ANYAGTUDOMÁNY Laboratóriumi gyakorlatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ANYAGTUDOMÁNY Laboratóriumi gyakorlatok"

Átírás

1 ANYAGTUDOMÁNY Laboratóriumi gyakorlatok Villamosmérnöki szak Elektronikus eszközök szakirány Szerző: Gröller György docens Oktatási segédlet Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Budapest, 2001

2 Felelős kiadó: stb 2

3 Tartalomjegyzék I. PREPARATÍV GYAKORLATOK...5 ELEMI SI ELŐÁLLÍTÁSA...5 KERÁMIA TÁRCSAKONDENZÁTOR KÉSZÍTÉSE...5 FÉNYPOROK ELŐÁLLÍTÁSA...7 HŐJELZŐ FESTÉK; AG2 [HGI4] ELŐÁLLÍTÁSA...9 II. SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK...10 ELMÉLETI BEVEZETÉS...10 SPEKTROFOTOMÉTEREK ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE...12 MÉRÉSI ELVEK...13 III. PH MÉRÉS, POTENCIOMETRIÁS TITRÁLÁS...16 TÉRFOGATOS ANALÍZIS...16 PH MÉRÉS...19 POTENCIOMETRIÁS TITRÁLÁS...22 IV. LÁNGFOTOMETRIA...27 ÜVEGEK VÍZÁLLÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA...29 VÍZVIZSGÁLATOK...30 V. IONCSERÉLŐ MŰGYANTÁK VIZSGÁLATA...33 VI. LUMINESZCENS ANYAGOK EMISSZIÓS SPEKTRUMÁNAK MÉRÉSE...37 A LUMINESZCENS VILÁGÍTÁS MECHANIZMUSA...37 FÉNYPOROK OPTIKAI TULAJDONSÁGAINAK MÉRÉSE...39 VII. MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK...42 A MIKROSZKÓPOK FELÉPÍTÉSE...42 KÉPALKOTÓ ELEMEK...44 A MIKROSZKÓPI MINTÁK ELŐKÉSZÍTÉSE...45 VIII. FESZÜLTSÉGOPTIKA...48 ELMÉLETI ÖSZEFOGLALÁS...48 A RETARDÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA...52 ÜVEGFESZÜLTSÉGEK MEGHATÁROZÁSA...53 IX. SZIGETELŐANYAGOK VIZSGÁLATA...55 SZIGETELÉSI ELLENÁLLÁS MÉRÉSE...55 KERÁMIA DIELEKTRIKUMOK...58 X. VÁKUUMTECHNIKA - FÉMEK GÁZLEADÁSA...55 A VÁKUUMTECHNIKA ALAPJAI...63 VÁKUUMSZIVATTYÚK...65 NYOMÁSMÉRŐK...67 A VÁKUUMRENDSZER KEZELÉSE

4

5 I. PREPARATÍV GYAKORLATOK A következő négy feladatban néhány anyagminta előállítását ismerhetjük meg. Ezek közül a fénypor és a kerámia kondenzátor a későbbi gyakorlatokon egyben mérendő mintaként is szolgál. A szilícium előállítása során megismerhetjük az ipari félvezető alapanyaggyártás egykét lépését. A hőjelző festék egy olyan anyag, amely kijelzők készíté sére is alkalmas, működési mechanizmusa kicsit hasonlít a folyadékkristályos anyagokéra. Elemi Si előállítása A nehezen redukálható fémek előállításának egyik gyakori módja az ún. termit reakció, amelyben a fémoxidot Al vagy Mg porral keverve begyújtják. Az Al és Mg affinitása az oxigénhez olyan nagy, hogy az égéshez szükséges oxigént heves reakció során a fémoxidtól is elvonja. Pl: SiO 2 + 2Mg = 2MgO + Si Mellékreakciók is lejátszódnak : 2 Mg + Si = Mg 2 Si (magnézium-szilicid) 3 Mg + N 2 = Mg 3 N 2 (magnézium-nitrid) A reakció kivitelezése: Porcelán tégelyben összekeverünk 4 g kvarcport (SiO 2 ) és 6 g Mg-port. A keverék közepébe egy kis lyukat fúrunk, ebbe még egy kevés Mg-port teszünk a reakció beindítására. Ebbe szúrunk még egy 5-6 cm-es Mg szalagot. A tégelyt azbeszthálóra és vasháromlábra helyezzük, majd a szalagot gázlánggal begyújtjuk. /Szemre vigyázzunk!!!/ Lehülés után a terméket kissé elporítjuk, majd egy nagy főzőpohárban l:l sósavba (1 rész 37%-os sósav, 1 rész víz) szórjuk. Ebben a Si nem, a Mg0 és a Mg 2 Si oldódik. Mg 2 Si + 4 HCl = 2MgCl 2 + SiH 4 /SiH 4 = szilán/ A keletkezett szilán gáz halmazállapotú, így könnyen elválasztható a többi anyagtól. Ezért ez a félvezetőgyártás egyik közbenső terméke, ezután a szennyezőanyagok koncentrációja 1 ppm alatt van. Ugyanakkor veszélyes is, mert a levegőn azonnal elég SiO 2 - vé és vízzé. Kerámia tárcsakondenzátor készítése A kerámiák egyik fontos elektronikai felhasználási területe a kondenzátor. A kerámia kondenzátorok fő jellemzői a jó nagyfrekvenciás tulajdonságok, kis veszteség és a nagy relatív dielektromos állandó. 5

6 A leggyakoribb anyagrendszerek TiO 2, és BaTiO 3 alapúak. Utóbbiak kitűnnek még ferroelektromos tulajdonságukkal;! r is lehet. A technológia fő lépései a következők 1.) Keverékkészítés 4.) Szárítás 7.) Kivezető forrasztás 2.) Homogenizálás 5.) Kiégetés 8.) Tokozás 3.) Formázás (sajtolás) 6.) Fémezés Az első alkalommal az 1-3.műveleteket végezzük el, órán kívül történik meg a kiégetés. A fémezés és a dielektromos jellemzők mérése egy későbbi laboron lesz. Az előállítás menete: A kiválasztott összetétel alapján bemérjük az egyes komponenseket. Egy adag kb. 30g. Dörzsmozsárban elkeverjük, majd 3g poli-etilén-glikolt (PEG) adunk hozzá. E kötőanyag szerepe a nyers alaktartás és a sajtolhatóság biztosítása. Keverés közben ml acetont öntünk a mozsárba, így a PEG feloldódik majd az aceton párolgása során vékony filmként válik ki a szilárd szemcsék felületére, biztosítva köztük a jó tapadást. A homogenizálást majdnem teljes száradásig folytatjuk. Ezután a port szitáljuk és következhet a formázás. A sajtoláshoz a szerszám méretétől függő adagot a présszerszámba töltünk, úgy hogy a minta vastgsága 2-10 mm között legyen. Hidraulikus préssel két lépésben történik a sajtolás. Az elősajtolás kb 2 tonna, a kilevegőzés utáni fő sajtolás kb. 10 tonna "nyomással" történjen. (A 12 mm átmérőjű szerszámban a 10 tonna kb. 100MPa sajtolónyomásnak felel meg) Utána óvatosan kitoljuk a korongot a szerszámból, megjelöljük, megmérjük a tömegét és vastagságát. Ezekből számíthatjuk majd az égetési tömegveszteséget és zsugorodást, ha ugyanezeket az adatokat a kiégetés uán is megmérjük. Az égetési hőmérséklet az összetételtől függően "C. Ezalatt eltávozik a nedvesség, kiég a kötőanyag, szilárd fázisú reakciók során új kristályos és üveges fázisok keletkeznek, tömörödik az anyag, - kialakul a kerámia végleges szerkezete. A kondenzátor fegyverzeteit beégethető ezüstpasztából készítjük. Az ezüstszuszpenziót kis ecsettel kenjük a kerámia felületére vigyázva arra, hogy ne fessünk rövidzárat a két oldal közé. 700"C körül néhány perc alatt beég a réteg, amelyre kivezetők forraszthatók. Kerámia kondenzátor összetételek I. típus:! közepes, TK lineáris, tg# <10-3 jellemző anyagok: TiO 2 (nagy!, nagy negatív TK), MgO: (pozitív TK) II. típus: nagy! ( ), nagy, nem lineáris TK, kicsit rosszabb tg# jellemző anyagok: BaTiO 3 (ferroelektromos), SrTiO 3 (Curie hőmérséklet csökkentése) CeO 2 (TK csökkentésére) 6

