KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2. HÁZIREND

Átírás

1 KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2. HÁZIREND

2 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 4 I. TANULÓI JOGOK... 5 I.1. SZEMÉLYISÉGI JOGOK... 5 I.2. A TANULÓ SZEMÉLYÉHEZ FŰZŐDŐ TOVÁBBI JOGOK... 5 I.3. AZ OKTATÁSHOZ, NEVELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK... 5 I.4. JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG... 7 II. TANULÓI KÖTELESSÉGEK... 8 III. A TANULÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE III.1. AZ ISKOLAI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI III.2. FEGYELMI ELJÁRÁS IV. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI IV.1. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI IV.2. A JUTALMAZÁS FORMÁI V. A TANULÓK MULASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK VI. A SZÜLŐK HOZZÁFÉRÉSE AZ ELEKTRONIKUS NAPLÓHOZ VII. AZ ISKOLA MUNKARENDJE VIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK IX. AZ ISKOLAI BELÉPTETŐ RENDSZER X. VIZSGASZABÁLYOK ÉS AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK RENDJE A FELSŐBB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK XI. A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE ÉS VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK XII. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI XIII. AZ ISKOLAI DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS DIÁKKÖZÖSSÉGEK JOGAINAK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK XIV. AZ ISKOLA ÉS AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT SZABÁLYAI A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZAKTANTERMEK RENDJE A TORNATEREM RENDJE A GYAKORLATI OKTATÁS ÉS A TANMŰHELY MUNKARENDJE AZ ISKOLA UDVARÁNAK HASZNÁLATA ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3 XIV. MELLÉKLETEK SZÁMÚ MELLÉKLET: SZABÁLYZAT ALAPÍTVÁNYI FEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉRŐL SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI SZÁMÚ MELLÉKLET: MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI UTASÍTÁS SZÁMÚ MELLÉKLET: TŰZ- ÉS BOMBARIADÓ TERV

4 Bevezető rendelkezések A Házirend az intézmény diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola és a kollégium munkarendjét. Betartása és betartatása intézményünk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet: - az intézmény igazgatója készíti el, - és a nevelőtestület fogadja el. A Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor Szülői Munkaközösség (SZM) és az Iskolai Diákbizottság (IDB) egyetértési jogot gyakorol. A Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen Házirend: - a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény; - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet; - a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény; - továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. - A Házirend szabályai mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A Házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de a pedagógusokra és más alkalmazottakra vonatkozóan is tartalmazhat ilyeneket (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban). A tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek megismertetni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és azokat a szabályokat, amelyek a tanulói jogaival és kötelességével foglalkozik. 4

5 I. Tanulói jogok I.1. Személyiségi jogok - A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. - A tanuló e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat (diáktárs, tanár, iskolai dolgozó) személyiségjogaik érvényesítésében. - Továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, tanárai, valamint az oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a tanuláshoz, művelődéshez való jog érvényesülését. - Ennek érdekében a tanulónak tilos az iskolába fegyvert, kábítószert és minden olyan eszközt behozni, amellyel saját és mások testi épségét veszélyeztetheti. I.2. A tanuló személyéhez fűződő további jogok A jó hírnévhez, a magántitokhoz és személyes adatainak védelméhez való jog, valamint az ártatlanság feltételezése mindaddig megilleti, amíg jogerős ítélet a bűnösséget meg nem állapítja. Továbbá a sajtó helyreigazítási jog, abban az esetben, ha róla a sajtóban vagy médiában valótlan állítás jelenik meg. A tanulót megilleti: a képmással, hang- vagy képfelvétellel történő visszaéléssel szembeni tiltakozás joga. Továbbá a levéltitok védelme, de a levelezéshez való jogának korlátját diáktársai tanuláshoz való jogának gyakorlása szabja meg. Ebből adódóan a tanuló órán levelezéssel nem zavarhatja a tanítást. I.3. Az oktatáshoz, neveléshez kapcsolódó jogok A tanulónak joga van arra az első tanév megkezdésétől: - hogy az iskolánk Pedagógiai Programjában meghatározott általános és szakmai műveltséget biztosító oktatásban részesüljön, részt vegyen a diákkörök munkájában; - válasszon a választható szakmacsoportok közül, s igényét a 10. évfolyam második félévének végén írásban közölje (abban az esetben, ha a tanuló 10. /11./ évfolyam végén megbukik, majd a javítóvizsga eredménye alapján magasabb évfolyamba léphet, csak azon szakmacsoportba kerülhet, amelyben a keretszámok lehetővé teszik a továbbhaladást); - képességéhez mérten továbbtanuljon; - a tanuló jogosult tanulmányi előmeneteléről osztályzatot, értékelést kapni, és ha nincs osztályzata, joga van ezt szóvá tenni. 5

