GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK SCIENTIFIC JOURNAL OF SOCIAL AND ECONOMIC STUDIES

Átírás

1 GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK SCIENTIFIC JOURNAL OF SOCIAL AND ECONOMIC STUDIES A Nyíregyházi F iskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kara, a Kultúrdiplomáciai és Civilizációs Kutatások Kutatócsoportjának, az Integrált Kommunikáció és Médiatudományi Kutatócsoportjának, valamint a Logisztikai, Üzleti és Gazdaságmódszertani Kutatócsoportjának kiadványa Kutatások a tudásalapú társadalom szolgálatában Bessenyei Könyvkiadó Nyíregyháza, 2011

2 GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK A Nyíregyházi F iskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kara, a Kultúrdiplomáciai és Civilizációs Kutatások Kutatócsoportjának, Integrált Kommunikáció és Médiatudományi Kutatócsoportjának, Logisztikai, Üzleti és Gazdaságmódszertani Kutatócsoportjának kiadványa A szerkeszt bizottság tagjai: N. Szabó József (a szerkeszt bizottság elnöke) Galó Miklós Kerül Judit Nádasdi József Vargáné Bosnyák Ildikó Szakál Zoltán Tanácsadó testület: Prof. Jerzy Malec Prof. Czövek István Prof. Gazdag Ferenc Prof. Körösényi András Prof. Nábrádi András Prof. Rostoványi Zsolt Habil. Sári Mihály Prof. Sz cs István Prof. Tonk Márton A kiadásért felel s: Kvancz József A Nyíregyházi F iskola Gazdasági és Társadalomtudományi Karának Dékánja ISSN: ISBN: Szerkeszt ség: Nyíregyházi F iskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/b. Tel.: 42/ HUISS5N

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezet gondolatok... 5 Közgazdaságtudományi Blokk... 7 Bácsné Bába Éva Id tényez vizsgálatok a változás menedzsment területén... 9 Bajor Tibor A magyar közlekedés és a gazdaság kölcsönhatásai a középkortól az 1990-es évekig Béresné Mártha Bernadett Kvancz József Szabó Andrea A mez gazdaság önellátó funkciója a vidéki közfoglalkoztatott munkavállalók körében Duleba Szabolcs A gazdasági növekedés el rejelzése egy AHP-modellel Egri Imre Az V. közlekedési folyosó, mint az európai logisztikai integráció stratégiai pontja Fodorné Zagyi Orsolya A gazdasági fejl dés, az emberi t ke és az oktatás kapcsolata az oktatási költségek alakulásának tükrében Kvancz József A számviteli beszámoló, mint információs dokumentum Makszim Györgyné Kísérletek a közgazdasági vállalatelméletek magyarázatának rendszerezésére Oroszné Ilcsik Bernadett Humán er forrás jellemz k szektorális vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Pásztor Szabolcs A Kárpátalján él magyarok határon átnyúló ingázásának jellemz i Szabóné Berta Olga A pályázati rendszer nehézségei AVOP néz pontból Társadalomtudományi Blokk Barabásné Kárpáti Dóra A társadalmi, demográfiai tényez k hatása a drogfogyasztásra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Drabancz M. Róbert Vox auctoritas Vélemények a kultúrtáj és a natio hungarica kérdésér l az 1920-as évek magyar politikai nyilvánosságában Kozák Anita A szervezeti kultúra elmélete, meghatározó elemeinek csoportosítása Mohácsi Márta A magyar oktatás- tudomány- és kultúrpolitika egy szelete Bécsben Nagy Edit A Nyíregyházi F iskola hallgatóinak pályaképe Nagy Péter Kristóf Az információs társadalom ellentmondásai Nyilas Orsolya A szekunder motivációk bels indítékká válásának lehet ségei a roma feln ttoktatásban Szászi Ádám A nemzetközi menedékjog jogforrásai Szilágyi Barnabás A szervezeti értékrend sajátosságai és a humán menedzsment feladatainak összefüggései Sz cs Ágnes Tudatos emberi er forrás-gazdálkodás és értékteremtés Teschmayer Gábor Az Osztrák-Magyar Monarchia által kötött konzuli egyezmények a konzuli feladatokra vonatkozó rendelkezéseinek bemutatása és összehasonlítása

4

5 BEVEZET GONDOLATOK Ön a Nyíregyházi F iskola Gazdasági és Társadalomtudományi Karának gondozásában megjelen legújabb folyóiratot tartja kezében, amely a harmadik évfolyamának els száma. E tudományos folyóirat céljaként a Kar oktatóinak, és az intézményünkhöz közel álló küls szakemberek kutatásainak bemutatását, azok egy-egy szeletének közre adását fogalmaztuk meg. Kiadványunk a korábbiakhoz hasonlóan számos érdekes kutatási kérdést jár körül, magas fokú szakmai igényességgel és fegyelmezett stílusban. A Kar vezetésének és a folyóirat szerkeszt bizottságának a célja, hogy a munkatársaink által gondozott és az el adásokon elhangzott kutatási kérdések, témák az utókor számára is fennmaradjanak, bíztatva ket a tudományos élet szépségeinek megismerésére és aktív m velésére. A kötetben megjelen szerteágazó tudományágakhoz kapcsolódó tanulmányok olyan izgalmas kérdésekre adnak választ, melyek a szélesebb közvéleményt is foglalkoztatják, s alapvet en befolyásolják a hétköznapi életüket. Bizonyára, mint minden írás, ezek a tanulmányok is bírálhatók, s további vitákat eredményezhetnek. Ha ez így lenne, akkor még inkább megérte a szerz kt l befektetett munka, az eredményeink közreadása. Reméljük, hogy az olvasók részér l néhány év múlva is lesznek érdekl d k, akik fellapozzák könyvünket, s választ kapnak néhány kérdésükre. Természetesen a szerz k, szakemberek, tudományos kutatók részér l pedig érdekl déssel várjuk a folytatást, akik a kés bbieken is megtisztelik Kiadványunkat publikációikkal. Vargáné Bosnyák Ildikó 5

6

7 KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI BLOKK

8

9 BÁCSNÉ BÁBA ÉVA * ID TÉNYEZ VIZSGÁLATOK A VÁLTOZÁS MENEDZSMENT TERÜLETÉN Kulcsszavak: id tényez, id hatékonyság, változás Bevezetés A legtöbb szervezet küls - és bels környezetében állandó változások zajlanak le. Mivel a szervezetek létüket és fennmaradásukat csak folyamatos, kisebb-nagyobb kiigazítás révén képesek biztosítani, napjainkban a változásokhoz való alkalmazkodás kényszere egyre jelent sebb szerephez jut. Ezzel összefüggésben érdemes megvizsgálni, hogy a szervezetek milyen gyorsan, és milyen hatékonyan képesek illeszkedni a változó környezethez. Ezért vizsgáltam a változási folyamatokban az id tényez szerepét, illetve az id hatékonyság fokozhatóságát. A változás vizsgálatok eredményeit összegezve megállapítható, hogy az id tényez nek a legnagyobb jelent séget a piaci és a technológiai változások esetében tulajdonítanak a vezet k. Mindkét változási folyamatnál az ipari, kft formában m köd cégek nagy munkaidej vezet i min sítették magas értékekkel az id szerepét. 1. Anyag és módszer A kutatás el zményei Kutatási területem szervesen illeszkedik a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kara, Vezetés- és Szervezéstudományi Intézete által indított kutatási programhoz, A menedzsment funkcionális vizsgálatához (Berde, 2009:32). Kutatási témám a folyamat menedzsment f területhez, azon belül az id gazdálkodás résztémakörhöz illeszkedik. A vizsgálatok rendszere is igazodik az intézet által alkalmazott módszerhez, ami kérd íves interjút, vállalati adatgy jtést jelent. * Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, egyetemi adjunktus, babae@agr.unideb.hu 9

10 1. 2. Alkalmazott statisztikai módszerek A begy jtött adatok jellegének figyelembe vételével, a vizsgálati célnak megfelel feldolgozás érdekében többféle alkalmazott statisztikai elemz eljárást alkalmaztam. A kérd ívek értékelését leíró statisztikai elemzéssel kezdtem, majd hipotézisvizsgálatot, f komponens elemzést, varianciaanalízist végeztem A vizsgálati minta bemutatása A vizsgálatokban 625 vezet i interjút dolgoztam fel, melyeket kérdez biztosok segítségével gy jtöttem be. Hiányzó adatok esetén, az adott válaszadó, az adott vizsgálati szempont alapján kimaradt az elemzésb l. A teljes mintára nézve a hiányzó adatok aránya 1,83% volt. A vizsgálati mintát dönt en közepes üzemméret, korlátolt felel sség társasági formában m köd szervezetek alkotják. E szervezetek több, mint 40%-a élt át jelent s átalakulást az elmúlt id szakban. A válaszadók jelent s része fels fokú végzettséggel rendelkez férfi, aki f ként közép- és alsóvezet i beosztásban dolgozik. A megkérdezettek közt szinte azonos arányban vannak a 30-as, a 40-es és az 50-es korosztályhoz tartozók, de nem elhanyagolható a huszonévesek aránya sem. A válaszolók 60%-a betartja a törvényesen el írt 8 órás munkaid t, de 40%-uk ett l több id t tölt munkával. 2. Változás vizsgálatok A szervezetek számára dönt lehet, hogy milyen gyorsan és milyen hatékonyan képesek illeszkedni a küls környezethez. A változásmenedzsment sikerét jelent sen befolyásolhatja a szervezet változásra adott reakciójának gyorsasága (a reakció id ). A szervezeti változások témaköre az 1980-as években került el térbe. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a szervezetek környezetében is jelent s változások zajlottak le, és zajlanak le a mai napig is. A korábbi konjunkturális id szakokat kiszámíthatóság és el re jelezhet ség jellemezte, de ma ez egyre kevésbé mondható el. Napjaink piacait a fogyasztói igények állandó változása jellemzi, egyre képzettebb munkaer jelenik meg a munkaer piacokon is. Elképzelhetetlen ütem vé vált a technológiai fejl dés, felgyorsult a termékfejlesztés folyamata, és lecsökkent az áruk, szolgáltatások életciklusa. A szervezetek környezetét tehát nem csupán állandó változások jellemzik, de maguknak, a változásoknak az üteme is felgyorsult. A szervezeteket ma ez a 10

11 turbulens és bizonytalan környezet kényszeríti rá a változásokhoz való alkalmazkodásra (Dobák, 2002). Ugyanakkor minden szervezetre jellemz a stabilitásra törekvés, az, hogy küls kényszer nélkül ne változtassanak bevett magatartásukon (Northcraft-Neale, 1990). A szervezet és vezetése számára fontos feladatot, egyben egy folyamatos tevékenységet jelent a változás és a stabilitás közti egyensúly megteremtése. A szervezetekben sokféle változás zajlik. Beckgard és Harris (1977) a változásokat az átmenetekkel azonosítják, amelyek a szervezetet annak korábbi állapotából a jöv beli állapotába vezetik át. Molnár és Kirilly (2000) hasonlóan fogalmaznak, de kib vítik a meghatározást a teljesítmény aspektussal is. Szerintük a változásmenedzselés eredményeképpen egy cég vagy szervezeti egység A állapotból B állapotba sikeresen mozdul el, miközben egy magasabb teljesítményszintre emelkedik. Nadler (1980) a hatékonyságot hangsúlyozza: a változásokra akkor kerül sor, ha a vezet felismeri, hogy az elemek közötti kapcsolat az adott állapotban nem kedvez a hatékonyságnak, és a szervezetet át kell alakítani. Ez gyakran azt jelenti, hogy újra kell gondolni, és újólag meg kell határozni a szervezet feladatát, majd meg kell változtatni más elemeket is, alátámasztva a feladatok megvalósítását. Thom (1999) változáskezelésként definiálja a stratégiákban, folyamatokban, szociálisgazdasági rendszerekben lejátszódó valamennyi tervezett, irányított, szervezett és ellen rzött változtatást. Kiss (1991) a szervezeti változást olyan átalakulásként írja le, amely a szervezetek lényeges jellemz iben következik be, a szervezet vezetésének tudatos beavatkozása nyomán, vagy attól kísérve. A szervezeti változások egységes jellemz i: - a szervezet lényegi jellemz ib l legalább egy változik - a változás meghalad egy bizonyos nagyságrendet - a szervezet vezetése tudatosan irányítja, vagy legalább hatékonyan befolyásolja a változás irányát, kimenetelét. Ez a változások vezetése egyszóval: a változásvezetés lényege. A vezetésnek tehát dönt jelent ség szerepe van a változásokban. Ez adta az indítatást arra, hogy megvizsgáljam a változási folyamatokban az id tényez szerepét, illetve az id hatékonyság fokozhatóságát. Kérdésként merülhet fel, hogy minek tekintsük az id t a vezetési munka szempontjából? Korlátnak, ami a vezet t folyamatosan céltudatos cselekvésre készteti a célok elérése érdekében vagy er forrásnak, amivel hatékonyan kell gazdálkodni? Mindkett igaz lehet a vezetés kü- 11

12 lönböz szintjein. Az alsó szint vezet knek, akiknek a munkája a technológiai folyamatok betartásához, végrehajtásához köt dik, az id inkább korlát, amit figyelembe kell venniük a munkatevékenységek irányítása, a folyamat zavarainak elhárítása során. A magasabb szinteken az id egyre inkább er forrás, amivel hatékonyan kell és lehet is vele gazdálkodni (Katonáné és mtsai, 1997). Kutatásom során az id tényez t a vezet i id gazdálkodáshoz kapcsolódva vizsgálom, de igyekszem a szokásos time-managment összefüggéseken túlmutatva az id er forrás jellegét bizonyítani. A változási folyamatok elemzését az átlagok vizsgálatával kezdtem. Az 1. ábra mutatja az id tényez min sítését és az id hatékonyság javíthatóságát a szervezeti, a kultúra, a technológiai, a piaci, a vezetési, a profil- és a szabályozási változások esetében. Ahogy az ábráról leolvasható, az id tényez nek legnagyobb jelent séget a piaci és a technológiai változások esetében tulajdonítottak a válaszoló vezet k. Közepes jelent ség nek ítélték meg a szervezeti, a vezetési, a szabályozási és a profilváltozásoknál. Jelen vizsgálatban az id nek a legkisebb jelent ség szerepe a kultúraváltozásban van. 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0, N= ábra Változási folyamatok elemzése Forrás: saját szerkesztés. A válaszokat hipotézis vizsgálatokkal elemezve, azt tapasztaltam, hogy nincs véleménykülönbség a jelent s szervezeti változásokon átesett, és még át nem esett vállalkozások vezet i közt. A megkérdezettek véleményét beosztásuktól függ en vizsgálva sem találtam szignifikáns különbséget. 12

13 A válaszokat a vállalkozások üzemméret szerinti megoszlásában tanulmányozva azt az eredményt kaptam, hogy a kis- (3,6797) és nagyszervezetek (3,7167) magasabb értékkel min sítik az id t a vezetési változások esetében a közepes (3,5097) és mikro vállalkozásoknál. A véleményeket a cégek ágazat szerinti megoszlásában vizsgálva is szignifikáns a különbség. A technológiai-, a piaci- és a profilváltozásoknál az iparhoz, a vezetési változásoknál a mez gazdasághoz tartozó vállalkozások min sítették az id t a legmagasabbra. Az iparhoz tartozó szervezetek vezet i a válságmenedzselés alapreceptjében szerepl : költségcsökkentés és bevételnövelés (Varga és mtsai, 1997:234) taktikáját kívánják követni, ha szükségük lesz rá. Ennek érdekében készek profiltisztítást és költségracionalizálást, gyártmány- és piacfejlesztést végezni a lehetséges legrövidebb id tartam alatt. A többi ágazathoz képest a mez gazdaság nagyobb érzékenységet mutat a vezetési változásokra. Ez abból fakadhat, hogy ez az ágazat a rendszerváltást követ en a privatizációhoz és a kárpótláshoz kapcsolódóan már átélte a tulajdonosi szerkezet megváltozásával együtt járó vállalati struktúra és vezetési szerkezet változásokat. Megismerte, hogy ezen változások esetében is fontos a gyors reagálás. Összességében vizsgálva azonban, a vezet k valamennyi ágazatban a piaci változások esetében tulajdonítottak a legjelent sebb befolyásoló hatást az id nek. Ezt az 1. táblázat szemlélteti. 1. táblázat Az id tényez a változási folyamatokban, tevékenységi forma szerinti megoszlásban Tevékenység/ Változások Technológiai változások Piaci változások Vezetési változások Profil változások Mez gazdaság 3,8754 3,9211 3,6447 3,5248 Élelmiszer 3,6875 3,8387 3,4333 3,5484 Ipar 4,2500 4,1167 3,4833 3,6316 Szolgáltatás 3,5897 3,6974 3,5432 3,5696 Kereskedelem 3,5476 3,6667 3,0476 3,5476 Egyéb 3,2169 3,2000 3,6136 2,9882 Összesen 3,7517 3,7926 3,5587 3,4673 Forrás: saját vizsgálatok. A válaszolók személyes jellemz i alapján végzett kutatásoknál a vezet k kora, végzettsége, beosztottjaik száma és munkaidejük megoszlásában találtam szignifikáns különbséget. A vezet k véleményét kor szerinti megoszlásban elemezve, megállapítható, minél id sebb a vezet, annál fontosabbnak tartja az id szerepét a vezetési változásokban. 13

14 A számítások elvégzésével a következ átlagértékeket kaptam: - a éves vezet k: 3,4300, - a éves vezet k: 3,5000, - a éves vezet k: 3,5263, - az éves vezet k: 3,6954, - a 60 év feletti vezet k: 4,0500. Az eredmények alapján megállapítható, hogy id sebb korban felértékel dik az id tényez. Az id sebb generációhoz tartozó vezet k nagyobb munkatapasztalattal rendelkeznek, tudják, ha halogatják a döntést vezetési kérdésekben, annak a szervezeti teljesítmény visszaesése lehet a következménye. A vizsgált minta végzettség szerinti megoszlása úgy alakult, hogy a változási folyamatok közül a piaci, a szervezeti, a vezetési változásokban a f iskolai és egyetemi végzettség ek értékelték magasabbra az id tényez t, a profil változások esetében, pedig a középfokú végzettség ek. Az eredményeket kategóriánként (soronként) áttekintve megállapítható, hogy ez esetben is a megkérdezettek a piaci változások esetében min sítették legfontosabbnak az id t. A min sítés értékeit a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat Az id tényez a változási folyamatokban, végzettség szerinti megoszlásban Tevékenység/ Változások Szervezeti változások Piaci változások Vezetési változások Profil változások szakközép 2,9091 3,7273 3,4545 4,0909 középiskola 3,3101 3,5469 3,2969 3,3730 f iskola 3,6103 3,8883 3,7453 3,6981 egyetem 3,5097 3,8425 3,5462 3,2835 összesen 3,4927 3,7900 3,5588 3,4619 Forrás: saját vizsgálatok. A vezet k véleményében szignifikáns különbséget találtam attól függ en, hogy hány beosztott tartozik alájuk. A 3. táblázat mutatja, hogy minél kevesebb beosztott tartozik a vezet csoportjába, annál inkább értékeli az id tényez t a technológiai változásokban. Ez összefüggést mutat a kézi-, gépi munkaer felhasználásával. 14

15 Az id tényez a technológiai változásokban a beosztottak száma szerinti megoszlásban 3. táblázat Beosztottak száma/ Változások Technológiai változások -10 3, , ,1739 összesen 3,7551 Forrás: saját vizsgálatok. A válaszadó vezet k munkában töltött idejének függvényében is különbség mutatkozik az id és a változások kapcsolatának megítélésében. A piaci-, és a profilváltozások esetében azt tapasztaltam, hogy minél hosszabb a vezet munkaideje, annál inkább értékeli az id szerepét. Az id hatékonyság fokozhatóságát a változási folyamatokban vizsgálva a legmagasabb érték eredményeket a vezetési, a technológiai és a szervezeti változások esetében kaptam. Az id hatékonyság növelhet sége közepes értékeket a profil-, a piaci és a szabályozási változásoknál, legkisebb értéket, pedig a kultúra változásnál kapott (1. ábra). Ez azt mutatja, hogy a vezet k késlekedés nélkül hajlandóak meghozni azokat a döntéseket, amelyek leginkább t lük függnek (vezetési, szervezeti, technológiai változások). A küls okok következtében szükségessé váló piaci és profilváltozásoknál is megpróbálják a szervezetet a lehet legrövidebb átfutási id vel rákényszeríteni az alkalmazkodásra, hiszen ett l versenyel nyt remélnek. A nehezen, hosszú id távon változtatható, nagy szervezeti ellenállással jellemezhet szervezeti kultúra esetében azonban, az id hatékonyság is csak minimálisan javítható. A megkérdezett vezet k válaszaiban nincs szignifikáns különbség a koruk, a beosztásuk, a beosztottjaik száma és a munkaidejük függvényében. A válaszokat a megkérdezett vezet k cégeinek ágazati besorolása szerinti megoszlásban vizsgálva különbséget észlelhetünk a szervezeti és a piaci változások esetében. Mindkét változási folyamatnál az ipari vállalkozások min sítették az id hatékonyságot leginkább javíthatónak (4. táblázat). 15