7 MgTiO 3 2TiO 2 I típus MgTiO 3 4TiO 2 I típus 17 g MgTiO 3 12 g MgTiO 3 23g TiO 2 3g PEG 32g TiO 2 3g PEG BaO 4TiO 2 +3%ZrO 2 I típus BaTiO %ZrO 2 + 2% CeO 2 II típus 17,7 g BaCO 3 40 g BaTiO 3 26,4 g TiO 2 4,4 g ZrO 2 1,2 g ZrO 2 3g PEG 0,8 g CeO 2 3g PEG BaTiO 3 + 3% CeO 2 II. típus BaTiO 3 II típus 40 g BaTiO 3 40 g BaTiO 3 1,2g CeO 2 3g PEG 3g PEG Fényporok előállítása A fényporok a világítástechnikában, kijelzőkben használt (általában) szervetlen anyagok, amelyek lumineszcens mechanizmus alapján állítanak elő látható fényt. Tulajdonságaik, működési mechanizmusuk a 6. fejezetben található. Az általános műveleti sorrend a következő: 1. Tiszta és megfelelő szemcseméretű alapanyagok előállítása (Ezeket készen kapjuk, de végig ügyeljünk a tiszta munkára). 2. A recept szerinti anyagok összemérése 3. Homogenizálás (általában nedvesen) 4. Égetés 5. Tisztítás, felületkezelés A következő összetételek egyikét készítjük Szín ZnS (g) CdS (g) Aktivátor Fluxus kék 20-0,02% Ag 2% NaCl zöld % Ag 2% MgCl 2 zöld 20-0,01% Cu 2% NaCl sárga ,02% Ag 2% NaCl vörös ,02% Ag 2% NaCl 7

8 A fluxusanyag szerepe, hogy az égetés során elősegítse az aktivátor minél tökéletesebb beépülését a kristályrácsba, védje a fényport az oxidációtól. Az aktivátor módosítja a kristály energia-szintrendszerét és lehetővé tesz olyan átmeneteket, amelyeket látható foton kibocsátása kisér. A homogenizálást dörzsmozsárban végezzük, majd a keveréket szárítószekrényben 110 C szárítjuk. A tiszta ZnS tartalmú fényporok égetése 1000 C-on történik, a CdS tartalmúaké 940 C-on. A hőntartás ideje 1 óra. A tégely anyaga lehetőleg kvarcüveg, vagy korund kerámia. Ennek során az aktivátor-ionok beépülnek az alaprácsba, a Zn ionok helyére, lehetőleg úgy, hogy kristályrács minél tökéletesebb maradjon. Izzítás után a fényport a stabilitás és az ülepíthetőség javítására utókezelésnek kell alávetni. A be nem épült aktivátor kioldására 100 g fényporra számítva 200 ml 10% Na 2 S 2 O 3 -mal 10 percig keverjük majd az oldatot dekantáljuk. (Dekantálás: az a művelet, amikor vízben nem oldódó anyagból többszöri öblítéssel kimossuk a vízben oldódó, valamint a lebegő szennyeződéseket. Lépések: elkeverés vízzel - ülepítés - víz óvatos leöntése ). Desztvízzel háromszor mossuk és dekantáljuk. A szemcsék felületére vékony CaHPO 4 filmet választunk le a következők szerint.! 60 ml desztvíz + 40 ml 1,5-%-os CaCl 2 oldat! a ph-t pár csepp NaOH-val 11-re állítjuk! 50 ml 0,5 % Na 2 HPO 4 oldat! 10 perc keverés dekantálás! egyszer desztvízes mosás! szűrés - szárítás - porítás Egyéb összetételek: Willemit: Zn 2 SiO 4 :Mn katódsugárcsövek, oszcilloszkóp zöld szinű fénypora. Előállítása: 1. 1,8/1 ZnO/SiO 2 mólarányú keverék 1300 o C-on történő előizzításával kialakítjuk az alaprácsot, 2. ehhez keverjük szuszpenzióban a Mn aktivátort. (20g alapanyag, 20ml 1%-os MnCl 2 oldat) 3. Száradás után újra porítjuk és még 1% MgF 2 fluxust adunk hozzá. 4. Izzítás 1200 o C -on 1 óra, fedett tégelyben. Y 2 O 3 :Eu színes TV, fényforrások vörös komponense. Előállítása: 1. 10g Y 2 O 3 és 1g Eu 2 O 3 -t egy nagy főzőpohárba mérünk és feloldjuk tömény salétromsavban (óvatosan, fülke alatt!) 8

9 2. 2 mól/l-es oxálsavval vegyes Y,Eu-oxalát csapadékot választunk le. Közben semlegesítéshez NH 4 OH-t használunk. 3. A csapadékot néhányszor dekantáljuk, majd szűrjük, szárítjuk. 4. Izzítás o C -on 1 óra. 5. Kihűlés után elporítjuk, további kezelést nem igényel. Hőjelző festék; Ag2 [HgI4] előállítása Az Ag 2 [Hgl 4 ] (ezüst-tetrajodo merkurát) olyan komplex vegyület, amely 50 C környékén kismértékű szerkezetátalakulást szenved, amelynek következtében színe is megváltozik. 50 C alatt sárga, fölötte élénk piros szinű. Néhány hasonló tulajdonságú anyaggal együtt hőmérséklet indikálásra használható pl. fűtőcsöveken, elektronikus alkatrészek túlmelegedésének jelzésére, érintő hőmérőként. A komplex vegyületek olyan anyagok, amelyekben a komplex ion, [ ] -el jelölve, nem a klasszikus vegyértékszabály szerint épül fel. A központi ion általában egy d-mező elem (itt a Hg) és ezt veszi körül általában 4-6 ligandum. A ligandumok lehetnek negatív ionok (I -, CN -, OH - ) vagy semleges molekulák (NH 3, H 2 0), a lényeg, hogy rendelkezzenek olyan szabad elektronpárral, amely a központi ion betöltetlen d pályájával képes kötést létrehozni, úgy hogy a kötő elektronpárt a ligandum adja. Igen sok területen fontosak, pl. analitikai kémiában, galvánfürdőkben, biológiai rendszerekben (pl. klorofill, hemoglobin). Az előállítás menete: Kiindulási anyagok: Hg Cl 2 (Vigyázat méreg!!!), KI és AgNO 3 1.) 20 ml vizben feloldunk 2,21 g KI-ot és 0,90 g HgCl 2 -t Hg Cl KI = HgI KC1 vörös csapadék HgI KI = K 2 [Hg I 4 ] Az elegyet addig keverjük, míg az esetleg levált HgI 2 csapadék föl nem oldódik. 2.) Egy másik főzőpohárban 20 ml vizben feloldunk 1,13 g AgNO 3 -at és az előző oldathoz öntjük. K 2 [HgI 4 ] + 2AgNO 3 = Ag 2 [HgI 4 ] + 2KNO 3 A kivált sárga csapadékot leszűrjük, mossuk és óvatosan szárítjuk. és kipróbáljuk a színváltást (vigyázzunk,az anyag mérgező!). 9

10 II. SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés A spektroszkópia, spektrofotometria az egyik legelterjedtebb anyagvizsgálati módszer. Az igen sokféle mérési technika közös alapja az, hogy az anyagok molekuláris,- atomi szintű energiaátmenetei kvantáltak és ezek az energiaszintek jellemzőek az adott anyagra. Az egyes energiaátmenetekhez meghatározott hullámhosszak (elnyelt vagy kibocsátott) tartoznak a $E=h%=hc/& összefüggés alapján. Ha megvizsgáljuk egy gerjesztett állapotban levő anyag sugárzásának, a hullámhossz szerinti eloszlását (spektrumát), abból következtethetünk részben az anyagi minőségre, részben az anyagmennyiségre, sőt némely esetben a molekulaszerkezetre is. Ezt emissziós színképelemzésnek nevezzük. Ugyanez a cél az abszorpciós fotometriában, itt egy alapállapotú anyagot világítunk át valamilyen folytonos sugárzással és az átbocsátott/elnyelt sugárzást elemezzük. Legegyszerűbbek és legelterjedtebbek a látható fénnyel történő mérések, de a szerves molekulák vizsgálatára az infravörös tartományba eső rezgési színképeket használják, és nagyon sok módszer van, amely a belső pályán lévő elektronok UV vagy RTG szinthez tartozó átmeneteit használja mérésre. Az anyagok spektroszkópia szempontjából fontos tulajdonsága a színe, amely szoros összefüggésben van molekula-szerkezetükkel. Szinesnek akkor nevezünk egy anyagot, ha a ráeső fényből szelektíven abszorbeál, vagy szelektíven ver vissza. Ha pl. valamely anyag a fehér fényből a vöröset nyeli el, akkor a többi spektrumszín keverékét, vagyis a zöldet engedi át vagy veri vissza. (A zöld a vörös kiegészítő szine.) Lehetséges az is, hogy az anyag az ultraibolya vagy az infravörös tartományban abszorbeál, ezt szemünk nem érzékeli, az ilyen anyagokat színtelennek látjuk. A spektoszkópia hőskora a XIX. század utolsó harmadában volt A hetvenes években fedezték fel, hogy a legtöbb színes szerves vegyület bizonyos hasonló atomcsoportokat tartalmaz, ezeket kromofór (színhordó) csoportoknak nevezték. Ilyen színhordó csoportok pl.: =C=O (keto), -N=O (nitrozo), -N=N- (azo). Ezek az atomcsoportok önmagukban véve sokszor nem is a látható tartományban, hanem az UV-ban vagy IR-ben abszorbeálnak. Ugyanakkor léteznek olyan csoportok, amelyek az előzőekhez kapcsolódva képesek a fényabszorpciót a hosszabb, vagy a rövidebb hullámhosszak felé eltolni, ezeket auxokrom csoportoknak nevezzük. A kromofór csoportokban mindig megtalálhatók a lazábban kötött ' elektronok, legtöbbször konjugált kötésben (hosszabb láncszakaszon minden második kötés kettős). A 10

11 szervetlen anyagok között nem található ilyen közös szerkezeti elem, itt az anyagi minőség és az atom kémiai környezete dönti el, hogy egy kötő- vagy vegyértékelektron milyen energiával gerjeszthető, azaz milyen hullámhosszúságú fényt nyel el. Szabadon levő atomok, molekulák esetében (azaz gáz halmazállapotban) a gerjesztő energia néhány diszkrét érték lehet (az elemek energiaszintjei határozott értékek) ennek következtében az elnyelt fény is csak a megfelelő hullámhosszúságú (energiájú) lehet. Ezért a gázok abszorpciós spektruma vonalas. Kondenzált rendszerekben, így oldatokban is a közvetlen környezet, az erős kölcsönhatás a szomszédokkal azt eredményezi hogy az energiaszint-rendszer zavart szenved, torzul; energiasávok alakulnak ki. Ezért az elnyelt fény is egy hullámhossz-sávra terjed ki. Az abszorpciós sáv szélessége és helye is befolyásolható a szomszédos idegen molekulákkal.az oldószer szolvát burka (vizes oldatban hidrát burka) jelentősen eltolhatja az abszorpciós sáv helyzetét. Pl a jód ibolya színnel oldódik azokban az oldószerekben, amelyekben nem szolvatálódik, és barna vagy sárga színű, ha igen. Másik példa: a réz ion: hidratáltan kék, vízmentes környezetben színtelen. Színes oldatok fényabszorpciója : Az oldatban az oldott ionok vagy molekulák kölcsönhatásba lépnek a megvilágító fény fotonjaival, s azokból energiát nyelnek el. A molekulák energiafelvétele a fényintenzitás csökkenését vonja maga után. A szines oldaton átengedett fény spektrális összetétele az oldat anyagi minőségétől, intenzítása pedig a koncentrációtól és az átvilágitott réteg vastagságától és természetesen az anyagi minőségtől függ (Bouguer - Lambert -Beer törvény) I * I 10 0 )( cl ahol : I az átegedett fény intenzitása; I 0 a belépő fény intenzitása; c az oldat koncentrációja, (mól/ l) ; l a rétegvastagság (az edény szélessége); ( a moláris abszorpciós (extinkciós) koefficiens (függ az anyagi minőségtől, valamint a hőmérséklettől, nyomástól és a megvilágitó fény hullámhosszától). Vezessük be a lg (I 0 /I) = A (abszorbancia, régebben extinkció) fogalmát: A = ( l c. ( a definíció értelmében megegyezik annak a rétegvastagságnak a reciprok értékével, amelyen áthaladva a fényintenzitás eredeti értékének tizedére csökken. Azok az anyagok, 11

12 melyeknek az abszorpciós koefficiense a színkép látható részében (380 és 780 nm között) állandó, színtelenek (fehérek, szürkék vagy feketék), azok viszont, amelyek extinkciós koefficiense a láthatón belül különböző hullámhosszon más és más - vagyis szelektíven abszorbeál - színesek. Az I / I 0 hányadost áteresztésnek (transzmittanciának) nevezzük. Ennek értéke 0 és 1 (vagyis 0 és 100% transzmisszió) között változhat.a százalékban mért áteresztés negatív logaritmusa az abszorpció A= - lgt ill. 100 I/I 0 = T% Spektrofotométerek általános felépítése Az általunk használt műszerek mind egy fényutasak. Ezek blokkvázlata az alábbi fényforrás monokromátor küvetta detektor A fényforrás általában halogénlámpa, amellyel megfelelő stabilitású, folytonos sugárzást lehet előállítani a látható és IR tartományban. Az UV-ben is működő spektrofotométerekben még egy deutérium-lámpa is van, amely kb 200 és 450 nm között szolgáltat folytonos sugárzást. A monokromátor feladata, hogy a folytonos sugárzásból kiválaszthassunk egy hullámhosszt (egy szűk sávot), amely a mintánk elnyelési sávjába esik, hiszen a spektrum összes többi hullámhossza csak fölösleges zaj a detektor számára. Ezért a spektrofotometria sokkal szelektívebb és érzékenyebb a fotometriánál, amelyben folytonos fehér fényt felbontás nélkül használnak. Monokromatikus fény előállításának több módja lehet - interferenciaszűrővel (pl. Spektromom 410) üvegre párologtatott vékony dielektrikumréteg (rétegrendszer), amelyen a rétegvastagságtól függő szűk hullámhossztartományra van pozitív interferencia az áteresztés irányában, a többi visszaverődik. - prizmás monokromátorral (pl.spektromom 195) a prizma a fehér fényt elemeire bontja, a prizma kismértékű forgatásával elérhetjük, hogy a kívánt hullámhosszúságú fény jusson ki a kilépő résen. - optikai ráccsal (pl Spekol 10) az optikai rácsról visszaverődő fénysugarak interferenciájának következtében minden hullámhosszra más szögben lesz erősítés, így a 12

13 prizmához hasonló színfelbontást kapunk. A különbség annyi, hogy a ráccsal előállított spektrum egyenletes lépésközű, míg a prízmánál a felbontás a kék tartomány felé nagyobb, a vörös felé kisebb. A kiválasztott hullámhosszúságú fényt itt is a rács elfordításával juttathatjuk a kilépő résre. A monokromatikus fény a kilépő rés után a mérendő oldattal töltött küvettán halad keresztül. A küvetta igen tiszta üvegből (az UV-ban használt kvarcüvegből) készült, pontosan párhuzamosra csiszolt falú edény, amelyben a fényút is pontosan adott, általában 1,000 cm. A fotodetektor többféle megoldású lehet (leggyakrabban félvezető fotodióda, ritkábban fotocella). Bármelyikre igaz, hogy spektrális érzékenysége nem állandó. (Ez az egyik ok, amiért minden hullámhosszon újra kell állítani a nulla pontot.) A szélesebb hullámhossztartományban dolgozó készülékekben két fotodetektort is használhatnak, egyik az UV és a látható alsó fele, másik a látható hosszabb hullámhosszú tartománya és esetleg a közeli IR érzékelésére. A félvezető fotodetektorok olcsóbbá válása tette lehetővé egy új spektrofotométer típus kialakítását. Ebben egy (jellemzően 512 elemből álló) diódasor érzékeli a kilépő fényt, amely az un. polikromátorból érkezik. Azaz a rács felbontja a fényt, de nem kell kiválasztani egy hullámhosszt, hanem a diódasor, és a hozzá kapcsolt elektronika egyszerre elemezheti a teljes áteresztési spektrumot. Mérési elvek A Lambert-Beer törvény alapján, ha ismerjük az extinkciós koefficienst, elvileg közvetlen koncentráció- mérést is végezhetnénk, azonban ehhez minde parameter pontos (hiteles) mérése lenne szükséges. Ezért gyakorlatilag csak összehasonlító módszerrel szoktak a spektrofotometriában mérni. 1. Az első lépés az, hogy megkeressük, kiválasztjuk a használt hullámhosszt. Ez az, ahol a mérendő anyag abszorpciója a legnagyobb, mert itt lesz legjobb a mérés érzékenysége. 2. Ezután a műszer alappontjainak beállítása történik! zárt résnél a 0 % transzmisszió (= végtelen abszorpció) beállítása! a nulla koncentrációhoz tartozó nulla abszorpció (=100%T) beállítása. Tiszta(!) küvettába desztilált vizet töltve a fényintenzitást egy rés segítségével addig szabályozzuk, míg A = 0 lesz. (amig hullámhosszt nem váltunk, ezt a két pontot sem változtatjuk.) 3. Egy vagy néhány kalibráló (standard) oldatot készítünk, amelyek abszorpcióját mérve egy kalibráló egyenest rajzolunk. (A standard oldat akkor alkalmazható jól, ha koncentrációja 13

14 a mérendő oldatok nagyságrendjébe esik és a nem mérendő komponensekből is kb ugyanannyit tartalmaz, mint az ismeretlenek). 4. A mérendő mintákat sorban megmérjük, abszorpciójukat lejegyezzük és a kalibrációs egyenesből leolvassuk a koncentrációkat. Sok olyan anyag van, amelynek oldata szintelen, vagy alig szines, ezek közvetlen mérése nem lehetséges. Ugyanakkor szinte mindegyikhez található olyan (általában szerves) reagens, amellyel reagáltatva már jó abszorpciójú oldatot kapunk. Pl. a Fe 3+ halványsárga, kb. 0,1 mólos oldata még éppen mérhető egyszerű spektrofotométerben, de ha SCN (rodanid) ionokkal reagálhatjuk az érzékenység kb mól/l-re nő. A műszeren (és a kalibrációs grafikonon) az A skála nagyjából 0,02 és 1,5 között használható, azaz a legkisebb és a legnagyobb mérhető koncentráció között kevesebb, mint két nagyságrendnyi különbség van. A méréshatár természetesen nem ennyire szűk, töményebb oldatokat viszonylag könnyű a mérhető tartományba higítani, hígabb oldatoknál az ügy nehezebb, ha a küvettahossz max. 4-5 cm-re való növelése nem elégséges akkor valamilyen érzékenyebb reagenst kell keresni, esetleg más speciális megoldást lehet alkalmazni. Mérési feladat 1. Abszorpciós spektrum felvétele A következő oldatokat 1-1 küvettába töltjük: 1. desztillált víz (a minden hullámhosszon szükséges nullázáshoz) 2. 0,002mol/l K 2 Cr 2 O 7 (kálium.bikromát) 3. 0,1 mol/l CuSO 4 (rézszulfát) 4. 0,01 mol/l [Cu(NH 3 ) 4 ](OH) 2 (réz-tetrammin-hidroxid) Kihasználva az adott műszer hullámhossz-tartományát, hullámhosszon mérjük meg az oldatok abszorpcióját. Az A = 0 pontot desztvízzel minden új hullámhosszra be kell állítani. (Látható, hogy a réz komplex formában kb. egy nagyságrenddel érzékenyebben mérhető, mint szabad, hidratált ionként.) Közös grafikonon ábrázoljuk az A-t & függvényében! 2. Koncentrációmérés! Az előző mérésből látható, hogy a réz és a bikromát abszorpciója jól elkülönül egymástól, így egymás mellett is megmérhetők, természetesen ki-ki a saját hullámhosszán. A kalibráló törzsoldat 0,002 mol/l K 2 Cr 2 O 7 és 0,1 mol/l CuSO4 egy oldatban 14

15 ! Ebből készítsünk egy ötszörös higitású oldatot. A higítást víz helyett 0,5 mol-os kénsavval végezzük, mert a bikromát abszorpciója függ a ph-tól.! Az előzőleg megmért abszorpciós spektrumból kiválasztunk egy vagy két olyan hullámhosszat amely a bikromát, és egy-két olyant, amely a réz meghatározására alkalmas és ezeken a hullámhosszokon megmérjük az eredeti, a higított törzsoldat, valamint az ismeretlen koncentrációjú oldat(ok) abszorpcióját.! A két standard oldat adataiból kalibrációs egyeneseket rajzolunk minden hullámhosszra és ezek segítségével kiszámítjuk az ismeretlen koncentrációkat. Beadandó: 1. A mért adatok táblázatos összefoglalása 2. A & grafikon 3. Két kalibrációs grafikon jelölve az ismeretlen oldatok koncentrációja. Táblázat a hullámhossz -- abszorpció függvény felvételéhez &+ Cr 2 O 7 2- Cu 2+ [Cu(NH 3 ) 4 ] 2+ Táblázat a kalibrációs egyenesek elkészítéséhez 2- Cr 2 O 7 & 1 & 2 Cu 2+ & 3 & 4 0,002 mol 0,1 mol 0,0005 mol 0,02 mol ismeretlen ismeretlen Ellenőrző kérdések " Mi a magyarázata, ha egy anyag; színes, átlátszó, fehér, fekete? Atomszerkezeti és optikai értelmezést is adjunk! " Mi a spektroszkópia anyagszerkezeti alapja, milyen alaptípusait ismeri? " Mi a különbség a szabad molekulák és a kondenzált fázisok fényelnyelése között? " Értelmezze a Lambert-Beer- törvényt! " Spektrofotométerek fő funkcionális elemei, azok feladata, működési elvük. " Sorolja fel a diódasoros fotométer néhány várhatóan előnyös tulajdonságát a hagyományoshoz képest! " Mi a spektrofotometriás koncentrációmérés menete? " Hogyan lehet a mérési tartományt tágítani? " Mi a feltétele, hogy két anyag egy oldatból meghatározható legyen? Mi ennek a menete? " Hogy nézne ki egy T - c grafikon? 15

16 III. ph MÉRÉS, POTENCIOMETRIÁS TITRÁLÁS Térfogatos analízis A titrálás során egy ismeretlen koncentrációjú oldathoz az ismert töménységű mérőoldatból fokozatosan annyit adagolunk, amennyit a reakció kvantitatív lejátszódásához szükséges. Az így elért ekvivalencia pontot (néha más végpontot) valamilyen alkalmas fizikai, kémiai módszerrel indikáljuk. A felhasznált mérőoldat térfogatából következtetünk a meghatározandó alkotórész mennyiségére. A titrálás alapját képező reakciók lehetnek:! ionkombinációs folyamatok (sav-bázis, komplexképződési, csapadékképződési reakciók)! redox folyamatok. Első közelítésben úgy tűnhet, hogy minden, oldatban lejátszódó kémiai reakció alkalmas mennyiségi analízis céljaira. Ez nem igaz. A megfelelő pontosság és a célszerű időkihasználás miatt a kiszemelt reakciónak a következő feltételeket kell teljesítenie:! a lejátszódó folyamat egyszerű kémiai egyenlettel leirható legyen, sztöchiometrikusan végbemenjen (az egyenlet szerint teljes mértékben),! a reakció kellően gyors legyen,! az ekvivalencia pontban (végpontban) a rendszer valamely fizikai, kémiai paramétere ugrásszerűen változzon,! a változás indikálható legyen. Az első két feltétel viszonylag könnyen teljesül, a szervetlen oldatreakciók legnagyobb része ilyen. Alaposabb meggondolást a másik két követelmény érdemel. A titrálási görbe: ha a mérőoldat fogyásának függvényében a mérendő komponens koncentrációjának (negativ) logaritmusát ábrázoljuk, kapjuk a titrálási görbét Szokásos ábrázolás még, hogy a vízszintes tengelyen a titrálás előrehaladását százalékban jelezzük, függő változóként pedig azt a paramétert tüntetjük fel, amelynek változását indikálni kivánjuk. P1. sav-bázis titrálásoknál a ph-t, vezetóképességet, vagy redox titrálásnál az oldat redox potenciálját. Az 1. ábrán látható függvény jellegzetes "S" alakú "jó" titrálási görbe. A végpont a P inflexiós pontban van, látható, hogy a pont környezetében a függvény igen meredeken változik. 16

17 Vizsgáljuk meg ezt egy egyszerű számítással is. Titráljunk 10 m. 0,1 mól/l HCl-t 0,1 mól/l Na0H-val! Számítsuk ki a ph-t a titrálás különböző fázisaiban. Ha a sósavat tizszeresére higítjuk, a mérőoldat hozzáadása nem jelent számottevő térfogatnövekedést, végig 100 mlnek vehetjük. Így kezdetben a ph = 2. 9 ml hozzáadásával (90-%-os titrálás) a HCl.90 %-a semlegesítődik, az oldat HCl-re nézve 0,001 mól-os lesz, és ph=3. Innen már gépiesen jönnek az adatok: 9,9 ml NaOH 99% ph = ml NaOH 99,9% ph = 5 10,0 ml NaOH 100% ph = 7 10,01 ml NaOH 100,1% ph = 9 10,1 ml NaOH 101% ph = 10 Látható, hogy 0,02 ml mérőoldat hozzáadásával, ami a normál büretták pontosságának alsó határa, az ekvivalencia pont környékén a ph négy egységet változott; ez várhatóan jó1 indikálható. Természetesen más lefutású titrálási görbék is vannak, pl. többértékű savaknál, bázisoknál több inflexiós pont van, gyenge komponenst erőssel titrálva puffer-rendszer alakul ki, ami miatt a görbe nem lesz olyan meredek. Hígabb oldatok esetén pedig az inflexiós pont körüli ugrás lesz kisebb. Ezért erős elektrolitokból kb 0,001mól, gyenge elektrolitokból kb 0,01-0,1mól a még pontosan mérhető leghígabb oldat. A végpontjelzés módszerei: Mint láthattuk az ekvivalencia pontban legalább egy jellemző paramétertől ugrásszerű változást kívánunk. Ehhez kell keresnünk egy alkalmas vegyületet, vagy műszert, amely ezt a változást láthatóvá teszi. A vegyületeket indikátoroknak nevezzük. többnyire szerves anyagok, amelyeket kis mennyiségben adunk a titrálandó rendszerhez. A végpontban szerkezetváltozás, kémiai reakció vagy adszorpciós folyamat eredményeképpen határozott színváltozást mutatnak. A sav-bázis indikátorok általában maguk is gyenge savak vagy bázisok, a végpontban disszociáció vagy asszociáció és az evvel járó kötésátrendeződés miatt váloztatják a színüket (pl: fenolftalein, metilvörös). A műszeres végpontjelzés néhány módja: Potenciometria ph, redoxipotenciál változás. Konduktometria vezetőképesség változás. Fotometria szín-, fényelnyelés- (abszorpció) változás. 17

18 Mérőoldatok. A térfogatos analízis ismert koncentrációjú oldatokkal, un. mérőoldatokkal határozza meg az ismeretlen anyag mennyiségét. A jó standardizálhatóság érdekében, ahol lehet igyekeznek a mérőoldatok számát minimálisra csökkenteni. Igy pl. sav-bázis titrálásoknál szinte csak Na0H-t és HCl-t használnak (ritkábban Ba(OH) 2 -t és H 2 SO 4 -et HClO 4 -et). Természetes kövtelmény a mérőoldatokkal szemben, hogy igen pontosan tudjuk a koncentrációját. Ezért tudnunk kell az adott mérőoldatról hogy! milyen pontossággal készíthető! időben mennyire állandó a koncentráció! milyen módszerrel lehet, milyen gyakran kell ellenőrizni a koncentrációt. Törzsoldatok. A meghatározandó anyagból a mérés előtt célszerű törzsoldatot késziteni. Egy titráláshoz általában ml-es adagokat szokás felhasználni. Ahhoz, hogy kellő számú parallel mérést tudjunk végezni, 100 ml törzsoldat szükséges. Azaz a meghatározandó anyagból ismert mennyiséget egy 100 ml-es mérőlombikba töltünk, majd ezt vízzel 100ml-re egészítjük ki. Így ebből pipettával 10 ml-t kivéve a teljes mennyiség 1/10-ét mértük meg. A titrálás menete. A pontos mérés elengedhetetlen feltétele a tisztaság. Ez egyaránt vonatkozik eszközökre, vegyszerekre és a laboratóriumi környezetre. Mindezek tisztítása és tisztán tartása fontos, különös gonddal ügyeljünk rá. Az üvegeszközöket mosószeres mosás után csapvízzel, majd kétszer-háromszor desztillált vízzel öblítsük. Büretták, pipetták be1ső felületének zsiradéktól mentesnek kell lennie, különben a falra tapadt cseppek, a szabálytalan meniszkusz leolvasási hibát okoznak. Ha a mosószer nem vezet eredményre, krómkénsavas tisztítást alkalmazhatunk (veszélyes, maró anyag!). A bürettát és pipettát legvégül saját oldattal is öblitsük át! A bürettát állványra szereljük, feltöltjük mérőoldattal a 0 jelig. A törzsoldatból (20-20) ml-t legalább három titrálólombikba bemérünk, hozzáadva az előírásban szereplő egyéb anyagokat is (indikátor, puffer,stb.) A könnyebb kezelhetőség érdekében a lombikot kb. félig feltöltjük desztillált vízzel, hiszen ettől a meghatározandó anyagmennyiség nem változik. Ezután megkezdhetjük a titrálást; előbb nagyobb, majd kisebb adagokban, végül cseppenként adagolva a mérőoldatot megállapítjuk a végpontot. Ha a három mérés eredménye kis szóráson belül megegyezik, ennyi mérés elég. A számítás azon alapul, hogy a végpontban az ismeretlen és a mérőoldat anyagmennyisége megegyezik. n c, V ism ism * n mero * c, V mero amiből az ismeretlen koncentrációja vagy anyagmennyisége kiszámítható. Másik egyszerű mód az, ha kiszámítjuk, hogy a mérőoldatunk 1 ml-e mennyi (hány g) ismeretlennel egyenértékű; így csak az átlagfogyást kell megszoroznunk ezzel az értékkel. 18

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés A spektroszkópia, spektrofotometria az egyik legelterjedtebb anyagvizsgálati módszer. Az igen sokféle mérési technika közös alapja az, hogy az anyagok molekuláris,-

Részletesebben

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), első kérdésünk valószínűleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen

Részletesebben

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), elsı kérdésünk valószínőleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen

Részletesebben

9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel

9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel 9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel A gyakorlat célja: Megismerkedni az UV-látható spektrofotometria elvével, alkalmazásával a kationok, anionok analízisére.

Részletesebben

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis -

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Alapfogalmak Elv (ismert térfogatú anyag oldatához annyi ismert konc. oldatot adnak, amely azzal maradéktalanul reagál) Titrálás végpontja (egyenértékpont) Törzsoldat,

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása

1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása 2. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása A reakciósebesség növelhető a

Részletesebben

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan "festékek", melyek színüket a ph függvényében

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan festékek, melyek színüket a ph függvényében ph-mérés Egy savat vagy lúgot tartalmazó vizes oldat savasságának vagy lúgosságának erősségét a H + vagy a OH - ion aktivitással lehet jellemezni. A víz ionszorzatának következtében a két ion aktivitása

Részletesebben

Vizes oldatok ph-jának mérése

Vizes oldatok ph-jának mérése Vizes oldatok ph-jának mérése Név: Neptun-kód: Labor elızetes feladat Mennyi lesz annak a hangyasav oldatnak a ph-ja, amelynek koncentrációja 0,330 mol/dm 3? (K s = 1,77 10-4 mol/dm 3 ) Mekkora a disszociációfok?

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Az oldatok összetétele

Az oldatok összetétele Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyes százalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:

Részletesebben

1. feladat Összesen: 7 pont. 2. feladat Összesen: 8 pont

1. feladat Összesen: 7 pont. 2. feladat Összesen: 8 pont 1. feladat Összesen: 7 pont Hét egymást követő titrálás fogyásai a következők: Sorszám: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Fogyások (cm 3 ) 20,25 20,30 20,40 20,35 20,80 20,30 20,20 A) Keresse meg és húzza át a szemmel

Részletesebben

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA SPF UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA A GYAKORLAT CÉLJA: AZ UV-látható abszorpciós spektrofotométer működésének megismerése és a Lambert-Beer törvény alkalmazása. Szalicilsav meghatározása egy vizes

Részletesebben

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan 7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan A gyakorlat célja: Megismerkedni az analízis azon eljárásaival, amelyik adott komponens meghatározását a minta elégetése

Részletesebben

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3 5. gyakorlat. Tömegmérés, térfogatmérés, pipettázás gyakorlása tömegméréssel kombinálva. A mérési eredmények megadása. Sóoldat sőrőségének meghatározása, koncentrációjának megadása a mért sőrőség alapján.

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai alapismeretek 6. hét Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:

Részletesebben

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Név: Neptun-kód: mérőhely: Labor előzetes feladatok A vezetőképesség változása kémiai reakció közben 10,00 cm 3 ismeretlen koncentrációjú sósav oldatához

Részletesebben

Természetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás

Természetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás Természetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás 4. ciklus: 2012. március 08. Optikai mérések elmélet. A ciklus mérései: 1. nitrit, 2. ammónium, 3. refraktometriax2, mérőbőrönd. Forgatási terv: Csoport

Részletesebben

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin

Részletesebben

HInd Ind + H + A ph érzékelése indikátorokkal

HInd Ind + H + A ph érzékelése indikátorokkal A ph érzékelése indikátorokkal A sav-bázis indikátorok olyan "festékek", melyek színüket a ph függvényében változtatják. Ennek alapja az, hogy egy HB indikátor maga is H+ kationra és B- anionra disszociál,

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A versenyző kódja:... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát Natrii aurothiomalas Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.8-1 07/2007:1994 NATRII AUROTHIOMALAS Nátrium-aurotiomalát DEFINÍCIÓ A (2RS)-2-(auroszulfanil)butándisav mononátrium és dinátrium sóinak keveréke. Tartalom: arany

Részletesebben

Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés

Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat: Oldatok hígítása, adott ph-jú pufferoldat készítése és vizsgálata, valamint egy oldat sűrűségének mérése. Felkészülés

Részletesebben

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás ELEKTROKÉMIA 1 ELEKTROKÉMIA Elektromos áram: - fémekben: elektronok áramlása - elektrolitokban: ionok irányított mozgása Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás Galvánelem: elektromos

Részletesebben

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

Vezetőképesség meghatározása

Vezetőképesség meghatározása Vezetőképesség meghatározása Az elektrolitok vezetőképességének meghatározását konduktométerrel végezzük. A készülék működése az oldat ellenállásának mérésén alapszik. A közvetlenül vezetőképességet kijelző

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

3.1.15. NEM PARENTERÁLIS KÉSZÍTMÉNYEK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT POLI(ETILÉN-TEREFTALÁT)

3.1.15. NEM PARENTERÁLIS KÉSZÍTMÉNYEK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT POLI(ETILÉN-TEREFTALÁT) előállításához használt anyagok Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.0 3.1.15.-1 3.1.15. NEM PARENTERÁLIS KÉSZÍTMÉNYEK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT POLI(ETILÉN-TEREFTALÁT) n=100-200 DEFINÍCIÓ Poli(etilén-tereftalát)

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

RIBOFLAVINUM. Riboflavin

RIBOFLAVINUM. Riboflavin Riboflavinum 1 01/2008:0292 RIBOFLAVINUM Riboflavin C 17 H 20 N 4 O 6 M r 376,4 [83-88-5] DEFINÍCIÓ 7,8-Dimetil-10-[(2S,3S,4R)-2,3,4,5-tetrahidroxipentil]benzo[g]pteridin- 2,4(3H,10H)-dion. E cikkely előírásait

Részletesebben

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása 2014/2015. B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A kísérleti tálcán lévő sorszámozott eken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-klorid, ill. nátrium-karbonát

Részletesebben

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás 1. Mekkora tömegű NaOH-ot kell bemérni 50 cm 3 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH-oldat elkészítéséhez? M r (NaCl) = 40,0. 2. Mekkora tömegű KHCO 3 -ot kell

Részletesebben

E (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic

E (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic Abszorpciós spektroszkópia Abszorpciós spektrofotometria 29.2.2. Az abszorpciós spektroszkópia a fényabszorpció jelenségét használja fel híg oldatok minőségi és mennyiségi vizsgálatára. Abszorpció Az elektromágneses

Részletesebben

II. éves gyógyszerész hallgatók. Műszeres analitika gyakorlat. Konduktometriás mérés. Gyakorlati útmutató

II. éves gyógyszerész hallgatók. Műszeres analitika gyakorlat. Konduktometriás mérés. Gyakorlati útmutató II. éves gyógyszerész hallgatók Műszeres analitika gyakorlat Konduktometriás mérés Gyakorlati útmutató Készítette: Dr. Bényei Attila tudományos főmunkatárs Debreceni Egyetem Fizikai Kémiai Tanszék Debrecen,

Részletesebben

Szakképesítés-ráépülés: 55 524 03 Műszeres analitikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Analitikai elemző módszerek

Szakképesítés-ráépülés: 55 524 03 Műszeres analitikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Analitikai elemző módszerek A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulhoz tartozó témakörök mindegyikét tartalmazzák. Amennyiben a tétel kidolgozásához

Részletesebben

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből 2011/2012. B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A kémcsőben levő túróra öntsön tömény nátrium-hidroxid oldatot. Melegítse enyhén! Jellegzetes szagú gáz keletkezik. Tartson megnedvesített indikátor

Részletesebben

5. sz. gyakorlat. VÍZMINTA OXIGÉNFOGYASZTÁSÁNAK ÉS LÚGOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA MSZ 448-20 és MSZ 448/11-86 alapján

5. sz. gyakorlat. VÍZMINTA OXIGÉNFOGYASZTÁSÁNAK ÉS LÚGOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA MSZ 448-20 és MSZ 448/11-86 alapján 5. sz. gyakorlat VÍZMINTA OXIGÉNFOGYASZTÁSÁNAK ÉS LÚGOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA MSZ 448-20 és MSZ 448/11-86 alapján I. A KÉMIAI OXIGÉNIGÉNY MEGHATÁROZÁSA Minden víz a szennyezettségtől függően kisebb-nagyobb

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

ph-mérés ÜVEGELEKTRÓDDAL, SAV-BÁZIS TITRÁLÁS ph-metriás VÉGPONTJELZÉSSEL

ph-mérés ÜVEGELEKTRÓDDAL, SAV-BÁZIS TITRÁLÁS ph-metriás VÉGPONTJELZÉSSEL PHM ph-mérés ÜVEGELEKTRÓDDAL, SAV-BÁZIS TITRÁLÁS ph-metriás VÉGPONTJELZÉSSEL A GYAKORLAT CÉLJA: Oldatok ph-jának mérése kombinált üvegelektróddal. A potenciometrikus titrálás alkalmazása ortofoszforsav

Részletesebben

LABORATÓRIUMI OKTATÁSI SEGÉDLET

LABORATÓRIUMI OKTATÁSI SEGÉDLET LABORATÓRIUMI OKTATÁSI SEGÉDLET a Környezetmérnöki méréstechnika, monitoring I. /Környezeti analízis I. c. (MFKMM31K03/MFKOA31K03) tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi gyakorlat feladataihoz Nappali

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ORSZÁGOS SZAKMAI TANULMÁNYI

Részletesebben

A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA

A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA készült a DE és SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszékeinek oktatási segédanyagai, illetve Lengyel B.: Általános és Szervetlen Kémiai Praktikum alapján Előkészületek a térfogatos

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

AQUA AD DILUTIONEM SOLUTIONUM CONCENTRATARUM AD HAEMODIALYSIM. Tömény hemodializáló oldatok hígítására szánt víz

AQUA AD DILUTIONEM SOLUTIONUM CONCENTRATARUM AD HAEMODIALYSIM. Tömény hemodializáló oldatok hígítására szánt víz concentratarum ad haemodialysim Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2008:1167 javított 6.3 AQUA AD DILUTIONEM SOLUTIONUM CONCENTRATARUM AD HAEMODIALYSIM Tömény hemodializáló oldatok hígítására szánt víz Az alábbi

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

OLSALAZINUM NATRICUM. Olszalazin-nátrium

OLSALAZINUM NATRICUM. Olszalazin-nátrium Olsalazin natricum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.7-1 OLSALAZINUM NATRICUM Olszalazin-nátrium 01/2005:1457 javított 5.7 C 14 H 8 N 2 Na 2 O 6 M r 346,2 DEFINÍCIÓ Dinátrium- (6,6 -dihidroxi-3,3 -diazéndiildibenzoát)

Részletesebben

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:

Részletesebben

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni

Részletesebben

LACTULOSUM. Laktulóz

LACTULOSUM. Laktulóz Lactulosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:1230 LACTULOSUM Laktulóz és C* epimere C 12 H 22 O 11 M r 342,3 [4618-18-2] DEFINÍCIÓ 4-O-(β-D-galaktopiranozil)-D-arabino-hex-2-ulofuranóz- Tartalom: 95,0 102,0

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia. 2008. május 6.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia. 2008. május 6. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 28. május 13. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az

Részletesebben

a) 4,9 g kénsavat, b) 48 g nikkel(ii)-szulfátot, c) 0,24 g salétromsavat, d) 65 g vas(iii)-kloridot?

a) 4,9 g kénsavat, b) 48 g nikkel(ii)-szulfátot, c) 0,24 g salétromsavat, d) 65 g vas(iii)-kloridot? 2.2. Anyagmennyiség-koncentráció 1. Hány mol/dm 3 koncentrációjú az az oldat, amelynek 200 cm 3 -ében 0,116 mol az oldott anyag? 2. 2,5 g nátrium-karbonátból 500 cm 3 oldatot készítettünk. Számítsuk ki

Részletesebben

Titrálás Elmélet és gyakorlat

Titrálás Elmélet és gyakorlat Titrálás Elmélet és gyakorlat A titrálás elmélete Bevezetés Jelen füzet történeti, elméleti és gyakorlati szempontból mutatja be a titrálást; először a végponttitrálással, majd pedig az átcsapási pontos

Részletesebben

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Környezetvédelemben felhasznált elektroanalitikai módszerek csoportosítása Potenciometria (ph, Li +, F - ) Voltametria (oldott oxigén) Coulometria

Részletesebben

KÖNYEZETI ANALITIKA BEUGRÓK I.

KÖNYEZETI ANALITIKA BEUGRÓK I. KÖNYEZETI ANALITIKA BEUGRÓK I. 1.Mit nevezünk egy mérőműszert illetően jelnek és zajnak? jel az, amit a műszer mutat, amikor a meghatározandó komponenst mérjük vele zaj az, amit a műszer akkor mutat, amikor

Részletesebben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben 1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók

Részletesebben

CLOXACILLINUM NATRICUM. Kloxacillin-nátrium

CLOXACILLINUM NATRICUM. Kloxacillin-nátrium Cloxacillinum natricum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.7-1 04/2007:0661 CLOXACILLINUM NATRICUM Kloxacillin-nátrium C 19 H 17 ClN 3 NaO 5 S.H 2 O M r 475,9 DEFINÍCIÓ Nátrium-[(2S,5R,6R)-6-[[[3-(2-klórfenil)-5-metilizoxazol-4-il]karbonil]amino]-

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL Az egyes biomolekulák izolálása kulcsfontosságú a biológiai szerepük tisztázásához. Az affinitás kromatográfia egyszerűsége, reprodukálhatósága

Részletesebben

ORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM

ORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM TAN. HÉT 1., 8-14. 2., 15-21. 3., 22-28. ORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM Balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatás. Alapvető

Részletesebben

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E D D A A D B D B 1 D D D C C D C D A D 2 C B D B D D B D C A A XXIII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az etanol és az

Részletesebben

GLUCAGONUM HUMANUM. Humán glükagon

GLUCAGONUM HUMANUM. Humán glükagon 01/2008:1635 GLUCAGONUM HUMANUM Humán glükagon C 153 H 225 N 43 O 49 S M r 3483 DEFINÍCIÓ A humán glükagon 29 aminosavból álló polipeptid; szerkezete megegyezik az emberi hasnyálmirígy α-sejtjei által

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

CLAZURILUM AD USUM VETERINARIUM. Klazuril, állatgyógyászati célra

CLAZURILUM AD USUM VETERINARIUM. Klazuril, állatgyógyászati célra Clazurilum ad usum veterinarium Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.8-1 07/2010:1714 CLAZURILUM AD USUM VETERINARIUM Klazuril, állatgyógyászati célra C 17 H 10 Cl 2 N 4 O 2 M r 373,2 [101831-36-1] DEFINÍCIÓ (2RS)-[2-Klór-4-(3,5-dioxo-4,5-dihidro-1,2,4-triazin-2(3H)-il)fenil](4-

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2446-06 Műszer és méréstechnika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2446-06 Műszer és méréstechnika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Csoporttársával szóbeli beszámolóra készülnek spektrofotometria témakörből. Ismertesse a mai kémiai automatákba épített fotométerek fő részeit, a lehetséges mérési tartományt! Ismertetőjében

Részletesebben

Vezetőképesség meghatározása

Vezetőképesség meghatározása Vezetőképesség meghatározása Az elektrolitok vezetőképességének meghatározását konduktométerrel végezzük. A készülék működése az oldat ellenállásának mérésén alapszik. A közvetlenül vezetőképességet kijelző

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

SERTRALINI HYDROCHLORIDUM. Szertralin-hidroklorid

SERTRALINI HYDROCHLORIDUM. Szertralin-hidroklorid Sertralini hydrochloridum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.1-1 SERTRALINI HYDROCHLORIDUM Szertralin-hidroklorid 01/2011:1705 javított 7.1 C 17 H 18 Cl 3 N M r 342,7 [79559-97-0] DEFINÍCIÓ [(1S,4S)-4-(3,4-Diklórfenil)-N-metil-1,2,3,4-tetrahidronaftalin-1-amin]

Részletesebben

Vegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium

Vegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium Vegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium 2. Mi az alábbi elemek neve: Ra, Rn, Hf, Zr, Tc, Pt, Ag, Au, Ga, Bi

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék

Aminosavak, peptidek, fehérjék Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van

Részletesebben

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető . Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék

Részletesebben

Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv

Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv A mérést végezte: NEPTUNkód: Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele Jegyzőkönyv Név: Szak: Tagozat: Évfolyam, tankör: AABB11 D. Miklós Környezetmérnöki Levlező III.,

Részletesebben

TRIGLYCERIDA SATURATA MEDIA. Telített, közepes lánchosszúságú trigliceridek

TRIGLYCERIDA SATURATA MEDIA. Telített, közepes lánchosszúságú trigliceridek Triglycerida saturata media Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.6-1 TRIGLYCERIDA SATURATA MEDIA Telített, közepes lánchosszúságú trigliceridek 01/ 2010:0868 DEFINÍCIÓ Az anyag telített zsírsavak, főként kaprilsav (oktánsav)

Részletesebben

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

Feladatok haladóknak

Feladatok haladóknak Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) Feladatok A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a nevezési lappal együtt

Részletesebben

Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából

Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék 2015 1 I. Elméleti bevezető 1.1. Gyógyszerkönyv A Magyar gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica) első

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai É 049-06/1/3 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot!

1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot! 1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot! Szerkezeti képlet: A funkciós csoporton tüntesse fel a kötő és nemkötő elektronpárokat is! etanol etanal aminoetán A funkciós csoport neve: Szilárd halmazát

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A víz keménysége VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A természetes vizek alkotóelemei között számos kation ( pl.: Na +, Ca ++, Mg ++, H +, K +, NH 4 +, Fe ++, stb) és anion (Cl

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

A kémiai egyensúlyi rendszerek

A kémiai egyensúlyi rendszerek A kémiai egyensúlyi rendszerek HenryLouis Le Chatelier (1850196) Karl Ferdinand Braun (18501918) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 011 A kémiai egyensúly A kémiai egyensúlyok

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. Jogszabályi változás esetén a vizsgaszervező aktualizálja a mellékleteket.

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. Jogszabályi változás esetén a vizsgaszervező aktualizálja a mellékleteket. A vizsgafeladat ismertetése: Elmagyarázza, és konkrét példákon bemutatja a legfontosabb vegyipari laboratóriumi műveleteket, bemutatja azok végrehajtásának körülményeit, az eredmények kiértékelését Elmagyarázza,

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 7.-8. hét

Kémiai alapismeretek 7.-8. hét Kémiai alapismeretek 7.-8. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2012. október 16.-október 19. 1/12 2012/2013 I. félév, Horváth Attila

Részletesebben

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása... Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben