Miskolc, április 17. a szerkesztő és a lektor

Átírás

1 Előszó Jelen tanulmánykötet több szempontból is szokatlan. A tanulmányok olyan konferenciákon ( ) hangzottak el, amelyek a Miskolci Egyetem 25 éves fennállásának ünnepi eseménysorozatába illeszkedtek. (Ezúton is köszönetet mondanak a szervezők a Miskolci Jogászképzésért Alapítványnak és a Novotni Alapítványnak a konferenciák támogatásáért.) A jubileum lehetőséget teremtett a kar oktatóinak arra, hogy átgondolják, miként alakult és fejlődött a miskolci jogászképzés, az oktatás. A magyar magánjog magja, a Polgári Törvénykönyv azonban már nem 25 éves, hanem közel ötven. Az újrakodifikálására megmutatkozó igény egy jó évtizede már felmerült, és a polgári jogi kodifikációról szóló 1050/1998. (IV.24.) Korm. határozattal kontúrokat nyert. A Ptk. kodifikáció első jelentős eredményének elismert Koncepció (2005) már olyan kidolgozottsági szintet megért javaslat lett, amely alkalmas volt a tudományos vitára. A közzétett Koncepcióból a vélemények, tanulmányok alapján, a tudományos és a szakmai élet jelentős képviselőiből álló Kodifikációs Főbiztottság és a munkacsoportok munkája révén 2006 végére indokolással ellátott tervezet készült (Javaslat I.). Ezen, immár szövegszerű Javaslat és az ezzel párhuzamosan zajló és logikailag is összefüggő folyamat eredményeként a gazdasági társaságokról szóló új törvény (2006. évi IV. törvény) volt a vitaalapja annak a három konferenciának, amelynek előadásanyagát e kötetben megjelentetünk. A konferenciák célja volt, hogy véleményezzék a Javaslat szövegét, amelyre nézve a konferencia résztvevői és szervezői ígéretet kaptak, hogy a Bizottság figyelembe veszi a további munkája során. Ehhez képest teljesen váratlan helyzet állt elő 2007 végén (okt. 29.), amikor a Kodifikációs Főbizottság munkáját átvevő IRM egy jelentős részében átdolgozott, a korábbi javaslattól számos területen gyökeresen eltérő új Javaslatot tett közzé honlapján Ptk. normaszöveg tervezet néven (általunk elnevezve: Javaslat II.). A Javaslat II. nem kis fejtörést okozott a szakma képviselőinek, hiszen egy rövid összefoglaló birtokában vethették össze a régi (Javaslat I. ) és az új, hiányosan indokolt 1

2 (Javaslat II.) szövegtervezetet úgy, hogy véleményeik előterjesztésére 1 hónap határidő állt rendelkezésre. A kötet májusi megjelenését az is okozza, hogy a szerzők lehetőséget kaptak arra, miszerint a konferencián elhangzott előadásaikat a későbbi Javaslat II. tükrében felülvéleményezzék, esetleg átfogalmazzák. Ez több esetben megtörtént. Itt kell megjegyezni, hogy nem sokkal e kötet technikai munkálatainak befejezése előtt jelent meg Vékás Lajos professzor, a már megszűnt Kodifikációs Főbizottság elnöke szerkesztésében, a Bizottság munkáját összegző, és ilyen formában a Javaslat I. vezérfonalán haladó, Szakértői javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez c. munka, amely a tudományos vita új távlatait ismét megnyithatja. (Valószínűleg a Javaslat III. elnevezéssel fogjuk a jövőben illetni. Ez a Javaslat III. jelenleg a kodifikátor IRM hivatalos elismerését nem bírja.) A kötetet jellemzi a széles témakör. A három fő rész három konferenciát takar, melyek az alábbiak: I. A gazdasági társaságokról szóló új törvényt vitató Polgári Jogot Oktatók XII. Országos Találkozója (POT, október 6.) II. A családjog jövője c. konferencia (2007. április 20.) III. Az új Ptk. V. Könyve: a kötelmi jog általános része és a szerződéstan témakörben a XIII. POT (2007. június 1.) A konferenciák célja tehát annak elősegítése, hogy a magánjogi kodifikációnk kiérlelt, maradandó, a jogbiztonságot állandóságával is szolgálni képes törvénykönyvet alkosson. A művet tisztelettel ajánjuk a szakmai közönség figyelmébe! Miskolc, április 17. a szerkesztő és a lektor 2

3 Tartalomjegyzék Előszó... 1 I. RÉSZ: A Polgári Jogot Oktatók Országos Találkozóján október 6-án elhangzott előadások... 7 Barta Judit: A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény új rendelkezései az üzletrész és a házastársi közös vagyon megosztása vonatkozásában... 9 Harsányi Gyöngyi: A részvény és a benne megtestesülő tagsági jogok az új társasági törvényben Miskolczi Bodnár Péter: Az új társasági törvény módosult kisebbségvédelmi szabályai Törő Emese: A spin-off cégek létrehozásának és működésének jogi keretei Ujváriné Antal Edit: Az érvénytelenség és hatálytalanság sajátos érvényesülése a társasági jogban II. RÉSZ: A családjog jövője c. konferencián április 20.-án elhangzott előadások Bencze Lászlóné: A gyermektartásdíj megállapításának gyakorlata, összevetés a családjogi könyv tervezetével Dóczi Márta: A házassági vagyonjog jelenlegi és a jövőben megválaszolandó kérdései

4 Hegedűs Andrea: Az élettársi kapcsolatok regisztrálása és annak hatása az élettársak öröklési jogi viszonyaira Jobbágyi Gábor: Öröm és építő kritika Kiss Éva: A gyermekelhelyezés szabályai és gyakorlata Kőrös András: Az új Ptk. Családjogi Könyvének alapelvei és azok tükröződése a részletszabályokban Makai Katalin: A származás megállapítására vonatkozó szabályozás tervezett változása Sebestény Tamás: A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése Somfai Balázs: A gyermek kapcsolattartási joga Tóthné Fábián Eszter: A házastársi vagyonközösség várható változásai Weiss Emilia: A családjog fejlődésének főbb kérdései III.RÉSZ: A Polgári Jogot Oktatók Országos Találkozóján június 1-jén elhangzott előadások Besenyei Lajos: Széljegyzetek a Ptk. javaslatához Bíró György: A kötelmi jog alapintézményei Az elévülés

