A BIZOTTSÁG HATÁROZATA a vízumkérelmek feldolgozásáról és a kiadott vízumok módosításáról szóló kézikönyv létrehozásáról

Átírás

1 HU HU HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2010)1620 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA a vízumkérelmek feldolgozásáról és a kiadott vízumok módosításáról szóló kézikönyv létrehozásáról (csak a bolgár, cseh, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű szöveg hiteles) HU HU

3 A BIZOTTSÁG HATÁROZATA a vízumkérelmek feldolgozásáról és a kiadott vízumok módosításáról szóló kézikönyv létrehozásáról (csak a bolgár, cseh, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű szöveg hiteles) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 51. cikkére, mivel: (1) A 810/2009/EK rendelet megállapítja a tagállamok területén való átutazásra vagy bármely hat hónapos időszakban három hónapot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket. (2) A vízumkódex 51. cikke alapján a rendelet rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazásához szükséges operatív utasításokat oly módon kell meghatározni, hogy az biztosítsa e rendelkezések harmonizált végrehajtását. E célból létre kell hozni egy kézikönyvet a vízumkérelmek feldolgozásáról és a kiadott vízumok módosításáról, amelynek tartalmaznia kell a vízumkérelmeket vizsgáló és azokról határozó, illetve a kiadott vízumok módosítását végző tagállami alkalmazottak feladatainak ellátására vonatkozó operatív utasításokat, bevált módszereket és ajánlásokat. (3) E közös utasításokat a tagállamok a nemzeti jogszabályok által indokolt esetekben és mértékben kiegészíthetik, különös tekintettel az ombudsman tisztségének létrehozásáról és az ombudsman feladatköréről szóló törvényekre, valamint a vízumkérelmek feldolgozásában részt vevő egyes hatóságok szerepére. A tagállamok e közös utasításokat az elutasítás indokolására és az elutasító határozat elleni fellebbezéshez való jogra vonatkozó nemzeti szabályokkal is kiegészíthetik arra az időre, amíg az e kérdésekre vonatkozó uniós szabályok alkalmazandóvá nem válnak. (4) Annak biztosítása érdekében, hogy a gyakorlati kézikönyvet valamennyi illetékes tagállami hatóság hatékonyan alkalmazza, a Bizottságnak e kézikönyvet elektronikus formában is a tagállamok rendelkezésére kell bocsátania, a vízumkérelmek 1 HL L 243., , 1. o. HU 2 HU

4 vizsgálatával és az ezekre vonatkozó döntéshozatallal, valamint a kiadott vízumok módosításával kapcsolatos feladatok elvégzéséhez szükséges minden egyéb rendelkezésre álló ténybeli információval, úgymint a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok táblázatával, a tagállamok által kiadott tartózkodási engedélyek jegyzékével stb. együtt. (5) A Bizottság gondoskodik a kézikönyv, illetve a vízumkérelmek vizsgálatával és az ezekre vonatkozó döntéshozatallal, valamint a kiadott vízumok módosításával kapcsolatos feladatok hatékony ellátásához szükséges egyéb ténybeli információk rendszeres frissítéséről. (6) A vízumkérelmek feldolgozására és a kiadott vízumok módosítására vonatkozó uniós szabályok harmonizált végrehajtásának elősegítése érdekében a tagállamoknak utasítaniuk kell illetékes nemzeti hatóságaikat, hogy a vízumkérelmek feldolgozásával és a kiadott vízumok módosításával kapcsolatos feladataik ellátása során elsősorban a mellékelt kézikönyvre támaszkodjanak. (7) A tagállamoknak alkalmazniuk kell a kézikönyvet a vízumkérelmek feldolgozásával és a kiadott vízumok módosításával kapcsolatos feladatokat ellátó személyzet képzése céljából. (8) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 2. cikkének megfelelően Dánia nem vett részt a 810/2009/EK rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Azonban tekintettel arra, hogy a 810/2009/EK rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik része IV. címének rendelkezései szerint a schengeni vívmányokra épül, Dánia az említett jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban február 2-i levelében jelezte, hogy e vívmányokat nemzeti jogrendszerébe mégis átülteti. Ebből következően a nemzetközi jog kötelezi e határozat végrehajtására. (9) E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek végrehajtásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak 2 megfelelően nem vesz részt. A határozat ezért az Egyesült Királyságra nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Ezért az Egyesült Királyság e határozatnak nem címzettje. (10) E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatnak 3 megfelelően nem vesz részt. A határozat ezért Írországra nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Ezért Írország e határozatnak nem címzettje. (11) Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló 2 3 HL L 131., , 43. o. HL L 64., , 20. o. HU 3 HU

5 megállapodás 4 értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 5 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak. (12) Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás 6 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 7 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak, a 2008/146/EK tanácsi határozat 8 3. cikkével összefüggésben értelmezve. (13) Liechtenstein tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett terület alá tartoznak, a 2008/261/EK tanácsi határozat 9 és a 2008/262/EK tanácsi határozat cikkével összefüggésben értelmezve. (14) Ciprus tekintetében e határozat a évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy ahhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül. (15) Bulgária és Románia tekintetében e határozat a évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy ahhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül. (16) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a vízumbizottság véleményével, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk 1. A vízumkérelmek feldolgozásáról és a kiadott vízumok módosításáról szóló kézikönyv e határozat mellékletében található HL L 176., , 36. o. HL L 176., , 31. o. HL L 53., , 52. o. HL L 176., , 31. o. HL L 53., , 1. o. HL L 83., , 3. o. HL L 83., , 5. o. HU 4 HU

6 2. cikk 1. A tagállamok: - továbbítják az 1. cikkben hivatkozott kézikönyvet azon hatóságaiknak, amelyek illetékességi körébe tartozik a vízumkérelmekhez kapcsolódó eljárásokban való részvétel; valamint - utasítják e hatóságokat, hogy a vízumkérelmekkel kapcsolatos feladataik ellátása során elsősorban a kézikönyvre támaszkodjanak. 2. A tagállamok a gyakorlati kézikönyvet a konzulátusi dolgozóknak, valamint más hatóságok alkalmazottainak szervezett képzésen is felhasználják feladataik ellátása során. 3. cikk Ennek a határozatnak a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság a címzettjei. Kelt Brüsszelben, én. a Bizottság részéről Cecilia MALMSTRÖM a Bizottság tagja HU 5 HU

