HÍRLEVÉL MÁRCIUS 23.

Átírás

1 Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) 1146 Budapest, Abonyi u. 31. HÍRLEVÉL MÁRCIUS 23. Telefon: Telefax: Internet: A KORMÁNY BEPÓTOLTA AZ ELMARADT ÉRDEKEGYEZTETÉST / AZ MKKSZ ÁLTAL KÉPVISELT ÁLLÁSPONT ISMERTETÉSE / Az MKKSZ a T szám alatt Trócsányi László miniszter által december 4-én benyújtott saláta törvény tartalma, és az érdekegyeztetés elmaradása miatt határozottan fellépett a tagság, a társadalmi nyilvánosság, és a köztársasági elnök előtt is. Tiltakozásunk eredményeként Áder János visszaküldte a már megszavazott törvényjavaslatot, és mintegy a jogállami működés minimumaként - értékes precedenst teremtve indoklásában konkrétan hivatkozott is az érdekegyeztetés elmaradásának jogellenes voltára. A kialakult helyzet orvoslásaként a Kormány március 21-re Kovács Zoltán államtitkár elnökletével összehívta a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) ülését, amelyre a Parlamentben, és óra között került sor. A munkavállalói oldal ügyvivője (a főtárgyaló): Fehér József, a SZEF alelnöke volt. A harmadik napirend keretében került megtárgyalásra a T/3019. törvényjavaslat / előadó: Molnár Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára / az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról. Álláspontunkat Boros Péterné főtitkár képviselte. A KÉF ülésén a Kormányt Lázár János miniszter, a Miniszterelnökséget Kovács Zoltán közigazgatásért felelős államtitkár, Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár, a BM-et Pogácsás Tibor államtitkár, az IM-et Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár képviselte. Munkájukat számos helyettes államtitkár, főosztályvezető segítette. Jelen voltak még a kamarák (karok) vezetői, Patyi András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, mint az Államreform 2. Bizottság Stratégiai Munkaműhely vezetője, az önkormányzati érdekszövetségek elnökei, valamint a közigazgatási területen érdekelt munkavállalói érdekképviseletek vezetői; egy-egy fő szakértővel. Figyelemmel arra, hogy noha a T még nem vált hatályos törvénnyé, de az abban foglalt tendenciák már érvényesülnek, az MKKSZ nevében Boros Péterné főtitkár felhívta a figyelmet néhány precedens értékű jelenségre. Több vezető kormánytisztviselő már nem csak

2 beosztását, de állását is vesztette a Növényegészségügyi- és a Környezetvédelmi OSZT-től, és a Természetvédelmi- és a Bányafelügyeleti területen az átszervezések miatt többeknek kilométeres távolságba kerül a munkahelye. Mindezek miatt kezdeményeztük a valamikori Karrierhíd Program újraindítását. Célunk, hogy mindenki, aki a közt szolgálta - és esetleg nem tartanak igényt a munkájára érezze; elhelyezkedése fontos a kormánynak, és ne a közfoglalkoztatás legyen a jutalma állami szolgálataiért. A harmadik napirendként tárgyalt T számú javaslattal kapcsolatban álláspontunk megalapozására hivatkoztunk az Európai Szociális Karta (2009. évi VI. tv.) 5. és 31. cikkére, és az ILO 151. egyezményére (2000. évi LXXIII: tv.) 5. cikkére. Ezek alapján felléptünk a Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) működtetése és a benne viselt tisztségviselés esetén a választott szakszervezeti vezetői minőség tervezett tilalma ellen. Rögzítettük; az MKK jelen formájában az európai jogrend és normaegység világából kiesik. Álláspontunk szerint minden a szakszervezeti szerveződés, a tagság vállalás, és tisztségviselés szabadságát érintő korlátozás amely az MKK pozícionálását célozza ellentétes azokkal a nemzetközi konvenciókkal és egyezményekkel, amelyeket az Országgyűlés már korábban a magyar jog integráns részévé tett. Határozottan felléptünk a 3 órát (kisgyermekeseknél 2 órát) el nem érő munkahelyre utazást követelő változtatások bevezetése ellen (ez egyébként ráadásul menetrendi, nem teljes időszükségleti idő). Fő követelésük kettős volt: 1. Tiltakoztunk a tervezet 42. -ban rejlő lehetőség ellen, amely a volt önkormányzati, eltérített bérek megtartásának lehetőségét felszámolná, / Felhívtuk a Kormány figyelmét arra, hogy az MKKSZ fellépése alapján született alku innenső oldala megvalósult, mert a kormányhivatali átállás zökkenőmentesen lezajlottt, ám a Kormány késlekedik az időközben csak a kormánytisztviselőkre szűkített életpályamodell bevezetésével is., 2. Ismételten követeltük az életpálya modell rendezéséig az általános, mindenkit érintő 10 százalék, de legalább Ft. fizetésemelés azonnali bevezetését. A tanácskozás során, felléptünk a kormánytisztviselői jogviszony létrehozásával, tartalmával és megszüntetésével kapcsolatos több változtatási szándék ellen, különösen azért, mert azok a várt életpályamodell részeként nem értelmezhetők és ezért elfogadhatatlanok. A tervezett változtatások elsősorban a kormányhivatali (járási, megyei) struktúra átszervezési akadályait kívánják elhárítani; a tisztviselők jogainak méltánytalan és jogellenes szűkítésével, és munkavállalói érdekeik súlyos sérelmével. / A T javaslat 19., 19.,20., 21., és 29. paragrafusába foglaltakkal szembeni érveinket a mellékelt két link alatt részletesen is megismerhetik. / link 1 / link 2. /

3 A törvényjavaslat 33. -ba foglalt lehetőséggel szemben is állást foglaltunk, hiszen az ügykezelők háromszoros javadalmazásának lehetősége kedvező, de ennek szabályozatlan, pusztán vezetői döntéssel alátámasztott útját az egyébként oly részletesen körülírt követelményrendszertől idegen elemnek véljük. Lázár János miniszter Boros Péterné hozzászólására adott válaszában elmondta: Hiba volt, hogy ez a törvényjavaslat nem került időben érdekegyeztetésre. Nem szándékuk, hogy a kormánytisztviselők helyzetét nehezítsék, de az átszervezésben érintett vezetők biztosan ezt fogják érzékelni. Sajnos a bérdifferenciák kiegyenlítésére a júliusában bevezetésre kerülő életpályatörvény hatályba léptetéséig nem tudnak várni. Jelentős feszültség alakult ki az azonos munkakörben foglalkoztatottak között. Nem céljuk, hogy a jól dolgozóktól elvonják a teljes összeget, egyéni életpályaterveket készítenek, mindenkit egyénenként tekintenek át, és az alacsonyabb jövedelmeket nem kívánják csökkenteni. Közölte: Húsvétra a Miniszterelnökség bérmegtakarítása terhére minden az irányításuk alá tartozó munkavállalónak Ft Erzsébet utalványt fognak biztosítani. Kijelentette: A kormánytisztviselői foglalkoztatottak teljes köréből kb fő keres nettó Ft-ot. Az Ő kereseti helyzetük megoldásán - még az életpályatörvény bevezetése előtt - gondolkodnak. (Pontos időpont nem hangzott el!) A Kormány nevében jelezte; a szakszervezeti javaslatokat áttekintik és megfontolják azok figyelembe vételét. A évi költségvetésben a kormánytisztviselők esetén a nettó 30 %-os átlagos keresetnöveléssel számolnak. Megjegyezte, hogy az életpályatörvény kialakításához is várják az elképzeléseket, annak végleges formája még nem dőlt el. A tanácskozást záró Egyebek keretében Boros Péterné kiemelten javasolta, hogy a KÉF következő ülésének napirendjén szerepeljen a köztisztviselők életpályatörvényének ügye. Az érdekegyeztetés előkészítettségében és tartalmában is érdemi munkát hozott. Minden lényeges mondanivalónk kifejtésre került, és ezeket válaszra méltatták. Közös álláspont nem mindenben kérdésben alakult ki. Úgy értesültünk, hogy hétfőn ( ) a T nem kerül a Parlament elé. Budapest, március 23. Boros Péterné az MKKSZ főtitkára

4 A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) Munkavállalói Oldalának álláspontja a T/3019 számú törvényjavaslat egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról Törvényjavaslat 14. (3) bekezdéséhez: (Kttv. 34. (3) bekezdés) A törvényjavaslat rendelkezése a következő, Magyarországra is kötelező nemzetközi szabályokkal ellentétes: Európai Szociális Karta (kihirdette a évi VI. törvény) 5. Cikk Szervezkedési jog A dolgozók és a munkaadók azon szabadságának biztosítására és támogatására, hogy gazdasági és szociális érdekeik védelmében helyi, országos vagy nemzetközi szervezeteket hozhatnak létre és csatlakozhatnak ezen szervezetekhez, a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a nemzeti törvények sem önmagukban, sem alkalmazásuk révén nem csorbítják ezt a szabadságot. Az ezen cikkben biztosított garanciák rendőrségre alkalmazásának mértékét a nemzeti törvények vagy rendelkezések határozzák majd meg. E garanciák fegyveres erőknél szolgálatot teljesítőkre történő alkalmazásának alapelveit és azt a mértéket, ameddig az e kategóriához tartozó személyeknél e garanciákat biztosítják, ugyancsak nemzeti törvények vagy rendelkezések határozzák meg. 31. Cikk Korlátozások 1. Az I. Részben meghatározott jogokat és alapelveket tényleges megvalósításuk és a II. Részben biztosított gyakorlati alkalmazásuk során semmiféle olyan megszorításnak vagy korlátozásnak nem szabad alávetni, amelyeket ezekben a Részekben nem tettek kifejezetten lehetővé, kivéve a jogszabályban meghatározott olyan megszorításokat és korlátozásokat, amelyek egy demokratikus társadalomban mások jogainak és szabadságjogainak vagy a közérdek, a nemzetbiztonság, a közegészségügy vagy a közerkölcs védelmében szükségesek. 2. A jelen Kartában meghatározott jogoknak és kötelezettségeknek a Karta által lehetővé tett korlátozásai kizárólag csak abból a célból alkalmazhatóak, amelyre azokat lehetővé tették. Az 5. cikk tárgyi hatálya: - a szakszervezet illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet alapításának szabadsága, - a dolgozók illetve munkáltatók joga arra, hogy saját döntésük alapján csatlakozzanak, illetve hogy ne csatlakozzanak ilyen szervezetekhez, - a szakszervezetek illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezetek tevékenysége. Alapvető elvárás, hogy a részes államok ne korlátozzák a munkavállalói vagy munkaadói érdekképviseletek alapítását, az azokban való részvételt, akár helyi, nemzeti, vagy nemzetközi szinten. A szakszervezeti tevékenységben való részvétel miatt senkit sem érhet hátrány, a

5 szakszervezethez való tartozás alapján tilos a diszkrimináció. A Szociális Karta értelmezése alapján a köztisztviselőket teljes mértékben megilleti a szervezetalakításhoz való jog. A kivételek a demokratikus államrend védelmét szolgálják. A rendőrség és a fegyveres erők esetében a szervezetalakítás joga, eltérő mértékben, korlátozható. Ugyanakkor sem a rendőrség, sem a fegyveres erők nem tartoznak a Kttv. hatálya alá, így a korlátozás alkalmazása a szabályozásban szóba sem jöhet. A köztisztviselők (civil servants) szervezetalakítási jogát nem lehet korlátozni, például nem lehet őket arra kötelezni, hogy csak kifejezetten köztisztviselői szakszervezethez csatlakozzanak. Megjegyzem, önmagában a kényszertagságon alapuló MKK jogi státusza aggályos. Az 5. és a 31. cikk alapján egyértelmű: a Szociális Karta nem teszi lehetővé a törvényjavaslatban foglalt összeférhetetlenség kimondását, azt, hogy a közszolgálati tisztviselő valamely pozíciója miatt ne tölthetne be szakszervezeti tisztséget. A szervezkedés szabadságának pedig része az is, hogy ha az alkalmazott tagként beléphet egy érdekvédelmi szervezetbe, ott annak szabályai szerint tisztséget is betölthet számú nemzetközi munkaügyi egyezménye kifejezetten a közszférában foglalkoztatottak kollektív jogairól (2000. évi LXXIII. törvény). 5. cikk 5. Cikk 1. A közszolgálatban foglalkoztatottak szervezetei a hatóságoktól teljes függetlenséget kell, hogy élvezzenek. 2. A közszolgálatban foglalkoztatottak szervezeteinek megfelelő védelmet kell élvezniük a hatóságok mindennemű beavatkozásával szemben, amely megalakulásukat, működésüket vagy vezetésüket érinti. 3. E cikk szempontjából beavatkozási cselekménynek minősülnek különösen azok, amelyek arra irányulnak, hogy előmozdítsák olyan közszolgálatban foglalkoztatottak szervezeteinek létrehozását, amelyek a hatóság befolyása alatt állnak, vagy a közszolgálatban foglalkoztatottak szervezeteiket pénz vagy egyéb eszközökkel történő támogatása, melynek célja, hogy azokat egy hatóság ellenőrzése alá helyezzék. Az egyezmény 5. cikkelye a közszolgálati szakszervezetek megfelelő védelmének biztosítását írja elő minden olyan beavatkozással szemben, amely a megalakulásukat, működésüket vagy vezetésüket érinti. Ebben benne foglaltatik, hogy nem lehet előírni, hogy kik (ne) legyenek vezető tisztségviselők. Az 5. cikk alapján figyelemmel a kényszertagságra és az érdekképviseleti jogokra az MKK léte az egyezménybe ütközik. Miután az állam jogalkotóként (hatóságként) hozta létre az MKK-t, az egyezménybe ütközik a törvényjavaslat szabálya. Törvényjavaslat 17. (1) bekezdése (Kttv. 48. (3) bekezdés) A törvényjavaslat egyébként a jogviszony stabilitását elősegítő garanciák megteremtése nélkül aránytalanul kiszolgáltatottá teszi a kormánytisztviselőt. Gyakorlatilag a kinevezés mint megállapodás tartalmát utóbb a munkáltató egyoldalú döntésével bármikor megváltoztathatja. A 3 órás utazás tovább amortizálja a pihenőidőt, ráadásul ebbe nem számít be az az időtartam, amíg a kormánytisztviselő kiér a pályaudvarra, szülőknél akár lehetetlenné teheti a napi 2 órás utazgatás a családi kötelezettség (pl. elhozni az óvodából a gyermeket) teljesítését.

6 Törvényjavaslat 17. (2) bekezdése (Kttv. 48. (7) bekezdés) A törvényjavaslat tovább rontja a kormánytisztviselő helyzetét. Egyrészt nem kérheti a felmentését, ha a munkavégzési helyét módosítja a munkáltató egyoldalúan. Másrészt bármely olyan egyoldalú munkaadói munkakör-módosítás esetén, amely nem érinti a besorolást, kizárt lesz a felmentés kérelmezhetősége. Törvényjavaslat 19. (1)-(2) bekezdése (Kttv. 58. (1) és (5)-(6) bekezdése) A rendelkezés felesleges és rossz. Egyrészt a munkáltatói jogutódláshoz nem kell az alkalmazott beleegyezése a jogutódnál történő további foglalkoztatásához, másrészt önmagában jogutódláskor a kinevezés módosítása eleve kizárt. A kormánytisztviselő kinevezése pedig nem a jogutódlás folytán módosul, hanem a jogutód munkáltató egyoldalú döntése alapján, amit a Kttv a szabályoz. Törvényjavaslat 20. (Kttv. 63. (2) bekezdés g)-h) pont és (2a)-(2c) bekezdés) A foglalkoztatást kizáró ok jut a munkáltató tudomására, nem önálló felmentési ok. Ezeket a Kttv. tételesen szabályozza. A szabály felesleges és jogbizonytalanságot okoz. Ha a kormánytisztviselő munkáltatói felszólításra nem igazolja, hogy megfelel az alkalmazási feltételeknek, a munkáltatói utasítás megtagadása miatt, hivatali méltatlanság címén kellene felmenteni, és nem a törvényjavaslatban foglaltak alapján. A rendelkezés pótcselekvés, a Kttv át kellene telkes körűen felülvizsgálni. Így például magatartásbeli problémák miatt ha már a Kttv. szabályozza az általános magatartási követelményeket lehetővé tenni a felmentést és elhagyni a Kttv-ből a bizalomvesztést. Amely nem felmentési ok, hanem annak a következménye. Törvényjavaslat 21. (Kttv. 64/A. ) A méltatlansági eljárás bevezetése indokolatlan. Bűncselekmény alapos gyanúja esetén ugyanis a büntető eljárás jogerős befejezése előtt a munkáltatónak kell a méltatlansági eljárás keretében ténylegesen megállapítania a kormánytisztviselő büntetőjogi felelősségét. Törvényjavaslat 29. (Kttv. 155/A. ) Felesleges a 155/ beiktatása. A Kttv. fegyelmi vétség definíciójában (1) bekezdés: Fegyelmi vétséget követ el a kormánytisztviselő, ha kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. ugyanis benne foglaltatik az is, ha bár kötelező lett volna mégsem jelenti a munkáltatójának, ellene büntető eljárás indult. Törvényjavaslat 33. (Kttv (3) bekezdés) A rendelkezés különösen az egyenlő bánásmódot sértő visszaélésekre adhat okot, miután nem állapítja meg azon tartalmi feltételeket, amely alapján kiemeltté lehet nyilvánítani egy ügykezelői munkakört. Törvényjavaslat 41. -ának elhagyását javasoljuk. A járási hivatalok létrehozása során az állam alkut kötött a korábbi önkormányzati dolgozókkal, mely szerint nem változtatja meg a korábbi illetményeket (illetménykiegészítéseket) addig, amíg valódi közszolgálati életpályát és méltó illetményt nem tud nyújtani számukra. A járási dolgozók az alku rájuk eső részét teljesítették, az átállás zökkenőmentesen megtörtént. Az állam az életpálya bevezetésével késlekedik. A megyei jogú

7 városokban a nagyszámú járási kormánytisztviselő illetményének harmadával történő csökkentése a vásárlóerő visszaesésével és a garantált bérminimumon beragadt dolgozók számának növekedésével járna együtt. Budapest, március 20. Boros Péterné