A KÖZLEKEDÉSI SZEKTOR, MINT KÖRNYEZETI TERHELÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖZLEKEDÉSI SZEKTOR, MINT KÖRNYEZETI TERHELÉS"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK UD TAGOZAT EXPORT IMPORT SZAKIRÁNY A KÖZLEKEDÉSI SZEKTOR, MINT KÖRNYEZETI TERHELÉS Budapest 2007 Készítette: Raffai Péter

2 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A közlekedés története A közlekedés kezdete Az első, közlekedést szabályozó intézkedések A Római Birodalom szétesése után A május 30-i törvény az útrendőrségről és a nyilvános személyszállításról A XIX. Századtól napjainkig A közlekedés környezeti hatásai Globális felmelegedés, klímaváltozás A közlekedés által okozott légszennyezés Kéndioxid Nitrogénoxidok Széndioxid Por A közlekedés okozta zajszennyezés A közlekedés fejlesztését támogató politikák Közúti közlekedés A fenntartható közlekedéspolitika Célkitűzések Az üzemanyag megadóztatása Technológiai fejlesztések A közúti forgalom zajterhelése Zajterhelés csökkentése A közúti közlekedés emissziói Alternatívák a káros anyag kibocsátás csökkentésére A Biodízel E85 etanol Hibrid technológia A hidrogén mint tüzelőanyag

4 5. A vasút A vasút környezeti terhelése A vasúti zajvédelemre vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás Európai zajvédelmi program A zajvédelem hazánkban A vasút regionális fejlesztése Magyarország vasútpolitikája A vízi forgalom Az Európai Unió tengeri hajózási politikája A belvízi hajózás A vízi közlekedés környezeti terhelése hazánkban A légi közlekedés A légi közlekedéspolitika A légi közlekedés környezetkárosító hatásai Magyar szabályozás Összegzés Felhasznált irodalom Mellékletek

5 1. Bevezetés A XXI. Századra a globális, gazdasági verseny egyre erősebbé vált. A fejlődő technológia egyre nagyobb mennyiségű áru piacra jutását teszi lehetővé, mely alatt egyre inkább egy globális piacot értünk. A megtermelt javak a gyártótól a vevőig többnyire szállítás útján jutnak el, mely vízi-, szárazföldi- és légi úton valósul meg, különböző közlekedési eszközök közreműködésével. Természetesen az áruforgalmon kívül igen jelentős a személyforgalom is. Az áru- és személyforgalmat lebonyolító eszközök működésük során különböző módon terhelik a környezetünket. A legkárosabb hatást a közúti közlekedésben résztvevő belső égésű motorral hajtott járművek okozzák, az üzemelés során a kőolajszármazékok elégetésekor keletkező melléktermékek levegőbe juttatásával. A káros gázok hozzájárulnak bolygónk felmelegedéséhez, ezáltal súlyos nyomást helyezvén a Föld élővilágára. A közlekedés káros hatásai mára már teljesen nyilvánvalóak, ezért az egyes nemzetközi szervezetek minél többet próbálnak tenni, ezen folyamatok megállításának érdekében án a belga fővárosban 2500 szakember érkezett 190 országból, hogy részt vegyen a négy napos ENSZ klímakonferencián. A konferencia lezajlása után, rövid ideig úgy tűnt, hogy el fogják halasztani a konferencián készült jelentést, mely az éghajlatváltozás hatásairól szól. Azonban a világ vezető klimatológusait tömörítő szervezet a GIEC szóvivője nyilvánosságra hozta a jelentést. A mintegy 1400 oldalas jelentés 21 oldalas összegzését nem fogadta el az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia. Sőt első sorban, a hírek szerint, az Egyesült Államok odáig ment, hogy politikai nyomással hasson a tudósokra, hogy azok enyhítsenek jelentéseik súlyos helyzetképet festő tartalmán. Így azt a bekezdést nem tartalmazza a jelentés, melyben a tudósok megállapítják, hogy Észak-Amerikát a felmelegedés komoly gazdasági károkkal fenyegeti. 5

6 Az elfogadott jelentés így is sötét jövőképet fest. A globális felmelegedésért az üvegházhatást illetve az ezt fokozó gázokat okolja. A következő évekre egy olyan változást vázol, mely mindannyiunk életére befolyással lesz, igaz eltérő mértékben. Afrikában szinte biztos, hogy visszaesik a termésátlag, a magashegyi gleccser és hórétegek pedig megolvadnak, mely által olyan hőhullámok keletkeznek, amik befolyással lesznek Európa és Észak Amerika időjárására. A jelentés tartalmaz egy olyan fejezetet, mely állítása szerint a növény és állatvilág egyes fajainak % -a kihalhat az elkövetkezendő pár évben. A legfőbb problémát az jelenti, hogy elsősorban azoknak az embereknek az életét fogja a legsúlyosabban érinteni a felmelegedés, akik már jelenleg is gazdaságilag elmaradott országokban élnek. Évente egyre több embert érintenek az áradások Afrika és Ázsia folyóinak mentén. Ráadásul a fejletlenebb gazdaságú országok azok, akik a legkevésbé járulnak hozzá a globális klímaváltozáshoz és a gyenge gazdasági hátterük miatt ők tudnak majd a legkevésbé védekezni a változásokkal szemben. A gazdag országokat ez olyan formában fogja érinteni, hogy megnő az ökológiai menekültek száma, ami súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezethet. Ezen tények ismerete - még ha nem is vagyunk tisztában a lehető legveszélyesebb következményekkel, mert gazdasági illetve politikai érdekeket sértve ezeket külső nyomásra nem teszik közzé - már bőven elegendő ahhoz, hogy belássuk: valamit cselekednünk kell annak érdekében, hogy megállítsuk a klímaváltozást. 6

7 2. A közlekedés története 2.1 A közlekedés kezdete A közúti közlekedést az emberiséggel egyidősnek tekinthetjük. A legelső utak olyan helyekhez vezettek, melyek szoros kapcsolatban voltak az ember alapvető szükségleteinek kielégítésével. Így az első ösvények, csapások az ivóvizekhez, tűzifalelő-, vadász-, halászhelyekhez vezettek. Ezeket az ösvényeket természetesen megfigyelhetjük az állatvilágban is, elég csak egy ivóhely körüli csapásokat megvizsgálni. Az állatvilágban is észlelhető, hogy kitaposott útvonalakon közlekednek. Az emberiség történetében akkor változott meg az utak szerepe, amikor őseink áttértek a gyűjtögető, halászó, vadászó életmódról a földművelésre és az állattartásra. A tevékenység jellegéből adódóan a föld megműveléséhez le kellett telepedni, ami azzal járt, hogy a település környékén lévő erőforrások kimerülésével a szükségletek kielégítéséhez egyre messzebb kellett utazni. A megszerzett nyersanyagot, élelmet viszont valahogy el kellett juttatni a szálláshelyhez. Ezen megjelenő igények teljesítéséhez új eszközökre volt szükség. Így az első szállítóeszköz a szán volt, de i.e körül már ismerték a kereket, s ekkoriban terjedt el a fatörzsekből összeeszkábált tutaj, mely kiváló eszköz volt a vízen való szállításhoz. ( Tehát ekkoriban már kétféle közlekedési mód ismert volt és a gyakorlatban már alkalmazták: a szárazföldi és a vízi. Az első utak természetesen csupán a gyalog letaposott ösvények voltak, de az egyre nagyobb árumozgatási igény, az árucsere illetve kereskedelem kialakulása arra sarkallta őseinket, hogy elkezdjenek tudatosan, közlekedési eszközökkel történő árumozgatáshoz alkalmas utakat létrehozni. Így igény volt már a szélesebb utakra, melyeket néha patak vagy folyó keresztezett. A kisebb patakok áthidalása fatörzsekkel történt, később viszont már egyszerűbb hidakat is építettek. A nagyobb folyókon sokáig csak gázlókon tudtak átkelni. 7

8 A közlekedés illetve a közlekedési eszközök fejlődésének a munkamegosztás fejlődése adott nagy lendületet. Ez azt jelentette, hogy az eltérő vidékeken élők, a különböző földrajzi adottságokból adódóan másfajta árukat, termékeket voltak képesek előállítani. Így szükségszerűen kialakult egyfajta kereskedelem a különböző vidékeken élők között. Ez természetesen azt is jelentette, hogy egyre nagyobb távolságokat kellet legyőzni. I.e körül a kőszerszámok, majd a vas tette lehetővé, hogy egyre jobb közlekedési eszközöket állítsanak elő. Így régészeti feltárások alapján ekkoriban Mezopotámiában már használtak ökörrel vont kordét. A rabszolgatartó államokban óriási vagyonok keletkeztek, nagy építkezéseket folytattak, melyekhez szükség volt szállítóeszközökre. Egyre inkább szükség volt a természeti akadályokat átlépvén, műutak építésére. Míg Mezopotámiában a kétökrös kordé volt elterjedt, addig a sumérok földjén négykerekű szekér volt a jellemző. Ezeket emberi erővel illetve állatokkal vontatták. Az érdekes az, hogy szinte egy időben jelent meg a két területen a szekér. Ekkoriban már fontos szerepet töltött be a vízi közlekedés is, mivel i.e körül már vitorlás hajók is megjelentek, elsősorban Egyiptomban, Mezopotámiában, Kínában. Egy évezreddel később, viszont már a Földközi tengeren a főníciaiak és a krétaiak is megjelentek hajóikkal. I.e. 600 táján a föníciaiak a Gibraltári-szoroson átkelve körülhajózták Afrikát. Mivel még nem voltak megfelelő eszközök a navigációhoz, ezért csak a part menti hajózás volt a jellemző. Az első iránytűt i.e körül készítették el Kínában (Technika krónikája 38. old.) Visszatérvén a szárazföldi közlekedés fejlődéséhez, a következő mérföldkövet a rómaiak rakták le i.e. a IV. és III. század fordulóján. A rómaiak elkezdték megalapítani birodalmukat, és ennek elsődleges eszköze a jó minőségű utak kialakítása volt. Természetesen ez elsősorban katonai célokat szolgált, mert rájöttek, hogy szárazföldön gyorsabban tudják átcsoportosítani erőiket, mint vízen. Így Rómából már ekkor 17 útvonal indult a világ minden tája felé. Az útvonalak kiterjesztése során a legnagyobb akadályokat a mocsarak illetve az Alpok vidéke okozta. A mocsarakat úgy hidalták át, hogy cölöpöket vertek le, vagy ha ez nem volt lehetséges, akkor úszó cölöpökön helyeztek el pallóutat. Érdekes tény, hogy már 8

9 ekkor átkeltek a pontinói mocsarakon, melyeket csupán 1928-ban tudtak végleg lecsapolni. (Paturi:1991) A rómaiak másik óriási mérnöki teljesítménye az Alpokon keresztülvezető utak megépítése. A hegyekben szerpentin utakat építettek, és ekkor készült el az első országúti alagút, mely 37 méter hosszával még ma is használatban van. Emellett folyókon átívelő fahidakat, majd kőhidakat építettek. A szélesebb folyókon kompokat üzemeltettek. Látható, hogy az ember már a közlekedés kialakításának kezdetén is beleavatkozik a természet rendjébe. Elég végignézni a mai Földközi-tenger környékén fekvő országokban és látható, hogy már az ókorban óriási erdőterületek tűntek el a hajóépítések miatt. Az erdők újratelepítését mellőzték, így a víz és szél talajeróziós hatására mára szép kopárok alakultak ki illetve maradtak Az első, közlekedést szabályozó intézkedések Érdekes, hogy az első közlekedési szabályozásokat már a római birodalomban bevezették. Erre szükség is volt, mivel az útvonalhálózat bővülésével és a közlekedési eszközök elterjedésével megnőtt az utak terhelése, illetve a zajszint bár ezt akkoriban lehet hogy máshogy nevezték. Így a közlekedés által okozott zavarokkal, nem a mai ember az első aki szembesül. Az utakon élénk forgalom zajlott. A katonáktól a kereskedőkön át a köznépig mindenki igénybe vette az úthálózatot. A szegény ember gyalog, míg a tehetősebbek szamár vagy öszvérháton utaztak. Lovat többnyire a hírvivők illetve az állami posta használt. Az utak fenntartását, gondozását az állam valósította meg. A városokat súlytó, egyre jelentősebb forgalmat i.e. 45-ben Julius Caesar törvénnyel szabályozza. Rómában illetve a vidéki városok útjain a Vesta-szűzeken kívül senki nem közlekedhetett kocsival, így csak éjjel volt megengedett a teherforgalom. Bár 9

10 az akkori arisztokrácia a császári ház kiváltságosai már megengedték maguknak, hogy nappal is kocsival járjanak a városban. 438-ban Theodosius császár törvénykönyvet bocsát ki, mely rendelkezik a közlekedést szabályzó normákról. Rendeletében szabályozza a járművek terhelését illetve a kocsi elé befogott igásállatok számát. E szerint nyáron nyolc, míg télen tíz öszvér húzhatja a nagyobb, három pedig a kisebb kocsikat. A rendelet az utasok számát is szabályozta: a kétkerekű carpentum-ban legfeljebb három fő utazhatott. Ezen szabályokat megszegőkre a császár súlyos büntetést mért. Ha valaki példának okáért kocsijával túllépte a megengedett legnagyobb tömeget, akkor nem csak a kocsit hajtót, de a kocsit megrakó személyt is szabad polgár esetén száműzéssel, rabszolgáknál életfogytig tartó bányában való munkával büntette. (Engi:2001) 2.3. A Római Birodalom szétesése után A nagy Római Birodalom széthullása után feudális államok alakultak, melyek nem tudták fenntartani az óriási útvonalhálózatot. Ez az úthálózat a Római Birodalom fénykorában elérte a km-t, ( ami igen jelentős szerepet játszott a kereskedelemben. Ennek az úthálózatnak a leépülésével meg is szűnt a távolsági szállítás. A középkor elején a kereskedelem legfeljebb a szomszédos falvakra terjedt ki. Ez nagy visszalépésnek számít a közlekedés terén. A kiváló minőségű utak egy részét széthordták, építkezési alapanyagnak használták. A XVIII. században sikerült újra elérni azt az úthálózat minőséget és kiterjedést, melyet a rómaiak korábban megvalósítottak. A közutak leromlása visszatartotta a kereskedelmet, de e mellett új jogi szabályozások léptek életbe az áruszállítás területén. A középkorban vám-, út-, fel- és lerakási jogot vezettek be. Így a középkorban is találhatunk, a közlekedést érintő jogi szabályozást. Bár ezen jogszabályok célja erősen eltér a római szabályozástól. Míg a római szabályozás az utak állapotának megőrzését és a forgalmi torlódások megakadályozását célozta, addig a középkori rendeletek inkább a pénzbehajtásról szóltak. 10

11 Ezt szorgalmazta az úgynevezett talajérintési jog, mely alapján, ha az áru leesett az állatról vagy a kocsiról, akkor az egész rakomány a föld tulajdonosát illette meg. Így ezen szabályozás nem segítette elő az utak jó állapotban történő megőrzését, sőt ellenkezőleg: a föld tulajdonosának érdeke volt, hogy minél több fuvareszköz menjen tönkre a birtokán áthaladó úton és így minél több rakomány tulajdonjoga szálljon át rá. Így a szándékos útrongálás igen elterjedté vált. Egy másik jogszabály az útkényszer kötelezővé tette a kereskedőknek egy adott útvonal igénybevételét. Így csak és kizárólag ezeken a kijelölt utakon közlekedhettek a kereskedők, még akkor is, ha volt rövidebb. Ezeknek az utaknak a nyomvonalán általában temérdek vámsorompó volt elhelyezve. A vámok egyre magasabbak lettek, és egyre több helyen szedték őket. Mindezek mellé még ezeknél igazságtalanabb jogszabályokkal is sújtották az áruszállítókat. Ilyen volt például a raktárdíj és az emelődíj, ha a jármű megállt egy faluban. Ezeket a díjakat akkor is be kellett fizetni, ha valójában nem is történt semmiféle rakodás illetve raktározás. (Engi:2001) Egyéb jogszabályok, melyek ténylegesen hasznosak lettek volna az utak kíméletét tekintve, nem voltak érvényben. Bár megtalálható ebben a korszakban is a kocsi elé fogható állatok számának korlátozása, de ezen szabályozás inkább presztízsértékű volt. Itt csak annyiról volt szó, hogy meg lehessen különböztetni a kocsin érkezőt, hogy mely társadalmi csoporthoz tartozik. Ezek a középkori szabályzások szintén érdekesek és mutatnak némi párhuzamot a napjainkban létező szabályokkal. Például a mai Magyarországon is létezik útkényszer a teherforgalom részére, hogy a fizetős autópályákat ne lehessen elkerülni, vagy igaz, hogy a pihenni megálló kocsikra nem vetnek ki raktárdíjat, de a parkolásért sok helyütt fizetni kell. 11

12 2.4. A május 30-i törvény az útrendőrségről és a nyilvános személyszállításról A jogszabályok az 1850-es évekig csupán a postaforgalom és az azzal kapcsolatos szabályokra terjedtek ki. Ezeket főleg a postakocsi forgalom gyors működéséért alkották. Az 1851-es törvényt augusztus 10-én adták ki. A törvény több címből és több cikkből állt. A legfontosabbak a kocsik méreteit, terhelhetőségét szabályozzák. Ilyenek például: a kocsi tengelyét 2,5 m hosszban maximalizálták. Tiltja a törvény a púposfejű abroncsszegek alkalmazását. Ez már az utak állapotát kímélő intézkedés. Szabályozza az egy kocsiba befogható lovak számát, valamint a túlsúlyos áru szállításához útvonalengedélyt kell kérvényezni a mérnök vagy útbiztos javaslatára a megyefőnöknél. Ezen túl szabályozza a függő hídon való átkelést. Itt a sebességet korlátozza, a híd állapotát megóvván. A teherszállító kocsikra külön fejezetet szánt a törvény. Itt szabályozza a maximális szélességet, ami 2,5 m. Ez az adat például ma is érvényes a közutakon. Szabályozza több kocsi haladása esetén a kötelező követési távolságot. Ezt 50 m vagy a feletti távolságban határozza meg. A négy kerekű kocsi maximális magassága 3 méter míg a kétkerekű kocsi esetében 2,6 méter lehet. ( A mai szabályozás alapján a teherautók maximális magassága szintén 3 méter lehet) Valamint kötelezővé tették a kocsik éjjeli kivilágítását. (Engi:2001) 12

13 2.5. A XIX. Századtól napjainkig A XVIII-XIX. században elkezdődő ipari forradalom hatására a közlekedés fejlődése is nagy lendületet vett. Ekkor alakult át az agrártársadalom ipari társadalommá. Ekkoriban a kor különböző vívmányainak köszönhetően megindult a tömegtermelés és ezáltal megnőtt a nyersanyag iránti igény. Ezen átalakulást a kor új technikai vívmányai tették lehetővé. Ide tartozik a szövőszék feltalálása, mely megsokszorozta az egységnyi idő alatt előállítható textíliák számát, valamint James Watt gőzgépe (1765), mely alapjaiban megváltoztatta a közlekedési eszközök működését és hatékonyságát ben Stephensonnak köszönhetően a gőzgép már egy vasúti mozdonyt hajtott. Az ipari forradalomnak köszönhetően a társadalmi szerkezet is átalakult. Az emberek többsége már nagyvárosokban lakik, gyárakban dolgozik és így egyre fontosabbá vált a közlekedés, illetve az áruszállítás. A nagyvárosokat el kellett látni élelmiszerrel, illetve az ipari tevékenységekhez szükséges nyersanyagokkal. Alig telt el egy évszázad és a gőzgépet leváltotta a benzinnel hajtott Otto motor ban megjelenik az első autó és rá tíz évre, 1896-ban már az első teherautót is Otto motorral hajtották. Ettől fogva pedig megállíthatatlan a közlekedés fejlődése. ( Felix R. Paturi:2001) A közlekedési eszközök fejlődésével a közlekedést kiszolgáló infrastruktúra párhuzamosan fejlődött. Mára ott tartunk, hogy az ember meghódította a vizet, földet és a levegőt is, valamint mindezen túl a világűrt. Napjainkban el sem tudnánk képzelni életünket motorizált közlekedési eszközök nélkül. Mára odáig jutottunk, hogy a fejlett társadalmakban szinte minden családban van legalább egy gépjármű, és ez a tendencia csak növekedni fog az elkövetkezendő években. A közlekedés ilyen szintű felfejlődéséért viszont igen súlyos árral kell fizetnünk: saját környezetünket tesszük tönkre. 13

14 3. A közlekedés környezeti hatásai 3.1. Globális felmelegedés, klímaváltozás Napjainkban egyre többet hallunk a globális felmelegedésről illetve ezen folyamat környezetünkre való káros hatásairól. A téma mindmáig óriási vitákat szül, még a tudósok csoportjai között is. Sokan azzal érvelnek, hogy a Föld éghajlata nem egy állandó állapot, folytonos változásban van, az emberi tevékenységtől és környezetkárosítástól függetlenül. Az is igaz, hogy viszonylag rövid ideje rendelkezünk mérőeszközökkel, mért adatokkal illetve adatbázisokkal, így nehéz lenne pontos adatokkal alátámasztani, hogy miként alakult bolygónk klímája például az ipari forradalom kezdete óta. Sajnálatos módon mégis úgy tűnik, hogy az emberi tevékenységek egy része szoros összefüggésben van Földünk éghajlatával. Az elmúlt évek szélsőséges időjárása, az egyre melegebb telek, nagy nyári hőmérsékletingadozások már Európában is tapasztalhatók. Köztudott, hogy a sarkokat borító jégpáncél vékonyodik, így megemelvén az óceánok vízszintjét egyes országoknak azzal a ténnyel kell szembesülniük, hogy területeik egy része víz alá kerülhet. Sajnos ezen változások kihatnak az élőlényekre is. Egyre több állatfaj válik veszélyeztetetté és sodródik a kihalás felé. Az ember, aki talán a legfőbb oka ezen változásoknak, szintén nem érezheti magát biztonságban. A globális felmelegedés egyik fő okának az üvegházhatást tartjuk. Az üvegházhatás egy természetes folyamat, mely úgy működik, hogy a Földet körülvevő légkör visszatartja a felszínről távozó meleget. A napsugarak egy része a légkörről visszaverődve távozik a világűrbe, egy részét elnyeli a légkör mielőtt eljut a Földre és átalakul hőenergiává. Ezt a hőt a a Föld felszíne visszasugározza a légkörbe és ezáltal felmelegíti. A légkör így megakadályozza, hogy a bolygó kihűljön. Nélküle hozzávetőlegesen 30 C kal hidegebb lenne a Föld hőmérséklete. 14

15 A legfőbb problémát viszont az jelenti, hogy az emberiség egyre nagyobb ütemben használ fosszilis energiahordozókat, melyek természetesen az égés során válnak energiává. Az égetés során viszont óriási mennyiségben kerülnek a légtérbe az üvegházhatást fokozó anyagok. Ide sorolhatjuk a szén-monoxidot, szén-dioxidot, szénhidrogének, nitrogén-oxidok, ólomvegyületeket, metánt és egyéb gázokat, valamint a szilárd részecskéket, mely anyagok légköri koncentrációja egyre nagyobbá válik, így fokozván a természetes üvegházhatást. Ezáltal még melegebbé válik a bolygónkat körülvevő légréteg és ez a már említett felmelegedés egyik legfőbb kiváltó tényezőjévé válik. A fő probléma a levegőbe jutó szennyeződésekkel az az, hogy ezek az anyagok akár az egész Földet is körülutazhatják és így káros hatásukat is szinte akárhol kifejthetik. Ez főleg azokra az anyagokra vonatkozik, melyek nem lépnek rögtön reakcióba a környezetükben található anyagokkal. A kéndioxid is így okozhat savas esőt olyan területen, ahol lehet, hogy minimális volt a kibocsátás A közlekedés által okozott légszennyezés A légszennyezésért elsősorban az ipari termelés tehető felelőssé, de az 1960-as évektől a közlekedés megugró fejlődésével egyre nagyobb szerepet játszik a környezet károsításában. Így például a 60-as évektől egyre szigorúbb környezetvédelmi előírásokat vezetnek be a belsőégésű motorok üzembe helyezéséhez. Legelőször Kaliforniában észleltek a légkörben fotokémiai füstködöt, elterjedtebb nevén szmogot. Ennek a fő oka a gépjárművek kipufogógáza, mely ráadásul az emberi szervezetre is ártalmas. A legkárosabbak a kéndioxid, nitrogénoxidok és a széndioxid. ( 15

16 Kéndioxid A járművek kéndioxid kibocsátása nem túl jelentős. Az ipari tevékenységek 65 %- ban, míg a közlekedés 5 %-ban (Health Statistics:2003) felelős a légkör kéndioxid tartalmáért. A légkörbe kerülő kéndioxid elsősorban a savas eső kialakulásához és a téli szmoghoz mely jelentősen csökkenti a látótávolságot- járul hozzá Nitrogénoxidok A kéndioxidhoz hasonlóan szintén a savas eső egyik fő kiváltója és a szmog kialakulásáért is felelősségre vonható. Az Európai Unióban a közúti teherforgalom okolható a legnagyobb mennyiségű NOx kibocsátásáért ben a svéd Gothenburgban megállapodás született, hogy a tagállamok 2010-re 49%-al csökkentik a kéndioxid illetve NOx kibocsátásukat az 1990-es évhez képest. (Health Statistics:2003) Ennek a tervnek leginkább az szab gátat, hogy a benzin illetve gázolajfogyasztás egyre inkább növekszik Széndioxid A legnagyobb mennyiségű széndioxid szintén a fosszilis anyagok elégetésével kerül a levegőbe és a metánnal egyetemben a leginkább okolható a Földet érintő hőmérsékletemelkedésért ben a Kyotói megállapodásban az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 8%-al csökkentik a széndioxid kibocsátást az 1990-i értékhez képest. Eddig Németország 18%-os, Luxemburg 55%-os és Nagy-Britannia 12%-os széndioxid kibocsátás csökkentéssel büszkélkedhet. Bár igaz, hogy Nagy-Britannia ezt azzal érte el, hogy az elektromosság előállításánál átállt az addigi szénről gázfűtésű technikára. 16

17 Por A por összetételét tekintve ásványokból, mész- és hamurészecskékből valamint koromból áll. A közlekedést tekintve elsősorban a belsőégésű motorok, azon belül is a dízelmotor az, mely égéstermékként többek között kormot bocsát ki. A por általában leülepszik és a talajon fejti ki káros hatását. A talajra illetve talajba kerülve megváltoztatja a talaj ph- értékét, így a környezetünkben lévő növények élettani működésénél zavarokat okozhat. A por a növények esetében fényt von el, és mivel megtelepszik a növényen, ezért a gázcserefolyamatokat is korlátozza. Emellett a por mechanikai sérülést is okoz. Nincs ez másként az emberi szervezettel sem. A közlekedési eszközök, még ha maguk nem is bocsátanak ki szilárd részecskéket, akkor is a menet közben felkavarják a port, mely a levegőbe kerül, majd újból leülepszik. Sajnos a nagyobb porrészecskék leülepednek az ember orrában, torkában, így irritációt okozván, de a finomabb szemcsenagyságú részecskék eljutnak a légcsőn keresztül a tüdőbe, ahol akár súlyosabb betegségeket is kiválthatnak. Például az azbesztpor rosszindulatú daganatot okozhat. Kutatások megállapították, hogy az úttól 20 m-re fekvő területek por általi terhelése csekély. De sajnos a forgalom növekedésével ez az érték megváltozik, és egyre távolabb jut el a por az utaktól. Természetesen a por kibocsátásáért elsősorban az ipar felelős, de az egyre gyarapodó közlekedési forgalom által okozott terhelést sem szabad figyelmen kívül hagyni. Egyes iparvidékeken az ülepedő por elérheti az akár 50 g/m2 havi szintű lerakódást. Viszonyításképpen egy nagyvárosban ez az érték g körül van négyzetméterenként, ezért fontos, hogy intézkedések szülessenek a közlekedés által okozott por csökkentésére. (Odzuck: 1987) 17

18 3.3. A közlekedés okozta zajszennyezés A zajszennyezés vizsgálata előtt érdemes tisztázni, hogy mi a különbség a hang és a zaj között illetve hogyan függ össze a két fogalom. Hang: mechanikai hullám, egy folytonos, rugalmas közegben továbbterjedő zavarási állapot ( Zaj: az élő környezetet illetve az embert zavaró hangkibocsátás, mely - lokális probléma - elsősorban a közlekedésnek köszönhető - zajkibocsátás egyedenként csökken - zajkibocsátás összességében nő - nagyvárosi zaj:10 emberenként 1 db-el növekszik A hangerőt db-ben mérjük. A következő táblázat nagyjából összefoglalja, hogy a különböző élettereken milyen erősségű hanghatással találkozhatunk. Hely Erdőben Tanterem Főútvonal Disco 1.sz. Táblázat Hangerősség 20 db db db db Helyszíni hangerősség Dr. Zobory István előadása BME A legnagyobb hanghatással a mindennapok során, legkönnyebben discokban, koncerteken találkozhatunk, ahol hangerősítést használnak. Ezeken a helyeken a modern technikának köszönhetően db erejű hanghatást tudnak elérni. Az 18

19 egyetlen probléma ezzel a hangerővel, hogy 120 db feletti hangerő maradandó halláskárosodáshoz vezet. Mivel a közlekedési eszközök túlnyomó többsége belsőégésű motorok segítségével működik, így üzemeltetésük zajjal jár, de a motorhangon túl egyéb tényezők is zajforrásként működnek. Sajnos a forgó, mozgó szerkezeti egységek nem lehetnek hangtalanok. Csupán a járművek homlokfelületének a légellenállása is nagy hanghatással jár, de a közúti közlekedési eszközök gumiköpenyének az úttal való érintkezése a sebesség növelésével egyre hangosabbá válik. Ez ugyanúgy érvényes a vasúti szerelvények és a sínpárok kapcsolatára is. Bár a legnagyobb zajterhelést egyértelműen a közúti közlekedés okozza. Ezen zajforrások károsan befolyásolják a környezetünket és az élővilágot. Biológusok megfigyelték, hogy a nagy zajnak kitett területekről bizonyos állatfajok eltűntek, más élőhelyet kerestek maguknak. Sajnos a zajhatások az emberi szervezetre is, ugyan úgy mint az állatok esetében, káros hatással vannak. A legnagyobb zajterhelés a nagyvárosok, a nagyvárosokba vezető utak illetve az autópályák és nagy forgalmú utak melletti területeket sújtja. Az éjjeli zajhatás megváltoztatja az alvás minőségét és időtartamát, mely kihat az egészség állapotára is. Az emberi fül felépítéséből következik, hogy a mélyebb hangokat kevésbé halljuk. A mély hangok szervezetünk működésével vannak kapcsolatban, mint például az emésztés, szívdobogás, ezért ezen hangok leszabályozzák a hallást. A nagyon magas hangok frekvenciáját viszont a dobhártyánk nem tudja felvenni, nem képes úgy rezegni. Fülünk az Hz frekvenciatartományban lévő hangokra koncentrál, itt hallunk a legjobban. Hallásunk a Hz tartományban működik. A különböző frekvenciatartományok a következők szerint alakulnak: 0-20 Hz: Infra: közlekedés okozta zajhatások. Hidak, teherautók stb. Az emberi agy 6 8 Hz rezgéssel rendelkezik, így ebben a tartományban az emberi szervezetre vérnyomás emelkedésével, fejfájással, fáradsággal érhálózat szűkülésével illetve pupillatágulással hat. 19

20 Hz Csak a fülre hat. Fülünk a nagy intenzitású, hosszú ideig tartó zajhatásokhoz hozzászokik, és megemeli a hallásküszöböt. Így lehet például elviselni a discokban a nagy hangerőt. Viszont nagy hangerőnél átmeneti halláskárosodás alakulhat ki, mely idővel maradandó károsodáshoz vezet. Ultrahang: kis intenzitásnál nincs káros hatása nagy intenzitásnál felületi melegedést okoz. (Zobory:2006) Orvosi statisztikák kimutatták, hogy a zajosabb helyeken élő emberek között többen szorulnak pszichoterápiás kezelésre, illetve sűrűbben szednek nyugtatókat, altatókat, mint akik nyugodtabb környéken laknak. Szintén statisztikai adat, hogy a zajos környéken élők között sűrűbben fordul elő szív- és érrendszeri megbetegedés, valamint a zajos környéken élő gyerekek gyengébb eredményt produkálnak az iskolában, mert tanulás közben nehezen tudnak koncentrálni a tananyagra. Ez azt jelenti, hogy a zajhatásokat két csoportra oszthatjuk: 1. hallószervekre gyakorolt hatás 2. nem a hallószervre kifejtett hatás: a. pszichikai: 50 db felett már romlik az egyén feladatmegoldó képessége b. vegetatív: 65 db felett agresszivitás, magatartásváltozás, reakcióidő változás mutatható ki c. infrahangok esetében emésztési és keringési zavarok léphetnek fel 2.sz. Táblázat Zaj erőssége Zajhatás 40 db felett Zavaróan hat 40-50dB Emberek többségét zavarja db Általános felháborodás 65 db felett Egészségkárosító A zaj emberre való hatása (Health Statistics 2003 p:138) 20

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről 10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,

Részletesebben

A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban

A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban A MICHELIN Csoport A kezdetek 1889: Michelin cég alapítása 1891: leszerelhető kerékpár abroncs 1895: először szerel a Michelin levegővel fújt gumiabroncsot

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

AZ ÁRU ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

AZ ÁRU ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA AZ ÁRU ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA Csűrök Tibor 1. AZ ÁRU ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ESZKÖZEI, FAJLAGOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSUK, SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁSUK 2. A HAJTÓANYAG FELHASZNÁLÁS ÉS SZENNYEZŐANYAG

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Néhány hasznos információ egyéni utazók részére

Néhány hasznos információ egyéni utazók részére Néhány hasznos információ egyéni utazók részére Ausztria Országúton, lakott területen kívül 100 km/h Éjjel (22-05 óra között) az A10, az A13 és az A14 autópályán azonban csak max. 110 km/h Vannak továbbá

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

A zajszennyezéssel kapcsolatos fizetési hajlandóság meghatározása kérdőíves felmérés segítségével

A zajszennyezéssel kapcsolatos fizetési hajlandóság meghatározása kérdőíves felmérés segítségével A zajszennyezéssel kapcsolatos fizetési hajlandóság meghatározása kérdőíves felmérés segítségével 1. Bevezetés A zaj meghatározza az emberek közérzetét és az életminőséget, olyan környezetszennyezés, amelynek

Részletesebben

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok dr Sárosi György Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

A sok jelzőtábla zavaró. Dr. Debreczeni Gábor előadása

A sok jelzőtábla zavaró. Dr. Debreczeni Gábor előadása A sok jelzőtábla zavaró A jelzőtáblák mérete 4/2001. (I.31.) KöVim rendelet A jellemző méret 450 mm 600 mm 750 mm 900 mm 1000 mm A közlekedő személy segítése A pálya legyen egyszerű, egységes, akadálymentes,

Részletesebben

AZ EURÓPAI ZAJVÉDELMI SZABÁLYOZÁS

AZ EURÓPAI ZAJVÉDELMI SZABÁLYOZÁS AZ EURÓPAI ZAJVÉDELMI SZABÁLYOZÁS A KONFERENCIA AKTUALITÁSA, CÉLKITŰZÉS Lukács András zajreferens Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. AZ EURÓPAI UNIÓ ZAJVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA MILYEN INTÉZKEDÉSEK TÖRTÉNTEK

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus  címe:... Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai

Részletesebben

HajózásVilág konferencia

HajózásVilág konferencia HajózásVilág konferencia Vasúti és folyami árufuvarozás: együttműködési lehetőség vagy konkurenciaharc? Vernes András ügyvezető igazgató Budapest, 2017. 03. 30. 1 Fejlesztéspolitikai célkitűzések Cél:

Részletesebben

A tehergépkocsik környezeti költségei az Európai Unióban

A tehergépkocsik környezeti költségei az Európai Unióban A tehergépkocsik környezeti költségei az Európai Unióban A tehergépkocsik üzemeltetői az Európai Unióban mintegy 50 milliárd eurót kitevő adót és díjat fizetnek évente járműveik után. Ez az összeg gyakorlatilag

Részletesebben

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége

Részletesebben

HOGYAN LEHET A LEGPONTOSABBAN MEGÁLLAPÍTANI EGY JÁRMŰ ÜZEMANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK CSÖKKENÉSÉT?

HOGYAN LEHET A LEGPONTOSABBAN MEGÁLLAPÍTANI EGY JÁRMŰ ÜZEMANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK CSÖKKENÉSÉT? HOGYAN LEHET A LEGPONTOSABBAN MEGÁLLAPÍTANI EGY JÁRMŰ ÜZEMANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK CSÖKKENÉSÉT? Ha valamilyen szerkezet, mint a Supertech is, üzemanyag-fogyasztásra gyakorolt hatását akarjuk vizsgálni, akkor

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 3. előadás. Fenntartható fejlődés Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 3. előadás. Fenntartható fejlődés Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Környezetgazdálkodás 3. előadás Fenntartható fejlődés Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Fenntartható fejlődés környezetvédelem Környezeti probléma+ gazdasági probléma+ szociális probléma

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

6. előadás: Áruszállítás menedzsmentje

6. előadás: Áruszállítás menedzsmentje 6. előadás: Áruszállítás menedzsmentje A közlekedés személyek és tárgyak helyváltoztatása technikai eszközök, berendezések térbeli, földrajzi távolságok leküzdése Földrajzi elhelyezkedés alapján Szlovákia

Részletesebben

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE MI AZ AUTÓK LÉNYEGE? Rövid szabályozott robbanások sorozatán eljutni A -ból B -be. MI IS KELL EHHEZ? MOTOR melyben a robbanások erejéből adódó alternáló mozgást először

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010.

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010. Közlekedés az EU-ban Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2010. A Közlekedés Jogosítvány Az EU bármely tagállamában megszerzett jogosítvány az egész Európai Unión belül érvényes. Az Európai

Részletesebben

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb

Részletesebben

Megépült a Bogáncs utcai naperőmű

Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a szélenergia felhasználásából nyerhetünk. Magyarország energiafelhasználása

Részletesebben

Közlekedés csoportosítása

Közlekedés csoportosítása Közlekedés csoportosítása 1. Tömegszerűség szempontból való csoportosítás: - Közösségi közlekedés - Saját járművekkel megvalósuló közlekedés 2. Jogi szempontból való csoportosítás - Közhasználatú járművekkel

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA GLOBALIZÁCIÓ GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket

Részletesebben

BETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás

BETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás BETON A fenntartható építés alapja Hatékony energiagazdálkodás 1 / Hogyan segít a beton a hatékony energiagazdálkodásban? A fenntartható fejlődés eszméjének fontosságával a társadalom felelősen gondolkodó

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Hagyományos és modern energiaforrások

Hagyományos és modern energiaforrások Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk

Részletesebben

A környezetbarát autózás 10 pontja

A környezetbarát autózás 10 pontja A Környezetbarát autózás kampány célja, hogy csökkentse az autók környezetre gyakorolt káros hatását, valamint segítsen a járművezetőknek abban, hogy környezetvédő fejjel gondolkodjanak. A környezetbarát

Részletesebben

A közlekedés funkciója a turizmusban

A közlekedés funkciója a turizmusban A közlekedés funkciója a turizmusban 2018. 10. 25.. A közlekedés helye a turizmus rendszerében A turizmus alapvető eleme a helyváltoztatás, vagyis az utazás. minden olyan utazást az idegenforgalom részének

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja A TANÁCS 93/93/EGK IRÁNYELVE. (1993. október 29.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok tömegéről és méreteiről

Az Európai Unió Hivatalos Lapja A TANÁCS 93/93/EGK IRÁNYELVE. (1993. október 29.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok tömegéről és méreteiről 194 07/2. kötet 31993L0093 L 311/76 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA 1993.12.14. A TANÁCS 93/93/EGK IRÁNYELVE (1993. október 29.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok tömegéről és méreteiről

Részletesebben

A biomassza rövid története:

A biomassza rövid története: A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian

Részletesebben

AZ UD RENDSZER EMISSZIÓS KATEGÓRIÁINAK FELÜLVIZSGÁLTATA ÉS A JAVASOLT VÁLTOZÁS DÍJBEVÉTELI HATÁSAI

AZ UD RENDSZER EMISSZIÓS KATEGÓRIÁINAK FELÜLVIZSGÁLTATA ÉS A JAVASOLT VÁLTOZÁS DÍJBEVÉTELI HATÁSAI AZ UD RENDSZER EMISSZIÓS KATEGÓRIÁINAK FELÜLVIZSGÁLTATA ÉS A JAVASOLT VÁLTOZÁS DÍJBEVÉTELI HATÁSAI ELŐZMÉNYEK Az UD rendszer bevezetésekor a rendelkezésünkre álló hazai járműadatok alapján az alábbi emissziós

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0156/37. Módosítás. Giancarlo Scottà az ENF képviselőcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0156/37. Módosítás. Giancarlo Scottà az ENF képviselőcsoport nevében 11.3.2019 B8-0156/37 37 E a preambulumbekezdés (új) E a. mivel az EU éghajlatra vonatkozó szakpolitikái éveken keresztül pénzügyileg támogatták és ösztönözték a NO x, SO x és PM x kibocsátása szempontjából

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma Készítette: Tóth Lajos Bálint Hallgató - BME Regionális- és

Részletesebben

Az infrastruktúra alapjai 9. előadás. Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben V.: vízi, csővezetékes és kombinált szállítás

Az infrastruktúra alapjai 9. előadás. Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben V.: vízi, csővezetékes és kombinált szállítás Az infrastruktúra alapjai 9. előadás Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben V.: vízi, csővezetékes és kombinált szállítás A vízi közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban

Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Zilahy Gyula Tisztább Termelés Magyarországi Központja Budapest, Hungary http://hcpc.bke.hu Lépések a kibocsátások csökkentésének az irányába 1. Csővégi

Részletesebben

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. Munkaszervezés A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. A szervezés fogalma.. A szervezés szó

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA. A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény

ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA. A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény Parking Kft. Előadó: Devecz Miklós 2011. Július 6. BEVEZETÉS Európai teherszállítási logisztika: a fenntartható mobilitás

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai

Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Budapest, 2013. november 26. A Kbt. 2013. július 1-jei változásai nyomán felmerült egyes jogértelmezési kérdések konferencia Varga Katalin, Energiaklub

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

műszaki habok Kizárólagos magyarországi forgalmazó:

műszaki habok Kizárólagos magyarországi forgalmazó: Hanno -Protecto műszaki habok Protecto Kizárólagos magyarországi forgalmazó: TechFoam Hungary Kft. H-1183 Budapest, Felsőcsatári út 15. Tel: + 36 1 296 08 02 Fax: + 36 1 296 0803 e-mail: info@techfoam.hu

Részletesebben

BERALMAR TECNOLOGIC S.A.

BERALMAR TECNOLOGIC S.A. BERALMAR TECNOLOGIC S.A. A PETROL-KOKSZ HASZNÁLTÁNAK ELTERJEDÉSE FŐ ÜZEMANYAGKÉNT KÖZÉP-EURÓPÁBAN ÉS A BALKÁN TÉRSÉGBEN Balatonvilágos, 2013. október 10. A VÁLLALAT A BERALMAR berendezéseket tervez, gyárt

Részletesebben

SZKA_207_22. A lázas Föld. Sikolyok az üvegházból

SZKA_207_22. A lázas Föld. Sikolyok az üvegházból SZKA_207_22 A lázas Föld Sikolyok az üvegházból diákmelléklet A lázas Föld 7. évfolyam 219 22/1A HÁTTÉRANYAGOK A klímaváltozás témájának feldolgozásához A kiotói megállapodás Az iparosodott országok 1997-ben

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Téli közlekedésre vonatkozó szabályok Európában

Téli közlekedésre vonatkozó szabályok Európában Téli közlekedésre vonatkozó szabályok Európában Évről évre gyorsabban köszönt be a tél, és ilyenkor az ember felteszi a kérdést, hogy az európai országokban milyen előírások vonatkoznak a téli gumiabroncsra,

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:

Részletesebben

A magyar közúti árufuvarozás helyzete, kihívásai. Budapest, október 4. Kovács Kornél osztályvezető

A magyar közúti árufuvarozás helyzete, kihívásai. Budapest, október 4. Kovács Kornél osztályvezető A magyar közúti árufuvarozás helyzete, kihívásai Budapest, 2017. október 4. Kovács Kornél osztályvezető 1 Magyarország közúti áruszállítási teljesítményének és volumenének alakulása 2001-2016 45000 40000

Részletesebben

ZA4983 Flash Eurobarometer 256 (Europeans attitudes towards the issue of sustainable consumption and production)

ZA4983 Flash Eurobarometer 256 (Europeans attitudes towards the issue of sustainable consumption and production) ZA4983 Flash Eurobarometer 256 (Europeans attitudes towards the issue of sustainable consumption and production) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 256 SUSTAINABLE CONSUMPTION & PRODUCTION Q1.

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Kombinált áruszállítás. Készítette: Szűcs Tamás

Kombinált áruszállítás. Készítette: Szűcs Tamás Kombinált áruszállítás Készítette: Szűcs Tamás 2019 A kombinált áruszállítás elterjedése Az elmúlt évtizedekben a közúti szállítást (gyors és rugalmas szolgáltatása következtében) nagy távolságoknál is

Részletesebben

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018 GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései

A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései Dr. Kovács Imre Az Igazgatóság elnöke, CEO Zrt. A magyarországi szállítási piac stagnál 2008 = 100% 103,2% 104,9% 100% 100,0% 93,9% 94,5% 95,3% 94,2% 97,9%

Részletesebben

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%.

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%. 5. ELŐADÁS ÁRUSZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Áruszállítási módok: Közúti áruszállítás, Vasúti áruszállítás, Vízi áruszállítás, Légi áruszállítás, Csővezetékes áruszállítás, Kombinált áruszállítás.

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

A környezeti zaj értékelése és kezelése az EU-ban

A környezeti zaj értékelése és kezelése az EU-ban A környezeti zaj értékelése és kezelése az EU-ban 2016. 05. 25. Berndt Mihály Herman Ottó Intézet Az EU zajpolitikája 2016. 05. 25. 2016. 05. 25. A 49/2002 EU direktíva Mi vezetett az irányelv megjelenéséhez?

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Zajcsökkentés az építőiparban

Zajcsökkentés az építőiparban ERGONÓMIA 5.2 Zajcsökkentés az építőiparban Tárgyszavak: zajvédelem; zajterhelés; építőipar; szabályozás. A túlzott munkahelyi zajterhelés visszafordíthatatlan halláskárosodást vagy munkabaleseteket okozhat,

Részletesebben

A közúti közlekedésből származó légszennyezés csökkentése

A közúti közlekedésből származó légszennyezés csökkentése A közlekedés légszennyezése Jogi eljárások lehetőségei a jobb levegőminőség és az éghajlatvédelem érdekében Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 18. november 26. A közúti közlekedésből származó légszennyezés

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK Közlekedési alapismeretek középszint 061 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. május 5. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Éves energetikai szakreferensi jelentés év Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

LENGÉSCSILLAPÍTÓK A CITROËN TANÁCSAI SEGÍTENEK A KARBANTARTÁSBAN

LENGÉSCSILLAPÍTÓK A CITROËN TANÁCSAI SEGÍTENEK A KARBANTARTÁSBAN LENGÉSCSILLAPÍTÓK A CITROËN TANÁCSAI SEGÍTENEK A KARBANTARTÁSBAN MI A LENGÉSCSILLAPÍTÓK SZEREPE? A lengéscsillapítók biztosítják a kerekek megfelelő tapadását, bármilyen hepehupás is az út, amin haladunk.

Részletesebben