A daganatos betegségek orvosi pszichológiai vonatkozásai. Hamvai Csaba

Átírás

1 A daganatos betegségek orvosi pszichológiai vonatkozásai Hamvai Csaba

2 Tartalom A stressz lehetséges pszichoneuroimmunológiai hatásmechanizmusai a rák esetében Megküzdési mechanizmusok rákos megbetegedéseknél Poszttraumatikus növekedés Pszichológiai eszközök a pszichoonkológiában

3 Van e valamilyen hatása a rákos megbetegedésekre a pszichés stressznek?

4 A stress és a stress-oldás komplex hatása SNS: szimpatikus idegrendszer, A, NA HPA: hypotalamusz-hypofízis renszer, cortizol McGregor BA, 2009

5 C típusú személyiség (LeShan) Saját érdekei háttérbe szorulnak Érzelem kifejezésének képtelensége Indulatok elfojtása Mindenki kedvére akar tenni Konfliktus kerülése

6 A Krebiozen sztori Bruno Klopfer (1957):Psychological Variables in Human Cancer, Journal of Prospective Techniques 31, pp Mr Wright: Limfoszarkomás Végstádiumú beteg Krebiozen A tumorok úgy olvadtak mint hógolyók a forró kályhán. A beteg két hónapig jól van Hír: a Krebiozen hatástalan Relapszus, állapotrosszabbodás Van egy újabb, Hatékonyabb Krebiozen A tumorok csökkentek, a mellkasi folyadék eltűnt, a beteg lábra állt Újabb tünetmentes 2 hónap Országos jelentés: a Krebiozen hatástalan Mr. Wright visszakerül a kórházba, majd meghal

7 Stresszorok, krízisek A betegséggel kapcsolatos problémák (Diagnózis,fájdalmak, gyengeség, kezelési mellékhatások, várakozási idő, Damoklész kardja szindróma, stb.) A személy életében (családi és más kapcsolatok átrendeződése, munka kérdése stb.)

8 A diagnózis Következmények: Halálfélelem Félelem a függetlenség elvesztésétől Testtel kapcsolatos félelmek (műtétek, kezelések, testi funkció elvesztése stb.) Félelem a fájdalomtól Félelem az alkalmazkodási nehézségektől

9 Miként tapasztalhatja meg a daganatos beteg betegségének kríziseit? (Lazarus) Stressz=az egyén erőforrásait meghaladó, vagy felemésztő szituáció Krízis=nem várt, bizonytalanságot okozó, az egyén céljait veszélyeztető esemény, amely a lelki egyensúly még visszafordítható hiányát vonja maga után Három kérdés egy ilyen helyzettel való találkozáskor: Mennyire fontos céljaim, egészségem szempontjából ez a helyzet? Milyen eszközökkel tudok a helyzettel megküzdeni? Mennyire volt sikeres a megkűzdés?

10 Első kérdés: Mennyire fontos céljaim, egészségem szempontjából ez a helyzet? (elsődleges kiértékelés) Az elsődleges kiértékelés lehetséges eredménye, hogy a helyzet veszélyt kihívást veszteséget tartogat az egyén céljaira és testi integritására nézve. Egyéni különbségek a válaszokban

11 Második kérdés: Milyen eszközökkel tudok a helyzettel megküzdeni? Rákos betegekre jellemző megküzdési stratégiák (Riskó, Tiringer): 1.Küzdőszellem 2.Aktív tagadás 3.Sztoikus elfogadás 4.Reménytelenségérzés

12 Küzdő szellem Bármi történik is nem adom fel. Egy hónap alatt lemegy ez a kezelés, utána újra elkezdek edzeni. Jövőre már újra ringbe akarok szállni. Lance Armstrong: Biciklizés életre-halálra

13 Aktív tagadás Volt már tüdőgyulladásom, hasmenésem, abból is kigyógyultam. A rák is csak egy betegség. Egyébként is egészségesnek érzem magam. Segítségével a diagnózis okozta stressz rövidtávon csökkenthető (Watson és mtsai). Az eltereléses formák stresszcsökkentőek A passzív menekülési formák a szubjektív jólétet csökkentik

14 Sztoikus elfogadás Ez van rákos vagyok. De a sírás-rívással semmit sem tudok elérni. Egyszerűen továbblépek, és élem tovább az életem. Lesz ami lesz. (Sztoikus filozófia: Ne törekedj olyanra, ami nincs hatalmadban.)

15 Reménytelenség Semmi jóra nem tudok gondolni. Szüleimnek szintén daganatos betegsége volt, gyorsan haltak meg. Úgy érzem, rám is ez a sors vár. Az egyetlen hely, ahol eddig jól éreztem magam, az a nyaralónk. De már nem megyek ki megnézni a sziklakertemet, már nem ültetek új virágokat. (Riskó nyomán)

16 Megküzdési stratégiák hatása a rákra Greer és mtsai (1979): 69 mellrákos nőknél 5 évvel a műtét után a kiújulás mentes túlélés: - tagadók, küzdőszelleműek esetében gyakoribb - sztoikus elfogadók, reménytelenek esetében ritkább Morris és mtsai (1992): 107 mellrákos nő+61 Hodgkin és Non-Hodgkin lymphomás férfi és nő esetében a küzdőszellem, a tagadás, a sztoikus elfogadás és a reménytelenség/tehetetlenség mentén szign. egyre romló prognózist mértek. DE! Akechi és mtsai (2009): 122 nem műthető tüdődaganatos beteg. A harcos szellem, és a klinikai depresszió nem volt hatással a túlélési időre

17 Megküzdési stratégiák hatása a rákra II. (Petticrew és mtsai, 2002): Egyenlőre kevés konzisztens eredmény van arra vonatkozóan hogy, a küzdőszellem növeli, a reménytelenség/tehetetlenség csökkenti a túlélési rátát a sztoikus elfogadásnak és a tagadásnak van e, és ha igen milyen szerepe van a túlélésben A megküzdésnek főként az életminőség elősegítésben van szerepe.

18 Eltérő helyzetek-eltérő megküzdés Kübler-Ross (1988): Elutasítás és izoláció Düh Alkudozás Depresszió Végső belenyugvás

19 Harmadik kérdés: mennyire volt sikeres a megküzdés?

20 Optimizmus, egészség, betegség Diagnózis utáni egy éves túlélés fej-nyak rákos pesszimistáknál szignifikánsan ritkább, mint az optimistáknál (Allison és mtsai, 2003) DE! nincs hatása az optimizmusnak tüdőrákos betegek túlélésre (lásd pl. Schofield és mtsai, 2004) éves korig tüdő és emlő daganatos betegeknél a pesszimizmus és mortalitás között kapcsolat (Shulz és mtsai, 1996)

21 Optimizmus és életminőség Stresszhelyzetben kisebb stressz, nagyobb szubjektív társas támogatás, és adaptív megküzdési stratégiák kapcsolódnak hozzá (Brissette & mtsai, 2002) Inkább megközelítő típusú megküzdési formákhoz kapcsolódik (Nes & Segerstrom, 2006) Pl. pozitívan jósolta be emlődaganatos betegek szubjektív jólétét (Matthews & Cook, 2008)

22 Rossz hír közlése optimizmussal? Hogyan legyen az onkológus őszinte a beteggel, a remény szétrombolása nélkül? a legnehezebb feladat (Baile és mtsai, 2000) Pozitív átkeretezés: 50% esélye van, hogy meghal helyett 50% esélye van, hogy túléli Párosítás: a betegsége igen veszélyes, de a legtöbb melanómához képest kevésbé veszélyes, és nagyobb eséllyel gyógyítható.

23 Kiértékelést befolyásoló tényezők II. kontroll Bejósolhatóság, információ Döntés: Már a kezelésben való részvétel is egy döntés Jobb karba vagy bal karba menjen az injekció? Kemoterápiában részesülő emlődaganatos betegek esetében nagyobb észlelt kontrollal kisebb stressz járt diagnózis után 3 hónappal (Henselmans és mtsai, 2009)

24 Poszttraumatikus növekedés (PTN) Lényege és példák Egy traumából származó pozitív változás vagy előny A PTN csökkentette a poszttraumás stresszből származó depressziót mellrákos túlélőknél (Morill és mtsai, 2008) PTN lehetséges megnyilvánulásai Kapcsolatok erősödése Új lehetőségek Személyes erősségek fejlődése Spirituális változás Az élet megbecsülése

25 Pszichológiai eszközök az onkológiában

26 Krízisintervenció (Bakó, 2004) Elsődleges megelőzési forma, olyan egyének számára, akinek átmenetileg lelki egyensúlya felborult, de a folyamat még nem visszafordíthatatlan Első lépése: beteg megnyerése terápiás együttműködésre Második lépése: lélektani munka (fontos személyek bevonása, célok megfogalmazása, megküzdési készségek feltárása, korrigálása) Harmadik lépése: Leválási munka

27 Pszcihoterápiás lehetőségek Egyéni és csoportos formák Autogén tréning Simonton terápia gyult_egeszseges_ember_tortenete Kognitív- és magatartásterápiás módszerek Pszichoanalitikusan orientált terápiák Bálintcsoport

28 Kognitív-viselkedéses stresszkezelő tréningek Ált hetes tréningek max. 8 fős csoportokkal, céljai: Diagnózistól, visszaeséstől, terápiától való szorongás kiiktatása Megküzdés a napi stresszorokkal Relaxációs gyakorlatok (elsősorban izomlazítás, imagináció) Asszertív tréning (érzelmek kifejezése, konfliktusmegoldás) Kognitív átstruktúrálás (kétely helyettesítése a bizalommal (lásd pl. Antoni és mtsai, 2006)

29 Összefoglalás A betegek változatos megküzdési stratégiákkal próbálják megoldani a rákkal kapcsolatos krízist Többek között a személyiség, a helyzet, és a betegség stádiuma határozza meg, hogy melyik az adaptív megküzdési stratégia, nincs egyetlen jó megoldás Jelenlegi tudásunk szerint a megküzdés és az azt befolyásoló tényezők elsősorban az életminőséget befolyásolják, bár testi hatásra vonatkozó kezdeti adatok is léteznek A pszichológiai eszközök elsődleges felhasználási célja is éppen ezért az életminőség javítása (Tiringer)