5 Csécsy Andrea: A szerződésszegés szabályozásának néhány problematikája az új Ptk. tervezetének tükrében Csécsy György: A szellemi alkotások jogának atipikus szerződései és az új Ptk Juhász László: A hibás teljesítés szabályai az új Ptk. tervezetében Kenderes György - Prugberger Tamás: A munkaszerződés, mint polgári jogi és mint fogyasztói szerződés Katarina Kirstova: A szlovák Ptk kodifikáció jelenlegi helyzete Miskolczi Bodnár Péter: Harmadik személy beleegyezésétől függő szerződések Rácz Zoltán: A Polgári Törvénykönyv és a Munka Törvénykönyve kodifikációjának összefüggéseiről

6

7 I. RÉSZ: A Polgári Jogot Oktatók Országos Találkozóján október 6-án elhangzott előadások

8

9 Barta Judit : A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény új rendelkezései az üzletrész és a házastársi közös vagyon megosztása vonatkozásában A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek alapján a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. 1 A szabályozás értelmében, a házassági életközösség kezdetétől, egészen annak végéig házastársi vagyonközösség jön létre, amely a házastársak között - meghatározott körben osztatlan közös tulajdont keletkezet. A házastársak közös tulajdona, a Csjt. rendelkezése alapján, minden külön jogi aktus nélkül keletkezik, a házastárs dologi hatályú tulajdonszerzéséhez nem szükséges, hogy a szerzésben maga is részt vegyen. Az együtt élő házastárs Csjt.-n alapuló dologi hatályú tulajdonszerzése ingatlan esetében is fennáll, függetlenül az ingatlannyilvántartási bejegyzéstől. 2 A felek közös szerzése egyenlő arányú osztatlan közös tulajdont eredményez. egyetemi docens, Miskolci Egyetem, ÁJK Kereskedelmi Jogi Tanszék 1 A házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 27. (1) bekezdése. 2 Lásd erről bővebben: BH , BH A szerződésben részt nem vevő házastárs az ingatlan-nyilvántartáson kívül dologi hatállyal szerez tulajdonjogot. Ennek a törvényi vélelemnek a megalkotását éppen az tette szükségessé, hogy a külső jogviszonyokban a házastársi közös vagyon terhére kötött ügyletekben gyakran csak az egyik házastárs szerepel szerző félként. Így előfordulhat, hogy a megszerzett ingatlant az ingatlan-nyilvántartásban csak az egyik házastárs nevén tartják nyilván. Amennyiben a másik házastárs bizonyítja, hogy az ingatlan szerzése a házassági életközösség fennállása alatt történt, a tulajdonosként feltüntetett házastárs kizárólagos tulajdona csak akkor tekinthető valónak, ha bizonyítani tudja, hogy az az ő különvagyona. A bizonyítás sikertelensége esetén alaposnak kell tekinteni az igényt érvényesítő házastársnak azt a követelését, hogy az ingatlan-

10 Családjogi törvényünk több évtizede született, a maihoz képest merőben más társadalmi és gazdasági viszonyok között, így több, azóta kialakult jogintézményre - pl.: társaságok, egyéni vállalkozás - nem lehetett tekintettel, viszont házassági vagyonjogi szabályai az új területeken is érvényesülnek. Az elmúlt idők során több elméleti és gyakorlati jogkérdés merült fel, a jogi rendezettség hiányát a bírói gyakorlat igyekezett pótolni. Így volt ez - és részben még ma is így van - a házastárs, vagy házastársak gazdasági társasági részesedése esetén is. A társasági jog sem szabályozta korábban a társaságbeli részesedés házassági vagyonjogi szempontú kérdéseit, sajátosságait. A korlátolt felelősségű társaságbeli részesedés megszerzése történhet alapítással, illetve a társaság működése során átruházással, örökléssel, stb. Az alapítás időszakában törzsbetétről, ami a tag vagyoni hozzájárulása, és állhat pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból, a cégbejegyzéstől a törlésig terjedő időszakban üzletrészről beszélhetünk. A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet, egy üzletrésznek viszont lehet több tulajdonosa. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak, jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek. Az üzletrész bár polgári jogilag nem minősül birtokba vehető dolognak, így polgári jogi értelemben tulajdonjog tárgya sem lehet, mégis a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) az üzletrészt a tag tulajdonának tekinti, sőt lehetőséget biztosít annak dolog módjára történő átruházására. Amíg a törzsbetét meghatározott összeg, addig az üzletrész értéke a benne foglalt jogokhoz, a vállalkozás eredményességéhez, és egyéb más tényezőkhöz képest változó, ezért többnyire eltér a törzsbetét összegétől. Amennyiben a társasági részesedés megszerzése házastársi vagyonközösség ideje alatt, a közös vagyonból történik, ez családjogilag osztatlan közös tulajdont eredményez, de csak a házastársak belső jogviszonyában. A birtoklás, használat, rendelkezés joga csak a tag házastársat illeti meg, e vonatkozásban a társasági jog szabályai az irányadóak. A nem tag házastársnak a társasággal szemben általában nyilvántartáson kívül tulajdonszerzése - házastársi vagyonközösség jogcímén - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyerjen az ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségére. 10

11 tulajdoni igénye nem lehet, a gazdasági társaságba bevitt és a cégbejegyzést követően az üzletrészben megtestesülő házastársi közös vagyon címén a házastárs, a jelenleg érvényesülő bírói gyakorlat szerint, nem léphet fel tulajdoni igénnyel az üzletrészre vonatkozóan, analóg módon alkalmazva a házastárs által szerzett ingatlan esetében alkalmazható azon szabályt, hogy a házastárs követelheti saját tulajdoni hányadának az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzését. 3 Ez ugyanis társasági tagsági jogviszonyt is keletkeztetne egyben, amely a Gt. jelenleg, és korábban hatályos szabályai szerint nem lehetséges. A nem tag házastárs Csjt. rendelkezésén alapuló tulajdonjoga csak a tag házastárssal szembeni elszámolási igényt jelenti a házastársi közös vagyon megosztásakor. 4 A nem tag házastárs társasági jogi szempontból tagsági jogviszony hiányában semmiféle önálló jogosultságot nem szerez, nem kerül a társasággal jogviszonyba, saját jogán a társasággal szemben semmiféle igényt nem érvényesíthet. Amennyiben a házastárs külön vagyonából alapítja a társaságot, illetve vesz részt az alapításban, vagy külön vagyonból szerez üzletrészt, az megtartja külön vagyoni jellegét. Külön vagyonnak minősül ugyanis a külön vagyon értékén szerzett vagyontárgy, még akkor is, ha ahhoz a különvagyonnal rendelkező házastárs az életközösség fennállása alatt jut hozzá. Külön vagyon lesz az öröklés, ajándékozás útján szerzett üzletrész is. 5 Előfordulhat, hogy bár a társaság alapítása a házassági életközösség kezdete előtt történt, azonban a vagyoni hozzájárulás teljesítése részben, vagy egészben már az életközösség fennállásának idejére esett, ráadásul közös vagyonból, akkor az így megszerzett társasági részesedés is a házastársak osztatlan közös tulajdona lesz. 6 3 BDT , BDT BDT. 40. számú jogeset, Veszprém M-i B. 1. Pf /1997/4 5 A Csjt. 28. (1) bekezdése értelmében a házastárs külön vagyonához tartozik: a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, d) a külön vagyon értékén szerzett vagyontárgy. 6 Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződés határozza meg, azzal, hogy a cégbejegyzéstől számított 1 éven belül valamennyi pénzbetétet be kell fizetni. A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben 11

