Udvarhelyszék gyümölcsészeti hagyománya

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Udvarhelyszék gyümölcsészeti hagyománya"

Átírás

1 Udvarhelyszék gyümölcsészeti hagyománya AZ UDVARHELYSZÉKI GYÜMÖLCSÉSZET JELENTŐSÉGE MÚLTBAN ÉS JELENBEN A székelység egykori anyaszékének tájaira látogatót megnyugtató érzés keríti hatalmába a gyümölcserdőbe burkolódzó kicsiny falvak láttán, járjon bár a Gagy vagy a Küküllő völgyében, a Fehér-Nyikó vagy a Kis- és Nagy-Homoród mentén, a két Küküllő között elterülő hegyes-völgyes részen. Innen nézve nem is érthető, hogyan lehetséges az, hogy egyes (magyarországi) értelmiségi körökben az a tévhit kering, miszerint e tájon nem terem gyümölcs Az egy-másfél évszázaddal korábban megjelent gazdasági sajtó írásait, a mezőgazdasági egyletek beszámolóit olvasva hasonló szakadékot fedezünk fel a városi értelmiségi és vidéki lakosság között. A XIX. század második felében az elmaradottságot és a fejletlenséget ostorozva egész mozgalom indult meg a gyümölcsészet népszerűsítésére. Vezéregyéniségei a felsőbb néposztályból kerültek ki, tanult mezőgazdászok, vagy lelkes pomológok, akik fásítási programokkal, községi csemetekertek létesítésével, a gazdasági alapismeretek oktatásával, folyóiratcikkekkel, de elsősorban saját gyakorlati tevékenységük révén igyekeztek a nemzet javát és vagyonát szolgáló gyümölcsészetet népszerűsíteni. Nemzeti elkötelezettségükhöz kétség nem fér, ám a társadalmi távolság miatt, amely köztük mint táblabírák, állami hivatalt vállaló s legtöbbször városi polgárok, valamint a falusi gazdálkodó népesség között fennállt, a falusi nép gyakorlatára alig hivatkoztak. Mindkét esetben a tudományos, illetve a városi polgári réteg és az élő vidéki gyakorlat közti elmélyülő szakadék képezte akadály és a megismerésre való törekvés hiánya vagy a közeledés akadályoztatása bújhat meg a jelenség hátterében. E társadalmi jelenség okai után kutakodva vetődött föl a kérdés, hogy mekkora jelentőséggel bírt Udvarhelyszék gyümölcstermesztése a múlt századaiban akár a helyi közösségek, akár a környező tájak, vagy egész Erdély viszonylatában? S a történetiségben meddig nyúlnak a gyökerei annak a gazdag gyümölcsészeti hagyománynak, amellyel számos faluban találkoztunk? Kevés történeti adatunk ellenére, amely a székely falusi ember gyümölcstermesztési gyakorlatára vonatkozik, úgy gondoljuk, hogy a népi kultúrában, vagyis a vidéki életmódot folytató székely, paraszti és kisnemesi kultúrában, megvolt a maga helye a gyümölcsnek. Ez a feltevés elsősorban azon a megtapasztalható hiten nyugszik, hogy az ember természeti lényegénél fogva eredendően a rendteremtésre törekszik, és igyekszik a létezőből legjobb tudása szerint kihozni a legjobbat. Számtalan viszszaemlékezés vall arról, hogy a határt járó emberek ha tudták beoltották az erdei vadoncokat: hogy ne legyen vad, hadd teremjen vallották már a dunai ártér rétjein tanyázó emberek is az 1970-es években. 1 Andrásfalvy Bertalan, magyar néprajzkutató egy kiterjedtebb és elmélyültebb középkori gyümölcsészeti hagyományt vázol fel, amikor az ártéri gyümölcsészet hanyatlását a vízrendezések következtében az árterek megszűnésével és a szántóföldi műveléssel járó nagyobb munkaigénnyel magyarázza. 2 A székelység a XVI. század végétől kezdte írásba foglalni falutörvényeit, melyek a határhasználat szigorú közösségi rendjének korábban, több évszázadon keresztül szóban megerősített gyakorlatának megörökített tanúságtételei. A falutörvények olyan közösségi normákat rögzítettek, amelyek modern kifejezéssel ökológiai szemléletmódról árulkodnak. 3 Az udvarhelyszéki rendtartásokban a gyümölcsészet szabályozásáról kevés szó esik. Ez természetesen nem a gyümölcs vagy gyümölcsösök hiányát jelenti. A gyümölcsészeti gyakorlatra épp elég bizonyítékot szolgáltat Csehérdfalva jan. 27-én írásba foglalt falutörvényének 19. pontja: A ki más ember gyümölcsét tarisznyával, zsákkal és kebellel hordja el, birsága 1 frt., a gyümölcs helyett pedig adjon mást. 4 E szokás, erkölcsi rend máig megvan szinte minden gyümölcstermő területen, s azt a gondolatot hordozza, hogy az Isten ege alatt termett természeti javakból mindenki kaphat, de csak mértékkel úgy, hogy más ember 1) Andrásfalvy Bertalan: A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ártéri gazdálkodás Tolna és Baranya megyében az ármentesítési munkák befejezése előtt. (2. bőv. kiadás) Budapest, Ekvilibrium, o. 2) Andrásfalvy Bertalan: A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ártéri gazdálkodás Tolna és Baranya megyében az ármentesítési munkák befejezése előtt. (2. bőv. kiadás) Budapest, Ekvilibrium, o. 3) Imreh István: A természeti környezet oltalmazása a székely rendtartásokban. In: R. Várkonyi Ágnes (szerk.): Európa híres kertje. Budapest 4) Idézi: Jakab Elek Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története a legrégibb időtől 1849-ig. Budapest, o. 1

2 fáradságos munkájából meg ne éljen, hanem maga is részese legyen az alkotó folyamatnak. Azt gondoljuk, hogy a mindennapok természetes része volt a vadfák beoltása, a gyümölcsfák gondozása és a termés betakarítása. A mai értelemben vett gyümölcsészetre külön gondot fordítani nem kellett, a gyümölcsöskertek pedig nem a közösségi gazdasági rendbe illeszkedtek, ezért szabályozásuk szükségtelen volt. A gyümölcsnek a családi önellátásban, és nagyobb felesleg esetén a falvak és kistájak közötti cserekereskedelemben volt szerepe. A gyümölcstermő falvak és kistájak specializálódására utalnak Benkő József középajtai református lelkész 1778-as Transsilvania sive Transsilvaniae Principatus (Erdély avagy Erdély Nagyfejedelemsége) c. fő művének idézett sorai: A különböző fajú termesztett alma- és körtefajták Csík- és Gyergyószék mellett és más tájak mezőin Erdély-szerte majd mindenütt gyakoriak; nyilvánvaló bőségben mégis Medgyes, Segesvár és Marosszék; igazából azonban Udvarhelyszék, melynek falvai többnyire rendben beültetett gyümölcsösökben, almákban, körtékben, szilvákban, dióban, édes és savanyú meggyekben, továbbá tömeges párisi és hasonló négy vagy öt almafajtában hasonlóan bővelkednek, amelyeket mindig keresnek, annál is inkább, mert olcsók. A XIX. század helyi gyakorlat megismeréséhez Orbán Balázs 1860-as évekbeli feljegyzései nyújtanak fogódzót: a sükői cseresznye akkor már híres volt az egész Székely földön, Tordátfalvát pedig ekképpen mutatja be: Tordátfalva az Álba patakába szakadó Lok pataka völgyfejében fekszik a gyönyörű lomberdő nőtte Falbükknek Fejtősarok nevű előhegye alatt; ott van a gyümölcsfák óceánjába foglalt falucska, mint kies oáz 5 Lengyelfalváról a szintén a XIX. század második felére vonatkozó emlékezet szerint Valamikor a falu környékén nagyobb gyümölcsöskertek húzódtak, amiről nemcsak a dűlőnevek, hanem a határban található, öreg, elhanyagolt gyümölcsfák is tanúskodnak. 6 Léteznie kellett tehát egy igen régre visszavezethető népi (paraszti, székely) gyakorlatnak, amely a nemzetségi, (nagy)családi önellátásban és a helyi, illetve tájak közötti cserekereskedelemben értékesítette a termett gyümölcsöket, és éppen ezen természetszerű voltánál fogva nem hívta fel magára a XIX-XX. század pénzorientált fejlesztőinek figyelmét. Amikor a néprajzos a vidéki létforma megismerésének vágyától vezéreltetve felkeres tájakat, 5) Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. I. köt. Pest, 1868, 40., 118. o. 6) Lévai Lajos: Báró Orbán Balázs szülőfaluja, Lengyelfalva. Székelyudvarhely, o. falvakat, embereket, akkor a jelen és a közelmúlt valóságából indulhat ki. Az ismeretszerzés legfontosabb forrása a falusi öregek elbeszélése, hiszen ők közvetlen tapasztalati tudásról tudnak beszámolni, amely sok esetben a társadalmi változások miatt nem adódhatott át egyik nemzedékről a másikra, vagy gyakorlati megvalósulása elmaradt. A hagyományozódás folyamata megszakadni látszik. A gondolkodó, érző, élete útját megtalálni vágyó ember azonban a hely, az öröklött gondolkodásmód vagy tapasztalatai hatására előbb vagy utóbb meg szokta hallani a családi hagyomány folytatására szólító hívó szót. A hagyományozódás magyarázza meg tehát a hagyomány fogalmát. A hagyomány nem hagyaték jelentéssel bír (mint ahogy a néphagyományok szót, helytelenül a múltba utalva, szoktuk használni), hanem a hagyomány él és folytonos. Ezért lehet a hagyomány része az újítás is, amennyiben beválik, rendre megismétlik, és az ismétlés révén beépül a kultúrába. A jelenkori gyümölcsészeti gyakorlatban két valóság: két gondolkodásmód összefonódását és hagyománnyá alakulását tapasztalhatjuk meg. 7 Az egyik az öröklött népi gyakorlat, amely egy olyan szakrális létszemléleten alapul, amely szerint az emberi és az embertől független nem különböztethető meg létszerűen. Az így gondolkozó népek a létező bennerejlő természetadtaságát ápolják, gondozzák, és egy következő létszinten szabadságuk arra is kiterjed, hogy a létezőben lényegétől fogva bennerejlő tulajdonságokat felszínre hozhassák a feltételek kozmikus léttörvényekhez igazodó alakításával. 8 A másik valóság, amelynek emléke elevenen él az idősek visszaemlékezéseiben, az a XIX. század második felétől kibontakozó okszerű mezőgazdaság, amelyet a helyi emberek 9 (lelkészek, papok és tanítók) közvetítettek a falvakban. Ők úgy tudták átvenni és továbbadni a városi tanításokat, hogy azokat a helyi viszonyok keretei között valósították meg, és ezért példával járhattak a falu gazdái előtt. Ez a szemlélet és gyakorlat olyan alkotó tevékenységet eredményezett, amely a teremtett létező bennerejlő természetadtaságát volt képes felszínre hozni. Így vált oly sok település az udvarhelyszéki folyók partján gyümölcsöző faluvá a XX. század második felére. A két létesítő hagyomány folytonosságát a XX. század közepén egy létrontó beavatkozás szakította meg: a hatalmi struktúraváltás következményeként a falvak mezőgazdaságát monokultúrás rendszerekké formáló kollektivizálás. A 7) A jelenségek értelmezésében Vass Csaba filozófus, közgazdász elméleti alapvetése adta az alapot. 8) A lét Isten műve aki engedi megtörténni a földben rejtekezőn a létigazság megtörténését, az Isten által érintetten létezhet. Vass Csaba: Míg élők közt leszel élő. Hármaskönyv a globalizációról. Ökotáj Könyvek, Budapest, o. 9) Vö.: Lantos Tamás: Dráva menti alkalmazkodó gyümölcsészet. In: (Uő szerk.) Dráva menti gyümölcsészet. Tanulmányok a tájhoz alkalmazkodó gyümölcsészetről o. 2

3 bennerejlőt átalakító hatalom a létmegértés hiányából fakadt, a lét és a létező elválasztásából10: a gyors terméseredmények eléréséhez nem vették figyelembe a természetet mint létezőt. Ennek alapján szeretném áttekinteni azokat a tereket és viszonyokat, amelyek a hagyományos gyümölcsészethez kapcsolódnak, és emlékük vagy gyakorlatuk mai nap is tetten érhető a táj arculatában, a falusi népesség életformájában. Gyümölcskertek A mai udvarhelyszéki falvak határának dombvonulatairól letekintve láthatjuk, hogy a falumagot gyűrűszerűen veszik körbe a gyümölcsöskertek. Székely család. Az udvar mögött gyümölcsöskert kezdődik. 1941, Erdődi Mihály felvétele. (A Magyar Néprajzi Múzeum fényképarchívuma) A bennvaló része tehát a gyümölcsöskert, amelyet sövénykerítéssel, később palánkkal választottak el az udvartól, vagy egyes szűkebb belterületű falvaknál a széles pajta az udvar teljes szélességében határolja el az udvart a kerttől (pl. Székelymuzsnában, Homoródalmáson). A kicsiny dombvidéki falvak gyümölcsöskertjeire a nagy fák, a buja növényzet a jellemző. A gyümölcsös füvét csakúgy, mint régen ma is kaszálják. A kert kialakításában a gazda koncepciója úgy tűnik, az okszerű és a piaci keresletet figyelembe vevő gyümölcsészet megjelenésével egyre jellemzőbbé vált (pl.: arra törekedtek, hogy az év minden szakában legyen termő fa). Ége, 2009 Újszékelyt így mutatja be egy XIX. századvégi leírás: A tisztára sepert udvaron rögtön észrevehetjük a gazda vagyoni állapotát, rendszeretetét. A legszegényebbnél is ott áll az istálló, a csűr, kétfelől pajtákkal. Őszszel cserfalábakkal rakott asztag egészíti ki a sort. Balra a sütöház, kis konyha és a gémes kut foglalnak rendesen helyet. A lakás előtt lehetőleg 1-2 m széles kertecske kinálja illatos virágait. A lakás mögött, a méhest tartalmazó konyhakert és csűrök után, a gyümölcsös következik, s az egész telket tüskekoronával megrakott takaros fonásu sövénykerítés (ujabban deszkapalánk is) futja körül ) Vass Csaba: Míg élők közt leszel élő. Hármaskönyv a globalizációról. Ökotáj Könyvek, Budapest, o. 11) Molnár Károly Vajda Emil: Udvarhelyvármegyei turista-kalauz. 1897, Kolozsvár, Erdélyrészi Kárpát-Egyesület, 2. o. Sükői kert A GYÜMÖLCSÉSZET TÉRBELI SZERVEZŐDÉSE Sükői kert deszkakerítéssel 3

4 Átjáró Egyes falvakban (pl. Ége, Székelymuzsna, Tarcsafalva) szokás volt a család (s talán korábban a nemzetség) halottait a gyümölcsös végében eltemetni. A halottkultusz és a gyümölcsfák kapcsolódása a temetőkertekben megfigyelt gyakorlat révén ismert: egyes temetők mára valóságos gyümölcsösökké lettek a sírok fejéhez ültetett gyümölcsfák által. 4 Homoródalmás, Szabó Tamás felvétele Tanyák A havasalji települések lakossága a XVI-XVIII. század folyamán az állattartó gazdálkodás szervezése végett tartozéktelepüléseket: szállásokat, tanyákat épített ki a szénacsináló helyeken. Idővel a szállásokból tanyaközösségek, majd falvak lettek így alakult Varság, Ivó, Üknyéd, Pálpataka12 stb. 12) A havasalji tanyák történetéről és XIX-XX. századi életvilágukról részletes beszámolókat olvashatunk a Havasalja Havasa. Tanulmányok a székelyvarsági hegyi tanyák népéről c. tanulmánygyűjteményben. (szerk.: Bárth János, 1998, Kecskemét, kiadta a Bács-Kiskun megyei múzeumok székelyvarsági kutatócsoportja és a Cumania Alapítvány). Másutt (pl.: Farkaslaka, Firtosváralja határában) ezek a szállások, tanyák, tanyaközösségek a kollektivizálás idejéig nem alakultak falvakká. A szállások és tanyák bennvalóján rendszerint ültettek gyümölcsfákat, és gyakran egész nagy gyümölcsös tartozott, tartozik hozzájuk. Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália a tanyák keletkezésének a székely lelkületből és mentalitásból magyarázó sorai a régiek visszaemlékezése alapján így mutatja be a farkaslaki határ tanyáit: A székelyember, ha egy talpalatnyi földet érez a lába alatt, s az honi föld, akkor oda paradicsomot álmodik. Így tettek a farkaslaki emberek is. Az erdőalji sziklás hegyi földben irtottak és ültettek, dacoltak a zord éghajlattal, a sovány földdel és a vadállatokkal, amíg tanyákat, kis hegyi paradicsomokat nem teremtettek. E tanyák gyümölcsfáit rendszerint a mindenkori gazda oltotta vadoncba s gondozta. Egy részük csak nyári szállás volt, de sok közülük az öregek számára állandó lakóhely, öregségüket megszépítő menedék lett. Ezeket az erdei tanyákat átölelte az erdő. 13 Érdemes idézni Bárth János néprajzkutató feljegyzéseit is a gyümölcstermesztésnek egyébként nem kedvező adottságú székelyvarsági tanyákról: Szinte minden tanya udvarán, virágoskertjén, lakóháza mögött áll néhány szilvafa, almafa, körtefa, cseresznye, mogyorófa. A tanyákon járva-kelve az alábbi szilvafajták neveit jegyeztem fel: cseresznyeszilva, fehérszilva, hargasmagú szilva, fosóka szilva vagy kecskecsöcsű szilva, benedök szilva, húsos szilva. Az almafák fajtái a szóhasználatban: citromalma, boralma, budai domokos, batulalma, bőralma, pónikalma, vajalma, törökbálint alma, leánykaalma, epöralma, jonatán. Jellemző körtefajták: veresbelű vackor, aratási vackor, bagbűz vackor, császárkörte, fojtós körte. A kevés cseresznyefa jobbára fekete cseresznyét és piros cseresznyét terem. Sok tanyához tartozik gyümölcsösnek tekinthető terület, gyümölcsfával. A gyümölcsöskert legtöbbször a lakóépület mögött vagy mellett található. Fái alatt kaszálható fű terem. Néha kerítés választja el a birtok többi részétől, máskor a kerített birtokon belül nyitott a szomszédos kaszálók és szántók felé. 14 Gyümölcsfák a határban A határban oltott gyümölcsfák vagy egykori gyümölcsösök helyeit őrizhetik a régi helynevek. Az 1900-as évek legelején feljegyezték néhány Udvarhely megyei falu helyneveit.15 Bencéd községben szántókat neveztek így: Piros körtöve, Csonka körtöve (villámsújtotta körtefáról), Edős alma (talán 13) Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália: Nálunk a harangszó elszáll a határig. Népélet és néphagyomány Farkaslakán. 1998, Kolozsvár Budapest, Tamási Áron Alapítvány. 30. o. 14) Bárth János: A varsági hegyi tanyák múltja és településrendje. In: Havasalja Havasa 187. o. 15) Erdélyi határ- és helynevek. Erdély Népei. Az Erdély néprajzi melléklete. IV. évf. (1901) 2. sz o.

5 Vadalma s vadkörte hagyásfák Szentmihály határában Székelydályai fáslegelő Ezek a gyümölcsfás helyek egy hajdan volt közösségi rendszer maradványai, amelyek az ott tevékenykedő emberek által váltak élővé, és a bennük rejlő természetadtaságuk így válhatott valósággá a Teremtő akarata szerint. A SZÉKELY EMBER VISZONYA A TEREMTETT KÖRNYEZETHEZ A beszélgetések és emlékeztetések egy olyan mentalitás és gondolkodásmód létét hagyták felszínre törni, amely kimondatlanul a munkálkodást szakrális cselekedetnek tekintette. Egy szentábrahámi gyümölcsész család utolsó leszármazottjának szavaiban így fogalmazódott ez meg: A gyümölcsfa is elvárja, s ha gondozzák, megfizeti. A létesítő (oltás, szemzés, magvetés), gondoskodó (az elhalt kéreg lekaparása), védelmező (meszelés, vadak elleni védelem), éltető (trágyázás) és mindenekelőtt a megismerő munkálatok (tapasztalati és gyakorlati tudás alkalmazása) természetesen nemcsak a gyümölcsfák szintjén értendőek. Ahogy írásunk elején utaltunk rá, létesítő tevékenységet fejtettek ki azok a tanítók és földbirtokosok, akik a XIX. század végén gyümölcsfaiskolákat létesítettek falujukban, azt ápolták, és a munkákba bevonták a lakosságot is. Tevékenységükkel hozzájárultak egy-egy falu gyümölcsészetének kibontakozásához, amely később például a piacozás révén a kistájon is túlmutató hatással bírt. Idézhetjük a lengyelfalvi Orbán-birtokon, a kúria körül telepített gyümölcsös példáját. Egykorú szemtanú így ír erről: Székelylengyelfalva területe nagyon alkalmas a gyümölcstermelésre is. Jelenben különösen szilvát, meggyet, cseresznyét, almát, körtét és diót termel. Az okos propaganda mind több és több gazdát nyer meg a nemes és hasznos gyümölcstermelés fejlesztésére. Mikor e sorokat írom, az Orbán-birtokon mintegy húsz holdon telepítnek a legpompásabb fajtából csemetekertet. 16 A Lengyelfalván termesztett almafajok a következők: a brassai piros, a budai zöld, piros Párizs, török mocskotár, csupalma, tányéralma, mosolygó, szegesalma és szöllőalma 17 A XIX. század végén törvénybe foglalták a községi gyümölcsfaiskolák létesítését. Ez általában a tanítók és az iskola feladata volt. Bogárfalván Ozsváth Miklós tanítósága alatt az es években az iskola gondozott faiskolát tartott fenn, az oltványokból pénzhez is jutott, és az ott termesztett fajták máig ismertek a falu és környéke lakossága körében. 16) Lévai Lajos: Báró Orbán Balázs szülőfaluja, Lengyelfalva. Székelyudvarhely, o. 17) Lévai Lajos: Báró Orbán Balázs szülőfaluja, Lengyelfalva. Székelyudvarhely, o. erdőben nőtt és beoltott almafákról kapta a nevét). Kecsetben volt egy Tót János fája nevű határrész nyilván ő oltotta. A székely nemzetség, család tájban való megjelenését mutatja, és a helyiek számára a tájékozódást segíthetik a gyümölcsfajták: egy malomfalvi idősebb ember édesapjától örökölt tudása szerint ahol Balázskörtövefa van, ott Pirosak laktak. A helynevek nem állandók, hiszen ahogy változik a határ művelése, felosztása, úgy neveződnek át a közbeszédben a határrészek nevei. Új művelési rendszert kényszerített például a kollektivizálás a faluközösségekre. A régi rend szerinti határnevek eltűntek, összeolvadtak a földtulajdon birtokközösségekbe olvasztásakor. Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália a farkaslaki határneveknél megjegyzi, hogy a Szilvás, Cseresznyés, Körtés újabb határnevek ezeket a területeket miután gyümölcsfával újratelepítették, a falu közössége a monokultúrás gyümölcsösök uralkodó faja szerint kezdte el emlegetni. A falvak mai határában a legelőkön találhatunk gyümölcsfákat: egyrészt hagyásfákat, amelyek rendszerint vadgyümölcsfák, másrészt a fáslegelők gyümölcsfáit. Egyes falvak határában (pl. Rugonfalva) a kaszálókból kis területeket, gyepűket különítettek el, ahol leginkább szilvafák (szilvatelepek) sarjadtak, vagy más gyümölcsfákat telepítettek oda a hosszan elnyúló gyümölcsfák sora mint gyepű határjelző funkcióval is bír. 5

6 Az iskolai faiskolából kiültetett fák az út szélén, Firtosváralja A bogárfalvi iskola faiskolájában lévő gyümölcsfajokról az évben (az iskola jegyzőkönyvéből) 6 Az es években több községben működött olyan lelkes tanító, aki megszerettette diákjaival az oltást, szemzést, és az akkori diákok közül nem egy olyan van, akit ma a gyümölcsészet jó ismerőjeként tart számon a falu. Bencédben például Boros György kántortanító mindenkinek, aki elvégezte a hét osztályt, adott három fát: almát, körtét és cseresznyét. Azt vidd haza, s ültesd el emlékbe! szólt az útravaló. Az általános kerti munkák mellett a gyerekek megtanulták a magvetést (rendszerint nekik kellett összeszedni a vadalma- és vadkörtemagokat), szemzést, párosítást és a bőr alá oltást. Ezek közül a szemzést tartják általánosan a legtisztább, a legfinomabb műveletnek, amelyhez ügyesség is kellett. Tanítók is gyakran a régiesebb oltásmódot tanították, amennyiben nem bolti oltóviasszal, hanem agyagos sárral kötötték le az oltás helyét. A sarat Bencéden az állatok vedlésekor összeszedett szőrrel gyúrták össze: Az a sok apró szőr nem hagyta, hogy a sár elrepedezzen rajta. Az oltványokat az iskola hasznára eladták a faluban, illetve innen kerültek ki az út menti fák is. A faiskolakertet az egész falu becsülte, tisztelte. (Bencéd) Tanító volt a Nyikó mente legnagyobb gyümölcsfa-telepítőjeként tisztelt Benczédi Ferenc18 (Bencéden és Tarcsafalván) és Benczédi Márton is Homoródalmáson. Sok, Nyugatról behozott alma- és körtefajta a községi, iskolai faiskolák révén honosodott meg a falvakban úgy, hogy mára tájfajtákként tartják őket számon. A közösségi szervezetben élő ember saját megtapasztalt környezetéből indul ki, amikor nevet ad egy fajtának a színe, az alakja, az íze, vagy felhasználhatósága jön számításba, nem pedig egyértelmű megnevezések kitalálása a célja, mint a tudománynak. A gyümölcsfajtákhoz kapcsolódó tudás tapasztalat útján született, és a megismétlődés révén rögzült évről évre. Így lehetett tudni, hogy melyek az elállós almák, és melyeket kell még ősszel elfogyasztani, s mik azok az ideális körülmények, amelyek között nem romlik meg a télire elraktározott alma, körte. Elálló almafajták vidékünkön: Bánfy Pál, batur, bojken, bőralma, Budai Domokos, fejedelmi páris, gyógyi alma, gyógyi zsíros, gyöngykormos, hosszúszárú páris, jonathan, kékalma, kisasszonyalma, kőalma, leányalma, londoni pepin, mosolygó alma, pónyik, renetek, sóvári, stájeri batur, Török Bálint, zöld alma. Télire eltartható körtefajták: ananászkörte, cigánykörte, császárkörte, csontkörte, dollárkörte, moldovai körte, papkörte, téli körte. Sükőben a télire elraktározott gyümölcsöket mai napig hagyományos módon hosszú létrákról kászuba szedik. A kászut (mely például a Nyikó menti falvakban nem ismeretes) a vadcseresznyefa kérgéből készítik: amikor még nem hajtott ki a fa, a kérget körbe lehántják, majd vízben áztatják, hogy ketté tudják hajtani. Hagyományosan hasított mogyorófavesszővel fűzték össze az oldalát, és kávának szintén mogyorófaágat használtak. Egy elágazó fadarabot kötnek rá akasztónak, hogy gyümölcsszedéskor a létrára vagy a fa ágára fel lehessen akasztani. A kászuba szedett gyümölcsöket aztán kétfülű kosarakba öntik.19 18) Szentannai Mózes: Nyikómente az ezredvégen. Székelyudvarhely, o. 19) A sükei kászu készítésének szemléletes bemutatása Haáz Ferenc nevéhez fűződik: Udvarhelyszéki famesterségek, 1942, Kolozsvár

7 Gyümölcsszedő kosár, Sükő A Nyikó menti falvakban hosszú szedőzsákba szedik még ma is a gyümölcsöt: a zsák alsó sarkába egy almát tesznek, a zsákot a mell előtt elhozva a kötőjével körbetekerik és rögzítik az almát. Ahhoz, hogy télire elálljon az alma, fontos, hogy se harmatosan, se vizesen ne szedjék. Minden darabot kézzel kell leszedni. Ehhez nyújtott segítséget a szedő, amivel egy-egy magasan termő almát vagy körtét lehet szépen leszakítani. Az ászkokban fajtánként szétválogatva tartják az almákat, körtéket. Ez a tudás a nagy mennyiségek elraktározásakor vált különösen fontossá, amely jelenség már összefonódik a kistájak közötti kereskedelemmel és a városi piacozással. A gyümölcsös falvakban már a kollektivizálás előtt megindult a kistájak közti árucserébe való bekapcsolódás. A kollektív idejében, főleg az es években sok családnak adott biztosabb megélhetési lehetőséget a téli almákkal és körtékkel való piacozás. A Nyikó menti és Udvarhely környéki falvakból (kóboros, ernyős) szekerekkel szállították Udvarhelyre, Medgyesre, Segesvárra és a Gyimesek felé a saját gyümölcsösben termett és a régi határbéli gyümölcsösökben immár a kollektív által elárverezett fák gyümölcsét. A gyümölcsök téli eltartósítása elsősorban emberi szükségletből és a téli ínségesebb időkre való felkészülésből fakad, de a mélyén az a gondolat is rejlik, hogy a megkapott természeti javak ne menjenek kárba. Három olyan régi tartósítási eljárást szeretnék ismertetni, amelyek minden bizonnyal évezred óta ismertek. Az aszalás Az aszalás hagyományos tartósítási mód, mely a gyümölcs víztartalmának elpárologtatásán alapszik. Az olcsó répacukor megjelenéséig a gyümölcstartósítás legjelentősebb eljárása volt.20 Udvarhely megye falvaiban (csakúgy, mint Szatmár és Zala megyében) a szilva aszalásának füstöléssel történő konzerválási módjának emléke maradt ránk. A falusi öregek elmondása szerint a Almaászkok, Sükő Gyümölcsszedő, Sükő Sükői kászuk az ászokra akasztva 20) Magyar Néprajzi Lexikon, aszalás címszó 7

8 füstöléses aszalás gyakorlata az es évekig szokásban volt. Kétfajta aszalóra emlékeztek: az egyik a torkos változat, amelyet a gyümölcsösökben kisebb domboldalba ástak cm mélyen. A tűz elől égett: hagytak egy nyílást bütbe le végig, ahol tüzelték s a füst a lésza alá szállott. Taplós, revesfával tüzelték, amely nemigen égett, csak füstje volt (Malomfalva). A másik pedig kő-, vagy téglalábakon állott, és tűztere szinte közvetlenül az aszalandó gyümölcsök alatt volt. Hagyományosan a magvaváló hargasmagú (Besztercei) szilvát aszalták épen, vagyis egészben. A megmosott szilvát lészára, vesszőből font négyszög alakú keretre helyezték, amely pontosan illeszkedett a gödör nagyságához. Körben le is tapasztották, földdel leszigetelték, hogy ne jöjjön ki a füst. A lészát deszkával és hitvány pokrócokkal leterítették. Aszalás közben állandóan válogatták és forgatták a szilvákat, és éjjel is felkeltek, raktak a tűzre. Gyakran a szomszédok egy lészára tették a gyümölcseiket, szépen elválasztva azokat. A rangosabb és sok gyümölccsel rendelkező családoknak azonban feltétlenül volt aszalója, és sokszor az egész rokonság odajárt aszalni. Farkaslakán és Rugonfalván községi aszalók emlékére is bukkantunk. Sokan jó emlékkel gondolnak vissza a füstös aszalt szilva különleges ízére. A füstös aszalt szilvát vízben megfőzték, hagyták a korsókban, hogy megédesedjen (nem tettek hozzá semmilyen édesítőszert), és puliszkához fogyasztották egész télen. A Homoród és a Nyikó mentén egyaránt ismerik a füstölt sertéshúsból (a szalonnás farka töve) aszalt szilvával készült levest, melyet hagymával, petrezselyemmel ízesítettek, és tejes-tojásos eresztékkel öntöttek fel. Friss gyümölcsből (egres, cseresznyeszilva, hargasmagú szilva almával) is főznek hasonló levest cukrosan vagy anélkül. Firtosváralján a savanykásabb almákból (boralma) készítettek levest. Farcádon említették, hogy annak idején inkább hússal főzték, de mostanában, hogy tudják, egészségesebb, gyakran árván főzik. Aszalták a körtét is cikkekbe vágva, Malomfalván puliszkához ették. Az édes és kevésbé elálló almákat cikkekbe vágva, füzérekben aszalják. Homoródalmáson találtunk rá egy vesszőből font aszalványtartó ládára. Aszalt szilva tárolására használt fonott láda, Homoródalmás Az aszalvány előnye, hogy könnyen szállítható. A katolikus falvak lakói, akik böjti ételei között fontos helyet foglalnak el az aszalványból készített ételek, rendre járták aszalt szilváért a Nyikó mente falvait. A szilvaízfőzés Lésza, Homoródalmás 8 Ugyancsak nagy múltú tartósítási eljárás a víz elpárologtatásával és a besűrítéssel kemény lekvárok készítése. A szilvaízfőzés hagyományos módja máig élő hagyomány: hargasmagú (Besztercei) szilvából rézüstben, szabad tűzön főzik cukor hozzáadása nélkül teljesen keményre. A szilvaízfőzés közösségi munka: a pattogtatásnál a családtagok is segédkeznek, és rendszerint több asszony áll neki a főzés hosszan tartó munkájához. A közösségi szokást azonban egyéni választások teszik élővé: az ízlés, a családi szokás, az újítókedv teret kap. Mindenütt másként tartják a jó szilvaíz készítésének módját: van, ahol három üst előfőzetből lesz

9 egy üst vastag szilvaíz (Rugonfalva) 21, másutt két nagyolásból lett egy tisztálás (Firtosváralja), vannak, akik hozzátöltik, és vannak, akik nem töltik utána az újabb adag nyers szilvát, mert úgy tartják, akkor nem fő meg rendesen. Katyó, kotyó, gugyu nevekkel illetik a híg szilvaízet, amit nem főznek teljesen keményre. A húsos szilva lekvárját finomabbnak tartották, de azzal több a vesződés, mert nem magvaváló. Korondról hozott likas lábosban törték át az egyszer megfőtt szilvát. A fölét (ecetágy) levették, eldobták. Másutt édes, nemes almából készítették. Firtosváralján miután a hullomás alma javát valúban, botókával bétörték, csöbörbe töltötték, és vizet is adtak hozzá. Ebből előbb almabor lett: csűgör, melyet megittak. Amikor letöltötték, ki lehetett szorítani az összetört almát, és hordóba öntötték a levet, ahol megecetesedett. Karácsonyra már megérett. Firtosváralján a vadabb vadalmaecetre azt mondták, hogy az orvosságra való. Gyümölcsecetet használtak a levesekhez, pl. a tárkonyos és a tormás leveshez. Likaslábos, Homoródalmás Úgy emlékeznek, hogy kivált a gyermekek szerették a szilvaízet ezt vitték magukkal kis csuporban az iskolába, vagy amikor az állatokat mentek őrizni. Az erjesztéssel való tartósításra az ecetkészítés kétféle eljárását szeretném ismertetni. A vadabb ecetet a vadalma (esetleg vadkörte) gyümölcséből készítik. A legelőkön, a mezőn nagyon sok magonkőtt vadalma- és vadkörtefáról emlékeznek meg. Egyes falvakban kizárólag ezek terméséből készítették az ecetet, hiszen ez savanyú, kevés cukrot tartalmaz. A Nyikómentén, mivel nem szőlőtermőterület, az es években alig volt néhány gazda, akinek szőlőprése lett volna, ezért botókával faváluban megtörték, ruhába tekerték, két deszka közé fogták, és kicsavarták, kinyomtatták. A levet, amibe mást nem tettek, ecetes kádba öntötték (széles aljú, felfelé szűkülő, abroncsokkal összefogott hordó, melynek 10-15x20 cm nagyságú nyílását fatetővel lehetett lezárni), később üvegkorsókba szűrték, majd kisebb edényekbe töltötték. Hideg helyen tárolták, ott jobban állt, tisztábban (Malomfalva). Két hónap után már annyira megecetesedett, hogy lehetett használni. 21) Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália: Rugonfalva az idő múlásában. Székelyudvarhely, Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, A mai középkorú és fiatal generációk részéről nem vagy csak részlegesen történt meg a belenevelődés abba a teljesnek mondható (mert szakrális) paraszti életvitelbe, amely meghatározta a közösségi létmódot. Mégis eltérő okokból vannak, akik a falusi létformát és vele együtt a gazdálkodást folytatják, vagy tudatosan azt választják. Ahhoz, hogy egy háztartás (család) részt tudjon venni a tájba illeszkedő gazdasági rendszereknek a fenntartásában, nemcsak magának a háztartásnak kell teljes szerkezetűnek lennie, 22 hanem a közösséget is maga körül kell tudnia. Globalizációs társadalmunkban már alig beszélhetünk közösségekről, falura kiterjedő közösségi létformáról pedig egyáltalán nem, de nagyon sok kezdeményezés van, amely önszerveződő közösségek megvalósulása felé tart. Ezek a kezdeményezők felismerték, hogy egy új létmódban élünk, s megpróbáltak egy lehetséges választ adni arra a kérdésre, amely mindenki számára felelősségteljes elgondolkodásra késztetve tevődik fel: hogyan élhetünk ma emberhez méltó életet? A létmódváltás mindenkor választási lehetőséget foglal magában. A lét egy új szintjére való átlépés küszöbére érve mindig felvetődik ugyanis a kérdés: engedjünk-e az új lehetőségek hamari megvalósításából következő kísértésnek, vagy türelemmel kísérletezzünk ki e létmódban is folytatható-fenntartható eljárásokat. A globalizációval mint létmódváltással kapcsolatban is ez a kérdés vetődik fel, e két lehetőség között kell választanunk. Korunk nagytörténelmi kérdése pedig éppen e két út közötti választás kérdése: Az, hogy amíg lehet, maradjunk az evolúciós zsákutcán belül, s ott halmozzunk keveseknek előnyöket, sokaknak pedig sokszoros hátrányokat, vagy tegyünk kísérletet a globalizáció által elkövetett hibák és tévedések kijavítására, s az új létszinten is építsük ki az emberhez méltó élet társadalmát ) Szabó Á. Töhötöm: Robogó kisszekér. Három erdélyi kistáj gazdálkodásának erőforrásai. Lenyomatok 5., 2006, Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, o. 23) Vass Csaba: Míg élők közt leszel élő. Hármaskönyv a globalizációról. Ökotáj Könyvek, Budapest, o. 9

10

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve 1 TRIANONI MOZAIK Dr.Váry Albert könyve 2 3 Szűcs László /1934-2008/: T A V A S Z Édesanyám: született Szatmári Teréz még a XIX. Század utolsó éveiben nyitotta sírós szemét a szép, de borzasztóan terhes

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS A TÁJI ADOTTSÁGOKHOZ ALKALMAZKODÓ, A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN RÉGÓTA TERMESZTETT GYÜMÖLCSFAJTÁK MEGŐRZÉSÉBEN VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL

MEGÁLLAPODÁS A TÁJI ADOTTSÁGOKHOZ ALKALMAZKODÓ, A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN RÉGÓTA TERMESZTETT GYÜMÖLCSFAJTÁK MEGŐRZÉSÉBEN VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL Ha tudnám is, hogy holnap lesz a világvége, azért ma még ültetnék egy almafácskát. MEGÁLLAPODÁS A TÁJI ADOTTSÁGOKHOZ ALKALMAZKODÓ, A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN RÉGÓTA TERMESZTETT GYÜMÖLCSFAJTÁK MEGŐRZÉSÉBEN VALÓ

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 3. szám, Március

Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 3. szám, Március Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 3. szám, Március LOCSOLÓVERSEK Húsvéthétfőn szokásosnál ragyogóbban kelt a nap; Kiugrottam az ágyamból egyetlenegy perc alatt. Kölnivízzel a zsebemben míg eljöttem

Részletesebben

Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet

Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet dr. Bujdosó Géza NAIK Gyümölcstermesztési Kutató Intézet Árutermelő gyümölcsültetvények kritériumai min.

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

MEGHÍVÓ BIOKERTÉSZET TANFOLYAM KRISNA-VÖLGYBEN. Idıpontok: (4 független hétvége, más-más programmal, jelentkezni mindegyikre külön-külön kell!

MEGHÍVÓ BIOKERTÉSZET TANFOLYAM KRISNA-VÖLGYBEN. Idıpontok: (4 független hétvége, más-más programmal, jelentkezni mindegyikre külön-külön kell! Idıpontok: (4 független hétvége, más-más programmal, jelentkezni mindegyikre külön-külön kell!) 1. 2013. március 9-10. 2. 2013. április 13-14. 3. 2013. július 27-28. 4. 2013. szeptember 7-8. Helyszín:

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

8. Építkezések, infrastrukturális fejlesztés

8. Építkezések, infrastrukturális fejlesztés 8. Építkezések, infrastrukturális fejlesztés Útépítések Az erdélyi közúti állapotok általában rosszak voltak, a visszacsatolás után különbözõ intézmények jelentéseiben gyakori probléma az útjavítások sürgetése.

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA CSUPOR KERT Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET V I S 1 Z Á K KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET TÖRTÉNETÜNK Két évvel később egy újabb vállalkozásba

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

Jakab Lászlóné Tájházaink kertje

Jakab Lászlóné Tájházaink kertje Jakab Lászlóné Tájházaink kertje Előkészítés gyűjtés és tervezés Egy falusi vagy kisvárosi közösség életében nagyon fontos szerepet játszik egy tájház, amely része a helyiek múltjának, és a jelenben fontos

Részletesebben

TÖRTÉNET. trehozása. (KAV-Farkaslaka,, Hargita. llalkozás. vállalkozv. mogatása. VállalkozV. Program keretében, amelynek szakmai támogatt.

TÖRTÉNET. trehozása. (KAV-Farkaslaka,, Hargita. llalkozás. vállalkozv. mogatása. VállalkozV. Program keretében, amelynek szakmai támogatt. TÖRTÉNET Az első közösségalapú vállalkozás s létrehozl trehozása (KAV-Farkaslaka,, Hargita megye) a FRUTRAD projekt keretében valósult meg a Norvég g Alap támogatásával 2009-2011 2011 időszakban. A második

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő 634.0:069 ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő A Bükk-hegység nyugati részén a Szilvásváradi Erdészet területén a festői szépségű Szalajka völgyben található az első szabadtéri Erdei Múzeum. Építése társadalmi

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében

Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében Dr. Szani Zsolt Komárom, 2012.augusztus.11. Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében 27/2012 VM

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

SZAKMAI SEGÉDANYAG az FFsuli program elméleti anyagaiba.

SZAKMAI SEGÉDANYAG az FFsuli program elméleti anyagaiba. 3. Foglalkozás SZAKMAI SEGÉDANYAG az FFsuli program elméleti anyagaiba. Élelmiszerek vásárlása Az élelmiszerek vásárlása alapvetően két szempont alapján történhet: a kiválasztást befolyásolják egyrészt

Részletesebben

lényege az, hogy mi kerül A sűrűje 2. Borbás Marcsi 100 recept a családi asztalra

lényege az, hogy mi kerül A sűrűje 2. Borbás Marcsi 100 recept a családi asztalra A magyar gasztronómia lényege az, hogy mi kerül otthon a családi asztalra. Borbás Marcsi A sűrűje 2. 100 recept a családi asztalra Borbás Marcsi Asűrűje 2. A könyv alkotói: Borbás Marcsi Antal Csilla Borbás

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

A gyümölcstermesztésben alkalmazott művelési rendszerek

A gyümölcstermesztésben alkalmazott művelési rendszerek A gyümölcstermesztésben alkalmazott művelési rendszerek A művelési rendszer fogalma és elemei A koronaformák csoportosítása A fontosabb koronaformák, szerkezetük és jellemzőik Szerkesztette: Simon Gergely

Részletesebben

A za + gon összetétel földterület, dűlő mögé-jelentésű, de valódi jelentése mocsaras, lápos terület.

A za + gon összetétel földterület, dűlő mögé-jelentésű, de valódi jelentése mocsaras, lápos terület. Helyi terv - Záhony Várostörténet Záhony históriája bár a település nevét egy oklevél 1324-ben említi először valójában az 1800-as években kezdett íródni, de az igazán nagyléptékű fejlődésre az 1950-es

Részletesebben

Város Polgármestere. Biatorbágy Város címerének és zászlajának megújítása pályázat elbírálása

Város Polgármestere. Biatorbágy Város címerének és zászlajának megújítása pályázat elbírálása Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/213 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Biatorbágy Város címerének és zászlajának

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

cg IRODALOM Q Az erdélyi szászok mezőgazdasága. 68 szövegképpel. Irta Enesei Dorner Béla Győr, 1910. 8-rét 336 lap. Ára 8 korona. Gazdaságtörténelmi irodalmunk oly szegényes, hogy szívesen fogadunk minden

Részletesebben

6. fejezet Óravázlatok

6. fejezet Óravázlatok 6. fejezet Óravázlatok 1. Osztály:1. Téma: Ősz Tananyag: Ősszel a gyümölcsösben Hely: az iskolakert Cél: Az évszakok jellemzőinek megismerése, közvetlen környezetünk felfedezése. A fa részeinek megfigyelése

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2012/2013.

Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

Az év múzeuma 2010 pályázat

Az év múzeuma 2010 pályázat "Ahhoz, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világmindenség óriási körforgásában - ebben az időtlen, végtelen folyamatban - ismernünk kell múltunkat, személyes gyökereinket, valamint történelmünket is. Ismernünk

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

A LEGSZEBB KONYHAKERTEK

A LEGSZEBB KONYHAKERTEK A LEGSZEBB KONYHAKERTEK Mi, mint Városszépítők fontosnak tartjuk, hogy ne csak a közterületek szépüljenek, épüljenek és legyenek értékesen és hasznosan kihasználva a fóti lakosok által, hanem mindenkinek

Részletesebben

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1.

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Adventi zsongás Múzeumi nap 1. Múzeumi nap 1. tematika Múzeumi nap helye és

Részletesebben

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok.

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. Előadó: Vágvölgyi Gusztáv IRE elnöke 1 Az Inspi-Ráció Egyesületről http://www.inspi-racio.hu/projektjeink/interreg I. A programban végzett

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Hagyományos aszalás a szatmári szilva hazájában. A gyümölcs szedése aszaláshoz A gyümölcs tisztítása Muhari Zoltán

Hagyományos aszalás a szatmári szilva hazájában. A gyümölcs szedése aszaláshoz A gyümölcs tisztítása Muhari Zoltán Hagyományos aszalás a szatmári szilva hazájában A gyümölcs szedése aszaláshoz A gyümölcs tisztítása Muhari Zoltán Az aszalás Az aszalás: az egyik legősibb tartósítási módszer. A répacukor megjelenéséig

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

A nevelés és iskoláztatás kérdései a XIX. század végén és a XX. század elején a székelyudvarhelyi lapok tükrében

A nevelés és iskoláztatás kérdései a XIX. század végén és a XX. század elején a székelyudvarhelyi lapok tükrében Porsche Éva A nevelés és iskoláztatás kérdései a XIX. század végén és a XX. század elején a székelyudvarhelyi lapok tükrében A nevelés mint társadalmi jelenség, egységes és folyamatos jellegű. Egy adott

Részletesebben

Szőlőhegyek gazdagsága HEGYHÁTI SZŐLŐHEGYEK MEGŐRZÉSE ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁSA

Szőlőhegyek gazdagsága HEGYHÁTI SZŐLŐHEGYEK MEGŐRZÉSE ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁSA Szőlőhegyek gazdagsága HEGYHÁTI SZŐLŐHEGYEK MEGŐRZÉSE ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁSA A szőlőhegyek múltja A paraszti gazdaság fontos része Széna Szőlő, gyümölcsök Gyógynövények Bor, pálinka Közösségi élet színtere

Részletesebben

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú A harmadik út Erdélybe 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét Erdélyben járt, ezúttal a Székelyfölddel ismerkedtünk. Utunk elején Aradon, a 13 aradi vértanú

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - A mozgó kő. - Június - Nyárelő. - A rákosi vipera.

Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - A mozgó kő. - Június - Nyárelő. - A rákosi vipera. 2011. június A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja XI. évf. 6. szám Kalendárium - Június - Nyárelő Zöld mozaik - A rákosi vipera Ügyeskedj! - Rejtvények, fejtörők Mese - A mozgó kő Tudod-e?

Részletesebben

Házi tartósítási eljárások. A projekt a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósul meg.

Házi tartósítási eljárások. A projekt a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósul meg. Házi tartósítási eljárások A projekt a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósul meg. Cél egészséges, kis energiaigényű, változatos Téli élelmiszer biztosítása Amit szeretnénk

Részletesebben

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész 2014 december 26. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

Iskolánk környezete. Az iskola előtt található sövények lassan elfogynak, mert valakik kitapossák.

Iskolánk környezete. Az iskola előtt található sövények lassan elfogynak, mert valakik kitapossák. Iskolánk környezete Az iskola által gondozott, füvesített területen illetve a főbejárat előtti fák tövében rendszerint kutyaürülék található (de szedtem már emberi ürüléket is), amit a lakótelepi kutyasétáltatók

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

Zalai kézműves értékek zalai viseletek

Zalai kézműves értékek zalai viseletek Zalakomári népviselet Zalai kézműves értékek zalai viseletek A zalakomári népviselet darabjait a Keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményében, és a Nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzi gyűjteményében

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

Önfenntartó Ökoház: az élhető jövő. Csömör Hermina info@goldlaser.hu +36 20 993 9368

Önfenntartó Ökoház: az élhető jövő. Csömör Hermina info@goldlaser.hu +36 20 993 9368 Önfenntartó Ökoház: az élhető jövő Csömör Hermina info@goldlaser.hu +36 20 993 9368 Az ipari termelés hátrányai A természetes környezet kimerülése Csökkenő tápanyagtartalom az élelmiszerekben Folyamatos

Részletesebben

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009.

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009. JÁTSZANI IS ENGEDD A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése Készítette: Meleg Gábor Budapest, 2009. ELSŐ RÉSZ A drámapedagógia térhódítása I. 1. A drámapedagógia fogalma Sokan tettek arra kísérletet,

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

BOROS KÖZMONDÁSOK. A bor a némát is megtanítja szólani. A bor az öregember teje. A bor értéke a kora.

BOROS KÖZMONDÁSOK. A bor a némát is megtanítja szólani. A bor az öregember teje. A bor értéke a kora. BOROS KÖZMONDÁSOK A bor a némát is megtanítja szólani. A bor az öregember teje. A bor értéke a kora. A bor kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság. A bor lator bajnok, legelőször is a lábáról

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor A kerekfüstölő helye: Orosháza határában, a Felső-sós tanya 115. sz. alatt, Fekete Béla bekerített tanyaház portáján, a vásárhelyi Pusztán. A tanyát magát a jelenlegi tulajdonos

Részletesebben

A gyergyócsomafalvi kádármesterség

A gyergyócsomafalvi kádármesterség néhány év óta rossz a termés, fejletlen és kevés a szalma. Ez is drágítja az árút, A mostani viszonyok között is érdemesnek tartják kalapkötéssel foglalkozni, mert ha keveset is, de jövedelmez. Egy családban

Részletesebben

Kárpát-medence hagyományos gyümölcsfajtái. Szerkesztette Tóth Magdolna

Kárpát-medence hagyományos gyümölcsfajtái. Szerkesztette Tóth Magdolna Kárpát-medence hagyományos gyümölcsfajtái Szerkesztette Tóth Magdolna Alma Batul Származás: Erdélyből származik Érési idő: szeptember vége október eleje, novembertől márciusig fogyasztható, kiválóan tárolható

Részletesebben

Javaslat a [Boldizsár Lovastanya című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a [Boldizsár Lovastanya című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Javaslat a [Boldizsár Lovastanya című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette Fridelné Boldizsár Anikó(név).....(aláírás) Cserépfalu,2015 szept...(település,dátum)

Részletesebben

Napkollektoros gyümölcs- és gombaaszaló építése

Napkollektoros gyümölcs- és gombaaszaló építése Napkollektoros gyümölcs- és gombaaszaló építése Az aszalás az egyik legősibb tartósítási mód, mely a vízelvonás elvén működik. Miközben a gyümölcs nedvességtartalma 80 százalékról lecsökken 20 százalék

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A TÉRSÉGI HELYI TERMÉK VÉDJEGYHASZNÁLATRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A TÉRSÉGI HELYI TERMÉK VÉDJEGYHASZNÁLATRÓL TÁJÉKOZTATÓ A TÉRSÉGI HELYI TERMÉK VÉDJEGYHASZNÁLATRÓL 1. Mi az indoka? - A BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉG ÉS A HELYI TERMÉKEK A Borsod-Torna-Gömör LEADER Egyesület az ország egyik leghátrányosabb helyzetű

Részletesebben

A.D.U. Építész Iroda kft

A.D.U. Építész Iroda kft A.D.U. Építész Iroda kft MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) 2014. január MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. melléklete

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

KUKORICÁS NAP SZENTLÁSZLÓN

KUKORICÁS NAP SZENTLÁSZLÓN A kukorica P KUKORICÁS NAP SZENTLÁSZLÓN Szentlászló község Baranya megye északnyugati részén, a Dél-Zselicben fekszik, a 67-es fõút mentén, Szigetvár és Kaposvár között. 2006 óta itt mûködik az ország

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

független havilap Önkormányzati hírek:

független havilap Önkormányzati hírek: 2013.március 31. K Á R Á S Z I független havilap XVI. évfolyam 3. szám Önkormányzati hírek: A testület március hónapban nem ülésezett Március 1-től a kárászi hivatal reggel fél 8-tól délután 4 óráig várja

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

V. Mária Út Konferencia. Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17.

V. Mária Út Konferencia. Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17. V. Mária Út Konferencia Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17. 2015. október 16., péntek Helyszín: Csíksomlyó, Jakab Antal Tanulmányi és Felnőttképzési Központ - Hotel Salvator** 17.00

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

2007. évi beszámolója

2007. évi beszámolója Homokhátsági Mintagazdaság Kht. 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a HOMOKHÁTSÁGI MINTAGAZDASÁG KEREKEGYHÁZA KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (6041 Kerekegyháza Fő u. 47/a) 2007. évi beszámolója Tartalom: 2007. évi közhasznú

Részletesebben

Kiscsısz. Interaktív Faluház

Kiscsısz. Interaktív Faluház Kiscsısz Kiscsısz a Marcal-medencében, a Hunyor-patak széles,mocsaras völgyét jobb oldalról kísérı -10-20 méterig- emelkedı dombvonulat szegélyén fekszik. A Somló-hegytıl 13 km-re, Celldömölktıl 18 km-re

Részletesebben

Z sám bék jelenkori utcaneveinek

Z sám bék jelenkori utcaneveinek mertetése sajnos meghaladná ezen írás kereteit, ezért inkább csak a betekintés, az érdeklődés felkeltése volt a cél. Köszönettel tartozom a város már említett helytörténészeinek, valamint Szuchy M. Emilnek

Részletesebben

Szemtõl-szemben Udvarhellyel

Szemtõl-szemben Udvarhellyel A Bethlen Gábor Általános Iskola tanulóinak fotókiállítása Szemtõl-szemben Udvarhellyel Szõcs Réka (III.B - 2010.) A projektet támogatta: Castellum Egyesület Székelyudvarhely Bethlen Gábor Általános Iskola

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben