GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK SCIENTIFIC JOURNAL OF SOCIAL AND ECONOMIC STUDIES

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK SCIENTIFIC JOURNAL OF SOCIAL AND ECONOMIC STUDIES"

Átírás

1 GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK SCIENTIFIC JOURNAL OF SOCIAL AND ECONOMIC STUDIES A Nyíregyházi F iskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kara, a Kultúrdiplomáciai és Civilizációs Kutatások Kutatócsoportjának, az Integrált Kommunikáció és Médiatudományi Kutatócsoportjának, valamint a Logisztikai, Üzleti és Gazdaságmódszertani Kutatócsoportjának kiadványa Kutatások a tudásalapú társadalom szolgálatában Bessenyei Könyvkiadó Nyíregyháza, 2011

2 GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK A Nyíregyházi F iskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kara, a Kultúrdiplomáciai és Civilizációs Kutatások Kutatócsoportjának, Integrált Kommunikáció és Médiatudományi Kutatócsoportjának, Logisztikai, Üzleti és Gazdaságmódszertani Kutatócsoportjának kiadványa A szerkeszt bizottság tagjai: N. Szabó József (a szerkeszt bizottság elnöke) Galó Miklós Kerül Judit Nádasdi József Vargáné Bosnyák Ildikó Szakál Zoltán Tanácsadó testület: Prof. Jerzy Malec Prof. Czövek István Prof. Gazdag Ferenc Prof. Körösényi András Prof. Nábrádi András Prof. Rostoványi Zsolt Habil. Sári Mihály Prof. Sz cs István Prof. Tonk Márton A kiadásért felel s: Kvancz József A Nyíregyházi F iskola Gazdasági és Társadalomtudományi Karának Dékánja ISSN: ISBN: Szerkeszt ség: Nyíregyházi F iskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/b. Tel.: 42/ HUISS5N

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezet gondolatok... 5 Közgazdaságtudományi Blokk... 7 Bácsné Bába Éva Id tényez vizsgálatok a változás menedzsment területén... 9 Bajor Tibor A magyar közlekedés és a gazdaság kölcsönhatásai a középkortól az 1990-es évekig Béresné Mártha Bernadett Kvancz József Szabó Andrea A mez gazdaság önellátó funkciója a vidéki közfoglalkoztatott munkavállalók körében Duleba Szabolcs A gazdasági növekedés el rejelzése egy AHP-modellel Egri Imre Az V. közlekedési folyosó, mint az európai logisztikai integráció stratégiai pontja Fodorné Zagyi Orsolya A gazdasági fejl dés, az emberi t ke és az oktatás kapcsolata az oktatási költségek alakulásának tükrében Kvancz József A számviteli beszámoló, mint információs dokumentum Makszim Györgyné Kísérletek a közgazdasági vállalatelméletek magyarázatának rendszerezésére Oroszné Ilcsik Bernadett Humán er forrás jellemz k szektorális vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Pásztor Szabolcs A Kárpátalján él magyarok határon átnyúló ingázásának jellemz i Szabóné Berta Olga A pályázati rendszer nehézségei AVOP néz pontból Társadalomtudományi Blokk Barabásné Kárpáti Dóra A társadalmi, demográfiai tényez k hatása a drogfogyasztásra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Drabancz M. Róbert Vox auctoritas Vélemények a kultúrtáj és a natio hungarica kérdésér l az 1920-as évek magyar politikai nyilvánosságában Kozák Anita A szervezeti kultúra elmélete, meghatározó elemeinek csoportosítása Mohácsi Márta A magyar oktatás- tudomány- és kultúrpolitika egy szelete Bécsben Nagy Edit A Nyíregyházi F iskola hallgatóinak pályaképe Nagy Péter Kristóf Az információs társadalom ellentmondásai Nyilas Orsolya A szekunder motivációk bels indítékká válásának lehet ségei a roma feln ttoktatásban Szászi Ádám A nemzetközi menedékjog jogforrásai Szilágyi Barnabás A szervezeti értékrend sajátosságai és a humán menedzsment feladatainak összefüggései Sz cs Ágnes Tudatos emberi er forrás-gazdálkodás és értékteremtés Teschmayer Gábor Az Osztrák-Magyar Monarchia által kötött konzuli egyezmények a konzuli feladatokra vonatkozó rendelkezéseinek bemutatása és összehasonlítása

4

5 BEVEZET GONDOLATOK Ön a Nyíregyházi F iskola Gazdasági és Társadalomtudományi Karának gondozásában megjelen legújabb folyóiratot tartja kezében, amely a harmadik évfolyamának els száma. E tudományos folyóirat céljaként a Kar oktatóinak, és az intézményünkhöz közel álló küls szakemberek kutatásainak bemutatását, azok egy-egy szeletének közre adását fogalmaztuk meg. Kiadványunk a korábbiakhoz hasonlóan számos érdekes kutatási kérdést jár körül, magas fokú szakmai igényességgel és fegyelmezett stílusban. A Kar vezetésének és a folyóirat szerkeszt bizottságának a célja, hogy a munkatársaink által gondozott és az el adásokon elhangzott kutatási kérdések, témák az utókor számára is fennmaradjanak, bíztatva ket a tudományos élet szépségeinek megismerésére és aktív m velésére. A kötetben megjelen szerteágazó tudományágakhoz kapcsolódó tanulmányok olyan izgalmas kérdésekre adnak választ, melyek a szélesebb közvéleményt is foglalkoztatják, s alapvet en befolyásolják a hétköznapi életüket. Bizonyára, mint minden írás, ezek a tanulmányok is bírálhatók, s további vitákat eredményezhetnek. Ha ez így lenne, akkor még inkább megérte a szerz kt l befektetett munka, az eredményeink közreadása. Reméljük, hogy az olvasók részér l néhány év múlva is lesznek érdekl d k, akik fellapozzák könyvünket, s választ kapnak néhány kérdésükre. Természetesen a szerz k, szakemberek, tudományos kutatók részér l pedig érdekl déssel várjuk a folytatást, akik a kés bbieken is megtisztelik Kiadványunkat publikációikkal. Vargáné Bosnyák Ildikó 5

