ÉPÍTMÉNYEK TEHERHORDÓ FASZER- KEZETEINEK ERÕTANI TERVEZÉSE
|
|
- Nikolett Ida Tamás
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magyar Köztársaság Országos Szabvány ÉPÍTMÉNYEK TEHERHORDÓ FASZER- KEZETEINEK ERÕTANI TERVEZÉSE : MSZ Az MSZ helyett G 02 Statical design of load carrying wooden constructions of buildings Az állami szabványok hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról és a minõségügyrõl szóló 78/1988. (XI. 16.) MT számú rendelet ai tartalmazzák. E szabvány alkalmazása kötelezõ. Elõírásaitól eltérést a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke engedélyezhet. E szabvány tárgya az állandó és az ideiglenes jellegû új építmények teherhordó faszerkezeteinek erõtani tervezése. Tartalom 1. Anyagok 1.1. Fa és fa alapú anyagok 1.2. Egyéb anyagok 1.3. Anyagjellemzõk 2. Az erõtani számítás alapjai 2.1. Terhek és hatások 2.2. Statikai modell 2.3. Erõjáték meghatározása 3. Teherbírási követelmények kielégítésének igazolása 3.1. Számításba vehetõ méretek és keresztmetszeti jellemzõk 3.2. Húzott rúd teherbírása 3.3. Nyomott rúd teherbírása 3.4. Hajlított keresztmetszet teherbírása 3.5. Hajlított tartók kifordulási stabilitása 3.6. Hajlított-nyírt gerenda nyírási teherbírása 3.7. Csavart rúd teherbírása 3.8. Teherbírás igazolása összetett igénybevételi állapotokra 3.9. Kapcsolatok teherbírása 4. Tartóssági követelmények kielégítésének igazolása 4.1. Általános elõírás 4.2. Mértékadó igénybevétel 4.3. Feszültségvizsgálat 5. Alakváltozási követelmények kielégítésének igazolása 5.1. A mértékadó alakváltozás számítása 5.2. Az alakváltozás-vizsgálat mellõzésének feltételei 6. Szerkesztési szabályok 6.1. Fakötések szerkesztési szabályai 6.2. Kötõelemes kapcsolatok szerkesztési szabályai 6.3. Nyomott rudak szerkesztési szabályai 6.4. Húzott rudak szerkesztési szabályai 6.5. Hajlított szerkezetek szerkesztési szabályai 6.6. Rétegelt-ragasztott fatartók szerkesztési szabályai Függelék A szövegben említett magyar állami szabványok A szövegben említett jogszabályok 1. ANYAGOK 1.1. Fa és fa alapú anyagok Faszerkezetekhez felhasznált fa és fa alapú anyagok az MSZ szerint. Ezek az alábbi fafaj csoport jelûek lehetnek. F: (Fenyõk)-luc, jegenye, erdei, fekete és vörösfenyõ (a vörösfenyõ a jobb tulajdonságai miatt a csoporton belül különítve van). K: (Keménylombosfák)-akác a tölggyel, a bükk a körissel van együtt. L: (Lágylombosfák)- éger, nyár, fûz. A jóváhagyás idõpontja: augustus 7. A hatálybalépés idõpontja: április 1. MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL (41 oldal)
2 2 MSZ Egyéb anyagok A faszerkezetekhez felhasznált egyéb anyagok a termék és anyagszabványok szerint. Újfajta anyagok, szerkezetek alkalmazása esetén az újfajta anyagok és szerkezetek alkalmazására* vonatkozó rendelet szerint kell eljárni Anyagjellemzõk A fa és fa alapú anyagokat rugalmas anizotróp anyagoknak kell tekinteni, amelyeknek tulajdonságai természetes fák esetében; hossztoldott faanyagok esetében; szélességben toldott faanyagok esetében; rétegelt ragasztott faanyagok esetében a rostokkal párhuzamosan (l) és a rostok irányára merõlegesen (r, t); rétegelt falemezek esetében a lemez síkjában a borítólapok rostjával párhuzamosan (l), a lemez síkjában a borítólapok rostjára merõlegesen (t), valamint a rétegelt falemez síkjára merõlegesen (r) egymástól eltérõek (1. ábra). 1. ábra Megjegyzés: A rosttal párhuzamos jellemzõk megadásakor a betûjelölést nem kell alkalmazni Szilárdsági kategória A fa és fa alapú anyagokat az MSZ szerinti szilárdsági kategóriákba kell sorolni Egyensúlyi nedvességtartalom A fa és fa alapú anyagok egyensúlyi nedvességtartalmát (u%) a beépítési környezettõl függõen az 1. táblázat szerint kell figyelembe venni. A beépítés jellege 1. táblázat Egyensúlyi nedvességtartalom u, % Fedett, fûthetõ, szellõztethetõ légtérben 12 Nem fûthetõ fedett és zárt légtérben 15 Fedett, de nem zárt légtérben 18 Idõjárásnak kitett beépítés esetében 20 Talajban és vízben álló szerkezeti elem esetében 30 * Jelenleg a 15/1982. ÉVM sz. rendelet
3 3 MSZ Rugalmassági modulus Természetes fák, hossztoldott faanyagok, szélességben toldott faanyagok, és rétegelt, ragasztott faanyagok esetében a pillanatnyi külsõ hatásokra bekövetkezõ alakváltozásokra jellemzõ (E; G) rugalmassági modulusok értékeit a 2. táblázat tartalmazza. Fafaj csoport Szilárdsági kategória Rugalmassági modulus N/mm 2 2. táblázat Nyírási modulus N/mm 2 az MSZ szerinti E E (r) E (t) G (rt) F 56 F I., II., III I., II., III K 78; K 68 I., II., III L I., II., III A rétegelt falemezek esetében a pillanatnyi külsõ hatásokra bekövetkezõ alakváltozásokra jellemzõ (E; G) rugalmassági modulusok értékeit a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat MSZ 49 szerinti minõségi N/mm 2 Rugalmassági modulus N/mm 2 Nyírási modulus osztályok E E (t) G (lt) E 1, I E 2, I Ha a rétegelt falemez rugalmassági modulusainak értékeit méréssel határozzák meg (az MSZ 10144, az MSZ és az MSZ 49 termékszabványban foglaltak szerint) akkor azt kell figyelembe venni. Meg van engedve a rétegelt falemezek rugalmassági modulus értékeinek számítással történõ meghatározása (pl. többrétegû ortotróp rugalmas rendszerekre vonatkozó számítások). Ekkor a rétegelt falemezt alkotó rétegek rugalmassági modulusainak értékeit a 2. táblázat II. szilárdsági kategóriáinak értékeivel kell figyelembe venni. A számítás során a 4. táblázat szerinti csökkentõ tényezõt kell alkalmazni azoknál a rétegeknél, amelyeknél a szálirány megegyezik a terhelõnyomaték vektorának irányával, illetve a szálirány merõleges az erõ irányára. A borító furnér fafaja az MSZ szerint 4. táblázat A csökkentõ tényezõ értéke az MSZ 49 szerinti minõségi osztályok esetében E 1 I 1 E 2 I 2 F 56, F 62 0,6 0,5 K 78, K 68 0,7 0,6 L 46 0,8 0, A határfeszültségek értéke Az év élettartamra tervezett építmények teherhordó faszerkezeteit, illetve faszerkezeti elemeit csak természetes fákból, természetes fákból és fémekbõl készített kapcsolóelemekkel szabad tervezni. Ilyen élettartamra a fafaj kiválasztását és a védõkezelést az MSZ szerint kell tervezni. Fedett, de nem zárt légtérbe csak az MSZ szerinti 0. és I. szilárdsági kategóriájú faanyagot szabad tervezni. Az év élettartamra tervezett szerkezetekhez felhasznált faanyagok határfeszültségeinek értékeit az 50 év élettartamra számított ( szakasz szerint) határfeszültségi értékekbõl a következõ szorzókkal kell számítani: hajlító határfeszültség számításakor: 0,70; húzó határfeszültség számításakor: 0,50; nyomó határfeszültség számításakor: 0,75; nyíró határfeszültség számításakor: 0, A T = 50 év élettartamra tervezett építmények teherhordó faszerkezeteit, illetve faszerkezeti elemeit természetes fákból; hossztoldott faanyagokból; szélességben toldott faanyagokból; rétegelt-ragasztott faanyagokból szabad tervezni. Ezen anyagok határfeszültségeinek értékét az 5. táblázat tartalmazza.
4 4 MSZ táblázat Fafajcsoport R n Minõsítési érték N/mm 2 Szilárdsági kategória Hajlító Húzó Nyomó Nyíró határfeszültségek értékei N/mm 2 (u = 12% nedvességtartalom esetén) (r) ; σ (t) Hny σ MSZ szerint (r) σ Hm σ Hh ; σ Hh (t) σ Hny σ Hny Hh F F K K L (rt) τ H síkban τ H (lr) és (lt) síkokban 0. 29,3 30,2 1,1 23,7 5,6 7,9 2,7 I. 25,3 22,6 1,0 21,0 5,0 6,9 2,4 II. 21,0 15,3 0,8 18,1 4,1 5,8 2,0 III. 16,3 8,0 0,6 15,1 3,2 4,5 1, ,5 33,4 1,2 26,2 6,1 8,6 2,9 I. 28,0 25,0 1,1 23,3 5,4 7,6 2,6 II. 23,2 16,9 0,9 20,0 4,5 6,3 2,2 III. 18,0 8,9 0,6 16,7 3,5 4,8 1, ,8 42,0 1,6 33,0 10,7 11,3 3,7 I. 35,2 31,5 1,4 29,2 9,5 9,9 3,3 II. 29,2 21,3 1,2 25,2 7,9 8,3 2,7 III. 22,6 11,2 0,9 21,0 6,1 6,4 2, ,6 36,6 1,4 28,8 9,4 9,8 3,2 I. 30,6 27,5 1,2 25,5 8,2 8,7 2,8 II. 25,4 18,5 1,0 22,0 6,9 7,2 2,4 III. 19,7 9,8 0,8 18,3 5,3 5,5 1, ,0 21,4 0,9 19,5 3,9 6,1 2,2 I. 20,7 14,8 0,8 17,2 3,4 5,4 1,9 II. 17,2 8,3 0,5 14,9 2,9 4,5 1,6 III. 13, ,4 2,2 3,5 1, Módosító tényezõk Az erõtani számításokhoz az szakasz szerinti anyagok határfeszültségeinek értékeit módosító tényezõkkel kell meghatározni. Az MSZ 15021/1 szerinti tartós terhek esetében húzáskor 0,7; hajlítás, nyomás és nyírás esetén 0,8; a rendkívüli terheknél 1,2 szorzót kell figyelembe venni. A fõirányok - α szöghöz tartozó - axiális határfeszültséget ( σ α ) ( H ) az alábbi képlettel kell kiszámítani: ( α) H σ = σ H ( r) σ sin 2 α + σ cos 2 α H σ ( r) H α erõirány és rostirány közötti szög. Ha a faanyag nedvességtartalma (u) az üzemi használat közben nagyobb 12%-nál (de legfeljebb 30%), akkor H határfeszültség-csökkentést kell figyelembe venni. A csökkentõ szorzót (k u ) a következõ képlettel kell meghatározni: K u = 1 - (u - 12)0,02 (2) A 30%-nál nagyobb nedvességtartalom esetén a 30%- hoz tartozó értéket kell a számitás során figyelmbe venni. Ha a tervezett létesítmény élettartama T < 50 év akkor a határfeszültséget k T szorzóval kell számítani: 0 < T 6 óra k T = 1,40 6 < T < 24 óra k T = 1,30 24 óra < T 1 év k T = 1,25 1 év < T < 5 év k T = 1,20 5 év < T < 15év k T = 1,10
5 Ha a tervezett (vizsgált) elem legkisebb keresztmetszeti mérete, illetve keresztmetszeti területe eltér a 6. fejezetben lévõ méretektõl, akkor a határfeszültséget csökkenteni kell. A k m csökkentõ szorzó a kedvezõtlenebb eltérés %-os nagyságával egyenlõ csökkentést eredményezzen. Hengeres fa, kérgezett fa esetén: ha a középátmérõ 20 cm vagy annál nagyobb és a sudarosodás méterenként legfeljebb 8 mm, akkor k m = 1,1; ha a középátmérõ legalább 15 cm és a sudarosodás méterenként legfeljebb 10 mm, akkor k m = 1,05. Ívesen meghajlított rétegelt ragasztott szerkezetek esetében az 5. táblázatban szereplõ, rostokkal párhuzamos hajlító határfeszültséget (σ Hm ) 5 MSZ k i = r h 067, (3) tényezõvel szorozva kell számítani, ha a görbületi sugár (r) és a legvastagabb elem (a lamella) vastagságának (h) aránya r h < 500. A megengedett legkisebb görbületi sugár: I. szilárdsági kategóriájú rétegelt ragasztott szerkezet esetében r = 200 h; II. szilárdsági kategóriájú rétegelt ragasztott szerkezet esetében r = 250 h. Pecsétnyomás alatt (pl. talpgerendára támaszkodó oszlop, 2. ábra) a rostokra merõleges nyomó határfeszültséget ( σ ) (t) ( r Hny ), illetve ( σ Hny -t a k p l b min = h b,, (4) tényezõvel szorozva kell számításba venni h a talpgerenda magassága, cm; l min a talpgerenda legkisebb kinyúlása, illetve a talpgerendára támaszkodó oszlopok közének a fele közül a kedvezõtlenebb, de l min legfeljebb 1,5 h értékkel vehetõ figyelembe, cm; b a talpgerenda szélessége, cm; b 1 az oszlop szélessége, a talpgerenda szélességének irányában, cm, de nem kisebb mint 0,25 b. A kpérték legfeljebb 1,25 lehet, ha benyomódás nincs megengedve, és legfeljebb 2,5 értékû lehet, ha kisebb benyomódás meg van engedve ábra Vízgõznek tartósan kitett szerkezetek esetében (90% relatív páratartalom felett) a vízgõz hatására létrejövõ fanedvesség-változás figyelembevételén túl a határfeszültségeket k g = 0,9 szorzóval kell számítani. Vízszintingadozásnak kitett telítetlen szerkezetek határfeszültségeit a 30 % nedvességtartalomhoz tartozó csökkentésen túl, további k v = 0,8 szorzóval kell számítani. Favédõ szerrel való teljes telítés (TV) esetében a húzó és hajlító határfeszültségek értékeit k t = 0,8 szorzótényezõvel kell számításba venni. (A telítési fokozatokat az MSZ írja elõ.) Rétegelt falemezek T = 50 év élettartamra tervezett építmények teherhordó rétegelt falemez szerkezeteit, illetve rétegelt falemez szerkezeti elemeit az MSZ 49 szerint legalább ötrétegû falemezbõl kell tervezi, amelynek vastagsága legalább V 6 mm. Idõjárásnak kitett beépítés esetén, továbbá talajban és vízben csak tartósító anyaggal kezelve használható fel a rétegelt falemez. A rétegelt falemez határfeszültségeinek értékeit a 6. táblázat tartalmazza. Az erötani számításokhoz az szakasz szerinti módosító tényezõket kell figyelembe venni. Ha a rétegelt falemez határfeszültségeinek értékeit méréssel határozták meg az MSZ 10144, az MSZ 10145, és az MSZ 49 szerint, akkor azt kell figyelembe venni.
