A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 VI. évfolyam 12. szám november 26. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség 1055 Budapest, Honvéd u Telefon: /Fax: gazdasagikozlony@gkm.hu Elõfizetési díj egy évre: Ft Ára: 1260 Ft MEGJELENIK SZÜKSÉG SZERINT FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra TARTALOM Jogszabályok 2007: CXVI. tv. A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedõ jelentõségû vállalkozásokat érintõ egyes törvények módosításáról /2007. (X. 3.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetésérõl /2007. (X. 10.) Korm. r. Az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról /2007. (X. 18.) Korm. r. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról /2007. (X. 19.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetésérõl /2007. (X. 19.) Korm. r. A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról /2007. (X. 20.) Korm. r. A szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól /2007. (X. 29.) Korm. r. A villamosenergia-rendszer jelentõs zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekrõl /2007. (X. 31.) Korm. r. A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhõfelhasználás szociális támogatásáról /2007. (X. 5.) ÖTM GKM e. r. A Közlekedés Operatív Program valamennyi prioritása, valamint a Közép-Magyarországi Operatív Program 2. prioritásának 2.2. intézkedése végrehajtásában közremûködõ szervezet kijelölésérõl /2007. (X. 20.) GKM r. A védelmi feladatokban részt vevõ elektronikus hírközlési, illetve postai szolgáltatók kijelölésérõl és felkészülési feladataik meghatározásáról szóló 24/2004. (VIII. 16.) IHM rendelet módosításáról /2007. (X. 21.) GKM r. A villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról /2007. (X. 25.) ÖTM GKM KvVM e. r. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program végrehajtásában közremûködõ szervezetek kijelölésérõl szóló 18/2004. (II. 24.) GKM KvVM PM együttes rendelet módosításáról /2007. (X. 31.) GKM r. A földgázellátásban mûszaki biztonsági szempontból jelentõs munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésrõl és gyakorlatról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet módosításáról Kormányhatározat 1079/2007. (X. 10.) Korm. h. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról

2 1002 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 12. szám Minisztériumi közlemények 1/2007. (GK.12.) GKM közlemény a mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló, a 26/2001. (X. 4.) GM és a 75/2004. (IV. 29.) GKM rendelettel módosított 4/1999. (II. 24.) GM rendelet szerint kijelölt szervezet közzétételérõl /2007. (GK.12.) GKM közlemény a mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló, a 26/2001. (X. 4.) GM és a 75/2004. (IV. 29.) GKM rendelettel módosított 4/1999. (II. 24.) GM rendelet szerint kijelölt szervezet okiratmellékletében bekövetkezett változásról évi kereskedelemfejlesztési pályázatok eredményének közzététele Egyéb közlemény Pályázati felhívás a Magyar Innovációs Szövetség 17. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató versenyén való részvételre

3 12. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 1003 Jogszabályok évi CXVI. törvény a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedõ jelentõségû vállalkozásokat érintõ egyes törvények módosításáról* Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság gazdasági életét jelentõsen befolyásoló energetikai társaságoknak a nemzetgazdaság mûködésében és a közellátás biztosításában betöltött meghatározó szerepére tekintettel az Európai Unió jogszabályainak való megfelelést biztosító, objektív, átlátható és az egyenlõ bánásmód követelményeinek megfelelõ szabályozás kialakítása érdekében a következõ törvényt alkotja: 1. (1) E törvény alkalmazásában a) az ország közellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû gazdasági társaság (a továbbiakban: stratégiai jelentõségû gazdasági társaság): az ország energiaellátásának, illetve az ország vízellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû gazdasági társaság; b) az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû gazdasági társaság: valamennyi, ba) az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) január 1-jén hatályos mellékletében megjelölt és e törvény hatálybalépésekor villamosenergia-ipari vagy földgázipari engedélyes tevékenységet végzõ gazdasági társaság, bb) a Priv. tv január 1-jén hatályos mellékletében megjelölt gazdasági társaság e törvény hatálybalépésekor földgáz- vagy villamosenergia-kereskedelmi, közüzemi nagykereskedelmi, elosztói, illetve földgázszállítási engedélyes tevékenységet végzõ belföldi székhellyel rendelkezõ leányvállalata vagy a ba) alpontban meghatározott gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkezõ gazdasági társaság elosztói engedélyes tevékenységet végzõ leányvállalata, valamint bc) a ba) bb) alpontokban meghatározott társaságnak az alapvetõ eszközeit birtokló belföldi székhellyel rendelkezõ leányvállalata, illetve bd) a ba) bc) alpontokban meghatározott társaságnak vagy belföldi székhellyel rendelkezõ leányvállalatának a villamosenergia-ipari vagy földgázipari engedélyköteles tevékenységet végzõ, alapvetõ eszközöket birtokló jogutódja, valamint * A törvényt az Országgyûlés a október 8-i ülésnapján fogadta el. be) a ba) bd) alpontokban meghatározott társaságok többségi befolyással rendelkezõ jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság belföldi székhellyel rendelkezõ tulajdonosa [Ptk. 685/B. ], illetve belföldi székhellyel rendelkezõ jogutódja; c) az ország vízellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû gazdasági társaság: valamennyi, ca) a Priv. tv január 1-jén hatályos mellékletében meghatározott és e törvény hatálybalépésekor a víziközmûvekkel a külön törvényben meghatározott közüzemi tevékenységet végzõ gazdasági társaság, cb) a ca) alpontban meghatározott társaságnak az alapvetõ eszközeit birtokló belföldi székhellyel rendelkezõ leányvállalata, valamint cc) a ca) cc) alpontban meghatározott társaságnak vagy belföldi székhellyel rendelkezõ leányvállalatának a víziközmûvekkel a külön törvényben meghatározott közüzemi tevékenységet végzõ, alapvetõ eszközöket birtokló jogutódja; d) alapvetõ eszköz: amennyiben jogszabály, illetve jogszabály alapján kiadott mûködési engedély másképpen nem rendelkezik, a stratégiai jelentõségû gazdasági társaság alaptevékenysége folytatását biztosító alapvetõ eszközeinek és vagyoni értékû jogainak köre. (2) A stratégiai jelentõségû gazdasági társaság alapvetõ eszközeinek átruházásához a társaság legfõbb szervének jóváhagyó határozata szükséges, kivéve, ha az átruházásra azon vállalatcsoporton belül kerül sor, amelynek a számvitelrõl szóló évi C. törvény szerinti anyavállalata stratégiai jelentõségû gazdasági társaság. (3) A stratégiai jelentõségû gazdasági társaságban nyilvános vételi ajánlat útján történõ befolyásszerzés esetén a nyilvános vételi ajánlat mellékletét képezõ mûködési tervet az ajánlattevõ legfõbb szervének is az ajánlatnak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez történõ benyújtását megelõzõen jóvá kell hagynia. (4) A stratégiai jelentõségû gazdasági társaság igazgatósági és felügyelõbizottsági tagjainak visszahívásáról szóló határozatot a társaság legfõbb szervének háromnegyedes többséggel kell meghoznia, kivéve, ha a stratégiai jelentõségû gazdasági társaság legfõbb szerve a társaság igazgatósági és felügyelõbizottsági tagjait öt évnél hosszabb határozott idõre vagy határozatlan idõre választotta meg, vagy a társaság alapszabálya másként rendelkezik. 2. (1) E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetést követõ 8. napon lép hatályba. (2) E törvény 3. -a január 1. napján lép hatályba. (3) A stratégiai jelentõségû gazdasági társaság legfõbb szerve e törvény hatálybalépését követõen jogosult határozni arról, hogy az igazgatósági és felügyelõbizottsági tagok visszahívására vonatkozó határozat elfogadásához az

4 1004 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 12. szám 1. (4) bekezdésében foglaltaktól eltérõ szavazattöbbséggel kerüljön sor. (4) A tõkepiacról szóló évi CXX. törvénynek (a továbbiakban: Tpt.) e törvény 5. -ával módosított 76/A. -a (4) bekezdésének, 76/B. -a (6) bekezdésének rendelkezéseit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez e törvény hatálybalépését követõen benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez e törvény hatálybalépését megelõzõen jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történõ benyújtásakor hatályos elõírásokat kell alkalmazni. (5) A Magyar Energia Hivatal az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelõbizottságának egy-egy tagját, illetve igazgatótanácsának egy tagját elsõ alkalommal az e törvény hatálybalépését követõ 30 napon belül jelöli. Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló évi XXXIX. törvény 8/A. -a alkalmazásával a Magyar Energia Hivatal által e törvény hatálybalépését megelõzõen jelölt személyt az e bekezdés szerint elsõ alkalommal jelölt személynek kell tekinteni. (6) A Magyar Energia Hivatal által elsõ alkalommal jelölt személyt az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû gazdasági társaság legfõbb szerve köteles a jelölést követõ elsõ ülésén az igazgatóság vagy a felügyelõbizottság, illetve az igazgatótanács tagjává választani, kivéve, ha a jelölttel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni. 3. (1) A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 160. (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A megfelelõ szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezõ, Hivatal által jelölt személy jogosult részt venni az ország villamosenergia-ellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû, külön törvényben meghatározott gazdasági társaság ügyvezetésében, illetve a gazdasági társaság mûködésének ellenõrzésében. (2) A VET a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: A határozatképesség, illetve külön törvényben meghatározott létszám számításánál e személyt figyelmen kívül kell hagyni. (3) A VET a a következõ új (4) (6) bekezdéssel egészül ki, amellyel egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik: (4) A (2) bekezdés alapján megválasztott személyt a napirend megküldésével az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelõbizottság üléseire meg kell hívni. (5) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy a társaságban képviseleti joggal nem rendelkezik. Köteles a társaság üzleti titkait megõrizni azzal, hogy tevékenységérõl és a testületi üléseken a közellátás biztonságát érintõ kérdésekben képviselt álláspontjáról köteles a Hivatalt rendszeresen tájékoztatni, valamint tevékenységét a kijelölés visszavonásáig ellátni. Az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelõbizottság ülésein tett nyilatkozatai nem tekinthetõek a Hivatal álláspontjának. (6) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy köteles az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelõbizottság felé írásban indokai egyidejû kifejtése mellett jelezni, amennyiben az igazgatóság, a felügyelõbizottság, illetve az igazgatótanács javaslata, illetve döntése álláspontja szerint villamosenergia-ipari jogszabályba ütközhet, vagy egyébként sértheti az ország energiapolitikájának alapelveit. A (2) bekezdés alapján megválasztott személy a társasági szervek döntéseiért felelõsséggel nem tartozik. 4. (1) A földgázellátásról szóló évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 4/A. -a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: A határozatképesség, illetve külön törvényben meghatározott létszám számításánál e személyt figyelmen kívül kell hagyni. (2) A GET 4/A. -a a következõ új (4) (6) bekezdéssel egészül ki, amellyel egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik: (4) A (2) bekezdés alapján megválasztott személyt a napirend megküldésével az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelõbizottság üléseire meg kell hívni. (5) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy a társaságban képviseleti joggal nem rendelkezik. Köteles a társaság üzleti titkait megõrizni azzal, hogy tevékenységérõl és a testületi üléseken a közellátás biztonságát érintõ kérdésekben képviselt álláspontjáról köteles a Hivatalt rendszeresen tájékoztatni, valamint tevékenységét a kijelölés visszavonásáig ellátni. Az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelõbizottság ülésein tett nyilatkozatai nem tekinthetõek a Hivatal álláspontjának. (6) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy köteles az igazgatóság, az igazgatótanács, illetve a felügyelõbizottság felé írásban indokai egyidejû kifejtése mellett jelezni, amennyiben az igazgatóság, a felügyelõbizottság, illetve az igazgatótanács javaslata, illetve döntése álláspontja szerint földgáz-ipari jogszabályba ütközhet, vagy egyébként sértheti az ország energiapolitikájának alapelveit. A (2) bekezdés alapján megválasztott személy a társasági szervek döntéseiért felelõsséggel nem tartozik.

5 12. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY (1) A Tpt. 73/A. -a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Ha a céltársaság alapszabálya ezt elõírja, a céltársaság igazgatósága, igazgatótanácsa, illetve felügyelõbizottsága (a továbbiakban: igazgatóság) a vételi ajánlat kézhezvételének idõpontjától vagy ha errõl a kézhezvételt megelõzõen az igazgatóság már tudomást szerzett a vételi ajánlattétel szándékáról történõ tudomásszerzés idõpontjától a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló idõszakon belül nem hozhat a (2) bekezdésben foglaltak kivételével olyan döntést, amely alkalmas a befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására (így nem határozhat az alaptõke felemelésérõl vagy a társaság saját részvényeinek megszerzésérõl stb.). (2) A Tpt. 73/A. -a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) Nem minõsül az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom megsértésének, ha a céltársaság igazgatósága a vételi ajánlat megtételét, illetõleg az arra vonatkozó tudomásszerzést követõen a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint összehívott közgyûlésen elfogadott határozata alapján, a határozatban nevesített esetekben és módon jár el. (3) A Tpt. 76/A. -a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az (1) (3) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a céltársaságban a magyar államnak elsõbbségi részvénye van. (4) A Tpt. 76/B. -a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Az (1) (4) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a céltársaságban a magyar államnak elsõbbségi részvénye van. (5) A Tpt a (1) bekezdése a jelenlegi rendelkezéseket követõen egy új mondattal egészül ki: Az ajánlattevõ, az ajánlattevõ befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás, valamint a vele összehangoltan eljáró személyek, illetve bármelyikük megbízásából harmadik személy újabb önkéntes vételi ajánlatot az önkéntes vételi ajánlat lezárásától számított hat hónapon belül nem tehet. 6. (1) A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) a (1) bekezdése a jelenlegi rendelkezéseket követõen a következõ mondattal egészül ki: A társaság alapszabálya az alapszabályban meghatározott részvényesi csoport szavazati joggyakorlását maximáló szabályt is elõírhat. (2) A Gt a a következõ g) ponttal egészül ki: [E törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénnyel együtt a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] g) az Európai Parlament és a Tanács szeptember 6-i 2006/68/EK irányelve a 77/91/EGK irányelvnek a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságok alapítása, valamint tõkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történõ módosításáról (1. cikk 4. bekezdés) 7. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 14. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Ha a csoportosított cégadatok valamely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet cégtulajdonosi (tagi, részvényesi) minõségére, képviseleti jogosultságára, vagy természetes személy tekintetében arra vonatkoznak, hogy mely cégeknél lát el vezetõ tisztséget vagy felügyelõbizottsági tagságot, ez a céginformáció a 15. (1) bekezdése alkalmazásával ismerhetõ meg. Ha e céginformációt természetes személyre vonatkozóan kérik, az adatszolgáltatás tényét a céginformációs szolgálat köteles az elektronikus rendszerben oly módon rögzíteni, hogy az érintettet az adatszolgáltatás idõpontjáról, a kért adatokról ha törvény másként nem rendelkezik az adatszolgáltatás idõpontjától számított öt évig tájékoztathassa. Amennyiben a csoportosított cégadatok valamely természetes személy cégtulajdonosi (tagsági, részvényesi) minõségére vonatkoznak, ez a céginformáció a (4) bekezdés alkalmazásával akkor teljesíthetõ, ha az bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, bírósági végrehajtó, felszámoló vagy nemperes eljárást lefolytató közjegyzõ külön törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve más információkérõnek a törvényben biztosított jogai gyakorlásához vagy törvényes érdekei védelmében szükséges. Törvényes jogcím hiányában az információkérõnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell. 8. (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a GET 4/A. -ának (1) bekezdésében A Magyar Energia Hivatal által jelölt személy szövegrész helyébe A megfelelõ szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezõ, Magyar Energia Hivatal által jelölt személy szöveg lép, b) a Ctv ának (4) bekezdésében A céginformációs szolgálat a (2) (3) bekezdésben szövegrész helyébe A céginformációs szolgálat a (3) bekezdésben szövegrész lép, c) a Tpt. 73/A. -a (2) bekezdésében Az (1) bekezdésben foglalt tilalom szövegrész helyébe Az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom szövegrész lép. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a Gt ának (2) bekezdése, ának (2) bekezdése, ának (2) bekezdése, ának a) és b) pontja, ának (1) bekezdése, valamint ának (2) bekezdése,

6 1006 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 12. szám b) a Ctv. 15. (1) bekezdésének utolsó két mondata, c) az államot megilletõ szavazatelsõbbségi részvény jogintézményének megszüntetésérõl és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggõ módosításáról szóló évi XXVI. törvény 7. -a. (3) Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról (2., 9., 11., 12. cikk), a törvény 5. -a, b) az Európai Parlament és a Tanács szeptember 6-i 2006/68/EK irányelve a 77/91/EGK irányelvnek a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságok alapítása, valamint tõkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történõ módosításáról (1. cikk 4. bekezdés), a törvény 8. (2) bekezdés a) pontja. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke A Kormány 253/2007. (X. 3.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetésérõl 1. A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. A Kormány a megállapodást e rendelettel kihirdeti. 3. A megállapodás hiteles magyar és angol nyelvû szövege a következõ:,,megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya közötti gazdasági együttmûködésrõl A Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya, a továbbiakban a Szerzõdõ Felek, azzal az óhajjal, hogy elmélyítsék az országaik közötti hosszú távú kapcsolatokat, azzal a törekvéssel, hogy fenntartsák és erõsítsék tradicionális gazdasági kapcsolataikat, azzal a szándékkal, hogy a kölcsönös elõnyök alapján fejlesszék és intenzívebbé tegyék gazdasági, ipari, mûszaki és technológiai együttmûködésüket, azzal a meggyõzõdéssel, hogy a szerzõdéses keretek erõsítése a további együttmûködéshez elõnyös feltételeket és megfelelõ alapot teremt, figyelembe véve a Szerzõdõ Felek érdekeltségét az EUROMED együttmûködés terén, a következõkben állapodtak meg: 1. Cikk A Szerzõdõ Felek hatályban lévõ törvényeik keretein belül és nemzetközi kötelezettségeikkel teljes összhangban a gazdasági fejlõdés minden fontos területén elõsegítik a kölcsönösen elõnyös gazdasági együttmûködés bõvítését és diverzifikálását. 2. Cikk Figyelembe véve gazdasági, tudományos és technikai kapcsolatuk jelenlegi helyzetét és perspektíváit, a Szerzõdõ Felek egyetértenek abban, hogy többek között a következõ területeken kedvezõek a feltételek a hosszú távú együttmûködésre: mezõgazdaság, olaj- és gázipar, ipar, környezetvédelem, villamossági és energiaszektor, hírközlés és informatika, idegenforgalom, vízgazdálkodás, lakásépítés és építõipar, felsõoktatás és tudományos kutatás, egészségügy, közigazgatási fejlesztés, közlekedés és egyéb, a Szerzõdõ Felek által megállapított területek. 3. Cikk A Szerzõdõ Felek törekednek arra, hogy megfelelõ eszközökkel szélesítsék és mélyítsék el együttmûködésüket: elõsegítik a kapcsolatok építését és erõsítik az együttmûködést a gazdasági döntéshozók, a kormányzati intézmények, a szakmai szervezetek, érdekképviseletek és kamarák, a regionális és helyi szervek között, ösztönözve a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó gazdasági informá-

7 12. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 1007 ciók cseréjét, valamint képviselõik és más gazdasági és szakmai delegációk látogatásait; információkat cserélnek a fejlesztési prioritásokról és elõsegítik az üzleti szereplõk részvételét a fejlesztési projektekben; szorgalmazzák a két ország üzleti körei közötti új kapcsolatok létesítését és a meglévõk szélesítését, elõsegítik mind az egyének, mind a vállalkozások közötti látogatásokat, találkozókat és más kapcsolatfelvételeket; ösztönzik a beruházási tevékenységet, a vegyes vállalatok alapítását, és cégképviseletek és fiókvállalatok létesítését; üzleti információkat cserélnek, ösztönzik a vásárokon és kiállításokon történõ részvételt és az üzleti események, szemináriumok, szimpóziumok és konferenciák szervezését; elõsegítik a kis- és középvállalkozások erõteljesebb részvételét a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban; konzultációs, marketing-, tanácsadói és szakértõi szolgáltatások nyújtásával elõsegítik az együttmûködést a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó területeken; ösztönzik pénzintézeteiket és bankszektorukat a szorosabb kapcsolatok kialakítására és együttmûködésük erõsítésére; elõsegítik a régiók közötti és a nemzetközi szintû együttmûködést a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó kérdésekben. 4. Cikk A Szerzõdõ Felek a jelen Megállapodás megkötésével egy Vegyes Bizottságot hoznak létre, amelynek összehívása a Szerzõdõ Felek kérésére történik, felváltva Magyarországon és Egyiptomban. A Bizottságot a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma és az Egyiptomi Arab Köztársaság Nemzetközi Együttmûködési Minisztériuma vezeti. A Vegyes Bizottság feladatai különösen az alábbiakat foglalják magukba: a kétoldalú kapcsolatok alakulásának megvitatása; új lehetõségek feltárása a jövõbeli gazdasági, tudományos és mûszaki együttmûködés további fejlesztéséhez; javaslatok kidolgozása a gazdasági együttmûködés feltételeinek javítására a két ország vállalatai között; javaslatok tétele a jelen Megállapodás végrehajtására vonatkozóan. A Szerzõdõ Felek a jelen Megállapodás végrehajtásával, illetve értelmezésével kapcsolatos véleményeltéréseket a Vegyes Bizottság keretei között rendezik. 5. Cikk A jelen Megállapodás nem befolyásolja a Magyar Köztársaság európai uniós tagságából fakadó és arra tekintettel alkalmazandó kötelezettségeit. Következésképpen a jelen Megállapodás rendelkezései nem idézhetõk vagy értelmezhetõk sem részben, sem egészben úgy, hogy érvénytelenítsék, módosítsák vagy más módon befolyásolják a Magyar Köztársaságnak az Európai Uniót létrehozó Szerzõdésekben, valamint az Európai Unió elsõdleges és másodlagos joganyagában foglalt kötelezettségeit, sem a Szerzõdõ Feleknek azon kötelezettségeit, amelyeket az Egyiptomi Arab Köztársaság és az Európai Unió által Luxembourgban, június 25-én aláírt Euro-Mediterrán Társulási Megállapodás és az Euro-Mediterrán Társulási Megállapodásnak egyfelõl az Európai Unió és Tagállamai, másfelõl az Egyiptomi Arab Köztársaság által aláírt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásáról szóló, Brüsszelben december 20-án aláírt jegyzõkönyve szabályoz. 6. Cikk A jelen Megállapodás a két ország szükséges jogi eljárásának befejezését jelzõ jegyzékváltás napján lép hatályba és hároméves idõszakra marad érvényben, ezután további egy-egy éves periódusokkal automatikusan meghosszabbodik mindaddig, amíg az egyik Szerzõdõ Fél a megszüntetésére irányuló szándékáról hat hónappal a lejárat elõtt a másik Szerzõdõ Felet írásban nem értesíti. A megszüntetés az értesítést követõ hat hónappal lép érvénybe. A jelen Megállapodás hatálybalépésével az március 26-án Kairóban aláírt, a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya közötti Gazdasági, Tudományos és Technikai Együttmûködési Megállapodás hatályát veszíti. Kelt és aláírásra került Budapesten, szeptember 20-án, két eredeti példányban, magyar, arab és angol nyelven, és mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérõ értelmezés esetén az angol szöveg a mérvadó. Agreement on Economic Co-operation between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Arab Republic of Egypt The Government of the Republic of Hungary and the Government of the Arab Republic of Egypt, hereinafter referred to as the Contracting Parties,

8 1008 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 12. szám Desirous of enhancing the long-standing relationship between their countries, Wishing to continue and reinforce their existing traditional economic relations, Willing to develop and intensify their economic, industrial, technical and technological co-operation on the basis of mutual benefit, Convinced that, deepening of the contractual framework establishes favourable conditions and suitable basis for further co-operation, Taking into consideration the interest of the Contracting Parties in the participation the EUROMED co-operation, have agreed as follows: Article 1 Within the framework of their respective legislation, while observing and fully conforming to their international obligations, the Contracting Parties shall promote the expansion and diversification of mutually advantageous economic co-operation in all fields relevant to economic development. Article 2 The Contracting Parties, considering the current status and perspectives of their economic, scientific and technical co-operation, agreed that favourable conditions for long-term co-operation exist in the following areas: Agriculture, Oil and Gas, Industry, Environment, Electricity and Energy, Telecommunications and Information Technology, Tourism, Water management, Housing and Construction, Higher Education and Scientific Research, Healthcare, Administrative Development, Transport, and Other fields agreed upon between the Contracting Parties. Article 3 The Contracting Parties shall endeavour to broaden and intensify their co-operation through appropriate means, such as: Promoting links and strengthening co-operation between their respective economic policy-makers, government agencies, professional organizations, business federations, chambers, regional and local entities, encouraging the exchange of economic information of mutual interest, and visits of their representatives and other economic and technical delegations, Facilitating the participation of business operators in development projects, and exchanging information on development priorities, Expediting the establishment of new contacts and broadening the existing ones between business communities of the two countries, encouraging visits, meetings and other interactions between both individuals and enterprises, Encouraging investment activities, the establishment of joint ventures and company representations and branch offices, Exchanging business information, encouraging the participation in fairs and exhibitions, organizing business events, seminars, symposia and conferences, Promoting stronger involvement of small and medium-size private sector enterprises in bilateral economic relations, Encouraging co-operation in providing consulting, marketing, advisory and expert services in the areas of mutual interest, Encouraging their financial institutions and banking sector to establish closer contacts with each other and strengthen their co-operation respectively, Promotion of inter-regional co-operation and co-operation on the international level in issues of mutual interest. Article 4 Upon conclusion of this Agreement a Joint Commission shall be established that shall be convened upon request of the Contracting Parties alternately in Hungary and Egypt. This commission shall be headed by the Ministry of Economy and Transport of the Republic of Hungary and the Ministry of International Cooperation of the Arab Republic of Egypt. The duties of the Joint Commission shall comprise, in particular, the following: Discussing the development of bilateral relations, Identifying the potentials development of future economic, scientific and technical co-operation, Drawing up suggestions for the improvement of terms of co-operation between enterprises of both countries, Making proposals for the application of this Agreement. Differences of opinion between the Contracting Parties on the implementation or interpretation of this Agreement are to be settled within the framework of the Joint Commission.

9 12. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 1009 Article 5 This Agreement shall in no way prejudice to the obligations of the Republic of Hungary as a member state of the European Union, and is subject to those obligations. Consequently the provisions of this Agreement shall not be invoked or interpreted, neither in whole nor in part in such a way as to invalidate, amend or otherwise affect the obligations of the Republic of Hungary arising from the Treaties on which the European Union is founded, as well as from the primary and secondary law of the European Union, or the obligations of the Contracting Parties under the Euro- Mediterranean Association Agreement between the Arab Republic of Egypt and the European Communities signed in Luxembourg on June 25, 2001 and the Protocol to the Euro- Mediterranean Agreement between the European Communities and their Member States, of the one part, and the Arab Republic of Egypt, of the other part, to take account of the Accession of the Czech Republic, the Republic of Estonia, the Republic of Cyprus, the Republic of Latvia, the Republic of Lithuania, the Republic of Hungary, the Republic of Malta, the Republic of Poland, the Republic of Slovenia and the Slovak Republic to the European Union signed in Brussels on December 20, Article 6 This Agreement shall enter into force on the date of exchanging notes indicating the completion of the required legal procedures of both countries and shall be in force for a period of three years. Thereafter it shall be extended for successive one year periods unless either Contracting Party notifies the other, in writing, of its intention to terminate it six months prior to its expiry. The termination will be effective six months after the date of the notification. By entry into force of this Agreement, the Agreement on Economic, Scientific and Technical Cooperation between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Arab Republic of Egypt, signed in Cairo, on March 26, 1996 shall cease to be in force. Done at Budapest, on the 20 th of September 2007, in two originals in the Hungarian, Arabic and English languages, all texts being equally authentic. In case of divergence in interpretation the English text shall prevail. For the Government of Republic of Hungary 4. For the Government of the Arab Republic of Egypt (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet a a megállapodás 6. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A megállapodás, illetve e rendelet a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök A Kormány 264/2007. (X. 10.) Korm. rendelete az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló évi XXXIII. törvény ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a Kormány a következõket rendeli el: 1. Az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. -a a következõ új d) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) d) idõtartam meghosszabbítása iránti kérelem: aközösségi rendelet alapján a tanúsítvány idõtartamának meghosszabbítására irányuló kérelem. 2. A Korm. rendelet 2. -a a következõ e) ponttal egészül ki, és egyidejûleg az e) g) pontok jelölése f) h) pontokra változik: (A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a tanúsítványokkal kapcsolatos következõ ügyek tartoznak:) e) a tanúsítvány idõtartamának meghosszabbítása és a meghosszabbítás megvonása; 3. A Korm. rendelet 3. -ának (10) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

10 1010 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 12. szám Ha a bejelentõ a hiánypótlási felhívásra a kitûzött határidõn belül nem válaszol, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. 4. A Korm. rendelet 4. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a tanúsítványról, illetve a bejelentés elutasításáról vagy visszavontnak tekintésérõl a közösségi rendelet 11. cikke szerint hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl. 5. A Korm. rendelet a következõ alcímmel és 4/A 4/B. -okkal egészül ki: A tanúsítvány idõtartamának meghosszabbítása 4/A. (1) Az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelmet a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani. (2) Az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül; a kérelem díjának megfizetésére a 3. (5) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának tényérõl hivatalos lapjában a közösségi rendelet 9. cikkében meghatározott módon közöl hatósági tájékoztatást. (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja, hogy az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelem megfelel-e a közösségi rendeletben, az Szt.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek. (5) Ha az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelem nem felel meg a (4) bekezdés alapján vizsgált feltételeknek, a kérelmezõt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a kérelmezõ a hiánypótlási felhívásra a kitûzött határidõn belül nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. 4/B. (1) Ha az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelem megfelel a közösségi rendeletben, az Szt.-ben és az e rendeletben elõírt követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a tanúsítvány idõtartamát a közösségi rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint meghosszabbítja. (2) Ha az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelmet a bejelentéssel egyidejûleg, illetve a tanúsítvány megadása iránt folyamatban lévõ eljárásban nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal a kérelemrõl a tanúsítvány megadása tárgyában hozott eljárást befejezõ döntésében dönt. (3) A már megadott tanúsítvány idõtartamának meghosszabbítására irányuló eljárást a tanúsítvány megszûnésének, illetve érvénytelenségének megállapítására irányuló eljárás jogerõs befejezésig fel kell függeszteni. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal megállapítja a tanúsítvány megszûnését, illetve érvénytelenségét, az idõtartam meghosszabbítása iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni; ellenkezõ esetben a tanúsítvány idõtartamának meghosszabbítására irányuló eljárást folytatni kell. (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal az idõtartam meghosszabbításáról, illetve a kérelem elutasításáról vagy visszavontnak tekintésérõl a közösségi rendelet 11. cikke szerint hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl. (5) Az idõtartam meghosszabbítását be kell jegyezni a tanúsítványlajstromba. 6. A Korm. rendelet 5. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 5. (1) Az Szt. eltérõ rendelkezése hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történõ továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következõ kérdésekben hozott az eljárást befejezõ döntését: a) a tanúsítvány megadása és idõtartamának meghosszabbítása; b) a tanúsítvány megszûnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése; c) a tanúsítvány érvénytelenségének megállapítása; d) a nemleges megállapítás; e) a tanúsítvány idõtartama meghosszabbításának megvonása. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában feltéve, hogy az eljárás a 9. (4) bekezdése alapján folyt, valamint d) és e) pontjában említett kérdésekben hozott az eljárást befejezõ döntését az Szt. eltérõ rendelkezése hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik. (3) A tanúsítvány megadására, illetve idõtartamának meghosszabbítására irányuló eljárásra egyebekben a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a szabadalmi ügyekben való eljárására vonatkozó általános szabályokat (Szt. VII. fejezet) kell megfelelõen alkalmazni, a következõ eltérésekkel: a) a közösségi rendelet 7. cikkében megszabott határidõk elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye; b) az Szt.-nek a nyilvánosságra vonatkozó szabályait (53. ) a bejelentés benyújtásának napjától alkalmazni kell; c) a tanúsítványokkal kapcsolatos ügyek elektronikus úton nem intézhetõk. 7. A Korm. rendelet 6. -a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A tanúsítványlajstromban fel kell tüntetni különösen)

11 12. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 1011 h) a tanúsítvány idõtartamát, idõtartamának meghosszabbítását, illetve a meghosszabbítás megvonását; 8. A Korm. rendelet a következõ alcímmel és 8/A. -sal egészül ki: Az idõtartam meghosszabbításának megvonása 8/A. (1) Az idõtartam meghosszabbításának megvonása esetén a tanúsítvány idõtartama a közösségi rendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott ideig tart. (2) Az idõtartam meghosszabbításának megvonására irányuló kérelmet elutasító jogerõs határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon, ugyanazon tanúsítványra vonatkozóan az idõtartam meghosszabbításának megvonása iránt bárki újabb eljárást indítson. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az idõtartam meghosszabbításának megvonásáról a közösségi rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerint hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl. 9. (1) A Korm. rendelet 9. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a tanúsítvány érvénytelenségének megállapítására, illetve az idõtartam meghosszabbításának megvonására irányuló eljárásban, kivéve, ha az eljárás a (3) bekezdésben megjelölt jogcímek valamelyike alapján indult. (2) A Korm. rendelet 9. -a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) (7) bekezdések számozása (6) (8) bekezdésekre változik: (5) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a már megadott tanúsítvány idõtartamát a közösségi rendelet és a 4/A 4/B. -ok alapján meghosszabbította, a tanúsítvány érvénytelenségét, illetve megszûnését megállapító határozatban egyidejûleg rendelkezni kell a tanúsítvány idõtartamának meghosszabbításáról rendelkezõ határozat hatályon kívül helyezésérõl. (3) A Korm. rendelet 9. -ának a (2) bekezdés értelmében (6) bekezdésre változó számozású (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (6) A tanúsítvány érvénytelenségének megállapítására és a tanúsítvány idõtartama meghosszabbításának megvonására irányuló eljárásra egyebekben az Szt /A. -ait kell megfelelõen alkalmazni. Záró rendelkezések 10. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ tizenötödik napon lép hatályba; rendelkezéseit csak a hatálybalépését követõen indult eljárásokban lehet alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályukat veszítik az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 221/2005. (X. 13.) Korm. rendelet ai. (3) E rendelet ai, valamint a (2) bekezdés a rendelet hatálybalépését követõ napon hatályukat vesztik. 11. E rendelet megállapítja a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekrõl, valamint az 1768/92/EGK rendelet, a 2001/20/EK irányelv, a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló, december 12-i 1901/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. és 52. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter A Kormány 270/2007. (X. 18.) Korm. rendelete a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról Az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. törvény 17. b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 1. A Tanács a kutatás-fejlesztés és az innováció területén a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) mellett mûködõ, stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület.

12 1012 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 12. szám 2. Az R. 2. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A Tanács feladata a gazdaság modernizációjának, mindenekelõtt a tudományos és mûszaki fejlõdésnek, az innovációnak elõsegítése, valamint a gazdaság nemzetközi versenyképességének javításában való közremûködés. 3. (1) Az R. 3. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A Tanács a Közösségi Támogatási Keret, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai forrásainak felhasználása érdekében az Európai Unió által társfinanszírozott intézkedések kivételével egyetértési jogot gyakorol az Alap a) felhasználási terve tekintetében, beleértve a pályázaton kívül nyújtott egyedi támogatások odaítélésének a szempontjait; b) támogatási céljai, pályázati stratégiája, továbbá a döntéshozatal szakmapolitikai irányelvei és a pályázati eredmények értékelési szempontjainak meghatározása tekintetében; c) pénzeszközeibõl nyújtott pénzügyi támogatások finanszírozási és döntéshozatali rendjének tekintetében. (2) Az R. 3. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A Tanács elõzetesen véleményezi a Közösségi Támogatási Keret, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai forrásainak felhasználása érdekében az Alapból támogatott és az Európai Unió által kutatás-fejlesztési és innovációs céllal társfinanszírozott intézkedéseket, különösen a támogatási célok, a vonatkozó akciótervek és a pályázati stratégiák tekintetében. (2) Az R. 5. -ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (7) A Tanács tagja nem vehet részt az Alapból finanszírozott támogatási igényeket elbíráló szakmai bizottságok munkájában, a projektjavaslatoknak a támogatási igény elbírálását megelõzõ szakmai bírálatában. A Tanács tagja továbbá nem láthat el az egyes, az Alapból támogatott pályázatok, pályázati rendszerek és programok utólagos értékelésére irányuló szakértõi tevékenységet. 6. Az R. 6. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A tagságra alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt, aki egy éven belül a tanácsülések több mint 50%-án nem vesz részt. 7. (1) Az R. 7. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A Tanács határozatképes, ha az ülésen legalább 8 tag jelen van. Jelenlétnek számít az ülés ideje alatti telefonos, telekonferencia vagy videokonferencia általi részvétel is. A tagság személyre szóló, át nem ruházható. A Tanács üléseirõl hangfelvétel és 8 napon belül részletes jegyzõkönyv készül. (2) Az R. 7. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (5) Véleményezési jog gyakorlása esetében a jelenlétükben akadályoztatott tagok szavazhatnak levélben, telefaxon vagy elektronikus levelezõrendszeren keresztül. Az írásbeli szavazás részletes szabályait a Tanács ügyrendje tartalmazza. 4. Az R. 4. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A Tanács tizenöt tagú szakmai testület. A tagok közül 6 fõ a Kormányt képviseli, 9 fõ a gazdasági és a tudományos életet képviselõ nem kormányzati szakember. A Tanács tagjait és közülük a testület elnökét a Hivatal elnöke véleményének meghallgatását követõen a miniszter elõterjesztése alapján a miniszterelnök bízza meg három évre. A megbízás egy ízben, legfeljebb 2 évre meghosszabbítható. 5. (1) Az R. 5. -a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Tanács elnöke nem lehet] d) a Felsõoktatási és Tudományos Tanács, illetve a Magyar Rektori Konferencia elnöke; 8. Az R. 8. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A Tanács feladatainak ellátását és munkájának szervezését a Hivatal szervezeti egységeként mûködõ Titkárság segíti. A Titkárság szakmai felügyeletét a Hivatal és a Tanács elnöke együtt látja el. 9. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 5. -a (3) bekezdésének c) pontja. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

13 12. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 1013 A Kormány 272/2007. (X. 19.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetésérõl 1. A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. A Kormány a megállapodást e rendelettel kihirdeti. 3. A megállapodás hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar fordítása a következõ: Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of Singapore on economic co-operation The Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of Singapore, hereinafter referred to as the Contracting Parties, Desirous of enhancing the long-standing relationship between their countries, Wishing to continue and reinforce their existing traditional economic relations, With the intention of developing and intensifying their economic, industrial, technical and technological co-operation on the basis of mutual benefit, With the conviction that the deepening of the contractual framework establishes favourable conditions and suitable basis for further co-operation, Within the framework of the respective legislation in force in the two countries and in full conformity with their international obligations have agreed as follows: Article 1 The main objective of this Agreement is to promote and develop bilateral economic co-operation. The Contracting Parties shall, within the framework of their respective legislation in force, make every effort to develop and strengthen economic co-operation, on a basis as broad as possible, in all fields deemed to be in their mutual interest and benefit. Article 2 The Contracting Parties, considering the current state and perspectives of economic relations, agree that favourable conditions for long-term co-operation exist, in particular in the following areas: Agriculture and food processing industry, Energy, Electrical and electronic equipment, Chemical and petrochemical industry, Infrastructure development, Water management and forestry industry, Health care, medical technology, medical and pharmaceutical industry, Tourism, Information Technology and Communications, Transport, Science and technology, Co-operation in the markets of third countries. Article 3 The Contracting Parties shall endeavour to broaden and intensify their co-operation through appropriate means, such as: Promoting links and strengthening the co-operation between the government institutions, public and private sector organizations through the exchange of economic and business information of mutual interest, as well as the visits of their representatives and other economic and technical delegations, Exchanging information on development priorities and encouraging the business circles of both countries to participate in development projects, Encouraging the participation in fairs and exhibitions, organizing business events, seminars, symposia and conferences, Promoting the stronger participation of small and medium-sized enterprises in bilateral economic relations,

14 1014 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 12. szám Encouraging their financial institutions and banking sector to establish closer contacts and strengthen their co-operation respectively, Encouraging investment activities, the foundation of joint ventures, establishment of company representations and branch offices, Co-operation at the international level on economic issues of mutual interest. Article 4 The Contracting Parties designate respectively the Singapore Ministry of Trade and Industry and the Hungarian Ministry of Economy and Transport, or any other agencies so designated by their respective Governments, as the contact points to promote and facilitate economic co-operation under this Agreement. The contact points will work with their respective relevant agencies in the implementation of this Agreement. Article 5 Co-operation pursuant to this Agreement shall be carried out in accordance with the national laws and regulations of the Contracting Parties and without prejudice to the fulfillment of the obligation by the Contracting Parties under other bilateral, regional or multilateral agreements in which they are party to. Consequently the provisions of this Agreement may not be invoked or interpreted in such a way as to invalidate or otherwise affect those obligations, including the obligations of the Republic of Hungary deriving from the Treaties on which the European Union is based. Article 6 Any dispute between the Contracting Parties relating to the interpretation or implementation of this Agreement shall be resolved without unreasonable delay, by friendly consultations and negotiations. Either Contracting Party may request in writing, amendments to this Agreement. Any amendments agreed to between the Contracting Parties shall come into force thirty (30) days after the Contracting Parties have notified each other of the completion of their respective constitutional and/or legal procedures which may be necessary for giving effect to such amendments. Article 7 This Agreement shall enter into force on the date of exchanging notes indicating the completion of the constitutional and/or legal procedures of both countries. The Agreement shall be valid for a period of five (5) years, and shall be automatically renewed for successive periods of the same duration. Either Party may terminate this Agreement by giving at least six (6) months notice in writing through diplomatic channels to the other Party of its intention to terminate this Agreement, or may notify the other Party through diplomatic channels that it does not wish to renew this Agreement, not less than six months prior to the date of renewal. Done and signed in Budapest, on 9 th of October 2007, in two originals in the English language. For the Government of the Republic of Hungary For the Government of the Republic of Singapore Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya, a továbbiakban a Szerzõdõ Felek, azzal az óhajjal, hogy elmélyítsék az országaik közötti hosszú távú kapcsolatokat, azzal a törekvéssel, hogy fenntartsák és erõsítsék tradicionális gazdasági kapcsolataikat, azzal a szándékkal, hogy a kölcsönös elõnyök alapján fejlesszék, és intenzívebbé tegyék gazdasági, ipari, mûszaki és technológiai együttmûködésüket, azzal a meggyõzõdéssel, hogy a szerzõdéses keretek erõsítése a további együttmûködéshez elõnyös feltételeket és megfelelõ alapot teremt, a két ország hatályos jogrendjének keretei között, és nemzetközi kötelezettségeikkel teljes összhangban, a következõkben állapodtak meg: 1. Cikk Jelen Megállapodás elsõdleges célja a kétoldalú gazdasági együttmûködés elõsegítése és fejlesztése. A Szerzõdõ Felek hatályos jogrendjük keretein belül mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehetõ legszélesebb alapokra helyezve fejlesszék és erõsítsék a gazdasági együttmûködést minden olyan területen, amely kölcsönös érdekeiket és elõnyeiket szolgálja.

15 12. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY Cikk Figyelembe véve a gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzetét és perspektíváit, a Szerzõdõ Felek egyetértenek abban, hogy különösen a következõ területeken kedvezõek a feltételek a hosszú távú együttmûködésre: mezõgazdaság és élelmiszer-feldolgozó ipar, energetika, elektromos és elektronikai berendezések, vegyipar és petrolkémiai ipar, infrastruktúrafejlesztés, víz- és erdõgazdálkodás, egészségügy, orvostechnológia, gyógyászati és gyógyszeripar, turizmus, informatika és távközlés, közlekedés, tudomány és technológia, harmadik országok piacain való együttmûködés. 3. Cikk A Szerzõdõ Felek törekednek arra, hogy a megfelelõ eszközökkel szélesítsék és mélyítsék el együttmûködésüket, úgymint: a kapcsolatok építésének elõsegítése és az együttmûködés erõsítése a kormányzati intézmények, az állami és a magánszektor szervezetei között a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó gazdasági és üzleti információk cseréje, valamint képviselõik és más gazdasági és szakmai delegációk látogatásai révén, információcsere a fejlesztési prioritásokról és a két ország üzleti köreinek ösztönzése a fejlesztési projektekben való részvételre, a vásárokon és kiállításokon történõ részvétel bátorítása, üzleti események, szemináriumok, szimpóziumok és konferenciák szervezése, kis- és középvállalkozásaik erõteljesebb részvételének ösztönzése a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban, pénzügyi intézményeik és bankszektoruk bátorítása a szorosabb kapcsolatok létesítésére és együttmûködésük erõsítésére, a beruházási tevékenység, vegyes vállalatok alapításának, képviseletek és fiókvállalatok létesítésének ösztönzése, nemzetközi szinten a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó gazdasági kérdésekben való együttmûködés. 4. Cikk A Szerzõdõ Felek a jelen Megállapodás szerinti gazdasági együttmûködés elõsegítésére és ösztönzésére a szingapúri Kereskedelmi és Ipari Minisztériumot és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, illetve a kormányaik által e célra kijelölt más szervezeteket jelölik meg kapcsolattartóként. A kapcsolattartók a jelen Megállapodás végrehajtása során a megfelelõ illetékes szervezeteikkel együtt végzik munkájukat. 5. Cikk A jelen Megállapodás szerinti együttmûködést a Szerzõdõ Felek nemzeti jogszabályaikkal összhangban hajtják végre, a Szerzõdõ Felek által kötött más kétoldalú, regionális vagy többoldalú megállapodásból eredõ kötelezettségek teljesítésének sérelme nélkül. Következésképpen a jelen Megállapodás rendelkezései nem idézhetõk vagy értelmezhetõk úgy, hogy azok érvénytelenítik, vagy másképpen befolyásolják ezeket a kötelezettségeket, beleértve a Magyar Köztársaságnak az Európai Uniót létrehozó szerzõdésekbõl eredõ kötelezettségeit. 6. Cikk A Szerzõdõ Felek a jelen Megállapodás értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatos minden vitás kérdést indokolatlan késedelem nélkül, békés konzultáció és tárgyalás útján rendeznek. Jelen Megállapodás módosítását bármely Szerzõdõ Fél kérheti írásban. A Szerzõdõ Felek megegyezése szerinti módosítások harminc (30) nappal azt követõen lépnek hatályba, hogy a Szerzõdõ Felek értesítették egymást az ilyen módosítások hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos és/vagy jogi eljárások befejezõdésérõl. 7. Cikk Jelen Megállapodás a két ország alkotmányos és/vagy jogi eljárásainak elvégzését igazoló jegyzékváltás napján lép hatályba. A Megállapodás öt (5) évig marad hatályban, ezután további, ezzel megegyezõ idõtartamra automatikusan meghosszabbításra kerül. Jelen Megállapodást bármelyik Szerzõdõ Fél felmondhatja, ha a másik Felet hat (6) hónappal elõtte diplomáciai úton írásban értesíti a Megállapodás felmondására irányuló szándékáról, vagy a meghosszabbítás esedékessége elõtt legkésõbb hat hónappal diplomáciai úton értesíti a másik Felet azon szándékáról, hogy nem kívánja a Megállapodást meghosszabbítani. Kelt és aláírásra került Budapesten, október 9. napján, két eredeti példányban, angol nyelven. A Magyar Köztársaság Kormánya részérõl A Szingapúri Köztársaság Kormánya részérõl

16 1016 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 12. szám 4. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet a a megállapodás 7. Cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A megállapodás, illetve e rendelet a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök A Kormány 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelete a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A Kormány a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény 170. (1) bekezdésének 1 8., , , , , , valamint pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtására a következõket rendeli el: 1. (1) E rendelet alkalmazásában: 1. alapvetõ eszközökkel való rendelkezés: kiterjed különösen az elosztói, az átviteli rendszerirányítói, az egyetemes szolgáltatói alapvetõ eszközök, valamint a termeléshez szükséges alapvetõ eszközök és vagyoni értékû jogok más személy részére történõ átruházására (eladására, ajándékozására), használatba adására (bérbe adására), lízingbe adására, egyéb módon tartós használatba adására, megterhelésére vagy biztosítékul való lekötésére (zálogba, jelzálogba adására), valamint az elõzõekben felsorolt eszközöket érintõ bármely más teher vállalására, továbbá az eszközök vagy azok egy része üzemeltetésének jogáról való lemondásra, vagy az üzemeltetésük jogának átruházására; 2. erõmûegység: villamos hálózati csatlakozással rendelkezõ, elsõdleges energiaforrás felhasználásával villamos energia, illetve hõvel kapcsolt villamos energia termelésére alkalmas technológiailag önálló egységet képezõ, mûszakilag független berendezés (kazán vagy erõgép és generátor, a továbbiakban együtt: fõberendezés) vagy berendezéscsoport; 3. kapcsolt vállalkozás: a számvitelrõl szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás; 4. kiegyenlítõ szabályozás: az átviteli rendszerirányító azon tevékenysége, amely biztosítja a villamos energia valós idejû szállítása során a mindenkori betáplálás és vételezés egyensúlyát; 5. leágazási pont: a közcélú hálózatnak az a pontja ahol a csatlakozó vezeték a közcélú hálózatra csatlakozik; 6. lekötött teljesítmény: az a kw mértékegységben kifejezett hatásos teljesítmény, amely a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó között, a létrejött hálózathasználati szerzõdésben a csatlakozási pontra vonatkozóan rögzítésre került; 7. menetrend: egy adott naptári napra az elszámolási mérési idõegységekre vonatkozó villamos átlagteljesítmények adatsora; 8. méretlen magánvezeték: a magánvezeték azon része, amely a hálózati engedélyes által üzemeltetett közcélú hálózatot a fogyasztásmérõ berendezéssel, annak kiegészítõ készülékeivel köti össze; 9. mérlegkör felelõs: olyan engedélyes, kiserõmû üzemeltetõje vagy felhasználó, aki a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott mérlegköri feladatokat ellátja; 10. mért magánvezeték: a magánvezeték hálózati engedélyes által mért szakasza; 11. névleges csatlakozási teljesítmény: a hálózat használati szerzõdésben csatlakozási pontonként rögzített teljesítményérték, amelyet a hálózati engedélyes által ellenõrzött túláramvédelmi készülék (amely a mérõ berendezés része) névleges vagy beállított áramerõssége határoz meg. A névleges csatlakozási teljesítmény értéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló teljesítmény értékét; 12. profil elszámolású felhasználó: olyan felhasználó, akinek az ellátása a kisfeszültségû hálózatról történik és nem rendelkezik terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérõ készülékkel; 13. profil: statisztikai elemzéssel készült normalizált (1000 kwh éves fogyasztásra vonatkoztatott) éves felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe; 14. rendelkezésre álló teljesítmény: az a kva mértékegységben kifejezetett látszólagos teljesítõképesség-érték, amelynek mértékéig a hálózati engedélyes a hálózati teljesítõképességet az adott csatlakozási pontra a hálózati csatlakozási szerzõdésben foglaltak szerint biztosítja; 15. termelõi engedély: a villamosenergia-termelõi mûködési engedély és a kiserõmûvi összevont engedély; 16. üzemi esemény: a villamosenergia-rendszer üzemében bekövetkezõ állapotváltozás vagy beavatkozás. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplõ fogalmakat a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. -a szerint kell értelmezni.

17 12. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 1017 (A VET 10. -ához) A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elõsegítése 2. A VET 10. (1) bekezdésében meghatározottak végrehajtása érdekében a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) bekérheti a berendezések gyártási dokumentumait. Használtnak minõsül az a berendezés melynek gyártási éve öt évnél régebbi, mint az engedélykérelem éve. (A VET 11. -ához) 3. (1) Az a termelõ, aki (amely) a megújuló energiaforrás, a hulladék mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelezõ átvételérõl szóló külön jogszabályban meghatározott kötelezõ átvételi rendszer keretében kíván a) megújuló energiaforrásból, illetve hulladékból nyert energiával, vagy b) egyéb elsõdleges energiaforrás felhasználásával kapcsoltan termelt villamos energiát értékesíteni, szabadon választhat, hogy azt a jogszabályi feltételek megléte esetén melyik kötelezõ átvételi rendszer keretében kérelmezi. (2) Egy termelõ egy erõmûegység vonatkozásában az (1) bekezdés a) b) pontjai közül csak egy kötelezõ átvételi rendszerben vehet részt. (3) A kapcsolt villamosenergia-termelésbõl, a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával elõállított, kötelezõen átveendõ villamos energia mennyiségét és a kötelezõ átvétel idõtartamát a Hivatal az egyenlõ bánásmód elvével összhangban a kötelezõ átvételre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelõen állapítja meg. Ennek megállapításakor a Hivatal figyelembe veszi: a) az egyes villamosenergia-termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, b) a megújuló energiatermelésnek a nemzeti összenergia-termeléshez viszonyított aránya tekintetében a megújuló energiára vonatkozó európai közösségi jogi aktusokban a Magyar Köztársaságra nézve meghatározott értéket, c) a kapcsolt villamos energia termelésbõl, a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával elõállított villamos energia versenyképességét, az elsõdleges energiaforrás-megtakarítás mértékét és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését, d) az egyes elsõdleges energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggõ hatékonyságát, az adott technológiának a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott mûködésére gyakorolt hatását, e) a villamosenergia-felhasználók teherviselõ képességét. (A VET 13. -ához) Háztartási méretû kiserõmû hálózatra csatlakoztatásának és hálózat használatának különös szabályai. 4. A háztartási méretû kiserõmû üzemeltetõje által termelt villamos energiát az üzemeltetõ kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítõ villamosenergia-kereskedõ vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni. 5. (1) A háztartási méretû kiserõmû rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kva mértékegységben kifejezett erõmûvi teljesítõképességet kell érteni. (2) Egy adott csatlakozási ponton háztartási méretû kiserõmûvet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerzõdés módosítása nélkül, a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a VET pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerzõdés megfelelõ módosítása mellett, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet. (3) A felhasználó a háztartási kiserõmû üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a háztartási méretû kiserõmû alapvetõ mûszaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló elosztót. (4) A felhasználó a háztartási méretû kiserõmû létesítésére, illetve üzemeltetésére vonatkozó igénybejelentésében köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e villamos energiát betáplálni a közcélú hálózatba, vagy kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégítése érdekében kíván villamos energiát termelni. A hálózati csatlakozás mûszaki jellemzõit ezen nyilatkozat figyelembevételével kell kialakítani. (5) Ha a háztartási méretû kiserõmû a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretû kiserõmû üzemeltetõjével, mint felhasz-

18 1018 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 12. szám nálóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedõ, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási idõszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz. (6) Amennyiben a vételezett és betáplált villamosenergia-szaldó alapján betáplálási többlet áll fenn, az elszámolás során betáplált villamosenergia-többletet a háztartási méretû kiserõmû üzemeltetõjével jogviszonyban álló kereskedõ által a részére mint felhasználó részére értékesített villamos energia szerzõdés szerinti átlagos termékára, valamint a háztartási kiserõmû üzemeltetõje, mint felhasználó által fizetendõ rendszerhasználati díj összegének 85%-ával kell elszámolni. (7) A fogyasztásmérõ berendezés költségeinek viselésére 3 16 A teljesítmény határig a felhasználókra, a felett az erõmûvekre vonatkozó szabályok alkalmazandók. (8) A háztartási kiserõmûvek csatlakoztatásával és üzemeltetésével kapcsolatos további szabályokat az ellátási szabályzatok és a hálózati engedélyesek üzletszabályzatai, a villamos energia értékesítés elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a kereskedõk üzletszabályzatai tartalmazzák. (A VET 16. -ához) Pénzügyi biztosíték 6. (1) A mérlegköri rendszer mûködtetése, a mérlegkörök és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezésének pénzügyi hitelezési és ár kockázatainak csökkentése érdekében az átviteli rendszerirányító köteles olyan pénzügyi biztosítéki rendszert mûködtetni, amely kezeli az adott mérlegkör-felelõs, villamosenergia-kereskedõ, vagy egyetemes szolgáltató pénzügyi pozícióinak teljesítési kockázatát a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott elszámolási ciklus alatt. (2) Az átviteli rendszerirányító köteles olyan módon kialakítani a pénzügyi kockázatkezelõ rendszerét, hogy az számlapénzen kívül más, a tõkepiacról szóló évi CXX. törvény szerinti likvid eszközök befogadására is alkalmas legyen, elõsegítse az átviteli rendszerirányító likviditását és csökkentse a piaci szereplõk ez irányú költségeit, valamint a piaci szereplõk nem teljesítése esetén minimalizálja a pénzügyi biztosíték nyilvántartott és valós piaci értéke közötti különbségbõl adódó pénzügyi kockázatot. (3) Az átviteli rendszerirányító a pénzügyi biztosítékok befogadásának részletes szabályait az üzletszabályzatában határozza meg. (A VET 18. és 20. -ához) 7. (1) Az átviteli rendszerirányító a VET 18. -ában meghatározott állapotjelentésében külön köteles kitérni a keresletoldali szabályozás összehangolása érdekében tett intézkedéseire és annak eredményére. A keresletoldali szabályozásra vonatkozó részletes eljárásrendet, valamint az átviteli rendszerirányító ezzel kapcsolatos feladatait a Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza. (2) Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintû szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges kapacitások és energia beszerzésére vonatkozó ajánlati felhívását honlapján, valamint két országos napilapban közzéteszi, továbbá a termelõi engedéllyel rendelkezõknek és a termelõi engedélyessel hosszú távú kapacitás-lekötési megállapodással rendelkezõ kereskedõnek elektronikusan közvetlenül is megküldi. (3) Az átviteli rendszerirányító ajánlati felhívása éves vagy a Kereskedelmi Szabályzatban rögzített egy évnél rövidebb idõtávra vonatkozhat. (4) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel határidejét, valamint azon követelményeket és mûszaki feltételeket, amelyeket az ajánlattevõnek teljesítenie kell. (5) Az átviteli rendszerirányító az éves ajánlati felhívása során az ajánlattételi határidõ lejáratát, valamint a pályázat eredményhirdetésének idõpontját a termelõi engedélyesre és a termelõi engedélyessel hosszú távú kapacitás-lekötési megállapodással rendelkezõ kereskedõre vonatkozóan a VET ában elõírt pályáztatási kötelezettség határidejének figyelembevételével határozza meg. (6) Amennyiben az erõmû, illetve a termelõi engedélyessel hosszú távú kapacitás-lekötési megállapodással rendelkezõ kereskedõ az ajánlati felhívásban meghatározott mûszaki feltételeknek megfelel, akkor köteles az átviteli rendszerirányító részére ajánlatot tenni. (7) Amennyiben az ajánlattételre kötelezettek a (6) bekezdés szerinti kötelezettségüknek nem tesznek eleget, az átviteli rendszerirányító a Hivatalnak bejelentést tehet. A Hivatal a jogszabályi kötelezettség megszegésének megállapítása esetén a VET 96. -ának (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza. (8) Az átviteli rendszerirányító az ajánlatokat a Kereskedelmi Szabályzatban, illetve az ajánlati felhívásban közzétett szempontok szerint bírálja el. Az átviteli rendszerirányító a nyertes hazai vagy külföldi ajánlattevõkkel szerzõdést köt.

19 12. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 1019 (A VET 24. -ához) Hálózat üzemeltetés 8. (1) A hálózati engedélyes a mûködési engedélyében meghatározott területen a közcélú hálózat tulajdonjogától függetlenül köteles gondoskodni a közcélú hálózat üzemeltetésérõl, karbantartásáról, fenntartásáról, javításáról, felújításáról és fejlesztésérõl. A fejlesztésére vonatkozó kötelezettségének oly módon köteles eleget tenni, hogy a mûködési engedélyében meghatározott területen valamennyi rendszerhasználó közcélú hálózathoz való hozzáférése biztosítható legyen. A munkák elvégzését a hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózati elemnek helyt adó ingatlan tulajdonosa köteles tûrni és a hálózati engedélyessel együttmûködni. (2) A hálózati engedélyes a hálózati elem tulajdonosával kötött megállapodásnak megfelelõen az igénybevétellel arányos díjat fizet, ha a felhasználók ellátása érdekében a saját tulajdonú eszközök mellett idegen tulajdonban lévõ hálózati elemet is igénybe vesz. Ezen összeget a rendszerhasználati díjakban történõ elismerése érdekében a hálózati engedélyes által benyújtott kérelem alapján a Hivatal, mint indokolt költségként elismerhetõ összeget, a rendszerhasználati díjak szabályozása során figyelembe veszi. A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák azon kötelezõ tartalmi elemeket, amelyekben a hálózati engedélyes és a hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózatnak helyt adó ingatlan tulajdonosa kötelesek megállapodni. (3) A hálózati engedélyes a hálózathoz való hozzáférést befolyásoló tervezett karbantartási, javítási, felújítási munkákról vagy fejlesztésekrõl az érintett hálózati szakaszra csatlakozott termelõi engedélyessel egyeztet. (4) Az elosztó hálózati engedélyes (a továbbiakban: elosztó) évente jelentést küld a Hivatalnak, a hálózatára csatlakozott nem engedélyköteles kiserõmûvek számáról (a háztartási méretû kiserõmûveket elkülönítve), fajtájáról, beépített teljesítményérõl, a hálózatra adott és az onnan vételezett villamos energia mennyiségérõl. (A VET 25. -ához) Hálózatfejlesztési terv módosítása 9. (1) Az átviteli rendszerirányító vagy az elosztó jogosult és köteles a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv módosítását kezdeményezni a Hivatalnál, ha a tervezési idõszakban ismert körülmények lényegesen megváltoztak, a tervezés során figyelembe vett adatok eltérnek a hálózat tényleges adataitól vagy a hálózatfejlesztési tervben szereplõ fejlesztés finanszírozása vagy létesítése ellehetetlenül. (2) A hálózatfejlesztési terv módosítása iránti eljárása során a Hivatal mérlegeli a villamosenergia-ellátás biztonságát, a villamosenergia-piac hatékony mûködését, és elemzi a terv módosításának a hálózati engedélyesek fejlesztéseire gyakorolt hatását. (A VET 32. -ához) 10. (1) Az elosztó az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges kapacitások és energia beszerzésére vonatkozó ajánlati felhívását a honlapján, és az Elosztói Szabályzatban meghatározattak szerint közzé teszi. (2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel határidejét, az ajánlatok értékelésének szempontjait, valamint azon követelményeket és mûszaki feltételeket, amelyeket az ajánlattevõnek teljesítenie kell. (A VET 34. -ához) Közvilágítás 11. A közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történõ elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggõ kérdéseket rendezõ szerzõdés (a továbbiakban: közcélú közvilágítási használati szerzõdés) kötelezõ tartalmi elemeit e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (A VET ához és 66. -ához) Magánvezeték 12. (1) A magánvezeték üzemeltetõje köteles a magánvezetéket a VET, e rendelet és a vonatkozó más jogszabályok rendelkezései szerint folyamatosan üzemeltetni, valamint azt oly módon fenntartani, karbantartani és fejleszteni, hogy az a jogszabályokban, hatósági elõírásokban és szabványokban rögzített minõségi elvárásoknak megfeleljen. (2) A magánvezeték tulajdonosa és üzemeltetõje közötti jogviszonyra, valamint a magánvezeték tulajdonosa vagy üzemeltetõje és a magánvezetékrõl vételezõk közötti jogviszonyra jelen jogszabályban foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései irányadók.

20 1020 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 12. szám (3) A magánvezeték üzemeltetõje hálózati naplót vezet a magánvezetékes szolgáltatását vételezõket és felhasználókat érintõ üzemszünetekrõl, hálózati kiesésekrõl, üzemzavarokról és feszültségingadozásokról, továbbá a vezetékes szolgáltatását igénybevevõkkel folytatott levelezésérõl. (4) A hálózati engedélyes, a vételezõ és a felhasználó a hálózati napló rá vonatkozó adatot tartalmazó részeibe betekinthet, az érintett részekrõl másolatot vagy kivonatot kérhet, valamint a (3) bekezdésben meghatározott eseményekkel kapcsolatosan a magánvezeték üzemeltetõjétõl tájékoztatást kérhet, továbbá a hálózati naplóban ellenvéleményét, állásfoglalását feltüntetheti. A magánvezeték üzemeltetõje a naplóhoz való hozzáférést köteles biztosítani, valamint az igényelt tájékoztatást köteles írásban megadni. (5) A magánvezeték üzemeltetõje a hálózati naplót és a vezetékes szolgáltatását igénybevevõkkel folytatott levelezését ha jogszabály másképp nem rendelkezik egy évre visszamenõleg köteles megõrizni. (6) A magánvezeték üzemeltetõje a vezetékes szolgáltatást a vételezõ és a felhasználó részére méltányos, költségalapú díj ellenében nyújtja. Ha a felek a vezetékes szolgáltatás díjában eltérõen nem állapodnak meg, a díj alapját a vezetékes szolgáltatás igazolt költségei és az erre számított, a Hivatal által közétett az üzemeltetett vezeték eszközértékére alkalmazott tõkeköltség képezi. (7) A magánvezeték üzemeltetõje a villamos energia továbbadással és a (6) bekezdésben szabályozott vezetékes szolgáltatással, az engedélyköteles magánvezeték üzemeltetõje a (6) bekezdésben szabályozott vezetékes szolgáltatással kapcsolatosan köteles olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyéb tevékenységeivel szemben az átláthatóságot, a diszkrimináció-mentességet, és kizárja a keresztfinanszírozást. Amennyiben a magánvezeték üzemeltetõje gazdasági társaság, akkor évente köteles e tevékenységével kapcsolatos mûködését külön összefoglalóan kiértékelni. (8) Ha a magánvezeték üzemeltetõje a vételezõnek a VET alapján továbbadással villamos energiát szolgáltat, úgy a nyújtott szolgáltatás után kiállított számlán megbontva köteles feltüntetni a villamos energia és az általa nyújtott vezetékes szolgáltatás díját, valamint a magánvezeték üzemeltetõjét a vételezõnek nyújtott szolgáltatás után terhelõ és a közcélú hálózat használatáért általa fizetett rendszerhasználati díjakat. Ha a magánvezeték üzemeltetõje számlaadásra külön jogszabály rendelkezése szerint nem köteles, a számla helyébe annak tartalmával megegyezõ bizonylat lép. (9) A (4) (6) bekezdésekben meghatározott vételezõi, felhasználói jogokat a magánvezeték üzemeltetõje nem korlátozhatja. (10) Ha a továbbadással villamos energiát vételezõk közösen a Hivataltól a magánvezeték engedélykötelessé nyilvánítását kérelmezik, a kérelemhez csatolni kell a kérelmet megalapozó iratokat, különös tekintettel a (4) bekezdés elõírásaival összefüggésben keletkezõ iratokra. (11) A Hivatal a VET 66. -ának (8) bekezdése szerinti eljárásban az eljárás alá vont magánvezeték tulajdonosától és üzemeltetõjétõl bekérhet minden olyan nyilatkozatot, iratot, egyéb bizonyítékot, amelyet a határozatának meghozatalához szükségesnek tart. A magánvezeték tulajdonosa, illetve üzemeltetõje a Hivatal felhívásának köteles határidõben eleget tenni. Az eljárás akadályozása esetén a Hivatal az eljárás alá vont ügyféllel szemben a VET 96. (1) bekezdésének a) b) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (12) A magánvezeték üzemeltetõje az elõre tervezhetõ éves rendes karbantartási, felújítási munkálatokról, az ezzel kapcsolatos szüneteltetés kezdõ idõpontjáról és várható idõtartamáról az érintett felhasználókat és vételezõket a szünetelés megkezdését megelõzõen legalább 15 nappal írásban értesíti. 13. (1) A vételezõvel vagy felhasználóval kötött, a magánvezetékhez történõ csatlakozásra, a magánvezeték hálózati szolgáltatására, valamint a vételezõk esetében a villamos-energia továbbadására vonatkozó szerzõdésnek rendelkeznie kell különösen a) a kapcsolódási pont, illetve pontok helyének meghatározásáról; b) a magánvezetékre történõ kapcsolódási pont kapacitásáról (kva) és mûszaki jellemzõirõl; c) a vételezõ vagy felhasználó részére a kapcsolódási ponton rendelkezésre álló teljesítményrõl (kva) annak megjelölésével, hogy a rendelkezésre álló teljesítmény idõlegesen vagy véglegesen kerül-e a vételezõnek vagy felhasználónak átadásra; d) a vételezõi, illetve felhasználói berendezés mûszaki jellemzõirõl; e) szükség esetén a vételezõi vagy felhasználói berendezés hálózati visszahatásának megengedett legnagyobb mértékérõl és a visszahatás csökkentésére szolgáló mûszaki megoldásokról; f) a magánvezetékhez történõ csatlakozás pénzügyi és mûszaki feltételeirõl, a bekapcsolás szabályairól; g) a szolgáltatott villamos energia mûszaki jellemzõirõl; h) az üzemeltetõi rendelkezésre állás szabályairól; i) a magánvezetéken és az engedélyköteles magánvezetéken keresztül igénybe vett villamos energia mérésére vonatkozó rendelkezésekrõl, különös tekintettel a méréssel kapcsolatos üzemeltetõi és vételezõi, illetve felhasználói kötelezettségekre, a mérési idõszakok meghatározására, a mérõk tulajdonjogának, elhelyezésének, felszerelésének, karbantartásának, cseréjének szabályaira; j) a számlázás és a számlakifogás szabályairól;