6

7 KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI BLOKK

8

9 BÁCSNÉ BÁBA ÉVA * ID TÉNYEZ VIZSGÁLATOK A VÁLTOZÁS MENEDZSMENT TERÜLETÉN Kulcsszavak: id tényez, id hatékonyság, változás Bevezetés A legtöbb szervezet küls - és bels környezetében állandó változások zajlanak le. Mivel a szervezetek létüket és fennmaradásukat csak folyamatos, kisebb-nagyobb kiigazítás révén képesek biztosítani, napjainkban a változásokhoz való alkalmazkodás kényszere egyre jelent sebb szerephez jut. Ezzel összefüggésben érdemes megvizsgálni, hogy a szervezetek milyen gyorsan, és milyen hatékonyan képesek illeszkedni a változó környezethez. Ezért vizsgáltam a változási folyamatokban az id tényez szerepét, illetve az id hatékonyság fokozhatóságát. A változás vizsgálatok eredményeit összegezve megállapítható, hogy az id tényez nek a legnagyobb jelent séget a piaci és a technológiai változások esetében tulajdonítanak a vezet k. Mindkét változási folyamatnál az ipari, kft formában m köd cégek nagy munkaidej vezet i min sítették magas értékekkel az id szerepét. 1. Anyag és módszer A kutatás el zményei Kutatási területem szervesen illeszkedik a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kara, Vezetés- és Szervezéstudományi Intézete által indított kutatási programhoz, A menedzsment funkcionális vizsgálatához (Berde, 2009:32). Kutatási témám a folyamat menedzsment f területhez, azon belül az id gazdálkodás résztémakörhöz illeszkedik. A vizsgálatok rendszere is igazodik az intézet által alkalmazott módszerhez, ami kérd íves interjút, vállalati adatgy jtést jelent. * Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, egyetemi adjunktus, 9

10 1. 2. Alkalmazott statisztikai módszerek A begy jtött adatok jellegének figyelembe vételével, a vizsgálati célnak megfelel feldolgozás érdekében többféle alkalmazott statisztikai elemz eljárást alkalmaztam. A kérd ívek értékelését leíró statisztikai elemzéssel kezdtem, majd hipotézisvizsgálatot, f komponens elemzést, varianciaanalízist végeztem A vizsgálati minta bemutatása A vizsgálatokban 625 vezet i interjút dolgoztam fel, melyeket kérdez biztosok segítségével gy jtöttem be. Hiányzó adatok esetén, az adott válaszadó, az adott vizsgálati szempont alapján kimaradt az elemzésb l. A teljes mintára nézve a hiányzó adatok aránya 1,83% volt. A vizsgálati mintát dönt en közepes üzemméret, korlátolt felel sség társasági formában m köd szervezetek alkotják. E szervezetek több, mint 40%-a élt át jelent s átalakulást az elmúlt id szakban. A válaszadók jelent s része fels fokú végzettséggel rendelkez férfi, aki f ként közép- és alsóvezet i beosztásban dolgozik. A megkérdezettek közt szinte azonos arányban vannak a 30-as, a 40-es és az 50-es korosztályhoz tartozók, de nem elhanyagolható a huszonévesek aránya sem. A válaszolók 60%-a betartja a törvényesen el írt 8 órás munkaid t, de 40%-uk ett l több id t tölt munkával. 2. Változás vizsgálatok A szervezetek számára dönt lehet, hogy milyen gyorsan és milyen hatékonyan képesek illeszkedni a küls környezethez. A változásmenedzsment sikerét jelent sen befolyásolhatja a szervezet változásra adott reakciójának gyorsasága (a reakció id ). A szervezeti változások témaköre az 1980-as években került el térbe. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a szervezetek környezetében is jelent s változások zajlottak le, és zajlanak le a mai napig is. A korábbi konjunkturális id szakokat kiszámíthatóság és el re jelezhet ség jellemezte, de ma ez egyre kevésbé mondható el. Napjaink piacait a fogyasztói igények állandó változása jellemzi, egyre képzettebb munkaer jelenik meg a munkaer piacokon is. Elképzelhetetlen ütem vé vált a technológiai fejl dés, felgyorsult a termékfejlesztés folyamata, és lecsökkent az áruk, szolgáltatások életciklusa. A szervezetek környezetét tehát nem csupán állandó változások jellemzik, de maguknak, a változásoknak az üteme is felgyorsult. A szervezeteket ma ez a 10

11 turbulens és bizonytalan környezet kényszeríti rá a változásokhoz való alkalmazkodásra (Dobák, 2002). Ugyanakkor minden szervezetre jellemz a stabilitásra törekvés, az, hogy küls kényszer nélkül ne változtassanak bevett magatartásukon (Northcraft-Neale, 1990). A szervezet és vezetése számára fontos feladatot, egyben egy folyamatos tevékenységet jelent a változás és a stabilitás közti egyensúly megteremtése. A szervezetekben sokféle változás zajlik. Beckgard és Harris (1977) a változásokat az átmenetekkel azonosítják, amelyek a szervezetet annak korábbi állapotából a jöv beli állapotába vezetik át. Molnár és Kirilly (2000) hasonlóan fogalmaznak, de kib vítik a meghatározást a teljesítmény aspektussal is. Szerintük a változásmenedzselés eredményeképpen egy cég vagy szervezeti egység A állapotból B állapotba sikeresen mozdul el, miközben egy magasabb teljesítményszintre emelkedik. Nadler (1980) a hatékonyságot hangsúlyozza: a változásokra akkor kerül sor, ha a vezet felismeri, hogy az elemek közötti kapcsolat az adott állapotban nem kedvez a hatékonyságnak, és a szervezetet át kell alakítani. Ez gyakran azt jelenti, hogy újra kell gondolni, és újólag meg kell határozni a szervezet feladatát, majd meg kell változtatni más elemeket is, alátámasztva a feladatok megvalósítását. Thom (1999) változáskezelésként definiálja a stratégiákban, folyamatokban, szociálisgazdasági rendszerekben lejátszódó valamennyi tervezett, irányított, szervezett és ellen rzött változtatást. Kiss (1991) a szervezeti változást olyan átalakulásként írja le, amely a szervezetek lényeges jellemz iben következik be, a szervezet vezetésének tudatos beavatkozása nyomán, vagy attól kísérve. A szervezeti változások egységes jellemz i: - a szervezet lényegi jellemz ib l legalább egy változik - a változás meghalad egy bizonyos nagyságrendet - a szervezet vezetése tudatosan irányítja, vagy legalább hatékonyan befolyásolja a változás irányát, kimenetelét. Ez a változások vezetése egyszóval: a változásvezetés lényege. A vezetésnek tehát dönt jelent ség szerepe van a változásokban. Ez adta az indítatást arra, hogy megvizsgáljam a változási folyamatokban az id tényez szerepét, illetve az id hatékonyság fokozhatóságát. Kérdésként merülhet fel, hogy minek tekintsük az id t a vezetési munka szempontjából? Korlátnak, ami a vezet t folyamatosan céltudatos cselekvésre készteti a célok elérése érdekében vagy er forrásnak, amivel hatékonyan kell gazdálkodni? Mindkett igaz lehet a vezetés kü- 11

