Tari Lujza magyar népzene szócikke a Magyar Nagylexikonban (Bp )

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tari Lujza magyar népzene szócikke a Magyar Nagylexikonban (Bp. 2001-2002)"

Átírás

1 Tari Lujza magyar népzene szócikke a Magyar Nagylexikonban (Bp ) magyar népzene: népzene J.G. Herder Volkslied = népdal kifejezésének mintájára, mely mint általában az alaprétegek zenéje, írásbeliség nélkül, a szóbeliség útján terjed. A & fő jellemvonása, hogy egyszólamú (monodikus), túlnyomórészt vokális. (Többszólamúság a vokális zenében egyes határon túli észak-keleti falvakban jelentkezik, mint legújabbkori szláv hatás pl. Magyarbőd SK, illetve izolált jelenség, műzenei háttérrel pl. Szászcsávás RO). A népzene természetes formájában ma már leginkább csak az északi népzenei dialektusterületen (főleg a Palócvidéken) valamint Erdélyben él, de a faluközösségek emlékezetében még sokfelé élő hagyomány feltámasztására is van példa. A vokális népzenét a szomszéd népek zenéjétől főleg uralkodó műfaja, a 4 soros strófás dal különbözteti meg, mely gyakran izometrikus (azon belül egyenlő szótagszámú), pentaton fordulatokat tartalmaz, parlando rubato és alkalmazkodó tempo giusto ritmus kíséri. A magyarság népzenéje keletről hozott alapokon nyugszik, amit a rokon népekkel közös dallamkincs, kvintváltó ereszkedő szerkezettel társuló ötfokúság, frazeológia és ritmusazonosság igazol. A honfoglalást követően Nyugat-Európa zenéje is hatott a & -re, melynek nyomai gregorián és más egyházi valamint világi középkori dallamátvételekben, a régibb és újabb műzenéből kölcsönzött (pl. reneszánsz és barokk műzenei) elemekben, a 18. századi dúr-moll dallamosság elterjedésében és szomszédnépi hatásokban nevezhetők meg. A magyar népzene is a legkorábbi időktől folyamatosan gazdagította Európa nép- és műzenéjét máig ható érvénnyel legintenzívebben a században (a verbunkos, csárdás, a cigánybanda mint hangszeregyüttes-forma és az új magyar népdalstílus átvétele, illetve elterjedése a szomszéd népek körében). Történelmi körülményeink folytán a különböző társadalmi rétegeknek a középkorban még meglehetősen egységes zenéjét a török hódoltságot és főleg a Rákóczi-szabadságharc bukását követően már egyre inkább csak a parasztság vitte tovább. Ilymódon a &-ben a nemzeti zenei hagyomány szerves folytonossága őrződött meg. Ezért nevezhette a magyar népzenét Bartók Béla a parasztság, Kodály Zoltán pedig a mélyebb népréteg zenéjének, ezért tűzhették maguk elé életre szóló programként a paraszt- v. falusi zene azaz a magyarság közös zenei múltjának feltárását. A & megismerésének igénye Európa Mo.-n is a 18. sz. végén, a felvilágosodás (főleg Herder) eszméinek hatására indult meg Révai Miklós 1782-es, népdalok gyűjtésére szóló felhívása, majd Sándor István és Kultsár István megismételt felhívása nyomán. A kor írói, költői pártfogolták a népdalgyűjtés gondolatát, meglátva a pórnép dalainak értékeit. Ez a népdalgyűjtés 1. korszaka, melyet a Magyar Tudós Társaság gyűjtési akciói ( , 1849-ig), majd az ill. az 1895-ig tartó időszak követ. A 19. század elején és lényegében az egész század folyamán tisztázatlan maradt a népdal fogalma. A népdal régit, népit, magyarost, általánosan elterjedtet jelentett, sőt a népies mintára alkotott népdalszerű műköltészeti alkotásokat is. (Azokhoz gyakran a költők pl. Verseghy F., Csokonai V. M., Kisfaludy S. írtak v. illesztettek dallamokat, az 1840-es évek közepétől pedig a legjobb költők pl. Petőfi népszerű verseit használták a népies stílusú műdalokhoz). A 19. sz. folyamán lényegében folyamatosan cél volt összegyűjteni és egyetemes gyűjteményben kiadni a közös kincset jelentő eredeti, nemzeti dalokat. A parasztságtól azonban, amely leginkább megőrizte a népdalkincset, közvetlenül nem igyekeztek népdalokat gyűjteni. Nem hozott lényeges változást a 2. korszak (az ún. akadémiai gyűjtések) sem, noha az akadémián már 1833-ban határoztak a népdalok kottás kiadásáról ig több kéziratos kottás gyűjtemény érkezett az akadémiára, a kiadást előkészítő Erdélyi Jánosnak anyagi fedezet híján azonban csak három kötet szövegválogatást állt módjában kiadni. (Népdalok és Mondák I-III ). A szabadságharc bukása nagymértékben visszavetette a zenetudomány

2 fejlődését, a népzene felfedezésére is csak fél évszázad később került sor után megszaporodtak a kottában kiadott "népdal"-nak nevezett, de valójában népies műdalokat tartalmazó ének-zongorakíséretes gyűjtemények.(füredi M.-Bognár I , Mátray G , 1854., 1858., Bartalus I. 1860). Bartalus István 1873-ban kezdte meg a Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjteménye c. hét kötetből álló zongorakíséretes sorozata kiadását, melynek alapgondolata a népdalfeldolgozás volt. (A sorozat utolsó 3 utolsó kötete ban jelent meg; ekkor indult Vikár Béla fonogoráffal népdalokat gyűjteni.) Vikár 1896-ban Európában elsőként használta népzenegyűjtés céljából intézményes háttérrel a fonográfot (kb dallamot gyűjtött a magyar nyelvterületnek lényegében minden pontján, főleg a peremvidékeken haladva a Néprajzi Múzeum elődjének megbízásából) ben Sebestyén Gyula az ősi elemeket őrző regölés népszokás dallamait vette fonográfra. Az erdélyi Seprődi János közt gyűjtötte össze a székelyföldi Kibéd zenei hagyományait, 1908-tól fonográffal. Seprődi elsőként figyelt fel a magyar népdalok parlando rubato előadására, s felhívta a figyelmet arra, hogy a nép legalsóbb osztályának, a parasztságnak zenéjén belül hangszeres tánczenéjét valamint a falusi cigányok zenéjét is össze kell gyűjteni. A modern népzenetudomány megteremtése Kodály Zoltán és Bartók Béla érdeme, aki eredeti szándéka szerint a magyar műzene magyarrá tétele céljából indult falura népzenét gyűjteni. Az ismeretlen magyar parasztzenétől remélték a századforduló idején már erősen német irányultságú magyar műzene felfrissítését ben megkezdett gyűjtéseik eredményeként jelentették meg első közös (zeneszerzői) kiadványukat (Magyar népdalok, 1906), s megkezdték feltárásaik eredményének tudományos publikálását is (Kodály 1905-től, Bartók 1908-tól). Vikár gyűjtéseinek helyszíneit is tekintetbe véve főleg két peremterület felől közeledtek az ország belseje felé: az egyik a Székelyföld (kezdetben Bartók, majd mindketten), a másik a Csallóköz illetve a Zoborvidék (kezdetben Kodály, később Bartók is dolgozott a Csallóközben). Mindkét terület, valamint az alföldi és egyéb gyűjtések jelentős eredményeket hoztak. Igazolták, hogy a parasztság szájhagyományos kultúrája sokkal mélyebben gyökerezik annál a zenénél, amely a 18. század végétől a 19. század folyamán uralkodott, s amely a 19. sz. végére a magyar nótában csúcsosodott ki. Hatalmas lendülettel végzett feltáró, lejegyző és dallamrendszerező munkájuk eredményeként rövid idő alatt már 8000 rendszerbe foglalt dallam alapján mondhattak véleményt a magyar népzene egészéről, egyes stílusairól, földrajzi-területi-etnikai vonásaikról, s alakíthatták ki elképzelésüket a népdalok közlésmódját illetően. Tervezetüket 1913-ban tárták a Magyar Tudományos Akadémia elé. Kutatási programjukban a zenetörténeti emlékekkel való összehasonlítás, valamint a szomszéd- és rokonnépek, a kisebbségek zenéjének feltárása és bemutatása kezdettől szerepelt (A szomszédnépi gyűjtések közül Bartók már 1913-ban megjelentette egyik román népzenei gyűjtését.) Nagy munkát fektettek a parasztság hangszeres népzenéjének feltárásába is. Kiemelkedő jelentőségő Bartók Ipoly menti duda és kanásztülök gyűjtése, a Körösök melléki és Nyárád menti gyűjtése (főleg furulya anyag), Kodály Nyitra és Gömör megyei valamint bukovinai gyűjtése. Első feladatnak azonban az emberi hangon megszólaltatott népdalok elméleti tisztázását tekintették. Népzenegyűjtői munkájukhoz időközben csatlakozott 1910-ben a fiatal Lajtha László, aki 1911-ben többek közt a gyimesi csángók zenéjének feltárását kezdte meg, 1911-ben Molnár Antal gyergyói, valamint Ipoly menti, 1912-ben Balabán Imre Kolozs megyei gyűjtésekkel. Az I. világháború kitörésének évében, 1914 áprilisában és májusában került sor a történelmi Magyarország területén végzett utolsó gyűjtőútjukra Erdélyben (Nyárád mente Bartók) illetve Bukovinában és a Felvidéken (Kodály). A háború alatt a katonák körében engedéllyel folytathatták a gyűjtést. (Kodály pl. Kassán, Szabolcs és Zemplén megyében állomásozó katonáktól gyűjtött, ben pedig elvégezte Nagyszalonta népzenéjének feltárását) as tervezetük azonban nem valósulhatott meg.