7 MELLÉKLET A VÍZUMKÉRELMEK FELDOLGOZÁSÁRÓL ÉS A KIADOTT VÍZUMOK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ KÉZIKÖNYV HU 6 HU

8 TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Uniós tagállamok Társult államok Uniós tagállamok és társult államok, amelyek belső határaikon a határellenőrzést megszüntették és a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó schengeni vívmányokat teljes körűen végrehajtják Az EU/EGT-országok vagy Svájc állampolgárainak családtagjai Vízumkönnyítési megállapodások A vízumkódexben és a vízumkódex kézikönyvében tárgyalt vízumtípusok A vízumbélyegek egységes formátuma A tagállamok területére való beutazást és/vagy ott-tartózkodást lehetővé tevő dokumentumok, amelyekre a vízumkódex és a kézikönyv hatálya nem terjed ki II. RÉSZ:...A VÍZUMKÉRELMEK FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ OPERATÍV UTASÍTÁSOK VÍZUMKÖTELEZETTSÉG Mely országok állampolgárai vízumkötelesek? Mely országok állampolgárai mentesülnek a vízumkötelezettség alól? Mely országok állampolgárai tartoznak a repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alá? AZ ILLETÉKES TAGÁLLAM ÉS E TAGÁLLAM ILLETÉKES KONZULÁTUSÁNAK MEGHATÁROZÁSA Egyszeri beutazásra jogosító egységes vízum iránti kérelem Többszöri beutazásra jogosító egységes vízum iránti kérelem Átutazás céljából benyújtott, egységes vízum iránti kérelem Repülőtéri tranzitvízum iránti kérelem Mi a teendő abban az esetben, ha a vízumkérelmező több tagállamba utazik, amelyek között olyan tagállam is van, amely mentesíti őt a vízumkövetelmény alól? Elfogadja-e egy tagállami konzulátus egy vízumkérelmező kérelmét, ha az olyan tagállamba készül utazni, amely nincs jelen vagy nem rendelkezik képviselettel abban harmadik országban, ahol a kérelmező lakik? Mi a teendő akkor, ha a kérelmező olyan konzulátuson nyújtotta be kérelmét, amely nem illetékes az adott ügyben eljárni? HU 7 HU

9 2.8. Elfogadhat-e egy konzulátus vízumkérelmet olyan kérelmezőtől, akinek lakóhelye nem a konzulátus illetékességi területén található? Megvizsgálhatja-e a vízumkérelmeket egy másik tagállam területén található tagállami konzulátus? VÍZUMKÉRELEM BENYÚJTÁSA Mikor nyújtható be egy vízumkérelem? Időpont-egyeztetési rendszer A kérelmező személyes megjelenése A VÍZUMKÉRELEM ALAPELEMEI A kérelemnyomtatvány A fénykép A vízumdíj Befogadhatóság Mi a teendő akkor, ha a vízumkérelem nem befogadható? Vizsgálható-e bizonyos esetekben egy nem befogadható kérelem? Milyen tájékoztatást kell adni a kérelmezőnek a kérelem benyújtását követően a VISben tárolt adatokról? BIOMETRIKUS AZONOSÍTÓK Milyen biometrikus azonosítókat kell felvenni? A kérelmezési eljárás mely szakaszában kell felvenni a biometrikus azonosítókat? Mely kérelmezők mentesülnek az ujjlenyomat-adási kötelezettség alól? év alatti gyermekek (azaz a 12 éves gyermekek a 12. életévük betöltése előtti napig); Mi a teendő akkor, ha a felvett ujjlenyomat minősége nem megfelelő? TÁMOGATÓ DOKUMENTUMOK, UTAZÁSI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS Támogató dokumentumok Milyen dokumentumokat kell benyújtani egységes vízum iránti kérelem alátámasztására? Utazási egészségbiztosítás A VÍZUMKÉRELEM MEGVIZSGÁLÁSA Alapelvek Kérelemfájl létrehozása és keresés a VIS-ben HU 8 HU

10 7.3. A dokumentumok és nyilatkozatok hitelessége és megbízhatósága Az úti okmány A tervezett tartózkodás célja A tervezett tartózkodás körülményei A biztonsággal és a közegészséggel kapcsolatos kockázat Utazási egészségbiztosítás A korábbi és a tervezett tartózkodások hosszának ellenőrzése További dokumentumok Mikor kell a kérelmezőt személyes elbeszélgetésre hívni? Annak felmérése, milyen kockázata van az illegális bevándorlásnak, és hogy a kérelmezőnek szándékában áll-e a kérelmezett vízum lejárta előtt elhagyni a tagállamok területét Repülőtéri tranzitvízum iránti kérelem Kiskorúak A kérelemfájl továbbítása abban az esetben, ha a kérelem vizsgálatát egy képviselő tagállam megszakítja DÖNTÉS A VÍZUMKÉRELEMRŐL Milyen határidővel kell dönteni a kérelmekről? Mikortól kell számítani a kérelemmel kapcsolatos döntésre rendelkezésre álló határidőket? A KIADHATÓ VÍZUMOK TÍPUSAI Vízumok, amelyek birtokosai beléphetnek a tagállamok területére Vízumok, amelyek birtokosai nem léphetnek a tagállamok területére MÁS TAGÁLLAMOK KOZPONTI HATÓSÁGAINAK TÁJÉKOZTATÁSA A VÍZUMKIADÁSRÓL A VÍZUMBÉLYEG A vízumbélyeg kitöltése A vízumbélyeg beillesztése A kitöltött vízumbélyegek érvénytelenítése A VÍZUMKÉRELEM ELUTASÍTÁSA Milyen alapon kell a vízum kiadását megtagadni? Közölni kell-e az érintett személlyel a kérelem elutasítását és annak okait? HU 9 HU

11 12.3. Élhet-e az érintett személy jogorvoslattal az elutasító döntéssel szemben? AZ ÚTI OKMÁNY VISSZAJUTTATÁSA A kérelmezőnek személyesen kell-e megjelenni, hogy átvegye úti okmányát? A KÉRELMEK IKTATÁSA Mit kell az egyes aktáknak tartalmazniuk? Mennyi ideig kell megőrizni az aktákat? III. RÉSZ: AZ UNIÓS POLGÁROK ÉS SVÁJCI ÁLLAMPOLGÁROK CSALÁDTAGJAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK Vonatkozik-e a 2004/38/EK irányelv a vízumkérelmezőre? Mentesülhetnek-e az uniós polgárok családtagjai a 2004/38/EK irányelv alapján a vízumkötelezettség alól? Különleges eltérések a vízumkódex általános szabályaitól A vízumdíj Szolgáltatási díj, amennyiben a kérelmeket külső szolgáltató veszi át Minden eszköz biztosítása A feldolgozás időtartama Kiadható vízumtípusok Támogató dokumentumok A bizonyítási terhe A vízumkérelem elutasítása Az elutasításról szóló értesítés és annak indokolása Uniós polgároknak a külső határokon vízumot igénylő családtagjai A családtag fogalmának meghatározása a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás szerint A 2004/38/EK irányelv és a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás közötti különbségek Különleges eltérések a vízumkódex általános szabályaitól A vízumdíj Minden eszköz biztosítása A feldolgozási időtartama Kiadható vízumtípusok Támogató dokumentumok A bizonyítási terhe HU 10 HU

12 2.6. Az elutasításról szóló értesítés és annak indokolása PART IV: A KÜLSŐ HATÁRON KÉRELMEZETT VÍZUMOK Vízum kérelmezése a külső határokon Lehet-e a határon vízumkérelmet benyújtani? Vonatkoznak-e külön szabályok a határon benyújtott kérelmek feldolgozására? Milyen típusú vízumok adhatók ki a külső határon? A vízumbélyeg kitöltése Más tagállamok központi hatóságainak tájékoztatása a vízumkiadásról A külső határon benyújtott vízumkérelmek elutasítása Közölni kell-e az érintett személlyel a vízumkérelem elutasítását és annak okait? Az átutazó tengerészeknek a külső határon kiadott vízumok V. RÉSZ:...A KIADOTT VÍZUMOK MÓDOSÍTÁSA A kiadott vízum meghosszabbítása Milyen körülmények fennállása esetén kötelező meghosszabbítani a kiadott vízumot? Milyen körülmények fennállása esetén nem kötelező meghosszabbítani a kiadott vízumot? A vízum meghosszabbításáról hozott döntés előtt kell-e előzetes egyeztetést folytatni? Milyen területi érvényességű legyen a meghosszabbított vízum? Milyen hosszú tartózkodást tesz lehetővé a meghosszabbított vízum? Milyen formában történjen a meghosszabbítás? Mit kell ellenőrizni a vízum meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásakor? Be kell-e vinni a VIS-be a meghosszabbított vízummal kapcsolatos adatokat? Kiadott vízum megsemmisítése A megsemmisítés okai Hogyan kell a megsemmisítést jelölni? Be kell-e vinni a VIS-be a megsemmisített vízummal kapcsolatos adatokat? Közölni kell-e az érintett személlyel a megsemmisítést és annak indokait? Élhet-e az érintett személy jogorvoslattal a megsemmisítésről szóló döntéssel szemben? HU 11 HU

13 3. A kiadott vízum visszavonása A visszavonás indokai Hogyan kell a visszavonást jelölni? Be kell-e vinni a VIS-be a visszavont vízummal kapcsolatos adatokat? Közölni kell-e az érintett személlyel a visszavonást és annak okait? Élhet-e az érintett személy jogorvoslattal az visszavonással szemben? A megsemmisítve és a visszavonva szó fordításai HU 12 HU

14 ELŐSZÓ E kézikönyv célja, hogy a vízumkódex gyakorlati alkalmazásának céljából a tagállamok konzulátusi személyzete valamint a vízumkérelmek vizsgálatáért és az azokról való döntésért felelős egyéb hatóságok személyzete, illetve a kiadott vízumok módosításáért felelős hatóságok személyzete feladatainak ellátására vonatkozóan operatív utasításokat (iránymutatásokat, bevált gyakorlatokat és ajánlásokat) fogalmazzon meg. A kézikönyv és a benne található operatív utasítások tekintettel vannak a vízumkódexre 11, valamint minden egyéb európai uniós jogszabályra, amely az Európai Unió a tagállamok területén való átutazásra vagy bármely hat hónapos időszakban három hónapot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó közös vízumpolitikájának azon végrehajtására vonatkozik, amelyet a konzulátusok személyzete, valamint a vízumkérelmek vizsgálatáért és az azokról való döntésért felelős egyéb hatóságok személyzete végez. A kézikönyv szempontjából releváns jogi aktusok felsorolását a VI. rész tartalmazza. A kézikönyv a vízumkódex 51. cikke alapján készült. Nem ró semmiféle jogi kötelezettséget a tagállamokra, és nem állapít meg semmilyen új jogot vagy kötelezettséget az esetlegesen érintett személyekre vonatkozóan. Célja az, hogy biztosítsa a jogszabályi rendelkezések harmonizált alkalmazását. Csak az e kézikönyv alapjául szolgáló vagy általa hivatkozott jogi aktusok bírnak jogi kötelező erővel, és csak e jogi aktusokra lehet nemzeti bíróság előtt hivatkozni. Minden vízumkérelmet benyújtó személy számára biztosítani kell az Emberi Jogok Európai Egyezményében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett alapvető jogokat. A vízumkérelmek feldolgozását szakmai szempontok alapján, tiszteletteljes módon kell végezni, és teljes mértékben tiszteletben kell tartani az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát és a megkülönböztetés tilalmát, amint ezeket az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. és 14. cikke, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. és 21. cikke lefekteti. Így a konzulátusi alkalmazottaknak feladataik ellátása során teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóságot, és senkivel szemben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján. A feladataik ellátása során hozott intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük az ezen intézkedések által elérni kívánt célokkal. A konzulátusi alkalmazottaknak mindig törekedniük kell arra, hogy egyensúlyt alakítsanak ki egyrészről aközött, hogy mindig ébernek kell lenniük a közrendre és a belső biztonságra veszélyt jelentő személyek és az esetleges illegális bevándorlók leleplezése érdekében, másrészről aközött, hogy biztosítaniuk kell a beutazási feltételeket teljesítő személyek által benyújtott vízumkérelmek zökkenőmentes kezelését. Nem lehetséges egy kézikönyvben olyan operatív utasításokat meghatározni, amelyek minden egyes esetlegesen előforduló helyzetre egyértelmű útmutatást nyújtanak. Azokban az esetekben, amelyekre nem vonatkozik egyértelmű iránymutatás, a konzulátusi alkalmazottaknak a közös vízumpolitika szellemének maradéktalan tiszteletben tartásával kell végezniük a vízumkérelmek feldolgozását. 11 Az Európai Parlament és a Tanács július 13-i 810/2009/EK rendelete a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex), HL L 243., , 1. o. HU 13 HU

15 I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. UNIÓS TAGÁLLAMOK 1. Ausztria 2. Belgium 3. Bulgária 4. Cseh Köztársaság 5. Ciprus 6. Dánia 7. Észtország 8. Finnország 9. Franciaország 10. Németország 11. Görögország 12. Magyarország 13. Írország 14. Olaszország 15. Lettország 16. Litvánia 17. Luxemburg 18. Málta 19. Hollandia 20. Lengyelország 21. Portugália 22. Románia 23. Szlovákia 24. Szlovénia 25. Spanyolország 26. Svédország 27. Egyesült Királyság 2. TÁRSULT ÁLLAMOK Norvégia, Izland, Liechtenstein (EGT-országok 12 ) és Svájc. 3. UNIÓS TAGÁLLAMOK ÉS TÁRSULT ÁLLAMOK, AMELYEK BELSŐ HATÁRAIKON A HATÁRELLENŐRZÉST MEGSZÜNTETTÉK ÉS A HÁROM HÓNAPOT MEG NEM HALADÓ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOK KIADÁSÁRA VONATKOZÓ SCHENGENI VÍVMÁNYOKAT TELJES KÖRŰEN VÉGREHAJTJÁK 1. Ausztria 2. Belgium 3. Cseh Köztársaság 4. Dánia 5. Észtország 6. Finnország 7. Franciaország 10. Magyarország 11. Izland 12. Olaszország 13. Lettország 14. Litvánia 15. Luxemburg 16. Málta 19. Lengyelország 20. Portugália 21. Szlovákia 22. Szlovénia 23. Spanyolország 24. Svédország 25. Svájc 12 Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás. HU 14 HU

16 8. Németország 9. Görögország 17. Hollandia 18. Norvégia Megjegyzés: február 28-án sor került az EU/EK, illetve Svájc és Liechtenstein között létrejött jegyzőkönyv aláírására Liechtensteinnek a schengeni vívmányokhoz való csatlakozásáról, azonban Liechtenstein még nem hajtja végre a schengeni vívmányokat. A vízumkódex és ezen kézikönyv alkalmazásában a tagállam kifejezés a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamokra és társult államokra vonatkozik, a tagállami terület (lásd 1.1. pont) pedig ezen Tagállamok területére vonatkozik. Franciaország és Hollandia tekintetében a közös vízumpolitika csak e tagállamok európai területére alkalmazandó, Norvégia esetében pedig a Svalbard-szigetekre (a Spitzbergákra) nem alkalmazandó. Bulgária, Ciprus és Románia még nem hajtja végre a schengeni vívmányokat teljes körűen. Ez azt jelenti, hogy a vízumkódex kötelező erejű rájuk nézve, azonban a schengeni vívmányok teljes körű végrehajtását megelőzően ez a három tagállam csak a saját területükön való rövid távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízumokat ad ki. Bulgária, Ciprus és Románia teljes körűen alkalmazza a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendeletet. 4. AZ EU/EGT-ORSZÁGOK 13 VAGY SVÁJC ÁLLAMPOLGÁRAINAK CSALÁDTAGJAI Az Európai Unió működéséről szerződés21. cikke 14 kimondja, hogy az e szerződésben és a végrehajtására hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. E korlátozásokat és feltételeket az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv 15 határozza meg. E kézikönyv külön fejezetben foglalkozik az azon vízumkérelmezőkre vonatkozó speciális szabályokkal, akik az említett rendelet hatálya alá tartozó EU/EGTállampolgárok családtagjai vagy az Európai Közösség és Svájc közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó svájci állampolgárok családtagjai. 5. VÍZUMKÖNNYÍTÉSI MEGÁLLAPODÁSOK A vízumok kiadásának megkönnyítéséről az Európai Unió, illetve egyes harmadik országok között létrejött vízumkönnyítési megállapodások a vízumkiadás feltételeinek megváltoztatása Az EGT-megállapodásból következően a 2004/38/EK irányelv az EGT-államok (Norvégia, Izland és Lichtenstein) vonatkozásában is alkalmazandó. Az ezen irányelv tekintetében az EGT.megállapodásban megállapított mentességek a vízumkezelési eljárás szempontjából nem relevánsak. Így amikor e kézikönyv az uniós polgárokra hivatkozik, ebbe egyéb rendelkezés hiányában az EGT állampolgárai is beleértendők. Korábban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 18. cikke. HL L 158., , 77. o. HU 15 HU

17 nélkül (azaz a vízumkérelmezőnek továbbra is eleget kell tennie a beutazási feltételeknek) eljárási könnyítéseket (pl. a vízumdíj csökkentése, meghatározott kategóriákba tartozó kérelmezők esetében többszöri beutazásra jogosító vízumok kiadása, rövidebb feldolgozási idő) biztosítanak bizonyos harmadik országok állampolgárai számára. Jelenleg nyolc vízumkönnyítési megállapodás van hatályban 16 A vízumkönnyítési megállapodásokat felügyelő vegyes bizottságok minden egyes megállapodáshoz külön végrehajtási iránymutatást készítettek. A vízumkönnyítési megállapodások Dánia, az Egyesült Királyság és Írország kivételével minden uniós tagállamra nézve kötelezőek. A schengeni társult államokra a vízumkönnyítési megállapodások nem vonatkoznak. Dánia, Norvégia és Svájc több érintett harmadik állammal kétoldalú megállapodást írt alá. Harmadik ország Az uniós megállapodás hatálybalépése A kétoldalú megállapodás hatálybalépése A kétoldalú megállapodás hatálybalépése A kétoldalú megállapodás hatálybalépése Dánia Norvégia Svájc Orosz Föderáció Ukrajna Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Még nem ratifikálták Szerbia Montenegró Bosznia és Hercegovina április Az 539/2001/EK rendeletet módosító 1244/2009/EK rendeletnek megfelelően Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai mentesülnek a vízumkötelezettség alól (HL L 336, , 1. o.); a nem biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárokra továbbra is a vízumkönnyítési megállapodás alkalmazandó. Az 539/2001/EK rendeletet módosító 1244/2009/EK rendeletnek megfelelően Szerbia biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai (a szerbiai Koordinációs Igazgatóság [szerb nyelven: Koordinaciona uprava] által kiadott szerb útlevéllel rendelkező személyek kivételével) mentesülnek a vízumkötelezettség alól (HL L 336, , 1. o.); a nem biometrikus útlevéllel rendelkező, valamint a szerbiai Koordinációs Igazgatóság által kiadott szerb útlevéllel rendelkező állampolgárokra továbbra is a vízumkönnyítési megállapodás alkalmazandó. Az 539/2001/EK rendeletet módosító 1244/2009/EK rendeletnek megfelelően Montenegró biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai mentesülnek a vízumkötelezettség alól (HL L 336, , 1. o.). Mivel a nem biometrikus montenegrói útlevelek már nem érvényesek, a vízumkönnyítési megállapodást a gyakorlatban már nem alkalmazzák. HU 16 HU

18 Albánia Moldovai Köztársaság Folyamatban lévő tárgyalások 6. A VÍZUMKÓDEXBEN ÉS A VÍZUMKÓDEX KÉZIKÖNYVÉBEN TÁRGYALT VÍZUMTÍPUSOK A vízumkódex létrehozza a tagállamok területén való átutazásra vagy bármely hathónapos időszakban három hónapot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket (azaz a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum szabályait), valamint meghatározza a tagállamok repülőterei nemzetközi tranzitterületén történő áthaladáshoz szükséges vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket.. A kiadható vízumok típusai a következők: egységes vízum, amely birtokosa számára a tagállamok teljes területén szabad mozgást biztosít; korlátozott területi érvényességű vízum, amely csak egy vagy több tagállam területén belül biztosít szabad mozgást; valamint többszöri átutazásra jogosító repülőtéri tranzitvízum, amely lehetővé teszi, hogy birtokosa átutazzon egy tagállam repülőterének (vagy repülőtereinek) nemzetközi tranzitterületén. A vízumkódex alkalmazásával megszűnt a speciális átutazóvízum (a korábbi B típusú vízum) és a vízum érvényességi idejének első három hónapjában egyidejűleg rövid távú tartózkodásra jogosító vízumként is érvényes, huzamos tartózkodásra jogosító vízum (korábbi D+C típusú vízum) kiadása. A vízumkódex hatálybalépését megelőzően kiadott ilyen típusú vízumok lejáratuk időpontjáig érvényesek maradnak. 7. A VÍZUMBÉLYEGEK EGYSÉGES FORMÁTUMA A tagállamok által kiadott egységes vízumokat, korlátozott területi érvényességű vízumokat és repülőtéri tranzitvízumokat a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes vízumbélyegformátumban állítják ki. 8. A TAGÁLLAMOK TERÜLETÉRE VALÓ BEUTAZÁST ÉS/VAGY OTT-TARTÓZKODÁST LEHETŐVÉ TEVŐ DOKUMENTUMOK, AMELYEKRE A VÍZUMKÓDEX ÉS A KÉZIKÖNYV HATÁLYA NEM TERJED KI Hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízumok A hosszú távú (három hónapnál hosszabb távúra tervezett) tartózkodásra jogosító nemzeti vízumok kiadásának eljárásait és feltételeit a nemzeti jogszabályok határozzák meg, annak ellenére, hogy [a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal való szabad mozgásról és az 562/2006/EK rendelet (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) módosításáról szóló / /EK HU 17 HU

19 rendelet 20 ] alapján a hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízum birtokosának joga van a tagállamok területén belül szabadon mozogni. Tartózkodási engedélyek A tartózkodási engedélyek kiadásának eljárásait és feltételeit a nemzeti jogszabályok határozzák meg, ugyanakkor a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek közötti egyenértékűség elve alapján a tagállamok valamelyike által kiadott tartózkodási engedéllyel és érvényes úti okmánnyal rendelkező személyek a tagállamok területén belül legfeljebb három hónapig szabadon mozoghatnak. Egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) július 1-jén speciális utazási rendszer lépett hatályba a kalinyingrádi körzet és Oroszország mint anyaország közötti átutazásra. A rendszer keretében kétfajta, a tagállamok területén való áthaladáshoz szükséges okmányt egyszerűsített átutazási okmányt (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmányt (FRTD) vezettek be, hogy lehetővé tegyék és megkönnyítsék olyan harmadik országbeli állampolgárok utazását, akik a saját országuk földrajzilag nem összefüggő két része között utaznak. Jelenleg csak Litvánia alkalmazza ezt a rendszert. Az egyszerűsített átutazási okmánnyal Litvánia területén bármilyen szárazföldi közlekedési eszközzel többször is közvetlenül át lehet utazni. Az okmányt a litván hatóságok állítják ki, és legfeljebb három évig érvényes. Az egyszerűsített átutazási okmány alapján megvalósuló átutazás időtartama nem haladhatja meg a 24 órát. Az egyszerűsített vasúti átutazási okmány lehetővé teszi a vasúton történő egyszeri oda- és visszautazást, és legfeljebb három hónapig érvényes. Az egyszerűsített vasúti átutazási okmány alapján megvalósuló átutazás időtartama nem haladhatja meg a 6 órát. Az egyszerűsített átutazási okmány és az egyszerűsített vasúti átutazási okmány a vízummal egyenértékű, és a konzuli hatóságoknak a 693/2003/EK tanácsi rendelettel és a 694/2003/EK tanácsi rendelettel összhangban egységes formátumban kell őket kiállítaniuk. Az egyszerűsített átutazási okmány és az egyszerűsített vasúti átutazási okmány nem állítható ki a határon. A 693/2003/EK rendeletben meghatározott különös szabályokra is figyelemmel, a schengeni vívmányok vízumokra vonatkozó rendelkezéseit az egyszerűsített átutazási okmányra és az egyszerűsített vasúti átutazási okmányra is alkalmazni kell (a 693/2003/EK rendelet 10. cikke). A Tanács 693/2003/EK rendelete egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) létrehozásáról, valamint a Közös Konzuli Utasítás és a Közös Kézikönyv módosításáról A Tanács 694/2003/EK rendelete az egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) egységes formátumairól. 20 A szöveg a COM(2009) 90 végleges és COM(2009) 91 végleges javaslatokra vonatkozó tárgyalások eredményének figyelembevétele érdekében módosítandó. HU 18 HU