12 lönböz szintjein. Az alsó szint vezet knek, akiknek a munkája a technológiai folyamatok betartásához, végrehajtásához köt dik, az id inkább korlát, amit figyelembe kell venniük a munkatevékenységek irányítása, a folyamat zavarainak elhárítása során. A magasabb szinteken az id egyre inkább er forrás, amivel hatékonyan kell és lehet is vele gazdálkodni (Katonáné és mtsai, 1997). Kutatásom során az id tényez t a vezet i id gazdálkodáshoz kapcsolódva vizsgálom, de igyekszem a szokásos time-managment összefüggéseken túlmutatva az id er forrás jellegét bizonyítani. A változási folyamatok elemzését az átlagok vizsgálatával kezdtem. Az 1. ábra mutatja az id tényez min sítését és az id hatékonyság javíthatóságát a szervezeti, a kultúra, a technológiai, a piaci, a vezetési, a profil- és a szabályozási változások esetében. Ahogy az ábráról leolvasható, az id tényez nek legnagyobb jelent séget a piaci és a technológiai változások esetében tulajdonítottak a válaszoló vezet k. Közepes jelent ség nek ítélték meg a szervezeti, a vezetési, a szabályozási és a profilváltozásoknál. Jelen vizsgálatban az id nek a legkisebb jelent ség szerepe a kultúraváltozásban van. 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0, N= ábra Változási folyamatok elemzése Forrás: saját szerkesztés. A válaszokat hipotézis vizsgálatokkal elemezve, azt tapasztaltam, hogy nincs véleménykülönbség a jelent s szervezeti változásokon átesett, és még át nem esett vállalkozások vezet i közt. A megkérdezettek véleményét beosztásuktól függ en vizsgálva sem találtam szignifikáns különbséget. 12

13 A válaszokat a vállalkozások üzemméret szerinti megoszlásában tanulmányozva azt az eredményt kaptam, hogy a kis- (3,6797) és nagyszervezetek (3,7167) magasabb értékkel min sítik az id t a vezetési változások esetében a közepes (3,5097) és mikro vállalkozásoknál. A véleményeket a cégek ágazat szerinti megoszlásában vizsgálva is szignifikáns a különbség. A technológiai-, a piaci- és a profilváltozásoknál az iparhoz, a vezetési változásoknál a mez gazdasághoz tartozó vállalkozások min sítették az id t a legmagasabbra. Az iparhoz tartozó szervezetek vezet i a válságmenedzselés alapreceptjében szerepl : költségcsökkentés és bevételnövelés (Varga és mtsai, 1997:234) taktikáját kívánják követni, ha szükségük lesz rá. Ennek érdekében készek profiltisztítást és költségracionalizálást, gyártmány- és piacfejlesztést végezni a lehetséges legrövidebb id tartam alatt. A többi ágazathoz képest a mez gazdaság nagyobb érzékenységet mutat a vezetési változásokra. Ez abból fakadhat, hogy ez az ágazat a rendszerváltást követ en a privatizációhoz és a kárpótláshoz kapcsolódóan már átélte a tulajdonosi szerkezet megváltozásával együtt járó vállalati struktúra és vezetési szerkezet változásokat. Megismerte, hogy ezen változások esetében is fontos a gyors reagálás. Összességében vizsgálva azonban, a vezet k valamennyi ágazatban a piaci változások esetében tulajdonítottak a legjelent sebb befolyásoló hatást az id nek. Ezt az 1. táblázat szemlélteti. 1. táblázat Az id tényez a változási folyamatokban, tevékenységi forma szerinti megoszlásban Tevékenység/ Változások Technológiai változások Piaci változások Vezetési változások Profil változások Mez gazdaság 3,8754 3,9211 3,6447 3,5248 Élelmiszer 3,6875 3,8387 3,4333 3,5484 Ipar 4,2500 4,1167 3,4833 3,6316 Szolgáltatás 3,5897 3,6974 3,5432 3,5696 Kereskedelem 3,5476 3,6667 3,0476 3,5476 Egyéb 3,2169 3,2000 3,6136 2,9882 Összesen 3,7517 3,7926 3,5587 3,4673 Forrás: saját vizsgálatok. A válaszolók személyes jellemz i alapján végzett kutatásoknál a vezet k kora, végzettsége, beosztottjaik száma és munkaidejük megoszlásában találtam szignifikáns különbséget. A vezet k véleményét kor szerinti megoszlásban elemezve, megállapítható, minél id sebb a vezet, annál fontosabbnak tartja az id szerepét a vezetési változásokban. 13

14 A számítások elvégzésével a következ átlagértékeket kaptam: - a éves vezet k: 3,4300, - a éves vezet k: 3,5000, - a éves vezet k: 3,5263, - az éves vezet k: 3,6954, - a 60 év feletti vezet k: 4,0500. Az eredmények alapján megállapítható, hogy id sebb korban felértékel dik az id tényez. Az id sebb generációhoz tartozó vezet k nagyobb munkatapasztalattal rendelkeznek, tudják, ha halogatják a döntést vezetési kérdésekben, annak a szervezeti teljesítmény visszaesése lehet a következménye. A vizsgált minta végzettség szerinti megoszlása úgy alakult, hogy a változási folyamatok közül a piaci, a szervezeti, a vezetési változásokban a f iskolai és egyetemi végzettség ek értékelték magasabbra az id tényez t, a profil változások esetében, pedig a középfokú végzettség ek. Az eredményeket kategóriánként (soronként) áttekintve megállapítható, hogy ez esetben is a megkérdezettek a piaci változások esetében min sítették legfontosabbnak az id t. A min sítés értékeit a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat Az id tényez a változási folyamatokban, végzettség szerinti megoszlásban Tevékenység/ Változások Szervezeti változások Piaci változások Vezetési változások Profil változások szakközép 2,9091 3,7273 3,4545 4,0909 középiskola 3,3101 3,5469 3,2969 3,3730 f iskola 3,6103 3,8883 3,7453 3,6981 egyetem 3,5097 3,8425 3,5462 3,2835 összesen 3,4927 3,7900 3,5588 3,4619 Forrás: saját vizsgálatok. A vezet k véleményében szignifikáns különbséget találtam attól függ en, hogy hány beosztott tartozik alájuk. A 3. táblázat mutatja, hogy minél kevesebb beosztott tartozik a vezet csoportjába, annál inkább értékeli az id tényez t a technológiai változásokban. Ez összefüggést mutat a kézi-, gépi munkaer felhasználásával. 14

15 Az id tényez a technológiai változásokban a beosztottak száma szerinti megoszlásban 3. táblázat Beosztottak száma/ Változások Technológiai változások -10 3, , ,1739 összesen 3,7551 Forrás: saját vizsgálatok. A válaszadó vezet k munkában töltött idejének függvényében is különbség mutatkozik az id és a változások kapcsolatának megítélésében. A piaci-, és a profilváltozások esetében azt tapasztaltam, hogy minél hosszabb a vezet munkaideje, annál inkább értékeli az id szerepét. Az id hatékonyság fokozhatóságát a változási folyamatokban vizsgálva a legmagasabb érték eredményeket a vezetési, a technológiai és a szervezeti változások esetében kaptam. Az id hatékonyság növelhet sége közepes értékeket a profil-, a piaci és a szabályozási változásoknál, legkisebb értéket, pedig a kultúra változásnál kapott (1. ábra). Ez azt mutatja, hogy a vezet k késlekedés nélkül hajlandóak meghozni azokat a döntéseket, amelyek leginkább t lük függnek (vezetési, szervezeti, technológiai változások). A küls okok következtében szükségessé váló piaci és profilváltozásoknál is megpróbálják a szervezetet a lehet legrövidebb átfutási id vel rákényszeríteni az alkalmazkodásra, hiszen ett l versenyel nyt remélnek. A nehezen, hosszú id távon változtatható, nagy szervezeti ellenállással jellemezhet szervezeti kultúra esetében azonban, az id hatékonyság is csak minimálisan javítható. A megkérdezett vezet k válaszaiban nincs szignifikáns különbség a koruk, a beosztásuk, a beosztottjaik száma és a munkaidejük függvényében. A válaszokat a megkérdezett vezet k cégeinek ágazati besorolása szerinti megoszlásban vizsgálva különbséget észlelhetünk a szervezeti és a piaci változások esetében. Mindkét változási folyamatnál az ipari vállalkozások min sítették az id hatékonyságot leginkább javíthatónak (4. táblázat). 15

16 Az id hatékonyság javíthatósága a változási folyamatokban a cégek ágazati besorolása szerinti megoszlásában 4. táblázat Tevékenység/Változások Szervezeti változások Piaci változások Mez gazdaság 3,3775 3,3200 Élelmiszer 3,4063 3,1613 Ipar 3,8500 3,7667 Szolgáltatás 3,4815 3,4545 Kereskedelem 3,2381 3,3333 Egyéb 3,6118 3,0519 Összesen 3,4635 3,3407 Forrás: saját vizsgálatok. A válaszadók vállalkozásuk nagysága függvényében szignifikánsan különböz véleményt fogalmaztak meg a szervezeti változások esetében az id hatékonyság fokozhatóságának kérdésében. Az 5. táblázat jól szemlélteti, hogy ahogy n a vállalkozás mérete, a vezet k annál inkább vélik úgy, hogy az id hatékony felhasználása fokozható. Minél nagyobb egy szervezet annál összetettebb, bonyolultabb a struktúrája. A szervezeti változtatások ennek köszönhet en lassabban valósíthatóak meg. Ha sikerül ezt a folyamatot felgyorsítani a szervezet rugalmasabbá, eredményesebbé válhat. Ez magyarázhatja ez esetben a nagyobb szervezetek vezet inek értékelését. 5. táblázat Az id hatékonyság javíthatósága a változási folyamatokban a cégek üzemméret szerinti megoszlásában Létszám/Változás Szervezeti változások 1-9 3, , , ,5763 összesen 3,4678 Forrás: saját vizsgálatok. 16

17 A vizsgálatba vont szervezetek férfi és n i vezet i másképp ítélték meg az id hatékonyság javíthatóságát a vezetési, a profil-, és a szabályozási változások esetében. Mind három változási folyamatnál a n k érezték inkább javíthatónak a jelenlegi helyzethez képest az id hatékonyságot. Vélemény különbséget (P=0,048) találtam a tevékenységi-, profilváltozások esetében attól függ en, hogy a megkérdezett vezet cégénél volt-e az utóbbi id ben valamilyen jelent sebb átalakulás, vagy sem. Azok, akiknél volt korábban átalakulás (3,4661), inkább vélik javíthatónak az id hatékonyságot a profilváltozásoknál, mint azok, akiknél nem volt változás (3,3205). Valószín, hogy akik még nem tapasztalták meg a szervezet tevékenységének megváltozását, félelemmel gondolnak a szervezet m ködését alapvet en átalakító folyamatokra, úgy vélik, hogy ezek nagy id ráfordítást igényelnek. A vizsgálatban részt vev vezet k végzettségük függvényében másként (P=0,009) látják az id ráfordítások csökkenthet ségét a szervezeti változások esetében. Ahogy a 6. táblázatból leolvasható, minél magasabb a vezet végzettsége, annál inkább tartja csökkenthet nek az id ráfordításokat a szervezeti változásoknál. Ez egyben arra utal, hogy a magasabb iskolai végzettség vezet k véleménye szerint a legfontosabb változások a szervezeti átalakulások. 6. táblázat Az id hatékonyság javíthatósága a változási folyamatokban a válaszadók végzettsége szerinti megoszlásban Végzettség/Változások Szervezeti változások szakközép 3,0000 középiskola 3,2500 f iskola 3,6124 egyetem 3,4672 összesen 3,4655 Forrás: saját vizsgálatok. Az id tényez t a változási folyamatokban vizsgálva három f komponenst lehetett képezni, melyeket a 7. táblázat tartalmaz. 17

18 F komponensek a változási folyamatok id tényez vizsgálatához 7. táblázat Változási folyamat F komponensek F1.a F1.b F1.c Szabályozási változások 0,859 Vezetési változások 0,702 Profilváltozások 0,618 Kultúra változások 0,870 Szervezeti változások 0,822 Piaci változások 0,853 Technológiai változások 0,808 Forrás: saját vizsgálatok. KMO = 0,775; magyarázott varianciahányad = 69,6% Az id a szabályozási, a vezetési, és a profilváltozások esetében viselkedik azonosan. Az így kialakult f komponens (F1.a) elemeit az tartja össze, hogy mindhárom változási folyamatot a szervezet fels vezetése kezdeményezi. A vezetési és profilváltozásokat elrendeli, a szabályozási változásokat közvetíti a fels vezetés a szervezet felé. A f komponenst Vezetés által kezdeményezett változások f komponensnek nevezem el. A második f komponens (F1.b) a kultúra, és a szervezeti változásokat tartalmazza. Mindkét változási folyamat színtere a szervezet bels világa. A f komponenst a Szervezet által meghatározott változások f komponensnek hívom. A harmadik faktort (F1.c) a piaci és a technológiai változások képezik. Ezeket a változásokat a küls környezeti, piaci hatások keltik életre. A f komponens neve: Piac által meghatározott változások lett. A f komponensek egymásutánisága jelzi, hogy a megkérdezett vezet k leginkább a fels vezetés által kezdeményezett, majd a szervezet bels elemei által meghatározott, végül a küls piaci hatások miatt bekövetkez változások esetében tulajdonítanak fontos szerepet az id nek. Ezt magyarázza, hogy a válaszadók el ször is a fels vezetésnek kívánnak megfelelni, így az elrendelt változásokat igyekeznek úgy végrehajtani, hogy az id beli követelményeknek minél pontosabban eleget tegyenek. Másodszor a szervezetben belülr l induló változási folyamatok idejét érzik általuk még befolyásolhatónak. A legkevésbé t lük függ, küls, piaci folyamatok által kikényszeríttet változások esetében a legkisebb az id tényez jelent sége, mert itt befolyásolható a legkevésbé a változások ideje a vezet által. 18

19 A változási folyamatokban az id hatékonyságnak a javíthatóságát vizsgálva ugyanezek a f komponensek alakultak ki, azzal a különbséggel, hogy más lett a sorrendjük. Ezt a 8. táblázat mutatja. 8. táblázat F komponensek a változási folyamatok id hatékonysági vizsgálatához Változási folyamat F komponensek F.2a F.2b F.2c Szabályozási változások 0,817 Vezetési változások 0,767 Profilváltozások 0,657 Piaci változások 0,826 Technológiai változások 0,804 Kultúra változások 0,881 Szervezeti változások 0,625 Forrás: saját vizsgálatok. KMO = 0,850; magyarázott varianciahányad = 71,6% A válaszadó vezet k szerint leginkább a szabályozási, a vezetési és a profilváltozások esetében vannak tartalékaik az id hatékonyabb felhasználására. Még a piaci és a technológiai változásoknál is rövidíthet a reakcióid, azaz csökkenthet e folyamatoknál az id ráfordítás. Legkevésbé a kultúra és a szervezeti változások id hatékonysága javítható, hiszen ezeknél a változásoknál a leger sebb a szervezet ellenállása. Konklúzió A változás vizsgálatok eredményeit összefoglalva kimutattam, hogy az id tényez nek legnagyobb jelent séget a piaci és a technológiai változások esetében tulajdonítottak a válaszoló vezet k. Mindkét változási folyamatnál az id t az ipari, kft formában m köd cégek nagy munkaidej vezet i min sítették magas értékekkel. A vezetési változásokban az id tényez t f ként a mez gazdasági, kis- és nagy üzemméret vállalkozások id sebb, magasabb végzettség vezet i ítélték nagyobb jelent ség nek. A profilváltozások esetében az id tényez szerepét az ipari, részvénytársasági formában m köd szervezetek középfokú végzettség, nagy munkaidej vezet i vélték fontosnak. 19