3 1921-ben így egy reprezentatív válogatást jelentettek meg (Erdélyi Magyarság. Népdalok) a régi székely népdalok legjavából. Könyvük az első tudományos alapokon álló magyar népdalgyűjtemény. Kiadványuknak az I. világháborút követően nemcsak tudományos értéke, hanem politikai üzenete is volt. (Az elszakított területeken ezután több évtizedre szinte teljesen megakadt az épp csak megindult, de máris igen fontos eredményeket felmutató ígéretes népzenei gyűjtőmunka.) Az 1930-as évektől több kutató csatlakozott munkájukhoz, főleg tanítványaik. Bartók 1936-ban megjelent négy mintalemeze után egy nagyarányú felmérést követően 1937-ben útjára indult a kutatásra és ismeretterjesztésre egyaránt alkalmas Pátria hanglemezsorozat is. E nagyszabású munkát a II. világháború megakasztotta, s komolyabb kutatásra csak azt követően nyílt lehetőség, hogy intézményes keretek közé került a magyar népzenekutatás (lásd a Magyar Népzene Tára sorozatot). Bartók és Kodály lényegében már az I. világháborúig összegyűjtötte a magyar népzene legjellemzőbb típusait. Az összegyűjtött népdalok alapján a következő vokális zenei csoportok körvonalazódtak: 1. kötetlen szerkezetű dallamok [a) ütempáros szerkezetűek, pl. a gyermekdalok a szokásdalok közül a refrénes regösének (a sorok végén az alaphangról jellegzetesen felugró kvinttel), b) siratók és egyéb recitatívok], 2. kötött szerkezetű dallamok, A) Régi stílus [1. négy soros, ereszkedő szerkezetű, izometrikus ötfokú (pentaton) dallamok, 2. egyéb ereszkedő szerkezetűek] B) Új stílus [1. a régi anyagból kialakult szorosabban vett magyar anyag, 2. műdalból, idegenből átvett, új stílussá átformált dallamok] C) Vegyes osztály, benne a régies népi réteggel pl. a nagytömegű szokásdalokkal, a régi műzene emlékeivel és az európai átvételekkel, szomszéd népektől átvett dallamokkal. (Bartók eleinte csak a 4 soros izometrikus és 6 12 szótagszám közt mozgó dallamokat sorolta a régi stílusba, s ide került sok olyan népdal, amely akkor még nem volt kellő számú változattal képviselve.) A dallamanyag osztályaira ma is szokás Bartók fentebbi kategóriáit alkalmazni, megjegyzendő azonban, hogy ma már nem az 1924-es beosztás az irányadó, mivel Bartók közt átdolgozta saját rendjét (az átdolgozás főleg a C osztályt érintette). Bartók eredményeit első formában 1924-ben publikálta (A magyar népdal), melyben a magyar népzenei dialektusterületeket is felállította: I. Dunántúl (beleértve ma Burgenlandot, Szlovénia és Jugoszlávia magyarlakta részeit), II. az északi peremterület (beleértve ma a Szlovákiába ill. Ukrajnába eső részeket), III. Alföld (ma Horvátországhoz ill. Szerbiához és részben Romániához tartozó területekkel), IV. Erdély (ma Románia). Az V. dialektusterületet, Moldvát, Domokos Pál Péter első feltárásait követően 1930-tól sorolták a népzenei dialektusokhoz. A régi stílusrétegek: Sajátosan magyar vonásaik mellett a tágabb és egyben a legarchaikusabb eurázsiai rétegbe tartoznak a kötetlen szerkezetű, kis ambitusú (bichord hexachord) ütempáros népszokásdallamok és a velük rokon gyermekdalok, valamint a kötetlen szerkezetű, improvizált, recitatív diatonikus siratók továbbá a belőle kifejlődött 4 soros strófikus dallamokból álló diatonikus sirató-dallamstílus (noha ez utóbbi egyes altípusainál igazolható a későbbi fejlődés pl. a 16. sz.-i históriás ének hatása, avagy a későbbi hangszeres zenei leágazás, a téma részletekbe menő legújabb feltárását Dobszay László végezte el). A közös eurázsiai ősréteget képviseli a strófikus, recitatív ötfokú (pentaton) pszalmodizáló dallamstílus, a kis ambitusú, négy-ötfokú dallamanyag, a nagyívű ötfokú, ereszkedő szerkezetű dallamanyag. Szorosan vett ugor eredetre vall az ötfokúsággal (főleg lá pentatóniával) és ereszkedő dallamszerkezettel társuló kvintváltás, mely Kodály vizsgálódásai eredményeként már a kutatás első fázisában egyezéseket mutatott a rokonnépek (főleg a cseremiszek) zenéjével. Nyomában több kutató mutatta ki a rokon népek zenéjével való egyezéseket (Vargyas Lajos, Olsvai Imre, Vikár László, az erdélyi Jagamas János az obiugor népek zenéjének feltárásán Lázár Katalin dolgozik). A kvintváltás erősebben együtt jár a kötött ritmusú népdalokkal, mint a parlando rubato előadásúakkal. Az ún. merev