6 6 MSZ MSZ 49 szerinti minõségi osztályok 6. táblázat Hajlító Húzó Nyomó Nyíró határfeszültségek értékei, N/mm 2 (u = 12 % nedvességtartalom esetében) E 1, I E 2,I (4*) * Csak abban az esetben szabad figyelembe venni, ha az (l-t) síkban a nyírófeszültség és a borítólapok száliránya közötti szög AZ ERÕTANI SZÁMÍTÁS ALAPJAI 2.1. Terhek és hatások Faszerkezetek erõtani számítása során az MSZ és az MSZ 15021/1 szerinti terheket és tehercsoportosításokat kell figyelembe venni. A meteorológiai terheknek nincs tartós teherhányada. A mértékadó teherkombináció számításához a szél és a hóterhet 0,6 egyidejûségi tényezõvel szorozva kell számításba venni A fa és a fa alapanyagok nedvességtartalmának megváltozásából származó méretváltozásokat, - amelyek fajlagos értékeit a 9. táblázat tartalmazza - akkor kell figyelembevenni, ha az erõjátákot olyan mértékben módosítják, hogy a számított feszültségek 3%-ot meghaladó eltérésûek a méretváltozások figyelmen kívül hagyásával számított feszültségekhez képest A tartósan magas üzemi hõmérséklettõl (t > 60 C) származó mozgásokat figyelembe kell venni, ennek mértékét esetenként külön kell meghatározni A környezeti hõmérséklet változásból keletkezõ mozgásokat figyelmen kívül szabad hagyni Statikai modell A rúdszerkezetek hálózatát az egyes rudak tengelyvonalának helyzetébõl kell meghatározni. Az esetleges bemetszéseknek a tengelyvonalat módosító hatása elhanyagolható. Felületszerkezetek esetében az elméleti középfelületet kell számításba venni Kéttámaszú és többtámaszú tartók esetében az elméleti támaszköz egyenlõ a felfekvési felületek középpontjainak távolságával, de legfeljebb a tiszta nyílás 5%-kal megnövelt méretével Erõjáték meghatározása Az erõtani számítások során olyan feltevéseket kell alapul venni, amelyek megfelelnek a szerkezet várható viselkedésének és nem vezetnek a valóságosnál kedvezõbb eredményre A terhekbõl és hatásokból származó igénybevételek és alakváltozások kiszámításánál a mérnöki rugalmasságtan módszereit kell alkalmazni, a faanyag ortopróp és viszkó-elasztikus tulajdonságainak figyelembevételével Az igénybevételeket általában a terv szerinti deformálatlan tartóalak feltételezésével kell meghatározni kivéve, ha az alakváltozás jelentõsen és kedvezõtlenül befolyásolja az erõjátékot (pl. oszlopok, ívtartók teherbírása és állékonysága, statikailag határozatlan szerkezetek esetében). Az alakváltozás hatásának vizsgálatakor, összetett szerkezeteknél a fakötések és a kapcsolatok elmozdulását is figyelembe kell venni az 5. fejezetben meghatározott elmozdulási értékek feltételezésével. 3. A TEHERBÍRÁSI KÖVETELMÉNYEK KIELÉ- GÍTÉSÉNEK IGAZOLÁSA 3.1. Számításba vehetõ méretek és keresztmetszeti jellemzõk A határ-igénybevételek számításakor a keresztmetszet méreteit terv szerinti értékükkel kell figyelembe venni, a keresztmetszetben a feszültségeket a rugalmas testek szilárdságtana szerint kell számítani A feszültségek számításakor a húzott elemekben, illetve hajlított elemek húzott övében lévõ keresztmetszet-gyengítéseket a keresztmetszeti jellemzõk számításánál figyelembe kell venni. A rostirány szerint az egymás mögötti, vagy eltérõ magasságban, de a rostirány szerint legalább a keresztmetszet gyengítetlen magasságával egyenlõ, vagy nagyobb távolságra lévõ gyengítéseket már nem kell összegezni, csak a nagyobb feszültségcsökkenést okozó gyengítést kell figyelembe venni A feszültségek számításakor a nyomott elemekben, illetve a hajlított elemek nyomott övében lévõ keresztmetszet-gyengítéseket nem kell számításba venni, ha azok megfelelõ szilárdságú anyaggal - a tervezett élettartam alatt - tömören ki vannak töltve Az alakváltozások és a feszültségek meghatározásához a keresztmetszet-jellemzõk számításakor az F2. fejezetben foglaltak az irányadók.
7 3.2. Húzott rúd teherbírása A húzott rúd teherbírását (N Hh ) N-ban a következõ öszszefüggéssel számítjuk ki: A σ Hh N Hh = A σ Hh, (5) a szakasz szerint számított keresztmetszet területe, mm 2 ; a rostokkal párhuzamos húzó határfeszültség értéke, N/mm Nyomott rúd teherbírása A nyomott rúd teherbírását a kihajlás veszélyének figyelembevételével és a nyomóerõ véletlen jellegû külpontosságának feltételezésével kell számítani a , a és a szakaszok szerint Karcsúsági tényezõ A karcsúsági tényezõt (λ) a következõ összefüggéssel számítjuk ki: λ = l 0 /i (6) l 0 az elméleti kihajlási hosszúság, mm; i a teljes keresztmetszet inerciasugara a vizsgált irányban, mm. Az l 0 elméleti kihajlási hosszúság számításakor az F szakaszban foglaltak az irányadók Központosan nyomott rúd teherbírása A központosan nyomott rúd teherbírását (N Hny ) N-ban a következõ összefüggéssel számítjuk ki: A σ Hny ϕ N Hny = ϕ A σ Hny (7) a szakasz szerint számított keresztmetszet területe, mm 2 ; a rostokkal párhuzamos nyomó határfeszültség, N/mm 2. a kihajlás veszélyének figyelembevételére szolgáló tényezõ, amelyet a szakasz szerint kell meghatározni, a mértékadó keresztmetszet legnagyobb karcsúságának (λ) figyelembevételével (mértékegység nélküli mennyiség) A ϕ kihajlási tényezõt, amely tartalmazza a véletlen jellegû külpontosság hatását is az alábbi összefüggéssel kell számítani: + ϕ = λ λ λ λ 2 λ (8) 7 MSZ λ a szakasz szerinti karcsúsági tényezõ. A ϕ kiszámított értékeit a 7. táblázat tartalmazza: 7. táblázat λ ϕ λ ϕ λ ϕ 0 1, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Hajlított keresztmetszet teherbírása A hajlított keresztmetszet teherbírását (M H ) Nmm-ben a következõ összefüggéssel számítjuk ki: W σ Hm M H = W σ Hm (9) a keresztmetszeti tényezõ, amelyet egyszelvényû tömör keresztmetszet esetében a szilárdságtan szabályai szerint, összetett szelvény esetében az F2. fejezetben foglaltak az irányadók, mm 3. a rostokkal párhuzamos hajlító határfeszültség, N/mm Hajlított tartók kifordulási stabilitása Nem szükséges a kifordulási stabilitást vizsgálni kör keresztmetszetû, valamint olyan négyszög szelvényû hajlított tartók esetében, amelyekre nézve az l/b és a h/b viszonyszámok szorzata kisebb mint 120. (l a tartófesztávolsága, illetve az elcsavarodásban megakadályozott keresztmetszetek egymástól való távolsága, h és b a tartó keresztmetszetének magassága, illetve szélessége.) A szakaszban foglaltaktól eltérõ esetben a hajlított tartók teherbírását - ha azok oldalirányban nem folyamatosan megtámasztottak - a kifordulással szembeni stabilitás figyelembevételével kell meghatározni a következõk szerint:
8 8 MSZ Tömör szelvényû tartó teherbírása A 8. táblázat adatai a tartó felsõ övén - a súlyvonalban - A tömör szelvényû tartó teherbírását (M H ) Nmm-ben a mûködõ terhekre vonatkoznak; l 1 az elfordulásban és következõ összefüggésbõl számítjuk ki: elmozdulásban megakadályozott keresztmetszetek egymástól való távolsága. Ha a húzott öv folyamatosan van M H = ϕ W σ Hm (10) megtámasztva akkor l k = l/3. a ϕ csökkentõ tényezõt a λ m kifordulási karcsúság függvényében a szakasz szerint kell számítani Összetett szelvényû tartók kifordulásvizsgálatát a nyomott övként igénybe vett tartóelem kihajlási vizsgálatával kell végrehajtani. A λ m kifordulási karcsúság derékszögû négyszög keresztmetszet esetén a A számítást a 3.3. szakasz szerint kell elvégezni, az l 0 kihajlási hossz a szakasz szerinti l k hosszal l h k λ = 4, 5 15 m 0 ; (11) egyenlõ. 2 b Oldalirányú megtámasztást biztosító merevítõ elemekre jutó erõk értékére az F3.2. szakaszban foglaltak az irányadók. általános esetben a 4, 5 lk W Magas gerincû ívtartók nyomási teherbírását (N s λ = 15 H ) m 0 ; (12) a kifordulással szembeni stabilitás figyelembevételével I I cs y a következõ módon kell számítani: képlettel határozható, meg N H = ϕ A σ Hny (13) h a négyszög keresztmetszet magassága, mm; a ϕ csökkentõ tényezõt a λ ív kifordulási karcsúság függvényében a szakasz szerint kell számítani. b a négyszög keresztmetszet szélessége, mm; W x a hajlítási keresztmetszeti tényezõ, mm 3 ; A λ ív kifordulási karcsúság a következõ képlettel határozható meg: I y a keresztmetszetnek a hajlítás tengelyére merõleges tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka mm 4 Iy ; α δ + 2 I cs a keresztmetszet csavarási tehetetlenségi nyomatéka, mm 4 v l I 20 π k cs λ = (14) 2 ; iy α l k a kifordulási hossz, amelyet a 8. táblázat alapján kell meghatározni, mm. Abban az esetben, ha λ m < 0, ϕ = 1 8. táblázat A tartó megtámasztási és terhelési viszonyai l k 1,6 l 1 1,9 l 1 1,85 l 1 1,7 l 1 1,1 l 1 δ π I y a keresztmetszet tehetetlenségi nyomatéka az ív síkjában fekvõ tengelyre, mm 4 ; i y az ív síkjában fekvõ tengelyre vonatkozó tehetetlenségi sugár, mm; I cs a keresztmetszet csavarási tehetetlenségi nyomatéka, mm 4 ; l k az ív elcsavarodással szemben rögzített keresztmetszetei közötti ív hossza, mm; α az ív elcsavarodással szemben rögzített keresztmetszeteinek érintõegyenesei közötti szög, rad a 3. ábra szerint; δ a csavarásra merev rögzítés hajlítással szembeni merevségét kifejezõ szám; δ = 1,0 ha a rögzítés az ív síkján merõleges hajlítással szemben csuklónak, illetve δ = 4,0 ha befogásnak minõsül Olyan ívtartók esetében, amelyek az ívhatásból származó nyomó igénybevételen kívül számottevõ hajlítást is kapnak, a hajlítási és ívkifordulási biztonság a következõ összefüggés alapján mutatható ki: NM MM + 1 (15) N H M H
9 9 MSZ ábra N M, M M a számított mértékadó igénybevételek; N H, M H a , illetve szakaszok alapján számított kifordulási teherbírások Olyan ívtartók esetében, amelyek megfogásai pontszerûek, és így nem tekinthetõk csavarásra merevnek, pontos számítást kell elvégezni Hajlított-nyírt gerenda nyírási teherbírása A tömör keresztmetszetû hajlított-nyírt gerenda mértékadó keresztmetszetének nyírási teherbírását (T H ) N-ban a következõ képletbõl számítjuk ki: I b S τ H T H I b = τ (16) H S a keresztmetszetnek a hajlítás tengelyére vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka, mm 4 ; a keresztmetszet mértékadó szélessége, mm; a mértékadó szál feletti keresztmetszeti rész statikai nyomatéka a súlyponti tengelyre, mm 3 ; a rostokkal párhuzamos nyíró határfeszültség, N/mm Csavart rúd teherbírása A csavarásra igénybevett rúd csavarási teherbírását (M Hcs ) Nmm-ben a következõ képletbõl számítjuk ki: M = τ (17) Hcs W cs H W cs a csavarási keresztmetszeti tényezõ, mm 3 ; τ H H a rostokkal párhuzamos nyíró határfeszültség, N/mm Teherbírás igazolása összetett igénybevételi állapotokra A hajlított-húzott rúd teherbírása igazoltnak vehetõ, ha bármely keresztmetszetére teljesül az alábbi feltétel: N N h Hh M M + 1 (18) H N h, M az adott külsõ igénybevételek; N Hh és M H a megfelelõ teherbírási értékek a vizsgált keresztmetszetben, amelyeket a 3.2., illetve a 3.4. szakaszok szerint kell meghatározni A hajlított-nyomott rúd teherbírása igazoltnak tekinthetõ, ha a mértékadó keresztmetszetben a következõ képlet szerinti feltétel teljesül: N N N ny, és M N Hny és M H értékek; o N Hny ny Hny 1 + N 1 N ny o Hny M M H 1 (19) az adott külsõ igénybevételek; a 3.3., illetve a 3.4. szakaszok szerinti az adott hajlítási síkban értelmezett karcsúság alapján a 3.3. szakasz szerint számított nyomási teherbírás A és a szakaszokban foglaltakon kívül egyéb axiális és tangenciális igénybevételek mûködése esetén a teherhordó elem teherbírása igazolt, ha bármely keresztmetszetében teljesül a következõ képlet szerinti feltétel:
10 10 MSZ (r) 2 ( l, r ) 2 csökkenteni kell. A csökkentés olyan arányú legyen, σ [ σ ] [ τ ] (20) amilyen arányú a kapcsolóelem méretcsökkenése. 2 2 (, ) 2 σ (r) l r H [ σ H ] [ τh ] A kapcsolóelemek legkisebb méretét a 6. fejezet tartalmazza Betétes kapcsolatok teherbírása σ az igénybevételekbõl számított rostokkal párhuzamos feszültségek összege, N/mm 2 A különbözõ anyagú (pl.: fa, fém), a különbözõ ; σ (r) alakú (pl.: hasáb, henger stb.), a különbözõ felületû az igénybevételekbõl számított rostokra merõleges feszültségek összege, N/mm 2 (sima, fogazott) betétes kapcsolatokat a szerkesztési szabályok (6. fejezet) figyelembevételével kell ; (l, r) τ az igénybevételekbõl számított rostokkal párhuzamos síkban (1, r) illetve (l, t) síkok a nyí- tervezni. rófeszültségek összege, N/mm 2 Az összekapcsolt elemek határfeszültségét az ; szakasz szerint kell meghatározni. σ H a szakasz szerint számított határfeszültség, N/mm 2 ; tuskó betétes kapcsolatok billenésvizsgálatát nem Az egyenes hasáb betétes, a ferde hasáb betétes, a () r σ H az szakasz szerint számított rostokra merõleges határfeszültség, N/mm 2 ; szakaszok szerinti betétméretarányok be vannak kell elvégezni, ha a , a és a (,) lr τ H az szakasz szerint számított nyíró-határfeszültség az (l, r), illetve (l, t) síkokban, N/mm 2. A ferde hasábnál rostokkal párhuzamos igénybe- tartva Abban az esetben, ha a teherhordó elem anatómiai (rost-, sugár- és húrirány) fõirányai megegyeznek a vételek tételezhetõk fel, azaz az erõirány és a rostirány közötti eltérést nem kell figyelembe venni. teherhordó elem geometriai fõirányaival, és az igénybevételekbõl számított rostokkal párhuzamos feszültségek A fémbetétek határfeszültségeit és a gyártott betétek határfeszültségeit az anyag- és termékszabványok hajlításból és nyomásból ébrednek akkor: szerint kell figyelembe venni. σ H = σ Hny ha σ ny σ m illetve σ H = σ Hm ha σ ny < σ m ha az igénybevételekbõl számított rostokkal párhuzamos feszültségek hajlításból és húzásból ébrednek akkor: illetve σ Hny, σ Hm, σ Hh σ ny, σ m, σ h σ H = σ Hh ha σ h > σ m σ H = σ Hm ha σ h > σ m az szakasz szerint számított nyomási, hajlítási, húzási határfeszültségek, N/mm 2 ; az igénybevételekbõl számított rostokkal párhuzamos nyomási, hajlítási, húzási feszültségek, N/mm Abban az esetben, ha a teherhordó elem anatómiai (rost-, sugár- és húrirány) fõirányai nem egyeznek meg a teherhordó elem geometriai fõirányaival, akkor az igénybevételekbõl számított (geometriai fõirányok szerint) feszültségeket az anatómiai fõirányokba át kell számítani, ezután a szakasz szerint igazolható a teherhordó elem keresztmetszetének teherbírása Kapcsolatok teherbírása A kapcsolatokat, az illesztéseket, a bekötéseket a számítási terhekbõl meghatározott igénybevételekre kell méretezni. Ha a legkisebb méretû kapcsolóelemnél kisebbet kell alkalmazni, akkor a kapcsolóelem teherbírását Gyûrûs kapcsolatok teherbírása A zárt vagy nyitott gyûrûs kapcsolatokat palástnyomásra és nyírásra kell méretezni; a kettõ közül a kisebb a figyelembe vehetõ teherbírás. Az összekapcsolt elemek határfeszültségi értékeit az szakasz szerint kell meghatározni. Zárt gyûrüs kapcsolatoknál a kapcsolási sík (nyírt sík) egy gyürûjének teherbírását palástnyomásra (N Hp ) N-ban a következõ képlettel számítjuk ki: N hp = d v σ Hny (21) és a szerkesztési szabályok (6.2.5.) legkisebb értékei esetén nyírásra (N Ht ) N-ban a következõ képlettel számítjuk ki: 2 d π NHt = τ H (22) 4 d a gyûrû belsõ átmérõje, mm; v a beeresztés mélysége, mm; σ Hny az összekapcsolt elemek nyomó határfeszültsége, N/mm 2 ; τ H az összekapcsolt elemek nyíró határfeszültsége az (l, r), illetve az (1, t) síkokban, N/mm 2. A σ Hny meghatározásakor az erõirány és a rostirány közötti eltérést a következõk szerint kell figyelembe venni: a nyitott gyûrûs kapcsolatoknál, ha az elrendezés a szakasz szerinti, akkor mind a gyûrûn belüli, mind a gyûrûn kívüli farész a teherviselésben részt vesz. Ez a palástnyomásra méretezéskor 1,3, a nyírásra méretezéskor 1,5 értékû szorzóval figyelembevehetõ.
