1 Tájváltozás vizsgálata a XIX. sz. közepétől a XXI. sz. elejéig egy Közép-Tisza-vidéki mintaterületen a Tiszaszabályozás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1 Tájváltozás vizsgálata a XIX. sz. közepétől a XXI. sz. elejéig egy Közép-Tisza-vidéki mintaterületen a Tiszaszabályozás"

Átírás

1 BERTALAN LÁSZLÓ Debreceni Egyem TTK - Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék Tájváltozás vizsgálata a XIX. sz. közepétől a XXI. sz. elejéig egy Közép-Tisza-vidéki mintarülen a Tisza-szabályozás tükrében 1 Kulcsszavak: geoinformatika, rülethasználat-változás, tájmetria, Tisza. Geoinformatikai módszerek segítségével, különböző archív térképi adatbázisok összehasonlító elemzésével egy Tisza menti mintarülen szemléltm a folyószabályozás hatására bekövetkezett tájváltozásokat. A vizsgált rület a Tisza egyik legnagyobb kanyarulat-átvágásánál található, hét lepülés közigazgatási határaival kijelölve. Az archív térképekről digitalizált felszínborítási fedvényeket statisztikai és tájmetriai számításoknak vetm alá, valamint digitális matikus térképeket szerkesztm, így a tájváltozás kvantitatív vizsgálatát vizuális formában is alátámasztottam. A legfontosabb kagóriák kirjedésének részles vizsgálatával, illetve az azokat ábrázoló foltok tájmetriai vizsgálatával kimutattam, hogy a mintarület tájváltozása és a Tisza-szabályozás között erős összefüggés van, illetve ennek során a rülethasználati kagóriák rületi kirjedése jelentősen átalakult és fragmentálódott. Bevezetés Az elmúlt évszázadokban bekövetkezett rmészes és antropogén hatásokra jelentősen átalakult a táj. A változás kimutatására több lehetőség is kínálkozik (történelmi leírások, térképi összehasonlító vizsgálatok, méréseken alapuló statisztikai értékelések, távérzékelési eljárások, stb.) (KOVÁCS F. RAKONCZAI J. [2001]) Ezek főként átkintő és minőségi jellegű vizsgálódásra adnak lehetőséget, azonban sokkal pontosabb, a térbeli és mennyiségi változásokat is feldolgozni képes módszerekre és eszközökre van szükség. A geoinformatikai rendszerek használata lehetőséget ad arra, hogy a különböző jellegű és felépítésű adatokat együtt kezeljük, azokból információkat nyerjünk, ezeket pedig elemezzük és modellezzük. A tájmetria a tájökológia kvantitatív elemzési módszere, mellyel az egyes jellemzők és folyamatok számszerűsíthetők. A tájmetriai témájú elemzések napjaink egyik nemzetközileg is érdeklődésre számot tartó témái, számos tájökológiai folyóirat profiljába illeszkednek az ilyen kutatások. A módszerek tárháza és a feldolgozás lehetőségei folyamatosan bővülnek, melyek elsősorban geoinformatikai alapra épínek. 1 Tájváltozás vizsgálata a XIX. sz. közepétől a XXI. sz. elejéig egy Közép-Tisza-vidéki mintarülen a Tiszaszabályozás tükrében - Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia Veszprém, Tájépítésszekció különdíja DE-TTK TDK (IV.) 1 DE-TTK

2 Szakirodalmi átkintés Kvantitatív tájváltozás-vizsgálatok A kutatók által gyakran alkalmazott eljárás az adott táj vagy tájrészlet rülethasználatának az időbeli vizsgálata, mely során kvantitatív formában tudják nyomon követni a változási ndenciákat. Számos módszer és eredmény születt a témában, azonban általánosságban elmondható, hogy különböző céllal ugyan, de hasonló elvek alapján vizsgálódtak. Ezekhez a vizsgálatokhoz legtöbbször archív térképi állományokra van szükség (GYENIZSE P. ET AL. [2008]; SÁNDOR A. KISS T. [2001]; SZILASSI P. ET AL. [2008]), emellett az új geoinformatikai kutatások modern digitális felszínborítási térképeket és légifelvéleket is alkalmaznak (BÜTTNER GY. MARI L. [2004]; BÜTTNER GY. [2010]; SZILASSI P. [2006]; ZBORAY Z. [2008]). A tájkutatás egyik új ága a tájökológiai tájmetriai vizsgálatok módszere, melyek az ún. szigetbiogeográfiai ória elvén alapulnak. A módszer alapja, hogy a tájszerkezet foltra (felszínborítási kagóriák), folyosóra (a foltok között a fajok áramlását biztosító lineáris egységek) és mátrixra (a legnagyobb rületű részek) osztja, s a tájszerkezeti változásokat a mozaikosság alapján értékeli (CSORBA P. [1997]; KERTÉSZ Á. [2003]). A tájmetria egy mamatikai elveken alapuló módszer, ami a fent említt három csoport geometriai jellemzőit, valamint az egymáshoz viszonyított térbeli kapcsolatait vizsgálja (CSORBA P. [2008]; MEZŐSI G. FEJES CS. [2004]; SZABÓ SZ. [2009]). A tájmetriai mérések különböző mutatók alapján elemzik a tájszerkezet, azonban ezt három szinn végzik: foltszinn, osztályszinn és tájszinn (MCGARIGAL K. [2002]; MEZŐSI G. FEJES CS. [2004]; TÚRI Z. SZABÓ SZ. [2009]), bár nem minden táji metrika használható mindhárom szinn. A különböző tájmetriai mutatók több csoportra oszthatók, attól függően, hogy milyen paramérekkel kapcsolatosak. A csoportok: foltszám, rület/kerület, alak, magrülek, szomszédosság, izoláció - konnektivitás (SZABÓ SZ. [2009]). A vizsgált rület földtani felépítése és felszínfejlődése Földtani szempontból a vizsgált rület eléggé egyveretű felépítést mutat. A legjelentősebb felszínformáló erők kezdetben a folyók és a szél voltak. Így különösen jelentős a lösz és löszszerű üledékek, valamint a futóhomok előfordulása (BUGYA T. [2006]). A földtani szelvények alapos vizsgálata alapján a negyedkori régek váltakozásából a geológusok arra következtnek, hogy a rület alapját hordalékkúp-síkság képezi, ahol a középszakasz-jellegű folyók kanyarogva haladtak végig, miközben széles árrüket töltögették. A középszakasz-jelleg sajátosságaként számos kanyarulat fűződött le rmészes módon, így jötk létre elein a holtmedrek (morotva tavak) (GÁBRIS GY. ET. AL. [2001]). A felszín kialakításában a folyóvizek, a szél és a medence süllyedése játszotta a főszerepet. A mintarület alapjául szolgáló hordalékkúpot az Ős-Sajó és az Ős-Hernád valamint patakok (Ős-Takta) építték. Maga a hordalékkúp ÉNy-DK irányban megnyúlt volt. Ehhez csatlakozott észak felől a kisebb patakok által összehordott hordalékkúp, mely a mai Taktaköz helyét töltöt ki. Ez az egész felszín hát egy, a hegységek lábához illeszkedő hordalékfelszín volt (BUGYA T. [2006]). A würm glaciálist követően megkezdődött a hordalékkúp-síkságok épülése, ahol pedig tovább lassult a folyásuk, kanyarogni kezdk, meanderek valamint kisebb folyóágak keletkezk. Az ágak lefűződésekor jötk létre a holtág- és mocsárrendszerek. (BUGYA T. [2006]; GÁBRIS GY. ET. AL. [2001]) DE-TTK TDK (IV.) 2 DE-TTK

3 Vízrajzi átkintés A vizsgált rületre a legnagyobb hatást gyakorló vízfolyás, a Tisza a pleisztocén végén, mingy évvel ezelőtt foglalta el a mai lefolyási irányát (BORSY Z. [1989]; GÁBRIS GY. ET. AL. [2001]). A Tisza és a környeze legfontosabb jellegzessége a szabályozásokig az állandóan, vagy csak időszakosan vízzel borított rülek jelentős kirjedése volt. Az állandóan elöntött rület kifejezés rmészesen nem azt jelenti, hogy ott valóban állandóan, minden év minden napján víz volt, hiszen akkor egyszerűen tóról, illetve tavakról beszélnénk. Csak annyit jelent, hogy az év nagyobb részében vizes volt, az áradások alkalmával pedig mindig víz borította. Kisvíznél, vagy hosszabb áradás- és csapadékmens időszakok során azonban eltűnt a vízborítás. Áradás idején a Tisza a folyóhátak magasságát gyorsan elér, gyakran át is lép, de a víz jó része már korábban, a fokokon keresztül távozott (BUGYA T. [2006]). A jelentős mértékű vizenyős rüleket már a szabályozások előtti korai feljegyzések és átnézes térképek is szemléltik (1. ábra). 1. ábra: Vízborította rülek Tiszadob környékén Lipszky János 1804-es kéziratos térképén (részlet) Forrás: Arcanum Kft: Lipszky János A Magyar Királyság és társországai térképe és névtára ( ) DVD A Tisza-szabályozás célja az volt, hogy a folyó esését megnöveljék oly mértékben, hogy az árhullámok gyorsan levonuljanak. Ehhez 102 kanyarátvágásra volt szükség illetve az ártéri lepülések és művelt rülek védelme érdekében a folyó mindkét oldalára gátrendszert alakítottak ki (SZABÓ J. [2004]). Az általam vizsgált rület azért is lényeges, mert a Tisza-szabályozási munkák itt kezdődk meg a folyó Tiszadob-Tiszaszederkény közötti szakaszán, gróf Széchenyi István ünnepélyes kapavágásával augusztus 27-én. A Tisza-szabályozása során Tiszadobnál levágtak összesen mingy 20 km-nyi Tisza-szakaszt. DE-TTK TDK (IV.) 3 DE-TTK

4 Célkitűzések A geoinformatika eszközeit felhasználva olyan módszereket mutatok be, amivel a kutatott mintarület tájváltozásai aprólékosan vizsgálhatók, az alkalmazott módszerek pedig a vizsgált lepüléseken és azok külrületén végbemenő egyéb változások szemléltésére és értékelésére alkalmazhatók. Célom, hogy a különböző időszakokban készült térképek alapján saját digitális matikus térképeket és adatbázist hozzak létre, majd azok alapján a különböző időszakok állapotait szemlélssem, elemezzem, valamint következtéseket vonjak le. Cikkemben két fő rületre koncentrálok, az egyik a mintarület rülethasználat változásának elemzése, melynek során a főbb rülethasználati kagóriák rületi ndenciáit mutatom be, a másik pedig a mintarülek tájmetriai szempontú vizsgálatát jelenti, ahol a felszínborítási foltok alakjának és méretének összefüggéseit elemzem. Az eredmények kiértékelésénél feltárom, hogy a vizsgált időszakban végbement változások mennyire vannak összefüggésben a Tisza-szabályozással. Anyag és módszer A konkrét mintarület bemutatása Vizsgálataimat hét Tisza-menti lepülés közigazgatási határain belül végezm. Ezen a rülen található a Tisza-folyó egyik első és egyben legnagyobb kanyarulat-átvágása. A vizsgálat szempontjából lényeges volt, hogy a mintarület korábbi állapota jól reprezentálta a XIX. században a Közép-Tisza-vidéken felmerült problémákat, úgy, mint nagymértékű állandó vízborítást és az áradáskor fellépő időszakosan vizenyős rüleket. A továbbiakban ezt a mintarület szándékozom jellemezni (2. ábra). A vizsgált rület nagysága közel 300 km 2. A legnagyobb közigazgatási határral Tiszadob rendelkezik (82,5 km 2 ), majd Tiszadada, Tiszaújváros, Tiszalúc, Kesznyén, Tiszagyulaháza és Taktakenéz. A három megye találkozásánál fekvő lepülések nem alkotnak önálló kistájat. A lepülések belrületét a Magyarország Kistájainak Kataszre csupán a Taktaközhöz és a Borsodi-ártérhez sorolja, azonban ha a külrülekkel együtt vizsgáljuk, akkor a nyugati rület főként a Taktaközbe tartozik, bár érinti a Harangod legkelebbi sávja, a déli rüle a Borsodi-ártér és a Hortobágy legészakabbi tartozéka, míg a keleti rülek fokozatos átmenetl a Hajdúháthoz kapcsolódnak (MAROSI S. SOMOGYI S. [1990]). A rület alföldi jellegű, hát alacsony ngerszint feletti magasság, elhanyagolható lejtés jellemző, rületén a fő folyók kanyarogva haladnak végig, melyek mellett ártéri erdők húzódnak. Meghatározó folyói a Tisza, a Sajó és a Takta, emellett a rülen fut keresztül két nagy öntözőcsatorna: a Keleti- és a Nyugati főcsatorna, valamint apró erek (Mi-ér, Király-ér). Sajnos a rmészes környezetéből alig-alig maradt meg valami. (BUGYA T. [2006]). A felszín és a táj átalakulását szin kimondottan az emberi vékenységek okozták, így elmondható, hogy egy tipikus antropogén módon formált rület vizsgálhattam. DE-TTK TDK (IV.) 4 DE-TTK

5 2. ábra: A mintarület elhelyezkedése Felhasznált térképi állományok A vizsgálataimat négy különböző adatbázis felhasználásával végezm el. A leglényegesebb változások a Tisza-szabályozási munkálatok elvégzése után mutatkoztak meg, ezért az első vizsgált adatbázisnak az 1840-es (a folyószabályozás előtti) évek állapotát kellett türköznie. Ezt az állapotot kiindulási pontnak kintve a későbbi időszakok térképeinek információit kell elemezni és az összehasonlításokat elvégezni. A felhasznált térképi állományok összevethetőségének alapfeltéle, hogy minden állomány azonos vetületi rendszerű legyen. A térképi állományok vetületi transzformációi a korszerű geoinformatikai szoftverek segítségével elvégezhetők (DETREKŐI Á.- SZABÓ GY. [2007]). Fontos megjegyezni, hogy az egyes archív térképművek a vizsgálat szempontjából számos hibaforrással rendelkeznek. Ettől függetlenül viszont a tájtörténeti vizsgálatok térbeli ábrázolásához még mindig ezek szolgálnak a legpontosabb adatokkal a többi írásos formájú tájtörténeti anyaggal szemben. Az is kiemelendő dolog, hogy az általam használt térképi adatbázisok eltérő léptékűek. Azonban dolgozatomnak nem a legpontosabb változás kimutatása a célja, ugyanis a fent említt okokból kifolyólag, pontosabb adatbázisok nem készülk. A dolgozatomban felhasznált térképek segítségével a legfontosabb tájtörténeti ndenciák jól modellezhetők, aminek eredménye segítheti a jelenkori állapot kialakulásának megértését. Az általam felhasznált térképek (3. ábra): II. Katonai Felmérés térképei [1856]; a két világháború közötti új felmérés térképei [1936]; EOTR topográfiai térképek [1982]; légifelvélek és Google Earth-mozaikok [2005]. DE-TTK TDK (IV.) 5 DE-TTK

6 3. ábra: A mintarület egy részle az általam vizsgált térképeken DE-TTK TDK (IV.) 6 DE-TTK