20 A megkérdezett vezet k leginkább a fels vezetés által kezdeményezett, majd a szervezet elemei által meghatározott, végül a küls piaci hatások miatt bekövetkez változások esetében érzik általuk befolyásolhatónak az id tényez t. Az id hatékonyság fokozhatóságát a változási folyamatokban vizsgálva a legmagasabb érték eredményeket a vezetési, a technológiai és a szervezeti változások esetében kaptam. A szervezeti változások esetében a nagy üzemméret, ipari vállalkozások magasabb végzettség vezet i min sítették az id hatékonyságot leginkább javíthatónak. A piaci változásoknál az iparhoz tartozó kft-k vezet i értékelik inkább javíthatónak az id hatékony felhasználását. Azok, akiknél korábban volt átalakulás inkább vélik javíthatónak az id hatékonyságot a profilváltozásoknál, mint azok, akiknél még nem volt. A vezetési, a tevékenységi-, és a szabályozási változások esetében a n k érezték úgy, hogy javítható az id hatékonyság a jelenlegi helyzethez képest. Eredményeim szerint leginkább a szabályozási, a vezetési és a profilváltozások esetében vannak tartalékok az id hatékonyabb felhasználására. Még a piaci és a technológiai változásoknál is csökkenthet az id ráfordítás. Legkevésbé a kultúra és a szervezeti változások id hatékonysága javítható, hiszen ezeknél a változásoknál a leger sebb a szervezet ellenállása. Az eredmények mögött valószín leg az a tény áll, hogy ezeknek a változásoknak megfelel id távlatra van szükségük ahhoz, hogy megvalósuljanak. Ezek a folyamatok nem rövidíthet ek le anélkül, hogy ne sérülne a változás hatása. Summary There are constant changes in the outer environment of most companies, and these companies are forced to adjust to their outer environment. That is why companies can only ensure their existence and survival by constant, smaller or bigger modifications and changes. It might be decisive for organisations how fast and how effectively they can adjust to the outer environment. This encouraged me to study the role of the time factor in the change processes, and the improvability of time efficiency. The interviewed managers regarded the time factor as the most remarkable in market and technological changes. As for market and technological changes, time is classified with high values by the managers of industrial, limited liability companies, who work long hours. 20

21 Felhasznált irodalom 1. Berde Cs. (2009): A vezetés funkcionális vizsgálatának módszertani kérdései. Jubileumi kiadvány a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet alapításának 50. évfordulójára. Miskolci Egyetem, Miskolc-Lillafüred, p. 1. Beckgard, R. Harris, R. (1977): Organizational Transitions. Reading, Addison-Wesley, Massachusetts. 2. Dobák M. (2002): Szervezeti formák és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 3. Katonáné Erdélyi E. Horváth I. Radó A. (1997): Számvitelszervezési és vezetési ismeretek. Saldo Kiadó, Budapest. 4. Kiss L. (1991): Integrált termelési készletezési rendszerek. In: Vezetés-szervezés. Szerk.: Dobák M. Aula Kiadó, Budapest. 5. Varga S. Bed Gy. L rinczi Gy. (1997): Vállalkozások gazdaságtana. Perfect Kiadó, Budapest. 6. Molnár Á. Kirilly A. (2000): A változásmenedzselés tapasztalatai néhány magyar tulajdonú kis- és középvállalatnál. Vezetéstudomány, XXXI. évf. 6. sz. pp Nadler D. A. (1980): A szervezeti változások menedzselésének koncepciói. Változásmenedzsment Szemelvénygy jtemény. EuroContact Business School MBA okt. segédanyag. Budapest. 8. Thom N. (1999): Változáskezelés A differenciált és integrált Change Managment alapvet elemei. Vezetéstudomány XXX. évf. 11. sz. pp Gábrielné T zsér Gy. (2002): A statisztikai elemzés alapvet módszerei. In: Alkalmazott statisztika. (Szerk.: Sz cs I.) AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft, Budapest. 21

22

23 BAJOR TIBOR * A MAGYAR KÖZLEKEDÉS ÉS A GAZDASÁG KÖLCSÖNHATÁSAI A KÖZÉPKOR- TÓL AZ 1990-ES ÉVEKIG Kulcsszavak: közlekedésfejlesztés, kereskedelem, történelem, Magyarország, Osztrák-Magyar Monarchia Bevezetés Magyarország gazdasági és politikai kapcsolatai nem érthet ek, a problémák és lehet ségek nem kezelhet ek megfelel módon múltjának ismerete nélkül. A politikai nyilatkozatok, a napi gazdasági érdekérvényesítések olykor hamis következtetésre adnak lehet séget. Az országot okkal, vagy ok nélkül, sok esetben helyezték valamely ország érdekszférájába. Az ország adottsága meghatározta a hazai és a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi lehet ségeket, és az ország különböz bels térségeinek fejlesztését. Az évszakoktól független állandó közlekedés biztosításának els igényei Magyarországon a XV. századtól Az Európa közepén elhelyezked magyar királyság egy zárt, jól védhet medencében terül el, a középkor végéig használt közlekedési eszközök a téli, jeges id szakokban teljesen ellehetetlenítették az országhatár átlépését. Télen-nyáron állandóan járható, központi kiépítés országhatártól országhatárig vezet kikövezett f út nincs. Nincsenek hidak. A földesurak a saját birtokaikon csak saját igényeiknek megfelel utakat alakítottak ki és tartottak fenn. Kelet-Európa felé a kereskedelem a XVIII. századig nem meghatározó. A nyugat-európai országokkal folytatott kereskedelem f árufajtája a lábon hajtott jószág, más áruféleségre nagy mennyiségben nem is volt lehet ség. Szekérkaravánok összeállítása és mozgatása háttérszolgáltatások nélkül (szállás, igásállatok ellátása) nem oldható meg. A kereskedelem b vítéséhez új szállítási eszközre volt szükség. A nyugat-európai tapasztalatok alapján a vízi szállítás kialakítása látszott a legcélravezet bbnek. 1 Észak-nyugaton és Dél-keleten adott volt a Kárpát-medencéb l be- és kivezet, a Duna vágta két kapu. A Kárpát-medencét a befolyó folyók közül csak a Duna hagyja el! Ahhoz, hogy az ország egész gazdasága számára használható legyen a Duna, mint szállítási útvonal, össze kell kötni az országon belül a hajózható * Általános Vállalkozási F iskola Budapest, f iskolai docens, 1 A Duna-Majna csatornát a IX. században Nagy Károly idejében kezdték el kiépíteni 23

Bajor Tibor * HÁROM HATÁR, EGY KÉRDÉS

Bajor Tibor * HÁROM HATÁR, EGY KÉRDÉS Bajor Tibor * HÁROM HATÁR, EGY KÉRDÉS Az európai határok átrendezése a XX. század elején az I. világháború lezárásával 1920-ban kezdõdött, a II. világháborút lezáró Jaltai Megállapodással folytatódik és