20 II. RÉSZ: A VÍZUMKÉRELMEK FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ OPERATÍV UTASÍTÁSOK 1. VÍZUMKÖTELEZETTSÉG EGYSÉGES VÍZUM 1.1. Mely országok állampolgárai vízumkötelesek? Jogalap: 539/2001/EK rendelet Az 539/2001/EK rendelet határozza meg azon harmadik országok jegyzékét, amelyek állampolgárai a tagállamok területére bármely hat hónapos (180 napos) időszakban három hónapot (90 napot) meg nem haladó tartózkodás céljából történő beutazás esetén vízumkötelezettség alá esnek. Lásd: 1. melléklet) A személyek mely kategóriái mentesülnek a vízumkötelezettség alól uniós jog alapján valamennyi tagállam területének vonatkozásában? A valamely tagállam által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok nem mentesülnek automatikusan a vízumkötelezettség alól, ugyanakkor tartózkodási engedélyük az egységes vízummal egyenértékűnek minősül. Lásd: A tagállamok által kiadott tartózkodási engedélyek jegyzéke (2. melléklet); A diplomata-útlevelek birtokosai, akik az egyes harmadik országokkal kötött vízumkönnyítési megállapodások értelmében mentesülnek a vízumkötelezettség alól; Kishatárforgalmi engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, amennyiben jogaikat a kishatárforgalmi rendszer keretében gyakorolják 21 (3. melléklet); Azon iskolai tanulók, akik vízumkötelezettség alá eső harmadik ország állampolgárai, ugyanakkor egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkeznek és az Európai Unión belül iskolai kirándulás keretében diákcsoport tagjaként az adott iskola tanárának kíséretében utaznak. Lásd: Az Európai Unión belül iskolai kirándulás keretében utazó diákok listája (4. melléklet); Menekültnek elismert, hontalan, vagy más, egyetlen ország állampolgárságával sem rendelkező személyek, akik a tagállamok egyikében tartózkodnak és az adott tagállam által kibocsátott úti okmánnyal rendelkeznek; Az uniós és svájci állampolgárok családtagjainak egyes kategóriái mentesülnek a vízumkötelezettség alól. Lásd: III. rész. 21 HL L 405., , HL L 29., HU 19 HU

21 A személyek mely kategóriái mentesülnek a vízumkötelezettség alól nemzeti rendelkezések alapján? Az 539/2001/EK rendelet alapján a tagállamok egyedileg mentesítést adhatnak egyébként vízumköteles harmadik országbeli állampolgárok meghatározott kategóriái számára. Ezek a következők: diplomata útlevéllel, szolgálati/hivatali vagy különleges útlevéllel rendelkezők; polgári tengerhajózási személyzet tagjai, a nemzetközi vizeken és a nemzetközi belvízi utakon hajózó járművek polgári személyzetét is beleértve; katasztrófa vagy baleset során a sürgősségi ellátást vagy mentést végző légi járatok hajózó és kiszolgáló személyzete, valamint az egyéb segítő személyek; polgári légiközlekedési személyzet tagjai; egyes kormányközi nemzetközi szervezetek által tisztviselőik részére kiállított laissezpasser birtokosai; a fegyveres erők azon tagjai, akik a NATO vagy a Békepartnerség keretében utaznak; a NATO-tagállamok közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, június 19-i megállapodásban meghatározott személyazonosító okmányokkal és menetparanccsal rendelkező személyek; valamely vízumkötelezettség alá eső harmadik ország állampolgárságával rendelkező iskolai tanulók, akik olyan harmadik országban tartózkodnak, amelynek állampolgáraival szemben nem áll fenn vízumkötelezettség, és akik iskolai kirándulás keretében diákcsoport tagjaként az adott iskola tanárának kíséretében utaznak; menekültnek elismert és hontalan személyek, akik olyan harmadik államban tartózkodnak, amelynek állampolgáraival szemben nem áll fenn vízumkötelezettség, és akik rendelkeznek az adott ország által kiadott úti okmánnyal. Az itt felsorolt ( pont) összes mentességre vonatkozó információkat Az 539/2001/EK tanácsi rendelet szerinti tájékoztatás teszi közzé (lásd: 5. melléklet) A szolgáltatónak minősülő török állampolgárok mentesülhetnek a vízumkötelezettség alól Lásd: Iránymutatás az uniós tagállamok külső határait az Unión belüli szolgáltatásnyújtás céljából átlépő török állampolgárok mozgásáról, 6. melléklet Mely országok állampolgárai mentesülnek a vízumkötelezettség alól? Az 539/2001/EK rendelet határozza meg azon harmadik országok jegyzékét, amelyek állampolgárai a tagállamok területére bármely hat hónapos időszakban három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából történő beutazás esetén mentesülnek a vízumkötelezettség alól (lásd: 1. melléklet). HU 20 HU

22 A személyek mely kategóriái esetében vannak nemzeti eltérések a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességre vonatkozóan? Az 539/2001/EK rendelet alapján a tagállamok egyoldalúan kiterjeszthetik a vízumkötelezettséget harmadik országbeli állampolgárok olyan meghatározott kategóriáira, amelyekre általában nem terjed ki a vízumkötelezettség hatálya. Ezek a következők: diplomata útlevéllel, szolgálati/hivatali vagy különleges útlevéllel rendelkezők; polgári légiközlekedési és tengerhajózási személyzet tagjai; katasztrófa vagy baleset során a sürgősségi ellátást vagy mentést végző légi járatok hajózó és kiszolgáló személyzete, valamint az egyéb segítő személyek: polgári tengerhajózási személyzet, a nemzetközi vizeken és a nemzetközi belvízi utakon hajózó járművek polgári személyzetét is beleértve; egyes kormányközi nemzetközi szervezetek által tisztviselőik részére kiállított laissezpasser birtokosai; azon személyek, akik a három hónapnál rövidebb tartózkodás során kereső tevékenységet kívánnak végezni. Az itt felsorolt mentességekre vonatkozó információkat az 539/2001/EK tanácsi rendelet szerinti tájékoztatás teszi közzé (lásd: 5. melléklet). REPÜLŐTÉRI TRANZITVÍZUMOK Jogalap: a vízumkódex 3. cikke 1.3. Mely országok állampolgárai tartoznak a repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alá? A 7.A melléklet tartalmazza azon harmadik országok jegyzékét, amelyek állampolgárainak repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük, amikor a tagállamok területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületén áthaladnak. Valamely tagállam egyedileg előírhatja, hogy meghatározott harmadik országok állampolgárainak repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük, amikor a területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületén áthaladnak. Lásd: 7.B melléklet A személyek mely kategóriái mentesülnek a repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alól? A repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alól a személyek következő kategóriái mentesülnek: a) azon személyek, akik valamely tagállam által kiadott, érvényes egységes vízummal, hosszú idejű tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek; HU 21 HU

23 b) azon személyek, akik a következő országok valamelyike által kiadott érvényes vízummal rendelkeznek: Bulgária, Ciprus, Románia, Liechtenstein, Írország vagy az Egyesült Királyság Kanada, Japán, vagy az Egyesült Államok, vagy a felsorolt országokból a vízum felhasználását követően hazatérők; A Bulgária, Ciprus, Románia, Írország, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán vagy az Egyesült Államok által kiadott érvényes vízummal rendelkezőkre vonatkozó mentesség független attól, hogy az érintett személy a vízumot kiadó országba vagy más harmadik országba utazik. Példa: Érvényes kanadai vízummal rendelkező nigériai állampolgár Lagosból (Nigéria) Frankfurt (Németország) érintésével Bogotába (Kolumbia) utazik. E személynek nem kell repülőtéri tranzitvízummal rendelkeznie a frankfurti repülőtér nemzetközi tranzitterületén való áthaladáshoz. Ha azonban a harmadik állambeli állampolgár Bulgária, Ciprus, Románia, az Egyesült Királyság, Írország, Kanada, Japán vagy az Egyesült Államok által kiadott vízuma már lejárt, az illető a vízumot kiadó országtól eltérő országból való visszatérés esetén nem mentesül a repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alól. Példa: Már lejárt kanadai vízummal rendelkező nigériai állampolgár Frankfurt érintésével (Németország) utazik vissza Bogotából (Kolumbia) Lagosba (Nigéria). E személynek repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkeznie a frankfurti repülőtér nemzetközi tranzitterületén való áthaladáshoz. c) azon személyek, akik az alábbi országok által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek: Írország, Egyesült Királyság; Andorra, Kanada, Japán, San Marino vagy az Egyesült Államok, amennyiben a tartózkodási engedély birtokosának feltétel nélküli visszatérést biztosít, lásd: 7.C melléklet; d) a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós állampolgárok családtagjai, függetlenül attól, hogy egyedül, az uniós állampolgár kíséretében vagy a hozzá való csatlakozás céljából utaznak, (lásd: III. rész); e) a diplomata-útlevelek birtokosai; f) a repülőgépek személyzetének azon tagjai, akik a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény valamely szerződő felének állampolgárai. HU 22 HU

24 2. AZ ILLETÉKES TAGÁLLAM ÉS E TAGÁLLAM ILLETÉKES KONZULÁTUSÁNAK MEGHATÁROZÁSA Hogyan állapítható meg az illetékes tagállam a kérelmező úti célja alapján? Jogalap: a vízumkódex 5. cikke 2.1. Egyszeri beutazásra jogosító egységes vízum iránti kérelem Amennyiben az úti cél a tagállamok egyike, a kérelemmel ezen tagállam konzulátusának kell foglalkoznia Amennyiben az utazás célja egynél több tagállamot foglal magába, a kérelemmel a fő úti cél szerinti konzulátusnak kell foglalkoznia. Fő úti célnak az a hely minősül, ahol a kérelmező a leghosszabb ideig kíván tartózkodni vagy ahol a tervezett utazás fő célja megvalósul. Példa: Egy egyiptomi állampolgár nyaralás céljából Olaszországba (7 nap) és Franciaországba (4 nap) készül utazni Görögország érintésével (ott-tartózkodás nélkül, átszállás céljából történő repülőtéri útmegszakítással). Ebben az esetben az olasz konzulátusnak kell a kérelemmel foglalkoznia, mert a tartózkodás célját és időtartamát tekintve Olaszország a fő úti cél. Példa: Egy marokkói állampolgár Belgiumba készül üzleti célból (2 nap,) és úgy dönt, egyúttal Franciaországban élő rokonait is meglátogatja (6 nap). Amszterdamba (Hollandia) fog érkezni és innen is utazik vissza. Az utazás fő célja az üzleti megbeszélés, így a belga konzulátusnak kell foglalkoznia vele. Példa: Egy marokkói állampolgár Franciaországba kíván utazni családi okból (négy nap), és emellett megbeszélt egy belgiumi találkozót egy üzletfelével (két nap). Amszterdamba (Hollandia) fog érkezni és innen is utazik vissza. Az utazás fő célja a családi esemény, tehát a kérelemmel a francia konzulátusnak kell foglalkoznia. Ajánlott bevált gyakorlat, amennyiben több tartózkodási cél esetén nem lehetséges megállapítani a tartózkodás fő célját: ilyenkor a tartózkodás időtartama használandó kritériumként annak meghatározására, hogy melyik tagállam illetékes a vízumkérelem vizsgálatára és az erre vonatkozó határozat meghozatalára. HU 23 HU

25 Ha a fő úti cél nem határozható meg, azon tagállam konzulátusának kell foglalkoznia a kérelemmel, amelynek külső határát a kérelmező először szándékozik átlépni. Példa: Egy ukrán állampolgár turisztikai célból Lengyelországba, Németországba és Ausztriába készül utazni busszal. Négy napot tölt Lengyelországban, négyet Németországban és hármat Ausztriában. Ebben az esetben a lengyel konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel, mivel a vízum birtokosa a külső határt a Lengyelországba való beutazáskor lépi át Többszöri beutazásra jogosító egységes vízum iránti kérelem Ajánlott bevált gyakorlat a többszöri beutazásra jogosító egységes vízum iránti kérelmekben való eljárás terén illetékes tagállam meghatározására: Általában a többszöri beutazásra jogosító vízumkérelemmel annak a tagállamnak kell foglalkoznia, amely a szokásos fő úti cél; azaz amelyik tagállam a leggyakrabban lesz az úti cél, vagy amennyiben nincs ilyen úti cél, akkor az a tagállam, amelyik az első tervezett utazás célja. Példa: Egy szenegáli állampolgár rendszeresen meglátogatja Franciaországban élő családtagjait, ugyanakkor üzleti okokból évente egyszer-kétszer más tagállamokba is utazik. Első utazásának célja Svájc. Ebben az esetben a francia konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel, mivel Franciaország lesz a leggyakoribb úti cél. Példa: Egy ukrán fuvarozó vállalatnál kamionsofőrként dolgozó ukrán állampolgár rendszeresen szállít árut ausztriai ügyfeleknek, ezért Ausztria több alkalommal adott ki számára többszöri beutazásra jogosító vízumot. Korábbi vízuma lejártát követően az osztrák konzulátuson nyújt be új vízum iránti kérelmet, annak ellenére, hogy a vállalat a jövőben már csak Spanyolországba fog árut szállítani. Ebben az esetben a kérelmezőt a spanyol konzulátushoz kell irányítani, még ha jól is ismerik személyét az osztrák konzulátuson, mivel a továbbiakban fő úti célja Spanyolország lesz. HU 24 HU

26 2.3. Átutazás céljából benyújtott, egységes vízum iránti kérelem Amennyiben az átutazás egyetlen tagállamot érint, a kérelemmel ezen tagállam konzulátusának kell foglalkoznia Amennyiben az átutazás több tagállamot érint, azon tagállam konzulátusának kell foglalkoznia a kérelemmel, amelynek külső határát a kérelmező először szándékozik átlépni. Példa: Egy marokkói állampolgár az Egyesült Királyságba kíván utazni, Spanyolország és Franciaország érintésével. Ebben az esetben a spanyol konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel, mivel az illető személy a külső határt a Spanyolországba való beutazáskor lépi át. Példa: Egy ukrán állampolgár Kijevből (Ukrajna) Londonba (Egyesült Királyság) kíván utazni repülőgéppel, Bécs (Ausztria) és Frankfurt (Németország) érintésével, majd angliai tartózkodását követően más útvonalon, Berlin (Németország) és Budapest (Magyarország) érintésével kíván visszatérni Ukrajnába. Ebben az esetben az osztrák konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel, mivel az illető személy a külső határt az Ausztriába való beutazáskor lépi át Repülőtéri tranzitvízum iránti kérelem Ha a kérelem csupán egyetlen repülőtéri tranzitot érint, azon tagállam konzulátusának kell foglalkoznia a kérelemmel, amelynek területén található az érintett repülőtér. Példa: Egy nigériai állampolgár a frankfurti repülőtér (Németország) érintésével utazik Brazíliába. Ebben az esetben a német konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel Ha a kérelem több repülőtéri tranzitra irányul, azon tagállam konzulátusának kell foglalkoznia a kérelemmel, amelynek területén található az elsőként érintett tranzitrepülőtér. Példa: Egy pakisztáni állampolgár a madridi repülőteret (Spanyolország) érintve utazik Kolumbiába, majd a frankfurti repülőtér (Németország) érintésével utazik haza. Ebben az esetben a spanyol konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel. HU 25 HU

27 Fontos megkülönböztetni egymástól azt a esetet, amikor a harmadik országbeli állampolgár a továbbutazáskor nem hagyja el a repülőtér nemzetközi tranzitterületét, attól a helyzettől, amikor továbbutazáskor a harmadik országbeli állampolgár elhagyja a repülőtér nemzetközi tranzitterületét. Lásd a 9.2. pont példáit Mi a teendő abban az esetben, ha a vízumkérelmező több tagállamba utazik, amelyek között olyan tagállam is van, amely mentesíti őt a vízumkövetelmény alól? Példa: Indiai diplomata-útlevél birtokosa Németországba (négy nap), Dániába (két nap), Magyarországra (egy nap) és Ausztriába (egy nap) utazik. Németország, Dánia és Magyarország az indiai diplomata-útlevelek birtokosait mentesíti a vízumkötelezettség alól, Ausztria azonban nem. Ebben az esetben bár a fő úti cél Németország az osztrák konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel, mivel Ausztria az egyetlen olyan tagállam, amely az érintett személyre vonatkozóan vízumkötelezettséget érvényesít. Példa: Pakisztáni szolgálati útlevél birtokosa Dániába (hét nap,) Lengyelországba (egy nap), Ausztriába (két nap) és Olaszországba (egy nap) utazik. Ausztria és Dánia a pakisztáni szolgálai útlevelek birtokosait mentesíti a vízumkötelezettség alól, Olaszország és Lengyelország azonban nem. Ebben az esetben bár a fő úti cél Dánia a lengyel konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel, mivel az illető személyre vonatkozóan vízumkötelezettséget érvényesítő tagországok közül Lengyelország az első beutazás szerinti tagállam. Példa: Ukrán szolgálati útlevél birtokosa Bécs (Ausztria) érintésével Kijevből (Ukrajna) Pozsonyba (Szlovákia) utazik. Kijevből Bécsbe repülőgéppel utazik, majd vonattal utazik Bécsből Pozsonyba. Szlovákia az ukrán szolgálati útlevelek birtokosait mentesíti a vízumkötelezettség alól. Ebben az esetben az osztrák konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel, mivel Ausztria az a tagállam, amely az érintett személyre vonatkozóan vízumkötelezettség érvényesít. Példa: Kenyai diplomata-útlevél birtokosa Németországba (két nap) és Máltára (három nap)utazik hivatalos kiküldetésben, olaszországi útmegszakítással (egy napot tölt ott, csatlakozó járatra várva). Németország és Málta a kenyai diplomata-útlevelek birtokosait mentesíti a vízumkötelezettség alól, Olaszország azonban nem. Ebben az esetben bár Olaszország csak útmegszakítás az olasz konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel, mivel Olaszország az egyetlen olyan tagállam, amely az érintett személyre vonatkozóan vízumkötelezettség érvényesít. HU 26 HU