6 A tanuló joga, hogy az iskolában igénybe vegye a tanuláshoz rendelkezésre álló eszközöket és használja az iskola létesítményeit (számítógépterem, szaktanterem, könyvtár, fizikai, kémiai előadóterem, tornaterem) és azokat rendeltetésszerűen, a törvényben szabályozott kártérítési kötelezettség mellett használja. A tanuló joga, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben oktassák, neveljék, tanulmányi rendjét pihenőidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával alakítsák ki, továbbá, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön az iskolai orvos és a védőnő segítségével. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal iskolánkban megbízott ifjúságvédelmi felelős foglalkozik. A tanuló joga, hogy az iskolában szabadon véleményt nyilváníthasson minden kérdésről mások emberi méltóságának tiszteletben tartásával. E jogának gyakorlásakor nem hagyhatja figyelmen kívül a többi diák és mások jogainak érvényesülését, különösen a többi diák tanuláshoz való jogát. Joga van továbbá tájékoztatást kapni személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint hogy e körben javaslatot tegyen, kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra 30 napon belül érdemi választ kapjon. A tanulónak joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz és tájékoztassák osztályfőnöki órán, valamint a diákönkormányzat (Iskolai Diákbizottság) fórumain a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A jogszabályok hozzáférhetőségét az iskolai könyvtárban biztosítjuk. A tanuló joga, hogy kérje átvételét indokolt esetben, a törvényben meghatározottak szerint másik, azonos vagy más típusú oktatási intézménybe. A tanuló joga, - hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák; - hogy a vallási és világnézeti információkat a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmát tárgyilagos és többoldalú közvetítésben, elfogulatlan ismertetésben kapja meg. A tanuló nem késztethető világnézeti meggyőződésének megvallására vagy megtagadására. A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése miatt. Iskolánkban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból történjen: a tanuló vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai véleménye, társadalmi származása vagy egyéb ok miatt. Ugyanakkor tilos rasszista, antiszemita, idegengyűlölő vagy kirekesztő nézetek hangoztatása, hirdetése, ehhez kapcsolódó tárgyak és öltözékek viselete az iskolában. A beiratkozás napjától jogosult a tanuló a felkészítő foglalkozáson, gólyatáborban részt venni. 6

7 I.4. Jogorvoslathoz való jog A tanuló rendelkezik a jogorvoslathoz való joggal, vagyis, hogy jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, és igénybe vegye a nyilvánosságot. A nyilvánosság igénybevételéhez való jog azonban mások személyiségi jogait nem sértheti. Tilos valótlan állítást nyilvánosságra hozni. A jogsértés jogorvoslati eszközei: - fegyelmi eljárás; - eljárást megindító kérelem; - felülbírálati kérelem; - törvényességi kérelem; - valamint az általános jogi eljárások. Ha a jogsértés a diáktárs részéről érte a tanulót, panaszával forduljon az osztályfőnökéhez és az osztály diákbizottsági tagjához az érintett tanuló bevonásával. Amennyiben a sérelem nem nyer orvoslást, a tanuló panaszával fordulhat az IDB-hez. Az IDB, amennyiben jogosnak tartja a problémát, mérlegelés után kérheti az iskola igazgatójának segítségét. Az iskola alkalmazottai által okozott jogsértés esetén a tanuló intézheti ügyét személyesen az érintett tanárral. Ha problémája nem nyer megoldást, az osztályfőnökéhez fordulhat, majd pedig az IDB-hez. Az IDB kérheti az iskola igazgatójának segítségét. A tanuló joga, hogy az illetékes helyi önkormányzaton keresztül, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön; továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy részletekben való kifizetésére. Diákjainkat segélyezéssel támogatjuk, és menzakedvezményben részesítjük a fenntartó által meghatározott igazolások alapján A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. Törvény 148 -a szerint. 7

8 II. Tanulói kötelességek Iskolánk tanulóinak a következő kötelességei vannak: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény előírásainak megfelelően minden tanuló köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart, azon tanulók esetében, akik a 2011/2012. tanévben nyolcadik osztályosak voltak. Azok számára, akik nem a 2012/2013-as tanévben kezdték meg a kilencedik évfolyamot, a tankötelezettség a tanuló tizennyolcadik életévének betöltéséig tart. A tanuló kötelessége különösen, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b) eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének; érdemjegyeit naprakészen vezesse az ellenőrző könyvében; c) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait; d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak és az igazgató-helyetteseknek, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi-, ha megsérült; e) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; f) iskola rendezvényeken, ünnepségeken, megemlékezéseken fegyelmezett, az alkalomhoz méltó magatartást tanúsítson és ünneplő ruhában jelenjen meg. g.) az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. Az ezzel ellentétes magatartás fegyelmi eljárás megindítását vonja maga után. h.) a tanulmányi munkához való nem megfelelő hozzáállás (az első félévben 4, vagy annál több tantárgyi bukás) miatt fegyelmi eljárás indítható. A tanuló csak igen indokolt esetben jelentheti, hogy nem készült (a 21. században az órai tananyag utáni érdeklődés nem jelenthet problémát: tankönyv, telefon, internet, közösségi kapcsolattartás). Házi feladat el nem készítéséért, másolásáért, puskázásért szaktanári elégtelent kaphat, csalásért osztályfőnöki büntetés jár. A hétközi házi feladatok esetében az írásbeli és szóbeli feladatok arányát és mennyiségét a követelmények figyelembevételével a szaktanár határozza meg. A tanulói teljesítmény értékelése az érdemjegy, melyet csak szóbeli, vagy írásbeli munka alapján lehet szerezni. A tanuló saját kérésére beírt elégtelen osztályzat csak a házi feladatat el nem végzésére vonatkozik. A tanulók hétvégére és tanítási szünetek idejére a szokásos (hétközi, egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kaphatnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Ha a tanár 10 tanítási napon belül nem javítja ki az írásbeli dolgozatokat, akkor a diáknak joga van érdemjegyének naplóba történő beírásáról dönteni. 8

9 A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény módosításáról szóló, évi XLI. törvény 3 értelmében az intézmény teljes területén január 1-től tilos a dohányzás. Minden tanuló kötelessége a villannyal, a vízzel és a fogyóeszközökkel történő ésszerű takarékosság. Különös gonddal kell ügyelnie minden tanulónak az intézmény épületére, a termek (folyosók és mellékhelyiségek) felszerelésére, berendezésére, a tárgyak rendeltetésszerű használatára, épségük megóvására és a tisztaságra. Minden tanuló kötelessége, hogy rendkívüli esemény észlelését (meghibásodást, rongálást) azonnal jelezze a szaktanárnak tanórán, vagy az ügyeletes tanárnak tanórán kívül. A jelentési kötelezettség elmulasztása fegyelmi eljárást vonhat maga után. Az intézmény épületében és felszerelésében okozott kárt az okozó köteles jelenteni és megtéríteni A köznevelésről szóló évi CXC. törvény 59. (1)-(2) bekezdése alapján. Minden szakteremben (számítástechnika, laboratórium, könyvtár, kémiai, fizikai előadó, tornaterem) az ott érvényes külön szabályokat is köteles minden tanuló betartani. Minden tanuló kötelessége, hogy balesetvédelmi ismertetőn vegyen részt, megismerje, betartsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő iskolai szabályokat. Az ismertetőn való részvételét aláírásával dokumentálja. A balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartása az iskola minden tanulójára és alkalmazottjára kötelező. A hetesek feladatai - pontosan jelenti a hiányzó tanulókat a szaktanárnak; - gondoskodik a tanterem szellőztetéséről, ügyel a tanterem rendjére, tisztaságára, felel a tábla tisztaságáért; - gondoskodik arról, hogy tanulótársai a szünetben elhagyják a termet, ill. becsengetés után fegyelmezetten várják a terem előtt a tanárt; - gondoskodik a tanterem előtti folyosó tisztaságáról; - ha a tanár becsengetés után 5 perccel nem érkezik meg, akkor jelentse az igazgatóhelyettesnek, akadályoztatása esetén, a titkárságon; - a tanítás végén becsukja az ablakokat, lekapcsolja a villanyt, összeszedi a szemetet. A hetes kötelessége, hogy haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó tanárnak vagy az igazgató-helyetteseknek, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt. 9

10 III. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a Házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben részesíthető A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: III.1. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái Az iskolai büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. Fegyelmező büntetések: 1) szaktanári figyelmeztetés: a tanórák rendjének megzavarásáért, tanulmányi kötelezettségek megszegéséért. 2) osztályfőnöki figyelmeztetés: igazolatlan hiányzás esetén, a Házirend által tiltott eszközök (mobiltelefon, zenelejátszásra alkalmas eszközök, fényképezőgép, kamera) órai használata esetén, tanórák rendjének megzavarásáért, melynek előzménye korábbi szaktanári figyelmeztetés, tanulmányi kötelezettségek megszegéséért (ellenőrző hiányos vezetése). A belépőkártya használatának elmulasztásáért 3) osztályfőnöki megrovás: a Házirend ismételt megszegése esetén, következő büntetési fokozatként. 4) igazgatói megrovás: tanórai és tanórán kívüli verekedésért, a Házirend ismételt megszegése esetén, következő büntetési fokozatként. 5) nevelőtestületi megrovás: a Házirend ismételt megszegése esetén, utolsó fegyelmező fokozatként. A tanuló, a házirend valamely rá vonatkozó pontjának újbóli megszegése esetén, ugyanazt a fegyelmező büntetést nem kaphatja, csak a következő büntetési fokozatban részesíthető. III.2. Fegyelmi eljárás Ha a tanuló a kötelességeit megszegi, A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 58. (3)-(14) bekezdése, illetve A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján fegyelmi eljárás után, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A nevelőtestület elsőfokú fegyelmi jogkörét az általa megbízott Fegyelmi Bizottság gyakorolja, melynek állandó tagjait a tanév elején a nevelőtestület hagyja jóvá. A fegyelmi eljárás szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza A Fegyelmi Bizottság összetétele: - Fegyelmi Bizottság (nevelőtestület által megbízott) elnöke, - általános igazgatóhelyettes, - az érintett tanuló(k) osztályfőnöke, - az Iskolai Diákbizottság kijelölt tagja. A Fegyelmi Bizottság esetenként kiegészülhet: - a gyakorlati oktatásvezetővel (amennyiben érintett), - az érintett tanuló szaktanárával. 10

11 - Az iskola Házirendje által szabályozott fegyelmi vétségek: - káros élvezeti cikkek használata, fogyasztása az iskola területén: dohányzás, italozás, drogok; - az iskola vagy az iskola tanulói kárára elkövetett lopások, rongálások; - iskola engedély nélküli elhagyása; - a tanulmányi munkához való nem megfelelő hozzáállás; - 10 tanítási órát meghaladó igazolatlan hiányzás; - abban az esetben, ha a tanulót előzetesen nevelőtestületi megrovás fegyelmező büntetésben részesítette az intézmény nevelőtestülete, újabb kötelezettségszegés esetén fegyelmi eljárás megindítására kerül sor. A fegyelmi büntetések lehetnek: - megrovás; - szigorú megrovás; - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása; - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; - eltiltás a tanév folytatásától; - kizárás az iskolából. 30 óra igazolatlan mulasztás, valamint bűnügy esetén tanköteles tanulót kivéve fegyelmi eljárás nélkül megszűnik a tanuló jogviszonya. A fegyelmi eljárás megindítására és lebonyolítására vonatkozó szabályok: A fegyelmi eljárás megindítása: Ha a tanuló a kötelességeit és a Házirendben foglaltakat vétkesen és súlyosan megszegi, ellene fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról a Fegyelmi Bizottság elnöke írásban értesíti a tanulót, illetve kiskorú tanuló esetén annak gondviselőjét oly módon, hogy azt a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. Az értesítés tartalmazza a fegyelmi eljárás megindításának okát, a fegyelmi tárgyalás idejét, helyét, illetve a gondviselő ide vonatkozó kötelességeit és jogait (2011. évi CXC. törvény 58. (10) bekezdés). Egyeztető eljárás: A kötelességszegő és a sértett között egyeztető eljárás indítható az alábbiak szerint: A sértett (kiskorú tanuló esetén a szülő) nyilatkozik az egyeztetésről. Hozzájárulása esetén a kötelességszegéssel gyanúsított tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek) 5 munkanapon belül írásban kell nyilatkoznia egyetértéséről. Megállapodásuk a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapig fel kell függeszteni. Amennyiben a sértett ez idő alatt nem kéri az eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Egyeztető eljárás kérelmének hiánya és az egyeztetés 10 munkanapon belüli eredménytelensége esetén a fegyelmi eljárást folytatni kell. A fegyelmi tárgyalás: Az intézményben lefolytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál, így annak célja nem a legszigorúbb fegyelmi büntetés kiszabása, hanem a tanulói magatartás megváltoztatása, az újbóli fegyelmi eljárás elkerülése. A fegyelmi tárgyaláson a nevelőtestület által a tanév elején megválasztott Fegyelmi Bizottság, illetve annak elnöke gyakorolja az elsőfokú fegyelmi jogkört. A fegyelmi tárgyaláson jelen van az Iskolai Diákbizottság kijelölt tagja is. A fegyelmi tárgyalásról írásos jegyzőkönyv készül, melynek tartalmi és formai követelményeit a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 56. (6) bekezdése szabályozza. A tárgyalás kezdetekor a Fegyelmi Bizottság elnöke ismerteti a tanuló jogait, a rá rótt 11

12 kötelezettségszegést és az ellene felhozott bizonyítékokat, majd meghallgatja az eljárás alá vont tanulót, illetve szülőjét, valamint az esetleges tanúkat. A fegyelmi tárgyaláson a Fegyelmi Bizottság tagjai zárt ülésen, szótöbbséggel hozzák meg határozatukat, mérlegelve a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát is. A határozatot a Bizottság elnöke szóban kihirdeti, ismerteti a fegyelmi büntetés következményeit, részleteit, illetve felhívja a figyelmet a fellebbezés lehetőségére. A fegyelmi eljárás során kiszabható fegyelmi büntetések fokozatait, és azok hatályát, alkalmazásuk lehetőségeit részletesen a évi CXC. törvény 58. (4)-(6) bekezdése és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 55. (1)-(5) és 58. (2) bekezdése szabályozza. A fegyelmi határozat: A fegyelmi eljárás lezárásáról és a fegyelmi határozatról a fegyelmi tárgyalást követően, hét munkanapon belül írásban értesíteni kell a tanulót, illetve a kiskorú tanuló szülőjét. A határozat formai és tartalmi követelményeit a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 58. (4)- (7) bekezdése határozza meg. A határozatban ismételten fel kell hívni a tanuló figyelmét a jogorvoslat lehetőségeire. A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke foglalja írásba, illetve ő és a Fegyelmi Bizottság egyik tagja írja alá. A határozat mellékletét képezi a fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve is. A fegyelmi eljárás szabályait, a fegyelmi büntetések formáit, illetve a tanulói jogorvoslati lehetőség módjait részletesen A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 58. (3)-(14) bekezdése, illetve A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza. IV. A tanulók jutalmazásának elvei és formái IV.1. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartás tanúsít, illetve tanulmányaival, vagy sportteljesítményével hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza (lásd: 2. számú melléklet). A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban lehet részesíteni. IV.2. A jutalmazás formái Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: 1. A jutalmazás formái és kezdeményezője a) Nevelőtestületi dicséret - Kimagasló tanulmányi eredmény esetén: Kiemelkedő tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesült bejegyzés az anyakönyvbe és a bizonyítványba a tanév végén; - közösségi munkában elért eredmény esetén: Példamutató közösségi tevékenységéért nevelőtestületi dicséretben részesült bejegyzés az anyakönyvbe és a bizonyítványba a tanév végén; - országos tanulmányi versenyen 1-10-ig elért helyezés esetén; - országos sportversenyen, egyéb vetélkedőkön 1-10-ig elért helyezés esetén. 12

13 A nevelőtestületi dicséretet kezdeményezheti: osztályfőnök, szaktanár, felkészítő tanár, igazgató, diákönkormányzatot segítő tanár. A nevelőtestület dönt a dicséretről 2/3-os szavazási aránnyal. b) Igazgatói dicséret - városi, megyei tanulmányi és sportversenyen, egyéb vetélkedőn 1-3 helyezés esetén; - országos tanulmányi és sportversenyen ig elért helyezés esetén; - sportversenyek és egyéb vetélkedők területi döntőinek résztvevői; - országos pályázaton elért valamilyen díjazott helyezésért; - közösségi munkában kiemelkedő teljesítményért. Az igazgatói dicséret kezdeményezője: a felkészítő tanár, munkaközösség-vezető, az osztályfőnök, az igazgató, a diákönkormányzatot segítő tanár, és a mindenkori IDB titkár. A nevelőtestületi és igazgatói dicséretet a tanuló osztályfőnöke terjeszti elő. c) Osztályfőnöki dicséret: - az osztályközösségben vállalt feladat ellátásáért; - iskolai ünnepségeken való szereplésért; - iskolai versenyeken elért 1-3. helyezésért; - városi, megyei tanulmányi és sportversenyen, egyéb vetélkedőn 4-8. helyezés esetén; Az osztályfőnöki dicséret kezdeményezője: a felkészítő tanár, az osztályfőnök, az ODB. d) Szaktanári dicséret: - egy tantárgyból nyújtott kiemelkedő tanulmányi munka esetén: Kiváló munkájáért tantárgyból szaktanári dicséretben részesült bejegyzés az anyakönyvbe és a bizonyítványba a tanév végén. e) A jutalmazás egyéb formái és kezdeményezője: - a tanévzáró ünnepségen könyv- és tárgyjutalom, oklevél (osztályfőnök); - részvétel különböző táborokban (szaktanár, osztályfőnök, IDB); Tanév végén a legjobb tanulmányi eredményt elérő osztályt a következő tanévben 1 tanításmentes nap illeti meg, amelyet tanulmányi kirándulás céljára használhat fel. 2. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, valamely nemes cél érdekében kifejtett erőfeszítést, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget (osztályt, diákköri vagy más csoportot) csoportos jutalomban (színház-, filmlátogatás, stb.) lehet részesíteni. 13

14 V. A tanulók mulasztásával kapcsolatos szabályok 1. A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az elektronikus naplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdésekor, sávos óra esetén saját nyilvántartásából legkésőbb az adott tanítási napon óráig. 2. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek az elektronikus naplóban a következő hónap első hetében (csütörtök óráig) összesítenie kell. 3. A szülő ellenőrző könyvbe írt előzetes kérése alapján a tanuló a tanév során az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően, az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. 4. A szülő gyermeke hiányzásáról legkésőbb a következő tanítási napon 10 óráig köteles az osztályfőnököt tájékoztatni, ha ez elmarad, az osztályfőnök telefonon, ben, vagy írásban értesíti a szülőt. 5. Ha a tanuló több héten keresztül hiányzik, a szülő köteles hetente az osztályfőnök felé telefonon jelezni azt, hogy gyermeke még mindig mulaszt. 6. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, beteg volt és ezt az iskolaorvos vagy a háziorvos az ellenőrző könyvben igazolja, oly módon, hogy ott feltünteti a betegnapló sorszámát is. hatósági behívása volt. 7. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 5 tanítási napon belül az ellenőrző könyvben igazolja mulasztását az osztályfőnöknél. 8. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja a távolmaradását. 9. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 10. A tantárgyi órákról történő gyakori (igazolt, vagy igazolatlan) hiányzást a szaktanár az osztályfőnöknek szóban jelzi. Az osztályfőnök a szükséges intézkedést megteszi. A késések időtartamát a szaktanár bejegyzi az elektronikus naplóba, az osztályfőnök összegzi. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét (45 perc), a késés igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késésről szóló igazolást a késés napján kell bemutatni az osztályfőnöknek, utólag nem lehet elfogadni. A szülő a késés igazolását az ellenőrző könyvbe köteles beírni. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata. Ezeket dátummal ellátva az elektronikus naplóban rögzíteni kell. Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben és a Házirendben meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni. Első ízben történt igazolatlan mulasztáskor, tanköteles tanuló esetén a szülőt levélben értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről (abban az esetben, ha a tanuló kollégista, a kollégium is értesítést kap). Nem tanköteles, azaz nagykorú tanuló esetében az értesítést akkor kell kiküldeni, ha igazolatlan hiányzásai elérték a10 órát. Ismételt igazolatlan mulasztás esetén az iskola a gyermekjóléti szolgálat értesítésével keresi meg a szülőt. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzásai egy tanítási évben elérik a 10 órát, az iskola igazgatója értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. A 10 tanítási órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén, mivel a tanuló megsértette a Házirendbe foglalt tanulmányi kötelezettségeit is, ellene fegyelmi eljárás is indítható. 14

15 Abban az esetben, ha a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri a 30 órát, az igazgató értesíti az általános szabálysértési hatóságot, valamint a gyermekjóléti szolgálatot. 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén az illetékes jegyző, illetve a kormányhivatal felé jelzi az igazgató a mulasztást. Abban az esetben, ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztások együttesen elérik a 250 órát; meghaladják az elméleti tanítási órák 20 %-át; meghaladják az elméleti és szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak %- át; meghaladják az adott tantárgy tanítási óráinak 30 %-át és emiatt teljesítménye érdemjegyekkel nem volt osztályozható, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi osztályozó vizsga letételét. 15

16 VI. A szülők hozzáférése az elektronikus naplóhoz Iskolánkban a hagyományos papír alapú napló helyett az osztályfőnökök és a szaktanárok elektronikus naplóban vezetik: - a tanítási órákkal kapcsolatos ún. haladási naplót, - a tanulók késését, hiányzását, - a tanulók osztályzatait, - és a fegyelmező, fegyelmi ügyekkel, valamint tanulói jogviszonnyal, mentességekkel kapcsolatos hivatalos záradékokat. Annak érdekében, hogy a szülők naprakészen tájékozódhassanak gyermekeik tanulmányi eredményéről, lehetőségük van: - az osztályfőnököt személyesen felkeresve betekinteni az osztálynaplóba, - internetes kapcsolaton keresztül otthonról követni a hiányzásokat, beírt jegyeket. A szülők az intézmény honlapján, a Dokumentumok/@Ellenörző menüponton ( keresztül érhetik el az ún. e- Ellenőrzőkönyvet. A belépéshez szükséges felhasználónév a tanuló tízjegyű OM-azonosítója, a jelszó pedig alapértelmezett esetben a gyermek születési dátuma (az egyes elemeket kötőjellel elválasztva, pl ). A jelszó az év eleji első belépést követően módosítható. Abban az esetben, ha a jelszó elveszne, az osztályfőnökök a szülő kérésére új belépési jelszót generálhatnak. 16

17 VII. Az iskola munkarendje Tanítási napokon a tanuló köteles ha van első órája kor az iskolába érkezni. Az iskola területét tanítási időben az igazgatóhelyettes vagy az osztályfőnök engedélye nélkül ig elhagyni tilos. Előrelátható hiányzást írásban kell kérnie a szülőnek (évi 3 nap időtartamra) az osztályfőnöktől. Előzetes engedély nélküli távolmaradást orvosi vagy hatósági igazolással az ellenőrzőben kell feltüntetni és 5 napon belül az osztályfőnöknek bemutatni. Ellenkező esetben a mulasztott órák igazolatlanok. Az előre nem látott hiányzás okát a szülőnek írásban (vagy telefonon) jeleznie kell az osztályfőnöknek legkésőbb a hiányzás második napján 10 óráig. (KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2.; wigner@wigner.sulinet.hu; tel: 36/ /27 mellék) Ha ez nem történik meg, az osztályfőnök az adott napon telefonon, ben, vagy ajánlott levélben keresi meg a szülőt. Sport vagy egyéb versenyekre is csak előzetes osztályfőnöki engedély alapján mehet el a tanuló. A tanórák 45 percesek. A csengetés rendje: 0. óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra: Hétfői napokon az 1. órában vezetői értekezletet, az 1. óra utáni szünetben nevelőtestületi információs értekezletet tartunk, ekkor a tanulóknak tilos a tanári folyosón tartózkodni. Szülői fogadó: minden hónap előre meghatározott napja, kivétel a szülői értekezlet hava. Szülői értekezlet: évente 2 alkalommal, ill. szükség szerint. Tanórák közötti szünetekben a megfelelő rend betartása érdekében tanári ügyeletet tartunk. Felelősei a munkaközösség vezetők, ellenőrzését az általános igazgatóhelyettes látja el. A becsengetés után a tanuló köteles az osztályterem, illetve a szaktanterem előtt csendben várakozni. Szabadfoglalkozások esetén is tekintettel kell lenni arra, hogy mások munkáját senki se zavarja. A tantermet az órát tartó tanár nyitja ki. A tanóra megkezdése előtt ellenőrzi a tanterem rendjét. Hiányosság észleléséről a tanóra után köteles jelentést tenni az igazgatónak. Minden csoport felelős a csoportfoglalkozási terem rendjéért és tisztaságáért. 17

18 Egy tanítási napon két egész órás dolgozatnál több nem írható, ill. ezeket egy héttel korábban be kell jelenteni. - A tanuló tanítási idő alatt betegség esetén az osztályfőnök vagy a szaktanár engedélyével mehet el az iskolaorvoshoz. - Az iskola területén és iskolán kívül megrendezett iskolai rendezvényeken iskolánk tanulóinak tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek: alkohol, drogok árusítása és fogyasztása, ennek ellenőrzését az iskolaorvos bármikor elvégezheti. - Értéktárgyakat, (ékszer, telefon stb.) pénzt csak saját felelősségre tarthat a tanuló magánál. Nagyobb érték zárható helyen történő megőrzését az iskolavezetés a tanuló kérésére biztosítja. A talált tárgyakat az igazgatói titkárságon vagy a portán adják le. - Reklám és marketing tevékenységgel foglalkozó ügynökök csak előzetes igazgatói engedéllyel léphetnek be az iskolába. Plakátot, ill. szórólapot csak iskolai engedéllyel lehet kihelyezni (a kihelyezni kívánt anyagnak rendelkezni kell az iskola, vagy a könyvtár bélyegzőjével, továbbá az iskola vezetés valamely tagjának aláírásával). - Az iskolába tilos behozni félelmet keltő, a testi épséget veszélyeztető tárgyakat és olyan eszközöket, amelyek a tanítást zavarhatják. - Tanítási órán, egyéb iskolai foglalkozáson tilos a mobiltelefon használata! A tanuló a tanítási óra megkezdésekor köteles a mobiltelefonokat (lehalkított vagy kikapcsolt állapotban) a tanári asztalra kitenni! A mobiltelefon nem használható számológépként és időmérő eszközként! - Videót, diktafont, fényképezőgépet és MP3-lejátszót csak tanári engedéllyel lehet behozni és használni. - A képmással, hang- vagy képfelvétellel történő visszaélés fegyelmi eljárást von maga után! - Látogatók, hozzátartozók fogadása csak a szünetben történhet. Ennek lebonyolításában kötelezően segítséget kell nyújtania a portán szolgálatot teljesítő diákügyeletesnek (7 45 -től ig) és a portásnak. A portaügyelet rendjéről az éves munkaterv rendelkezik. Telefonon csak rendkívül indokolt esetben hívható a tanuló. - Idegenek az épületben nem tartózkodhatnak. - Klubdélután évente kétszer tartható. A terem rendjéért és tisztaságáért a rendezvény kezdeményezői felelnek. A rendezési szándékot legalább három nappal előbb jelezni kell az iskolavezetőségnek. - Tanítás nélküli napokon a tanuló csak tanári felügyelettel használhatja az iskola helyiségeit és udvarát. - Szünetekben a folyosókat, lépcsőket rendeltetésszerűen kell használni, ügyelve arra, hogy a tanuló ne okozzon kárt saját és mások testi épségében. 18

19 - A tanuló a titkárságot a napi ügyeinek intézése céljából csak ügyfélfogadási időben (nagyszünetben) keresheti fel. VIII. Intézményi védő, óvó előírások Az intézmény vezetője ellenőrzi az alábbiakat: - az intézmény területén a tanműhelyeken kívül - a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, vagy szerelési tevékenység idejéig, és csak az azzal dolgozók felügyelete mellett lehet, - az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket csak engedéllyel, tanári felügyelettel használhatják: szerszámgépek, kézi elektromos gépek, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök, A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése az intézményvezető feladata. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető jogosult - gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. A nem pedagógus alkalmazottak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladata: - Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja. - Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról; a balesetről jegyzőkönyvet vetet fel, melyet a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 5. napig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) ; egy példány megőrzéséről gondoskodik; ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. - Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé; gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról; - Lehetővé teszik az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. - Intézkedik minden tanulóbalesetet követően arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: 19

20 - Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. - Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: Az intézményvezető utasítására közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában - Súlyos balesetekkel kapcsolatban: a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, közreműködik a baleset kivizsgálásában. - Közreműködik az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. - Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre - Az intézményvezető baleset-megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott feladata: - Az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. 20