4 kvintváltó típusú dallamok esetében a feszes giusto ritmus egy dallammagból építkező pentatóniával és kvintváltó szerkezettel, esetenként kanásztánc ritmussal társul. A pentatónia és a kanásztáncritmus összefonódására, a terc és a szeptim ingadozására (különösen a Dunántúlon) már Bartók 1907-es Tolna megyei gyűjtése felhívta a figyelmet. Az ilyen szerkezetek a legújabb szomszédnépi kutatások alapján a rokonnépek zenéjének újabb stílusát képviselik, szemben a 2-3 hangos motívumismétléses ill. ütempáros szerkezető szokásdalokkal (Vikár László). Eredet szempontjából nyugatról kerültek hozzánk egyes dúr ereszkedő (sokszor kis ambitusban mozgó), továbbá egyes modális hangsorú dallamtípusok. Más típusoknak ritmusa mutatja a nyugati eredetet (több zoborvidéki ballada, lakodalmas és egyéb szokásdallam). Cseh-huszita, olasz, francia és német reneszánsz ill. német protestestáns hatású dallamok is megőrződtek a &-ben, részben összefonódva az epikus hagyománnyal és a 16. sz.-i históriás énekekkel, melyek feltárása nagyrészt Kodály és Szabolcsi Bence érdeme. Kodály 1935-ben először A Magyarság Néprajza számára foglalta össze a történeti, rokon- és szomszédnépi összefüggéseket is érintő tudnivalókat. (Ue ben A magyar népzene címmel jelent meg.) Több népének és lakodalmas középkori eredetű (pl. a hajnalkiáltás). A Szent Iván napi énekek, a Gergelyjárás, a betlehemes és pünkösdölő középkori- ill. annál régebbi kapcsolatait Rajeczky Benjamin mutatta ki, aki általában is számos gregorián- és népzenei kapcsolódást feltárt. A szomszéd népek közül a német zenének volt legkevesebb hatása a &-re (kivéve a bukovinai székelyeket, akik huzamosabban együtt éltek velük). Legtöbb a kapcsolat a cseh-morva, valamint a szlovák és román népzenével. Bartók és Kodály a régi stílus jellemvonásaként az ereszkedő dallamszerkezeten, pentatónián, alacsony szótagszámon, a parlando rubato előadáson kívül a gazdag ornamentikát is megjelölte. Tempóban nagyobb különbségek vannak az egyéni és közösségi használat szerint, a variálási hajlam viszont mindenhol jellemző. Új stílus: A parasztság a verbunkos zenéből és a népies műdalból kiszűrte mindazokat az elemeket, amelyek nem voltak idegenek tőle, s amit korábbi évszázadokból öröklött zenei elemekkel is ötvözni tudott. Közvetlenül a népies műdalból vette át pl. az ABBA formát, de a XVI. századi egyházi népénekekből már ismerte e szerkezetet, mely az új stílus egyik jellemző formaképletévé lett. Ez a visszatérő sorszerkezet (neve még: architektonikus szerkezet, közismert nevén kupolás szerkezet) az új népdalstílus legfeltűnőbb vonása: a 4 soros szerkezeten belül a dallam első és negyedik sora azonos, a két középső sor magasabban mozog, az A sor esetleg öt hanggal feljebb megismétlődik (AA 5 A 5v A). Legváltozatosabban formált a harmadik sor, ahol gyakran szótagszám-bővítés tapasztalható, sőt az ABCA szerkezetű daloknál a harmadik sor két szimmetrikus részre tagolása sem ritka. A 18. század többek közt a dúr-moll dallamosságot adta új elemként, mely az új stílusú népdalok hangsoraira volt döntő befolyással. Gyakori hangsor a mixolíd is. Hangsorok szempontjából azonban ennél jóval változatosabb a kép, hiszen a régi stílusból kifejlődött csoportok között már ekkor találunk más hat- hétfokú (nem dúr-moll) hangsorú dallamokat. Egyes népdalok pedig egyes sorukban, fordulatukban őrzik a régit, vagy pedig a stílus formálódásával pentatonizálódtak egyes eol hangsorú új stílusú népdalok. A ritmus és a tempó főleg a csárdás hatását tükrözi; a 4/4-es ütem jellegzetes záró ritmusképlete: e q. q vagy h h A régi stílus rövid soraival szemben az új stílus hosszú sorokból áll, tipikusan 11, de nem egyszer szótagszámú sorokkal. A 3-4. sor ismétlése az új stílusban jellemző. Szöveg szempontjából lényeges változás, hogy a versek nem annyira általános, örökérvényű emberi dolgok tömör megfogalmazásai, hanem gyakran a mindennapi élet apró eseményeiről szólnak, s annak kifejezéstárát használják. A régóta formálódó új stílus fejlett alakjának meglétére az es évek végéről már van adat. Felbukkanásakor főleg katonák énekelték, illetve kezdettől

5 általában a fiatalság dalkészlete volt, az idősebbek nem igen tudtak ilyen dalokat. A népművészet utolsó nagy önálló stílusalkotásának időszaka alatt kifejlődött új stílus máig ható erejű, s napjainkra a nyelvterület minden pontján általánosan elterjedt. A trianoni határok megvonásával a két vh. között a határokon túl részben megfelelő szakemberek híján sajnálatos módon szinte teljesen leállt a kutatás. A 2. világháborút követően Erdélyben a Kodály növendékeként végzett Jagamas J., majd tanítványai (Almási István, Kallós Zoltán, Szenik Ilona), a Felvidéken pedig Ág Tibor kezdett dolgozni, az anyaországgal kapcsolatot tartva. Népi hangszerek: Hangszer minden olyan eszköz, melynek az ilyen eszközzel (lat. instrumentum, ol. strumento ang. instrument, ném. Instrument) történő hangkeltés a célja. Népi hangszer minden olyan zenei eszköz, melyet a paraszti társadalomban házilag készítettek illetve mely eredeti gyári hangszerként lett a parasztság által is használt zenei eszközzé. A hangszerek apró, főleg külső jegyeitől eltekintve (pl. a fa anyaga, a hangszer díszítésmintája, színezéke, mérete) ősidők óta az emberiség közös kincsei. Mindamellett még formailag is jellemzők az egyes földrészek illetve országok hangszerfajtái, melyeken a történelmi korok díszítéstechnikái is rajta hagyták a nyomukat. Más földrészekhez hasonlóan az Európán belül meglehetősen egységes hangszerkészlet (instrumentárium) is azáltal válik sajátosan magyar (vagy más) népi hangszerré, hogy mit és hogyan játszanak rajta. Az európai hangszerfajták fő típusainak azonosságai ellenére vannak sajátosan magyar népi hangszerek ilyen pl. a 19. sz. végére létrehozott Schundatárogató (1896) és Schunda-cimbalom, valamint a gardon. A magyar nyelvterületen lényegében azonos hangszerkészleten belül mindazonáltal vannak jellegzetes táji különbségek. A Mahillon illetve C. Sachs-E. v. Hornbostelnek a hangkeltés módja szerinti hangszerrendszertana szerint magyar népi hangszerek a következők: 1) idiofonok: kolomp, csengő, láncosbot (botra szerelt lánc), kereplő, facimbalom, ostor mint zajkeltő eszközöknek legnagyobb szerepük régen a népszokásokban volt. Pl. a téli napforduló idején mint bajelhárító eszközök kapcsolódtak a szokásokhoz (pl. Dunántúl regölés, moldvai csángók hégetés, szilveszter éjjeli kongózás, durrogtatás), a szintén idiofon doromb dallamjátszó hangszer, mely a szigorúan szabályozott paraszti társadalomban a nők számára is engedélyezett volt. 2) membranofon: köcsögduda (cserép- vagy faedényre szerelt membrán), melyet régebben a téli napfordulóhoz kapcsolódó népszokásokban, ma pedig főleg citerazenekarok ritmuskísérő hangszereként alkalmaznak. A dobok hazai használata a 18. századig gazdag történeti adatok ellenére a néphagyományban igen korlátozott, számottevő szerepe inkább csak a Kárpátok peremén élő magyarság hangszeres zenéjében van (moldvai csángók és a Kárpátalja magyarsága), ahol alkalmazása a rutén, román, orosz környezet hatásával magyarázható, ill. az egész nyelvterületen használják a 20. sz. óta létező rezesbandákban, valamint az 1960-as évek óta alkalmazott legújabb népi hangszer-együttes formációkban (pl. hegedő-szintetizátor-dob) 3) chordofon: e hangszercsoport további alosztályai: hegedűfélék; a cigánybanda hangszerei tartoznak ide: prímhegedű, kontra (= hegedű kísérő szerepben), brácsa, nagybőgő esetleg gordonka. Közülük a hegedűnek van a legnagyobb múltja; Hegedűs név már a koraközépkori dokumentumokban található. Parasztzenészek a cigánybandáknak a falvakban általánossá válása után (19. sz. végétől, 20. sz. elejétől) is szívesen játszottak a hangszeren, sőt egy-egy ügyeskezű földműves a hangszer készítésére is vállalkozott. (Soha nem játszott azonban hegedűn egy, a duda- és furulyakészítésben jártas pásztor, mivel a hangszerek használata függött a társadalmi hovatartozástól is). Citerafélék: tambura (újabbkori délszláv hatás a nyelvterület déli sávjában, a délszláv népek zenéjében viszont magyar hatás a cigányzenekari mintára létrejött tamburazenekar), cimbalom (a Schunda József által által modernizált forma előtti alakja pedál és