16 Az id hatékonyság javíthatósága a változási folyamatokban a cégek ágazati besorolása szerinti megoszlásában 4. táblázat Tevékenység/Változások Szervezeti változások Piaci változások Mez gazdaság 3,3775 3,3200 Élelmiszer 3,4063 3,1613 Ipar 3,8500 3,7667 Szolgáltatás 3,4815 3,4545 Kereskedelem 3,2381 3,3333 Egyéb 3,6118 3,0519 Összesen 3,4635 3,3407 Forrás: saját vizsgálatok. A válaszadók vállalkozásuk nagysága függvényében szignifikánsan különböz véleményt fogalmaztak meg a szervezeti változások esetében az id hatékonyság fokozhatóságának kérdésében. Az 5. táblázat jól szemlélteti, hogy ahogy n a vállalkozás mérete, a vezet k annál inkább vélik úgy, hogy az id hatékony felhasználása fokozható. Minél nagyobb egy szervezet annál összetettebb, bonyolultabb a struktúrája. A szervezeti változtatások ennek köszönhet en lassabban valósíthatóak meg. Ha sikerül ezt a folyamatot felgyorsítani a szervezet rugalmasabbá, eredményesebbé válhat. Ez magyarázhatja ez esetben a nagyobb szervezetek vezet inek értékelését. 5. táblázat Az id hatékonyság javíthatósága a változási folyamatokban a cégek üzemméret szerinti megoszlásában Létszám/Változás Szervezeti változások 1-9 3, , , ,5763 összesen 3,4678 Forrás: saját vizsgálatok. 16

17 A vizsgálatba vont szervezetek férfi és n i vezet i másképp ítélték meg az id hatékonyság javíthatóságát a vezetési, a profil-, és a szabályozási változások esetében. Mind három változási folyamatnál a n k érezték inkább javíthatónak a jelenlegi helyzethez képest az id hatékonyságot. Vélemény különbséget (P=0,048) találtam a tevékenységi-, profilváltozások esetében attól függ en, hogy a megkérdezett vezet cégénél volt-e az utóbbi id ben valamilyen jelent sebb átalakulás, vagy sem. Azok, akiknél volt korábban átalakulás (3,4661), inkább vélik javíthatónak az id hatékonyságot a profilváltozásoknál, mint azok, akiknél nem volt változás (3,3205). Valószín, hogy akik még nem tapasztalták meg a szervezet tevékenységének megváltozását, félelemmel gondolnak a szervezet m ködését alapvet en átalakító folyamatokra, úgy vélik, hogy ezek nagy id ráfordítást igényelnek. A vizsgálatban részt vev vezet k végzettségük függvényében másként (P=0,009) látják az id ráfordítások csökkenthet ségét a szervezeti változások esetében. Ahogy a 6. táblázatból leolvasható, minél magasabb a vezet végzettsége, annál inkább tartja csökkenthet nek az id ráfordításokat a szervezeti változásoknál. Ez egyben arra utal, hogy a magasabb iskolai végzettség vezet k véleménye szerint a legfontosabb változások a szervezeti átalakulások. 6. táblázat Az id hatékonyság javíthatósága a változási folyamatokban a válaszadók végzettsége szerinti megoszlásban Végzettség/Változások Szervezeti változások szakközép 3,0000 középiskola 3,2500 f iskola 3,6124 egyetem 3,4672 összesen 3,4655 Forrás: saját vizsgálatok. Az id tényez t a változási folyamatokban vizsgálva három f komponenst lehetett képezni, melyeket a 7. táblázat tartalmaz. 17

18 F komponensek a változási folyamatok id tényez vizsgálatához 7. táblázat Változási folyamat F komponensek F1.a F1.b F1.c Szabályozási változások 0,859 Vezetési változások 0,702 Profilváltozások 0,618 Kultúra változások 0,870 Szervezeti változások 0,822 Piaci változások 0,853 Technológiai változások 0,808 Forrás: saját vizsgálatok. KMO = 0,775; magyarázott varianciahányad = 69,6% Az id a szabályozási, a vezetési, és a profilváltozások esetében viselkedik azonosan. Az így kialakult f komponens (F1.a) elemeit az tartja össze, hogy mindhárom változási folyamatot a szervezet fels vezetése kezdeményezi. A vezetési és profilváltozásokat elrendeli, a szabályozási változásokat közvetíti a fels vezetés a szervezet felé. A f komponenst Vezetés által kezdeményezett változások f komponensnek nevezem el. A második f komponens (F1.b) a kultúra, és a szervezeti változásokat tartalmazza. Mindkét változási folyamat színtere a szervezet bels világa. A f komponenst a Szervezet által meghatározott változások f komponensnek hívom. A harmadik faktort (F1.c) a piaci és a technológiai változások képezik. Ezeket a változásokat a küls környezeti, piaci hatások keltik életre. A f komponens neve: Piac által meghatározott változások lett. A f komponensek egymásutánisága jelzi, hogy a megkérdezett vezet k leginkább a fels vezetés által kezdeményezett, majd a szervezet bels elemei által meghatározott, végül a küls piaci hatások miatt bekövetkez változások esetében tulajdonítanak fontos szerepet az id nek. Ezt magyarázza, hogy a válaszadók el ször is a fels vezetésnek kívánnak megfelelni, így az elrendelt változásokat igyekeznek úgy végrehajtani, hogy az id beli követelményeknek minél pontosabban eleget tegyenek. Másodszor a szervezetben belülr l induló változási folyamatok idejét érzik általuk még befolyásolhatónak. A legkevésbé t lük függ, küls, piaci folyamatok által kikényszeríttet változások esetében a legkisebb az id tényez jelent sége, mert itt befolyásolható a legkevésbé a változások ideje a vezet által. 18