7 Alkalmazott módszerek és szoftverek A fő célom az volt, hogy az egyes digitális térképi állományokat együtt és térinformatikai fedvényként topográfiailag többé-kevésbe egyezően kezelhetővé alakítsam, ezáltal azokat más adatállományokkal bővíthessem, s az ezekből nyerhető adatokat összehasonlíthassam. Az egységes feldolgozás alapja az Egységes Országos Vetületi (EOV) rendszer volt. A vetületi transzformációhoz ArcGIS 9 ArcMap szoftvert használtam. A rülethasználat kiértékeléséhez képernyőn végzett digitalizálást alkalmaztam közvetlen módon 1:3000 nagyításon ArcGIS 9 ArcMap szoftverben. Az elkészült vektoros fedvények segítségével készítm el a mintarület digitális matikus térképeit. A digitális térképekhez tartozó adatbázis és poligonok segítségével pedig az egyes rülethasználati típusok rületszámítására volt lehetőség. A számítási műveleket szintén ArcGIS 9 ArcMap szoftverrel végezm el, a további feldolgozás és számítás Microsoft Excel 2003 ill. SPSS 15 szoftverekben történt. A szántó- és gyeprülek elemzése során a lepülések külrületére vonatkozó vizsgálatokat is elvégezm, aminek az volt a lényege, hogy a mintarülen összességében kapott ndenciák mellett a lepülések közigazgatási határain belül is számoltam rületösszegeket. Ehhez a folyamathoz az ArcGIS 9 ArcMap szoftver GeoProcessing kiegészítőjét használtam, amivel elkészítm az egyes időszakok fedvényeinek a lepülések külrületével lehatárolt részlek shape-filejait, majd ezek alapján végezm számításokat. A mintarületről elkészült digitális rülethasználati folt-térképekből az ArcGIS 9 vla 1.1 kiegészítőjével pedig a tájmetriai mutatók számítását végezm el folt, osztály és táji szinn egyaránt, az elemzésüket SPSS 15 szoftverrel végezm. Eredmények A nyílt vízfelülek és a mocsárvilág csökkenése A folyószabályozások végeztével a mintarület korábbi vízrendszere drasztikus átalakuláson esett át. A Tisza itt új mederben fut végig (4. ábra), az átvágások során lefűzött mederdarabok állóvizekké alakultak át, megszűnt a már tárgyalt fokok működése, kiszáradtak a régebbi laposok rülei. A kanyarulat-átvágások mellett jelentős feladat volt, hogy az eddig az év nagy részében rmészes úton vízzel ellátott rülek vízutánpótlását biztosítsák, valamint el tudják vezetni a belvizeket, amik a szabályozások előtt ezen a vidéken ismeretlen fogalomnak számítottak. Mindezekhez egy sűrű csatornahálózatot hoztak létre. E csatornák jó része a korábbi medrekben, fokokban fut (pl.: Szelepi-csatorna, Indics-éri-csatorna, Király-ér, de vannak ljesen új nyomvonalakban futók is, mint a Keleti- és a Nyugati-főcsatorna). Vizsgálatom során a vizes rülek kintében a változások elég szembetűnőek voltak. A II. katonai felmérés térképén már jelölve van a fő mederátvágás vezérárka. A vízborította rülek élesen elkülönülk a többi felszínborítási egységtől. DE-TTK TDK (IV.) 7 DE-TTK

8 Az első két adatbázist vizsgálva látható, hogy a szabályozások előtt óriási rüleket jelentk a vízzel kapcsolatban álló térszínek, amik azt követően drasztikusan lecsökkenk. (5. ábra) A 6. és a 7. ábra a mocsárvilág fokozatos megszűnését szemlélti. A szabályozások korabeli mocsaras rülek egybeesk az állandóan vízzel borított rülekkel, így mivel azokat a belvízelvezető csatornákkal lecsapolták, fokozatosan a kiszáradás sorsára jutottak. A korábban már taglalt fokok ljesen megszűnk, így a korábbi állandó vízborítást már nem biztosította semmi, mivel a csapadék nem volt elegendő a lecsapolás utánpótlására. 4. ábra: A Tisza-folyó mederváltozásai a mintarülen 100% 80% 60% 40% 20% 0% Vízb orította rü lek Vízmens rü lek 5. ábra: A vízborította és vízmens rülek aránya a vizsgált időszakokban A mocsarak elhelyezkedési jellegzességeinek vizsgálata érdekében több fedvényt és rülethasználati egységet is egymásra helyezm, így a kapott matikus térképek jobb rálátást biztosítottak az egyes időszakok állapotára. A szabályozási munkák és a lecsapolások időszaka után megfigyelhető volt, hogy az egyes nagyobb tavak víztükre mára elmocsarasodott. Az egykori összefüggő vizenyős és mocsaras rüleken kialakított csatornahálózat helyén pedig ma már kevés ilyen rület találunk. Helyet csupán a csatornák és apró erek medre mellett alakultak ki időszakosan mocsaras és nádas foltok (8. ábra), valamint az egykori kubikgödrök is a vizes rülek számát gyarapítják. DE-TTK TDK (IV.) 8 DE-TTK

9 6. ábra: A mocsaras rülek kirjedései a vizsgált időszakokban km 2 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 76,37 Vízborította rülek kirjedése a vizsgált időszakokban 21,22 2,07 0,00 8,58 7,06 0,00 3,01 0,00 2,94 0,02 0,04 2,88 0,00 2,39 0, ábra: Vízborította rülek kirjedése a vizsgált időszakokban Vizenyős rület Mocsár Tó Morotva DE-TTK TDK (IV.) 9 DE-TTK

10 8. ábra: A vizenyős és mocsaras rülek alakulása és a csatornarendszer elhelyezkedése a vizsgált időszakokban A művelési ágak megváltozásának hatása a rülethasználatra A mintarület, azon belül is leginkább a Taktaköz korabeli arculatát lényegében a Tisza szeszélyes vízjárása határozta meg. A vízrajzi adottságok, és az első vizsgált időszak térképi adatai alapján is megállapítható volt, hogy a környék lakossága ártéri gazdálkodást folytatott. A fő rmelési vékenységet a külrjes szántóföldi növényrmesztés és a hagyományos ártérhasználat jelent. A művelt rülek egy-egy nagyobb dűlőt alkottak, melyeket apró parcellákra osztottak. A fokgazdálkodás révén a Tisza vize elárasztotta a rüleket majd a víz visszavezetődött a mederbe, így a rék és legelők öntözése biztosítva volt. A XIX. század közepén az akkori rmészeti-társadalmi és gazdasági viszonyok mellett a rület lepülései a népességeltartó képességük felső határához közeledk (DOBÁNY Z. [2000]). A folyószabályozások ezen az állapoton kívántak javítani, ugyanis a meglévő művelt rülek nagysága már nem volt megfelelő a megnövekedett igények kielégítéséhez. Vizsgálataim során ezeknek a rüleknek a megváltozása volt az egyik leglátványosabb eredmény. A kanyarulat-átvágások és a csatornarendszer kiépítésével jelentős rülek maradtak vízborítás nélkül, így megindult azok hasznosítása. A szárazulatokon kialakult réket és legelőket a rmelés növelése érdekében feltörték, beszántották. Az 1936-os időszakra közel duplájára nőtt a szántórülek nagysága, ezt követően harminc százalékos csökkenés jelentkezett, majd ez az állapot nagyjából stagnált (9. ábra oszlopdiagramja). DE-TTK TDK (IV.) 10 DE-TTK

11 km % 100 n le rü ta in m a se é d rje k i k le rü tó zán S S zá n tó rü le k a rá n ya a le p ü lé se ke n Szántó Tiszadada Tiszadob Tiszaújváros Tiszalúc Taktakenéz Kesznyén Tiszagyulaháza ábra: A szántórülek kirjedésének és a lepüléseken belüli arányának változása a mintarülen Ez a folyamat azonban nem azonos ümben ment végbe, mivel az alapul szolgáló vizes rülek kiszáradása is különböző innzitású volt. A 9. ábra vonaldiagramja tájékoztat az egyes lepülések közigazgatási határain belül a művelésbe vont rülek alakulásáról is. A diagram alapján megállapítható, hogy míg a mintarület egészén növekvő ndenciát mutattak a szántórülek, addig lepülési szinn megfigyelhetők voltak csökkenések is. Tartósan csak Tiszaújváros külrületén jelentkezett csökkenés, ennek oka, hogy a többi lepüléssel ellentétben a beépítt rülek aránya itt nőtt a legnagyobbra, vagyis szántók helyett a lakórüleket növelték. Az átlagosnál nagyobb volt a növekedés Taktakenézen és Tiszagyulaházán, főleg az utóbbi külrületén, ahol a II. katonai felmérés idején csupán 1,89% volt a szántórülek részesedése a lepülés összrületéből. Az 1982-es évben ez a mutató már 62,51%-ra nőtt, sőt a 2005-ös időszakig is emelkedett még közel 10 százalékot. Kiemelendő viszont, hogy Tiszagyulaházán a nagymértékű művelésbe vonás nem a vizes rülek felszámolásához köthető, hanem az oda tartozó rét-legelő rülek feltöréséhez. A taktakenézi szántósítás azonban szin kizárólag az újonnan szárazulattá vált térszíneken ment végbe. A szántórülek rületi elhelyezkedésit a 10. ábra szemlélti. A szántórülek nagymértékű növelése maga után vonta a rét- és legelőrülek visszaszorulását. Az innzív típusú állatnyésztésre való átállással ezeknek a rüleknek a jelentősége egyre csökkent. A növényrmesztés térhódításához szükséges új rmőföldeket pedig csak az egykori vízborította rüleken, illetve a réken és legelőkön tudták kialakítani a földművesek. DE-TTK TDK (IV.) 11 DE-TTK

12 10. ábra: A szántórülek elhelyezkedése a vizsgált időszakokban A 11. ábra oszlopdiagramján látható, hogy a gyeprülek legnagyobb kirjedése a vizsgált időszakok közül a II. katonai felmérés időszakához köthető, azonban azt követően 29,79%-kal csökkent a 2005-ös évre. Fontos megemlíni, hogy ezzel a közel 30%-os csökkenéssel ellentétben a szántórülek 71,78%-kal gyarapodtak. Tehát az újonnan létrehozott szántók nem csak a gyeprülek feltörésével jötk létre, hanem nagyrészt a vízborítottságtól megszabadított térszíneken is, mivel azok jelölései az 1982-es térképeken már nem is szerepelnek. A rét - és legelőrülek visszaszorulását nem csak a szántók növekedése okozta, hanem a lakott rülek növekedése is, ugyanis a meglévő szántókra szüksége volt a lakosságnak, ehelyett a lepülés határában lévő, vízborítástól mens rüleken hoztak létre új lepülésrészeket. A rét-legelő rülek alakulását a szántórülek esetéhez hasonlóan a lepülések külrületén belül külön megvizsgálva újfent érdekes eredményeket kaptam (11. ábra). A ljes mintarület vizsgálva megállapítható volt a gyeprülek fokozatos visszaszorulása, de ahogyan a szántók viszonylatában, úgy itt is megfigyelm eltéréseket az egyes lepülések között az összesítt ndenciával szemben. A második időszakban három lepülésen is növekedés történt, ezek közül Kesznyén rületén a 46%-ot is elér a 2005-ös évben a gyeprülek aránya lepülés összrületéből. Ez a folyamat ott azzal magyarázható, hogy eltűnk a vizenyős rülek, és a fokozatos kiszáradást követően füves társulások alakultak ki helyükön. DE-TTK TDK (IV.) 12 DE-TTK

13 km % 100 n le r ü t a in m a s e é d rje k i k le r ü lő g e tḻe é R R é ṯ le g e lő t e rü le k a rá n y a a le p ü lé se k e n Rét-legelő Tiszadada Tiszadob Tiszaújváros Tiszalúc Taktakenéz Kesznyén Tiszagyulaháza 11. ábra: A rét-legelő rülek kirjedésének és a lepüléseken belüli arányának változása a mintarülen A kezdeti növekvő ndencia a szántók már taglalt kibővülése miatt hanyatlott meg. A csökkenés hát követ a mintarületre vonatkozó ndenciát, azonban annak mértéke Tiszagyulaháza esetében kimagasló volt, közel 60%-os. Ennek egyik okát fenbb már említm, (ezen a lepülésen volt a legnagyobb arányú a szántósítás), másrészt pedig az egykori legelőrülen hozták a lepülés lakott részeit. A gyeprülek elhelyezkedései a 12. ábrán láthatók. 12. ábra: A rét- és legelő rülek elhelyezkedése a vizsgált időszakokban DE-TTK TDK (IV.) 13 DE-TTK

14 A lepülések és beépítések gyarapodása A rülethasználati kagóriák között a beépítt rülek növekedk a legnagyobb innzitással, a vizsgált közel 150 év alatt több mint hétszeresére nőtk a kezdeti 4,36 km 2 -es állapotról. (13. ábra) Ennek oka, hogy a folyószabályozási munkák kedvező hatással voltak a mintarület lepüléseinek rületi kirjedésének alakulására is. A II. katonai felmérés alapján megállapítható, hogy a lakott rülek elein főleg a folyópartokon alakultak ki. Tiszadada, Tiszadob, Tiszalúc és Taktakenéz a Tisza mellett, Kesznyén a Sajó partján, míg a Tiszaújváros elődjeként léző Szederkény pedig egy régi Tisza-morotva mellett. A folyamatos áradások és vízborítás nem t lehetővé a lepülések növekedését, s így a lakosságszám növekedését sem. Csupán Tiszagyulaháza lóg ki a sorból, ami abban az időszakban még nem is lézett. Tipikusan olyan rülek közé sorolható, amelyeket az árvízmensítés t emberi lepülésre alkalmassá. [1] Tiszagyulaháza a II. katonai felmérés térképén még nem, de az 1982-es év topográfiai térképein már megtalálható, ugyanis hivatalosan 1908-ban alapították szederkényi grófi birtokokon, valamint a szomszédos Polgár lepülés határából leválasztott rüleken [1] (14. ábra). 13. ábra: A beépítt rülek foltméretének mediánjai, inrkvartilis félrjedelmei, szélső ill. kiugró értékei A beépítt rülek összegzett változásának vizsgálat mellett kíváncsi voltam a foltmérek alakulására is. A térképek alapján vektorizált rülethasználati foltokat a foltméreloszlásukkal a vizsgált időpontokban boxplot-ábrázolással jelenítm meg (13. ábra). DE-TTK TDK (IV.) 14 DE-TTK

15 Az ábra alapján megállapítható, hogy elein nagyobb egybefüggő beépítések jellemezték a rület, a szabályozások után azonban a növekedéssel párhuzamosan a beépítések felaprózódtak (1-2 db kiugró érték azonban megfigyelhető), a lepülések mellett megjelenk a gazdasági épülek ben újra a nagyméretű foltok mutattak nagyobb arányt az eloszlásban, ez főként a Tiszaújváros-környéki változásokkal magyarázható. Tiszaújváros közigazgatási rüle is jelentős változásokon esett át közel másfél évszázad folyamán (14. ábra). A II. katonai felmérés idején még csak a mai Tiszaújváros egyik városnegyedeként számon tartott Szederkény (Óváros vagy Tiszaszederkény) lézett. A város, ahogy a többi lepülés a rülen, a Tisza-szabályozást követően lépett a nagyarányú fejlődés útjára. 14. ábra: A lepülések rületének és a beépítések alakulása a vizsgált időszakokban DE-TTK TDK (IV.) 15 DE-TTK

16 A Tisza új medrét széles árvízvédelmi gátakkal vették körbe, így az újonnan szárazulattá váló és a korábbi lakott rülek tartósan védetté váltak, így megindulhatott a gazdasági fejlődés, majd pedig a demográfiai növekedés is. Ebben közrejátszott a szántóföldi művelés megélénkülése is. Tiszaújváros esetében az ipari vékenység is meghatározó elemmé vált. Első iparágként a villamosenergia-rmelés jelent meg a szomszédos tiszapalkonyai hőerőmű lésítésével. Ez pedig megfelelő alapot biztosított a vegyipar fejlesztéséhez. A Szederkénytől délre fekvő földrüleken megkezdődött a térség legmeghatározóbb vegyipari vállalatának, a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. kiépítése, mely 1965-ben kezd meg a működését [2]. Ez nagymértékben növel a munkahelyek számát s ezzel együtt az életszínvonalat, ami a lakólepi életmód megalakulását vonta maga után. A többi lepülésen is markáns lepülésrészek alakultak ki (Újlep-ek). Az erdőrülek kirjedésének alakulása Az erdőrülek elhelyezkedésének sajátosságait vizsgálva fontos megjegyezni a hullámtéri erdők lepítését. A három időszak matikus térképeit vizsgálva minden folyó hullámrén megtalálhatók ezek az erdőfoltok. A hullámtéri erdőket általában azért lepítik, hogy védjék a gátakat a hullámveréstől vagy esetlegesen a jégtől [3]. Az erdőrülek elhelyezkedésének alakulását a 15. ábra szemlélti. Gyakoribbak voltak a lombhullató erdők, mint pl.: fűz, tölgy és nyár. A környék jellegzessége, hogy az egyes nagy erdőfoltokat saját népi névvel is ellátták. Ezek utalnak az adott erdőfolt uralkodó típusára is. Ilyenek Tiszadobon a Tölgyes, Tótfűz, Poklos, Tölgy erdő, amelyeket a helyi lakosság napjainkban is használ az egyes lepülésrészek megkülönböztésekor, mivel az említt erdőrülek napjainkban is léznek. A három időszak térképeinek vizsgálata során megállapítottam, hogy a II. katonai felmérés idején az erdőrülek leginkább csak a folyókanyarulatok belső oldalán, azon belül is Tiszadob környezetében húzódtak, elvétve fordult csak elő messzebb néhány különálló erdőfolt. (15. ábra) Az Alföld ártéri rülein nem volt akkora kirjedése az erdőrüleknek, mint a környező középhegyvidékeken (ennek rmészesen éghajlati okai is vannak). A tűlevelű erdők aránya az 1982-es év topográfiai térképek információiból kiindulva csak igen kis arányú, s ezek az állományok is későbbi kirmelés céljából kerülhetk lepítésre. A 16. ábra adatai alapján megállapítható, hogy a mintarület gyarapodó felszínborítási egységei közül az erdőknek volt a legegyenlesebb a növekedése. A kezdeti 14,79%ról közel 100 év alatt több, min duplájára nőtt az arányuk az összrületből. A lepüléshatárokon belül végzett számítások alapján is többnyire az fokozatos gyarapodás volt megfigyelhető, de itt is jelentkezk ellentés folyamatok, akárcsak a szántók és a rét-legelők esetében. Ebben az esetben csökkenésekről volt szó, azonban ezek az eltérések nem voltak az előbb említt két kagóriában számított eltérések mértékével megegyezőek. Az 16. ábra szerint csökkenés ment végbe Tiszadob és Tiszaújvárosban a második vizsgált időpontban, viszont összességében Tiszadob belrületén ment végbe a második legnagyobb arányú erdősítés (12%-os) az utolsó vizsgált időpontra (a legnagyobb Taktakenézben ment végbe: 14,5%-os). DE-TTK TDK (IV.) 16 DE-TTK

17 15. ábra: Az erdőrülek elhelyezkedése a vizsgált időszakokban km 2 45 % 100 n le r ü ta in m a s e é d rje i k k le r ü ő rd E E rd ő r ü le k a rá n y a a le p ü lé s e k e n Erdő Tiszadada Tiszadob Tiszaújváros Tiszalúc Taktakenéz Kesznyén Tiszagyulaháza 16. ábra: Az erdőrülek kirjedésének és a lepüléseken belüli arányának változása a mintarülen DE-TTK TDK (IV.) 17 DE-TTK

18 A 15. és 17. ábra arról tájékoztat, hogy a Tisza-szabályozás előtti állapotban a mintarülen nagyméretű erdőfoltok övezték a folyókanyarulatokat, azonban ezt követően a Tisza új medre mellett számos apró erdőfoltot lepítk a lakosok. A szabályozások előtt a fent említt gátvédelmi céllal, a szabályozás után pedig a későbbi kirmelés céljából hajtották végre kisebb méretű erdőfoltok kialakítását. 17. ábra: A beépítt rülek foltméretének mediánjai, inrkvartilis félrjedelmei, szélső ill. kiugró értékei Tájmetriai vizsgálatok eredményei A mintarület tájmetriai szempontú változás-vizsgálatánál a szakirodalom alapján folt-, osztály- és tájszinn végezm számításokat. Számos tájmetriai mérőszám lézik, ezek közül néhányat emelm ki, amelyet a téma szempontjából fontosnak találtam. Az egyes mérőszámok nem minden szinn érlmezhetők, ezért az eredmények bemutatásánál a mérőszámok típusa szerint fogom őket elkülöníni. A rülethasználati kagóriák közül szelektálnom kellett, ugyanis a különböző térképi adatbázisok különbségeit is figyelembe kellett vennem. A számításaimat hát azokra a főbb kagóriákra végezm el, amelyek mind a négy vizsgált időpontban azonosíthatóak voltak a térképeken, illetve éppen ezek határozzák meg leginkább a mintarület szerkezetét. Ezek a kagóriák: szántó, rét-legelő, erdő, mocsár, beépítt rülek, holtmedrek, Tisza, Sajó. A holtmedrek kagória rmészesen a szabályozások előtt nem lézett, azonban a következő három időpontban elég lényeges tájszerkezeti elem a mintarülen, ezért bent hagytam a számításban. DE-TTK TDK (IV.) 18 DE-TTK

19 Terület/kerület-mérőszámok TE (Total Edge) magyarul a ljes szegélyhossz, melynek értéke a táj felszabdaltságáról tájékoztat. Ezt a mutatót osztály és tájszinn is kiszámítottam, s összevetm (18. ábra). m m g e l E d ta To (T E ) a v iz s g á lt k a g ó riá k b a n Tájszint Szanto Ret Erdo Mocsar Beepitt Morotva Tisza Sajo ábra: TE mérőszám eredményeinek alakulása a vizsgált időszakokban Az ábra alapján megállapítottam, hogy a mintarület egészére nézve a ljes szegélyhossz ingadozáson ment keresztül, viszont a kezdő és végállapot közel azonos értéket képvisel (2165 és 2127km). Az ingadozás a szabályozási munkálatokkal mutat összefüggést, ugyanis az azt követő időszakokban innzívebb tájhasználatra nyílt lehetőség, ez okozhatta az es állapotra kialakult kiemelkedő szegélyhosszt (3170km). Ez a mutató hát táji szinn nem mutat tartós fragmentálódást az évek során. A vizsgált rülethasználati kagóriák osztályszintű eredményei (18. ábra vonaldiagramja) nagyrészt a fent említt ndenciához igazodnak, azonban kimutatja a rét-legelő rülek tartós szegélyhossz-csökkenését (13%- os). A beépítt rülek első időszakában is nagymértékű szegélynövekedés volt megfigyelhető (28%-os), ezt követően viszont a rületi növekedéssel ellentétben kisebb kerületű beépítések történk. A szántórülek általános növekedésével párhuzamosan a szegélyhossz is növekedett (18%). Ezek az eredmények azonban a tájváltozás szempontjából nem a legpontosabb információkat hordozzák, ezeknél sokkal hasznosabbak alaki mutatók, amelyek már a kerület/rület értékeket különböző módon egymáshoz viszonyítjuk. DE-TTK TDK (IV.) 19 DE-TTK

20 Alaki mérőszámok PARATIO (Perimer/Area Ratio) magyarul kerület/rület arány egy egyszerű tájmetriai mérőszám, ahol a nagyobb szegély által kompaktabb foltot kapunk. A mutató vizsgálatának eredménye azonban nem hozott értékelhető eredményt. Ennek oka, hogy túl sok nagyon kicsi valamint számos kiugróan nagy érték miatt a diagramokról érdemi információ nem volt leolvasható, emellett a mutatónál figyelembe kell venni, hogy befolyásolja értékét a nagyság és az alak viszonya. Például egy 200mér sugarú kör és egy 400 mér oldalú négyzet kerület/rület aránya azonos (0,1). Ez a probléma is befolyásolhatta az eredményt. SHAPE (Shape Index) magyarul alaki index viszont ennél sokkal hasznosabb, ugyanis értékét nem befolyásolják a mérek. A Shape Index esetében a foltok kerületét a minimumkerületl osztjuk, amit egy ugyanakkora kerületű kompakt folt (pl.: négyzet) rületéhez viszonyítva számítunk. A shape indexet foltszinn vizsgáltam (19. ábra). 19. ábra: A rülethasználati kagóriák alaki indexének mediánjai, inrkvartilis félrjedelmei, szélső ill. kiugró értékei A Shape Index vizsgálatánál megállapítottam (19. ábra), hogy a folyók és holtmedrek rülethasználati kagóriájának foltjai között találjuk a nagy értékeket (5-10), ez azzal magyarázható, hogy a folyók vonalas képződmények, ábrázolásuk során a foltalak DE-TTK TDK (IV.) 20 DE-TTK

21 nagymértékben eltér a kompakt formáktól. A többi kagória ezzel szemben kisebb foltszámmal rendelkezik, viszont alaki indexük többnyire kisebb, de elég sok kiugró érték is szerepel a tartományban. Az erdők esetében folyamatoson növekszik az érték, így a már ismertt rületi növekedés és foltméret csökkenés mellett az erdőfoltok alakja is bonyolultabbá vált. A mocsaras rülek rületi csökkenésével párhuzamosan a Shape Indexük is csökkent, a szerágazó lápos foltok hát a kiszáradás folyamán egyszerűbb és kisebb foltokká alakultak át. A rék esetén a kezdőállapothoz képest ingadozott a foltok alaki indexe, a nagy részük a kis Shape Indexű inrvallumba esik, viszont sok extrém kiugró érték is jelen van, ami ennél is bonyolultabb foltalakot feltélez a kiindulási állapotot elhagyva. A szabályozások időszakát követően a szántófoltok Shape Indexe növekedett a rületükkel együtt, majd visszaesett kissé, ugyanis újra kisebb és kompaktabb formájú parcellákat kezdk kialakítani a mezőgazdaságban. MSI (Mean Shape Index) a Shape Indexszel szemben osztályszinn vizsgálja a foltalakot (20. ábra). A foltszintű alakvizsgálattal szemben itt átlagos alaki indexet számítottam a rülethasználati kagóriákra, s megfigyelhető, hogy többnyire minimális növekvő ndenciát mutatnak a kagóriák ingadozás nélkül, kivéve az erdők és a beépítt rülek. 20. ábra: MSI mérőszám eredményeinek alakulása a vizsgált időszakokban Szomszédossági mérőszámok DIVISION a táji felosztottság fokaként magyarázható, megmutatja, hogy mekkora a valószínűsége, hogy két véletlenszerűen kiválasztott hely, különböző tájfoltba esik. A DIVISION mérőszámokat osztályszinn számítottam (21. ábra). DE-TTK TDK (IV.) 21 DE-TTK

22 21. ábra: DIVISION mérőszám eredményeinek alakulása a vizsgált időszakokban A 21. ábra alapján a Tisza, a Sajó és a rék rületén folyamatosan igen magas a tájfelosztottság foka (kb. 80%), ennek oka a folyóknál a bonyolult vonalszerű alak, a rék esetén pedig a nagyarányú felszabdalódás. A mocsarak és erdők esetében a szabályozások után megfigyelhető egy nagy ugrás (20 ill. 81%-os) a felosztottságban, ennek oka, hogy a szabályozások előtt nagy kirjedésű, összefüggő mocsarak és erdőfoltok voltak jellemzőek, a szabályozások után azonban felaprózódás ment végbe. A mocsarak esetén még ezt követően egy ellentés folyamat is indult (45%-os csökkenés), ami a feldarabolódott mocsarak kiszáradásakor ment végbe, ekkor ugyanis a nagy szétaprózott és szétágazó mocsárfoltok kisebb, de egyszerűbb alakú foltokká alakultak át. A csökkenő majd növekvő ndenciát a holtmedrek esetén véleményem szerint a digitalizált térképi adatbázisban felmerült hiba okozta, ráadásul az 1982-es évben több darabban és elcsúszással lehett csak ábrázolni ezt a kagóriát. SPLIT azt a számot adja meg, ahány egyforma méretű darabra kellene felosztani a rület ahhoz, hogy az előző pont valószínűség ne változzon. A SPLIT mérőszámokat osztályszinn számítottam (22. ábra) A DIVISION mérőszám és a SPLIT fenti definíciójából adódik, hogy a nagymértékben mozaikos tájat nagyszámú egyenlő méretű szeletre kellene feldarabolni. Ha a táj vagy folt egy darabból áll, értéke 1, ez az érték pedig a felszabdaltsággal folyamatosan növekszik. A 22. ábra alapján a Tisza és a mocsarak osztály változása emelendő ki, a szabályozás utáni időszakban ugrott meg az értékük. DE-TTK TDK (IV.) 22 DE-TTK

23 22. ábra: SPLIT mérőszám eredményeinek alakulása NNDist (Nearest Neighbour Distance) értéke az adott rülethasználati kagória legközelebbi szomszédos foltjának távolságát adja meg. A fajok a tájrészlek között annál könnyebben tudnak vándorolni, minél kisebb ennek a mérőszámnak az értéke. Az NNDist mérőszámot foltszinn számítottam (23. ábra). Az eredmények tükrében megállapítható, hogy a legtöbb magas érték főként a beépítt rülek és a holtmedrek esetén jelentkezik, aminek oka, hogy ezek a kagóriák összességében kevesebb foltszámmal rendelkeznek a többihez képest, illetve összefüggőbbek. A beépítt rülek foltjai ökológiai szempontból jelentéklenek, amik relatíve messze helyezkednek el egymástól, a holtmedrek szintén kevés folttal rendelkeznek, s elszigelt helyzetűek. A szántók, rék, erdők felszabdalódásáról már esett szó az előző fejezekben, ezzel magyarázható osztályuk többnyire alacsony NNDist értékük, ugyanis ezek nagy arányt képviselnek a rülethasználatból, emellett a felaprózódás eredményeként a szomszédos foltok távolsága kisebb. A mocsarak rülethasználati százaléka ennél kevesebb, illetve ezek a foltok is elszigelbben helyezkednek el a mintarülen, így NNDist értékük már az előbb említt kagóriáknál kicsit nagyobb. A Tisza és Sajó folyók ebben a mérőszám-vizsgálatban nem sok jelentőséggel bírnak, mivel a rülethatárok miatt ugyan több folt ábrázolja őket, de egy foltnak kellene kinni őket, így a legközelebbi szomszédos folt keresése nem reprezentatív. DE-TTK TDK (IV.) 23 DE-TTK

24 23. ábra: A rülethasználati kagóriák NNDist mérőszám eredményeinek mediánjai, inrkvartilis félrjedelmei, szélső ill. kiugró értékei Diszkusszió A mintarülen végzett vizsgálatok során megállapítottam, hogy a kanyarulat-átvágások következményeként megszűnt a nagy rülek elárasztása, ezáltal a vízutánpótlás is, ugyanis eltűnk a korábbi fokok. Sűrű belvízelvezető csatornahálózatot hoztak létre a megmaradt vizes rülek kiszárításának céljából. Ezek a térszínek alkalmassá váltak, hogy bevonják a szántóföldi művelésbe re a szántórülek aránya meghaladta az 50%-ot az összrületből, 1856-ben még a vizenyős rülek és a gyeprülek együtsen tk ki ekkora arányt (24. ábra). A régi vízborította térszínek mellett a meglévő rét-legelők feltörésével is növelték a szántók összrületét, olyannyira, hogy a gyeprülek folyamatosan visszaszorultak. Ez magával vonta a tradicionális ártéri gazdálkodás megszűnését, ugyanis a modern növényrmesztés ellenében elveszt az értékét. A régi legeltő állattartással foglalkozó népességkénylen volt beköltözni a lepülésekre, ami viszont magával vonta az építt rülek megnövelését. DE-TTK TDK (IV.) 24 DE-TTK

25 100% 80% 60% 40% 20% 0% Erdő Szántó Rét-legelő Vizenyős rület Beépítt rülek 24. ábra: A főbb rülethasználati kagóriák megoszlása a vizsgált időszakokban Arányaikat kintve azonban visszaszorultak a rét- és legelőrülekkel egyemben a szántórülekhez képest. A beépítések és a gazdasági növekedés az úthálózat kibővülését eredményez, ugyanis a mezőgazdaságban megrmelt felesleget be kellett kapcsolni a kereskedelembe. Az erdőrülek kagóriája volt az egyetlen, ami az arányokat kintve is tartós növekedést mutatott. Ez a szándékos lepítéssel magyarázható, ugyanis szükség volt az új Tisza-meder és a többi folyó mellett emelt gátrendszer védelmére, amit egyrészt hullámtéri erdősávokkal kívántak elérni. A tájmetriai vizsgálatok szintén összett képet adtak a Tisza-szabályozás hatására végbement változásról. A ljes szegélyhossz változása ingadozást mutat, a növekedési kiugrás azonban a szabályozás hatására végbement folyamatok okozták. A Tiszával kapcsolatos foltok szegélyhossza törvényszerűen lecsökkent, a szántók és beépítt rülké a rületi növekedéssel párhuzamosan növekedett, míg a rék esetén szintén párhuzam vonható a csökkenő ndenciában. Az alaki mutatók vizsgálatánál a PARATIO és a fraktáldimenzió vizsgálata nem hozott értékelhető eredményt. A Shape Index mérőszám vizsgálata során kimutattam, hogy a folyókhoz köthető foltok alakja komplexebb, az erdők-szántók-rék esetén pedig ismét párhuzam vonható a Shape Indexük és a rületváltozásuk között. Az átlagos Shape Index osztályszintű eredményeinél viszont nem tapasztaltam nagy ingadozásokat. A szomszédossági mutatók során kimutattam a rület felszabdaltságát. A DIVISION mérőszám eredményeiből látható, hogy a mocsarak és erdők esetén a szabályozások következményeként a korábbi összefüggő nagy foltok feldarabolódtak. A SPLIT mérőszám eredményeinél ismét az értékek kiemelkedése a szabályozások utáni állapothoz köthetők. Az NNDist mérőszám legnagyobb értékei a beépítt rülekhez és a holtmedrekhez tartoznak, előbbi oka, hogy a lepülések szétszórtan helyezkednek el, utóbbi kagória foltjai pedig a szabályozások hatására elszigelődk, így a legközelebbi szomszédos foltok távolságai megnőtk, főleg az utolsó időpontban. A többi kagória kis NNDist értéke pedig már azok aprózottságát igazolja. A geoinformatika tudománya széleskörű lehetőséget nyújthat az egyes tájrvezési munkálatok kialakításában. Segítségével rekonstruálhatók a korábbi viszonyok, melyek alapos elemzésével a jövőre nézve értékes következtések hetők. Későbbi időpontok vizsgálata során érdemes a felhasznált adatbázisok sorát bővíni, pontosabbakat beszerezni a még hilesebb eredmények elérése érdekében. DE-TTK TDK (IV.) 25 DE-TTK

26 Hivatkozások BORSY ZOLTÁN [1989]: Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidőszaki fejlődéstörténe - In: Földrajzi Érsítő XXXVIII. Évf füzet pp BUGYA TITUSZ [2006]: Tiszadob földrajza - In: TISZADOB (szerk.: BUGYA I.), Tiszadob o. BÜTTNER GYÖRGY [2010]: Magyarország és közötti felszínborításváltozásainak összehasonlítása. In: Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában, Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás (szerk.: LÓKI J. DEMETER G.) Universitas Alapítvány, Debrecen o. BÜTTNER GYÖRGY MARI László [2004]: A felszínborítás változásának fő típusai a Corine Land Cover európai adatbázisa alapján. In: II. Magyar Földrajzi Konferencia közleményei (CD), Szeged CSORBA PÉTER [1997]: Tájökológia. Kossuth Egyemi Kiadó, Debrecen CSORBA PÉTER [2008]. Tájmetriai mérések felhasználási lehetőségei - In: Tájkutatás Tájökológia (szerk.: CSORBA P. FAZEKAS I.), Meridián Alapítvány Debrecen, o. DETREKŐI ÁKOS.- SZABÓ GYÖRGY [2001]: Bevezetés a térinformatikába. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó DOBÁNY ZOLTÁN [2000]: A gazdálkodás és változásai és sajátosságai a Taktaközben a században In: Az Alföld történeti földrajza (szerk.: FRISNYÁK S.), Nyíregyháza, o. GÁBRIS GYULA. FÉLEGYHÁZI ENIKŐ. NAGY BALÁZS. RUSZKICZAY ZSÓFIA [2001]: A Középső-Tisza vidékének negyedidőszak végi folyóvízi felszínfejlődése. In: Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei (CD), Szeged GYENIZSE PÉTER. ELEKES TIBOR. NAGYVÁRADI LÁSZLÓ. PIRKHOFFER ERVIN [2008]. A tájhasználat-változás értékelése a Zselicben, az Árpád-kortól a 20. század végéig In: Földrajzi Közlemények (132.évf.) 1. sz o. JANKÓ ANNAMÁRIA [2007]: Magyarország katonai felmérései Budapest, Argumentum Kiadó KERTÉSZ ÁDÁM [2003]: Tájökológia. Holnap Kiadó, Budapest KISS ANITA [2008]: A Mezőcsáti Kistérség rülethasználatának változása és földhasználati állandósága In: Tájkutatás Tájökológia (szerk.: CSORBA P. FAZEKAS I.), Meridián Alapítvány Debrecen, o. KOVÁCS FERENC. RAKONCZAI JÁNOS [2001]: Geoinformatikai módszerek alkalmazása a tájváltozások értékelésében a Kiskunsági Nemzeti Park rületén - In: Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei (CD), Szeged MCGARIGAL, K. [2002]: Landscape patrn metrics. In: A. H. EL-SHAARAWI AND W. W. PIEGORSCH (eds.): Encyclopedia of Environmentrics (2). John Wiley & Sons, Sussex, England, o. MAROSI SÁNDOR SOMOGYI SÁNDOR [1990]: Magyarország kistájainak kataszre I-II. Budapest, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. MEZŐSI GÁBOR. FEJES CSABA [2004]: Tájmetria - In: Táj és környezet (szerk.: DÖVÉNYI Z. SCHWEITZER F.), MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest o. MOLNÁR ZSOLT [1998]: A tiszadobi erdők tájtörténe In: Az I. MÉTA-TÚRA túravezető füze. Kézirat, MTA ÖBKI, Vácrátót MUCSI LÁSZLÓ [1995]: Műholdas távérzékelés és digitális képfeldolgozás I., Szeged, SZTE Press ORLÓCZY ISTVÁN. SZESZTAY KÁROLY [2004]: Árvízi kockázat a Tisza vízrendszerében In: Vízügyi Közlemények, LXXXVI. Évfolyam évi 3-4. füzet 384. o. DE-TTK TDK (IV.) 26 DE-TTK

27 SÁNDOR ANDREA. KISS TÍMEA [2008]: A rülethasználat változás hatása az üledékfelhalmozódásra, közép-tiszai vizsgálatok alapján - In: Magyar Földrajzi Konferencia Kiadványai, Szeged. SZABÓ JÓZSEF [2004]: Az árvízvédelem néhány aktuális kérdése Magyarországon a Tisza példáján - In: Debreceni Szemle, 2004/1, o. SZABÓ SZILÁRD [2009]: Tájmetriai mérőszámok alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata a tájanalízisben. Habilitációs érkezés, kézirat. Debrecen. SZALAI GYÖRGY [1987]: Ember és víz. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó SZILASSI PÉTER [2006]: A rülethasználat változás főbb ndenciái a Balaton vízgyűjtőjén In: III. Magyar Földrajzi Konferencia közleményei (CD), MTA Földrajztudományi Kutatóintézet SZILASSI PÉTER. KOVÁCS FERENC. JORDÁN GYŐZŐ. VAN ROMPAEY, A. VAN DESSEL W. [2008]. A rülethasználat változás geoinformatikai módszerekkel történő elemzése a Balaton vízgyűjtőjén In: Tájökológiai Kutatások (szerk.: CSIMA P. DUBLINSZKI-BODA B.), Budapesti Corvinus Egyem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Budapest, o. TÚRI ZOLTÁN. SZABÓ SZILÁRD [2009]: Néhány tájmetriai mutató és a felbontás kapcsolatának vizsgálata egy tiszazugi tájrészlen - In: Természetföldrajzi folyamatok és formák (szerk.: KISS T.). Geográfus Doktoranduszok IX. Országos Konferenciájának Természetföldrajzos Tanulmányai, Szeged o. ZBORAY ZOLTÁN [2008]: Az erdő növekedésének vizsgálata térinformatikai és fotogrammetriai módszerekkel karsztos mintarülen - In: Tájkutatás Tájökológia (szerk.: CSORBA P. FAZEKAS I.), Meridián Alapítvány Debrecen, o. Inrnes hivatkozások [1] Tiszagyulaháza rövid történe (letöltve: 2010.) [2] TVK Történeti átkintés (letöltve: 2010.) [3] Czeglédi István A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése az erdész szemével Hullámtéri erdőgazdálkodás a Közép-Tisza-vidéken (letöltve: 2009.) DE-TTK TDK (IV.) 27 DE-TTK

28 MELLÉKLET 25. ábra: A mintarület rülethasználati térképe illetve rülethasználati kagóriának megoszlása 1856-ban () DE-TTK TDK (IV.) 28 DE-TTK

29 26. ábra: A mintarület rülethasználati térképe illetve rülethasználati kagóriának megoszlása 1936-ban () DE-TTK TDK (IV.) 29 DE-TTK

30 27. ábra: A mintarület rülethasználati térképe illetve rülethasználati kagóriának megoszlása 1982-ben () DE-TTK TDK (IV.) 30 DE-TTK

31 28. ábra: A mintarület rülethasználati térképe illetve rülethasználati kagóriának megoszlása 2005-ben () DE-TTK TDK (IV.) 31 DE-TTK

Tájváltozás vizsgálata a XIX. sz. közepétől a XXI. sz. elejéig egy Közép-Tisza-vidéki mintaterületen a Tisza-szabályozás tükrében

Tájváltozás vizsgálata a XIX. sz. közepétől a XXI. sz. elejéig egy Közép-Tisza-vidéki mintaterületen a Tisza-szabályozás tükrében XIII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia Tájváltozás vizsgálata a XIX. sz. közepétől a XXI. sz. elejéig egy Közép-Tisza-vidéki mintaterületen a Tisza-szabályozás tükrében Szerző:

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek

Részletesebben

A TISZA-SZABÁLYOZÁS ÉS AZ ÁRVÍZMENTESÍTŐ MUNKÁLATOK TERÜLETHASZNÁLATRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI MINTATERÜLETEN.

A TISZA-SZABÁLYOZÁS ÉS AZ ÁRVÍZMENTESÍTŐ MUNKÁLATOK TERÜLETHASZNÁLATRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI MINTATERÜLETEN. A TISZA-SZABÁLYOZÁS ÉS AZ ÁRVÍZMENTESÍTŐ MUNKÁLATOK TERÜLETHASZNÁLATRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI MINTATERÜLETEN SZAKDOLGOZAT Készítette BERTALAN LÁSZLÓ ALAPOKLEVELES GEOGRÁFUS (GEOINFORMATIKUS)

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN

TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI KAR TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN TANULMÁNY.: Táj- és Környezetvédelmi Tervezés c. tantárgyhoz

Részletesebben

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú

Részletesebben

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás

Részletesebben

A tájhasználat változásának vizsgálata geoinformatikai módszerrel a mohácsi sík területén Kölked példáján

A tájhasználat változásának vizsgálata geoinformatikai módszerrel a mohácsi sík területén Kölked példáján A tájhasználat változásának vizsgálata geoinformatikai módszerrel a mohácsi sík területén Kölked példáján Morva Tamás1 Gyenizse Péter2 1 doktorandusz, PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola, morvatamas@gmail.com;

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZEGÉLY TÁJKARAKTERT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI

TELEPÜLÉSSZEGÉLY TÁJKARAKTERT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI TELEPÜLÉSSZEGÉLY TÁJKARAKTERT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI FÖLDI ZSÓFIA 1 * 1 Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék *e-mail: Foldi.Zsofia@tajk.szie.hu

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN

AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN V. Magyar Tájökológiai konferencia 2012. augusztus 30 szeptember 1. AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN Balázs Pál 1 - Konkoly-Gyuró Éva 1 - Nagy Dezső 1 - Király Géza 2 1 Erdővagyon-gazdálkodási

Részletesebben

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.

Részletesebben

Magyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével

Magyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével Magyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével Szilassi Péter Bata Teodóra Molnár Zsolt Czúcz Bálint Tájtudomány és tájtervezés

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft 441,2 458,3 508,8 563,3 605,0 622,5 644,7 610,7 580,4 601,9 625,3 623,0 Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. IV. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv; 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális együttműködésben létrejött publikációinak megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001

Részletesebben

A magyar tájak állapotának fizikai földrajzi és tájszerkezeti indikátorai

A magyar tájak állapotának fizikai földrajzi és tájszerkezeti indikátorai A magyar tájak állapotának fizikai földrajzi és tájszerkezeti indikátorai Nemzeti Tájstratégia Műhelybeszélgetés 2015. december 2. Dr. Csorba Péter tanszékvezető egyetemi tanár A földrajzi táj; elsősorban

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. III. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar összesen) 2018. III. negyedévének

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A FERTŐ TÓNAK ÉS KÖRNYÉKÉNEK FELSZÍNBORÍTÁS- VÁLTOZÁSAI RÉGI TÉRKÉPEK ALAPJÁN

A FERTŐ TÓNAK ÉS KÖRNYÉKÉNEK FELSZÍNBORÍTÁS- VÁLTOZÁSAI RÉGI TÉRKÉPEK ALAPJÁN A FERTŐ TÓNAK ÉS KÖRNYÉKÉNEK FELSZÍNBORÍTÁS- VÁLTOZÁSAI RÉGI TÉRKÉPEK ALAPJÁN Király Géza 1, Konkoly-Gyuró Éva 2, Márkus István 1, Nagy Dezső 2, Sági Éva 3 1 NYME EMK GEVI, Sopron, 9400, 2 NYME EMK EVGI,

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON IGIT Project (PIRSES GA -2009-247608) Gombás Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem

Részletesebben

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit PhD II. évf. Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék

Részletesebben

TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS?

TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS? TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS? PLIHÁL KATALIN MI A TÉRKÉP A KÉSZÍTŐ SZEMSZÖGÉBŐL NÉZVE? EGY OLYAN KÜLÖNLEGES ÉS SPECIÁLIS ESZKÖZ, AMELLYEL A TÉRBELI VALÓSÁGOT TRANSZFORMÁLVA, GENERALIZÁLVA ÉS GRAFIKUS

Részletesebben

Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén

Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén Vass Róbert 1, Dr. Szabó Gergely 2, Dr. Szabó József 3 Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. Bevezetés a térinformatikába. Kartográfia történet.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein

Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.hu Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése

Részletesebben

Az ügyforgalom alakulása a törvényszékeken, I. félévében

Az ügyforgalom alakulása a törvényszékeken, I. félévében Az ügyforgalom alakulása a törvényszékeken, 2017. I. félévében Áttekintés Bemutatásra kerül a törvényszékek ügyforgalmi alakulása 2017. I. félévére vonatkozólag, kiemelve a pozitív változásokat, jelentősebb

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI. Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások

KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI. Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 67. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet 2 KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű

Részletesebben

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában

A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában Tartalomelemzés 2000 január és 2015 március között megjelent cikkek alapján Bevezetés Elemzésünk célja, hogy áttekintő képet adjunk a szegénység

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Harmonized activities related to extreme water management events especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Szélsőséges vízgazdálkodási események - különösen árvíz,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre

Részletesebben

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk 2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk Magyarországon számos olyan térkép létezik, melyek előállítását, karbantartását törvények, utasítások szabályozzák. Ezek tartalma

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél

Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél Szolgáltató Igazgatóság Földmérési és Távérzékelési Intézet www.fomi.hu www.geoshop.hu takacs.krisztian@fomi.hu Budapest, 2014. június 12. Mi az a Geoshop? INSPIRE = térinformatikai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika 1/8 2009 Iskolai jelentés 10.évfolyam matematika 2/8 Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás,

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. GPS műszerek és kapcsolódó szoftvereik bemutatása

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Tovább emelkedett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya - az agrárgazdaság hitelei IV. negyedév

Tovább emelkedett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya - az agrárgazdaság hitelei IV. negyedév Tovább emelkedett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar - az agrárgazdaság hitelei 217. IV. negyedév Az elmúlt egy évben az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Önkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén című konferencia november 22.

Önkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén című konferencia november 22. Önkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén Előadó: Bögre Lajosné, polgármester Dátum: Székesfehérvár LIFE-MICACC projekt LIFE16 CCA/HU/000115 Tartalom Tiszatarján bemutatása

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Sajtóközlemény. GfK: több mint 10 százalékkal emelkedett az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon

Sajtóközlemény. GfK: több mint 10 százalékkal emelkedett az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon Sajtóközlemény 2017. november 16. 2016.11.16. Tisza Andrea T: +36 30 619 3361 andrea.tisza@ext.gfk.com GfK: több mint 10 százalékkal emelkedett az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon Változatlanul

Részletesebben

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlaggal szinte megegyező

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2.

ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2. ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Munkahelyek: 2004-től tanársegéd, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Munkahelyek: 2004-től tanársegéd, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Név: Szabó Szabolcs Születési hely: Gyula Születési idő: 1979. február 11. Végzettségek: Általános Iskola: Középiskola: Egyetem: Doktori Iskola: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 1986-1993, 4. sz. (Bay Zoltán) Általános

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai I. negyedév

Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai I. negyedév Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai- 218. I. negyedév Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar összesen) 218. I. negyedévének végére az előző negyedévhez képest

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások

Részletesebben

2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása

2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása 2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása A 2016.évi Országos kompetenciamérésen résztvevő 10 évfolyamos osztályok osztályfőnökei; a könnyebb beazonosíthatóság végett: 10.A: Ányosné

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Éves hidrometeorológiai tájékoztató

Éves hidrometeorológiai tájékoztató Éves hidrometeorológiai tájékoztató 2016 Hidrometeorológia: Az év átlaghőmérséklete térségünkben 11 C felett volt, körülbelül egy-másfél C-al több a sokéves átlagnál. Csapadék tekintetében az Igazgatóság

Részletesebben

A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék

A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék AZ EMBERI HŐTERHELÉS VÁROSON BELÜLI ELOSZLÁSÁNAK KIÉRTÉKELÉSE ÉS NYILVÁNOS BEMUTATÁSA HUSRB/1203/122/166 A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben