kérdései előadó: Sugár Dániel (TIG-RES Rt.) CMC minősítés 2004. február 10. Piaci árak vs. hatósági árak A piaci ár kialakulása: P S Egyensúlyi ár A láthatatlan kéz D Hatósági

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról

A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról Dr. Stróbl Alajos A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról XVII. MKET Konferencia Siófok, 2014. március 18. A bruttó villamosenergia-felhasználás fejlődése TWh Az erőműveink tavaly

Részletesebben

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona Mintacím szerkesztése Villamos energiapiaci liberalizációs tapasztalatok önkormányzati szemmel avagy az önkormányzatok nagy kihívása: szabadpiac vagy egyetemes szolgáltatás 09. Május 25 Budapest Készítette:

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Vinkovits András BERT üzleti vezigh. MEE 56. Vándorgyűlés Balatonalmádi 2009. szeptember 9. Tartalom Iparág a piacnyitásnak nevezett változási folyam

Részletesebben

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat Marketing mix Partnerek Értékajánlat Pozícionálás Márkaépítés Referenciacsoportok Szolgáltató Fogyasztó Termék Árazás Értékesítés Versenytársak Reklám gyüttfogyasztók Árazás Ár Áron egy termék vagy szolgáltatás

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Napelemre pályázunk -

Napelemre pályázunk - Napelemre pályázunk - Napelemes rendszerek hálózati csatlakozási kérdései Harsányi Zoltán E.ON Műszaki Stratégiai Osztály 1 Erőmű kategóriák Háztartási méretű kiserőmű P

Részletesebben

A SZEKUNDER SZABÁLYOZÁS TAPASZTALATAI

A SZEKUNDER SZABÁLYOZÁS TAPASZTALATAI A SZEKUNDER SZABÁLYOZÁS TAPASZTALATAI ÉS KIHÍVÁSAI A KAPCSOLT TERMELŐKNÉL XVII. KAPCSOLT HŐ- ÉS VILLAMOSENERGIA- TERMELÉSI KONFERENCIA KÉSZÍTETTE: LUCZAY PÉTER / PAPP ANDRÁS 2014. MÁRCIUS 18. MIÉRT A SZEKUNDER

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

Napenergia kontra atomenergia

Napenergia kontra atomenergia VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető

Részletesebben

REGIONÁLIS GÁZ ÉS VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁSBIZTONSÁGI PROJEKT Tanácsadó Testület 1. ülés. Kaderják Péter REKK. 2009. február 24.

REGIONÁLIS GÁZ ÉS VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁSBIZTONSÁGI PROJEKT Tanácsadó Testület 1. ülés. Kaderják Péter REKK. 2009. február 24. REGIONÁLIS GÁZ ÉS VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁSBIZTONSÁGI PROJEKT Tanácsadó Testület 1. ülés Kaderják Péter REKK 2009. február 24. Támogató partnerek AES ATEL CEZ Dunamenti /GDF EDF EETEK ELMÜ/RWE EON EMFESZ

Részletesebben

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22 Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba 2009.01.22 Cél 2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz)

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

Piacműködtetési célmodell. dr. Gyulay Zoltán piacműködtetési igazgató MAVIR ZRt. 2011. október 27.

Piacműködtetési célmodell. dr. Gyulay Zoltán piacműködtetési igazgató MAVIR ZRt. 2011. október 27. Piacműködtetési célmodell dr. Gyulay Zoltán piacműködtetési igazgató MAVIR ZRt. 2011. október 27. Szűk keresztmetszet kezelés másnapi célmodellje: piac-összekapcsolás áramlásalapú kapacitásszámítással

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Virtuális erőművi technológia fejlődése, szabályozási központok lehetőségei a rendszerszintű szolgáltatások piacán

Virtuális erőművi technológia fejlődése, szabályozási központok lehetőségei a rendszerszintű szolgáltatások piacán Virtuális erőművi technológia fejlődése, szabályozási központok lehetőségei a rendszerszintű szolgáltatások piacán DEME Roland Balatonalmádi, 2015.03.26 Virtuális technológia térhódítása Magyarországon

Részletesebben

Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ észrevételei az Európai Bizottság határozatához

Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ észrevételei az Európai Bizottság határozatához Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ észrevételei az Európai Bizottság határozatához Budapest, 2016. 02. 11. Tárgy: Állami támogatás SA.38454 (2015/C) (ex 2015/N) Magyarország A

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

A MAG INGATLANBEFEKTETÉSI ALAP. 2012. III. negyedév

A MAG INGATLANBEFEKTETÉSI ALAP. 2012. III. negyedév A MAG INGATLANBEFEKTETÉSI ALAP 2012. III. negyedév 1 A MAG INGATLANBEFEKTETÉSI ALAP LEGFONTOSABB ADATAI Nyilvános, zárt végű alap Az alap indulásának dátuma: 2007. március 13. Az Alap induláskori nettó

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23 Kérdések és Válaszok A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán 2013. szeptember 23 Mi a különbség az ingatlan- és az értékpapír-befektetések között? Az ingatlanalapok egyik

Részletesebben

Fenntartható és fenntarthatatlan elemek a hazai közműszektorra vonatkozó rezsicsökkentési politikában

Fenntartható és fenntarthatatlan elemek a hazai közműszektorra vonatkozó rezsicsökkentési politikában Fenntartható és fenntarthatatlan elemek a hazai közműszektorra vonatkozó rezsicsökkentési politikában Kaderják Péter Igazgató, REKK MKT Vándorgyűlés Nyíregyháza, 2014. szeptember 5. Főbb üzenetek Szabályozói

Részletesebben

A szabályozási energia piacáról. 2. rész

A szabályozási energia piacáról. 2. rész 168 elektrotechnika A szabályozási energia piacáról. 2. rész Dr. STRÓBL ALAJOS okl. gépészmérnök, erômû-energetikus szakmérnök Az 1. rész a 2004/5. számban jelent meg. A fejezet-, ábra-, táblázat- és irodalomszámozás

Részletesebben

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály totht@eh.gov.hu Magyar Energia Hivatal VIII. Energia Műhely: Pénzügyi körkép az energetikáról Magyar Energetikai

Részletesebben

Fekete Márk. Ügyfél-orientált termékfejlesztési stratégia egy energiaszolgáltatónál

Fekete Márk. Ügyfél-orientált termékfejlesztési stratégia egy energiaszolgáltatónál Fekete Márk Ügyfél-orientált termékfejlesztési stratégia egy energiaszolgáltatónál Tartalom Termékfejlesztési kényszer az energiaipari liberalizáció következtében Az energia szolgáltató stratégiai céljai

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

Villamosenergia-piac, az MVM dominanciája és ennek hatása

Villamosenergia-piac, az MVM dominanciája és ennek hatása Villamosenergia-piac, az MVM dominanciája és ennek hatása A 2008. elején végrehajtott teljes piacnyitás negatív hatásaiért, ennek részeként az áremelkedésért, a kialakult piaci helyzetért a kérdéskörben

Részletesebben

1 MVM PÉNZÜGYI JELENTÉS 2009

1 MVM PÉNZÜGYI JELENTÉS 2009 1 CSOPORT PÉNZÜGYI TÁJÉKOZTATÓ 2 1 T A R T A L O M A. A társaságcsoport bemutatása 9 A.1. A társaságcsoport főbb jellemzői, tevékenysége 10 A.1.1. A társaságcsoport kialakulása, célja és főbb tevékenységei

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató 12. a) sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Tájékoztató a Pannónia Nyugdíjpénztár 2012-2013. évi tevékenységéről, a Pénztár előtt álló 2013-2014.évi feladatokról

Részletesebben

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9. A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség

Részletesebben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben > Balatonalmádi, 212. március 22. Giczey András termelési igazgató 1 > Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés

Részletesebben

Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon

Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon - 1- Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon A Magyar Mérnöki Kamara Hő- és Villamosenergetikai Tagozata elnökségének véleménye a fenti című GKI tanulmánnyal

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével

Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével III. BMF energetikai konferencia 2008. november 25. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

1. Az MVM GTER Zrt. az MVM Csoport tagja

1. Az MVM GTER Zrt. az MVM Csoport tagja Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján az MVM GTER Gázturbinás Erőmű Zrt. i tagjai, továbbá a vezető besorolású, valamint

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

GERSE KÁROLY VILLAMOSENERGIA-PIACOK

GERSE KÁROLY VILLAMOSENERGIA-PIACOK GERSE KÁROLY VILLAMOSENERGIA-PIACOK Gerse Károly Villamosenergia-piacok Gerse Károly: Villamosenergia-piacok Első kiadás Szerzői jog Gerse Károly, 2014 Tartalomjegyzék Oldalszám Előszó 3 1. Villamosenergia-szolgáltatás

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. 2002 K Ö R N Y E Z E T I J E L E N T É S MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. TARTALOM Köszöntõ Az MVM Rt. küldetése A Magyar Villamos Mûvek

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

1. ábra. A 2015. szeptemberi teljesítmények változása

1. ábra. A 2015. szeptemberi teljesítmények változása PE Energia Akadémia 99 Németország megújuló energiatermelése 2015 szept. Németországban az Energiewende keretében 2015 szept. végéig a szél és naperőművek beépített teljesítőképessége már elérte a 82 675

Részletesebben

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia

Részletesebben