6 lábak nélküli vékony acélhúrozatú asztali cimbalom), hárfa, citera (mindkettő Ausztriából terjedt el a 19. sz. második felében a Dunántúlon). A hárfa megmaradt dunántúli jellegzetességnek, a citera azonban mindenütt ismertté vált, s napjainkban a legnépszerűbb hangszerünk az 1960-as évek vége felétől egyre gyakoribb citerazenekari formában is. Sajátos chordofon hangszer az európai, de méreteiben, formájában színezetében speciálisan magyar tekerő (a 20. sz.-ban Szentes környékén kívül a Csepel szigeten maradt használatban) és a gardon (csellótest formájú, bottal ütött és ujjal csípett húros hangszer), mely egy földrajzi területhez (Gyimes és Felcsík) kötődik. 4) aerofon alcsoportjai: a) ajaksípok: furulyafélék 5-6 lyukú furulyák (5 lyukú az ún. "hosszi furugla", mely a 20. sz.-ban már csak dél-dunántúli jellegzetesség, ám a század elején Kodály még felvidéki használatáról is tudósít, a 6 lyukú a legáltalánosabb, bár a formai, előállítási különbségek vidékenként eltérőek voltak), okarina (többnyire külföldről szerezték be; a II. vh. előtt Mohács környékén a kubikosok körében nagy népszerűségnek örvendett) és egyéb cserépsípok, falevél illetve a műanyag "síp", mirlitonok b) nyelvsípok: nádsíp (mint ősklarinét, s mint az egyik legkönnyebben előállítható eszköz, sokáig használatban a legszegényebb rétegek körében, pl. a Dél-Alföldön), klarinét (a gyári klarinétot cigányzenészek a 19. sz. első felétől, parasztzenészek annak végétől használják, kezdetben főleg C-D-Esz hangolású változatait, a II. vh. óta B hangolású változatát az utóbbit használták pl. a Hortobágy környéki pásztorok) duda (az egyik legnagyobb múlttal rendelkező hangszerünk, mely legtovább a palóc pásztorok körében maradt fenn), tárogató (a Schunda-féle hangszerreform hangszere fából készült, szaxofon típusú hangszer, míg az azelőtti tárogató a kuruc kor táján töröksíp névvel is oboatípusú. Ma egyértelműen csak az újabb korit nevezzük tárogatónak), harmonika (régibb: a gombosharmonika, újabb az ún. tangóharmonika) c) tölcséres fúvókájú hangszerek v. kürt és trombitafélék: kanásztülök, fakürt, réztrombita (e hangszereknek az ember-ember ill. ember-állat közti érintkezésben volt nagy szerepe. Jelzések adásával érintkeztek egymással pl. a magas hegyekben, a nagy vizek mentén, a pásztorok, s egyenes hosszú trombitája volt az éjjeliőröknek is), valamint a rezesbanda hangszerei (a drága gyári hangszereket sokszor egy-egy faluközösség vette meg közösen, s karmestert is az fogadott a hangszerjáték elemeinek megtanítására). Hangszeres népzene: tágabb értelemben mindazoknak a népdaloknak és hangszeres dallamoknak az összessége, amelyeket népi hangszereken szólaltatnak meg. Szűkebben a vokális zenéhez nem köthető (tehát szöveg nélküli), hangszeren előadott zene. A hangszeres magyar népzenére jellemző, hogy alapanyaga legnagyobbrészt vokális dallamokból áll. Mivel azonban az egyes hangszerek hangterjedelme, játéklehetősége más és más, az így megszólaltatott dallamok hangszerfüggők (sőt az előadó játéktechnikai ismerete függvényében igen eltérők lehetnek), s előadásuk a vokális dallam egyszerű reprodukálásától a felismerhetetlenségig megváltoztatott (hangszeressé tett) alakzatig terjedhet. A hangszeres zene kisebb részét teszi ki a népszokásokhoz tartozó anyag. A népszokásanyag mára jórészt elpusztult, vagy erősen megkopott, hangszeres zenei vonatkozásait pedig nem vizsgálták kellő időben, mivel a szokást kísérő hangszerek többnyire nem dallamjátszó hangszerek, hanem inkább zajkeltő eszközök. Maradványai a hangszeres zene legősibb elemeire utalnak vissza. A dallamtipológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a hangszeres zene igazi területének, a tánczenének legrégibb rétegei is vokális dallameredetre vezethetők vissza. A hangszeressé átformált 4 soros dallamok gyakran aprózott ritmusértékekkel kapcsolódnak össze, s a kanásztánc (kolomejka) ritmusba ágyazva alkotnak összetartozó pediódusokat. A hangszeres magyar népi táncdallamok nagy tömege a kanásztánc ritmuson alapul, mely mint ritmusképlet a középkori vágáns ritmussal ill. a rutén kolomejkával rokon. A tánczene újabb rétege, a csárdás zömmel az új stílusú magyar népdalanyagra támaszkodik. A hangszeres zene önálló, és egyben a legarchaikusabb, továbbá a legkevésbé hangszerfüggő rétege 2-3 hangból álló motívikus repetíciókat foglal magában. Ilyenek a

7 dudások előadásában (és a dudások repertoárját részben továbbvivő cigányzenekarokéban), valamint azoknak az öreg furulyásoknak, tekerősöknek a dallamanyagában maradtak fenn, akikkel a 20. sz. elején az első fonográffelvételek készültek. Ezek a motívumismétléses szakaszok a tánczene fejlett, dallamsorozatot alkotó nagy formáiba is beépültek, mint átkötő (interludium) és záró (coda) részek. Az utóbbiakat azonban csak a jó hangszeres adottságokkal rendelkező zenészek tudják. A hangszeres zenében előadók szempontjából ui. jelentős különbségek vannak, mert egyrészt a hangszerjáték feltételez bizonyos hangszerjátéktechnikai ismeretet. Másrészt különbségek vannak aszerint, ki milyen indíttatással játszik a hangszeren. Eszerint beszélhetünk amatőr, félhivatásos és hivatásos zenészek működéséről. Amatőr zenész a saját maga és legszűkebb környezete szórakoztatására játszó földműves és pásztor ill. a társadalmi ranglétrán alatta álló cseléd, zsellér. A félhivatásos ugyanebből a csoportból való, aki mindennapi munkája mellett fizetés-kiegészítésként alkalmilag bálokban, lakodalomban vállalt zenélést (tipikusan a dudások, de pl. az Alföldön citerások, tekerősök is az utóbbiak gyakran klarinéttal együtt játszottak, a parasztbandák és a rezesbandák). E szélesebb paraszti réteg általában erősebben őrizte a hagyományt, a hivatásos zenészekkel ellentétben. Hangszertudásuk többnyire átlagos volt, harmóniai érzékük és igényük nem volt nagyon fejlett pl. gyakran egyszerű burdonkíséretes citerán játszottak. A hivatásos zenészek a vándorzenészként is működött dudásokon kívül az elmúlt 100 év óta falvainkban is a cigányzenészek, kiknek a zenélés a megélhetési forrása. (Voltak azonban olyan területek, ahol a rossz gazdasági viszonyok között a hivatásos zenész nem tudott megélni a zenélésből, így ő amellett vállalt egyéb munkát a század elején ez volt a jellemző pl. a Kászoni medence falvaiban, illetve maga is a falusiak életét élte pl. a század elején Bukovinában, s napjainkban is Gyimesben, Felcsíkban.) Közülük a nagyvárosok éttermeiben működő együttesek kevésbé fontosak a szorosabban vett népzene szempontjából, mivel azok leginkább a mindenkori divatos slágereket játsszák. A legrégibb magyar zenei hagyományt is megtanulták viszont a falusi cigánybandák, így zenélésük a magyar népzenei hagyomány szoros tartozéka. A két csoport között helyezkednek el a kisvárosi zenekarok, melyeket falusi lakodalmakba is rendszeresen meghívtak, s ott a szorosabban vett népzenét is játszaniuk kellett. A hivatásos zenész fő jellemzője, hogy hivatásának megfelelően a megrendelő igénye szerint játszik. Ez a magyarázata annak, hogy a falusi cigánybandák a legszűkebb falusi közösség által elvárt és diktált zenei stílust játszották ill. játsszák ott, ahol még ma is működnek. A szórakoztató zenélés nálunk, mint Eurpa más országában is a lenézett mesterségek közés tartozott, ezért vehették át a zenélést és válhattak a magyar hagyomány őrzőivé a cigányzenészek. A zenészek profizmusukból adódóan képesek több nép együttélése esetén különböző kultúrájú népeknek is zenélni (pl. az Erdélyben és a mai Szlovákia területén működő bandák magyar-román ill. magyar-szlovák közösségeknek egyaránt zenélnek, s ez jellemző más országok hivatásos zenészei esetében is). A többnyelvű környezetben élő cigányzenészek legjobban azonban annak a népnek a zenéjét ismerik, amelyhez tartozónak tartják magukat nyelvileg is. A zenei stílusrétegek szempontjából az önálló hangszeres zene újabb rétegét képviseli a verbunkos zene, mely az 1730-as évek táján keletkezett, s a 18. század utolsó harmadában kibontakozó magyar tánczenei forma. E zene terjesztésében kezdettől nagy szerepe volt a cigányzenészeknek, de számos parasztzenész is akadt, aki az e stílusban keletkezett darabokat meg tudta szólaltatni hangszerén. A hangszeres zene nem kötődik ugyan az egyes nyelvekhez, ennek (és a nagyjából azonos hangszerállomány) ellenére viszonylag erősek a nemzeti jegyek. Ez a hangszeres magyar népzenében nemcsak az aránylag nagy vokális ill. vokális eredetű, de sajátosan hangszeressé formált dallamok súlyában, hanem a hangsúlyviszonyokban, díszítésmódokban, ritmusokban, hangszínekben, a dallamjátszásra kiválasztott regiszterekben és

8 tempókban is megmutatkozik. Ugyanakkor a hangszeres tánczenén erősen rajta hagyták bélyegüket az egyes tánczenei divatok: egy adott kor divatos táncának dallama szinte Európa minden népénél megőrződött a hangszeres zenei hagyományban, akár újabb tánchoz csatlakozva. A hangszeres népzene kutatása a néprajz oldaláról a hangszerek, mint foglalkozási eszközök összegyűjtésével indult meg (főleg a pásztorok eszközeit gyűjtötték), majd Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Lajtha László, Manga János, Dincsér Oszkár és több más Kodály tanítvány munkásságában folytatódott. A hangszeres zene komolyabb formájú összegyűjtésére főleg együttesek esetében, a dallamok lejegyzésére és feldolgozására csak azt követően kerülhetett sor, hogy az 1950-es évek vége-felétől elérhetővé vált a hordozható magnetofon. Ekkor több kutatónak köszönhetően jelentősen megszaporodott a hangfelvételek száma. Olsvai Imre személyi monográfia jellegő feltárásokat végzett a dél-dunántúli hangszerjátékosok körében, Sárosi Bálint az egész országra és főleg Erdélyre kiterjedően felmérte a népi hangszerállományt, Tóth Margit Lajtha László segítségeként dolgozott, Kiss Lajos, Kerényi György, Szomjas- Schifffert György részben vokális kutatásai mellett végezte a feltárást. Kiss L. összegyűjtötte és annak alapján vizsgálta a bukovinai székelyek hangszeres zenei hagyományait, Szomjas-Schiffert folytatta a Bartók-Kodály által a Csallóközben megindított dudahagyomány vizsgálatát, s ott rátalált egy sajátos szokásra, a dudának áthangolt hegedűn történő utánzására. Kallós Zoltán addig feltáratlan erdélyi és moldvai falvakban végezte a munkát, s bekapcsolódtak a gyűjtésbe a tánckutatók, Martin György, Pesovár Ernő és Ferenc, Andrásfalvy Bertalan és mások (pl. Végvári Rezső) is. Időközben megkezdődött a hangszeres zenei témák tudományos feldolgozása, s az eredmények tanulmányok, könyvek, hanglemezek formájában kerültek kiadásra (Sárosi B.: idegennyelvű könyvek is), valamint Vargyas L., Kiss L., Martin Gy., Pesovár E., Olsvai I., Paksa Katalin, Pávai István, Szomjas-Schiffert, Tari Lujza). A táncházmozgalom megindulását követően számosan kapcsolódtak be a hangszeres népzene gyűjtésébe, a téma feldolgozottsága azonban a kutatás viszonylag fiatal voltánál fogva még messze elmarad a vokális népzenéétől.

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI A magyar népzene alapjai emelt szint 0612 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 18. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

NÉPZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN A) KOMPETENCIÁK

NÉPZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN A) KOMPETENCIÁK NÉPZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN A népzenész ismeretek ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi

Részletesebben

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A VIZSGA FORMÁJA Középszinten: szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A magyar népzene alapjai érettségi vizsga célja A magyar népzene alapjai

Részletesebben

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI A magyar népzene alapjai emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 2. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI A magyar népzene alapjai emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 17. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI A magyar népzene alapjai emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 19. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Dallam lejegyzése

Részletesebben

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI A magyar népzene alapjai emelt szint 0511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 27. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Népi énekes Népzenész

Népi énekes Népzenész z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/20. (IV. 22.) Korm. rendelet : Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés

Részletesebben

Népzenész (a hangszer megjelölésével) Népzenész

Népzenész (a hangszer megjelölésével) Népzenész z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/20. (IV. 22.) Korm. rendelet : Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés

Részletesebben

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI A magyar népzene alapjai emelt szint 0802 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 28. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Márványos Tamburazenekar

Márványos Tamburazenekar Márványos Tamburazenekar MŰSORAINK "Húzzad édes muzsikásom" - Magyar népi hangszerek, hangadó játékszerek bemutatója: Az interaktív előadás során a magyar népzene hangszereit mutatjuk be. Egy műsoron belül

Részletesebben

III. Országos népzenei verseny

III. Országos népzenei verseny III. Országos népzenei verseny A verseny időpontja: 2012. március 30-31. Rendező: Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola Cím: 2600 Vác, Kossuth tér 3. Telefon: 06-27-317-180 E-mail: info@pikethy.net;

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 2014 REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás Huszonnégy

Részletesebben

4. TANANYAG. évi 66 óra (heti 2x30 perc) (csoportos óra esetén: 2x45 perc)

4. TANANYAG. évi 66 óra (heti 2x30 perc) (csoportos óra esetén: 2x45 perc) 4. TANANYAG A furulya különbözı fajtái az egész magyar nyelvterületen ismertek, ezért a különbözı dialektusok és játéktechnikai szempontból is igen eltérı furulyafélék (pl. a játszólyuk nélküli tilinkó,

Részletesebben

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 27. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 27. 14:00 I. Időtartam: 40 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 19. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 19. 14:00 I. Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM A magyar népzene

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás

Részletesebben

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból 9. évfolyam 4-5 mű éneklése tiszta intonációval a következő kategóriák mindegyikéből: gregorián, reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus Magyar népzene és történeti

Részletesebben

IV. korcsoport: 12. és13. évfolyam, valamint a szakképző 3/15. évfolyam tanulói.

IV. korcsoport: 12. és13. évfolyam, valamint a szakképző 3/15. évfolyam tanulói. IV. ORSZÁGOS NÉPZENEI VERSENY A verseny időpontja: 2015. április 10-12. Rendező: Selye J. Humán és Zeneművészeti Szakközépiskola Pikéthy Tibor Tagintézménye Cím: 2600 Vác, Kossuth tér 3. Telefon: 06-27-317-180

Részletesebben

Népi hangszereink történeti-néprajzi vizsgálata Tartalom:

Népi hangszereink történeti-néprajzi vizsgálata Tartalom: Népi hangszereink történeti-néprajzi vizsgálata Tartalom: Bevezetés: 5-6. 1.Módszertan és terminológia: 6-12. 1.1. A népi hangszer jelentéstartalmának vizsgálata: 12-16. 1.2. A népi és nemzeti hangszer

Részletesebben

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 27. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA I. Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM A magyar népzene alapjai emelt szint

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

Javaslat az. Apátfalva népi hangszere a citera. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat az. Apátfalva népi hangszere a citera. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat az Apátfalva népi hangszere a citera települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Tóth

Részletesebben

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA A versenyzők előre elkészített kártyákat húznak az alábbi feladatokból: LAPRÓLOLVASÁSI KÉSZSÉGET MÉRŐ FELADAT: I. korcsoport Egyszólamú tonális dallam lapról éneklése max.

Részletesebben

LACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE**

LACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE** LACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE** A hazai óvodapedagógus és tanítóképzésben a zenei nevelésre való felkészítés elengedhetetlen

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. Telefon/fax: 62 241-381 E-mail: lisztiskola@lisztferenc.hodtav.hu MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

Részletesebben

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Communitas Alkotói Ösztöndíj 2010-2011 Leckehangverseny-körút Időutazás a zene világában 2011 Bartók-év Ismerjük meg értékeinket Beszámoló A 2010-es év a nyertes pályázatunk

Részletesebben

MUNKAANYAG. György-Horváth László. A magyar népzene stílusrétegei és dialektusterületei. A követelménymodul megnevezése: Zenész alapmodul

MUNKAANYAG. György-Horváth László. A magyar népzene stílusrétegei és dialektusterületei. A követelménymodul megnevezése: Zenész alapmodul György-Horváth László A magyar népzene stílusrétegei és dialektusterületei A követelménymodul megnevezése: Zenész alapmodul A követelménymodul száma: 1436-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi pengetős szakirány. Szlama László. Szakmai önéletrajz 2012-09-11

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi pengetős szakirány. Szlama László. Szakmai önéletrajz 2012-09-11 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi pengetős szakirány Szlama László Szakmai önéletrajz 2012-09-11 Név: Szlama László Születés: Budapest 1990.07.04 Cím: 2370 Dabas, Dinnyés Lajos Utca. 9. Telefon:

Részletesebben

ÉNEK-ZENE. A továbbhaladás feltételei évfolyamonként: 7. évf (hat osztályos) Éneklés

ÉNEK-ZENE. A továbbhaladás feltételei évfolyamonként: 7. évf (hat osztályos) Éneklés ÉNEK-ZENE osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 45 p. 10 p. aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 60%-tól közepes (3) 45%-tól elégséges(2) javító vizsga írásbeli

Részletesebben

NÉPI GYERMEKJÁTÉK, NÉPTÁNCPEDAGÓGUS HAGYOMÁNYISMERET OKTATÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

NÉPI GYERMEKJÁTÉK, NÉPTÁNCPEDAGÓGUS HAGYOMÁNYISMERET OKTATÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK NÉPI GYERMEKJÁTÉK, NÉPTÁNCPEDAGÓGUS HAGYOMÁNYISMERET OKTATÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEI Belépő kérdés: Ismertesse kb. 5-10 percben egy etnikai csoport/ néprajzi tájegység néprajzi

Részletesebben

LEMEZMELLÉKLET. Vajdasági élő magyar népzene Telecskai templom tetejébe Bácsgyulafalvi népdalok

LEMEZMELLÉKLET. Vajdasági élő magyar népzene Telecskai templom tetejébe Bácsgyulafalvi népdalok LEMEZMELLÉKLET Vajdasági élő magyar népzene Telecskai templom tetejébe Bácsgyulafalvi népdalok A Bácsgyulafalva (Telečka) népzenei hagyományait bemutató lemez rendhagyó vállalkozás a vajdasági népzenei

Részletesebben

KÖZLEMÉNYEK. Egy kvintváltó dallam átalakulásai

KÖZLEMÉNYEK. Egy kvintváltó dallam átalakulásai KÖZLEMÉNYEK Pávai István Egy kvintváltó dallam átalakulásai A magyar népzene történeti stílusrétegekre való tagolódását elsőnek KODÁLY Zoltán ós BARTÓK Béla figyelte meg, közös kutatásaik során. BARTÓK

Részletesebben

NÉPI GYERMEKJÁTÉK, NÉPTÁNCPEDAGÓGUS HAGYOMÁNYISMERET OKTATÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEI

NÉPI GYERMEKJÁTÉK, NÉPTÁNCPEDAGÓGUS HAGYOMÁNYISMERET OKTATÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEI NÉPI GYERMEKJÁTÉK, NÉPTÁNCPEDAGÓGUS HAGYOMÁNYISMERET OKTATÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEI Belépő kérdés Egy etnikai csoport/ néprajzi tájegység néprajzi (anyagi/tárgyi kultúra, folklór

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 5. OSZTÁLYA RÉSZÉRE. Óraszám: 37/év 1/hét

TANMENETJAVASLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 5. OSZTÁLYA RÉSZÉRE. Óraszám: 37/év 1/hét TANMENETJAVASLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 5. OSZTÁLYA RÉSZÉRE Óraszám: 37/év 1/hét Témakör Óraszám Zenei reprodukció I. 19 óra Zenei reprodukció II. Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), zenei tevékenység

Részletesebben

5. évfolyam. Mozaik kiadó alapján. 5. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz.

5. évfolyam. Mozaik kiadó alapján. 5. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. 5. évfolyam Mozaik kiadó alapján A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan

Részletesebben

Azonosító jel: ÉNEK-ZENE EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. I. Dallamdiktálás Zenefelismerés. Időtartam: 60 perc

Azonosító jel: ÉNEK-ZENE EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. I. Dallamdiktálás Zenefelismerés. Időtartam: 60 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 009. május 5. ÉNEK-ZENE EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 009. május 5. 14:00 I. Dallamdiktálás Zenefelismerés Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése: Népzenei alapismeretek, a magyar népzene hangszereinek, a népzenetörténet rövid ismertetése, összefoglalása.

A vizsgafeladat ismertetése: Népzenei alapismeretek, a magyar népzene hangszereinek, a népzenetörténet rövid ismertetése, összefoglalása. A vizsgafeladat ismertetése: Népzenei alapismeretek, a magyar népzene hangszereinek, a népzenetörténet rövid ismertetése, összefoglalása. A tételekhez a segédeszköz nem használható. A feladatsor első részében

Részletesebben

MŰVÉSZETEK: ÉNEK-ZENE. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

MŰVÉSZETEK: ÉNEK-ZENE. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) MŰVÉSZETEK: ÉNEK-ZENE BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) CÉLOK ÉS FELADATOK Az iskolai ének-zenei nevelés célja 1 4. évfolyamon, hogy megalapozza a zenei nevelést, segítse kialakítani zene megszerettetéséhez

Részletesebben

MUNKAANYAG. Vakler Anna. Népzenei stílusismeret I. A követelménymodul megnevezése: Zenész alapmodul

MUNKAANYAG. Vakler Anna. Népzenei stílusismeret I. A követelménymodul megnevezése: Zenész alapmodul Vakler Anna Népzenei stílusismeret I. A követelménymodul megnevezése: Zenész alapmodul A követelménymodul száma: 1436-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-024-50 NÉPZENEI STÍLUSISMERET

Részletesebben

ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam

ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek érzelmi, értelmi, közösségi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. A gazdag

Részletesebben

Cigány és zsidó zene együtt: a rabbi imája May 30.

Cigány és zsidó zene együtt: a rabbi imája May 30. Cigány és zsidó zene együtt: a rabbi imája 2011. May 30. C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán! A Száztagú Cigányzenekar és a Budapest Klezmer Band vezetõivel, Beke Farkas Nándorral és Jávori

Részletesebben

S Z A K D O L G O Z A T

S Z A K D O L G O Z A T D E B R E C E N I E G Y E T E M INFORMATIKAI KAR KÖNYVTÁRINFORMATIKAI TANSZÉK S Z A K D O L G O Z A T A MAGYAR NÉPZENE Információs tezaurusz TÉMAVEZETİ: Benediktsson Dániel egyetemi adjunktus KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel kell rendelkeznie: o biztos kottaolvasási készség hat hangterjedelemben; o abszolút hangok ismerete kis

Részletesebben

Az erdélyi magyar népzene jellegzetességei

Az erdélyi magyar népzene jellegzetességei Almási István Az erdélyi magyar népzene jellegzetességei értékadó etnomuzikológusok gyűjtési tapasztalatai szerint vokális népzenénket a nyelvterület különböző tájain legnagyobbrészt egységes szellemben

Részletesebben

Népzenénk kutatásának története

Népzenénk kutatásának története JAGAMAS JÁNOS Népzenénk kutatásának története A megjelenés előtt álló 350 ROMÁNIAI MAGYAR NÉPDAL című kötet bevezetőjéből A magyar népdalgyűjtés első lelkes munkásainak azokat a XVIII. századi kollégiumi

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT 5. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM:

TANMENETJAVASLAT 5. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: TANMENETJAVASLAT 5. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 37 Óraszám Óra anyaga Zenehallgatás Készségfejlesztés Tevékenységi formák Kapcsolódások 1. Év eleji ismétlés Játsszatok, énekeljetek! (Tk. 4. oldal) Játék 2.

Részletesebben

FÜGGELÉK: TÁNCOK ( )

FÜGGELÉK: TÁNCOK ( ) FÜGGELÉK: TÁNCOK (621 625.) Ebbe a csoportba 5 db olyan strofikus dal került, melyeknek játékfunkciója ismeretlen. Kettőre van adatunk, hogy táncolták (621, 623. sz.), a többiről nem tudjuk. Valamennyi

Részletesebben

A 86. sorszámú Népzenész (szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

A 86. sorszámú Népzenész (szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye A 86. sorszámú Népzenész (szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54

Részletesebben

SITER KÖZSÉG ÉNEKKULTÚRÁJA

SITER KÖZSÉG ÉNEKKULTÚRÁJA SITER KÖZSÉG ÉNEKKULTÚRÁJA BARTÓK BÉLA Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje c. tanulmányában megállapítja, hogy a magyar népdal homogén jellegű és térben teljesen egységes: egy székely falu dallamanyaga

Részletesebben

MAGYAR NÉPZENE VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY

MAGYAR NÉPZENE VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY Általános iskola MAGYAR NÉPZENE VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY Tanterv 7. vagy 8. osztály: 35 óra 9. osztály: 32 óra Általános iskola MAGYAR NÉPZENE Választható tantárgy Tanterv A tanterv szerzője: Cseke József,

Részletesebben

Két tanítási nyelvű 1-4. évf. Ének-zene. 1. évfolyam. 1. évfolyam 2 72. 1. A tematikai egységek áttekintő táblázata

Két tanítási nyelvű 1-4. évf. Ének-zene. 1. évfolyam. 1. évfolyam 2 72. 1. A tematikai egységek áttekintő táblázata 1. évfolyam A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 1. évfolyam 2 72 1. ek áttekintő táblázata címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó),

Részletesebben

Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai*

Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* 1. Írásomban az Árpád-kori Kolozs, Doboka és Erdélyi Fehér vármegyék településnevei 1 körében általam elvégzett névrendszertani

Részletesebben

Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 18. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. I. Zenefelismerés. Időtartam: 30 perc OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 18. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. I. Zenefelismerés. Időtartam: 30 perc OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 18. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA I. Zenefelismerés Időtartam: 0 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Ének-zene középszint írásbeli vizsga

Részletesebben

Tari Lujza Szlovákiai magyar népzene Válogatás a szerző népzenegyűjtéséből (1983 2006)

Tari Lujza Szlovákiai magyar népzene Válogatás a szerző népzenegyűjtéséből (1983 2006) Tari Lujza Szlovákiai magyar népzene Válogatás a szerző népzenegyűjtéséből (1983 2006) 1 A kiadvány megjelenését támogatta: a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma A címoldalon Miháltz Gábor Szalatnyai

Részletesebben

KÖZÉPISKOLÁSOK ZENEI VERSENYE a Nyíregyházi Főiskolán

KÖZÉPISKOLÁSOK ZENEI VERSENYE a Nyíregyházi Főiskolán KÖZÉPISKOLÁSOK ZENEI VERSENYE a Nyíregyházi Főiskolán A verseny időpontja: 2014. január 25. Rendező: Nyíregyházi Főiskola e 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B Telefon: +36-42-599-441 E-mail: turcsanb@nyf.hu

Részletesebben

8. évfolyam. 8. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. óraszám:

8. évfolyam. 8. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. óraszám: 8. évfolyam A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 8. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

A HANGSZERES MAGYAR NÉPZENEI HAGYOMÁNY

A HANGSZERES MAGYAR NÉPZENEI HAGYOMÁNY Sárosi Bálint A HANGSZERES MAGYAR NÉPZENEI HAGYOMÁNY BALASSI KIADÓ Sárosi Bálint A HANGSZERES MAGYAR NÉPZENEI HAGYOMÁNY BALASSI KIADÓ. BUDAPEST A könyv megjelenését támogatta az Oktatási és Kulturális

Részletesebben

Román kolinda dallamok

Román kolinda dallamok Román kolinda dallamok (Béla Bartók: Melodien der rumánischen Colinde. Wien. Universal. 1935.) Az emberi szellem törvényei történetiek és történeti strukturája is: geológiai rétegeződés. Ezredévek hagyták

Részletesebben

Tiszta intonáció. Játék Év eleji ismétlés Játék a ritmussal (Tk. 5. oldal) Metrumérzék. Ritmusértékek. Kodály Zoltán: Mátrai képek vonatkozó egysége

Tiszta intonáció. Játék Év eleji ismétlés Játék a ritmussal (Tk. 5. oldal) Metrumérzék. Ritmusértékek. Kodály Zoltán: Mátrai képek vonatkozó egysége TANMENETJAVASLAT 6. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 37 Óraszám Óra anyaga Zenehallgatás Készségfejlesztés Tevékenységi formák Kapcsolódások 1. Év eleji ismétlés Szabadon válogatva Éneklési készség fejlesztése Népzenegyűjtés

Részletesebben

TANMENET ÉNEK-ZENE 8. osztály Készítette: Lovrek Károly tanár

TANMENET ÉNEK-ZENE 8. osztály Készítette: Lovrek Károly tanár TANMENET ÉNEK-ZENE 8. osztály Készítette: Lovrek Károly tanár TANMENET HETI 1 ÓRA ÉVI 37 ÓRA Óraszám 1. KATONA: FOHÁSZ SZENT ISTVÁNHO Z SZENDREY: NEM SZÓL A TILINKÓM Múltbéli örökségeink Visszatekintés

Részletesebben

ZENEAKADÉMIA NÉPZENÉSZ KÉPZÉSE JUBILEUMI KONFERENCIA, KIÁLLÍTÁS ÉS HANGVERSENY LISZT FERENC. zeneakademia.hu 2012. június 13-15.

ZENEAKADÉMIA NÉPZENÉSZ KÉPZÉSE JUBILEUMI KONFERENCIA, KIÁLLÍTÁS ÉS HANGVERSENY LISZT FERENC. zeneakademia.hu 2012. június 13-15. ÉVES A ZENEAKADÉMIA NÉPZENÉSZ KÉPZÉSE JUBILEUMI KONFERENCIA, KIÁLLÍTÁS ÉS HANGVERSENY LISZT FERENC 2012. június 13-1. zeneakademia.hu 2012. JÚNIUS 13. SZERDA Ünnepi konferencia a Zeneakadémia Népzene Tanszékének

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Szerző: olnár Péter Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység ódszertan Óratípus szközök Tartalom 5. évfolyam... 2 Éneklés... 2 Zenehallgatás... 3 Zenei olvasás-írás... 3 Zenei ismeretek... 4 6.

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT 6. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM:

TANMENETJAVASLAT 6. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: TANMENETJAVASLAT 6. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 74 Óraszám Óra anyaga Zenehallgatás Készségfejlesztés Tevékenységi formák Kapcsolódások 1. Év eleji ismétlés Szabadon válogatva Éneklési készség fejlesztése Népzenegyűjtés

Részletesebben

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE Kolozsvár, 1999 A példatár megjelenését a Magyar Oktatási Miisztérium támogatta Az elektronikus változat elkészítését az Emberi Erőforrások

Részletesebben

Aki tudott hegedülni

Aki tudott hegedülni Aki tudott hegedülni A pacséri kultúregyesület 1975-ben alakult. Az első csoport a citera zenekar volt, akik a saját hangszerükkel léptek fel. 1977-ben Pacséron tartották a vajdasági citerások első találkozóját.

Részletesebben

Órabeosztás és szülői értekezlet

Órabeosztás és szülői értekezlet Órabeosztás és szülői értekezlet Antal Gábor (Rézfúvós) Bartók Béla AMI Borst terem szept. 01. (csütörtök) 16.00-18.00 Szülői értekezlet Ádám Mariann (hegedű) Diadal úti Ált. Isk. 212. szept. 01. (csütörtök)

Részletesebben

MINDEN, AMIT NÉPZENÉNK ÚJ STÍLUSÁRÓL TUDNI KELL *

MINDEN, AMIT NÉPZENÉNK ÚJ STÍLUSÁRÓL TUDNI KELL * 456 RECENZIÓ Almási István MINDEN, AMIT NÉPZENÉNK ÚJ STÍLUSÁRÓL TUDNI KELL * Bereczky János: A magyar népdal új stílusa I IV. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2013 A népzenekutatók érdeklôdése sokáig fôképpen

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 12. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 12. 14:00 I. Zenefelismerés Időtartam: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Ének-zene

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 6. OSZTÁLYA RÉSZÉRE. Óraszám: 37/év 1/hét

TANMENETJAVASLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 6. OSZTÁLYA RÉSZÉRE. Óraszám: 37/év 1/hét TANMENETJAVASLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 6. OSZTÁLYA RÉSZÉRE Óraszám: 37/év 1/hét Témakör Óraszám Zenei reprodukció I. 19 óra Zenei reprodukció II. Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), zenei tevékenység

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

NÉPTÁNC 1. évfolyam. Tananyag: I.Bemelegítés, tánctechnika. II. Ritmika. III. Gyermekdalok, kiszámolók, népdalok. IV. Énekes mozgásos gyermekjátékok

NÉPTÁNC 1. évfolyam. Tananyag: I.Bemelegítés, tánctechnika. II. Ritmika. III. Gyermekdalok, kiszámolók, népdalok. IV. Énekes mozgásos gyermekjátékok NÉPTÁNC 1. évfolyam Témakörök: I.Bemelegítés, tánctechnika II. Ritmika III. Gyermekdalok, kiszámolók, népdalok IV. Énekes mozgásos gyermekjátékok V. Néptáncok Tananyag: I.Bemelegítés, tánctechnika Járás,

Részletesebben

6. évfolyam. A Mozaik kiadó alapján. 6. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás

6. évfolyam. A Mozaik kiadó alapján. 6. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás 6. évfolyam A Mozaik kiadó alapján A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 6. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan

Részletesebben

Levendula Művészeti Egyesület Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ALAPÍTÓ OKIRATA

Levendula Művészeti Egyesület Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ALAPÍTÓ OKIRATA Levendula Művészeti Egyesület Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ALAPÍTÓ OKIRATA A dunaföldvári Levendula Művészet Egyesület Közgyűlése 2011. november 30-án megtartott közgyűlésén, a módosult 27/1998.(VI.10.)

Részletesebben

KÖZÉPISKOLÁSOK II. ZENEI VERSENYE a Nyíregyházi Főiskolán

KÖZÉPISKOLÁSOK II. ZENEI VERSENYE a Nyíregyházi Főiskolán KÖZÉPISKOLÁSOK II. ZENEI VERSENYE a Nyíregyházi Főiskolán A verseny időpontja: 2015. január 24. Rendező: Nyíregyházi Főiskola e 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B Telefon: +36-42-599-441 E-mail: turcsanb@nyf.hu

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Ének-zene középszint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 16. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. ZENEFELISMERÉS (24 pont) A feladatsor megoldására

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 21. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 21. 14:00 I. Zenefelismerés Időtartam: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Ének-zene

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş-Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Református Tanárképző Kar 1.3 Intézet Református Tanárképző és Zenepedagógia Intézet 1.4

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően

Részletesebben

Egressy Béni Alap-és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakközépiskolája, Ének Zene Gimnáziuma

Egressy Béni Alap-és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakközépiskolája, Ének Zene Gimnáziuma FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2016/2017-es tanévre Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Alap-és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakközépiskolája, Ének Zene Gimnáziuma Kiváló tanári

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola Nyolc osztályos gimnázium 5. évfolyam Hulla szilva Népdalok a magyar népdal műfajaiból. Ősi és új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban Műzenei szemelvények éneklése az előadási jeleknek megfelelően.

Részletesebben

Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7. Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége

Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7. Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7 Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége Hitvallás "Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség

Részletesebben

ŐSTÍPUSOK, NÉPZENEI NYELVEK ELEMZÉSE EGY ÖNTANULÓ MODELL SEGÍTSÉGÉVEL

ŐSTÍPUSOK, NÉPZENEI NYELVEK ELEMZÉSE EGY ÖNTANULÓ MODELL SEGÍTSÉGÉVEL JUHÁSZ ZOLTÁN ŐSTÍPUSOK, NÉPZENEI NYELVEK ELEMZÉSE EGY ÖNTANULÓ MODELL SEGÍTSÉGÉVEL az a gyanúm, hogy a földkerekség minden népzenéje, ha elegendő népzenei anyag és tanulmány áll majd rendelkezésünkre,

Részletesebben

Azonosító jel: ÉNEK-ZENE EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. I. Dallamdiktálás Zenefelismerés. Időtartam: 60 perc

Azonosító jel: ÉNEK-ZENE EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. I. Dallamdiktálás Zenefelismerés. Időtartam: 60 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 010. október 8. ÉNEK-ZENE EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 010. október 8. 14:00 I. Dallamdiktálás Zenefelismerés Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

Önéletrajz. Személyi adatok. Szakmai tapasztalat férjezett, 3 gyermek édesanyja népzenei tárgyak tanára, tanszakvezető

Önéletrajz. Személyi adatok. Szakmai tapasztalat férjezett, 3 gyermek édesanyja népzenei tárgyak tanára, tanszakvezető Önéletrajz Személyi adatok Név Szabó Ágnes Cím 1022 Budapest, Ruszti út 7. Telefonszám +36304790140 E-mail szaboo.agnes@gmail.com Születési év Családi állapot 1978 férjezett, 3 gyermek édesanyja Szakmai

Részletesebben

Megyei Jogú Városok Országos Kodály Zoltán Műveltségi Vetélkedő. Érd, I. forduló Tudod-e sűrítmény

Megyei Jogú Városok Országos Kodály Zoltán Műveltségi Vetélkedő. Érd, I. forduló Tudod-e sűrítmény Megyei Jogú Városok Országos Kodály Zoltán Műveltségi Vetélkedő Érd, 2016-2017 I. forduló Tudod-e sűrítmény Kodály Zoltán főbb tevékenységi körei: zeneszerző zenetudós népzenekutató népzenegyűjtő a Magyar

Részletesebben

ÉNEK-ZENE TANTERV 5-8. ÉVFOLYAM Óraterv Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 1. Éves óraszám 37 37 37 37

ÉNEK-ZENE TANTERV 5-8. ÉVFOLYAM Óraterv Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 1. Éves óraszám 37 37 37 37 ÉNEK-ZENE TANTERV 5-8. ÉVFOLYAM Óraterv Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 37 óraszám óraszám óraszám óraszám A tartalom részei (témakörök) 5. o. 6. o. 7. o. 8. o. 1. Éneklés

Részletesebben

T a n m e n e t Ének-zene 5. osztály 2016/2017. tanév

T a n m e n e t Ének-zene 5. osztály 2016/2017. tanév Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája T a n m e n e t Ének-zene 5. osztály 2016/2017. tanév Mozaik Kiadó Muzsikáló nagyvilág Ének-zene 5. tankönyve alapján Kecskeméti

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] A KÉT KIRÁLYGYERMEK BALLADAMOTÍVUMAI EGY KIBÉDI NÉPMESÉBEN

[Erdélyi Magyar Adatbank] A KÉT KIRÁLYGYERMEK BALLADAMOTÍVUMAI EGY KIBÉDI NÉPMESÉBEN RÁDULY JÁNOS A KÉT KIRÁLYGYERMEK BALLADAMOTÍVUMAI EGY KIBÉDI NÉPMESÉBEN 1. 1865-ben jelent meg első ízben a Fővárosi Lapokban Kriza János egyik legkiválóbb munkatársának, Gálfi Sándornak a balladagyűjtése

Részletesebben

MAGYAR ARIÓN Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádám műveiről

MAGYAR ARIÓN Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádám műveiről MAGYAR ARIÓN Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádám műveiről Szerkesztők CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN HEGEDÜS BÉLA Budapest rec.iti 2011 3 A Magyar Arión Tudományos tanácskozás Pálóczi Horváth Ádám születésének 250.

Részletesebben

TANMENET ÉNEK-ZENE 5. OSZTÁLY

TANMENET ÉNEK-ZENE 5. OSZTÁLY TNMENET ÉNEK-ZENE 5. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: LOVREK KÁROLY TNÁR 1 TNMENET HETI 2 ÓR ÉVI 72 ÓR Óraszám I. Ünnepek, Ünnepélyek 1-2. SZENT ISTVÁN MILLENNIUMI ÉNEKE István Király 4. osztályban tanult zenei elemek

Részletesebben

0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről

0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről 0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről Általánosságban elmondható az a sajnálatos körülmény, hogy a felsőoktatás komoly színvonalcsökkenéssel

Részletesebben

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15.

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának

Részletesebben

A 103. sorszámú Népzenész I. (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés ráépülés szakmai és vizsgakövetelménye

A 103. sorszámú Népzenész I. (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés ráépülés szakmai és vizsgakövetelménye A 103. sorszámú Népzenész I. (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés ráépülés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés ráépülés

Részletesebben

ZICHY ELEONÓRA KRASZNAHORKA BÜSZKE VÁRA CÍMŰ DALÁNAK TÖRTÉNETE

ZICHY ELEONÓRA KRASZNAHORKA BÜSZKE VÁRA CÍMŰ DALÁNAK TÖRTÉNETE RÉGMÚLT DICSŐSÉGRŐL REGÉL Zichy Eleonóra: Krasznahorka büszve vára RÉGMÚLT DICSŐSÉGRŐL REGÉL ZICHY ELEONÓRA KRASZNAHORKA BÜSZKE VÁRA CÍMŰ DALÁNAK TÖRTÉNETE 1906-ban járunk. A kassai dalverseny nézőinek

Részletesebben