A munkáltató lakáscélú támogatása

Átírás

1 A munkáltató lakáscélú támogatása Időállapot: Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: :05:53 Tartalomjegyzék: 1. A lakáscélú támogatás formái 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A munkáltató több formában támogathatja adómentesen munkavállalója lakásvásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését. Hozzájárulhat a korábban felvett hitelei törlesztéséhez. Anyagunk ennek részleteit taglalja. Az adómentes támogatás egy magánszemély esetében (több munkáltatótól is. 1. A lakáscélú támogatás formái Kamatmentes hitel Vissza nem térítendő támogatás Munkáltatói kölcsön elengedéséhez adott támogatás Munkáltatótól felvett kölcsön törlesztésének támogatása Hitelintézettől felvett kölcsön törlesztésének támogatása 1.1. Munkáltató által nyújtott kamatmentes hitel A munkáltató kamatmentesen nyújthat lakás célú hitelt munkavállalójának lakása építéséhez lakás vásárlásához lakása bővítéséhez, korszerűsítéséhez e célból korábbi munkáltatójától felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez lakása akadálymentesítéséhez 1. oldal

2 A kamatmentes hitel nyújtásának feltétele az érintett lakás nem haladja meg az Szja tv. 1. számú pontban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét a lakáskorszerűsítés megfeleljen a vonatkozó előírásoknak a hitel nyújtása hitelintézeten, vagy a Magyar Államkincstár útján történjen Méltányolható lakásigény A lakás lakószobáinak száma együttlakó, együttköltöző családtagok számától függően egy-két személy esetében legfeljebb három lakószoba három személy esetében legfeljebb négy lakószoba minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke Együttköltöző, együttlakó családtag jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. A lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni Lakáskorszerűsítés A lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen 2. oldal

3 költségeinek 20% százalékáig Akadálymentesítés A mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson. 1.2 Vissza nem térítendő támogatás Adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatás. Az adómentesség feltétele a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 %-ánál nem több a támogatás több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjed a támogatás a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt belföldön fekvő lakás vásárlása, vagy építése valósuljon meg ha bővítésről van szó, akkor a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményezze ha korszerűsítésről van szó, az megfeleljen az pontban foglaltaknak Lakáscélú hitel törlesztéséhez (visszafizetéséhez) nyújtott támogatás Az e pont szerinti támogatást től folyósított támogatásokra kell alkalmazni. A munkáltató választása szerint e rendelet rendelkezései a január 1-jén vagy azt követően nyújtott támogatásokra is alkalmazhatók. A támogatás adható hitelintézettől felvett - pénzügyi vállalkozástól felvett munkáltatótól (korábbi munkáltatótól) felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, hitelhez kapcsolódó költségek, hitelhez kapcsolódó egyéb költségek (végrehajtási költség, késedelmi pótlék) megtérítéséhez Az adómentes támogatás feltétele 3. oldal

4 a lakáscélú támogatás összege tárgyévben és a megelőző négy évben az 5 millió forintot nem haladta meg a magánszemély részéről az pontban részletezett előírt igazolások átadása a munkáltatónak Tehát a lakáscélú munkáltatói támogatás öt év viszonylatában maximum 5 millió forint lehet adómentesen. Az összegben a korábbi munkáltatói támogatás is beszámít, tehát az összeget magánszemélyenként kell nézni. Az adómentességet nem befolyásolja az a tény, hogy a házastárs is kapott az Ő munkáltatójától támogatást. Példa: A lakás vásárlásához a vásárlás évében, 2012-ben kapott a munkavállaló 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást. Most a munkáltató vállalja a pénzintézettől felvett hitel törlesztő részeinek támogatását is. Ez a támogatás években összesen nem lehet több, mint 2 millió forint. A támogatás nyújtható egy összegben, de nyújtható úgy is, hogy a havi törlesztő részlet havonta kerül támogatásként átutalásra A munkavállaló igazolási kötelezettsége méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolására nyilatkozat a lakás szobaszámáról, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza (Ha a méltányolható lakásigénynek való megfelelést a hitelintézet vagy a kincstár vagy a munkáltató bármely oknál fogva korábbi időpontban az akkor hatályos rendelkezések alapján már megvizsgálta és megállapította, e feltétel fennállása a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet erről szóló igazolásával is igazolható). a korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegének igazolása a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás alapján (Ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz, azt a magánszemély nyilatkozata pótolja). a támogatás összege és a vételár, a teljes építési költség, valamint a korszerűsítésre fordított költség arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés igazolása vásárlás esetén érvényes szerződéssel, építés, korszerűsítés esetén költségvetéssel 4. oldal

5 (A feltételnek való megfelelés igazolására a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés is elfogadható, ha az tartalmazza az elbíráláshoz szükséges adatokat). lakás tulajdonjogának a megszerzése esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatóságnak a tulajdonjog bejegyzését igazoló okirata, vagy a tulajdoni lap átadása a lakáscélú összeg felhasználásának igazolása a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakra vonatkozóan (eladónak történő kifizetés) lakás építése, építtetése, korszerűsítése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős építési engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a magánszemély közeli hozzátartozója nevére kiállított számla adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel hitelszerződése a támogatás folyósításának évére vonatkozó, a hitel törlesztését igazoló okirat vagy ezek másolata Lakásvásárlásnak minősül a zárt végű pénzügyi lízingel történő lakásszerzés is. Lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére adott támogatás esetén a magánszemély nyilatkozik a munkáltatójának bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájáról, vagy a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájáról, továbbá az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató a rendeletben meghatározott adatokat a hitelintézet részére átadja A munkáltató igazolási kötelezettsége Nyilatkozik a pénzintézetnek, hogy az általa folyósított összeget a támogatás céljából adja. A munkáltatói nyilatkozatnak tartalmaznia kell a magánszemély nevét és adóazonosító jelét A pénzintézet igazolási kötelezettsége Ha a magánszemély az pontban foglalt igazolásokat a pénzintézetnek adja át, a pénzintézet ezek alapján állítja ki az adómentességet igazoló okiratot a 5. oldal

6 munkáltató részére. A támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazoláson a hitelintézet vagy a kincstár külön feltünteti azt az összeget, amelyre vonatkozóan az adómentesség feltételeinek fennállása nem állapítható meg. Az igazoláshoz a pénzintézet nyomtatványt rendszeresít. Az igazolást a támogatásnak a magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig állítja ki A támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár a támogatás magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig az e célra az állami adóhatóság által előírt formában, az ügyfélkapun keresztül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a magánszemély nevéről, adóazonosító jeléről és a támogatás összegéről Igazolás tulajdonjog megszűnése esetén Amennyiben a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában, akkor a méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolására a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készült okirat másolata, ennek hiányában a munkavállaló által a méltányolható lakásigénynek való megfelelésről tett nyilatkozata is elfogadható Egyéb munkáltatói adatszolgáltatás A munkáltató adatot szolgáltat az Adóhatóságnak az általa munkavállalónak lakáscélú felhasználásra hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül nyújtott kölcsön tárgyévben elengedett összegéről XXK37 nyomtatványon az évet követő január 31-ig Szankció Ha a munkáltató nem rendelkezik a meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja. 6. oldal

7 2. Adózás 2.1 ÁFA Nem érinti 2.2 Társasági adó A nyújtott támogatás személyi jellegű ráfordítás, elismert költség. 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) A nyújtott támogatás alkalmazott bére és közterhei rovaton költségként elszámolható Magánszemély Ha a munkáltató nem rendelkezik a szükséges igazolásokkal, a támogatás 20 %-al növelt összegét a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmeként le kell adózni. 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany A nyújtott támogatás személyi jellegű ráfordítás, az adó alapját nem érinti, az osztalékalapot csökkenti Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem érinti. 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem érinti. 7. oldal

8 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel A vissza nem térítendő támogatás átutalása T 55 Személyi jellegű egyéb kifizetések K 384 Elszámolási betétszámla Kamatmentes kölcsön átutalása T361 Munkavállalókkal szembeni követelések K384 Elszámolási betétszámla 3.2 Egyszeres könyvvitel A vissza nem térítendő támogatás átutalása NF - Bankszámla kiadás NF - Munkabér (személyi jellegű ráfordítás) Kamatmentes kölcsön átutalása NF - Bankszámla kiadás NF - Követelés növekedése 3.3 Szja szerinti adózás A vissza nem térítendő támogatás átutalása PK - Bankszámla kiadás PK - Alkalmazott bére és közterhei (személyi jellegű ráfordítás) Kamatmentes kölcsön átutalása PK - Bankszámla kiadás PK - Egyéb, költségként el nem számolható kiadás Analitikus nyilvántartás is szükséges 8. oldal

9 4. Iratminták, nyomtatványok XXK37 A munkáltató adatszolgáltatása az általa munkavállalónak lakáscélú felhasználásra hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül nyújtott kölcsön tárgy évben elengedett összegéről. A méltányolható lakásigény költsége (jpg KiB) A méltányolható lakásigény építési költsége. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 81. (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. (1) A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja szerinti munkáltatói lakáscélú támogatás (a továbbiakban: támogatás) adómentességét a) a támogatás folyósításáról szóló, a 2. -ban meghatározott eljárásban a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) által kiállított igazolás, és b) a magánszemély által a munkáltató részére átadott, a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló, a ban meghatározott okiratok, bizonylatok igazolják azzal, hogy a magánszemély saját lakása az a lakás, amelyben a magánszemély bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír. E rendelkezés alkalmazásában a magánszemély saját lakásának minősül az a lakás is, amelynek bármely arányú tulajdonjogát, haszonélvezetét a magánszemély a támogatás felhasználásával szerzi meg, ideértve a tulajdonjog zártvégű lízing keretében történő megszerzését is. (2) A magánszemély - függetlenül a munkaviszonyának esetleges megszűnésétől - az (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratokat, bizonylatokat - a (3) bekezdésben foglalt 9. oldal

10 kivétellel - a) a lakása tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése - ideértve a lakás tulajdonjogának zártvégű lízingszerződés keretében történő megszerzését is - vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, vagy b) lakás építése, építtetése, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig köteles a munkáltatónak átadni. (3) A munkáltató saját döntése alapján a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben legkésőbb a támogatás folyósítása évét követő év május 31-éig, vagy b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben legkésőbb a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadott okiratokat, bizonylatokat is elfogadhatja, ha ez az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont alpontjában meghatározott adókötelezettség teljesítését nem akadályozza. (4) A támogatás adómentessége feltételeinek fennállását a munkáltató vizsgálja. Az adómentesség feltételeinek fennállását utólag kell vizsgálni, de a munkáltató a támogatásra való jogosultság megállapításához a magánszemélytől a ban felsorolt okiratokat, bizonylatokat a támogatás folyósítását megelőzően is bekérheti. (5) A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, továbbá a támogatás folyósítását megelőzően már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják. (6) A munkáltató a hitelintézettel vagy a kincstárral kötött megállapodás alapján az (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratok helyett a hitelintézetnek vagy a kincstárnak a támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazolását is elfogadhatja azzal, hogy a) a hitelintézetnek vagy a kincstárnak nem kell vizsgálnia azon tényeket és körülményeket, amelyek fennállását a munkáltató nyilatkozatával a saját nyilvántartása alapján igazol, és b) a munkáltatónak a 4. szerinti okiratot ebben az esetben is be kell szereznie. (7) A támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazolást a hitelintézet vagy a kincstár akkor adja ki, ha a magánszemély a 3. és ban felsorolt okiratokat a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott időpontig a részére átadja. A támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazoláson a hitelintézet vagy a kincstár külön feltünteti azt az összeget, amelyre vonatkozóan az adómentesség 10. oldal

11 feltételeinek fennállása nem állapítható meg. A hitelintézet külön megállapodás hiányában is igazolhatja, hogy a lakás szobaszáma megfelel a 3. -ban meghatározott méltányolható lakásigény feltételeinek. (8) A munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolást a munkáltató saját, a kölcsön nyújtásával összefüggő nyilvántartása helyettesíti. A munkáltató köteles a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott időpontig az (1) bekezdés b) pontja vagy a (6) bekezdés szerinti okiratokat, bizonylatokat is beszerezni, ha azok a kölcsön elengedésének időpontjában nem állnak még rendelkezésre, és a magánszemély azokat később sem nyújtotta be. 2. (1) Az a hitelintézet, amely a munkáltató megbízásából a támogatás átutalását indította, vagy a támogatás átutalását indító kincstár az 1. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolást akkor adja ki, ha a munkáltató megbízásából a támogatás összegét a) a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy b) a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára folyósítja, függetlenül attól, hogy a hitelintézet vagy a kincstár a támogatás átutalását a munkáltató támogatási célból nyitott elkülönített fizetési számlájáról teljesítette-e. (2) Lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére adott támogatás esetén a magánszemély nyilatkozik a munkáltatójának az (1) bekezdésben említett számla számáról, továbbá az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokat a hitelintézet részére átadja. (3) A magánszemély a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatban a) a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját, b) a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy c) a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját jelölheti meg. (4) Az (1) bekezdés szerinti igazolás kiállításának feltétele, hogy a munkáltató előzetesen vagy az átutalással egyidejűleg nyilatkozatot tegyen a hitelintézet vagy a kincstár részére arról, hogy az általa folyósított összeget a támogatás céljából adja. A munkáltatói nyilatkozatnak tartalmaznia kell a magánszemély nevét és adóazonosító jelét. A hitelintézet vagy a kincstár saját döntése alapján a munkáltató 11. oldal

12 utólagos nyilatkozatát is elfogadhatja. (5) A hitelintézet vagy a kincstár a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételhez papír alapú vagy elektronikus nyomtatványt rendszeresíthet. A nyomtatvány a magánszemély természetes személyazonosító adataira és a munkáltató által az adóévben juttatott támogatás együttes összegére vonatkozó adatot is tartalmazhat. (6) A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár az (1) bekezdés szerinti igazolást a támogatásnak a magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig állítja ki a munkáltató részére. (7) A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár a támogatás magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig aze célra az állami adóhatóság által előírt formában, az ügyfélkapun keresztül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a magánszemély nevéről, adóazonosító jeléről és a támogatás összegéről. 3. (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) meghatározott méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát a magánszemély azon nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként különkülön tartalmazza. A lakás szobáinak számát a Kormányrendelet szabályai szerint kell meghatározni. (2) A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során az együttköltöző vagy együttlakó, a Kormányrendelet szerinti családtagok számát a lakást a családtag lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként feltüntető érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja. (3) Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a Kormányrendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat igazolja. (4) A méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a támogatás folyósítása évének első napjától az 1. (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott időpontig terjedő időszak bármely napjára vonatkozóan vizsgálható. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a méltányolható lakásigénynek való megfelelést a hitelintézet vagy a kincstár vagy a munkáltató bármely oknál fogva korábbi időpontban az akkor hatályos rendelkezések alapján már 12. oldal

13 megvizsgálta és megállapította, e feltétel fennállása a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet erről szóló igazolásával is igazolható. (6) Lakás építése, építtetése esetén az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat a magánszemély az együttköltöző családtagok várható számáról szóló nyilatkozata is pótolhatja, feltéve, hogy a lakásra vonatkozó használatbavételi engedély az 1. (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott időpontig nem álla magánszemély rendelkezésére. 4. A korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 46. (5) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás vagy - ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz - a magánszemély nyilatkozata igazolja. 5. (1) A támogatás összege és a vételár, a teljes építési költség, valamint a korszerűsítésre fordított költség arányára vonatkozó feltételnek való megfelelést a) lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a tulajdonjog, a földhasználati jog megszerzésére vonatkozó érvényes szerződés, vagy b) lakás építése, építtetése, lakás alapterületének növelése, korszerűsítése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a 6. (1) bekezdés b) vagy c) pontjában felsorolt, a támogatás összegének felhasználását igazoló okiratok, vagy az építés, építtetés, alapterület-növelés, korszerűsítés költségeit tartalmazó költségvetés alapján kell vizsgálni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hitelintézettől vagy a korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó és azzal összefüggésben nyilvántartott más kötelezettségek - ideértve különösen a kamatot, a késedelmi pótlékot, a végrehajtási díjat, a jelzálogjog törlésének díját, az előtörlesztési díjat és az olyan biztosítás díját, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja - megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a vételár, a teljes építési költség, a korszerűsítésre fordított költség és a támogatás arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés igazolására a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés is elfogadható, ha az tartalmazza az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont alpontjában meghatározott lakáscélú felhasználás költségére vonatkozó adatot. 13. oldal

14 6. (1) A támogatás felhasználását a) lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatóságnak a tulajdonjog, földhasználati jog bejegyzését igazoló okirata, vagy az előzőekben felsorolt dokumentumok helyett a tulajdoni lap, valamint - a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakra vonatkozó - az összeg felhasználását - ideértve különösen a vételárnak az eladó részére történő kifizetését - igazoló okirat; b) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős építési engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a magánszemély Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nevére kiállított számla; c) lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a magánszemély Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nevére kiállított számla; d) a magánszemély által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, továbbá - a támogatás folyósításának évére vonatkozó - az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat, különösen számla-kivonat; vagy e) az a)-d) pontban felsorolt okiratok, bizonylatok másolata igazolja azzal, hogy amennyiben a támogatást hitelintézettől a (2) bekezdés c) pontja szerinti szerződés alapján felvett hitel visszafizetéséhez nyújtják, akkor a támogatás felhasználásának igazolásához az a kölcsön- vagy hitelszerződés is szükséges, amelyből származó követelés törlesztése, visszafizetése érdekében a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szerződést megkötötték. (2) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában lakáscélú felhasználásra felvett hitelről szóló szerződésnek minősül a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, függetlenül a szerződéskötés időpontjától, ide nem értve a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon felújítási célból felvett hitelről vagy kölcsönről szóló szerződést, b) az a hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont alpontja szerinti lakáscélú felhasználás 14. oldal

15 céljából kötöttek, vagy c) az a kölcsön- vagy hitelszerződés, amelyet a hitelszerződésből megállapítható módon az a) és b) pontban meghatározott kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is. (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti igazolás beszerzése nem szükséges akkor, ha a hitelintézettől lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást a magánszemély önálló (giro-képes) hitelszámlájára, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalják. (4) Nem vehető figyelembe a további támogatás felhasználásának igazolása során az az (1) bekezdés szerint igazolt azon összeg, amelyet a munkáltató bármely korábban folyósított támogatás felhasználásának igazolása során már figyelembe vett. 7. Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy - különösen a magánszemély hozzátartozója - részesül-e vagy részesült-e a támogatásban. 8. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 9. E rendeletet a hatálybalépését követően folyósított támogatásokra kell alkalmazni. A munkáltató választása szerint e rendelet rendelkezései a január 1-jén vagy azt követően nyújtott támogatásokra is alkalmazhatók. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 72. (4) A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt: f) lakáscélú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel 15. oldal

16 visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg az 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont pontjában meghatározott méltányolható lakásigény mértékét, azzal, hogy korszerűsítésnek, akadálymentesítésnek az 1. számú melléklet 9. pont 9.3 alpont pontjában meghatározott korszerűsítés, akadálymentesítés minősül; 81. (1) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza: a) az e törvény végrehajtásához szükséges nyomtatvány kötelező alkalmazását; b) a lakáscélú munkáltatói támogatás ba) igazolására szolgáló bizonylatokat, ba) igazolására szolgáló bizonylatokat, bb) folyósításáról a hitelintézet, a kincstár által kiállított igazolás tartalmát, kiállításának feltételeit és rendjét, bc) folyósításáról a hitelintézet, a kincstár, a munkáltató által teljesítendő adatszolgáltatás rendjét, bd) adómentessége feltételeinek vizsgálatára köteles személyek körét és módját. 84/Z. E törvénynek a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi XVI. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja - ha az a magánszemély számára kedvezőbb - a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható. 1. számú melléklet az évi CXVII. törvényhez Az adómentes bevételekről 2.7. a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, a 9.3. pontban és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás), azzal, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó 16. oldal

17 rendelkezések alkalmazásában a pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel esik egy tekintet alá; 9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok Lakáscélú felhasználás: a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is), b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése, c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése, d) a korszerűsítés. e) az akadálymentesítés A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal, azzal, hogy amennyiben a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett (épített, építtetett) lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában (haszonélvezetében), akkor a méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolására a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készült okirat másolata, ennek hiányában a munkavállaló által a méltányolható lakásigénynek való megfelelésről tett nyilatkozata és a megfelelést - a hitel folyósítását követő bármely, a tulajdonjog (haszonélvezeti jog) fennállásának időszakára eső időpontra vonatkozóan - igazoló okirat, bizonylat is elfogadható. Ha a munkáltató nem rendelkezik az e törvényben vagy az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja. 17. oldal

18 18. oldal

19 A hitelintézet, a kincstár a közvetítésével nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásról kiállított igazolás adattartalmáról, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: a) korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20% százalékáig; b) akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson; c) a méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően ca) egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba, cb) három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba. Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. E rendelkezés alkalmazásában lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. d) 1385 együttköltöző, együttlakó családtag: jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. 19. oldal

20 2000. évi C. törvény a számvitelről 3. (7) E törvény alkalmazásában 3. személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyenek különösen: a szerzői jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is), az étkezési térítés, a munkábajárással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a bányászati keresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a megváltozott munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó, a jóléti és kulturális költségek, a végkielégítés, a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás igénybevételéhez, továbbá az alkalmazottakat, munkavállalókat megillető kifizetések, mint a napidíj, a különélési pótlék, a jogszabály alapján fizetett költségtérítések, a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően fizetett személyi alapbér, a találmányi díj, a szabadalom vételára és hasznosítási díja, az újítási díj, az ezekkel kapcsolatosan fizetett közreműködői díj, valamint nem a munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerzői, írói és más szerzői jogvédelmet élvező munkák díjai, az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak, a mezőgazdaságban részesmunkát végzők díjazása, a természetben adott juttatások, a reprezentáció költségei, és minden egyéb, a statisztikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek minősített összegek. 36/2014. Számviteli kérdés Hogyan kell elszámolni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentesen juttatható lakáscélú munkáltatói támogatást abban az esetben, ha arra a munkáltató által korábban nyújtott lakáscélú kölcsön elengedésével kerül sor, illetve akkor, ha arra a munkavállaló által hitelintézettől felvett hitel törlesztéséhez nyújtott 20. oldal

21 támogatással kerül sor? A munkáltatónál az így adott támogatás a vállalkozási tevékenység érdekében elszámolt költség? A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szjatörvény) 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerint a lakáshoz kapcsolódóan adómentes bevétel a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, a9.3. pontban és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás). Az idézett törvényi rendelkezés szerint a támogatást a munkáltató a munkavállalónak nyújtja, így a munkáltató az általa nyújtott támogatást a személyi jellegű ráfordítások között, személyi jellegű egyéb kifizetésként számolja el. A számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírása szerint személyi jellegű egyéb kifizetések azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. A támogatás az szja-törvény szerint két formában adható. A támogatást a munkáltató adhatja úgy, hogy a munkavállaló által felvett hitel, kölcsön törlesztéséhez járul hozzá, ekkor annak összegét a számvitelben a pénzeszközök csökkenésével szemben költségként, személyi jellegű egyéb kifizetésként számoljuk el. Ha a munkáltató a támogatás ezen formáját a havi bérszámfejtési feladatok részeként számolja el, akkor indokolt lehet a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt költséget először a munkavállalóval szembeni kötelezettségként kimutatni, majd a munkáltatói pénzügyi rendezéssel egyidejűleg ezt a kötelezettséget csökkenteni. A támogatás másik formája, ha a munkáltató a munkavállalónak lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsöne fennálló összegét részben vagy egészben elengedi. Az elengedett összeg helyes számviteli 21. oldal

22 elszámolása ebben az esetben is a költségkénti elszámolás a személyi jellegű egyéb kifizetések között a munkáltatói kölcsön miatti követelés csökkenésével szemben. (A munkáltató által a munkavállalónak elengedett követelésre tehát az előzőekben leírt elszámolási szabályt, és nem az elengedett követelésekre vonatkozó, rendkívüli ráfordítások közötti elszámolási szabályt kell alkalmazni.) Az szja-törvény előírásainak megfelelően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: tao-törvény) szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, így azzal a társasági adó alapját nem kell megnövelni, a következők alapján. A tao-törvény 3. számú mellékletének B) fejezete olyan gazdasági események alapján elszámolt költségeket, ráfordításokat sorol fel, amelyek minden esetben a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek minősülnek. E fejezet 3. pontja pedig arról rendelkezik, hogy elismert költség az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott, személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés. [A számviteli törvény 3. (7) bekezdésének 3. pontja, 79. (3) bekezdése, az szjatörvény 1. számú mellékletének 2.7. pontja, 9.3. pontja, atao-törvény 3. számú mellékletének B) fejezete] 55/2015. Adózói kérdés-válasz Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás két munkáltató esetén 22. oldal

23 [Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. pontja] A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 2.7. pontja - egyebek mellett - a korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez nyújtott támogatásról rendelkezik. Ez egyértelműen előidejűségre utal, azaz a magánszemély jelenlegi munkáltatója csak az "őt időben megelőző" munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez adhat adómentesen támogatást. Mindez tehát azt jelenti, hogy amennyiben egy magánszemélynek egyidejűleg két munkáltatója van, akkor az egyik munkáltató által nyújtott lakáscélú kölcsön visszafizetéséhez a másik munkáltató nem tud adómentesen támogatást nyújtani a hivatkozott jogszabályhely alapján. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály /2014] 56/2015. Adózói kérdés-válasz A korábbi munkáltató fogalmának értelmezése az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás szempontjából [Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. pont] A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a lakáshoz kapcsolódóan adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, az Szja tv. 1. számú mellékletének 9.3. pontjában és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás. A vissza nem térítendő támogatás fogalma alatt a fenti rendelkezések alapján a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, valamint a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is érteni kell. A korábbi munkáltatótól felvett hitel törlesztéséhez, megfizetéséhez azonban a korábbi munkáltató jogutódja nem nyújthat adómentes pénzbeli lakáscélú támogatást. Ebben az esetben ugyanis a jogelődtől felvett hitel törlesztése már a jogutód részére történik, hiszen a jogutódlás következtében a jogutód a jogelőd helyébe lép. A jogutód munkáltató ebben az esetben ugyanakkor adómentesen elengedheti a munkavállaló részére a jogelődje által nyújtott kölcsönt, mert a törvény szövegében a "korábbi munkáltató" kifejezés csak a lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez pénzbeli formában nyújtott támogatás esetében minősül feltételnek. 23. oldal

24 [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály /2015] 58/2015. Adózói kérdés-válasz Lakáscélú munkáltatói támogatás korszerűsítés esetén [Szja tv. 1. számú melléklet 9.3. pont] Kérdésként merülhet fel, hogy adómentesnek tekinthető-e az a munkáltatói lakáscélú támogatás, amelyet egy munkáltató a munkavállalójának lakása korszerűsítéseként, napenergiával működő háztartási méretű kiserőmű rendszer kiépítéséhez nyújtana. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének d) pontja lakáscélú támogatásnak minősíti a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (kormányrendelet) szerint meghatározott korszerűsítést. Korszerűsítésnek minősül: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. Ennek megfelelően a napenergiával működő háztartási méretű kiserőmű rendszer kiépítése is korszerűsítésnek minősül. A lakáscélú munkáltatói támogatás korszerűsítés címén történő juttatása esetén az Szja tv valamint 9.3. pontjaiban meghatározott egyéb feltételeknek is meg kell felelni annak érdekében, hogy a juttatáshoz adókötelezettség ne kapcsolódjon. A kormányrendeletet nemcsak a fogalom meghatározására, hanem a helyreállítási munkákra és a megfelelőségi igazolásra nézve is alkalmazni kell, hiszen a korszerűsítés részének minősíti a helyreállítási munkát is, a megfelelőségi igazolást pedig a korszerűsítés feltételeként határozza meg. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály /2015.] Tájékoztató a munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességének szabályairól Adómentes lakáscélú támogatást már a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, valamint a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez is nyújthat a munkáltató. Erre a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének január 1-jétől, illetve február 25-étől 24. oldal

25 módosult 2.7. pontja ad lehetőséget. Az utóbbi módosítást a január 1-jétől nyújtott támogatásokra is lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb. A támogatás folyósításának eljárási rendjét a Magyar Közlöny 50. számában közzétett 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza, amely április 4-én lépett hatályba, de a rendelkezéseit a január 1-jétől nyújtott támogatásokra már alkalmazhatják a munkáltatók. Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás adható belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéséhez (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is), belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez, belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növeléséhez, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint meghatározott korszerűsítéshez, [az előzőekben felsoroltak az Szja tv. 1. számú melléklet alpontja szerint lakáscélú felhasználásnak minősülnek] munkáltató által korábban lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése révén, lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, és a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (pl. kamat, késedelmi pótlék, végrehajtási díj, jelzálog törlésének díja, előtörlesztési díj, olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) megfizetéséhez. Lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitelszerződésnek minősül: - a szerződéskötés időpontjától függetlenül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, kivéve a felújítási célból felvett hitelszerződést, - az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de a szerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható, hogy a hitelfelvétel lakáscélú felhasználás céljából történt, - az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet a szerződésből megállapítható módon az előzőekben említett kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is. 1. Adómentesség értékhatára Az adómentesség az adóévben nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatás összegének azon részére alkalmazható, amely nem haladja meg a lakás vételárának, 25. oldal