12 A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér, bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. 7 Fő elv, hogy a házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor a meglévő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. 8 A vagyonközösség megszűnésének legfőbb joghatása, hogy a házastársak által történő külön-külön szerzés már nem keletkeztet közös vagyont, a közösen szerzett vagyontárgyak a házastársak Ptk. szabályai szerinti közös tulajdonába kerülnek, és nem a családjog szerinti osztatlan közös tulajdonukba. A Csjt. 31. (1) bekezdése alapján a házastársak a házassági életközösség fennállása alatt is kérhetik bíróságtól, fontos okból, a vagyonközösség megszüntetését. A házastársi közös vagyon megosztása nem csak a meglévő vagyontárgyaknak a felek közötti elosztását jelenti, hanem a megtérítési igények rendezését is. Maga a megosztás történhet a felek közötti megállapodással vagy bírói ítélettel. A felek közötti megállapodás is lehet peres (bíróság által jóváhagyott egyezség) vagy peren kívüli. A házastársi közös vagyon megosztásánál általános elv az egységesség és véglegesség kívánalma, ezért a házassági vagyonjogi igényeket általában nem lehet csupán egy vagy több vagyontárgyra (pl. csak üzletrész vonatkozásában) érvényesíteni, hanem fel kell deríteni a házastársak teljes vagyoni helyzetét, a házastársak egyezségének, vagy a bíróság határozatának a közös vagyon egészére ki kell terjednie. 9 A házassági vagyonközösség megszüntetése kérdésében a bíróság csak akkor tud érdemben határozni, ha a felek az ún. vagyonmérleget benyújtották. 10 szabályozott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani, legkésőbb a cégbejegyzéstől számított 3 éven belül. 7 Csjt. 31. (2) bekezdése 8 Csjt. 31. (3) bekezdése 9 PJD. VIII A vagyonmérleg a közös és különvagyon tárgyainak, az adósságoknak és kötelezettségeknek, a jogoknak és követeléseknek olyan számbavétele és egyenlege, amelynek összesítésével kell az aktív és passzív közös vagyont, illetőleg a különvagyoni tárgyakat megállapítani és a házasfelek jutóját meghatározni. 12

13 Speciális helyzetet teremt a házastársi közös vagyon megosztása a közös vagyonhoz tartozó üzletrészt illetően, egyrészről az üzletrész értékének meghatározása 11, másrészről a megosztás módja miatt. A házastársi közös vagyon megosztása történhet a társaság szempontjából tagváltozást nem eredményező módon, illetve úgyis, hogy társasági jogilag tagváltozás következik be. Az alanyváltozást nem eredményező módon történő megosztást a témával foglalkozó szerzők, és az alakuló bírói gyakorlat egyaránt elismeri, ennek az alábbi lehetőségei ismertek: alkalmazható az ún. kompenzációs megoldás, amikor a tag házastárs üzletrészét megtartja, a nem tag házastárs vagyoni igényét valamely hasonló értékű vagyontárgy, vagyontárgyak kizárólagos tulajdonba adásával rendezik, alkalmas vagyontárgy hiányában, megfelelő ellenérték fejében is a tag házastárs kizárólagos tulajdonába adhatja azt a bíróság, a két fenti megoldás kombinációja is alkalmazható, a házastársak társasági jogilag is közös tulajdonban lévő üzletrésze esetén, a bíróság továbbra is közös tulajdonukban hagyhatja azt. 12 A közös vagyon tagváltozást eredményező módon történő megosztásának lehetősége a szakirodalmat és az eljáró bíróságokat is megosztotta. Az elméleti jogviták alapja a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntése volt, melyben a bíróság kiemelte, hogy a házastársi közös vagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyak házastársak közötti megosztása csak oly módon történhet, amelyet, a külső jogviszonyban, az adott vagyontárgyra irányadó jogág szabályai lehetővé tesznek. 13 A szerzők többsége úgy ítélte meg, hogy az alábbiakban felsorolt, tagváltozást eredményező, megosztási módokat a társasági jog nem teszi lehetővé, van és volt ezzel ellentétes vélemény is 14, ugyanakkor némelyiket a bírói gyakorlatban is alkalmazta. 11 Lásd erről bővebben: Dr. Csűri Éva: A gazdasági jog egyes kérdései a házassági vagyonjogban II. rész. In.: Ügyvédek Lapja 2003/1. szám oldalak 12 Lásd erről bővebben: A családjog kézikönyve I. Kötet Szerkesztő: Dr. Kőrös András HVG-ORAC Kiadó Budapest, Pfv.II /1997. eseti döntés 14 Dr. Csűri Éva: Értékpapírok és társasági részesedések a házassági vagyonjogban HVG-ORAC Kiadó Budapest, oldalak 13

14 A tagváltozást eredményező módon történő megosztás esetei: A nem tag házastárs kérelmére a bíróság társasági részesedést juttat, vagy a házastársak által kötött szerződés alapján szerez a nem tag házastárs társasági részesedést. 15 A társasági részesedés megszerzése történhet részben, vagy egészben. Amennyiben a házastárs csak részben szerez társasági részesedést, az üzletrész a házastársak közös tulajdonába kerül. A társasági részesedést a nem tag házastárs ekkor adásvételi szerződésen kívüli jogcímen szerzi meg. A tag házastárs önálló tagsági jogviszonya megszűnik, igaz a házastársak a társasággal szemben továbbra is egy tagnak számítanak. Jogaikat valamelyikük, mint közös képviselő gyakorolja. A változást a tagjegyzékbe be kell vezetni, meg kell határozni a közös képviselő házastársat, aki lehet az addig nem tag házastárs is. 16 A házastársak házassági vagyonközösségénél fogva fennálló közös tulajdonának megszüntetése a Csjt. 31. (5) bekezdésére figyelemmel, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával is történhet. Bár a Ptk. szabályainak megfelelő alkalmazása - eltérő családjogi rendelkezések hiányában - elsősorban a házastársi közös vagyont megosztó szerződésre, illetve az ingatlan közös tulajdonának a megszüntetésére vonatkozik, ez nem zárja ki, hogy a bíróság a házastársi közös vagyonhoz tartozó üzletrész közös tulajdonának megszüntetésénél is figyelemmel legyen e megszüntetési módokra, és az azzal párhuzamba vonható társasági jogintézményeket alkalmazza. A Ptk értelmében, a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. A közös tulajdon megosztásának lehetséges módjait a 148. taglalja. E szerint sor kerülhet a természetbeni megosztásra, magához váltásra, továbbá, ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetve a természetbeni megosztás nem vezetne eredményre, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. 15 Gt (1)-(2) bekezdése 16 Nem eredményez viszont társasági jogilag változást, ha az üzletrésznek eredetileg is több tulajdonosa volt, a tag házastárs is csak résztulajdonos, ilyen esetben a nem tag házastárs tulajdoni hányad szerzése a résztulajdonosok számát növeli, akik egyébként a társasággal szemben egy tagnak számítanak. Dr. Csűri Éva: id. mű: 357. oldal 14

15 A családjogilag közös tulajdonú üzletrész természetbeni megosztása társasági jogilag az üzletrész felosztása útján mehet végbe. 17 Ez a megoldás alkalmazható a társasági jogi értelemben közös tulajdonú üzletrész, illetve üzletrész-hányad tekintetében is, függetlenül attól, hogy az adott üzletrész a házastársak, mint társtulajdonosok egymással közös tulajdona, vagy a házastársak valamelyike és csak harmadik személyekkel közös tulajdona. Nincs viszont szükség az üzletrész felosztására akkor, ha a korlátolt felelősségű társaságnak mindkét házastárs teljes jogú tagja és önálló üzletrészeik azonos névértékűek, a közös vagyon megosztása ekkor úgy történik, hogy az üzletrészek mindkét házastárs kizárólagos tulajdonába, tehát különvagyonába kerülnek. Az üzletrész felosztását a Gt. új rendelkezései a házastársi közös vagyon megosztása esetén is lehetővé teszik. 18 Eddig a társasági jog az ezen a jogcímen történő megosztást nem ismerte, ezzel a passzussal társasági jogi értelemben is deklarálva lett a házastársi közös tulajdonú üzletrész, sőt engedmény, hogy ebben az esetben a felosztáshoz - más jogcímekkel ellentétben - nincs szükség a taggyűlés hozzájárulására. 19 A törvény tartalmaz viszont egy több szempontból is aggályos előírást. E szerint ilyenkor a tagokat, a társaságot, vagy a taggyűlés által kijelölt személyt, ebben a sorrendben, elővásárlási jog illeti meg. Ez azt jelentené, hogy az üzletrész felosztását és az ennek során kialakított új üzletrésznek a nem tag házastárs tulajdonába adását adásvétel jogcímén történő átruházásnak tekintené a Gt., holott a Gt. kifejezetten rögzíti a nem tag házastársnak a házastársi közös szerzésen alapuló igényével kapcsolatban, hogy arra az üzletrész adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Álláspontom szerint, az elővásárlási jog gyakorlása sem polgári jogilag, sem társasági jogilag nem állja meg a helyét. 17 Ilyen esetben a tag házastárs üzletrészét két önálló üzletrésszé alakítják át, és az újonnan kialakított üzletrész a nem tag házastárs tulajdonába kerül. 18 Gt (1) bekezdése szerint az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés, valamint a házastársi közös vagyon megosztása esetén osztható fel. 19 Gt (1) bekezdése értelmében a felosztáshoz - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a taggyűlés hozzájárulása szükséges. Nincs szükség a taggyűlés hozzájárulására a házastársi közös vagyon megosztása esetén történő felosztáshoz. 15

16 A Legfelsőbb Bíróság évekkel ezelőtt, egy jogeset kapcsán 20 kifejtette, hogy az adásvétel különös nemeként szabályozott elővásárlási jog kizárólag adásvételi szerződés esetén gyakorolható, üzletrész átruházáson ilyen esetben adásvételi szerződés alapján történő átruházást kell érteni. Az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges a vételi ajánlat teljes terjedelmű közlése, ami e megoldás alkalmazásakor azt jelentené, hogy a nem tag házastársnak vételi ajánlatot kellene tennie, annak ellenére, hogy nem venni akar, hanem a családjogi tulajdonszerzését társasági jogilag legitimálni. Valójában nem történik származékos tulajdonszerzés, hiszen a családjog által deklaráltan tulajdonos nem tag házastárs tulajdonjogának társasági jogi realizálása történik meg az üzletrész megosztás útján újonnan kialakított üzletrész megszerzésével; a társasági jogilag is közös üzletrész megosztása esetében pedig egy, a társasági jog által is biztosított, technikai rendezésről van szó. Nincs mód viszont a házastársi közös vagyonhoz tartozó üzletrész megosztására, ha a társasági szerződés az üzletrész felosztását kizárja 21, vagy a törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezések - az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál 22 - nem teszik lehetővé. 23 Felmerült az a megoldás is, hogy a közös vagyonhoz tartozó üzletrész tekintetében a házastársak vagyonközössége oly módon kerüljön megszüntetésre, hogy a tag házastárs üzletrészét a bíróság megfelelő ellenérték fejében a nem tag házastárs tulajdonába adja (magához váltás). A nem tag házastárs általi magához váltást a szakirodalom hosszú ideig elvetette, illetve vita bontakozott ki ezen megoldás jogszerűsége körül BH jogeset 21 Gt (3) bekezdése 22 Gt (4) bekezdése 23 Gt (2) bekezdése 24 Lásd erről bővebben: Újváriné dr. Antal Edit: Házastársi közös tulajdon és társaságalapítás problémái In.: Magyar Jog 1993/5, Dr. Csillag Gusztáv: Méltányosság érdekében törvénysértés? In.: Magyar Jog 7/1995.; Dr. Fekete László: Rendhagyó előkészítő irat a társasági vagyon és a házastársi vagyonközösség összefüggései tárgyában In.: Ügyvédek lapja 2/ oldalak 16

17 A tag házastárs tulajdoni hányadának a nem tag házastárs általi magához váltása a házastársak közötti, belső jogviszonyban, a közös tulajdon megszüntetését eredményezi, a társaság viszonyában önálló üzletrész esetén, az üzletrész adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházását valósítja meg. Ekkor a társaság tagjainak személyében változás következik be, hiszen az addig tag házastárs tagsági viszonya megszűnik, a nem tag házastárs pedig üzletrész-szerzése folytán, a társaság tagjává válik. Az új Gt., véget vetve a jogbizonytalanságnak, rendelkezik az üzletrész nem tag házastárs általi magához váltásának lehetőségéről. Ha a tag az üzletrészét házastársi közös vagyonból szerezte, akkor a bíróság a házassági vagyonjogi perben a nem tag házastársnak - kérelmére - az üzletrész adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházására vonatkozó szabályok szerint juttathat társasági részesedést. Az üzletrész adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházására vonatkozó szabályok irányadóak akkor is, ha a nem tag házastárs a tag házastárssal kötött szerződés alapján szerzett jogcímet társasági részesedés megszerzésére. 25 A törvény hangsúlyozza, hogy nem adásvétel címén történő átruházásról, hanem önálló szerzési jogcímről van szó, így természetesen ekkor sem érvényesülhet az elővásárlási jog. Akadályozhatja a magához váltást, ha a társasági szerződés a Gt (2) bekezdésén alapulva az üzletrész adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházását kizárja, vagy korlátozza, illetve ha a törvény 126. (1) bekezdésén alapuló felhatalmazással élve, a tagok az üzletrész átruházását a társaság beleegyezéséhez kötötték. A társaság beleegyezésének hiányában, illetve a társasági szerződés kizáró, vagy korlátozó rendelkezése esetében, a házastársi közös vagyon megosztása ily módon nem mehet végbe, végső soron a nem tag házastárs csak az üzletrész értékének elszámolását igényelheti a tag házastárssal szemben. A társasági jog új szabályai beiktatták - a gyakorlatban egyébként alkalmazott azon módot -, hogy a házastársi vagyonközösséghez tartozó üzletrész házastársak közötti megosztása - a házastársak közötti szerződés vagy a bíróság jogerős ítélete alapján - történhet az üzletrész értékesítése útján is. 26 Figyelemmel kell lenni viszont, a törvény 123. (1) és (2) bekezdésében szabályozott elővásárlási jogra, illetve arra, hogy az 25 Gt (1)-(2) bekezdések 26 Gt (3) bekezdése 17

18 üzletrészt harmadik személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette. E megoldás gátja lehet, hogy a társasági szerződés a kívülálló személyre történő átruházást a társaság beleegyezéséhez, vagy egyéb feltételhez kötheti, vagy más módon korlátozhatja. 27 Összegzésként elmondható, hogy a társasági jog reagálva a házastársi vagyonközösség megosztása során a korlátolt felelősségű társasági üzletrész tekintetében kialakult jogbizonytalanságra, az egymásnak ellentmondó bírói gyakorlatra, és az ennek folyományaként kibontakozó jogirodalmi vitákra, a legvitatottabb kérdések vonatkozásában tiszta helyzetet teremtett, segítve ezzel a jogalkalmazás egységesítését. Az újonnan rögzített társasági jogi rendelkezések - egy kivételével egyértelműek, alkalmazhatók, ténylegesen a gyakorlatban már elterjedt megoldásokat legitimálják. 27 Gt (1)-(2) bekezdései, 123. (1) bekezdése 18

19 Harsányi Gyöngyi : A részvény és a benne megtestesülő tagsági jogok az új társasági törvényben I. Bevezetés A részvénytársaság, a részvény, mint értékpapír és az általuk megtestesített részvényesi jogok minden korban egy jól működő piacgazdaság alapját képezik. E kérdések szabályozása és újraszabályozása amely most nálunk történt rendkívüli jelentőséggel bír mind gazdasági mind politikai szempontból. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Kuncz Ödön a magyar részvényjog atyja. Munkáiban a II. világháború előtti időszakban a részvényjog megreformálásáért küzdött. Ő a részvényjog alatt nemcsak a részvényre mint értékpapírra, hanem a részvénytársaságra vonatkozó szabályanyagot is értette. Kuncz Ödön az évi kereskedelmi törvényben foglalt szabályok modernizálására törekedett és a XX. század első negyven évében két törvényjavaslatot is elkészített a részvénytársaság és ezzel összefüggésben a részvény és részvényesi jogok tárgykörében. Ezek megvalósulására azonban nem került sor. Bár a részvényjog körében végzett munkái nem manifesztálódtak törvényben, tételei, megállapításai időtállóak és a XXI. század gazdasági viszonyaira éppúgy alkalmazhatók, mint a száz évvel korábbira. A következő csokorba szedett ismérvek egy 1936-ban keletkezett tanulmányában arról szólnak, mely esetben tekintendők a részvényjogi reformtörekvések szükségesnek. Akkor, - ha a reform helyreállítani óhajtja az összhangot a gyakorlati élet és a törvényes szabályozás között, tehát a meglévőt akarja tovább építeni; - ha nem visz be politikát a reformba, mert a magyar részvényügyet csakis akkor helyezhetjük egészséges és szilárd alapokra, ha a részvényjog egyetemi adjunktus, ME ÁJK, Kereskedelmi Jogi Tanszék

20 reformját a magántulajdoni rend, az egyéni kezdeményezés és felelősség elvéből kiindulva kizárólag a szakszerűség és tárgyilagosság útján valósítjuk meg; - ha a reform elsődleges célnak tekinti a vállalatvédelmet, a tőkés társadalom bizalmának helyreállítását és megerősítését, tisztán látva azt is, hogy e bizalomnak az egész világon két táplálója van, a nyilvánosság és a komoly ellenőrzés. 1 Ezek a hetven évvel ezelőtti megállapítások egytől egyig a mai magyar részvénytársasági jognak is alapvető kritériumai, megvalósítandó elvei. A XX. század első felében a részvényjog több reformkísérlet után végképp elhalt. A mi korszakunkban az évi VI. számú társasági törvényt követően tizennyolc év alatt három nagy reformot értünk meg, amely a részvényjogot is alapjaiban érintette. 2 A reformjaink számszerűen tehát kielégítők, az a kérdés azonban, hogy a Kuncz Ödön által is oly fontosnak ítélt követelmények politikamentesség, szakszerűség, egységesség megvalósultak-e, már nem ilyen egyértelműen megválaszolható. II. A részvény, mint értékpapír újrafogalmazása a Társasági törvényben 2.1. A részvény fogalma Az új törvény mindjárt a fogalomnál kezdi a reformot. E szerint a részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. Alapvető változás a részvény törvényi fogalma tekintetében a részvény típusának meghatározásában következett be. Ezzel összhangba került a gyakorlat és a jogszabály. Hiszen korábban a fogalom még a bemutatóra szóló típust is magába foglalta, ugyanakkor a törzsrészvény kivételével valamennyi részvényfajta bemutatóra szóló típusú 1 Kuncz Ödön: A részvényjogi reformról (1936. június 17-én elhangzott előadás) Küzdelem a gazdasági jogért Dr. Kuncz Ödön összegyűjtött kisebb dolgozatai Budapest Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 442. oldal évi CXLIV. törvény; évi XLIX. törvény; évi IV. törvény 20

21 kibocsátását a törvény már 1997-ben megtiltotta, tehát valójában a törvényi fogalom ellenére kevés esetben kerülhetett sor bemutatóra szóló részvény kibocsátására. Ezt az ellentmondást az új törvény megszüntette. A korábbi szűkebb részvény fogalom, amely csak a benne megtestesülő alanyi jogot és a típust tartalmazta, további elemekkel bővült, amikor helyet kapott benne a névértékre és az átruházhatóságra utalás is. Ez a módosítás helyénvaló, hiszen a névérték a tagsági jog, mint benne megtestesülő alanyi jog mellett - a részvény legfontosabb ismérve, mivel a részvénytársaság alaptőkéje a részvények névértékéből áll. 3 A részvény ha törvény eltérően nem rendelkezik szabadon átruházható, azaz fő szabályként korlátlanul forgalomképes értékpapír. A szabad átruházhatóság azonban többféle módon korlátozható 4, de a részvény átruházhatóságának korlátozása harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha törvény erre lehetőséget ad Az előrészvény A részvény kiállításra csak azt követően kerülhet sor, hogy a részvénytársaság alaptőkéje teljes egészében teljesítésre került. Erre azonban különösen az új törvény alapján hosszabb, bizonyos esetben 5 év alatt kerül sor. Ez alatt az időszak alatt amikor még ténylegesen részvényről nem beszélhetünk a részvényutalvány és az ideiglenes részvény lesz az, ami a részvényes részvénytársasággal szembeni jogait és kötelezettségeit igazolja, a részvényes tagsági jogait megtestesíti. Ezért a részvényutalványt és az ideiglenes részvényt a részvény előlétszakaként, röviden előrészvényként foghatjuk fel. A részvénytársaság alapításának, illetve az alaptőke felemelésének a cégjegyzékbe való bejegyzése előtt a részvényesek által teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről részvényutalvány állítható ki. A részvényutalvány névre szóló okirat (igazoló papír), amely másra nem ruházható át. A részvényutalvány az ellenkező bizonyításáig igazolja az okiratban meghatározott személynek a részvénytársasággal szemben 3 Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. Gt (1) bek. 4 Lásd bővebben a 4. pontban 21

22 fennálló jogait és kötelességeit, igazolja, hogy a papír tulajdonosa részvényt jegyzett, igazolja a jegyzett részvények össznévértékét, valamint igazolja, hogy a részvényutalvány tulajdonosa az általa jegyzett névérték összegét, vagy annak jegyzéskor legalább 10 %-át, az alakuló közgyűlés megnyitásáig pedig legalább 25 %-át a részvénytársaság részére teljesítette. A részvénytársaság alapításának, illetve az alaptőke felemelésének cégbírósági bejegyzését követően, az alaptőke (felemelt alaptőke), illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ideiglenes részvényt kell előállítani. Az ideiglenes részvény értékpapír, amelyre a részvényre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni. Az ideiglenes részvény birtokában a részvényes részvényesi jogait az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékének arányában gyakorolhatja. Elsőbbségi részvény esetén a részvényest elsőbbségi jog nem illeti meg mindaddig, amíg teljes vagyoni hozzájárulását nem teljesíti. Ilyen esetben az elsőbbségi részvényes a törzsrészvények tulajdonosait megillető részvényesi jogok arányos gyakorlására jogosult. A nyomdai úton előállított ideiglenes részvényen, illetve a dematerializált ideiglenes részvény esetén az értékpapírszámlán fel kell tüntetni a részvényes által az ideiglenes részvény kibocsátásáig befizetett összeget is. Az ideiglenes részvény kibocsátását követően a részvényes által teljesített további vagyoni hozzájárulás összegét a részvényes kérésére az ideiglenes részvényen az értékpapírokra vonatkozó szabályok szerint kell feltüntetni vagy az ideiglenes részvény érvénytelenné nyilvánításával egyidejűleg új ideiglenes részvényt kell kibocsátani. Ha a részvényes az ideiglenes részvényt másra átruházza, a részvénytársasággal szemben az általa átvenni vállalt vagy jegyzett részvényekre teljesítendő vagyoni hozzájárulásából eredő tartozásáért készfizető kezesként felel. Az ideiglenes részvény többszöri átruházása esetén a készfizető kezesi felelősség valamennyi volt részvényest egyetemlegesen terheli. Az ideiglenes részvény az alapszabályban rögzítettek szerint vagy nyomdai úton vagy dematerializált formában állítható elő a részvénytársaság cégbejegyzését követően és a ténylegesen teljesített vagyoni hozzájárulásnak megfelelő értékben. 22

23 Amennyiben az ideiglenes részvény dematerializált formában kerül kibocsátásra, a részvényesnek a dematerializált ideiglenes részvényt nyilvántartó értékpapírszámla, illetve ha a részvényes már rendelkezik értékpapírszámlával, az alszámla megnyitására vonatkozó joga akkor nyílik meg, amikor az alapszabálynak megfelelően teljesíti vagyoni hozzájárulását, illetve annak első részletét. Az ideiglenes részvény előállítási formája nem determinálja a végleges részvény formáját, tehát dematerializált ideiglenes részvény esetén lehetőség van a részvény nyomdai úton történő előállítására és fordítva. Ez a szabadság azonban csak a zártkörű részvénytársaságot illeti meg. A részvénytársaság cégbejegyzését és alaptőkéjének, vagy a részvények kibocsátási értékének teljes befizetését követően kerülhet sor a valódi részvény előállítására. Ekkor az igazgatóság először is felszólítja a részvényeseket ideiglenes részvényeik benyújtására, 5 illetve harminc napon belül intézkedik a részvények előállításáról. A részvény előállításának módja azt határozza meg, hogy a részvény a forgalomban milyen külső megjelenési formát ölt. Eszerint a részvény nyomdai úton előállított vagy dematerializált lehet. A zártkörűen működő részvénytársaság mindkét formában elállíthatja a részvényeit, sőt a kibocsátást követően is változtathat, és a nyomdai úton előállított részvényt dematerializált részvénnyé, dematerializált részvényt nyomdai úton előállított részvénnyé alakíthatja át. A nyilvános részvénytársaság kizárólag dematerializált formában állíthatja elő mind az ideiglenes mind a végleges részvényeit, így az előállítási forma átalakítására ebben az esetben nincs mód. A részvény előállítását követően a részvényes igényelheti a neki járó nyomdai úton előállított részvény kiadását, illetve a dematerializált részvény értékpapírszámlán történő jóváírását. A részvényesnek a részvény kiadásához (jóváírásához) fűződő joga tehát nem attól függ, hogy az adott részvényes teljes egészében teljesítette-e már az általa vállalt pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást, hanem attól, hogy az összes részvényes teljesítette-e azokat. Csak amikor már a teljes alaptőke a részvénytársaság rendelkezésére áll, akkor nyílik meg a részvényes joga a részvényre. 5 A felszólításban megjelölt határidő elteltével a részvénytársaság az ideiglenes részvényeket érvénytelenné nyilvánítja, illetve megsemmisíti. 23

24 Az a részvény, amelyet a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzése és az alaptőke, illetve a részvények kibocsátási értékének teljes befizetése előtt állítanak ki, semmis Részvényfajták A részvényfajták tekintetében változás nem történt, továbbra is törzsrészvény, elsőbbségi részvény, dolgozói részvény, a kamatozó részvény, és visszaváltható részvény bocsátható ki. Az elsőbbségi részvényfajtán belül a részvények különböző részvényosztályokba tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények kerülhetnek kibocsátásra. Egy részvényfajtán, illetve részvényosztályon belül több részvénysorozat bocsátható ki. Az azonos tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények egy részvénysorozatnak minősülnek. Az egy sorozatba tartozó részvények névértéke és előállítási módja nem térhet el egymástól Törzsrészvény Az a részvény, amely a részvényhez kapcsolódó alapjogokat testesíti meg, - azaz a névértéknek megfelelő arányú osztalékjogot és szavazati jogot - törzsrészvény. A részvény a névértékétől függő mértékű szavazati jogot testesít meg, kivéve, ha e törvény vagy a törvény alapján a részvénytársaság alapszabálya a szavazati jogot a részvények meghatározott csoportjára kizárja vagy korlátozza. Azonos névértékű részvények azonos szavazati jogot biztosítanak. Az új törvény az első a társasági törvények sorában, amely a törzsrészvény esetében minimális mennyiségi követelményt határoz meg. A részvénytársaság által kibocsátott törzsrészvények névértéke összegének mindenkor meg kell haladnia a részvénytársaság alaptőkéjének a felét. 24

25 Elsőbbségi részvény Az elsőbbségi részvény más részvényfajtával szemben a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít. Attól függően, hogy mi ez az előny, a részvények osztályokba sorolhatók. Osztalékelsőbbséget biztosító részvény a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. Ha valamelyik évben az osztalékelsőbbséget biztosító részvények után bármely okból nem került sor az osztalék kifizetésére, a következő évben más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényekre ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik a részvénytársaság csak akkor fizethet osztalékot, ha az osztalékelsőbbséget biztosító részvények után járó elmaradt osztalék maradéktalanul kifizetésre került. Ha a részvénytársaság a szavazati jogot korlátozó vagy kizáró elsőbbségi részvénynek biztosított osztalékot valamelyik évben nem vagy nem teljesen fizeti ki, és azt a következő évben sem pótolja az arra az évre esedékes osztalékkal együtt, az elsőbbségi részvény részvényesét teljes szavazati jog és más, az alapszabályban meghatározott elsőbbségi jog illeti meg. Az elsőbbségi részvényes e jogokat mindaddig gyakorolhatja, amíg a részvénytársaság az elmaradt osztalékot ki nem fizeti. Az osztalékelsőbbségi részvényhez fűződő kedvezmények igénybevételére vonatkozó részletes szabályokról a részvénytársaság alapszabályában kell rendelkezni. Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító részvény a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból (vagyonmaradványból) történő részesedés elsőbbségét teszi lehetővé. Szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény alapján a részvényes az alapszabályban meghatározott mértékű többszörös szavazati jogot gyakorolhat. Az egy részvényhez kapcsolódó szavazati jog azonban nem haladhatja meg a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét. 25

26 Az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy a közgyűlési határozat csak a szavazatelsőbbséget biztosító részvények egyszerű többségének igenlő szavazata mellett, ha pedig a szavazatelsőbbséget biztosító részvényből egy részvény került kibocsátásra, az e részvénnyel rendelkező részvényes igenlő szavazatával hozható meg. Ebben az esetben az alapszabályban fel kell sorolni mindazokat a kérdéseket, amelyekre az elsőbbségi jog kiterjed, ideértve azt is, ha a szavazatelsőbbségi jog a közgyűlés hatáskörébe tartozó valamennyi döntéshozatalra vonatkozik. Ha ezeket a kérdéseket nem tüntetik fel, akkor az elsőbbségi jogra vonatkozó alapszabályi rendelkezés semmis. Nyilvános rt esetén a szavazatelsőbbséget biztosító részvények csak az egyszerű többséget igénylő kérdésekben biztosítanak elsőbbségi jogot. A minősített többséget igénylő kérdésekben a szavazatelsőbbségi részvények a többi részvénnyel azonos módon, névértéküknek megfelelő számú szavazatot testesítenek meg. A nyilvánosan működő részvénytársaság aranyrészvényt nem bocsáthat ki. Nincs lehetőség arra sem, hogy a közgyűlési határozat elfogadását a szavazatelsőbbségi részvényesek egyszerű többségű igenlő szavazatához kössék. Vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény Új részvényosztály meghatározására is sor került a évi társasági törvényben. A vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény alapján a részvényesek az alapszabályban meghatározott módon és eljárási rendben jogosultak az igazgatóság (fb) egy vagy több tagjának, de legfeljebb az igazgatósági tagok (fb tagok) egyharmadának a kijelölésére, akik ezáltal az igazgatóság tagjává válnak. Az elsőbbségi részvényesek nemcsak kijelölésre jogosultak, hanem jogosultak az általuk kijelölt igazgatósági tag visszahívására is. Ha pedig a kijelölésre jogosult elsőbbségi részvényesek ezt nem teszik meg, a közgyűlés az így kijelölt vezető tisztségviselőt az alapszabályban vagy a törvényben meghatározott feltételek bekövetkezte esetén visszahívhatja, Ilyen esetben az elsőbbségi részvényesek új vezető tisztségviselő kijelölésére jogosultak. Vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény nem bocsátható ki, ha a részvénytársaságnál az igazgatóság jogkörét vezérigazgató gyakorolja. Nyilvános rt nem bocsáthatja ki. 26

27 Elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvény esetén a részvényest a részvénytársaság által kibocsátott, adásvétel útján átruházni kívánt részvényekre elővásárlási jog illeti meg. Ha a részvényes az átruházási szándék és a kapott vételi ajánlat feltételeinek közlésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni. Nyilvános rt nem bocsáthatja ki. Az új törvény tágabb teret enged az egyes részvényosztályok által biztosított előnyök halmozására. Az elsőbbségi részvény által megtestesített különböző osztályba tartozó előnyöket ugyanis kumulálni lehet. Az alapszabály ennek a törvényi felhatalmazásnak megfelelően rendelkezhet olyan elsőbbségi részvény kibocsátásról, amely az elsőbbségi jogosultságok közül egyidejűleg többet testesít meg. Zártkörű részvénytársaság esetén nagyobb lehetőség van a kumulálásra, hiszen itt ad abszurdum olyan részvény is kibocsátható, amely egyidejűleg az összes előnyt megtestesíti. Nyilvános részvénytársaság esetén viszont csak az osztalékra és a likvidációs hányadra vonatkozó elsőbbség halmozható. 6 Nem bocsátható ki olyan részvény, amely ezenkívül több más elsőbbségi jogosultságot együttesen testesít meg. Az osztalékelsőbbségi, likvidációs elsőbbségi és elővásárlási jogot biztosító részvényosztály valamint halmozott elsőbbségű részvényhez kapcsolódó szavazati jogot az alapszabály korlátozhatja vagy kizárhatja, ennek hiányában az elsőbbségi részvényhez fűződő szavazati jog a részvény névértékének megfelelően kerül megállapításra. A részvény a névértékétől függő mértékű szavazati jogot testesít meg, kivéve, ha e törvény vagy a törvény alapján a részvénytársaság alapszabálya a szavazati jogot a részvények meghatározott csoportjára kizárja vagy korlátozza. Azonos névértékű részvények azonos szavazati jogot biztosítanak. Szintén új intézmény a részvényjogban a cserélhetőség. Erre az elsőbbségi részvényfajtán belül van lehetőség. Az alapszabály rendelkezhet olyan elsőbbségi részvényosztályba tartozó részvénysorozat kibocsátásáról, amelynek részvényeit a részvényes vagy a 6 Alapszabály meghatározhat olyan részvényosztályt, amelybe az osztalékelsőbbségre és a likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségre vonatkozó jogosultságokat együttesen megtestesítő részvények tartoznak. 27

28 részvénytársaság kérésére, az alapszabály előírásainak megfelelően, más elsőbbségi részvényosztályba tartozó részvényre vagy törzsrészvényre kell átcserélni Dolgozói részvény A részvénytársaság teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalói, illetve munkavállalók meghatározott csoportjai számára ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói részvény bocsáthat ki. Dolgozói részvényt csak a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg, legfeljebb a felemelt alaptőke tizenöt százalékáig lehet forgalomba hozni. A jogalkotó anélkül, hogy e részvényfajtán belül is osztályokba sorolná az egyes előnyöket biztosító dolgozói részvényeket, valójában két elsőbbségi osztályra is lehetőséget ad. A részvénytársaság olyan dolgozói részvény kibocsátásáról is határozhat, amely a részvényesek között felosztható adózott eredményből az osztalékelsőbbséget biztosító részvényt követően de más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően jogosít osztalékra. (másodosztályú elsőbbségi részvény) Az új szabály szerint további osztály is kialakítható, ugyanis az alapszabály rendelkezhet olyan dolgozói részvény kibocsátásáról is, amely vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi jogot is megtestesít. A dolgozói részvény korlátozottan forgalomképes, csak a részvénytársaság munkavállalóira, illetve nyugdíjasaira (vagy magára a részvénytársaságra) ruházható át. A dolgozói részvény kibocsátáskori megszerzésének és utóbb történő átruházásának részletes feltételeit az alapszabály határozza meg. A munkavállaló munkaviszonyának megszűnése esetén, a megszűnésétől számított hat hónap elteltét követő első közgyűlésig a dolgozói részvényeit az rt dolgozóira, nyugdíjasaira vagy a részvénytársaságra ruházhatja át. Öröklés esetén az örökös az örökhagyó halálától, vagy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napjától, vagy öröklési per esetén az ítélet jogerőre emelkedése napjától számított hat hónapon belül ruházhatja át a részvényeket az rt dolgozóira, nyugdíjasaira vagy a részvénytársaságra. A dolgozói részvénynek más személyre történő átruházása semmis. 28

29 Az átruházásra biztosított határidő eredménytelen elteltét követően a részvénytársaság a dolgozói részvényt a közgyűlésen alaptőkéjének megfelelő csökkentésével bevonja vagy más részvényfajtává átalakítva értékesíti. A volt munkavállalót, illetve örökösét a részvény bevonása, illetve átalakítását követő átruházása esetén a részvény névértéke illeti meg, amelyet a részvény bevonásától vagy átruházásától számított harminc napon belül kell kifizetni. Ez lényeges és pozitív változás a korábbi szabályozáshoz képest, ahol a volt dolgozó a dolgozói részvénye bevonásától vagy átalakításától számított 1 éven belül juthatott csak a névértékhez Kamatozó részvény Az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvény is forgalomba hozható (kamatozó részvény). A kamatozó részvény tulajdonosát a részvény névértéke után, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből a részvényen feltüntetett módon számított kamat illeti meg. Nem fizethető a részvényesnek kamat, ha ennek következtében a részvénytársaság saját tőkéje a számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét. A kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti, ideértve az osztalékhoz való jogot is Visszaváltható részvény Részvénytársaság - az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben opciós jogot megtestesítő részvényt is kibocsáthat. Ilyen részvény esetén a részvénytársaságot vételi jog vagy a részvényest eladási jog illeti meg, az alapszabályban meghatározott feltételek szerint. De kibocsátható olyan visszaváltható részvény is, amely a vételi, és az eladási opciós jogot egyszerre testesíti meg. A vételi, illetve eladási jog gyakorlásának feltételeit a részvénytársaság alapszabályában kell a részvények kibocsátását megelőzően meghatározni azzal, hogy a részvénytársaság csak olyan részvény vonatkozásában élhet vételi jogával vagy teljesítheti a 29