11 A gyûrûs kapcsolatokat a szerkesztési szabályok (6. fejezet) figyelembevételével kell tervezni. Ezekben az esetben a rostokkal párhuzamos erõfelvételnél a gyûrûk tengelytávolságainak, valamint a szélsõ gyûrû tengelye és a fa szélei közötti távolságoknak az ellenõrzése, a rostokkal szöget bezáró erõfelvételnél a gyûrû tengelye és a fa szélei közötti távolságok ellenõrzése mellõzhetõ. A toldások, a csomóponti kötések gyûrûs kapcsolatának teherbírását - az erõ irányában egy sorban egymásután elhelyezett db gyûrû esetén 0,9 értékû, 7-10 db gyûrû esetén 0,8 értékû szorzóval kell - számítani Hengeres kapcsolatok teherbírása A hengeres kapcsolatok készülhetnek fahevederes vagy acélhevederes kialakítással. A hengeres kapcsolatoknál a hengerpalásttal érintkezõ farészt nyomásra, a hengert pedig hajlításra kell méretezni; a kettõ közül a kisebb a figyelembe vehetõ teherbírás. Az összekapcsolt elemek határfeszültségi értékeit (fahengeres kapcsolat esetén a fahenger határfeszültségi értékeit is) az szakasz szerint kell meghatározni. A kapcsolási sík (nyírt sík) egy hengerének teherbírását hajlításra (N Hm ) N-ban a következõ képlettel számítjuk ki: 2 N Hm = 054, d σ Hm σ Hny (23) palástnyomásra (N Hp ): N Hp = 0, 62 d b σ Hy (24) d b a henger átmérõje, mm; a hengeralkotóval párhuzamos irányban mérve az összekapcsolt elemek közül vagy a szélsõ fa mérete, vagy a közbensõ fa szélességének fele (mm). (Acélhevederes kapcsolat esetén a faelem mérete, mm); σ Hm a henger hajlító határfeszültsége (N/mm 2 ). Acélcsõhenger esetén az MSZ 15024/1 szerinti σ' Hny d hajlító határfeszültséget 1 1 szorzótényezõvel kell módosítani; d d 1 a csõ belsõ átmérõje, mm. σ Hny az összekapcsolt elemek nyomó határfeszültségének átlaga, N/mm 2. Szög alatti kapcsolat esetén az erõirány és a rostirány eltérését figyelembe kell venni. σ α Hny számításakor a () rostra merõleges határfeszültséget ( σ ) 2,5-4 r Hny szeres helyinyomás-növelõ tényezõvel szorozva szabad figyelembe venni. kemény fa anyagú henger esetében a henger rostra merõleges nyomó határfeszültsége, N/mm MSZ Abban az esetben, ha az összekapcsolt elemek nyomó határfeszültsége kisebb mint a fahenger rostra merõleges nyomó határfeszültsége - pl.: szögalatti kapcsolat esetén a 2,5 helyinyomásnövelõ tényezõvel számított á szöghöz tartozó nyomó határfeszültség, illetve acélhenger, valamint acél csõhenger esetében - akkor azt kell figyelembe venni. A hengeres kapcsolatokat toldások, csomóponti kötések esetében a teherbírást olyanra kell tervezni, hogy a kapcsolási síkok - nyírt síkok - szimmetrikus elrendezésûek legyenek a továbbítandó igénybevételekhez viszonyítva. Ha csak aszimmetrikus kapcsolat tervezhetõ, akkor az aszimmetrikus helyzetû nyírt síkok teherbírását 0,7 értékû szorzóval kell számítani. A hengeres kapcsolatokat fûzõcsavarokkal kell biztosítani. A hengerek, illetve a fûzõ csavarok elrendezését és a minimális méreteket a és a szakaszok szerint kell megtervezni. A hengeres kapcsolat teherbírását toldások esetében az erõ irányában egy sorban egymás után elhelyezett 4-6 db henger esetében 0,9 értékû, 7-10 db hengeresetében 0,8 értékû szorzóval kell számítani. Acélhevederes hengeres kapcsolatnál az acélheveder és a henger kapcsolatát az MSZ 15024/1 szerint kell méretezni Csavarozott kapcsolatok teherbírása Átmenõcsavaros kapcsolatok teherbírása Az átmenõcsavaros kapcsolatok készülhetnek fahevederes vagy acélhevederes kialakítással. Az átmenõcsavaros kapcsolatoknál a csavarpalásttal érintkezõ farészt nyomásra, a csavart pedig hajlításra kell méretezni, a kettõ közül a kisebbik a figyelembe vehetõ teherbírás. A csavar σ Hm határfeszültsége az MSZ 229/2 szerint 3.6 jelû csavar esetén 175 N/mm 2 ; 4.6. jelû csavar esetén 200 N/mm 2. Az összekapcsolt elemek határfeszültségi értékeit az szakasz szerint kell meghatározni. A kapcsolási sík (nyírt sík) egy csavarjának hajlítási teherbírását a (23) képlettel; a palástnyomási teherbírását a (24) képlettel kell számítani. A csavarozott kapcsolatoknál a csavarelrendezést a szakasz szerint kell megtervezni. A csavarozott kapcsolat furatait géppel kell készíteni. A furat legfeljebb 1,0 mm-rel legyen nagyobb a csavarszár átmérõjénél. Az MSZ 2402 és az MSZ 2404 szerinti duzzasztott csavarok használatát lehetõleg kerülni kell, ha mégis ilyet kell felhasználni, akkor a furat méretét a csavarmenet külsõ átmérõje alapján kell meghatározni.
12 12 MSZ A furat mérete ebben az esetben is legfeljebb 1,0 A (23) és a (24) képletekkel számított teherbíráshoz s = mm-rel legyen nagyobb. Mivel a csavarszár átmérõje 8 d becsavarási mélység (hordozófába nyúló mélység) a menet középátmérõjével egyenlõ az ilyen csavarokkal készített kötések nagyobb elmozdulásait is figye- között lineárisan kell interpolálni. szükséges. Ha s = 4d akkor a teherbírás 50%, 8d és 4d lembe kell venni. Ha a nagyobb elmozdulások nem engedhetõk meg, akkor a furat és a csavarszár közötti Szög alatti kapcsolatok esetében az erõirány és a rostirány eltérését csak d 10 mm csavarátmérõnél kell fi- hézag erõtani követelményeknek is megfelelõ kitöltésérõl rendelkezni kell. gyelembe venni. A teherbírást hosszirányú toldások esetében az erõ irányában egy sorban egymás után elhelyezett 4 vagy több csavar esetében 0,9 értékû szorzótényezõvel kell számítani. Acélhevederes kapcsolat esetében az acélheveder és a csavar kapcsolatát is méretezni kell az MSZ 15024/1 szerint. Kör keresztmetszetû fához csavarozott deszkának, pallónak, illetve gerendának a teherbírását 0,75 értékû szorzóval kell számítani. Ha a kapcsolat kialakítása A facsavaros kapcsolatnál a facsavarok elrendezését a szakasz alapján kell megtervezni. Acélhevederes kapcsolat esetén a teherbírást a hajlítás alapján kell számítani, de 1,25 értékû szorzó figyelembe vehetõ. A teherbírást hosszirányú toldások esetén az erõirányában egy sorban egymás után elhelyezett 4 db-nál több facsavar esetén 0,9 értékû szorzótényezõvel kell számítani. Egy sorban 8 db-nál több facsavart nem szabad elhelyezni szerinti, akkor a csökkentést nem kell fi Ha az igénybevétel a facsavar hossztengelyé- gyelembe venni. vel megegyezõ irányú, akkor a facsavart kihúzódásra Kör keresztmetszetû fák egymáshoz csavarozása kell méretezni. csak ideiglenes szerkezeteknél van megengedve. A kapcsolási síkra merõleges helyzetû facsavar kihúzási teherbírását (N Ezekben az esetekben a teherbírást 0,65 értékû szorzóval kell számítani. Hh ) N-ban a következõ képlettel számítjuk ki: Facsavaros kapcsolatok teherbírása N Hh = τ H s d (25) Teherhordó facsavaros kötésekhez alkalmazható facsavarok: az MSZ KGST 2327 szerinti süllyesztettfejû facsavar; az MSZ KGST 2328 szerinti lencsefejû facsavar; az MSZ KGST 2330 szerinti hatlapfejû facsavar, és az MSZ KGST 2329 szerinti D-fejû facsavar. Facsavaros kapcsolatok tervezésekor a szakasz d s τ H a facsavar átmérõje, mm; a facsavar menetes részének a fába nyúló hossza, mm, s = 4 d; (7 d-nél nagyobb értéket a számításnál nem szabad figyelembe venni.) a faanyag nyíró határfeszültsége, N/mm 2, az (l, r), illetve (l, t) síkokban. elõírásait be kell tartani. Bütübe csavart facsavar teherbírása nem vehetõ figyelembe. Az összekapcsolt elemek határfeszültségi értékeit az szakasz szerint kell meghatározni Ha az igénybevétel a facsavar hossztengelyére Abban az esetben ha a facsavar fejével érintkezõ faelem vastagsága v < d és a becsavarási mélység s > 7d, akkor a vékony elem átszakadásának veszélye miatt a kihúzási teherbírást 0,5 értékû szorzóval kell számítani. Az ilyen kapcsolatot alátéttel kell tervezni. merõleges, akkor a csavarpalásttal érintkezõ farészt Huzalszeggel szegezett kapcsolatok teherbírása nyomásra, a facsavart pedig hajlításra kell méretezni, és Teherhordó szegezett kapcsolatokhoz alkalmazható a kettõ közül a kisebb a figyelembe vehetõ teherbírás. A szeg az MSZ szerinti huzalszeg. kapcsolási sík (nyírt sík) egy facsavarjának hajlítási teherbírását a (23) képlettel; palástnyomási teherbírását A szegezett kapcsolatok tervezésekor a szakasz elõírásait be kell tartani. a (24) képlettel kell számítani. Bütübe vert szeg teherbírását nem szabad figyelembe Ahol venni. b a facsavar fejével érintkezõ elem vastagsága, mm; Az összekapcsolt elemek szilárdsági értékeit az szakasz szerint kell meghatározni. Teherhordó, szegezett kötéseknél az erõirány és a rostirány eltérését nem kell figyelembe venni. σ Hm a facsavar hajlító határfeszültsége, amely az MSZ 229/14 szerinti facsavarok esetén 175 N/mm 2. A 28. ábra szerinti kapcsolat esetén amikor a kapcsolási sík a menetes szakaszt metszi (tövig menetes facsavaroknál mindenkor) a (23.) képletben csak 0,7d-t szabad számításba venni Ha az igénybevétel a szeg hossztengelyére merõleges, akkor a kapcsolási sík (nyírt sík) egy szegének teherbírását a (23) képlettel kell számítani
13 d a szeg átmérõje, mm; σ Hm a szeg hajlító határfeszültsége, N/mm 2 ; amely MSZ szerinti huzalszeg esetén 350 N/mm 2. σ Hny az összekapcsolt elemek nyomó határfeszültsége, N/mm 2. Ha a szeg hordozófába a szegcsúccsal együtt 8 d mélységig benyúlik, akkor a teherbírás teljes értéke figyelembe vehetõ. Ha a behatolás 4 d, akkor a teherbírás 0,5 értékû szorzóval vehetõ figyelembe. 8 d > l 1 > 4 d behatolás esetén lineáris interpolációt kell alkalmazni. Ha a szeg helyét a szakasz szerint elõfúrják, akkor 1,15 értékû szorzó vehetõ figyelembe a teherbírás számításakor. Ha az erõ irányában egymást követõen több szeget alkalmaznak, a teherbírást 6 db-nál több szeg esetén annyi %-kal kell csökkenteni amennyi a szegek, illetve a szegsorok száma (pl. 12 egymást követõ szeg esetén 12%-kal). Az erõ irányában legfeljebb 16 db szeget szabad figyelembe venni. A szegátmérõ és a kapcsolt elemek viszonyát a szakasz szerint kell megtervezni. A deszkának, a pallónak a kör keresztmetszetû fához való szegezésekor a szeg teherbírását 30%-kal csökkenteni kell. Ilyen kapcsolatot csak az ideiglenes szerkezeteknél szabad készíteni Ha az igénybevétel a szeg hossztengelyével megegyezõ irányú, akkor a szeget kihúzódásra kell méretezni. A kapcsolási síkra merõleges helyzetû szeg kihúzási teherbírását (N Hh ) N-ban a következõ képlettel számítjuk ki: N Hh = Hny 1 (r) 0,1 σ l d (26) l 1 a szeg tartófába (hordozófába) benyúló hoszszúsága szegcsúcs nélkül, mm; d szegátmérõ, mm; (r) σ Hny a faanyag rostra merõleges nyomó határfeszültsége, N/mm 2. A szegcsúcs figyelembevehetõ hossza 1,5 d. Az l 1 értékére 10 d-nél nagyobb hosszúságot nem szabad figyelembe venni. Elõfúrás esetén a szeg kihúzási teherbírását 0,5 értékû szorzóval kell számítani Vékony acéllemezes kapcsolatok és szeglemezes kapcsolatok teherbírása A szegezett, a facsavarozott vékony acéllemezekkel, az acéllemez idomokkal készített kapcsolatok a faszerkezeti elemekkel együttesen alkotnak erõátadó rendszert. Egyszerû esetekben (pl. acélheveder, acél csomóponti lemez esetében) a szakasz figyelembevételével 13 MSZ kell a kapcsolatot megtervezni, az acélelemeket pedig az MSZ 15024/1 szerint méretezni kell. Szegezett lemezes (acél, illetve rétegelt falemez) kapcsolatok alkalmazása esetében az egy szegre jutó igénybevételt a rugalmasságtan elvei szerint kell kiszámítani. A szeg határigénybevételét a (23) képlet szerint kell meghatározni. Gyûrûs szeg tervezése esetében a szeg teherbírását megbízható kísérleti adatok hiányában 20%-kal növelt értékkel szabad figyelembe venni. A szegezett lemez határ-igénybevételét acéllemez esetében az MSZ 15024/1 szerint, rétegelt falemez esetében pedig e szabvány szerint kell meghatározni. A szegátmérõ harmadánál vastagabb acéllemez alkalmazása esetében az acéllemez palástnyomását nem kell vizsgálni. Vékony acélidomok, szeglemezes kapcsolatok tervezését a termékszabványok, illetve a vonatkozó alkalmassági elõírások szerint kell elvégezni. Az ilyen és az ilyen jellegû kapcsolóelemek teherbírási, alakváltozási értékei konkrét kapcsolatokra, valamint konkrét beépítési módra vonatkoznak, amelyektõl eltérni nem szabad. (Szeglemezes kapcsolatokra példát a szakasz tartalmaz) Ragasztott kapcsolatok teherbírása Toldások, csomóponti kötések, többszelvényû alacsony és magas tartók ragasztott kapcsolatainak tervezésekor az MSZ vonatkozó elõírásait figyelembe kell venni a szakasz szerintiekkel együtt. A ragasztott kapcsolat teherbírását a ragasztott felület méretébõl és a ragasztóréteg nyírószilárdságából kell számítani. Ha a kapcsolati felületet (ragasztott felület) a nyíró igénybevételen kívül más igénybevétel is terheli, akkor azt is figyelembe kell venni Kapcsolóelemek együttes igénybevétele Az MSZ 77 szerinti hagyományos fakötések esetén a kapcsolatot rögzítõ fémelemek (csavar, kapocs stb.) teherbírását nem szabad figyelembe venni. A betétes, a hengeres, a szegezett, a csavarozott kapcsolatok együttes alkalmazása nem célszerû. Ha mégis együtt alkalmazzák, akkor az együtt figyelembe vett kapcsolóelemek teherbírása 0,8 értékû szorzóval vehetõ figyelembe. Ragasztással együtt más kapcsolóelemet nem szabad számításba venni. 4. A TARTÓSSÁGI KÖVETELMÉNYEK KIELÉ- GÍTÉSÉNEK IGAZOLÁSA 4.1. Általános elõírások A faszerkezetek esetében az MSZ szerinti tartóssági követelmények kielégítését e fejezet szerint kell
14 igazolni, ha van olyan teherrész, illetve teher, amelynek ismétlõdési száma a faszerkezet tervezett élettartama alatt várhatóan nagyobb, mint Lakó- és középületek, valamint gyakran ismétlõdõ technológiai hatásoknak ki nem tett ipari, mezõgazdasági épületek és tárolók hasznos terheit nem kell fáradást okozónak tekinteni. A meteorológiai terheléshatások közül csak a szél okozta keresztirányú lengések MSZ 15021/1 szerinti hatását kell fáradást okozónak tekinteni. A tartóssági követelmények kielégítése igazoltnak tekintendõ, ha 4.2. szakasz szerinti mértékadó igénybevételpárból származó feszültségkülönbség a 4.3. szakasz szerinti összehasonlításban nem haladja meg a fáradási határfeszültséget Mértékadó igénybevétel Fáradásra az igénybevételeket a terhek dinamikus tényezõvel szorzott alapértékébõl az elsõrendû elmélet alapján rugalmasságtani módszerekkel kell meghatározni. A fáradásra mértékadó igénybevételpárt (y max és Y min ) az ismétlõdõ teherrel egyidejûleg ható terhek legnagyobb értékével és az ismétlõdõ teherrészek F h helyettesítõ értékének összegével, valamint anélkül (lengõ teher esetében a kétféle értelmû legnagyobb teherrel), elõjelre helyesen meghatározott Y max és Y min értékek alkotják. Az ismétlõdõ terhek (F h ) helyettesítõ amplitudójának értékét teherspektrum hiányában a következõ képlettel számítjuk ki: F i F h = Σα i F i, (27) minden egyes nél nagyobb ismétlõdési számú teherrész amplitudójának alapértéke, N; 14 MSZ α i a gyenge (n i 10 6 ), közepes (10 6 < n i < 10 7 ), illetve erõs (n i 10 7 ) fárasztóhatás esetében α i = 1,0; 1,5; illetve 2,0. Itt n i az F i -hez tartozó ismétlõdési szám. Lengõ terhek esetében a két ellentétes F h, értéket különkülön kell kiszámítani Feszültségvizsgálat A feszültségeket a lineárisan rugalmas testek szilárdságtana alapján kell számítani. A vizsgált elem esetében a mértékadó igénybevételpárból meg kell határozni a tartó legjobban igénybevett helyein az Y max,a illetve Y min,a axiális igénybevételeket az Y max,t illetve Y min, t tangenciális feszültségeket, és az Y max, k illetve Ymin,k kapcsolati igénybevételeket. A szerkezet a tartóssági követelmények szempontjából igazoltnak tekinthetö, ha az axiális igénybevételek, a tangenciális igénybevételek és a kapcsolati igénybevételek nem haladják meg a 3. fejezet szerinti határigénybevételeket, és az elõjel helyesen számított mértékadó axiális, tangenciális és kapcsolati igénybevétel különbségek Y M = Y max - Y min (28) nem nagyobbak, mint az igénybevétel változás fáradási határértéke: : Y hf = m Y H, (29) Y H a 3. fejezet szerint fáradás nélküli határ-igénybevétel; m a fáradási tényezõ, mely az alapanyagra az m fa, a kapcsolatra pedig m k érték a 4. ábra szerint, 2 (több teher esetén n = n i ).
15 15 MSZ ALAKVÁLTOZÁSI KÖVETELMÉNYEK KI- ELÉGÍTÉSÉNEK IGAZOLÁSA Az alakváltozási határértékeket és az alakváltozások korlátozására vonatkozó egyéb követelményeket az MSZ 15021/2 írja elõ A mértékadó alakváltozás számítása A szerkezeti elemeknek az alakváltozás szempontjából mértékadó igénybevételeit a terhek és hatások MSZ 15021/1 szerint elõírt értékeibõl kell meghatározni. Az alakváltozások számításakor szabad a gyengítetlen keresztmetszet értékeit figyelembe venni. Összetett keresztmetszetû tartók keresztmetszeti értékei - pontosabb vizsgálat hiányában - az F2. fejezet alapján számíthatók. Az alakváltozásokat a rugalmasságtan elvei alapján kell kiszámítani. *Jelenleg 15/1982. ÉVM számú rendelet 4. ábra A nyírásból származó alakváltozást is figyelembe kell venni gerinclemezes tartóknál, ha l/h < 20, és tömör keresztmetszetû tartóknál, ha l/h < 10. A nyírási alakváltozás közelítõleg az F4.1. szakasz szerint határozható meg. Rácsos tartók alakváltozásának pontosabb számításakor a kapcsolatok megcsúszásából származó alakváltozást is figyelembe kell venni. A fakötések elmozdulásai az erõirányában a következõ értékekkel vehetõk figyelembe: fakötéseknél, fabetétes kapcsolatoknál 3 mm; acélgyûrûs, acélbetétes kapcsolatoknál 1 mm; szegezett, facsavaros kapcsolatoknál 1 mm; csavarozott kapcsolatoknál (ha d a csavarátmérõ) 0,1d mm; ragasztott kapcsolatoknál 0 mm. Újfajta kapcsolóelemek (pl. szöglemezek) alkalmazása esetén az újfajta anyagok és szerkezetek alkalmazására vonatkozó rendelet* szerint kell eljárni. Az 5. ábra szerinti kéttámaszú tartóknál a támaszok egymástól való vízszintes elmozdulását (f h ) figyelembe kell venni. Ez a tartó közepének lehajlásából (f v ) a (30) összefüggéssel számítható: f h = f v 4 h l (30)
16 16 MSZ Magas gerendák támaszainak tervezésekor figyelembe kell venni a támaszponti szögelfordulásból származó vízszintes elmozdulását is. A fanedvesség-tartalom változásából bekövetkezõ méretváltozás számításba veendõ fajlagos értékeit 30%-nál nem nagyobb nedvességtartalom esetén - a 9. táblázat írja elõ. A 30%-ot meghaladó nedvességtartalom esetében a 30%-ra számított értéket kell figyelembe venni. 9. táblázat Fafaj csoport az MSZ szerint Nedvességtartalom 1%-os változásából bekövetkezõ fajlagos méretváltozás értéke (%) rostirányban (l) sugárirányban (r) húrirányban (t) F56, F62, 0,01 0,12 0,28 K78, K68, 0,01 0,25 0,45 L46, 0,012 0,20 0,35 Rétegelt falemez a lap síkjában (l; t) a lap síkjára merõlegesen (r) 0,01 0,35 A faszerkezetek lassú alakváltozását az állandó terhekbõl és az esetleges teher tartós részébõl kell kiszámítani. A kezdeti rugalmas alakváltozásból (f) a lassú alakváltozás lejátszódása utáni teljes alakváltozás (f max ) a következõ módon számítható ki: f max = (1 + ϕ l ) f (31) A képletbe (31) f értékét vagy mm-ben vagy radiánban kell behelyettesíteni. Az f a 2. táblázat szerinti E pillanatnyi rugalmassági modulus értékekkel a rugalmasságtan szerint számítandó. A lassú alakváltozás hatását 1 évnél rövidebb élettartamú létesítménynél nem kell figyelembe venni. A dimenzió nélküli értéket - pontosabb számítás hiányában - a terhelési idõtartamtól (t), a nedvességtartalomtól (u) függõen, egy átlagos tartós terhelési szintre kiszámítva a 16. táblázat tartalmazza. 5. ábra 5.2. Az alakváltozás-vizsgálat mellõzésének feltételei Az esztétikai és a pszichológiai hatások szempontjából elõírt alakváltozási követelmények ellenõrzését hajlított tartók esetében szabad mellõzni, ha a nyomatéki zéruspontok (konzoloknál a kinyúlás kétszeresének) l távolsága és a keresztmetszet h magassága (rácsos tartóknál az övek tengelyvonalai közötti h távolság) közötti l/h viszony kisebb a 10. táblázat szerinti értékeknél. A szerkezet jellege Egy szelvényû, vagy több szelvényû ragasztott szerkezet Több szelvényû szegezett vagy betétekkel kapcsolt szerkezet Több szelvényû csavarozott szerkezet 10. táblázat l/h értéke, ha az építmény állandó jellegû ideiglenes Rácsos szerkezet 6 9 Alárendelt jelentõségû, önsúlyukon kívül csak szélterhet hordó, továbbá nyomott fõtartóelemek merevítésére szolgáló rudak esetében a 10. táblázat l/h értékeinek a kétszerese vehetõ figyelembe. 6. SZERKESZTÉSI SZABÁLYOK E fejezetben foglaltak külön hivatkozás hiányában csak az MSZ szerinti fa és fa alapú anyagokra vonatkoznak. Ha a megadott legkisebb méretektõl el kell térni és kisebbet kell alkalmazni, akkor az , illetve a 3.9. szakasz szerint kell az eltérést figyelembe venni Fakötések szerkesztési szabályai A fakötésekre az MSZ 77 elõírásai vonatkoznak.
17 6.2. Kötõelemes kapcsolatok szerkesztési szabályai Hevederek Faheveder A hevederek a kapcsolt elemekkel azonos szilárdsági kategóriájú fából készítendõk. A hevederek legkisebb méreteit a 6. ábra tartalmazza. A kétoldalon elhelyezett hevederek hossza függ a kötõelemek elhelyezésétõl és méreteitõl, de legalább 5 b legyen. A heveder vastagsága b 1 24 mm. A heveder és a csomóponti lemez méreteit a számítás és az alkalmazott acél kötõelemek méretei és elhelyezése szabják meg. A heveder legkisebb vastagsága csavaros kapcsolat esetében az alkalmazott legkisebb átmérõ- 17 MSZ jû csavar átmérõjének 1/5 része legyen. (12 mm-es csavarnál, mint alsó határ 2,5 mm.) Szegezett vagy facsavaros kapcsolatoknál a következõk szerint kell a heveder vagy a csomóponti lemez legkisebb vastagságát meghatározni: ha d 6,0 mm, akkor v = 1,0 mm; ha d > 6,0 mm, akkor v = 1,5 mm; d a szeg (facsavar) átmérõje v a heveder (csomóponti lemez) vastagsága. A 7. ábra az acélhevederes kapcsolatra mutat példát. 6. ábra Acélheveder és acél csomóponti lemez 7. ábra Állványkapocs, illetve ácskapocs Felhasználható az MSZ szerinti állványkapocs átmérõje legalább 12 mm legyen; az ácskapocs legalább 5x20 mm keresztmetszetû legyen. Oszloptoldás kialakítása a 8. ábra szerint Könyökfa kapcsolása a 9. ábra szerint legyen. 8. ábra 9. ábra
A= a keresztmetszeti felület cm 2 ɣ = biztonsági tényező
Statika méretezés Húzás nyomás: Amennyiben a keresztmetszetre húzó-, vagy nyomóerő hat, akkor normálfeszültség (húzó-, vagy nyomó feszültség) keletkezik. Jele: σ. A feszültség: = ɣ Fajlagos alakváltozás:
RészletesebbenFa- és Acélszerkezetek I. 11. Előadás Faszerkezetek II. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus
Fa- és Acélszerkezetek I. 11. Előadás Faszerkezetek II. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus Tartalom Méretezés az Eurocode szabványrendszer szerint áttekintés Teherbírási határállapotok Húzás Nyomás
RészletesebbenHajlított elemek kifordulása. Stabilitásvesztési módok
Hajlított elemek kifordulása Stabilitásvesztési módok Stabilitásvesztés (3.3.fejezet) Globális: Nyomott rudak kihajlása Hajlított tartók kifordulása Lemezhorpadás (lokális stabilitásvesztés): Nyomott és/vagy
RészletesebbenTipikus fa kapcsolatok
Tipikus fa kapcsolatok Dr. Koris Kálmán, Dr. Bódi István BME Hidak és Szerkezetek Tanszék 1 Gerenda fal kapcsolatok Gerenda feltámaszkodás 1 Vízszintes és (lefelé vagy fölfelé irányuló) függőleges terhek
RészletesebbenTartószerkezetek előadás
Tartószerkezetek 1. 7. előadás Hajlított-nyírt szerkezeti elemek viselkedése Hajlított-nyírt fa tartók vizsgálata Szilárdság, stabilitás, alakváltozás Építőmérnöki BSc hallgatók számára Bukovics Ádám egy.
RészletesebbenTartószerkezetek előadás
Tartószerkezetek 1. 11. előadás Acélszerkezeti kapcsolatok kialakítása és méretezése Csavarozott kapcsolatok Építőmérnöki BSc hallgatók számára Bukovics Ádám egy. adjunktus Szerkezetépítési és Geotechnikai
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM, MŰSZAKI KAR, ÉPÍTŐMÉRNÖKI TANSZÉK. Acélszerkezetek II. IV. Előadás
DEBRECENI EGYETEM, MŰSZAKI KAR, ÉPÍTŐMÉRNÖKI TANSZÉK Acélszerkezetek II IV. Előadás Rácsos tartók szerkezeti formái, kialakítása, tönkremeneteli módjai. - Rácsos tartók jellemzói - Méretezési kérdések
RészletesebbenFa- és Acélszerkezetek I. 1. Előadás Bevezetés. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus
Fa- és Acélszerkezetek I. 1. Előadás Bevezetés Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus Okt. Hét 1. Téma Bevezetés acélszerkezetek méretezésébe, elhelyezés a tananyagban Acélszerkezetek használati területei
RészletesebbenACÉLSZERKEZETEK I. LEHÓCZKI Bettina. Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Építőmérnöki Tanszék. [1]
ACÉLSZERKEZETEK I. LEHÓCZKI Bettina Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék E-mail: lehoczki.betti@gmail.com [1] ACÉLSZERKEZETEK I. Gyakorlati órák időpontjai: szeptember 25. október 16. november
RészletesebbenVasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet
Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet 2. előadás A rugalmas lemezelmélet alapfeltevései A lemez anyaga homogén, izotróp, lineárisan rugalmas (Hooke törvény); A terheletlen állapotban
RészletesebbenErőtani számítás Szombathely Markusovszky utcai Gyöngyös-patak hídjának ellenőrzéséhez
Erőtani számítás Szombathely Markusovszky utcai Gyöngyös-patak hídjának ellenőrzéséhez Pécs, 2015. június . - 2 - Tartalomjegyzék 1. Felhasznált irodalom... 3 2. Feltételezések... 3 3. Anyagminőség...
RészletesebbenFAFAJTÁK, A FA SZABVÁNYOS OSZTÁLYBA SOROLÁSA, A FAANYAGOK ÉS FATERMÉKEK GYÁRTÁSA ÉS HASZNÁLATA
BME Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék FAFAJTÁK, A FA SZABVÁNYOS OSZTÁLYBA SOROLÁSA, A FAANYAGOK ÉS FATERMÉKEK GYÁRTÁSA ÉS HASZNÁLATA 2016. szeptember 15. BME - Szilárdságtani
RészletesebbenVasbeton tartók méretezése hajlításra
Vasbeton tartók méretezése hajlításra Képlékenység-tani méretezés: A vasbeton keresztmetszet teherbírásának számításánál a III. feszültségi állapotot vesszük alapul, amelyre az jellemző, hogy a hajlításból
RészletesebbenHatárfeszültségek alapanyag: σ H = 200 N/mm 2, σ ph = 350 N/mm 2 ; szegecs: τ H = 160 N/mm 2, σ ph = 350 N/mm 2. Egy szegecs teherbírása:
ervezze meg az L10.10.1-es szögacélpár eltolt illesztését L100.100.1-es hevederekkel és Ø1 mm-es szegecsekkel. nyagminőség: 8, szegecs: SZ. atárfeszültségek alapanyag: 00 /mm, p 50 /mm szegecs: τ 160 /mm,
RészletesebbenGyakorlat 04 Keresztmetszetek III.
Gyakorlat 04 Keresztmetszetek III. 1. Feladat Hajlítás és nyírás Végezzük el az alábbi gerenda keresztmetszeti vizsgálatait (tiszta esetek és lehetséges kölcsönhatások) kétféle anyaggal: S235; S355! (1)
RészletesebbenMECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája
Egészségügyi mérnökképzés MECHNIK I. rész: Szilárd testek mechanikája készítette: Németh Róbert Igénybevételek térben I. z alapelv ugyanaz, mint síkban: a keresztmetszet egyik oldalán levő szerkezetrészre
RészletesebbenRR fa tartók előnyei
Rétegelt ragasztott fa tartók k vizsgálata Dr. Koris Kálmán, Dr. Bódi István BME Hidak és Szerkezetek Tanszék RR fa tartók előnyei Acélhoz és betonhoz képest kis térfogatsúly Kedvező szilárdsági és merevségi
RészletesebbenFa- és Acélszerkezetek I. 7. Előadás Kapcsolatok I. Csavarozott kapcsolatok. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus
Fa- és Acélszerkezetek I. 7. Előadás Kapcsolatok I. Csavarozott kapcsolatok Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus Tartalom Acélszerkezetek kapcsolatai Csavarozott kapcsolatok kialakítása Csavarozott kapcsolatok
Részletesebben- Elemezze a mellékelt szerkezetet, készítse el a háromcsuklós fa fedélszék igénybevételi ábráit, ismertesse a rácsostartó rúdelemeinek szilárdsági
1. - Elemezze a mellékelt szerkezetet, készítse el a háromcsuklós fa fedélszék igénybevételi ábráit, ismertesse a rácsostartó rúdelemeinek szilárdsági vizsgálatát. - Jellemezze a vasbeton három feszültségi
RészletesebbenHELYI TANTERV. Mechanika
HELYI TANTERV Mechanika Bevezető A mechanika tantárgy tanításának célja, hogy fejlessze a tanulók logikai készségét, alapozza meg a szakmai tantárgyak feldolgozását. A tanulók tanulási folyamata fejlessze
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. 1. KIINDULÁSI ADATOK 3. 1.1 Geometria 3. 1.2 Anyagminőségek 6. 2. ALKALMAZOTT SZABVÁNYOK 6.
statikai számítás Tsz.: 51.89/506 TARTALOMJEGYZÉK 1. KIINDULÁSI ADATOK 3. 1.1 Geometria 3. 1. Anyagminőségek 6.. ALKALMAZOTT SZABVÁNYOK 6. 3. A VASBETON LEMEZ VIZSGÁLATA 7. 3.1 Terhek 7. 3. Igénybevételek
RészletesebbenA végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok
A végeselem módszer alapjai Előadás jegyzet Dr. Goda Tibor 2. Alapvető elemtípusok - A 3D-s szerkezeteket vagy szerkezeti elemeket gyakran egyszerűsített formában modellezzük rúd, gerenda, 2D-s elemek,
RészletesebbenA FERIHEGYI IRÁNYÍTÓTORONY ÚJ RADARKUPOLÁJA LEERÕSÍTÉSÉNEK STATIKAI VIZSGÁLATA TARTALOM
A FERIHEGYI IRÁYÍTÓTOROY ÚJ RADARKUPOLÁJA LEERÕSÍTÉSÉEK STATIKAI VIZSGÁLATA TARTALOM 1. KIIDULÁSI ADATOK 3. 2. TERHEK 6. 3. A teherbírás igazolása 9. 2 / 23 A ferihegyi irányítótorony tetején elhelyezett
RészletesebbenTeherfelvétel. Húzott rudak számítása. 2. gyakorlat
Teherfelvétel. Húzott rudak számítása 2. gyakorlat Az Eurocode 1. részei: (Terhek és hatások) Sűrűségek, önsúly és az épületek hasznos terhei (MSZ EN 1991-1-1) Tűznek kitett tartószerkezeteket érő hatások
RészletesebbenKözpontosan nyomott vasbeton oszlop méretezése:
Központosan nyomott vasbeton oszlop méretezése: Központosan nyomott oszlopok ellenőrzése: A beton által felvehető nyomóerő: N cd = A ctot f cd Az acélbetétek által felvehető nyomóerő: N sd = A s f yd -
RészletesebbenTartószerkezetek I. (Vasbeton szilárdságtan)
Tartószerkezetek I. (Vasbeton szilárdságtan) Szép János 2012.10.11. Vasbeton külpontos nyomása Az eső ágú σ-ε diagram miatt elvileg minden egyes esethez külön kell meghatározni a szélső szál összenyomódását.
RészletesebbenHasználhatósági határállapotok. Alakváltozások ellenőrzése
1.GYAKORLAT Használhatósági határállapotok A használhatósági határállapotokhoz tartozó teherkombinációk: Karakterisztikus (repedésmentesség igazolása) Gyakori (feszített szerkezetek repedés korlátozása)
Részletesebben2012.05.22. 72. tétel. Természetes legősibb építőanyag Ortogonálisan anizotrop Fa felépítése
72. tétel A faanyag statikus szilárdságának jellemzése, a fa, mint ortotrop rugalmas anyag A fa mint építőanyag A fa mint építőanyag Természetes legősibb építőanyag Ortogonálisan anizotrop Fa felépítése
RészletesebbenHegesztett gerinclemezes tartók
Hegesztett gerinclemezes tartók Lemezhorpadások kezelése EC szerint dr. Horváth László BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke Bevezetés Gerinclemezes tartók vékony lemezekből: Bevezetés Összetett szelvények,
Részletesebben8. ELŐADÁS E 08 TARTÓSZERKEZETEK III. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. Az ábrák forrása:
SZÉCHNYI ISTVÁN GYTM TARTÓSZRKZTK III. lőadó: Dr. Bukovics Ádám Az ábrák forrása: 8. LŐADÁS [1] Dr. Németh György: Tartószerkezetek III., Acélszerkezetek méretezésének alapjai [2] Halász Ottó Platthy Pál:
RészletesebbenAcélszerkezetek. 3. előadás 2012.02.24.