19 A változási folyamatokban az id hatékonyságnak a javíthatóságát vizsgálva ugyanezek a f komponensek alakultak ki, azzal a különbséggel, hogy más lett a sorrendjük. Ezt a 8. táblázat mutatja. 8. táblázat F komponensek a változási folyamatok id hatékonysági vizsgálatához Változási folyamat F komponensek F.2a F.2b F.2c Szabályozási változások 0,817 Vezetési változások 0,767 Profilváltozások 0,657 Piaci változások 0,826 Technológiai változások 0,804 Kultúra változások 0,881 Szervezeti változások 0,625 Forrás: saját vizsgálatok. KMO = 0,850; magyarázott varianciahányad = 71,6% A válaszadó vezet k szerint leginkább a szabályozási, a vezetési és a profilváltozások esetében vannak tartalékaik az id hatékonyabb felhasználására. Még a piaci és a technológiai változásoknál is rövidíthet a reakcióid, azaz csökkenthet e folyamatoknál az id ráfordítás. Legkevésbé a kultúra és a szervezeti változások id hatékonysága javítható, hiszen ezeknél a változásoknál a leger sebb a szervezet ellenállása. Konklúzió A változás vizsgálatok eredményeit összefoglalva kimutattam, hogy az id tényez nek legnagyobb jelent séget a piaci és a technológiai változások esetében tulajdonítottak a válaszoló vezet k. Mindkét változási folyamatnál az id t az ipari, kft formában m köd cégek nagy munkaidej vezet i min sítették magas értékekkel. A vezetési változásokban az id tényez t f ként a mez gazdasági, kis- és nagy üzemméret vállalkozások id sebb, magasabb végzettség vezet i ítélték nagyobb jelent ség nek. A profilváltozások esetében az id tényez szerepét az ipari, részvénytársasági formában m köd szervezetek középfokú végzettség, nagy munkaidej vezet i vélték fontosnak. 19

20 A megkérdezett vezet k leginkább a fels vezetés által kezdeményezett, majd a szervezet elemei által meghatározott, végül a küls piaci hatások miatt bekövetkez változások esetében érzik általuk befolyásolhatónak az id tényez t. Az id hatékonyság fokozhatóságát a változási folyamatokban vizsgálva a legmagasabb érték eredményeket a vezetési, a technológiai és a szervezeti változások esetében kaptam. A szervezeti változások esetében a nagy üzemméret, ipari vállalkozások magasabb végzettség vezet i min sítették az id hatékonyságot leginkább javíthatónak. A piaci változásoknál az iparhoz tartozó kft-k vezet i értékelik inkább javíthatónak az id hatékony felhasználását. Azok, akiknél korábban volt átalakulás inkább vélik javíthatónak az id hatékonyságot a profilváltozásoknál, mint azok, akiknél még nem volt. A vezetési, a tevékenységi-, és a szabályozási változások esetében a n k érezték úgy, hogy javítható az id hatékonyság a jelenlegi helyzethez képest. Eredményeim szerint leginkább a szabályozási, a vezetési és a profilváltozások esetében vannak tartalékok az id hatékonyabb felhasználására. Még a piaci és a technológiai változásoknál is csökkenthet az id ráfordítás. Legkevésbé a kultúra és a szervezeti változások id hatékonysága javítható, hiszen ezeknél a változásoknál a leger sebb a szervezet ellenállása. Az eredmények mögött valószín leg az a tény áll, hogy ezeknek a változásoknak megfelel id távlatra van szükségük ahhoz, hogy megvalósuljanak. Ezek a folyamatok nem rövidíthet ek le anélkül, hogy ne sérülne a változás hatása. Summary There are constant changes in the outer environment of most companies, and these companies are forced to adjust to their outer environment. That is why companies can only ensure their existence and survival by constant, smaller or bigger modifications and changes. It might be decisive for organisations how fast and how effectively they can adjust to the outer environment. This encouraged me to study the role of the time factor in the change processes, and the improvability of time efficiency. The interviewed managers regarded the time factor as the most remarkable in market and technological changes. As for market and technological changes, time is classified with high values by the managers of industrial, limited liability companies, who work long hours. 20