Részletesebben

Bajor Tibor * A FOLYAMI SZÁLLÍTÁSTÓL AZ AUTÓPÁLYÁIG A magyar közlekedés és a gazdaság kölcsönhatásai a középkortól az 1990-es évekig

Bajor Tibor * A FOLYAMI SZÁLLÍTÁSTÓL AZ AUTÓPÁLYÁIG A magyar közlekedés és a gazdaság kölcsönhatásai a középkortól az 1990-es évekig Bajor Tibor * A FOLYAMI SZÁLLÍTÁSTÓL AZ AUTÓPÁLYÁIG A magyar közlekedés és a gazdaság kölcsönhatásai a középkortól az 1990-es évekig A közép-európai országokon belüli és kívüli gazdasági és politikai kapcsolatok

Részletesebben

Stratégiai menedzsment

Stratégiai menedzsment Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE

A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE Készítette:

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZERVEZETI KULTÚRA ÉS A DOLGOZÓI ATTITŰD ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOKBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZERVEZETI KULTÚRA ÉS A DOLGOZÓI ATTITŰD ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOKBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZERVEZETI KULTÚRA ÉS A DOLGOZÓI ATTITŰD ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOKBAN Szilágyi Barnabás Témavezető: Dr. Dienesné dr. Kovács Erzsébet

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem B ó I v Mu - m m y v ó mu ó m b m y y, m A mu ü m j v y m y m m y v m y m b, - b m ó ó m u mu - y ó u m y, j, u- ó b. m. A mu m v y v y y y v m ub, v y m y b y m v, mu ü v m y j - um umb bb. L - y ó m

Részletesebben

- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e

- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e - 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 3 példányban Kapják: 2. példányt Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal, Nyíregyháza

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

Tízéves az óvári mintagazdasági hálózat

Tízéves az óvári mintagazdasági hálózat 214 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 2. SZÁM, 2011 Tízéves az óvári mintagazdasági hálózat VÉR ANDRÁS TENK ANTAL CSER JÁNOS Kulcsszavak: mintagazdasági hálózat, együttműködési formák, továbbfejlesztési lehetőségek.

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

A tudományos konferencia helyszíne: Széchenyi István Egyetem 9026 Gy r, Egyetem tér 1. Új Tudástér épület

A tudományos konferencia helyszíne: Széchenyi István Egyetem 9026 Gy r, Egyetem tér 1. Új Tudástér épület MEGHÍVÓ A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM REGIONÁLIS- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJA és a ZSIGMOND KIRÁLY F ISKOLA GEOPOLITIKAI KUTATÓKÖZPONTJA tisztelettel meghívja Önt az OROSZ ÉS KÍNAI BEFEKTET K MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása

A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása Regionális Operatív program 3.3. ROP - 3.3.1. - 05/1-2006 04-0001/36 A munka világa és a fels oktatási intézmények közötti kapcsolatok er sítése a Dunaújvárosi Kistérségben A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi

Részletesebben

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban 532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 2011 KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VÁLLALATGAZDASÁGI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK A doktori iskola vezetője: DR. UDOVECZ

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

JELENKORI TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FOLYAMATOK

JELENKORI TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FOLYAMATOK JELENKORI TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FOLYAMATOK JELENKORI TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FOLYAMATOK 2014/1-2. IX. évfolyam 1 2. szám 2014 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MÉRNÖKI KAR Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet

Részletesebben

Nyertesek vagy vesztesek

Nyertesek vagy vesztesek Nyertesek vagy vesztesek BAJOR Tibor Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest bajor.tibor@avf.hu Csop, Záhony, Tiszacsernyő (Cerna nad Tisou) - három település, három történet: közös bennük, hogy mindhárom

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

A költségvetésről (Videolevél címe: http://www.youtube.com/watch?v=hooc5_he_qq)

A költségvetésről (Videolevél címe: http://www.youtube.com/watch?v=hooc5_he_qq) A költségvetésről (Videolevél címe: http://www.youtube.com/watch?v=hooc5_he_qq) A parlamenti költségvetési vita minden évben úgy zajlik, hogy a kormány előterjeszti az általa képviselt társadalmi csoport

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE SZÉP KATALIN SIK ENDRE A háztartási termelés pénzértékének becslésekor két alapvető elméleti és mérési kérdést kell megoldani: a háztartási termelés volumenének mérését

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE W O b D H BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE Tárgy: Budapest XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezeti Stratégiája 2011-2014 Tisztelt Képviselő-testület! A hazai önkormányzatok

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Megalapozó vizsgálat Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

TANÁCSADÓI KÉZIKÖNYVE MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

TANÁCSADÓI KÉZIKÖNYVE MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA A TANULÓSZERZİDÉS TANÁCSADÓI KÉZIKÖNYVE MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA A TANULÓSZERZİDÉS TANÁCSADÓI KÉZIKÖNYVE Szerkesztette: Társy József Szerzık: Szabó Bálint Kurucz János Társy József Lektorálta:

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek regionális kutatási periodikus kiadvány, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként az MTA Regionális Kutatások Központja,

Részletesebben

O L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A

O L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A Házi dolgozat K É S Z Í T E T T E : Sándor Judit DE-TTK Informatikus-könyvtáros szak I. évfolyam - 2 félév 2004. május 15. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 A KULTÚRA SZEREPE... 2 MŐVELİDÉSKUTATÁS,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv

Részletesebben

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK TELJESKÖRŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK TELJESKÖRŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI MÓDOSÍTÁSA 8.4 KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT ÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT 8.4.1 Közlekedési vizsgálat a) A város helyzete és kapcsolatai a térségben Szolnok megközelítőleg az ország keleti felének súlypontjában helyezkedik el.

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 ex-post értékelése. Tanácsadó és Szolgáltató Kft. zárójelentés. Budapest. 2009. március 24.

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 ex-post értékelése. Tanácsadó és Szolgáltató Kft. zárójelentés. Budapest. 2009. március 24. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 ex-post értékelése zárójelentés Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Budapest 2009. március 24. 1 Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 ex-post értékelése zárójelentés

Részletesebben

Szabó Zoltán MKT Logisztikai Szakosztály elnöke, Ghibli Kft ügyvezet 2014.09.05. Nyíregyháza

Szabó Zoltán MKT Logisztikai Szakosztály elnöke, Ghibli Kft ügyvezet 2014.09.05. Nyíregyháza Szabó Zoltán MKT Logisztikai Szakosztály elnöke, Ghibli Kft ügyvezet 2014.09.05. Nyíregyháza Felkészülés EU csatlakozás 2004. május 1 szombat ( április 30 péntek ) Milyen el nyöket láttunk? ( vám, határ

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 29-én megtartott üléséről

Jegyzőkönyv. Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 29-én megtartott üléséről Jegyzőkönyv Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 29-én megtartott üléséről Mutató: Határozat tárgya: Határozat száma: Old. Beszámoló két ülés között történt fontosabb

Részletesebben

STATISZTIKAI MÓDSZERTANI FÜZETEK, 45 A KULTURÁLIS STATISZTIKA MÓDSZERTANA ÉS FOGALMAI

STATISZTIKAI MÓDSZERTANI FÜZETEK, 45 A KULTURÁLIS STATISZTIKA MÓDSZERTANA ÉS FOGALMAI STATISZTIKAI MÓDSZERTANI FÜZETEK, 45 A KULTURÁLIS STATISZTIKA MÓDSZERTANA ÉS FOGALMAI BUDAPEST, 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 ISSN 0231-0554 ISBN 963 215 918 7 Készült: a KSH Életszínvonal-

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

A controlling integrálódása az oktatási szférában

A controlling integrálódása az oktatási szférában Dr. Tóth Antal - Dr. Zéman Zoltán A controlling integrálódása az oktatási szférában 1. CONTROLLING ALKALMAZÁSA A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKNÉL A controlling hasznossága mindaddig nem fog érvényre jutni

Részletesebben

Dr. Fehér Péter Dr. Szabó Zoltán. Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek tanszék

Dr. Fehér Péter Dr. Szabó Zoltán. Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek tanszék Dr. Fehér Péter Dr. Szabó Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek tanszék A kutatás háttere 4. éve folyó kutatás Kérd íves felmérés Papír alapú kérd ív Online kérd ív 2012 Q2 Esettanulmányok

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR 2006 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÜZEMGAZDASÁGI INTÉZET Az állati termék előállítás

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatással kapcsolatos elégedettségről és a felmerülő igényekről

A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatással kapcsolatos elégedettségről és a felmerülő igényekről Gödöllő Város Önkormányzata A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatással kapcsolatos elégedettségről és a felmerülő igényekről Készítette: CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt.

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: KUB/120-1/2013. KUB-43/2013. sz. ülés (KUB-145/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: KUB/120-1/2013. KUB-43/2013. sz. ülés (KUB-145/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: KUB/120-1/2013. KUB-43/2013. sz. ülés (KUB-145/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Külügyi bizottságának 2013. december 2-án, hétfőn, 10 óra 45 perckor az Országház főemelet

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Szombathely Megyei Jogú Város 13,6925. Gazdálkodási formakód: 321, 112 (113) Projektgazda székhelye: 9700 Szombathely, Kossuth Lajos utca 1-3.

Szombathely Megyei Jogú Város 13,6925. Gazdálkodási formakód: 321, 112 (113) Projektgazda székhelye: 9700 Szombathely, Kossuth Lajos utca 1-3. Területi szereplő: Kormányhatározatban rögzített indikatív tervezési forrásallokáció: Szombathely Megyei Jogú Város 13,6925 Projektgazda neve: Szombathely MJV Önkormányzata és/vagy többségi tulajdonú vállalkozása

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM Informatikai Kar. Egy konkrét vállalat pénzügyi elemzése

DEBRECENI EGYETEM Informatikai Kar. Egy konkrét vállalat pénzügyi elemzése DEBRECENI EGYETEM Informatikai Kar Egy konkrét vállalat pénzügyi elemzése Témavezető: Dr. Hernádi László egyetemi adjunktus Készítette: Nagy Zsanett Beatrix gazdaságinformatikus Debrecen 2010 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Ú j s z á s z V á r o s Ö n k o r m á n y z a t P o l g á r m e s t e r i H i v a t a l a

Ú j s z á s z V á r o s Ö n k o r m á n y z a t P o l g á r m e s t e r i H i v a t a l a Ú J S Z Á S Z V Á R O S P O L G Á R M E S T E R I H I V A T A L 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL: 56/552-022; FAX: 56/552-102 E-mail: ujszasz@pr.hu; Web: http://www.ujszasz.hu Ú j s z á s z V á r o s

Részletesebben

Heti Tantárgyfelelős. kódja. Jogi alapismeretek (Közjog) I. NKB1101 2 0 G 3 NK Dr. Nagy Andrea X

Heti Tantárgyfelelős. kódja. Jogi alapismeretek (Közjog) I. NKB1101 2 0 G 3 NK Dr. Nagy Andrea X Nemzetközi tanulmányok alapszak Szakirányok: EU tanulmányok, Kultúrdiplomácia, Nemzetközi logisztika 2006. szeptemberétől Tantágy "A" típusú tárgyak felelős Jogi alapismeretek (Közjog) I. NKB1101 2 0 G

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban Szonda István Témavezető: Dr. Ujváry Zoltán DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

PÁLYÁZAT. Kecskeméti SZC Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolája és Szakiskolája. tagintézmény-vezető beosztás ellátására

PÁLYÁZAT. Kecskeméti SZC Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolája és Szakiskolája. tagintézmény-vezető beosztás ellátására PÁLYÁZAT a Kecskeméti SZC Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolája és Szakiskolája tagintézmény-vezető beosztás ellátására készítette: Pongóné Kovács Erika mb. tagintézmény-vezető Kecskemét, 2016. március

Részletesebben

Budapest 2011. április

Budapest 2011. április TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 95/57/EK IRÁNYELVE (1995. november 23.) az

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben