A Magyar Természettudományi Múzeum Coleophoridae katalógusa I.

Átírás

1 Buschmann Ferenc & Ignác Richter A Magyar Természettudományi Múzeum Coleophoridae katalógusa I. Coleophoridae Catalogue of the Hungarian Natural History Museum I. (Lepidoptera: Coleophoridae) Coleophora uralensis Toll, 1961 Redigit Fazekas Imre Microlepidoptera.hu 11: Pannon Intézet, Pécs 2016

2 Microlepidoptera.hu 11: ( ) HU ISSN A folyóirat évente 1 3 füzetben jelenik meg. Taxonómiai, faunisztikai, állatföldrajzi, ökológiai és természetvédelmi tanulmányokat közöl Magyarországról és más földrajzi területekről. Az archivált publikációk az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívumban (EPA) érhetők el: A folyóirat, nyomtatott formában, a szerkesztő címén megrendelhető. Hungarian Microlepidoptera News. A journal focused on Hungarian Microlepidopterology. Can be purchased in printed form and in CD. For single copies and further information contact the editor. Szerkesztő Editor: FAZEKAS Imre fazekas@microlepidoptera.hu Web: Szerkesztőbizottság Editorial Board: BÁLINT ZSOLT (H-Budapest) PASTORÁLIS Gábor (SK-Komárno) SZEŐKE Kálmán (H-Székesfehérvár) Kiadványterv, tördelés, tipográfia Design, lay-out, graphics: FAZEKAS Imre Kiadó Publisher: Pannon Intézet Pannon Institute, H-Pécs Nyomda Press: Rotari Nyomdaipari Kft., H-Komló Megjelent Published: A Microlepidoptera.hu archívuma Archives of Microlepidoptera.hu: Web: Minden jog fenntartva All rights reserved Pannon Intézet/Pannon Institute Hungary 2016 HU ISSN

3 Tartalom Contents Abstract. 1 Bevezetés... 2 Anyag és módszer.. 3 Eredmények A gyűjteményben található ivarszervi preparátumokról A típuspéldányok és adataik Néhány szó egyes gyűjteményi fajokról Az MTM gyűjteményéből hiányzó fajok Magyarországon bizonytalan előfordulású fajok A törölt fajok Az MTM gyűjteményéből hiányzott, újonnan bekerült fajok Helyesbítések a magyar nevekben A Coleophoridae-gyűjtemény példányainak gyűjtői A gyűjteményi példányok gyűjtőhelyei A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Coleophoridae gyűjteménye magyarországi fajainak és példányainak tételes ismertetése A példányoknál alkalmazott rövidítések Az egyes tárlókban található fajok és példányszámaik Az egyedi azonosító számmal ellátott példányok tételes ismertetése. 42 Értékelés, összefoglalás Köszönetnyilvánítás Irodalom. 177 A fajok névmutatója

4 A Pannon Intézet kiadványai Acta Naturalia Pannonica ISSN e-acta Naturalia Pannonica ISSN Microlepidoptera.hu ISSN pécs

5 1 A Magyar Természettudományi Múzeum Coleophoridae katalógusa I. Coleophoridae Catalogue of the Hungarian Natural History Museum I. (Lepidoptera: Coleophoridae) Buschmann Ferenc & Ignác Richter Abstract: A new book series presents a modern revision of the Coleophoridae taxa from Hungarian collections. In the first volume the authors revised the Coleophoridae collection of the Carpathian Basin housed in the Hungarian Natural History Museum. The genitalia examinations were carried out by Ignac Richter, checking and when necessary correcting previous determinations. Then the collecting data were recorded in an Excel worksheet and all the specimens received an identification label plus the label what shows the unique digit corresponding the specimen in the electronic database. The curatorial and data sing works were done by Ferenc Buschmann. Keywords: Lepidoptera, Coleophoridae, Hungary, Hungarian Natural History Museum collection. Autor s addresses: Buschmann Ferenc H-5100 Jászberény, Táncsics M. u busman.ferenc@gmail.com Ignác Richter Malá Čausa 289, Slovakia ignac.richter@gmail.com Summary: Hitherto 202 species of Coleophoridae have been recorded in Hungary, from them 186 species are represented by 5710 specimens originating from 341 collecting sites; amongst them 130 specimens originate originating from countries neighbouring Hungary (Romania [Partium and Transylvania] Serbia [Banat], Slovakia). As a result of their revisionary work seven species had to be deleted from the Hungarian faunal checklist because of mistakes occurred in inventory or identification work or lack of voucher specimen; these species are as follows: Coleophora calycotomella Stainton, 1869, C. adelogrammella Zeller, 1849, C. cartilaginella Christoph, 1872, C. chalcogrammella Zeller, 1839, C. hieronella Zeller, 1849, C. obtectella Zeller, 1849, C. punctulatella Zeller, In the revised part of the Coleophoridae collection of the Hungarian Natural History Museum the type material of the following taxa are deposited: Coleophora approximata Gozmány, 1956 (holotype-, allotype and 1 paratype); Coleophora etelka Gozmány, 1954 (holotype, allotype and 2 paratype); Coleophora eupepla Gozmány, 1954 (holotype, allotype and 2 paratype specimens); Coleophora hungariae Gozmány, 1955 ( holotype); Coleophora magyarica Baldizzone, 1983 (holotype and 10 paratype specimens); Coleophora pannonicella Gozmány, 1956 (holotype); Coleophora predotella Rebel, 1914 ( allotype); Coleophora pseudoditella Baldizzone & Patzak, 1983 (2 paratype specimens); Coleophora remizella Baldizzone, 1983 (holotype and paratype); Coleophora székessy Gozmány, 1956 ( holotype); Eupista edithae Gozmány, 1951 (holotype, allotype and 4 paratype specimens); and Eupista sergii Gozmány, 1956 (holotype-, allotype- and 4 paratype specimens); The specimens were deposited in the museum via the collecting activity of 80 people, most of them are known as lepidopterists. The collectors are listed according to their names and their works are briefly discussed. Consequently, the present paper is the very first account giving an overall picture of the history of Microlepidoptera studies done in Hungary. Munkánkat dr. Gozmány László ( ) és Szőcs József ( ) emlékének ajánljuk.

6 2 Bevezetés A Magyar Természettudományi Múzeum molylepke gyűjteménye kettő, egymástól elkülönített részből áll. Az egyik példányszámait tekintve nagyobbik rész a Magyarországon, illetőleg a tágabb földrajzi egységet jelentő Kárpát-medencében gyűjtött fajok egyedeit tartalmazza (szükségesnek tartjuk azonban már itt leszögezni, hogy Magyarországot e munkában a jelenlegi, Trianon utáni szűkebb határok szerint, nem pedig az I. világháborút megelőző évek viszonylatában értjük!). A másik rész a Kárpát-medencén kívüli területekről származó ún. palaearktikus anyag, amely magába foglalja az eurázsiai kontinens Magyarországon nem honos fajainak számos képviselőjét. A lepkegyűjtemény ezen felállítású formáját Schmidt Antal munkásságát folytatva Gozmány László és munkatársai alakították ki. A gyűjtemény magyarországi anyagában jelentős a Coleophoridae család (Zsákhordó molylepkefélék) gyűjteményi része, amelyet Szőcs József és Gozmány László intenzíven gyarapítva rendszerezett és épített fel, s amelyre alapozva írta meg Gozmány (1956) a Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) XVI/A kötetének 3. füzetében a család hazánkban addig ismertté vált fajait. Munkájában a szerző akkor 143 faj habitusáról adott rövid jellemzést zömében a hernyók tápnövényéről és zsákjaik formájáról is, valamint az általános elterjedésük mellett a hazai előfordulásaikról, az akkoriban érvényes nevezéktan fajnevei szerint. Az eltelt több mint fél évszázadban részint egyes elhunyt gyűjtőktől, részint az egymás után létesült nemzeti parkok (Hortobágyi-, Kiskunsági-, Bükki- és Aggteleki NP) faunafelmérő kutatásai és egyéb gyűjtéseknek köszönhetően igen sok Coleophora példány került be az MTM-be. Ezek a rendszerezett gyűjteménytől részben elkülönítve, külön tárlókban őrződtek. Szőcs József, majd Gozmány László nyugdíjba vonulásával a rendezési és besorolási munka minimálisra csökkent, és szinte csak a gyűjtemény állagmegőrzésére korlátozódott. A Karsholt & Razowski (1996) európai fajjegyzéke nyomán előállott nomenklatúrai változásokat Gozmány László fajnévcédulák cseréje terén még elvégezte ugyan, de a szóban forgó gyűjteményrész a rendszertani változásokat már nem követte. A faunafüzetben (Gozmány 1956) ismertetett 143 Coleophoridae fajhoz képest a Magyarországról jelenleg ismert zsákhordómoly fajok száma 202 (Pastorális 2012). Ez a tekintélyes fajszám-gyarapodás, a besorolásra váró anyag mennyisége, valamint az évtizedekig használatban volt névjegyzékhez (Gozmány 1968) és az európai check-listára (Karsholt & Razowski 1996) épült s az ezredforduló táján megjelent magyarországi faunalisták (Fazekas 2002, Szabóky & al. 2002) után bekövetkezett újabb nevezéktani változások, továbbá a determinálási revíziók nyomán előállott változások, megkívánták a hazai Coleophoridae gyűjteményrész teljes átrendezését. A fentiekből tehát nagy vonásokban kitűnhet, hogy az MTM magyarországi Coleophoridae anyagának revíziós átrendezését több tényező tette szükségessé: 1. A nemzetközi szakirodalomban máig fel-felbukkanó, a jelenkori Magyarország területével kapcsolatos anomáliák; 2. A rendszer- és nevezéktani változások;

7 3 3. Identifikációs problémák; 4. Az utóbbi évtizedekben bekerült s mindeddig a gyűjteménytől külön tárolt Coleophora példányok faji azonosítása és besorolása; 5. A legutóbbi magyar faunalistán (Pastorális 2012) szereplő, de a gyűjteményben bizonyító példánnyal nem rendelkező fajok lehetőségek szerinti pótlása; 6. A beosztásra váró és a rendezés folyamán újonnan bekerült egyedek besorolásával kiegészült gyűjtemény minden példányának teljes adatrögzítése; 7. A Magyarországon előforduló zsákhordómoly fajok hazai gyűjtőhelyi és gyűjtési adatainak felülvizsgálata, egyben a gyűjteménnyel szorosan kapcsolatos fontosabb hazai forrásmunkákkal történő egyeztetése, jelen munkában utóbbiak szükség szerinti korrigálása; 8. A gyűjteményt képező példányok átsorolásával egybekötve faji névcédulákkal és egyedi azonosító számokkal történő ellátása. Ez utóbbi esetben különös gondot fordítottunk az alább közlésre kerülő lista, és a gyűjteményben minden fajnál a hazai nagytájanként csoportosított példányok soronként balról jobbra haladó, oszloponkénti teljes egyezésére. Mint a címben jeleztük (I.), jelen katalógus egy publikációs sorozat első kötete, melyet további részek fognak követni. Feldolgozásra kerül majd az MTM palearktikus anyaga, és tervezzük a Magyarországon előforduló zsákhordómoly fajok elterjedési atlaszának megjelentetését Fazekas Imre (Pécs, Pannon Intézet), Pastorális Gábor (Komárom) és Szabóky Csaba (ERTI, Budapest) közreműködésével. Anyag és módszer A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) lepkegyűjteménye fontos referencia-anyagai hazánk állatvilágának. Ezért szükséges, hogy az újabb kutatási és tudományos eredményeket ha állandóan nem is naprakészen, de meggyőző módon tükrözzék. A bevezetőben említett gyűjteményi átrendezés egyben faji revízió egyelőre csak a Coleophoridae családra szorítkozott, de ugyanígy kívánatos lenne ezt valamennyi hazai Microlepidoptera család, főleg a máig feldolgozatlan és publikálatlan sodrómoly (Tortricidae) fajok esetében véghezvinni. Mivel a tervezett revíziós munka előre láthatóan is hosszabb folyamatnak ígérkezett, az ezzel kapcsolatos munkák Pastorális Gábor hathatós háttér-közreműködésével két részben folytak le. Az első fázisban 2013 novemberében a gyűjtemény első fele, valamint a törzsgyűjteménytől külön tárolt, jórészt meghatározatlan és besorolásra váró anyag Jászberénybe szállításával indult. Ez utóbbi anyagrész és a Giorgio Baldizzone régebbi vizsgálataiból kimaradt meghatározatlan, továbbá a gyűjteményben lévő bizonytalan faji státuszú egyedek tovább kerültek Ignác Richter szlovák Coleophoridae szakértőhöz, aki elvégezte a szükséges ivarszervi vizsgálatokat és meghatározásokat. A tőle visszakerült anyaggal indult meg a gyűjtemény valódi átrendezése. A munka során minden példány rovartűjére a lelőhelycédula alá újabb két kis cédula került. Egyik a faj névadó leíró szerzőjével és publikálási évszámával ellátott

8 4 tudományos nevét, a másik a példány egyedi azonosító számát tünteti fel (MTM. Collectio, Coleophoridae, No No. 5170). Ezzel együtt a példányok valamennyi adatának kijegyzetelése is megtörtént; gyűjtőhely, időpont és gyűjtő, ivarszervi preparátum készítője s azok sorszáma, külön figyelemmel a típuspéldányokra. Ennek folyamán létrejött az alább ismertetésre kerülő és így mindenki számára elérhető olyan adatbázis, amely feltehetően hosszabb időre szükségtelenné teszi valamely példány kiemelését a gyűjteményből, adatainak szemrevételezésére. A rendezési munka során a gyűjtemény új, egységes méretű fajnév-cédulákat kapott, a jelenleg érvényes fajnevekkel. Behelyezésre kerültek azon fajok névcédulái is, amelyek a magyarországi zsákhordómolyok nyilvántartásában (Pastorális 2012) már szerepelnek (= faunára új fajok), de bizonyító példányai nem az MTM gyűjteményében, hanem magánkézben vagy más helyen vannak. Ezeknél a fajnév-cédula elé tett és a bizonyító példány(ok) publikálásának helyét és idejét is feltüntető kis cédulákon külön is jelezve lettek, biztosítva a gyűjtemény és az említett névjegyzék napra szóló egyezését, a 2014-es év végéig. Az így átrendezett Coleophoridae gyűjtemény első felének elkészülte után visszaszállításra került az MTM-be, majd a hátra maradt rész Jászberénybe szállítását követően a gyűjteményrendezés második fázisa ugyanezen metódus szerint folyt le. A munka 2014 végére fejeződött be. A teljesen átsorolásra került zsákhordómolygyűjteményrész jelenleg 5040 magyarországi, és 130 határainkon kívüli, de Kárpátmedencei helyekről származó, összesen 5170 egyedet tartalmaz. A fenti szempontok szerint átrendezett Coleophoridae gyűjteményrész teljes egészében Pastorális (2012) névjegyzékére épül, amely a jelenleg használatos rendszerés nevezéktant közvetítő Bestimmungshilfe des Lepiforums névjegyzékével, s a család világkatalógusával (Baldizzone et al. 2006) összhangban került összeállításra. Az alábbiakban közzé tesszük az említett módon újrarendezett gyűjtemény teljes adatsorát azzal a céllal, hogy mind a Coleophorákkal foglalkozó lepidopterológus kutatóknak, mind a velük kapcsolatban valamilyen szintű új faunisztikai vagy egyéb adatokat közzé tenni kívánó hazai és külföldi gyűjtőknek pontos ismeretek álljanak rendelkezésükre az MTM-i zsákhordómoly-adatbázisáról anélkül, hogy a gyűjteményt szükséges lenne megtekinteniük vagy áttekinteniük. A példányok adatainak ismertetése során mellőzzük a gyűjtők nevei előtt olykor alkalmazott leg. szócskát, mert a XIX XX. század fordulóján tevékenykedett lepidopterológusoknál ez egyáltalán nem volt szokásos (rendszerint hiányzik); ezt mindvégig a gyűjtési dátum után tett nagy kötőjel ( ) helyettesíti. Ugyancsak mellőzzük bár a lelőhelycédulák alatt magától értetődően meghagytuk a példányok jelentős részénél meglévő, az egykori magángyűjteményi coll.-cédulák névre szóló ismertetését, mert bár a gyűjtő személyére szólóan tudománytörténeti szempontból ez olykor igen fontos lehet, az új felállítású rendszerben a gyakorlati jelentőségük elenyészett az által, hogy minden példány egységesen új, sorszámozott coll.-cédulát kapott: MTM. Collectio, Coleophoridae, No től No ig. A példányok gyűjtési adatait követő gyűjtői neveket viszont végig kiegészítettük a keresztneveik kezdőbetűivel még akkor is, ha az eredetileg a lelőhelycédulán nem is szerepelt (az általános gyűjtőhely- illetve adatismertetői részben, ahol több gyűjtői név is