21 Felhasznált irodalom 1. Berde Cs. (2009): A vezetés funkcionális vizsgálatának módszertani kérdései. Jubileumi kiadvány a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet alapításának 50. évfordulójára. Miskolci Egyetem, Miskolc-Lillafüred, p. 1. Beckgard, R. Harris, R. (1977): Organizational Transitions. Reading, Addison-Wesley, Massachusetts. 2. Dobák M. (2002): Szervezeti formák és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 3. Katonáné Erdélyi E. Horváth I. Radó A. (1997): Számvitelszervezési és vezetési ismeretek. Saldo Kiadó, Budapest. 4. Kiss L. (1991): Integrált termelési készletezési rendszerek. In: Vezetés-szervezés. Szerk.: Dobák M. Aula Kiadó, Budapest. 5. Varga S. Bed Gy. L rinczi Gy. (1997): Vállalkozások gazdaságtana. Perfect Kiadó, Budapest. 6. Molnár Á. Kirilly A. (2000): A változásmenedzselés tapasztalatai néhány magyar tulajdonú kis- és középvállalatnál. Vezetéstudomány, XXXI. évf. 6. sz. pp Nadler D. A. (1980): A szervezeti változások menedzselésének koncepciói. Változásmenedzsment Szemelvénygy jtemény. EuroContact Business School MBA okt. segédanyag. Budapest. 8. Thom N. (1999): Változáskezelés A differenciált és integrált Change Managment alapvet elemei. Vezetéstudomány XXX. évf. 11. sz. pp Gábrielné T zsér Gy. (2002): A statisztikai elemzés alapvet módszerei. In: Alkalmazott statisztika. (Szerk.: Sz cs I.) AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft, Budapest. 21

22

23 BAJOR TIBOR * A MAGYAR KÖZLEKEDÉS ÉS A GAZDASÁG KÖLCSÖNHATÁSAI A KÖZÉPKOR- TÓL AZ 1990-ES ÉVEKIG Kulcsszavak: közlekedésfejlesztés, kereskedelem, történelem, Magyarország, Osztrák-Magyar Monarchia Bevezetés Magyarország gazdasági és politikai kapcsolatai nem érthet ek, a problémák és lehet ségek nem kezelhet ek megfelel módon múltjának ismerete nélkül. A politikai nyilatkozatok, a napi gazdasági érdekérvényesítések olykor hamis következtetésre adnak lehet séget. Az országot okkal, vagy ok nélkül, sok esetben helyezték valamely ország érdekszférájába. Az ország adottsága meghatározta a hazai és a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi lehet ségeket, és az ország különböz bels térségeinek fejlesztését. Az évszakoktól független állandó közlekedés biztosításának els igényei Magyarországon a XV. századtól Az Európa közepén elhelyezked magyar királyság egy zárt, jól védhet medencében terül el, a középkor végéig használt közlekedési eszközök a téli, jeges id szakokban teljesen ellehetetlenítették az országhatár átlépését. Télen-nyáron állandóan járható, központi kiépítés országhatártól országhatárig vezet kikövezett f út nincs. Nincsenek hidak. A földesurak a saját birtokaikon csak saját igényeiknek megfelel utakat alakítottak ki és tartottak fenn. Kelet-Európa felé a kereskedelem a XVIII. századig nem meghatározó. A nyugat-európai országokkal folytatott kereskedelem f árufajtája a lábon hajtott jószág, más áruféleségre nagy mennyiségben nem is volt lehet ség. Szekérkaravánok összeállítása és mozgatása háttérszolgáltatások nélkül (szállás, igásállatok ellátása) nem oldható meg. A kereskedelem b vítéséhez új szállítási eszközre volt szükség. A nyugat-európai tapasztalatok alapján a vízi szállítás kialakítása látszott a legcélravezet bbnek. 1 Észak-nyugaton és Dél-keleten adott volt a Kárpát-medencéb l be- és kivezet, a Duna vágta két kapu. A Kárpát-medencét a befolyó folyók közül csak a Duna hagyja el! Ahhoz, hogy az ország egész gazdasága számára használható legyen a Duna, mint szállítási útvonal, össze kell kötni az országon belül a hajózható * Általános Vállalkozási F iskola Budapest, f iskolai docens, bajor.tibor@avf.hu 1 A Duna-Majna csatornát a IX. században Nagy Károly idejében kezdték el kiépíteni 23