Acélszerkezetek 3. előadás 2012.02.24. Kapcsolatok méretezése Kapcsolatok típusai Mechanikus kapcsolatok: Szegecsek Csavarok Csapok Hegesztett kapcsolatok Tompavarrat Sarokvarrat Coalbrookdale, 1781 Eiffel
RészletesebbenA BP. XIV. ker., KOLOSVÁRY út 48. sz. ALATT (hrsz. 1956/23) ÉPÜLŐ RAKTÁRÉPÜLET FÖDÉMSZERKEZETÉNEK STATIKAI SZÁMÍTÁSA
A BP. XIV. ker., KOLOSVÁRY út 48. sz. ALATT (hrsz. 1956/23) ÉPÜLŐ RAKTÁRÉPÜLET FÖDÉMSZERKEZETÉNEK STATIKAI SZÁMÍTÁSA A FÖDÉMSZERKEZET: helyszíni vasbeton gerendákkal alátámasztott PK pallók. STATIKAI VÁZ:
RészletesebbenCONSTEEL 8 ÚJDONSÁGOK
CONSTEEL 8 ÚJDONSÁGOK Verzió 8.0 2013.11.20 www.consteelsoftware.com Tartalomjegyzék 1. Szerkezet modellezés... 2 1.1 Új szelvénykatalógusok... 2 1.2 Diafragma elem... 2 1.3 Merev test... 2 1.4 Rúdelemek
RészletesebbenTartószerkezetek modellezése
Tartószerkezetek modellezése 20. Elıadás A kapcsolatok funkciója: - Bekötés: 1 2 - Illesztés: 1 1 A kapcsolás módja: - mechanikus (csavar, szegecs) - hegesztési varrat 1 A kapcsolatok részei: - Elemvég
RészletesebbenDr. Szabó Bertalan. Hajlított, nyírt öszvértartók tervezése az Eurocode-dal összhangban
Dr. Szabó Bertalan Hajlított, nyírt öszvértartók tervezése az Eurocode-dal összhangban Dr. Szabó Bertalan, 2017 Hungarian edition TERC Kft., 2017 ISBN 978 615 5445 49 1 Kiadja a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató
RészletesebbenÜVEGEZETT FELVONÓ AKNABURKOLATOK MÉRETEZÉSE
ÜVEGEZETT FELVONÓ AKNABURKOLATOK MÉRETEZÉSE EGYSZERŰSÍTETT SZÁMÍTÁS AZ MSZ EN81-0:014 SZABVÁNY ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL. MAKOVSKY ZSOLT. Üvegszerkezetek .Követelmények: MSZ EN81-0:014.1 A felvonóakna
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
Vasalt falak: 4. Vasalt falazott szerkezetek méretezési mószerei Vasalt falak 1. Vasalás fekvőhézagban vagy falazott üregben horonyban, falazóelem lyukban. 1 2 1 Vasalt falak: Vasalás fekvőhézagban vagy
RészletesebbenÖszvér gerendák kifordulása. Használhatósági határállapotok; nyírt kapcsolatok méretezése 1. mintapélda gerenda HHÁ
Öszvérszerkezetek 3. előadás Öszvér gerendák kifordulása. Használhatósági határállapotok; nyírt kapcsolatok méretezése 1. mintapélda gerenda HHÁ készítette: 2016.10.28. Tartalom Öszvér gerendák kifordulása
RészletesebbenLindab polikarbonát bevilágítócsík Műszaki adatlap
Műszaki adatlap Termék: Funkció: Egyrétegű, polikarbonát anyagú bevilágító trapézlemez. A bevilágító lemez mindkét oldalon koextrudált UV védő fóliával rendelkezik. Önhordó tetőfedő és falburkoló trapézlemezek
RészletesebbenSzilárd testek rugalmassága
Fizika villamosmérnököknek Szilárd testek rugalmassága Dr. Giczi Ferenc Széchenyi István Egyetem, Fizika és Kémia Tanszék Győr, Egyetem tér 1. 1 Deformálható testek (A merev test idealizált határeset.)
RészletesebbenÉpítészeti tartószerkezetek II.
Építészeti tartószerkezetek II. Vasbeton szerkezetek Dr. Szép János Egyetemi docens 2019. 05. 03. Vasbeton szerkezetek I. rész o Előadás: Vasbeton lemezek o Gyakorlat: Súlyelemzés, modellfelvétel (AxisVM)
RészletesebbenGyakorlat 03 Keresztmetszetek II.
Gyakorlat 03 Keresztmetszetek II. 1. Feladat Keresztmetszetek osztályzása Végezzük el a keresztmetszet osztályzását tiszta nyomás és hajlítás esetére! Monoszimmetrikus, hegesztett I szelvény (GY02 1. példája)
Részletesebben1. Határozzuk meg az alábbi tartó vasalását, majd ellenőrizzük a tartót használhatósági határállapotokra!
1. Határozzuk meg az alábbi tartó vasalását majd ellenőrizzük a tartót használhatósági határállapotokra! Beton: beton minőség: beton nyomószilárdságnak tervezési értéke: beton húzószilárdságának várható
RészletesebbenTartószerkezetek tervezése tűzhatásra - az Eurocode szerint
Tartószerkezetek tervezése tűzhatásra - az Eurocode szerint Dr. Horváth László egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék Tartalom Mire ad választ az Eurocode?
RészletesebbenTARTÓSZERKEZETEK II. NGB_se004_02 Vasbetonszerkezetek
Széchenyi István Egyetem Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék TARTÓSZERKEZETEK II. NGB_se004_0 Vasbetonszerkezetek Monolit vasbetonvázas épület födémlemezének tervezése című házi feladat részletes
Részletesebben2011.11.08. 7. előadás Falszerkezetek
2011.11.08. 7. előadás Falszerkezetek Falazott szerkezetek: MSZ EN 1996 (Eurocode 6) 1-1. rész: Az épületekre vonatkozó általános szabályok. Falazott szerkezetek vasalással és vasalás nélkül 1-2. rész:
RészletesebbenLeggyakoribb fa rácsos tartó kialakítások
Fa rácsostartók vizsgálata 1. Dr. Koris Kálmán, Dr. Bódi István BME Hidak és Szerkezetek Tanszék Leggakoribb fa rácsos tartó kialakítások Változó magasságú Állandó magasságú Kis mértékben változó magasságú
RészletesebbenÉPÍTMÉNYEK FALAZOTT TEHERHORDÓ SZERKEZETEINEK ERÕTANI TERVEZÉSE
Magyar Népköztársaság Országos Szabvány ÉPÍTMÉNYEK FALAZOTT TEHERHORDÓ SZERKEZETEINEK ERÕTANI TERVEZÉSE MSZ 15023-87 Az MSZ 15023/1-76 helyett G 02 624.042 Statical desing of load carrying masonry constructions
RészletesebbenDr. RADNAY László PhD. Főiskolai Docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
ACÉLSZERKEZETEK I. - 6. Előadás Dr. RADNAY László PhD. Főiskolai Docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék E-mail: radnaylaszlo@gmail.com Acélszerkezeti kapcsolatok Kapcsolat: az a hely,
RészletesebbenKizárólag oktatási célra használható fel!
DEBRECENI EGYETEM, MŰSZAKI KAR, ÉPÍTŐMÉRNÖKI TANSZÉK Acélszerkezetek II III. Előadás Vékonyfalú keresztmetszetek nyírófeszültségei - Nyírófolyam - Nyírási középpont - Shear lag hatás - Csavarás Összeállította:
RészletesebbenFrissítve: Csavarás. 1. példa: Az 5 gyakorlat 1. példájához hasonló feladat.
1. példa: Az 5 gyakorlat 1. példájához hasonló feladat. Mekkora a nyomatékok hatására ébredő legnagyobb csúsztatófeszültség? Mekkora és milyen irányú az A, B és C keresztmetszet elfordulása? Számítsuk
RészletesebbenFÉMGYURUS FAKAPCSOLATOK PALÁSTNYOMÁSI TEHERBÍRÁSÁNAK VIZSGÁLATA PONTOSÍTOTT FELÜLETI NYOMÁSELOSZLÁS ALAPJÁN
FÉMGYURUS FAKAPCSOLATOK PALÁSTNYOMÁSI TEHERBÍRÁSÁNAK VIZSGÁLATA PONTOSÍTOTT FELÜLETI NYOMÁSELOSZLÁS ALAPJÁN Erdodi László * - Bódi István ** RÖVID KIVONAT A BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke Szerkezetvizsgáló
RészletesebbenSegédlet: Kihajlás. Készítette: Dr. Kossa Attila BME, Műszaki Mechanikai Tanszék május 15.
Segédlet: Kihajlás Készítette: Dr. Kossa ttila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2012. május 15. Jelen segédlet célja tömören összefoglalni a hosszú nyomott rudak kihajlásra történő ellenőrzését.
Részletesebben- Elemezze a mellékelt szerkezetet, készítse el a háromcsuklós fa fedélszék igénybevételi ábráit, ismertesse a rácsostartó rúdelemeinek szilárdsági
1. - Elemezze a mellékelt szerkezetet, készítse el a háromcsuklós fa fedélszék igénybevételi ábráit, ismertesse a rácsostartó rúdelemeinek szilárdsági vizsgálatát. - Jellemezze a vasbeton három feszültségi
RészletesebbenMérnöki faszerkezetek korszerű statikai méretezése
Mérnöki faszerkezetek korszerű statikai méretezése okl. faip. mérnök - szerkezettervező Előadásvázlat Bevezetés, a statikai tervezés alapjai, eszközei Az EuroCode szabványok rendszere Bemutató számítás
RészletesebbenFöldstatikai feladatok megoldási módszerei
Földstatikai feladatok megoldási módszerei Földstatikai alapfeladatok Földnyomások számítása Általános állékonyság vizsgálata Alaptörés parciális terhelés alatt Süllyedésszámítások Komplex terhelési esetek
RészletesebbenKRITIKUS KÉRDÉS: ACÉL ELEMEK
KRITIKUS KÉRDÉS: ACÉL ELEMEK KRITIKUS HŐMÉRSÉKLETE Dr. Horváth László egyetem docens Acélszerkezetek tűzvédelmi tervezése workshop, 2018. 11.09 TARTALOM Acél elemek tönkremeneteli folyamata tűzhatás alatt
RészletesebbenJárműelemek. Rugók. 1 / 27 Fólia
Rugók 1 / 27 Fólia 1. Rugók funkciója A rugók a gépeknek és szerkezeteknek olyan különleges elemei, amelyek nagy (ill. korlátozott) alakváltozás létrehozására alkalmasak. Az alakváltozás, szemben más szerkezeti
RészletesebbenCölöpcsoport elmozdulásai és méretezése
18. számú mérnöki kézikönyv Frissítve: 2016. április Cölöpcsoport elmozdulásai és méretezése Program: Fájl: Cölöpcsoport Demo_manual_18.gsp A fejezet célja egy cölöpcsoport fejtömbjének elfordulásának,
RészletesebbenTERVEZÉS KATALÓGUSOKKAL KISFELADAT
Dr. Nyitrai János Dr. Nyolcas Mihály TERVEZÉS KATALÓGUSOKKAL KISFELADAT Segédlet a Jármű- és hajtáselemek III. tantárgyhoz Kézirat 2012 TERVEZÉS KATALÓGUSOKKAL KISFELADAT "A" típusú feladat: Pneumatikus
RészletesebbenTervezés katalógusokkal kisfeladat
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Számítógépes tervezés, méretezés és gyártás (BME KOJHM401) Tervezés katalógusokkal kisfeladat Járműelemek és Járműszerkezetanalízis Tanszék Ssz.:...... Név:.........................................
RészletesebbenEC4 számítási alapok,
Öszvérszerkezetek 2. előadás EC4 számítási alapok, beton berepedésének hatása, együttdolgozó szélesség, rövid idejű és tartós terhek, km. osztályozás, képlékeny km. ellenállás készítette: 2016.10.07. EC4
RészletesebbenÉpítőmérnöki alapismeretek
Építőmérnöki alapismeretek Szerkezetépítés 3.ea. Dr. Vértes Katalin Dr. Koris Kálmán BME Hidak és Szerkezetek Tanszék Építmények méretezésének alapjai Az építmények megvalósításának folyamata igény megjelenése
RészletesebbenSZERKEZETI MŰSZAKI LEÍRÁS + STATIKAI SZÁMÍTÁS
454 Iváncsa, Arany János utca Hrsz: 16/8 Iváncsa Faluház felújítás 454 Iváncsa, Arany János utca Hrsz.: 16/8 Építtető: Iváncsa Község Önkormányzata Iváncsa, Fő utca 61/b. Fedélszék ellenőrző számítása
RészletesebbenÖszvér oszlopok kialakítása, THÁ, nyírt kapcsolatok, erőbevezetés környezete. 2. mintapélda - oszlop méretezése.
Öszvérszerkezetek 4. előadás Öszvér oszlopok kialakítása, THÁ, nyírt kapcsolatok, erőbevezetés környezete. 2. mintapélda - oszlop méretezése. készítette: 2012.10.27. Tartalom Öszvér oszlopok szerkezeti
RészletesebbenKeresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása
BUDAPEST MŰSZAK ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNY EGYETEM Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása Segédlet a Szilárdságtan c tárgy házi feladatához Készítette: Lehotzky Dávid Budapest, 205 február 28 ábra
RészletesebbenFERNEZELYI SÁNDOR EGYETEMI TANÁR
MAGASÉPÍTÉSI ACÉLSZERKEZETEK 1. AZ ACÉLÉPÍTÉS FERNEZELYI SÁNDOR EGYETEMI TANÁR A vas felhasználásának felfedezése kultúrtörténeti korszakváltást jelentett. - - Kőkorszak - Bronzkorszak - Vaskorszak - A
RészletesebbenFASZERKEZETŰ CSARNOK MSZ EN SZABVÁNY SZERINTI ELLENŐRZŐ ERŐTANI SZÁMÍTÁSA. Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat - Budapest, 2010
FASZERKEZETŰ CSARNOK MSZ EN SZABVÁNY SZERINTI ELLENŐRZŐ ERŐTANI SZÁMÍTÁSA Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat - Budapest, 2010 FASZERKEZETŰ CSARNOK MSZ EN SZABVÁNY SZERINTI ELLENŐRZŐ ERŐTANI
RészletesebbenTartószerkezetek I. Használhatósági határállapotok
Tartószerkezetek I. Használhatósági határállapotok Szép János A tartószerkezeti méretezés alapjai Tartószerkezetekkel szemben támasztott követelmények: A hatásokkal (terhekkel) szembeni ellenállóképesség
RészletesebbenGyakorló feladatok a 2. zárthelyihez. Kidolgozott feladatok
Gakorló feladatok a. zárthelihez Kidolgozott feladatok. a) Határozzuk meg a függesztőrúd négzetkeresztmetszetének a oldalhosszát cm-re kerekítve úg, hog a függesztőrúdban ébredő normálfeszültség ne érje
RészletesebbenCsavarorsós emelőbak tervezési feladat Gépészmérnök, Járműmérnök, Mechatronikai mérnök, Logisztikai mérnök, Mérnöktanár (osztatlan) BSC szak
Csavarorsós emelőbak tervezési feladat Gépészmérnök, Járműmérnök, Mechatronikai mérnök, Logisztikai mérnök, Mérnöktanár (osztatlan) BSC szak A feladat részletezése: Név:.. Csoport:... A számításnak (órai)
RészletesebbenTARTÓSZERKEZETEK II. VASBETONSZERKEZETEK
TARTÓSZERKEZETEK II. VASBETONSZERKEZETEK 2010.04.09. VASBETON ÉPÜLETEK MEREVÍTÉSE Az épületeink vízszintes terhekkel szembeni ellenállását merevítéssel biztosítjuk. A merevítés lehetséges módjai: vasbeton
RészletesebbenMagasépítési acélszerkezetek
Magasépítési acélszerkezetek Egyhajós acélszerkezetű csarnok tervezése Szabó Imre Gábor Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar Építőmérnök Tanszék 1. ábra. Acél csarnoképület tipikus hierarchikus
RészletesebbenAnyagvizsgálatok. Mechanikai vizsgálatok
Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok Szakítóvizsgálat EN 10002-1:2002 Célja: az anyagok egytengelyű húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása egy szabványosan kialakított próbatestet
RészletesebbenCONSTEEL 7 ÚJDONSÁGOK
CONSTEEL 7 ÚJDONSÁGOK Verzió 7.0 2012.11.19 www.consteelsoftware.com Tartalomjegyzék 1. Szerkezet modellezés... 2 1.1 Új makró keresztmetszeti típusok... 2 1.2 Támaszok terhek egyszerű külpontos pozícionálása...
RészletesebbenÖszvér oszlopok kialakítása, THÁ, nyírt kapcsolatok, erőbevezetés környezete. 2. mintapélda - oszlop méretezése.
Öszvérszerkezetek 4. előadás Öszvér oszlopok kialakítása, THÁ, nyírt kapcsolatok, erőbevezetés környezete. 2. mintapélda - oszlop méretezése. készítette: 2016.11.11. Tartalom Öszvér oszlopok szerkezeti
RészletesebbenTengelykapcsoló. 2018/2019 tavasz
Jármű és s hajtáselemek I. Tengelykapcsoló Török k István 2018/2019 tavasz TENGELYKAPCSOL KAPCSOLÓK 2 1. Besorolás Nyomatékátvivő elemek tengelyek; tengelykapcsolók; vonóelemes hajtások; gördülőelemes
RészletesebbenFa- és Acélszerkezetek I. 10. Előadás Faszerkezetek I. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus
Fa- és Acélszerkezetek I. 10. Előadás Faszerkezetek I. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus Tartalom Fa, mint anyag általános tulajdonságai Előnyök-hátrányok Faipari termékek Faszerkezetek jellemző alkalmazási
Részletesebben54 582 03 1000 00 00 Magasépítő technikus Magasépítő technikus
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/20. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenKERESZTMETSZETI JELLEMZŐK
web-lap : www.hild.gor.hu DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár e-mail : deme.ferenc1@gmail.com STATIKA 50. KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK A TARTÓK MÉRETEZÉSE SORÁN SZÁMOS ESETBEN SZÜKSÉGÜNK VAN OLYAN ADATOKRA,
RészletesebbenNavier-formula. Frissítve: Egyenes hajlítás
Navier-formula Akkor beszélünk egyenes hajlításról, ha a nyomatékvektor egybeesik valamelyik fő-másodrendű nyomatéki tengellyel. A hajlítást mindig súlyponti koordinátarendszerben értelmezzük. Ez még a
RészletesebbenAcélszerkezetek I. Gyakorlati óravázlat. BMEEOHSSI03 és BMEEOHSAT17. Jakab Gábor
Acélszerkezetek I. BMEEOHSSI0 és BMEEOHSAT17 Gakorlati óravázlat Készítette: Dr. Kovács Nauzika Jakab Gábor A gakorlatok témája: 1. A félév gakorlati oktatásának felépítése. A szerkezeti acélanagok fajtái,
RészletesebbenRugalmasan ágyazott gerenda. Szép János
Rugalmasan ágyazott gerenda vizsgálata AXIS VM programmal Szép János 2013.10.14. LEMEZALAP TERVEZÉS 1. Bevezetés 2. Lemezalap tervezés 3. AXIS Program ismertetés 4. Példa LEMEZALAPOZÁS Alkalmazás módjai
RészletesebbenFA TARTÓ- SZERKEZETEK TŰZVÉDŐ BURKOLATAI
FA TARTÓ- SZERKEZETEK TŰZVÉDŐ BURKOLATAI FA TARTÓ- SZERKEZETEK TŰZVÉDŐ BURKOLATAI A fa tartószerkezetek burkolásának célja, hogy javítsa a részben vagy egészben faszerkezetű technológiával emelt épületek
RészletesebbenSchöck Isokorb D típus
Schöck Isokorb típus Schöck Isokorb típus Többtámaszú födémmezőknél alkalmazható. Pozítív és negatív nyomatékot és nyíróerőt képes felvenni. 89 Elemek elhelyezése Beépítési részletek típus 1 -CV50 típus
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM, MŰSZAKI KAR, ÉPÍTŐMÉRNÖKI TANSZÉK. Acélszerkezetek II. VI. Előadás. Rácsos tartók hegesztett kapcsolatai.
DEBRECENI EGYETEM, MŰSZAKI KAR, ÉPÍTŐMÉRNÖKI TANSZÉK Acélszerkezetek II VI. Előadás Rácsos tartók hegesztett kapcsolatai. - Tönkremeneteli módok - Méretezési kérdések - Csomóponti kialakítások Összeállította:
RészletesebbenHasználható segédeszköz: - szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológép; - körző; - vonalzók.
A 4/2015 (II. 19.) NGM rendelet és a 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet a 12/2013 (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése
Részletesebben7. előad. szló 2012.
7. előad adás Kis LászlL szló 2012. Előadás vázlat Lemez hidak, bordás hidak Lemez hidak Lemezhidak fogalma, osztályozása, Lemezhíd típusok bemutatása, Lemezhidak számítása, vasalása. Bordás hidak Bordás
RészletesebbenGyakorlati útmutató a Tartók statikája I. tárgyhoz. Fekete Ferenc. 5. gyakorlat. Széchenyi István Egyetem, 2015.
Gyakorlati útmutató a tárgyhoz Fekete Ferenc 5. gyakorlat Széchenyi István Egyetem, 015. 1. ásodrendű hatások közelítő számítása A következőkben egy, a statikai vizsgálatoknál másodrendű hatások közelítő
RészletesebbenTARTÓ(SZERKEZETE)K. 8. Tartószerkezetek tervezésének különleges kérdései (állékonyság, dilatáció, merevítés) TERVEZÉSE II.
TARTÓ(SZERKEZETE)K TERVEZÉSE II. 8. Tartószerkezetek tervezésének különleges kérdései (állékonyság, dilatáció, merevítés) Dr. Szép János Egyetemi docens 2018. 10. 15. Az előadás tartalma Szerkezetek teherbírásának
RészletesebbenÖszvér gerendák kifordulása. Használhatósági határállapotok; nyírt kapcsolatok méretezése 1. mintapélda gerenda HHÁ
Öszvérszerkezetek 3. előadás Öszvér gerendák kifordulása. Használhatósági határállapotok; nyírt kapcsolatok méretezése 1. mintapélda gerenda HHÁ készítette: 2018.11.08. Tartalom Öszvér gerendák kifordulása
RészletesebbenTARTÓSZERKEZETEK II. NGB_se004_02 Vasbetonszerkezetek
Széchenyi István Egyetem Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék TARTÓSZERKEZETEK II. NGB_se004_0 Vasbetonszerkezetek Monolit vasbetonvázas épület födémlemezének tervezése című házi feladat részletes
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM, MŰSZAKI KAR, ÉPÍTŐMÉRNÖKI TANSZÉK. Acélszerkezetek II. VII. Előadás. Homloklemezes kapcsolatok méretezésének alapjai
7_Előadás.sm DEBRECEI EGYETEM, MŰSZAKI KAR, ÉPÍTŐMÉRÖKI TASZÉK Acélszerkezetek II VII. Előadás Homloklemezes kapcsolatok méretezésének alapjai - Homloklemezes kapcsolatok viselkedése - A komponens módszer
Részletesebben