9 5 fel van tüntetve, esetenként csak a nevek kezdőbetűit alkalmazzuk). A nemzeti parkok neveit szintén rövidítve adjuk meg. Azoknál az egyedeknél, amelyek ivarszervileg is meg lettek vizsgálva, közöljük a preparátum számát és a preparátumkészítő szintén rövidített nevét, s ugyancsak jelezzük a gyűjteményben található típuspéldányokat, függetlenül attól, hogy azok időközben szinonimba kerültek-e, vagy sem. Ez utóbbiakról külön összegzést készítettünk az elhelyezésük dobozszámainak sorrendjében. Szintén külön soroljuk fel a hazai faunában nyilván tartott, de a gyűjteményből hiányzó fajokat beleértve a bizonytalan előfordulásúakat is, továbbá rövid megjegyzéssel kitérünk a faunánkból indokoltan törlésre kerültekre is. A magyarországi Coleophoridae-fauna szerves részét képezi a Pastorális Gábor révkomáromi lepkésztől megvásárolt s MTM-be került, komplett egységében külön őrzött gyűjteménye. Hazai vonatkozású adatait az adott fajnál közreadjuk. Eredmények Az MTM Coleophoridae gyűjteménye az eredeti tájbesorolási koncepció meghagyásával került átrendezésre. A példányok adatrögzítése és egyedi azonosító-számmal történő ellátása folyamán kiderült, hogy a Buschmann Ferenc magángyűjteményéből bekerült 769 zsákhordómoly egyeddel együtt a gyűjtemény jelenleg 5040 magyarországi, 72 határainkhoz közeli helyekről, és 58, mindenféle adat nélküli coll. E. Friv. (= Emeritus Frivaldszky Imre) jelzésű, összesen 5170 példányt tartalmaz. Ezek 341 magyarországi és 13 határainkon kívüli (Kárpát-medencei) gyűjtőhelyről, és nyolc példány kivételével magyar gyűjtőktől származnak. A gyűjtőhelyeket s az ott megfordult gyűjtőket az általuk adott helyen fogott példányszámokkal együtt alább külön is tárgyaljuk, a gyűjtőkről pedig rövid ismertetőt adunk A gyűjteményben található ivarszervi preparátumokról Az évek során a gyűjtemény 5170 példányának közel egynegyede, összesen 1032 példány ivarszerve lett a helyes meghatározás érdekében megvizsgálva. A preparátumok készítői s egyben a meghatározásokat is végző személyek a következők: Giorgio Baldizzone (Bld.) 347 egyeden, Gozmány László (GL.) 186, Helmut Patzak (H.Patzak) 7, Ignác Richter (IgR.) 449, Sergius Toll (S.Toll) 4, Zdenko Tokár (ZT.) 39. Időrendben a legkorábbi ivarszervi preparátumokat (186 egyeden) Gozmány László készítette, részben a Fauna Hungariae XIV/A, Lepidoptera kötet Microlepidoptera füzet-sorozatának Molylepkék II. része írásával összefüggésben. Ezen időszak folyamán több tudományra új fajt is leírt s publikált, amelyekről az eupepla és hungariae fajok kivételével Giorgio Baldizzone és Sergius Toll későbbi revíziói során kiderült, hogy mégsem önálló fajok, s így visszaminősültek szinonim nevekké. Ezért a típuspéldányok felsorolásakor az érvényes fajnevek mellett ezeket a Gozmány László által adott, jelenleg szinonim-neveket idézőjelben közöljük.

10 6 Gozmány László a faunafüzetek írásának előre haladtával teljesen eltávolodott a Coleophoridae családtól. A gyűjteménnyel kapcsolatban ivarszervi vizsgálatokat csak Giorgio Baldizzone végzett évekkel később, akitől a rendezés folyamán 347 preparátum-sorszámot sikerült regisztrálnunk. Fontos megemlítenünk, hogy Baldizzone a Coleophoridae világkatalógusát előkészítő munkálkodása kapcsán majdnem teljes egészében revideálta az MTM vonatkozó akkori gyűjteményi anyagát. Tevékenysége idején szintén több tudományra új fajt írt le az általa megvizsgált magyar egyedek közül. Ezek közül a Coleophora pseudoditella, C. magyarica, C. remizella fajok holo- és paratípusait őrzi a gyűjtemény lásd alább. Egyes kérdéses példányokon más szakemberek is végeztek ellenőrző ivarszervi vizsgálatot; hét példányon Helmut Patzak, ötön pedig Sergius Toll nevével találkoztunk. Utóbbi preparátumkészítés nélkül is végzett számos meghatározást. A legtöbb ivarszervileg megvizsgált egyed Ignác Richter szlovák Coleophoridae szakértőtől van a gyűjteményben. A besorolásra váró és a bizonytalan faji státuszú egyedek ivarszervi preparátumait összesen 298 példányon teljes egészében ő készítette s végezte el a meghatározásokat is. A többi 151 általa megvizsgált és determinált egyed Buschmann Ferenc magángyűjteményéből került át a gyűjteménybe. Ignác Richter munkájának eredményeként több téves határozásra is fény derült (lásd például a törölni kényszerült Coleophora punctulatella fajt), illetőleg Magyarország területéről nem, vagy alig ismert fajok egyedei kerültek elő (pl. Coleophora alnifoliae, C. betulella, C. prunifoliae, C. mareki, C. variicornis). A Zdenko Tokár által ivarszervileg megvizsgált és determinált 39 egyed Buschmann Ferenctől került be a gyűjteménybe, köztük faunára új fajok bizonyító példányai is A típuspéldányok és adataik A gyűjteményben 48 típusként jelölt példány található. Ezek egy részéről a későbbi vizsgálatok során kiderült, mégsem önálló, valid fajok, és a leírásukkor kapott tudományos neveik ma már szinonimnak minősülnek. Ez utóbbi neveket ezért idézőjelben ismertetjük (az adatok előtti számok a példányok egyedi azonosító számai). 6. tárló: Coleophora niveiciliella O. Hofmann, 1877 budai zsákosmoly 1035 Budapest, Széchenyi-hegy, 1898.IV.17. Uhrik-M. T. (paratípus Eupista edithae ) sérült; hiányos 1036 Budapest, Sváb-hegy, 1904.IV.17. Uhrik-M. T. (paratipus Eupista edithae ) 1037 Budapest, Széchenyi-hegy, [1]910.IV.20. Uhrik-M. T. (allotípus Eupista edithae ) 1038 Budapest, Farkas-völgy, [1]912.V.12. Uhrik-M. T. (paratípus Eupista edithae Gp. 83/1954 G.L.) 1039 Budapest, Farkas-völgy, [1]913.V.12. Uhrik-M. T. (holotípus Eupista edithae ) sérült; hiányos 1040 Budapest, Farkas-völgy, [1]913.V.12. Uhrik-M. T. (paratípus Eupista edithae )

11 Budapest, Farkas-völgy, [1]916.IV.11. Uhrik-M. T. (paratípus Eupista edithae ) 1042 Budapest, Farkas-völgy, [1]916.IV.11. Uhrik-M. T. (paratípus Eupista edithae ) sérült; hiányos [Megjegyzés: jellegzetes színük és rajzolatuk miatt ivarszervi preparátum egyik példányról sem készült a tipusként kijelölésük alkalmával.] 7. tárló: Coleophora bilineatella Zeller, 1849 kétcsíkú zsákosmoly 1221 Budafok, [1]915.VII.15. Uhrik-M. T. (e.l.; paratípus Coleophora sergii, Gp. 514, GL.) 1222 Budapest, Farkas-völgy, [1]917.VII.10. Uhrik-M. T. (e.l.; paratípus Coleophora sergii, Gp. 66, GL. ) 1223 Budapest, Farkas-völgy, [1]917.VII.10. Uhrik-M. T. (e.l.; allotípus Coleophora sergii, Gp. 521, GL.) 1224 Budapest, Farkas-völgy, [1]917.VII.11. Uhrik-M. T. (e.l.; paratípus Coleophora sergii, Gp. 512, GL.) 1225 Budapest, Farkas-völgy, [1]917.VII.12. Uhrik-M. T. (e.l.; paratípus Coleophora sergii, Gp. 68, GL. ) 1226 Budapest, Farkas-völgy, [1]917.VII.13. Uhrik-M. T. (e.l. holotípus Coleophora sergii, Gp. 511, GL.) 1227 Budapest, Sváb-hegy, [1]933.V.18. Uhrik-M. T. (e.l.; paratípus Coleophora sergii, Gp. 513, GL.) 1228 Csepel, [1]917.VI.18. Uhrik-M. T. (e.l.; paratípus Coleophora sergii ) Coleophora albicostella (Duponchel, 1843) irtásréti zsákosmoly 1289 Budakeszi, Hársbokor-hegy, 1953.V.18. Gozmány L. (paratípus Coleophora approximata, Gp. 69, GL. ) 1290 Budakeszi, Hársbokor-hegy, 1953.V.18. Gozmány L. (paratípus Coleophora approximata, Gp. 65, GL. ) 1291 Budakeszi, Hársbokor-hegy, 1953.V.18. Szőcs J. (allotípus Coleophora approximata, Gp. 728, GL.) 1292 Budakeszi, Hársbokor-hegy, 1953.V.18. Szőcs J. (holotípus Coleophora approximata ; sp. nov., GL.) 9. tárló: Coleophora zelleriella Heinemann, 1854 fűzfalevél-zsákosmoly 1666 Budakeszi, Hársbokor-hegy, 1953.VII.7. Gozmány L. (holotípus Coleophora pannonicella ; Gp. 665, GL.) 10. tárló: Coleophora mareki Tabell & Baldizzone, 2014 Marek zsákosmolya A C. serpylletorum fajcsoportból kiválasztott, tudományra újként most leírt faj. A leírásban Magyarországon fogott egyedek is szerepelnek (Pastorális 2014). Ennek nyomán az előzőleg már rendezett vonatkozó gyűjteményi rész ismételt vizsgálat alá lett

12 8 véve, és számos példány került elő az ország középső részéről. Ezekről külön tanulmányban számolunk be. A gyűjteményben lévő hazai mareki példányok között ugyan nincs típusként megjelölt egyed, de akár paratípusoknak is tekinthetők. 13. tárló: Coleophora pseudoditella Baldizzone & Patzak, 1983 mezeiürömevőzsákosmoly 2393 Budaörs, Törökugrató, 1966.VI.16. Szőcs J. (paratípus, Gp. 4720, Bld. ) 2394 Budaörs, Dögtemető, 1973.V.29. Szőcs J. (paratípus, Gp. 4721, Bld. ) Coleophora eupepla Gozmány, 1954 peszéri zsákosmoly 2395 Pusztapeszér, [1]905.VI.10. Uhryk N. (holotípus, Gp. 64, GL. ) 2396 Pusztapeszér, [1]909.VI.17. Schmidt A. (allotípus, Gp. 4721, Bld. ) [Coleophora valesianella Zeller, 1849 nincs magyar neve 5170 Deliblát (Szerbia), [19]09.VII.4. Uhrik T. (e.l., allotípus, = predotella, preparátumszám nélkül: GL). Összesen négy példány van a gyűjteményben (valamennyi Ch. Rothschild ajándéka), de a másik három egyed nincs típusként megjelölve. A fajt egyébként Magyarországon még nem találták. Astragalus-féléken él.] 17. tárló: Coleophora sylvaticella Wood, 1892 erdei zsákosmoly 3163 Uzsa, Nyíres-Callunás, 1952.V.27. Gozmány L. (holotípus Coleophora etelka ; Gp. 63, GL. ) 3164 Uzsa, Nyíres-Callunás, 1952.V.27. Gozmány L. (allotípus Coleophora etelka ; Gp , IgR. ) 3165 Uzsa, Nyíres-Callunás, 1952.V.27. Gozmány L. (paratípus Coleophora etelka ; Gp , IgR. ) 3166 Uzsa, Nyíres-Callunás, 1952.V.27. Gozmány L. (paratípus Coleophora etelka ) 3167 Uzsa, Nyíres-Callunás, 1952.V.27. Gozmány L. (paratípus Coleophora etelka ) 3168 Uzsa, Nyíres-Callunás, 1952.V.27. Gozmány L. (paratípus Coleophora etelka ) Coleophora magyarica Baldizzone, 1983 pannon zsákosmoly 3279 KNP., Fülöpháza, homokbuckák, 1978.VIII.24. Sin K. & Mészár Á. (holotípus, Gp. 4819, Bld. ) 3280 KNP., Fülöpháza, homokbuckák, 1978.VIII.24. Sin K. & Mészár Á. (paratípus, Gp. 4816, Bld. ) 3281 KNP., Fülöpháza, homokbuckák, 1978.VIII.24. Sin K. & Mészár Á. (paratípus, Gp. 5052, Bld. ) 3282 KNP., Fülöpháza, homokbuckák, 1978.VIII.24. Sin K. & Mészár Á. (paratípus) 3283 KNP., Fülöpháza, homokbuckák, 1978.IX.11. Sin K. & Mészár Á. (paratípus)

13 KNP., Izsák, Kolon-tó, 1978.VIII.23. Sin K. & Mészár Á. (paratipus, Gp. 4817, Bld. ) 3285 KNP., Izsák, Kolon-tó, 1978.VIII.23. Sin K. & Mészár Á. (paratípus) 3286 KNP., Bugac, fenyves-nyáras, 1979.VIII.23. Gozmány L., Vojnits A. & Sin K. (paratípus) 3287 KNP., Bugac, fenyves-nyáras, 1979.VIII.23. Gozmány L., Vojnits A. & Sin K. (paratípus) 3288 Ágasegyháza, nádas, 1953.VIII.23. Éhik Gy. (paratípus, Gp. 4896, Bld. ) 3289 Ágasegyháza, nádas, 1953.VIII.23. Éhik Gy. (paratípus, Gp. 4897, Bld. ) 3290 Ágasegyháza, homokbuckás, 1953.X.2. Éhik Gy. (paratípus, Gp. 4872, Bld. ) 19. tárló: Coleophora motacillella Zeller, 1849 parajaknázó zsákosmoly 3593 Budakeszi, Hársbokor-hegy, 1952.VIII.9. Kovács L. (holotípus Coleophora székessyi ; Gp. 569, GL.) 20. tárló: Coleophora remizella Baldizzone, 1983 déli zsákosmoly 3846 Ágasegyháza, homokbuckás, 1952.VII.27. Gozmány L. (holotípus, Gp. 4829, Bld. ) 3847 KNP., Bugac, nyíres-nádas, 1980.VIII.4. Ronkay L., Sin K., & Mészár Á. (paratípus, Gp. 4792, Bld. ) 23. tárló: Coleophora hungariae Gozmány, 1955 magyar zsákosmoly 4127 Pákozd, 1949,VII.29. Gozmány L. (holotípus, Gp. 321, GL.) 1.3. Néhány szó a hiányzó, illetve újonnan bekerült fajokról Az átrendezés folyamán kiderült, hogy a hazánkból jelenleg számon tartott 202 Coleophoridae fajból tíznek a bizonyító példánya(i) nem az MTM-ben, hanem magánkézben találhatók. További hat hiányzó faj magyarországi előfordulása példány hiányában bizonytalan. Ezek valószínűleg más gyűjteményben lehetnek vagy megsemmisülhettek, a faunafüzetben (Gozmány 1956) viszont konkrét gyűjtési helyekkel vannak közölve, így az ismert tápnövényeik országos előfordulásai révén hazai létezésük teljesen nem zárható ki. Ezekre a hiányzó fajokra a tárlókban a vonatkozó fajnév elé helyezett külön kis cédulákon szintén utalunk Az MTM gyűjteményéből hiányzó fajok Coleophora adjectella Herrich-Schäffer, 1861 bozótlakó zsákosmoly: Fazekas I., Buschmann F. & Schreurs A. (2012) közölte; coll. Buschmann F. Coleophora potentillae Elisha, 1885 pimpó-zsákosmoly: Fazekas I., Buschmann F. & Schreurs A. (2012) közölte; coll. Buschmann F.

14 10 Coleophora graminicolella Heinemann, 1876 pázsitfű-zsákosmoly: Szabóky Cs, Kun A. & Buschmann F. (2006) közölte; coll. Buschmann F. Coleophora ptarmicia Walsingham, 1910 kenyérbélcickafark-zsákosmoly: Szabóky Cs. (2010) közölte; coll. Szabóky Cs. Coleophora pyrrhulipennella Zeller, 1839 európai zsákosmoly: Szabóky Cs. (2004) közölte; coll. Szabóky Cs. Coleophora serratulella Herrich-Schäffer, 1855 zsoltína-zsákosmoly: Szabóky Cs. & al. (2009) közölték; coll. Szabóky Cs. Coleophora ononidella Milliére, 1879 iringó-zsákosmoly: Szabóky Cs. & al. (2007) közölték; coll. Szabóky Cs. Coleophora subula (Falkovitsh, 1993) ázsiai zsákosmoly: Szabóky Cs. & al. (2007) közölték; coll. Szabóky Cs. Coleophora lessinica Baldizzone, 1980 dolomitlakó zsákosmoly: Szabóky Cs. & al. (2009) közölték; coll. Srnka Lubos (SK). Coleophora supinella Ortner, 1949 kopáros zsákosmoly: Szabóky Cs. (2013) közölte; coll. Szabóky Cs Magyarországon bizonytalan előfordulású fajok Coleophora fuscocuprella Herrich-Schäffer, 1855 patinafényű zsákosmoly Gozmány (1956) a Mátrából közölte, de bizonyító példány nincs az MTM-ben; leg. & coll. ismeretlen. Nyíren (Betula), égeren (Alnus) és gyertyán (Carpinus) féléken [az irodalom szerint mogyorón (Corylus) is] kifejlődő faj, hegyvidékeinken valószínűleg él. Előfordulása bizonyításra szorul. Coleophora juncicolella Stainton, 1851 hangarágó zsákosmoly Gozmány (1956) Uzsáról említi, de bizonyító példány nincs az MTM-ben; leg. & coll. ismeretlen. Csarabon (Calluna vulgaris) él, előfordulása megerősítésre vár. Coleophora inulae Wocke, 1876 peremizsaknázó zsákosmoly Gozmány (1956) Mosonmagyaróvárról közölte, de bizonyító példány nincs az MTM-ben; leg. & coll. ismeretlen. Mint Inula és rokon növényféléken élő oligofág lepkefaj, feltehetően él hazánkban, de előfordulása megerősítést kíván. Coleophora tanaceti Mühlig, 1865 varádicsaknázó zsákosmoly Gozmány (1956) Kaposvárról említette, de a pécsi Janus Pannonius Múzeumba került Nattán Miklós gyűjteményről Szabóky Csaba által összeállított névjegyzékben (Szabóky 1982) nem szerepel, és Pazsiczky Sándornak az MTM gyűjteményébe besorolt példányai között sem volt példány; leg. & coll. ismeretlen. Mint az országban szinte mindenütt termő közönséges varádicson (Tanacetum vulgare) élő lepkefaj, valószínűleg előfordul hazánkban. Coleophora musculella Mühlig, 1864 szegfűrágó zsákosmoly Gozmány (1956) Budapestről közli, Szőcs (1977) Budapestről és Nagykovácsiból, a Nagyszénás hegyről említi, de bizonyító példány nincs az MTM-ben; leg. & coll. ismeretlen. Újabb adatai eddig nem kerültek elő [a Buschmann (2012) által a Tápióvidékről közölt adatok téves határozások (=niveistrigella) voltak]. Mint a nemesített és vadon élő szegfű-féléken (Dianthus ssp.) élő faj előfordulhat hazánkban, azonban ez megerősítést kíván.

15 11 Coleophora salicorniae Heinemann & Wocke, 1876 sziksófűmag-zsákosmoly Gozmány (1956) és Szőcs (1977) egyaránt Budapestről és Dinnyésről említi; téves határozás volt. A gyűjteményben e néven két példány volt behelyezve, melyeknek ivarszervi vizsgálata során mindkettő a binotapennella (Duponchel, 1843) faj egyedének bizonyult. Az említett szerzők közlését kivéve a salicorniae faj egyéb adata nem ismeretes, de mint sziksófűn (Salicornia prostrata) élő faj, hazánk nagyobb szikesein feltehetően előfordul A törölt fajok Az alább felsorolásra kerülő fajokat részben téves határozás, részben bizonyító példány hiánya, részben a nemzetközi szakirodalomban a Trianon után megváltozott államhatárokat figyelmen kívül hagyva hibásan, továbbra is magyarországiként nyilván tartott (Karsholt & Razowski 1996, Baldizzone & al. 2006) és ellenőrizetlenül átvett közlés miatt (Fazekas 2002, Szabóky & al. 2002, Pastorális 2007) törölni szükséges a magyar faunajegyzékből: Coleophora calycotomella Stainton, 1869 rekettye-zsákosmoly Téves határozás. Az eddig e néven számon tartott példányok mindegyike az uralensis Toll, 1961 faj nőstényeinek bizonyultak; törölve. Coleophora punctulatella Zeller, 1849 bárányparéj-zsákosmoly Gozmány (1968) faunalistáján jelent meg először ez a fajnév, mint champhorosmella Constant 1885, de minden publikációs előzmény nélkül. A fajt Magyarországról az óta sem közölte senki, ezért bizonyítottság hiányában egyelőre törölni kell. [Megjegyzés: az MTM gyűjteményébe champhorosmella -ként behelyezett egyetlen sérült (Szeged, Fehér-tó, 1952.VIII.13., leg. Gozmány L.) példány az ivarszervi vizsgálat során a tudományra jóval később leírt Coleophora ucrainae Baldizzone & Patzak, 1991 fajnak bizonyult (Gp , IgR., det. Yu. L. Budashkin), ezért a magyar faunalistára a Coleophora ucrainae név került fel a punctulatella helyett.] Coleophora cartilaginella Christoph, 1872 keleti zsákosmoly Gozmány (1956) még echinella Staudinger, 1879 néven ismertette; téves határozás volt, lásd Gozmány A Medicago-ról nevelt hazai példányok az astragalella Zeller, 1849 faj példányai (det. Baldizzone): a cartilaginella (=echinella) fajnév törölve. Coleophora hieronella Zeller, 1849 szürkés zsákosmoly Az eddig számon tartott kettő magyarországi hieronella példány az ivarszervi vizsgálatok során a Nuss & Stübner (2003) által valid faj rangjára emelt variicornis Toll, 1952 fajnak bizonyultak, ezért a hieronella fajnevet egyelőre törölni kell a magyar faunából. A vizsgálatok során további egy variicornis példány került elő Pazsiczky Sándor MTM-be került gyűjteményi anyagából, Kaposvárról (Buschmann & al. 2014). Azóta újabb példányok váltak ismertté hazánkból. Coleophora obtectella Zeller, 1849 mediterrán zsákosmoly Eredetileg Eupista interrupta néven írta le Gozmány (1955), de a leírásban szereplő példányok adatai (Zengg és Sucurac) nem magyarországiak (Horvátország!), miként azt a szerző közölte is tanulmányában. Tehát a nemzetközi szakirodalom tévesen tartotta nyilván. A bizonyító példányok az MTM palearktikus anyagában vannak. A jelenkori Magyarország területéről eddig még senki nem publikálta; törölve.

16 12 Coleophora chalcogrammella Zeller, 1839 ezüstsávos zsákosmoly Gozmány (1956) még zárójelben ismertette, és az óta se publikálta senki hazánkból. Fazekas Imre Giorgio Baldizzoneval folytatott levélváltása óta tudjuk, hogy a Trianon után megváltozott magyar államhatárok figyelmen kívül hagyása miatt a nemzetközi szakirodalomban tévesen nyilvántartott s onnan átvett faj; a jelenkori Magyarország területéről bizonyító példány továbbra sem létezik; törölve. Coleophora adelogrammella Zeller, 1849 aszúszegfű-zsákosmoly A fajt Gozmány (1956, 1968) nem említi. Publikált magyarországi adata és bizonyító példány máig nem került elő. Karsholt & Razowski (1996) európai listájáról került át a Szabóky & al (2002) névjegyzékbe, azóta szerepel minden későbbi hazai fajlistán. Fazekas Imre G. Baldizzoneval folytatott levélváltása óta tudjuk, ez a nyilvántartás hibás; az adelogrammella fajnevet töröljük a magyar faunalistáról. Megjegyezzük, hogy a faj magyar neve is eleve hibás: csíkos zsákosmoly Szabóky & al 2002; fűrágó zsákosmoly Pastorális Az adelogrammella nem fűféléken, hanem Petrorhagia prolifera-n és Petrorhagia saxifraga-n, azaz aszúszegfű-féléken él. A magyar név tehát helyesen aszúszegfű-zsákosmoly Az MTM gyűjteményéből hiányzott, újonnan bekerült fajok 2. tárló: Coleophora alnifoliae Barasch, tárló: Coleophora uralensis Toll, 1961; C. nigridorsella Amsel, 1935; C. eurasiatica Baldizzone, tárló: Coleophora sergiella Falkovitsh, 1979; C. squamella Constant, tárló: Coleophora paramayrella Nel, 1993; C. aleramica Baldizzone & Stübner, 2007; C. variicornis Toll, tárló: Coleophora mareki Tabell & Baldizzone, tárló: Coleophora paucinotella Toll, 1961 (faji önállósága még vitatott!); C. impalella Toll, tárló: Coleophora hartigi Toll, tárló: Coleophora narbonensis Baldizzone, tárló: Coleophora chrysanthemi O. Hofmann, 1869; C. succursella H.-Schäffer, tárló: Coleophora kyffhusana Petry, tárló: Coleophora ucrainae Baldizzone & Patzak, 1991 ukrajnai zsákosmoly (a punctulatella Zeller, 1849 bárányparéj zsákosmoly helyett!)

17 Helyesbítések a magyar nevekben A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményi anyagai képezték Gozmány László Hazai molylepkéink magyar nevei c. faunajegyzékének alapját (Gozmány 1968). Ezt a kettős, tudományos/magyar név közlési módot átvették és azóta hagyományosan követik a közelmúlt fajjegyzékei is (Szabóky & al. 2002; Pastorális 2007, 2010, 2011, 2012). Az ismeretek bővülése folytán időközben beállott változások miatt például más tápnövényen él a faj, mint amire a magyar neve utalt (v.ö. Gozmány 1968, Szabóky & al. 2002, Pastorális 2012) egyes fajok magyar neveit szükségszerűen meg kellett változtatni. Ezek egy része a zsákhordómoly fajok esetében már megtörtént, legutóbb például Buschmann & al. (2014) munkájában találkozhattunk ilyen módosításokkal (lásd alább a nevek utáni csillaggal jelölteknél). A rendezés idején a gyűjteményhez kapcsolódó névjegyzékek egyeztetései folyamán néhány sajnálatos elírásra is fény derült, amelyek korrekcióra szorulnak: Coleophora trifolii (Curtis, 1832) helyesen: somkóró-zsákosmoly (=lóherezsákosmoly), * Coleophora frischella (Linnaeus, 1758) helyesen: lóhere-zsákosmoly (=somkóró-zsákosmoly), * Coleophora alcyonipennella (Kollar, 1832) helyesen: aranyzöld zsákosmoly (=bogáncsrágó zsákosmoly), * Coleophora adjunctella Hodkingson, 1882 helyesen: szikiszittyó-zsákosmoly (=borókalakó zsákosmoly), Coleophora lixella Zeller, 1849 helyesen: fűaknázó zsákosmoly (=fűrágó zsákosmoly), Coleophora dignella Toll, 1961 helyesen: fehérszegélyes zsákosmoly (=bugaci zsákosmoly; =ezüstszegélyű zsákosmoly), Coleophora nomgona Falkovitsh, 1975 helyesen: ezüstsávos zsákosmoly (=északi zsákosmoly), * Coleophora paripennella Zeller, 1839 helyesen: egyszínű zsákosmoly (=vonalkás zsákosmoly) A Coleophoridae-gyűjtemény példányainak gyűjtői A gyűjteményben található példányok lelőhelycéduláin összesen 80 gyűjtői névvel találkoztunk. Közöttük számos olyan gyűjtő/kutató nevével, akiknek szakterülete nem a lepkészet volt, de gyűjtőútjaik vagy más irányú terepmunkáik alkalmával olykor molylepkéket is megfogtak, s beadták a múzeumba. Ezek sorából kiemelkedik Kaszab Zoltán egykori MTM-i főigazgató, aki mindig és mindenhol mindent nagy szenvedéllyel gyűjtött. Ezt bizonyítja a szóban forgó gyűjteményrészben nevével jelzett közel száz Coleophora példány is, és akad közöttük néhány gyűjtőhely, ahonnan csak tőle származó egyedek találhatók. Olyan személyek is vannak, akik az adott gyűjtési helyen és napon csupán társgyűjtőként voltak jelen. Ilyen példányok leginkább a nemzeti parkok kutatási időszakából maradtak ránk. A nyolcvan gyűjtői név között négynek Diószeghy László, Dudich Endre, Pazsiczky Jenő, Uhryk Gábor csak igen régi, határainkhoz közeli (Kárpát-medencei) helyekről származó

18 14 példányaik vannak. Ezek száma összesen 72. Sajátos kivételt képez Frivaldszky Imre, akinek a ránk maradt 58 Coleophora példányán csak egyszerű coll. E. Friv. jelzésű lelőhelycédulák vannak. Ezek és a ma külhoninak számító példányok az adott fajnál a hazai egyedektől elkülönítve voltak és vannak tárolva. Az alábbiakban ismertetjük a gyűjtőkkel kapcsolatos legfontosabb személyes információkat és a nevükkel fémjelzett példányok számát. Ács E. Ács Eszter (1960 ): az MTM lepkegyűjteményének volt munkatársa. Az 1980-as években többször részt vett Ronkay Lászlóval és Sin Katalinnal a Bükki Nemzeti Park kutatási időszakában folytatott Bükk hegységi gyűjtéseken. Neve az általa gyűjtött és behelyezett egyetlen Salföld Ábrahám-hegyi példányon kívül 51 egyed lelőhelycéduláján fordul elő társgyűjtőként. Bajári E. Bajári Erzsébet ( ): az MTM Hymenoptera gyűjteményének egykori munkatársa és vezetője. A hársbokor-hegyi gyűjtéssorozatok idején ( ) gyakran volt Gozmány Lászlóval és Szőcs Józseffel együtt gyűjteni, akkoriban azonban még nem volt szokásos a lelőhelycédulákon több név feltüntetése is. Neve 60 példány lelőhelycéduláján szerepel önállóan. Bajza Zs. Bajza Zsuzsánna (életrajzi adatai nem ismertek): neve 2 példány lelőhelycéduláján szerepel férjével, a dipterológus Papp Lászlóval, társgyűjtőként. Balás G. Balás Géza ( ): kertészmérnök, egyetemi tanár. Tőle 5 zsákhordómoly-példány maradt ránk az MTM gyűjteményében [Goniodoma auroguttella (Gellért-hegy) és Coleophora silenella (Nagytétény)]. Balogh I. Balogh Imre ( ): évtizedeken át főiskolai tanárként tevékenykedett Pécsett. A kiváló biológus és lepidopterológus MTM-be került védett lepkegyűjteményéből 68 zsákhordómoly-példányt őriz a gyűjtemény. Barkóczi Gy. Barkóczi György (életrajzi adatai nem ismertek): Sümegen folytatott gyűjtéseket az MTM részére. Lepkészeti ténykedése emlékét hét Coleophora példány képviseli a gyűjteményben. Bartkó E. Bartkó Elemér (életrajzi adatai nem ismertek): csak egyetlen, Budapesten általa fogott Coleophora vibicella példány van a gyűjteményben, de a lelőhelycédulán időpont nincs feltüntetve. Bíró L. Bíró Lajos: ( ): sokoldalú entomológus, délkelet-ázsiai és újguineai utazó, gyűjtő- és néprajzkutató. A magyarországi Coleophoridae anyagban csak egyetlen, Visegrádon 1912.V.13.-án általa gyűjtött Metriotes lutarea példány van eltéve. Bunday J. Bunday Jenő (1919?): az MTM bogárgyűjteményében dolgozott Kaszab Zoltán mellett. Ő is mindig mindent gyűjtött, de a Coleophora-k között csak egyetlen serratella példány van tőle behelyezve. Buschmann F. Buschmann Ferenc (1949 ): lepkészeti tevékenységét még pékként kezdte, most a jászberényi Jász Múzeum nyugalmazott munkatársaként ténykedik. A rendezés folyamán 769, főleg mátrai, jászsági és Tápió-vidéki példányt helyezett be a magángyűjteményéből, közöttük faunára új fajok bizonyító egyedeit is. Jelenleg Gozmány László után tőle van a legtöbb példány a gyűjteményben. Ezek között három Bánkuti Károllyal, három Pastorális Gáborral, és 73 Szabóky Csabával végzett közös gyűjtések eredményei közül való.

19 15 Bánkuti K. Bánkuti Károly (1959 ): botanikus, odonatológus, biológiatanár, a Mátra Múzeum volt munkatársa. Neve a hazai szitakötő-fauna kutatása révén vált a rovartanban ismertté. Mint társgyűjtő szerepel három példány lelőhelycéduláján Buschmann Ferenc neve mellett, de lepkészettel ő maga nem foglalkozott. Csiki E. Csiki Ernő ( ): koleopterológus, az MTM egykori főigazgatója. Széleskörű entomológiai munkásságából öt zsákhordómoly példányt őtzünk. Éhik Gy. Éhik Gyula ( ): zoológus, egyetemi tanár, az MTM volt főigazgató-helyettese, aki idősebb korában vált közismert lepidopterológussá. Nevét többek között a Metzneria ehikeella (Microlepidoptera: Gelechiidae) őrzi. Budapesten kívül főleg alföldi homoki helyeken folytatott gyűjtéseiből 36 példány van a Coleophora gyűjteményben, közöttük három paratípusként megjelölt található. Erdős J. Erdős József ( ): Kalocsán volt az Érseki Tanítóképző igazgatója, majd Tompán plébános. Szenvedélyes rovarászként főként az Alföld déli részeit kutatta. Rovargyűjteménye az MTM-be került, amelynek lepkeanyagából 10 dél-alföldi Coleophora példány is van a gyűjteményben. Fábián Gy. Fábián György (1954 ): máig igen aktív lepidopterológus, a világ szenderfajainak szenvedélyes gyűjtője és kiváló ismerője. Pestlőrinci ifjúsága idejéből csak egyetlen általa fogott Coleophora alcyonipennella példány található a zsákhordómolyok között. Fabricius E. Fabricius Endre ( ): az 1951-ben MTM-be került gyűjteményéből csupán egyetlen Coleophora ornatipennella példány van eltéve. fénycsapda: az ország legkülönbözőbb helyein üzemeltetett fénycsapdák anyagából összesen 33 helyről 222 Coleophora egyed van jelenleg behelyezve. Gabrielli Gy. Gabrielli György (életrajzi adatai nem ismertek): lelőhelycéduláit csak ritkán dátumozta. Ötvenöt, igen szépen preparált Coleophora példánya maradt ránk Újpest, Káposztásmegyer és Rákospalota gyűjtőhelyekről. Gál N.G. Gál Nándor Geláz ( ): bencés rendi lelkipásztor, természettudós professzor, aki ornitológusként volt leginkább ismert. Csak egyetlen, Pannonhalmán fogott Coleophora badiipennella példány van tőle a gyűjteményben. Gozmány L. (G.L.) Gozmány László ( ): 1951-től nyugdíjba vonulásáig a lepkegyűjtemény vezetőjeként közvetlen munkatársaival elsősorban Szőcs Józseffel gondozta és folyamatosan gyarapította az MTM molylepkegyűjteményét, de szinte halála napjáig (2006. XII. 15.) bejárt a gyűjteménybe (életútját lásd Szabóky 2007). Munkássága első éveiben erősen kötődött a zsákhordó molyokhoz, a Coleophoridae gyűjteményi anyagot ő gyarapította legnagyobb számban. A gyűjteményi példányok közel egynegyede tőle származik. Leggyakrabban a Budakeszi Hársbokor-hegyen és a Velencei-tóhoz közel lévő Nadap melletti Meleg-hegyen tevékenykedett ( tervgyűjtések ), de megfordult az ország számos pontján a Balaton északi csücskétől az Alföld legdélibb részein át a Zemplén (= Sátor) hegységi Istvánkútig. Ezt az évekig tartó intenzív gyűjtési periódusát 1364 nevével fémjelzett zsákhordómoly-példány bizonyítja. A Fauna Hungariae sorozat molylepkés füzeteinek írása idején gyűjtői munkássága jobbára szünetelt, de azt követően még aktívan szerepet vállalt az 1970-es években egymás után alakult Hortobágyi- és Kiskunsági Nemzeti Parkok élővilágának alkotó

20 16 elemeit vizsgáló kutatási programokban. Ezeken a Vojnits Andrással együtt és rendszerint Sin Katalinnal kiegészülve folytatott expedíció-szerű hortobágyi és a kiskunsági kiszállások alkalmával további 168 Coleophoridae példánnyal gyarapította a gyűjteményt. Munkássága során több tudományra új zsákhordómoly fajt írt le hazánkból, bár ezek egy része később szinonimba került. Szőcs József és Uhrik-Mészáros Tivadar mellett ő volt az egyetlen hazai lepidopterológus, aki elég rendszeresen foglalkozott a zsákhordó molylepkék hernyóinak kinevelésével, életciklusaik megfigyelésével. Munkássága emlékét összesen 1532 Coleophora példány őrzi a gyűjteményben. Győrffy J. Győrffy Jenő ( ): ismert és elismert koleopterológus volt, csak ritkán fogott lepkéket is. Tőle négy, 1909 októberében Keszthelyen gyűjtött Coleophora clypeiferella példányt van eltéve. Hágen A. Hágen Antal: életrajzi adatai nem ismertek. Csak annyit tudunk róla, hogy Kerecsenden élt és munkálkodott. Ténykedését öt Coleophora példány bizonyítja a vonatkozó gyűjteményrészben, mindegyik az 1954-es évből. Hámoriné Hámori Sándorné szül. Czeglédi Edit ( ): az MTM bogárgyűjteményében volt Kaszab Zoltán munkatársa. Mint kiváló preparátor, a terepi gyűjtőmunkákban is gyakran részt vállalt, és a rovarvilág iránti széleskörű érdeklődését bizonyítja az általa Újszentmargitán 1974-ben gyűjtött, de Kasy által csak 1979-ben leírt három Coleophora pseudolinosyris példány is. Ig.R. Ignác Richter (1957 ): Szlovák lepidopterológus, Coleophoridae specialista. Tőle csak két példány található a gyűjteményben, (egy-egy Coleophora squamella és C. corsicella példány), viszont a rendezés során a szükséges ivarszervi vizsgálatokat és determinálásokat ő végezte el. Összesen 298 egyeden (a többi 151 általa megvizsgált és determinált példány Buschmann Ferenc gyűjteményéből került be). Munkájának eredményeként több téves régebbi határozásra derült fény, illetőleg a magyar faunára új fajok kerültek elő, pl. Coleophora variicornis, C. mareki. Issekutz L. Issekutz László ( ): jogászi végzettségét 1948 után politikai okok miatt itthon nem gyakorolhatta. Igen szorgalmas és igen szépen preparáló, tevékeny lepidopterológus volt, aki az ország számos helyén eredményesen gyűjtött Soprontól Telkibányáig. Tőle 263 zsákhordómoly egyed van behelyezve a gyűjteménybe. Az 1956-os külföldre távozása után az es évekből további hat példánya van még az ausztriai Kohfidischből. Jablonkay J. Jablonkay József [eredeti nevén Stahulják József] ( ): építész-technikus, a gyöngyösi Mátra Múzeum lepkegyűjteményének létrehozója. Mátra Múzeumos időszakában már csak annak az intézménynek gyűjtött, illetőleg dolgozta fel az egyes helyekről hozzá küldött fénycsapdák anyagát. A Mátra Múzeum-beli tevékenységét megelőző időkből 20 példányát őrzi a gyűjtemény. J. Klimesch Josef Wilhelm Klimesch ( ): a világhírű osztrák lepidopterológustól három példány van a gyűjteményben; kettő Pécsről, egy Kecskemétről. Gyűjteményét Münchenben őrzik, számos magyarországi példánnyal. Kadocsa Gy. Kadocsa Gyula ( ): entomológus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársa majd vezetője volt. Nevével egyetlen Coleophora kroneella példány van behelyezve.

21 17 Kaszab Z. Kaszab Zoltán ( ): koleopterológus, az MTM volt főigazgatója. Bármerre járt, mindenütt mindent lelkesen gyűjtött. Ebbéli szenvedélyét 96 hazai Coleophora példány is őrzi, valamint további 14 elődjével, Székessy Vilmossal közös gyűjtőútjaik során kettőjük nevén behelyezett példány. Kertész A. Kertész Aba ( ): a Kárpát-medencei Apolló-lepke gyűjteményéről nevezetes lepkésztől csak négy Coleophora példányt őriz a gyűjtemény. Kiss Á. Kiss Árpád ( ): Kossuth-díjas magyar kémikus- és botanikus. Tőle egyetlen, általa 1909-ben Sárospatakon gyűjtött Metriotes lutarea példányt őriz a gyűjtemény. Kovács L. Kovács Lajos ( ): a hazai nagylepke-faunával kapcsolatos munkásságáról közismert kiváló lepidopterológus elsősorban Budapest környéki (főleg Hársbokor-hegyi) és kiskunsági, továbbá az egyéb helyeken folytatott gyűjtései alkalmával fogott zsákhordó molyokból 83 található a gyűjteményben, köztük egy Coleophora székessy holotípusként számon tartott C. motacillella példány. Lengyel Gy. Lengyel Gyula ( ): röntgenorvos volt, aki nagylepkéket (Macrolepidoptera) gyűjtött és csak ritkán fogott molyokat. Nyolc Coleophora példányát őrzi az MTM gyűjteménye. Lipthay B. Lipthay Béla ( ): a hazai lepkész-életben jelentős szerepet töltött be. Nógrád megye kiváló ismerője és kutatója volt, aki a II. világháború után a balassagyarmati Palóc Múzeum munkatársaként tevékenykedett. Szécsény környéki gyűjtéseiből 15 Coleophora példány van a gyűjteményben. Mahunka S. Mahunka Sándor ( ): zoológus, entomológus, akarológus (atkakutató). A Vásárhelyi Tamással közös hortobágyi nemzeti parki kutatásokból kettő példány van nevük alatt behelyezve a gyűjteménybe. Majthényi G. Majthényi Gábor: életrajzi adatai nem ismertek. Csupán egyetlen Coleophora trifolii példány található tőle Pusztapeszérről, az 1941-es évből. Mészár Á. (M.Á.) Mészár Ágnes (1957 ): az MTM-i lepkegyűjtemény volt munkatársa. Saját nevével jelzett Coleophora példány nincs a gyűjteményben, de neve 49 egyed lelőhelycéduláján szerepel Sin Katalinnal és Ronkay Lászlóval a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) különböző részein folytatott kutatási időszakból, valamint Sin Katalinnal a Hortobágyi Nemzeti Park területén végzett gyűjtések egyes példányain, társgyűjtőként. Mészáros Z. Mészáros Zoltán (1936 ): zoológus, lepidopterológus, egyetemi tanár. A Zemplén hegységi gyűjtéseiből hat Coleophora példány található. Móczár L. Móczár László ( ): Zoológia professzor, nemzetközi hírű hymenopterológus. Hosszú élete folyamán a rovarok etológiájával is behatóan foglalkozott, azonban tőle csak egyetlen Bátorligeten gyűjtött Coleophora conspicuella példány van eltéve a szóban forgó gyűjteményrészben. Nattán M. Nattán Miklós ( ): korának kiváló, elismert lepkegyűjtője volt Kaposváron. Gyűjteménye a pécsi Janus Pannonius Múzeumba került. Az általa gyűjtött Coleophorákból csak 17 példánya van elhelyezve az MTM-ben. Neugebauer T. Neugebauer Tibor ( ): Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár volt. Az MTM-be került lepkegyűjteményéből 21, Budapest Krisztinavárosban fogott egyedet őriz a Coleophora gyűjteményrész.

22 18 Papp L. Papp Jenő László (1946 ): dipterológus, az MTM diptera gyűjteményének ny. munkatársa. Nevével az as évek közötti hortobágyi kutatási időszakból (Újszentmargita) három, a Vásárhelyi Tamással is közös kiszállásokból kettő, valamint Bajza Zsuzsánnaval végzett gyűjtéseiből még kettő példány található a gyűjteményben (lásd: Bajza Zs.) Pastorális G. Pastorális Gábor (1951 ): a hazánkban is gyakran gyűjtő ismert révkomáromi (Szlovákia) lepidopterológustól négy Csákberény Bucka-hegyi és kettő Örkénynél fogott Coleophora példány található a vonatkozó gyűjteményrészben, de neve további három példány lelőhelycéduláján szerepel a Buschmann Ferenccel közös gyűjtésekből. Az MTM-nek eladott gyűjteményét elkülönítve őrzi a múzeum, ezért az abban található magyarországi zsákhordómoly egyedek adatai (148 példány) az érintett fajoknál elkülönítve kerülnek ismertetésre. Pável J. Pável János ( ): a XIX. század második felének ismert lepkésze volt, aki Frivaldszky Jánost követte az akkori MTM-i lepkegyűjteményben. Tőle 13 Coleophora példány maradt ránk. Pazsiczky S. Pazsiczky Sándor ( ): rajztanár, Nattán Miklós mellett a legismertebb és igen aktív kaposvári lepkész volt. Munkásságából 166 Kaposvár környéki példány található a gyűjteményben (a Trencsén Pazsiczky lelőhelycédulás tizenkettö egyed viszont a testvére, Pazsiczky Jenő által gyűjtött példány Bálint Zsolt, in press.). Peregovits L. Peregovits László (1957 ): az MTM lepkegyűjteményi munkatársától egyetlen Bükk-hegységi példány van behelyezve. Pfilf F. Pfilf Ferenc ( ): ismert budapesti nagylepke-gyűjtő volt. Csak kettő Coleophora példány van tőle eltéve. Pillich F. Pillich Ferenc ( ): gyógyszerész volt. Tolna megye lepkevilágának egykori kiváló ismerőjétől 57 Simontornya környékén fogott példányt őriz a gyűjtemény, de van tőle egy-egy Budapest Sváb-hegyi és Pomáz Kő-hegyi is. Reichard G. Reichard Gábor ( ): a Növényvédelmi Kutató Intézet Állattani Osztályának egykori osztályvezetőjétől 15 példány található a zsákhordómolyok között. Remete K. Remete Klára (a későbbi Gozmány Lászlóné): neve a HNP-kutatás Újszentmargita-térségi gyűjtéseinek hét példányán található Sin Katalinnal, és további hat példányén Sin Katalinnal és Vojnits Andrással együtt, társgyűjtőként. Reskovits M. Reskovits Miklós ( ): egri üveges mester, korának egyik legismertebb amatőr lepkésze, a Bükk hegység kiváló kutatója volt. Az MTM-be került gyűjteményéből a hegységben folytatott gyűjtéseinek 84 Coleophora példánya van megőrizve. Rézbányai L. Rézbányai László (1939 ): középiskolai biológiatanár, nemzetközi hírű lepidopterológus. A Luzernbe (Svájc) történő távozását megelőző évekből kettő, a Balaton környékén fogott Coleophora-példánya került az MTM-be. Ronkay L. (RL) Ronkay László (1955 ): a Gozmány Lászlót követő Vojnits András után ő került az MTM lepkegyűjteménye élére. Jelenleg is aktívan dolgozik; a bagolylepkék (Noctuidae) egyik világszakértője. Neve 11 Bükk hegységi Coleophora példány lelőhelycéduláján szerepel, 66 példányén társgyűjtőként Ács

23 19 Eszterrel és Sin Katalinnal a Bükki Nemzeti Park, 9-én pedig Mészár Ágnessel és Sin Katalinnal együtt a Kiskunsági Nemzeti Park kutatási időszakából. Schmidt A. Schmidt Antal ( ): a II világháborút megelőző évtizedekben a lepkegyűjtemény vezetőjeként a szakma közismert személyisége volt. Többfelé is gyűjtött az országban, de leginkább a kiskunsági gyűjtéseiből maradtak ránk általa fogott zsákhordó molyok. Neve 67 példányén szerepel. További 26 egyed a külföldi gyűjtéseiből maradt ránk [Borostyánkő (Ausztria), Deliblát Fehértelep (Szerbia), és Vasasszentgotthárd (Románia)]. Simon M. Simon Miklós (életrajzi adatai ismeretlenek): neve csak egyetlen, a Hortobágyi Nemzeti Parkban Vásárhelyi Tamással együtt végzett kutatógyűjtés alkalmával fogott egyeden szerepel. Sin K. (S.K.) Sin Katalin: (1951 ) sok éven át a lepkegyűjtemény kiváló preparátoraként munkálkodott, és gyűjtőként is elismert volt. Neve egyéni gyűjtéseiből 21 példányon szerepel. További 66 példányén a Bükki Nemzeti Park kutatási időszakában végzett gyűjtésekből Ács Eszterrel és Ronkay Lászlóval; 41 példányén a Hortobágy Nemzeti Park újszentmargitai részéről Mészár Ágnessel, valamint Remete Klárával és Vojnits Andrással; 139 példányén pedig a Kiskunsági Nemzeti Park különböző homoki és szikes élőhelyein folytatott kutatások idejéből, Gozmány László és Vojnits András, illetőleg Ronkay László és Mészár Ágnes nevével együtt. Szabóky Cs. Szabóky Csaba (1950 ): tanult szakmája esztergályos, de évtizedeken át az ERTI munkatársaként tevékenykedett. Ebbéli munkássága folyamán a hazai molylepke-fauna egyik legjobb kutatójává és ismerőjévé vált, amellett kiváló és fáradhatatlan amatőr lepidopterológus. Több mint 200 faunára új fajt talált eddig hazánkban. Gyűjtéseit jelenleg csak 19 példány reprezentálja az MTM Coleophora gyűjteményében az ország különböző pontjairól, de társgyűjtőként további 73 egyed lelőhelycéduláján szerepel Buschmann Ferenc neve mellett. Szalai L. Szalay László: ( ): kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök, egyetemi tanár, akit leginkább a méhészet-, a szőlészet- és a gyümölcstermesztés területén kifejtett munkásságáról ismerünk. Lepkészetileg elsősorban a sátoraknás-molyok (Phyllonorycter-fajok) érdekelték. A Coleophoridae gyűjteményrész csak négy általa gyűjtött példányt őriz. Szelényi G. Szelényi Gusztáv ( ): zoológus, entomológus, növényvédelmi cönológus, egyetemi tanár, aki szerteágazó és magas szintű iskolateremtő munkásságot folytatott. Egyetlen, Nagykovácsi lelőhelycédulás Coleophora riffelensis egyed található tőle a gyűjteményben. Szent-Ivány J. Szent-Ivány József ( ): entomológus, lepidopterológus, Shmidt Antal után az MTM lepkegyűjteményének vezetője volt. A II. világháború zűrzavarában ő mentette meg a gyűjteményt a háború pusztításától (Tihanyba szállítatta), nemzetközi hírnevet és elismerést azonban később, Ausztráliában és Új-Guineában szerzett. Irodalmi munkássága mellett 12 Coleophora példány is őrzi emlékét a gyűjteményben. Szőcs J. Szőcs József ( ): az MTM-i lepkegyűjtemény II. világháború utáni új generációjának oszlopos tagjaként Gozmány László mellett szinte halála

24 20 napjáig munkálkodott. Ez idő alatt a különböző aknázó molyok különösen a Nepticulidae (törpemolyok), az Elachistidae (fűaknázó-molyok) és a sátoraknásmolyok (Phyllonorycter-fajok) Európa-szintű specialistájává nőtte ki magát. Mozgáskorlátozottsága ellenére gyakran járt ki Budapest környékére gyűjteni, de megfordult az ország számos helyén Soprontól a Vértesen és a Kiskunsági Nemzeti Parkon át egészen a Bükk hegységig. Kedvelt gyűjtőhelyei a mocsaras-lápos és szikes élőhelyek voltak. Kitartó, hazai viszonylatban máig utolérhetetlen microlepidopterológusi munkásságát 534, főleg saját nevelésekből származó, igen szépen preparált Coleophora példány is bizonyítja. Takács A. Takács Attila: (1969 ): természetvédelmi mérnök, aki aktív lepkészeti tevékenységét abbahagyva nagylepke gyűjteményét eladta, a molylepkéi Buschmann Ferenchez kerültek. Ebből nyolc Gánt-Gránás környéki példány került át az MTM gyűjteményébe. Tallós P. Tallós Pál ( ): erdőmérnök, botanikus, cönológus. Lepkészként is kiválóan munkálkodott és szerzett elismerést a kortárs lepkészei körében. Gyűjteménye részben a Bakonyi Természettudományi Múzeumba (Zirc), részben az MTM-be került. Főleg dunántúli (elsősorban Szalafő és Fenyőfő) és alkalmi hortobágyi gyűjtéseiből 91 Coleophora példányt őriz a gyűjtemény. Uhrik-M.T. Uhrik-Mészáros Tivadar (? 1946; eredeti nevén: Uhryk Tivadar). Schmidt Antal, majd Szent-Ivány József mellett is dolgozott az MTM-ben. Kiváló preparátor lehetett, amit a tőle leginkább saját neveléseiből származó rendkívül szépen kikészített 388 Coleophora egyed is bizonyít. A rendezés során előkerült egy általa Nagyrőczén (Szlovákia) fogott példány is. Ujhelyi J. Ujhelyi József (életrajzi adatai ismeretlenek): Abafi Aigner Lajos (1898) nem említi A lepkészet története Magyarországon című könyvében annak ellenére, hogy a Magyar Rovartani Társaság egyik alapító tagja volt. Szabóky Csaba (2007) sem emlékezik meg róla a hasonló című terjedelmes munkájában jóllehet neve már 1906-ban feltűnik a Rovartani Lapok hasábjain, lepkészeti témakörben. Úgy tudjuk, Schmidt Antal mellett preparátorként dolgozott az MTM-ben. Gyűjtői tevékenységét kilenc Coleophora példány is őrzi a gyűjteményben [Törökbálint, Budapest (Hűvösvölgy és Budafok), Csepel, és Kecskemét Szikra]. Ulbrich E. Ulbrich Ede ( ): jogügyi tanácsos és festő, a XIX XX. század fordulójának ismert lepkésze volt. A nagylepkék mellett molyokat is szorgalmasan gyűjtött; Isaszegi és péczeli (akkor még így írták!) gyűjtéseiből 24 Coleophora példány maradt ránk. Varga Z. Varga Zoltán (1939 ): a biológiai tudományok doktora, professzor emeritusz, aki többek között a nagylepkék taxonómiai és filogenetikai kutatásának nemzetközileg elismert kiválósága. Tőle csak négy zempléni-hegységi zsákhordómoly van a gyűjteményben. Vásárhelyi T. Vásárhelyi Tamás (1949 ): az MTM heteroptera gyűjteményének ny. munkatársa, a szipókás rovarok világszerte ismert szaktekintélye. Szintén azok az 1980-as években a Hortobágyon is munkálkodott gyűjtő-kutatók közé tartozik, akiknek szakterülete nem a lepkészet. Nevét Mahunka Sándor, Papp László, illetőleg Simon Miklós társgyűjtőjeként találhatjuk a gyűjtemény egyes példányain.

25 21 Velez Zs. Velez Zsigmond ( ): középiskolai tanári képesítéssel évtizedekig a Pénzügyminisztériumban dolgozott, de mezőgazdasági magánvállalkozással és rovarkereskedéssel is foglalkozott. Nyugdíjasként került az MTM lepkegyűjteményébe, ahol erkölcsösnek/becsületesnek éppen nem nevezhető furcsa cselekedeteiről vált később ismertté. Szeged környéki gyűjtéseiből 5 Coleophora példány van a gyűjteményben. Visnya A. Visnya Aladár ( ): matematika-fizika szakos tanár, botanikus, zoológus, a kőszegi Jurisich Miklós Múzeum alapítója. Lepkészeti munkásságáról sajnos keveset tudunk. A Coleophora-k között csak egyetlen, Kőszegen gyűjtött példánya van eltéve. Vojnits A. (V.A.) Vojnits András (1941 ): Gozmány Lászlót követte az MTM lepkegyűjteménye élén, s évtizedeken át a Geometridae-k (Araszolólepke-félék) elismert specialistájaként tevékenykedett. Csak általa gyűjtött Coleophora példány nincs a gyűjteményben, de társgyűjtőként sokszor találkoztunk nevével a Kiskunsági (KNP)- és Hortobágyi Nemzeti Parkok (HNP) kutatási idejéből Gozmány László és Sin Katalin, ritkábban Mészár Ágnes neve mellett. Wágnerné Wágner?-né: életrajzi adatai és tevékenysége ismeretlen. A fóti Somlyó-hegyről öt Coleophora példány található tőle. Wettstein J. Wettstein János ( ): eredetileg természetrajz-tanár volt, aki építészmérnökként élte végig aktív éveit. Elsősorban nagylepkéket gyűjtött. Csak egyetlen Coleophora egyed van tőle a gyűjteményben. Zdenko T. Zdenko Tokár (1957 ): szlovák lepidopterológus, a Gelechiidae család kiváló európai szakembere, aki időnként rendszerint Pastorális Gábor és Ignác Richter társaságában Magyarországon is megfordul gyűjteni. A gyűjtemény rendezése folyamán a közelmúltban faunánkra újként megismert Coleophora uralensis egy példányát ajándékozta az MTM-nek. Az adott fajoknál behelyezve hagyott, de azoktól elkülönített külföldi (Kárpát-medencei) példányok gyűjtői Diószeghy L. Diószeghy László ( ): festőművész, lepkegyűjtő, rovartani szakíró. Gyűjteménye nagy részét a Székely Nemzeti Múzeumban őrzik, de számos általa gyűjtött példány található a világ több múzeumában, így az MTMben is. Fő gyűjtőhelyei a ma Romániához tartozó Borosjenő és a Retyezát volt. A Coleophoridae-gyűjtemény is e helyekről őriz tőle tíz példányt. Dudich E. Dudich Endre ( ): a Szlovákiához csatolt Nagysallón született sokoldalú természettudós kutató a Pázmány Péter Tudományegyetem Kossuth-díjas tanára, akadémikus. Kiváló zoológus volt, de csak kettő, 1934-ben Nagysallón gyűjtött Coleophora példány jelzi időnkénti hazalátogatását. E. Friv. Frivaldszky Imre ( ): magyar természettudós, korának kimagasló botanikus és zoológus személyisége, az MTM rovargyűjteményeinek megalapozója. Ötvennyolc, lelőhelycédula és mindenféle adat nélküli coll. E. Friv. (=emeritusz Frivaldszky Imre) cédulával ellátott Coleophora példányt őriz tőle a gyűjtemény. Megőrzésük a magyar fauna tudomány- és kutatástörténete szem-

26 22 pontból fontos és feltehetően az iránta megnyilvánuló tiszteletnek és nagyrabecsülésnek is köszönhető, de faunisztikai szempontból nem értékelhetők. Pazsiczky J. Pazsiczky Jenő ( ): pénzügyi szakember, Pazsiczky Sándor testvére volt, aki Trencsénbe történt kinevezése után ismét elkezdett lepkegyűjtéssel, Trencsén környéke lepkefaunájának kutatásával foglalkozni (Szabóky 2007). Tőle tizenhárom Coleophora példány található a gyűjteményben. Uhryk G. Uhryk Gábor: életrajzi adatai ismeretlenek. Annyit tudunk róla, hogy Uhryk Nándor ( ) testvére volt, és többek között a delibláti Flamunda (Szerbia) homokhátságain gyűjtött az angol Rotshchild bárónak (Nathalian Charles Rothschild ), aki olykor példányokat ajándékozott az MTM-nek. Így került négy Coleophora valesianella példány is Uhryk Gábor 1909-évi gyűjtéseiből haza az intézménybe, amely igen hasonlít a C. vibicella fajhoz, de Magyarországon még nem gyűjtötték. A valesianella csüdfű (Astragalus) féléken él. W. Graeser Walter Graeser: életrajzi adatai ismeretlenek. Hivatása szerint gyermekorvos, emellett ismert lepidopterológus volt, a Hanság jó ismerője és kutatója. A háború végén külföldre távozott. Az MTM-nek ajándékozott négy burgerlandi ex láva Coleophora hungariae példánya van a gyűjteményben A gyűjteményi példányok gyűjtőhelyei Mivel jelen munka nem a Magyarországról ismert Coleophoridae-k hazai elterjedését kívánja számba venni, ezért csak a gyűjteményben található példányok előfordulási adatainak egyféle vázát adjuk közre, kritikailag összevetve egyes kapcsolódó publikációkat a meglévő bizonyító példányok adataival. A gyűjtők nevei után zárójelbe tett számok az adott helyről tőlük származó példányok fajoktól független ös-- szesített számát jelentik. Dunántúl általában A gyűjteményi példányok lelőhelyeinek tanúsága szerint a Nyugat-Dunántúlon csak kevés gyűjtő és ritkán, az utóbbi évtizedekben pedig alig fordult meg, bár sokkal valószínűbb az, hogy a lepkészek túlnyomó többsége részint nem is gyűjt microlepidopterákat. Azok közül is csak kevesen Coleophora-fajokat, illetőleg a gyűjtéseik eredményeiből nem helyeztek (helyeznek) be példányokat a gyűjteménybe. A következő helyekről vannak példányok az MTM-ben. Sopron és környéke Sopron-Bánfalva, Balogh Imre(1), Issekutz László(13); Sopron, Ulbrich Ede(1). Gyűjtői név nélkül Sopron helymegjelöléssel található a gyűjteményben az egyetlen Coleophora vulpecula (1951.VI.22.) példány [a Gozmány (1956) által említett budapesti vulpecula bizonyító példánya nincs meg], és ugyancsak gyűjtői név nélkül 4, más Coleophora fajokhoz tartozó példány Csornáról. Győr Mosony Sopron megyéből a fentieken túl csak Hanság(liget) süttői út, Szőcs József(20); Pannonhalma, Gál Nándor Geláz(1); Sopron Tolvaj-árok, Buschmann Ferenc & Szabóky Csaba(6); Sopronkövesd, Tallós Pál(2), valamint a Fáberréten működött fénycsapdából három, a Sopronhorpácson üzemeltből hat példány van. Külön említjük meg az MTM gyűjteményében sajátos egységében őrzött Pastorális-gyűjteményben őrzött egyetlen, Horváth Gyula János által Győrszentivánon fogott Coleophora példányt.

27 23 Alpokalja és az Őrség Az Alpokaljáról csak Kőszegről van Visnya Aladár révén egy, valamint a szombathelyi Kámoni Arborétumban működött fénycsapda által fogott kettő példány, illetőleg az innentől már messze fekvő Celldömölkön Kertész Aba által gyűjtött kettő egyed. Az Őrségből (Vend-vidék) Pityerszerről Sin Katalin(1); Szakonyfaluról Balogh Imre(1), és Tallós Pál(22) példányai találhatók. Zala megye Az egész megyéből csak Pacsa, fénycsapda(3), és Szentpéterfölde, fénycsapda(8) által fogott példányok vannak behelyezve. Bakony hegység Fenyőfő, Bajza József & Papp J. László(1), Tallós Pál(49); Ugod, Tallós Pál(2); Németbánya, Sin Katalin(6); Farkasgyepű, Buschmann Ferenc(1), Szőcs József(2). Tágabban értelmezett tájföldrajzi megfontolások miatt itt említjük meg Fehérvárcsurgó, Gozmány László(4); Várpalota Burok-völgy Buschmann Ferenc & Szabóky Csaba(4); Sümeg, Barkóczi György(7); Uzsa, Issekutz László(21), Uzsa, Nyíres- Callunás, Gozmány László(25, közte 1 holo-, 1 allo- és 4 paratípus), valamint Szőcs József(1) példányait is. Balaton környéke A Balaton északi oldalán fogott gyűjteményi példányok: Badacsony (közelebbi helymegjelölés nélkül); Gozmány László(1), Szőcs József(2); Salföld Ábrahámhegy, Ács Eszter(1); Tihany, Szent-Ivány József(1), Sin Katalin(1); Fövenyes, Buschmann Ferenc & Szabóky Csaba(1); Keszthely, Győrffy Jenő(4), fénycsapda(17) példány. A tó déli oldaláról: Balatonszabadi, Rézbányai László(1), Sin Katalin(1); Balatonfüred Tamás-hegy, Gozmány László(2); Zamárdi, Rézbányai László(1); Zamárdi-erdő, Kaszab Zoltán(15); Zamárdi parti rétek, Gozmány László(14); Zamárdi töreki láp, Kaszab Zoltán(1), Szőcs József(8); Boglárlelle berek-széle, Gozmány László & Vojnits András(7); Balatonmária, Nattán Miklós(1); Fonyód, Nattán Miklós(1), Pazsiczky Sándor(9) példánya van a gyűjteményben. Sajátos lelőhely-cédulázást mutatnak a különböző időpontokban Kaszab Zoltán és Székessy Vilmos által végzett diás-szigeti gyűjtések példányai. Háromféle helymegjelöléssel találhatók a gyűjteményben: Kisbalaton Diás-sziget, Kaszab Zoltán(16); Zalavár Diás-sziget, Kaszab Zoltán & Székessy Vilmos(7); és Vörs Diássziget, Kaszab Zoltán(2). Ezek az eltérő gyűjtőhelyi nevek azonban feltehetően más-más gyűjtőhelyeket is jelentenek. Vörs Diás-sziget lelőhelycédulával további négy példány van Schmidt Antaltól, illetőleg ugyancsak tőle még kettő, egyszerű Vörs helymegnevezéssel, amelyről csak a dátum alapján feltételezhető a diás-szigeti gyűjtési hely. Kovács Lajos szintén vörsi (diás-szigeti?) gyűjtéseiből két példány van a gyűjteményben. Vörs, állami-erdő lelőhelycédulával Kaszab Zoltántól egy példány, míg Kisbalaton Zalavári-erdő lelőhelycédulával Kaszab Zoltán & Székessy Vilmos három példánya mellett Lebujpusztáról Kaszab Zoltán öt egyeddel gyarapította a hazai Coleophora fajok számát. A Balatontól délre fekvő Kaposvár fontos lepkész centrum volt a II. világháborút megelőző és azt követő években. Két kiváló lepidopterológus is tevékenykedett egymás mellett; Nattán Miklós és Pazsiczky Sándor. Nattán Miklóstól, akinek a

28 24 gyűjteménye a pécsi Janus Pannonius Múzeumba került, csak tizenöt egyed található, Pazsiczky Sándor gyűjteménye ellenben az MTM-be került. 156 példánya van eltéve a Coleophora fajok között. Egy kaposvári gyűjtésű példányt Issekutz Lászlótól is őriz a gyűjtemény. Ezen a vonalon még délebbre legközelebb már csak a Drávasíkról: Darány, temető, Szabóky Csaba(2), és Drávafok, Szalay László(1) példányait találjuk a vonatkozó anyagban. Ha a Komárom Várpalota Balatonaliga Balatonszabadi Dombóvár Pécs Máriagyűd képzeletbeli egyenes vonal mentén ketté választjuk a Dunántúlt, az ettől keletre fekvő tájakról a következő helyekről vannak Coleophora példányok: Tata Tóvidék, Uhrik-Mészáros Tivadar(1); Szár, Issekutz László(32), Gozmány László(14), Szőcs József(17). Vértes hegység A Vértes hegységet gyakran keresték és keresik fel ma is egyes gyűjtők. A következő helyekről vannak Coleophora példányok a gyűjteményben: Csákvár, Gozmány László(26), Szőcs József(8); Gánt Kőhányás, Gozmány László(2); Gánt-Gránás, Takács Attila(7), Buschmann F. & Szabóky Csaba(4); Csákberény Bucka-hegy, Pastorális Gábor(4), Zdenko Tokár(1), Buschmann Ferenc & Szabóky Csaba(2). Itt említjük meg, hogy az MTM-ben Pastorális Gábor révkomáromi lepidopterológus komplett egységében külön tárolt gyűjteményében további példányok találhatók a Vértesből. Az általa gyűjtöttek: Csákberény Bucka-hegy(96), Zöldvölgy(3), valamint Iván Richtertől is van egy példány, Sörédről. Velencei-hegység és a Velencei-tó környéke Lovasberény Antónia-hegy, Gozmány László(4); Lovasberényi erdő, Gozmány László(10); Nadap belterület, Gozmány László(2); Nadap Templom-hegy, Gozmány László(31); Nadap Meleg-hegy, Gozmány László(17), Kaszab Zoltán(4); A Meleg-hegy Sukoró felőli oldalán folytatott gyűjtéseket külön jelölték a lelőhelycédulákon: Sukoró Meleg-hegy, Issekutz László(9), Kaszab Zoltán(25); Sukoró Kékkút, Gozmány László(2). További példányok vannak Pákozdról, Gozmány László(2); Kisvelencéről, Jablonkay József(3), valamint a Velencén működtetett fénycsapda anyagából egy példány. A Velencei-tó szűkebb környezetben folytatott gyűjtések eredményeiből a következő helyekről vanak még példányok: Gárdony tópart, Gozmány László(5); Agárd tópart, Kaszab Zoltán(2); Dinnyés nádas, Gozmány László(47); Dinnyés partszegély, Szőcs József(80). Igen érdekes, hogy a velencei táj kiváló kutatójától, Petrich Károlytól egyetlen Coleophora példány sincs az MTMbe. Az 1994-es évben gyűjteménye adományként a Komlói Természettudományi Gyűjteménybe került, melyet Fazekas Imre részben revideált. Bár nem tartozik szorosan jelen munkához, de fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy Petrich Károly több évtizedes szorgalmas munkálkodása nyomán 95 Coleophora fajt mutatott ki a velencei tájról (Petrich 2001). Tolnai-dombság és a Mezőföld A két táj határán fekvő Simontornyán Pillich Ferenc gyűjtött évtizedeken át; ötvenhét Coleophora példány található tőle a gyűjteményben. Paksról egy Schmidt Antal által fogott egyed van, a Fácánkerten működött fénycsapdából 28, Egyházaskozárról pedig Tallós Pál kettő példánya maradt ránk.

29 25 Mecsek hegység A Mecsekből aránylag kevés Coleophora példány található a gyűjteményben. Ezek többsége a hegység kiváló kutatójától és jó ismerőjétől, a pécsi tanárképző főiskolán évtizedekig tanító Balogh Imrétől származnak. A következő helyekről vannak tőle példányok: Pécs(3); Pécs, főiskola (19); Pécs Égerpatak-völgy (1); Pécs Árpádtető(1); Komló Zobákpuszta(7); Pécsbánya(2), valamint az általa Pécs Vasason működtetett fénycsapdból hat példány. Más gyűjtőktől származó mecseki példányok: Pécs, Issekutz László(8), Josef Klimesch(2); Mecsekalja, Szalay László(3); Pécsvárad, Reichart Gábor(1); Aranyosgadány (1), Bajza József & Papp László(1). Itt meg kell jegyeznünk, hogy Balogh (1978) a Mecsek hegységről szóló munkájában 24 Coleophora fajt említ. Az ott felsoroltak közül az MTM-be került gyűjteményéből hiányzik a Coleophora astragalella, auricella, binotapennella, colutella, fuscociliella, perserenella, vibicigerella és lugduniella fajok bizonyító példánya(i). Balogh Imre gyűjtéseiből számtalan példányt őriz a Pécsi Tudományegyetemen lévő rovargyűjtemény, melynek egy része még preparátalan (Fazekas Imre, pers.comm.). Munkájában Balogh Imre a C. trifolii fajt még frischella-ként közli, az alcyonipennella és cuprariella fajokat pedig önállókként, de az e néven behelyezett példányok mindegyike az ivarszervi vizsgálatok során a Coleophora trifolii faj apróbb termetű képviselőinek bizonyultak. A revízió során kiderült, hogy részben téves határozások folytán a fentiek helyett más fajok voltak a gyűjteményében. Ezek a következők: C. prunifoliae, C. flaviella, C. cracella, C. vibicella, C. vicinella, C. pennella és C. squalorella fajok, az Issekutz László gyűjteményéből szintén az MTM-be került két hieronella példányról (Pécs) pedig Balogh valószínűleg nem is tudott. Erről a két példányról viszont az ivarszervi vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a Nuss & Stübner (2003) által ismét valid faj rangjára emelt Coleophora variicornis fajhoz tartoznak (lásd Buschmann & al. 2014). Jelenleg csupán ez a kettő Pécsen (1953.VII.1 2.) Issekutz László, valamint az indet anyagban később megtalált, Kaposváron 1949.VII.15-én Pazsiczky Sándor által gyűjtött példány van a gyűjteményben, bár az óta a variicornis egyebütt is előkerült Magyarország területéről, amelyről külön tanulmány készül. A hazai lepidopterológusok Coleophorák iránti mérsékelt érdeklődését bizonyítja az is, hogy a Mecsektől délre már csak a Szederkényben működött fénycsapdából származó öt, és a Villányi-hegységben Máriagyűdön Balogh Imre által fogott egy példány található. Hazánk déli térségének Coleophora faunáját (Dél-Dunántúl) Fazekas Imre kutatja, számos érdekes és értékes adattal gyarapítva ismereteinket. Visegrádi (Dunazug)- és Pilis hegység A főváros viszonylagos közelsége ezen a tájrészen már jobban tetten érhető. A következő helyekről és gyűjtőktől vannak példányok: Esztergom Strázsa-hegy, Buschmann Ferenc & Szabóky Csaba(40); Dömös, Schmidt Antal(9); Visegrád, Bíró Lajos(1); Tahi, Szőcs József(4); Leányfalu, Szőcs József(3); Pomáz, Pillich Ferenc(1); Pomáz Csikóvár, Szőcs József(1); Pomáz Kőhegy, Fabricius Endre(1), Issekutz László(4); Dunazug-hegység Két-bükkfa-nyereg, Szőcs József(1). Csobánka, Szőcs József(1), Kovács Lajos(8); Pilisvörösvár, Kovács Lajos(1); Nagykovácsi, Szőcs József(2); Nagykovácsi Kis-szénás, Szőcs József(5); Nagykovácsi Nagyszénás, Szelényi Gusztáv(1). Nagykovácsi Remete-hegy, Gozmány László(2). (1) A szerkesztő megjegyzése: Aranyosgadány nem mecseki település, hanem a Baranyai dombságon található.

30 26 Budapest és környéke A budai oldal Budapest a magyar lepkészet történetében mindig is központi szerepet töltött be. A legtöbb gyűjtő budapesti volt, akiknek a főváros környéki hegyek és dombok erdői, gazdag növényvilágú sziklás rétjei, síksági és mocsaras vagy éppen homokos tájai mindig is kiváló lepkegyűjtő helyeket nyújtottak. Ezek között számos tradicionálisan kedvelt gyűjtőhely volt, bár ez a zsákhordó molyfajok esetében kevésbé érzékelhető. A Coleophoridae gyűjtemény anyagából annyi azért megállapítható, hogy három jelentős microlepidopterológus személyiségnek; Gozmány Lászlónak, Szőcs Józsefnek és Uhrik-Mészáros Tivadarnak egyaránt megvoltak s speciális gyűjtőhelyeik. Gozmány László esetében a gyűjteményi példányok tanúsága szerint ez a tervgyűjtések időszakában a Hársbokor-hegy volt, Szőcs József számára Budaörs térsége volt a kedvelt gyűjtőhely, Uhrik-Mészáros Tivadarnak a Farkas-völgy nyújtotta a legtöbb eredményt. Számos Coleophora faj hosszú ideig csak ezekről a gyűjtőhelyekről volt ismeretes Magyarország területén, egyeseket pedig a gyökeresen megváltozott élőhelyek miatt az óta sem gyűjtöttek (pl. C. niveiciliella) sehol hazánkban. Budapestet a Duna kettévágja. A folyásirány szerinti jobb oldalának legnagyobb része és a fővároshoz tartozó (kapcsolódó) települések zöme a Budai hegység részét képezik. Az alábbi helyeken és gyűjtők által az MTM gyűjteményébe került Coleophora példányok zöme egyszerűen csak Budapest helynévvel vannak ellátva, ezért ezt a továbbiakban elhagyjuk, helyette nagykötőjelet alkalmazunk s a táji helyzetüktől függetlenül ABC-sorrendben közöljük. Budapest, közelebbi helymegjelölés nélkül: Balogh Imre(4), Bartkó Elemér(1), Issekutz László(1), Jablonkay József(1), Kertész Aba(1), Pável János(12), Reichart Gábor(4), Ronkay László(1), Uhrik-Mészáros Tivadar(13), Ujhelyi József(1), Ulbrich Ede(1) példánya van eltéve a gyűjteményben, valamint további kettő példány Budapest fénycsapda jelöléssel, amelyek működési helye szintén nincs feltüntetve a lelőhelycédulán. Budapest: Budai-hegyek, Reichart Gábor(3); Csillebérc, Szőcs József(6); Farkasvölgy, Kadocsa Gyula(1), Uhrik-Mészáros Tivadar(114), Ujhelyi József(1); Farkasrét, Szőcs József(1); Gellért-hegy, Balás Géza(3); Hármashatár-hegy, Pazsiczky Sándor(1), Szőcs József(6); Hűvösvölgy, Jablonkay Józse(2), Neugebauer Tibor(9), Szőcs József(1), Ujhelyi József(1); János-hegy, Gozmány László(30); Kakukk-hegy, Gozmány László(2); Kamara-erdő, Schmidt Antal(2), Szőcs József(4), Uhrik-Mészáros Tivadar(3); Krisztinaváros, Neugebauer Tibor(10); Márton-hegy, Szőcs József(16); Normafa, Szőcs József(2); Pasarét, Éhik Gyula(1); Petneházi-rét, Szőcs József(4); Római-fürdő, Pfilp Ferenc(2), Szőcs József(1), Uhrik-Mészáros Tivadar(3), Ulbrich Ede(2); Rózsa-domb, Csiki Ernő(5), Reichart Gábor(3), Uhrik-Mészáros Tivadar(1); Ságvári-liget, Szőcs József(3); Sas-hegy, Kovács Lajos(10), Neugebauer Tibor(2), Uhrik-Mészáros Tivadar(5); Sváb-hegy, Issekutz László(1), Pillich Ferenc(1), Uhrik-Mészáros Tivadar(22); Széchenyi-hegy, Szőcs József(2), Uhrik-Mészáros Tivadar(16); Testvér-hegy, Kovács Lajos(1); Városmajor, Gozmány László(3); Zugliget, Gozmány László(6), Lengyel Gyula(1).

31 27 A felsorolt budapesti gyűjtőhelyekkel kapcsolatban önálló publikáció ismereteink szerint eddig csak a Márton-hegyről jelent meg Szőcs József tollából (Szőcs 1955). Az abban még Eupista génusznév alatt felsorolt tizenegy Coleophora fajból három faj (gallipennella, flavaginella, otitae) téves határozás volt, helyettük a prunifoliae, ornatipennella, és saxicolella fajok vannak. Egyes gyűjtők a gyűjtőhelyeket hol Budapest, hol Budaörs, hol Budakeszi néven jelölték. Így például Budapest Csiki-hegyek Budaörs Csiki-hegyek; Budapest Rupp-hegy Budaörs Rupp-hegy; Budapest Hársbokor-hegy Budakeszi Hársbokor-hegy. Ezeket itt összevontan adjuk meg Budaörs Csiki-hegyek, Budaörs Rupp-hegy, és Budakeszi Hársbokor-hegy névvel, de a tételes fajnévjegyzékben a lelőhelycédulákon lévő eredeti nevek szerepelnek még akkor is, ha egy fajon belül vannak ezek a cédulázási különbözőségek. Budakeszi, közelebbi helymegjelölés nélkül: Issekutz László(3), Pável János(1). Budakeszi-erdő; Szőcs József(1), Budakeszi Hársbokor-hegy; Bajári Erzsébet(60), Gozmány László(565, közte 4 paratipus), Jablonkay József(1), Kovács Lajos(22, közte egy holotipus), Lengyel Gyula(1), Szőcs József(81) példány. Budaörs esetében a továbbiakban az előzőekhez hasonlóan szintén elhagyjuk a helységnév rendszeres feltüntetését, és nagykötőjellel helyettesítjük: Budaörs, közelebbi helymegjelölés nélkül; Szőcs József(69), Uhrik-Mészáros Tivadar(1). Budaörs Csiki-hegyek, Gozmány László(13), Issekutz László(17), Kovács Lajos(1), Lengyel Gyula(2), Szőcs József(6), Uhrik-Mészáros Tivadar(6), Wetstein János(1); Dögtemető, Kovács Lajos(3), Szőcs József(5); Kő-hegy, Szőcs József(14); Nap-hegy, Szőcs József(6); Odvas-hegy, Kovács Lajos(2), Szőcs József(5); Rupp-hegy, Jablonkay József(1), Szőcs József(17); Törökugrató, Szőcs József(4); Út-hegy, Szőcs József(19); vizes-rét, Szőcs József(36). Budafokról közelebbi helymegjelölés nélkül Uhrik-Mészáros Tivadar(77), Ujhelyi József(3); Budatétényről Uhrik-Mészáros Tivadar(1); Nagytétényről Balás Géza(2), Szőcs József(3), valamint Budapest Tétényi fennsík cédulával Szőcs József(7) példányai vannak meg. Törökbálint nem tartozik szorosan a Budai hegyekhez, de táji helyzeténél fogva itt említjük meg Szőcs József három és Ujhelyi József egy gyűjteményi példányát is. Fénycsapdákból származó gyűjteményi példányok: Budapest Rókus-hegy(7), Budatétény(8), Budakeszi ERTI-telep(7). Budapest pesti oldal A Duna folyásirány szerinti bal oldala a kapcsolódó településekkel együtt a Pestisíkság része. Itt ugyancsak mellőzzük a Budapest előtag rendszeres ismétlését; Budapest: Kispest, Bunday(1); Káposztásmegyer, Gabrielli György(10), Gozmány László(2); Népliget, Uhrik-Mészáros Tivadar(5); Paskál-malom, Uhrik- Mészáros Tivadar(3); Pestlőrinc, Fábián György(1); Rákos, Uhrik-Mészáros Tivadar(3); Rákospalota, Gabrielli György(20); Újpest, Gabrielli György(25), Gozmány László(4); Városliget, Jablonkay József(1). Csepel-sziget Csepel-sziget de olykor csak egyszerűen Csepel: Schmidt Antal(2), Uhrik- Mészáros Tivadar(54, közte egy paratipus) és Ujhelyi József(2) példánya van a gyűj-

32 28 teményben. Ezeken kívül még Szigetszentmiklós, Balogh Imre(2), Szent-Ivány József(2), Szőcs József(17); Szigetszentmiklós Szilágyi-telep, Szent-Ivány József(6), valamint Soroksár, Uhrik-Mészáros Tivadar(1) példányai találhatók. Északi-középhegység Börzsöny és Cserhát A Börzsöny Magyarország azon tájai közé tartozik, ahonnan igen kevés Coleophora faj néhány egyede található csupán a gyűjteményben. A hegységben eddig megfordult gyűjtőktől csak Bőszobi Balogh Imre(1); Kisirtáspuszta Ronkay László(2); Szokolya Királyrétről Issekutz László(3), Sin Katalin(2), és Szőcs József(1) révén kerültek be példányok. A Cserhát hegységből csak a Szécsényben élt és környezetében igen sokat gyűjtő Lipthay Bélától(15,) Issekutz Lászlótól(1), a Mohorán működött fénycsapdából pedig négy példány maradt ránk. Gödöllői-dombság Táji helyzeténél fogva nem tartozik szorosan a gödöllői dombvidékhez, de itt veszszük sorra a nevezetes lepkeparadicsomot, a fóti Somlyó-hegyet, ahová a gyűjtők előszeretettel jártak, főként a Plebejus zephyrus akkoriban egyetlen ismert magyarországi előfordulása okán. A Somlyó-hegyről a következő gyűjtőktől vannak Coleophora fajok és példányok: Gozmány László(35), Issekutz László(38), Kovács Lajos(2), Szőcs József(8), Wágnerné(5). Fót Csomád lelőhelycédulával Lengyel Gyula(4); Csomádról Jablonkay József(2), Uhrik-Mészáros Tivadar(1). Albertirsa sem igazán része a gödöllői dombvidéknek, de ugyancsak itt említjük meg az ott működött fénycsapdából származó, valamint a Lipina-völgyben Buschmann Ferenc által gyűjtött és behelyezett egy-egy példányt. A Gödöllői-dombságból még Isaszegről Issekutz László(25), Jablonkay József(4), Schmidt Antal(1), Uhrik-Mészáros Tivadar(8) és Péczelről Ulbrich Ede húsz példánya van a gyűjteményben. Mátra hegység: A Mátráról lényegében ugyanaz mondható el a gyűjtemény-átrendezést megelőző időszakról, mint a Börzsöny és a Cserhát hegységgel összefüggésben. Csak Pásztóról Gozmány László(4); a Muzsla-hegyről Gozmány László(10); Bagolyirtásról Gozmány László(18); Galyatetőről Issekutz László(6), Uhrik-Mészáros Tivadar(1); Mátraszentlászlóról Kaszab Zoltán(5); Mátraszentimréről Issekutz László(2) gyűjtéseiből vannak a zárójelbe tett számok szerinti egyedek. Gyöngyösön 1959 és 1961 között működött fénycsapda, de pontos helye nem ismeretes. Ennek anyagából tizenhét, a szintén ekkoriban Mátraházán üzemelt fénycsapdából pedig kettő Coleophora példány van eltéve. Mátraszentistvánon Szabóky Csaba éveken át igen szorgalmasan gyűjtött. Közleményében (Szabóky 1986) hét Coleophora fajt említ, de nem minden fajból tett példányt az MTM gyűjteményébe. Összesen hat példány származik tőle erről a helyről, a többi a magán- illetőleg néhány a Mátra Múzeum gyűjteményében található. Jablonkay József két évtizeden át igen aktívan munkálkodott a Mátra Múzeumban, és számos helyen működtetett fénycsapdát a hegység területén. Az ezekből kiválogatott Coleophora fajok egyedei a Mátra Múzeumban vannak (Jablonkay 1972, Buschmann 2003), az MTM gyűjteményébe egyetlen példány sem került át. A legtöbb Mátra hegységi Coleophora példány a rendezés folyamán Buschmann Ferenctől került be. Csak a gyöngyösi Sár-hegyről 175-öt, melyek közül egy Bánkuti

33 29 Károllyal, három Pastorális Gáborral, hét pedig Szabóky Csabával közös gyűjtésekből származik. A többi 164 Buschmann egyéni gyűjtéseinek eredményeiből való. Egy példányt szintén a Sár-hegyről, mint fajképviselőt ajándékozott Ignác Richter is az MTM. részére: Coleophora squamella 2011.V.27., Gp , Ig.R.. Az egyéb mátrai helyekről a Buschmann Ferenc által behelyezett példányok lelőhelyei: Mátrafüred Menyecske-hegy(4); Mátrafüred Ördögforrás(2); Mátraháza Tetves-rét(3); Mátraháza Református-üdülő(12); Kékestető(12). A Galyatető környékén folytatott gyűjtései anyagából: Nyírjes-bérc Szénégetők(4), Nyírjes-bérc(16), Névtelen-bérc(8), Rudolftanyai útelágazás(12) Mátraalmás település előtti rét(3). Ezeken kívül: Mátrafüred Pálosvörösmart Buschmann Ferenc & Bánkuti Károly(2); Mátraszentistván, Buschmann Ferenc & Szabóky Csaba(5). Itt említjük meg, hogy bár az első bizonyító példány nem az MTM gyűjteményében kapott helyet (coll. Szabóky), a Mátra-hegység területéről faunára új Coleophora faj is előkerült az utóbbi évek gyűjtései során. Ez a Coleophora sergiella (Szabóky 2004), amely a mátrai zsákosmoly magyar nevet kapta. Viszont későbbi gyűjtésből Buschmann Ferenctől egy példány fajképviselőként mégis behelyezésre került. Bükk hegység A II. világháború előtti évtizedekből és gyűjtőktől bár bizonyára sokan megfordultak és gyűjtöttek a hegységben, egyetlen Coleophora példány sem található. Ennek egyik oka a fővárostól való távolság és közlekedési nehézségeken kívül nyilvánvalóan az lehet, hogy a lepkészek többsége mindig is inkább csak a nagylepkékkel foglalkozott. Akiktől a Bükki Nemzeti Park 1977-es megalakulása előtti időkből Coleophora példányok vannak, a következők: Balogh Imre [Bálvány(2), Bánkút(1), Buzgókő(2), Felsőtárkány(1), Szalajka-völgy(3)]; Gozmány László [Bolhás-láprét(2), Hosszú-bérc(1), Kurtabérc(2), Nyavalyás(19), Nagyvisnyó Elza-lak(16)]; Issekutz László [Bálvány(12), Garadna-völgy(20), Mónosbél-Bélkő(9)]; Jablonkay József [Bánkút(1)]; Szőcs József [Kurta-bérc(1)]. Fénycsapda többfelé is működött a hegységben. Ezek anyagából azonban csak a következő helyekről vannak eltéve példányok: Felsőtárkány(2); Hármas-kút(5); Répáshuta Pénz-patak(1), Miskolc(5). A Bükk hegységben munkálkodott gyűjtők közül Reskovits Miklós egri lepkész volt a legismertebb. Az MTM-be került gyűjteményéből a következő helyekről vannak példányai: Almár-völgy(6); Baktai-tó(1); Bálvány(2); Barát-rét(6); Eger(21); Eger Lövölde(2); Eger Tihamér(2); Eger Törökkert(9); Forrókút(9); Gyetravölgy(2); Noszvaji-hegy(1); Hereg-rét(1); Síkfőkút(1); Szarvaskő(4); Szépasszonyvölgy(15); Szin Ménes-völgy(1); Várhegy(1). Nem sokkal halála előtt jelent meg Reskovitsnak a gyűjtéseit összefoglaló dolgozata (Reskovits 1963). Ebben a szerző tizenegy Coleophora fajt említ. Az MTM anyagában viszont 19 fajnak van tőle bizonyító példánya; a flavipennella Gyetravölgy(2); cecidophorella Baktai-tó(1), Noszvaji-hegy(1); conyzae Forró-kút(1); deauratella Barát-rét(2), Forró-kút(1); gallipennella Bálvány(2), Eger-Törökkert(1); sternipennella Amár-völgy(1); lixella Eger(1); versurella Eger-Tihamér(1), Eger Szépasszony-völgy(2) fajok feltehetően kifelejtődtek a fajlistájáról. A Bükk hegység lepkefaunájával kapcsolatos irodalmi forrásmunkák között igen jelentős Balogh Imre kritikai faunaműve (Balogh 1967), amelyben kortársai ered-

34 30 ményeit is figyelembe véve már 25 fajról tesz említést. Az abban felsorolt fajok példányai a serratella, vulnerariae és absinthii fajok kivételével jelenleg is megtalálhatóak voltak, utóbbiak esetében azonban meg kell jegyeznünk, hogy egyáltalán nincsenek bükki példányaik a gyűjteményben (a Coleophora absinthii fajnak csupán egyetlen, Uhrik-Mészáros Tivadar által Csepelen, 1898.VII.20-án gyűjtött példánya van). Igen érdekes, hogy a flavipennella, cecidophorella, conyzae, deauratella, versurella, sternipennella fajokat Balogh szintén nem említi, jóllehet ekkor már Reskovits gyűjteménye bent volt a TTM-ben és az adatok rendelkezésére álltak. Meg kell még említenünk, hogy munkájában Balogh (1967) a trifolii faj összes adatát frischella néven közölte. A Bükki Nemzeti Park (BNP) megalakítása (1977) utáni évekből a rendezések során Buschmann Ferenc által behelyezett három bükkszentkereszti és tíz Nagyvisnyó bán-völgyi példánya kivételével már csak a különböző időpontokban szervezett kutatási programok gyűjtési anyagából találhatók zsákhordómoly fajok a gyűjteményben. Ezek Ács Eszter, Sin Katalin és Ronkay László közös kiszállásaik nyomán kerültek be: Hármaskút(1); Nagymező(8); Nagyökrös(6); Odorvár(10); Oszlai- Kutatóház(10); Ökröstető(10); Táskásorom(14). Egy példány (Létrás-tető) van Peregovits Lászlótól is behelyezve. A revideálások során több faj is téves határozásnak bizonyult (pl. Coleophora frischella), egyeseknek pedig feltehetően eleve nem is lett elhelyezve bizonyító példánya a gyűjteményben. A következő fajoknak nincsenek példányai (v.ö.: Ács & Szabóky 1993): C. serratella, C. frischella, C. lythargyrinella, C. chamaedriella, C. vulnerariae, C. absinthii, C. pseudorepentis, C. binotapennella,c. onopordiella. A Coleophora lithargyrinella fajjal kapcsolatban szükséges megjegyeznünk, hogy bár Gozmány (1956) a Velenceiés a Bükk hegységből is közli, Ács & Szabóky (1993) pedig konkrétan a Kurtabércről említi megjegyezve, hogy az MTM gyűjteményében összesen négy példány található 4 specimens presented int he HNHM collection, de csak egyetlen (a velencei) példány volt meg a Jászberénybe lekerült anyagban. Giorgio Baldizzone kiváló Coleophoridae-specialista revideáló determinálási munkája nyomán továbbá kiderült az is, hogy valamennyi Bükk hegységi Coleophora frischella-ként közölt példány az alcyonipennella fajhoz tartozik; Magyarországon a valódi Coleophora frischella fajnak egyelőre csak alföldi adatai ismeretesek Ágasegyháza, Bugac, Dömsöd, Fülöpháza, Nagyiván és Újszentmargita lelőhelyekkel. Az előzőekkel szemben viszont 18 azoknak a Coleophora fajoknak a száma, amelyek a revideáló határozások eredményei, illetőleg talán véletlenszerű kimaradások révén nem szerepelnek az említett Bükki Nemzeti Park élővilágát feldolgozó írásmű (Ács & Szabóky 1993) vonatkozó részében, de vannak példányai: C cecidophorella, C. ahenella, C. trifariella, C. hemerobiella, C. niveicostella, C. kuehnella, C. lixella, C. oriolella, C. glaseri, C. laricella, C. glaucicolella, C. sternipennella, C. versurella, C. vestianella, C. trochilella, C. striatipennella, C. clypeiferella, C. wockeella. Adataikat lásd a fajok tételes felsorolásában. Zempléni-hegység és az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Az aggteleki karsztvidékről igen kevés Coleophora példány található a gyűjteményben: Aggtelek Vörös-tó, Gozmány László(6); Jósvafő, Varga Zoltán(4); Szár-hegy, Szabóky Csaba(4); Tengerszem, Szabóky Csaba(1). Megjegyezzük, hogy az Aggtelek Nemzeti Park molylepke faunáját ismertető munkájában Szabóky (1999) huszonket-

35 31 tő Coleophora fajt említ, de az említettek kivételével azok bizonyító egyedei a magángyűjteményében lehetnek. További kilenc jósvafői példány található Pastorális Gábor külön tárolt gyűjteményében is. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területéhez tartozik a régebben Sátor-, mai hivatalos nevén Zempléni-hegység. Innen a következő helyekről vannak példányok: Füzér, Issekutz László(1); Gönc, Reichart Gábor(4); Hollóháza, Issekutz László(2); Istvánkút, Balogh Imre(1), Gozmány László(14); Pálháza, Issekutz László(17); Sárospatak, Kiss Árpád(1); Telkibánya, Issekutz László(2), valamint konkrét helymegjelölés nélkül Sátor-hegység, Mészáros Zoltán(6). A hegység területén feltehetően többfelé is működött fénycsapda, azonban csupán a Makkoshotykán évekig üzemelt anyagából van eltéve nyolc példány. Alföld Jászság A Jászság azon tájrésze Magyarországnak, ahonnan Schmidt Antal 1915-ben az Újszász környéki Champhorosma-s szikes réteken gyűjtött négy példánya kivételével a rendezés előtti időkből csak 13, Buschmann Ferenc által még az es években gyűjtött jászberényi Coleophora példánya volt az MTM-gyűjteményében. Ezért a rendezés folyamán a szerző a magángyűjteményéből számos faj egyedeit helyezte be az e tájrészeken folytatott gyűjtéseinek anyagából, nevezetesen harminchét fajnak 150 példányát, közöttük a faunára új Coleophora nigridorsella Amsel, 1935 (Buschmann & al. 2014) kettő egyedét is. A fentebb említetteken kívül a következő jászsági helyekről kerültek zsákhordómolyok a gyűjteménybe, valamennyi Buschmann Ferenc gyűjtéseiből, ezért a továbbiakban ezt külön nem jelöljük. Jászberény térségéből részterületi helymegjelölés nélkül tizennégy példány; Jászberény Borsóhalmai-rét(15); Jászberény jászdózsai útelágazás(9); Jászberény Hajta-mocsár TVT(5); Jászberény Hajtai TVT.-Halasitanyák(1); Jászberény, újerdői homokterület (52); Jászberény, tőtevényi homokterület(12); Jászberény, újerdői-fénycsapda(21); Jászberény,Újerdő, erdei fenyves(4); Jászfelsőszentgyörgy hajtai-tölgyes(11). A Dél-Jászságból: Alattyán, Bereki-erdő(6). Tápió-vidék Erről a tájról egyetlen Coleophora példány sem volt az MTM gyűjteményében. Buschmann (2012) a Tápió-vidéken folytatott kutatásairól írott munkájában 87 Coleophora fajt sorol fel gyűjtőhelyeik megjelölésével együtt. Ezen fajok közül 58 fajnak 325 példányát helyezte be az alábbi helyekről a gyűjteményébe. A példányokat kettő kivételével mind Buschmann Ferenc gyűjtötte, ezért ezt külön szintén nem írjuk ki. A gyűjtőhelyek és példámyok: Farmos erdei fenyves(14); Farmos Rekettyés-ér(28); Farmos sziki tanösvény(15); Nagykáta(Egreskáta) Bata-tanya(6); Nagykáta Cseh-domb(55); Nagykáta Felső-Tápió-völgy(26); Nagykáta erdőszőlői homokbuckás(9); Nagykáta székesrekeszi legelő(17); Szentmártonkáta székesrekeszi legelő (3); Szentmártonkáta Gicei-hegy(17); Tóalmás homoki-rét(1); Tápióság Nagy-rét(103), és végül Tápióság, Takács Attila(1). Duna Tisza köze Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) A Duna Tisza közének sajátos, száraz mikroklímájú homoki és szikes-mocsaras élővilága mindig is vonzotta a lepkészeket, különös tekintettel néhány jellemzően itt

36 32 előforduló nagylepke faj (pl. egykor a Melanargia russiae) miatt. A Budapesthez közelebbi tájrészek (Ócsa, Dabas, Pusztapeszér térsége) kedvelt gyűjtőhelyek voltak, de a molylepkék iránti fokozottabb érdeklődés mégis inkább csak a Kiskunsági Nemzeti Park megalapítása után, szervezett kutatási programok keretében indult meg. Ezek alkalmával a magyar faunára sőt, a tudományra is új Coleophora fajok kerültek elő erről a tájról; Coleophora magyarica, C. eurasiatica stb. Az alábbiakban áttekintjük a Duna Tisza közének gyűjtőhelyeit. Ócsáról csak Nagy-erdő lelőhelycédulás példányok vannak Gozmány László(165), Issekutz László(7) és Szőcs József(28) gyűjtéseiből. Pótharasztról Balogh Imre(1), Szent-Ivány József(3); Pótharaszt-erdőről Uhrik-Mészáros Tivadar(2); Pótharasztpusztáról Uhrik-Mészáros Tivadar(2); Gyónról Schmidt Antal(1), Uhrik-Mészáros Tivadar(16); Dömsödről (Apajpuszta) Gozmány László(3) és Sin Katalin(1) példányait őrzi a gyűjtemény. Pusztapeszéren sok gyűjtő megfordult az évtizedek során, de Coleophora példányok csak Balogh Imre(1), Jablonkay József(4), Majthényi Gábor(1), Schmidt Antal(1, - holotypus), és Uhrik-Mészáros Tivadar(13) gyűjtéseiből vannak eltéve. Örkényből Pastorális Gábor révén kettő példány van behelyezve, de az elkülönített gyűjteményében további 11 egyed található. Kunszentmiklósról Schmidt Antaltól egyetlen példányt őriz a gyűjtemény, Kunadacsról, az állami erdőből pedig a Kovács Lajos által gyűjtött 24 példányt. Kecskemét határában Josef Klimesch Nyíren, Szikrán pedig Schmidt Antal, Uhrik-Mészáros Tivadar és Ujhelyi József is gyűjtött; egy-egy példány van tőlük, míg a Tabdi erdőből Sin Katalin & Mészár Ágnes gyűjtése révén szintén egy példány található. Fülöpházáról Szabóky Csaba által van három példány; Fülöpháza homokbuckák lelőhelycédulával Gozmány László & Vojnits András(2), Sin Katalin & Mészár Ágnes(12); Fülöpháza Szívós-székről Gozmány László & Vojnits András(3); továbbá az ottani Kutatóháznál fogottak közül Sin Katalin & Mészár Ágnes(1) és Szabóky Csaba(2) példányai találhatók a gyűjteményben. Ágasegyháza térségében az évek hosszú során szintén többen is gyűjtöttek. Erről a tájról külön helymegjelölés nélkül Éhik Gyula(6), Gozmány László(6), Issekutz László(14) példányai vannak. Ezeken kívül Ágasegyháza nádas, Éhik Gyula(15, közte 2 paratypus), Gozmány László(21); Ágasegyháza homokbuckák, Éhik Gyula(14, közte 1 paratypus), Gozmány László(57, közte 1 holotypus) és Issekutz László(1); Ágasegyháza Rókás-mocsár, Gozmány László & Vojnits András(3) lelőhelycédulás egyedei találhatók. Fülöpszállás homokbuckák lelőhelycédulával Gozmány László & Vojnits András(2), Buschmann Ferenc & Szabóky Csaba(3) példányait őrzi a gyűjtemény. Bugac térségében a lelőhelyek tanúsága szerint többféle élőhelyet is felkerestek a kutatók. Konkrét helymegjelölés nélkül Bugac általában; Gozmány László(1); Gozmány L., Vojnits A. & Sin K.(2), és Bugac, erdő, Kaszab Zoltán(11). Az előzőekben említett Nemzeti Parki kutatási időszakból Bugac fenyves-nyáras, Gozmány L., Vojnits A. & Sin K.(32, köztük kettő paratypus); Bugac mocsár, Gozmány L., Vojnits A. & Sin K.(15); Bugac ősborókás, Gozmány L., Vojnits A. & Sin K.(30); Bugac Kutatóház, Gozmány L., Vojnits A. & Sin K.(23); Bugac nyíres-nádas, Ronkay L., Sin K. & Mészár Á.(5, köztük egy paratypus). Bugacról további négy példány található Pastorális Gábor elkülönített gyűjteményében is, az ezredforduló (2000) évéből. A Kiskunsági NP.

37 33 egyéb területeiről: Izsák Kolon-tó, Sin Katalin & Ronkay László (15); Orgovány Kargala-mocsár, Gozmány László & Vojnits András(1); Orgovány Deák-tanya, Sin Katalin, Mészár Ágnes & Ronkay László(3). További kiskunsági lelőhelyek: Baja, buvati erdő, Gozmány László(1); Bócsa homokbuckák, Gozmány László(4); Izsák, Schmidt Antal(5), Uhrik-Mészáros Tivadar(14); Kisszállás (ma Kunszállás), Erdős József(8); Kecel, belterület, Kovács Lajos(3); Soltvadkert, Gozmány László(1); Tompa, Gozmány László(16); Tompa Zsíroskúti-erdő, Gozmány László(26); Tompa Alsókalapos, fénycsapda(1); Kelebia tópart, Gozmány László(5), Szőcs József(1). Királyhalom (ma Mórahalom), Schmidt Antal(33); Szeged, Erdős József(2), Issekutz László(3); Szeged Fehér-tó, Gozmány(35); Szeged Szőreg, Velez Zsigmond(5) példány. Tasson és Kunfehértón fénycsapda is működött. Előbbi anyagából három, utóbbiéból kettő példány van. Az átrendezés során arra is fény derült, hogy a Gozmány & al. (1985) által írott Kiskunsági faunamunkában közölt Coleophora fajok közül tizenhatnak (C. ochripennella, prunifoliae, cecidophorella, currucipennella, virgatella, stramentella, partitella, pseudoditella, otidipennella, pratella, dentiferella, absinthii, gnaphalii, granulatella, niveistrigella, preisseckeri) nincs bizonyító példánya a gyűjteményben. Ezek közül a virgatella, pseudoditella, otidipennella, pratella, absinthii, gnaphalii, niveistrigella és preisseckeri fajokat maga Gozmány László is szögletes zárójelben említi, mint irodalomból átvett fajneveket, melyeknek akkor sem volt példánya az MTM-ben, s úgy tűnik, zömüknél nem is sikerült kideríteni a forrásuk eredetét. Az Augasma aeratella, Coleophora spinella, orbitella, alcyonipennella, obviella és follicularis fajok viszont kimaradtak a listáról. Hevesi-sík Észak-Alföld Az egész tájrészről csak két helyről vannak példányok: Kompolt, fénycsapda négy, Kerecsend, Hágen Antal öt példány. Tiszántúl Az Alföld nagyobb részét kitevő tiszántúli tájakról (Nyírség, Hortobágy, Körösök vidéke) aránylag kevés lelőhelyről 52 Coleophora fajnak vannak példányai a gyűjteményben, azok is inkább fénycsapdák anyagaiból, mintsem személyes gyűjtések eredményiből. Jóllehet jelen feldolgozásnak nem feladata egyetlen hazai tájegység Coleophora faunájának megrajzolása sem, annyit szükségszerűen meg kell jegyeznünk, hogy az MTM gyűjteményi anyagában található e tájrészeken gyűjtött fajok erre semmiképpen nem is lennének elegendőek. A Nyírségben feltehetően többfelé is működött fénycsapda, de csak a Kállósemjéni(2), Kisvárdai(3) és Kömörőn(2) üzemeltek által begyűjtött anyagból vannak eltéve a zárójelben lévő számok szerinti példányok. Ezeken kívül csak az 1940-es évek végén ott megfordult kutatóktól található néhány példány: Bátorliget Közbirtokossági-erdő, Kaszab Zoltán & Székessy Vilmos(3); Bátorliget védett-láp, Issekutz László(2), Kaszab Zoltán(7), Kovács Lajos(4), Móczár László(1), valamint Tákos Bockereki-erdő, Gozmány László egy példány. Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) Több évtized távlatából ma már lehetetlen kideríteni, hogy a Hortobágy helymegjelölés az egész tájra értendő-e, vagy csupán az ilyen nevű településre vonatkozik, viszont Kertész Aba és Issekutz László egy-egy példánya ilyen lelőhelycédulával sze-

38 34 repel a gyűjteményben. Tallós Pál is többször járt a Hortobágyon, amit az általa gyűjtött 14 példány bizonyít. A HNP megalapítása után megindult intenzív faunafelmérő állattani kutatások során Újszentmargita térségében több kutató is megfordult. Az általuk beadott gyűjteményi Coleophora példányok számos lelőhelycéduláján szerepel olyan gyűjtői név, akikről tudjuk, hogy szakterületük nem a lepkészet volt. Egyesek kilétét pedig (rendszerint a társgyűjtőként szereplő neveket) teljes homály fedi. Az említett, tervszerűen folytatott faunakutatás időszakából a következőktől vannak példányok: Hámoriné(3), Gozmány László(35), Kaszab Zoltán(7), Papp László(3), Sin Katalin(7), Mahunka Sándor & Vásárhelyi Tamás(2), Papp László & Vásárhelyi Tamás(2), Remete Sándor & Sin Katalin(7), Remete Sándor, Sin Katalin & Vojnits András(6), Sin Katalin & Mészár Ágnes(27). A fentieken kívül Nagyiván, Gozmány László & Vojnits András(48); Nagyiván Darvas, Gozmány László(2); Nagyiván csőszház, Gozmány László(7); Nagyiván Csukás, Sin Katalin & Mészár Ágnes(1), Ohat Nagy-erdő, Gozmány L.(8) lelőhelyekről és gyűjtőktől vannak még példányok behelyezve. Körös Maros Nemzeti Park (KMNP) A területéhez tartozó tájakról alig található példány az MTM-ben. Azok is csak a Nemzeti Park megalakítását megelőző időkből; Gyularemete Gozmány László(3), Gyoma Zsófia-major Sin Katalin(2). Az említetteken kívül csak fénycsapdák anyagából voltak még egyedek: Mikepércs(10); Tarhos(6); Gerla(11); Hódmezővásárhely(10). Külön is fontos megemlítenünk, hogy a közelmúltban derült fény a Bélmegyer határában található Fás-pusztai szikes élőhelyen a Coleophora impalella faj hazai honosságára, amelynek legközelebbi előfordulása csak Dél-Oroszországból, a Volga középső és alsó vidékéről ismert. Magyarországon ezidáig ez az egyetlen előfordulási helyéről van tudomás; magyar nevéül is ezt kapta: bélmegyeri zsákosmoly. Mint a magyar fauna új képvilője, Szabóky Csaba gyűjtéseiből egy példány került a gyűjteménybe Buschmann Ferenc révén. Ugyancsak bekerült a fáspusztai sziki kocsordos erdei tisztásról egy Ignác Richter által gyűjtött Coleophora corsicella egyed is. Erről a Bélmegyer Peucedanumos élőhelyről más fajok további 19 példánya található még Pastorális Gábor külön tárolt gyűjteményében. Gyűjteményében található még kettő Coleophora hungariae példány is, amelyek a Mezőhegyeshez közeli Pitvaroson kerültek begyűjtésre. Megemlítjük a Magyarország határain kívüli, Kárpát-medencei példányokat is: Lelőhelyi adatok nélkül emeritusz Frivaldszky Imre 58 példány; Szlovákia: Nagyrőcze Uhrik-MészárosTivadar(1), Nagysalló Dudich Endre(2), Trencsén és Vághidas Pazsiczky Jenő(13). E lelőhelycédulás példányok kapcsán szükséges megjegyeznünk, hogy bár keresztnév-kezdőbetű egyiken sincs, a kézzel írott lelőhelycédulák adatai arról tanúskodnak, hogy azokat az abban az időben Trencsénben élő Jenő, s nem a Kaposváron élő Sándor nevű testvére gyűjtötte. Ausztria: Borostyánkő Schmidt Antal(6), Kohfidisch Issekutz László(6), Burgenland Walter Graeser(4);

39 35 Szerbia: Versecz Uhrik Gábor(1), Deliblát, Flamunda Uhrik Gábor(9), Deliblát, Fehér-telep Schmidt Antal(3); Románia: Borosjenő és Retyezát Diószeghy László(10), Vasasszentgotthárd Schmidt Antal(17). A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Coleophoridae gyűjteménye magyarországi fajainak és példányainak tételes ismertetése A példányoknál alkalmazott rövidítések ANP. Aggteleki Nemzeti Park BNP. Bükki Nemzeti Park HNP. Hortobágyi Nemzeti Park KNP. Kiskunsági Nemzeti Park Az ivarszervi preparátumok készítői: (Bld.) Giorgio Baldizzone (GL.) Gozmány László (H. Patzak) Helmut Patzak (IgR.) Ignác Richter (S. Toll) Sergius Toll (ZT.) Zdenko Tokár Coleophora vicinella zsákja. Grafika Fazekas Imre Toll nyomán