Számviteli törvény című előadás

Átírás

1 Számviteli törvény című előadás Előadó: Botka Erika okleveles könyvvizsgáló, MSZSZE főtitkára Főbb témakörök: Jogszabályi előírások Jegyzet tőkét növelő tételek Jegyzet tőke leszállítása Vagyoni hozzájárulás Eredménytartalékot módosító tételek Tőketartalékot módosító tételek Osztalékfizetés korlátai Lekötött tartalékot módosító tételek Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény 1

2 Saját tőke 2

3 Saját tőkével kapcsolatos jogszabályi előírások A Gt. szerint: pénzbeni és nem pénzbeni vagyoni hozzájárulással alapítható társaság. Az új Ptk. szerint: több helyen, jellemzően vagyoni hozzájárulás. Az új Ptk. szerint a kft.-nél a pénzbeli vagyoni hozzájárulás a társaság nyereségéből is feltölthető, két garanciális szabály és egyéb feltételek mellett - nem fizethető osztalék - a tagok helytállási kötelezettsége - gyakorlati megoldására nincs számviteli szabály (T 493 K 33, jegyzett, de még be nem fizetett tőke, de inkább eredménytartalékból kellene elszámolni) 3

4 Saját tőkével kapcsolatos jogszabályi előírások Nem pénzbeli hozzájárulás lehet a követelés is Tőketartalék: így nevesítetten sem a Gt., sem az új Ptk. nem ismeri részvénytársaság esetében szólnak kibocsátáskori ellenértékről és névértékről csak az Szt.-ben jegyzési érték és névérték különbözetéről. 4

5 Saját tőkével kapcsolatos jogszabályi előírások Kritikus saját tőke érték (a Gt., az új Ptk. szerint közel egyforma), ahol tulajdonosi intézkedést kell hozni (ha közbenső mérleg alapján nem áll helyre a saját tőke helyzete) = Lassú tőkevesztés (2 teljes üzleti év beszámolójában a saját tőke nem éri el a társasági formára előírt tőkeminimumot) = Hirtelen tőkevesztés (kft. a saját tőke felét, rt. a saját tőke egyharmadát elveszíti) 5

6 A jegyzett tőkét növelő tételek A jegyzett tőkét növelő tételek alapításkor Példa: A társaság alapításhoz kapott pénzbeli vagyoni hozzájárulás 500 ezer Ft, amelyből 200 ezer Ft-ot a cégjegyzékbe való bejegyzést követően utalnak át a társasághoz. Tőketartalékba helyezési szándékkal a cégbejegyzés előtt átutalnak 100 ezer forintot, azt követően 300 ezer forintot. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a 3500 E Ft értékű tárgyi eszközt a cégjegyzékbe történő bejegyzés előtt átadják, míg az 1000 E Ft értékű készletet csak a cégbejegyzést követően, amelynek a felét a tőketartalékba kívánják helyezni. 6

7 A vagyoni hozzájárulás átvételének könyvelése A vagyoni hozzájárulás átvételének könyvelése, ha az átvétel a társaság cégjegyzékbe történő bejegyzése előtt volt: a pénzbeli vagyoni hozzájárulás T 384 K E Ft a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (tárgyi eszköz) T K 332 a cégbejegyzés időpontjával (jegyzett tőke) T 332 K E Ft 4500 E Ft 7

8 A vagyoni hozzájárulás átvételének könyvelése jegyzési érték és a névérték különbözete = pénzeszköz T 384 K E Ft = a cégbejegyzés időpontjával T 332 K E Ft A vagyoni hozzájárulás átvételének könyvelése a társaság cégjegyzékbe történt bejegyzését követően: a pénzbeli vagyoni hozzájárulás T 384 K E Ft a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (a készlet fele) T K 332 a jegyzési érték és a névérték különbözete 500 E Ft = pénzeszköz T 384 K E Ft = készletek T K E Ft 8

9 A vagyoni hozzájárulás átvételének könyvelése Ha a jegyzett tőkét forintban jegyezték be, de a pénzbeli hozzájárulást devizában adták: = a választott árfolyamon forintra átszámított érték és a létesítő okirat szerinti érték különbözetének kezeléséről (332. főkönyv egyenlege) döntés kell: visszafizetik vagy elengedik (K egyenleg) be kell fizetni (T egyenleg). 9

10 Jegyzett tőke emelése Jegyzett tőke emelése - külső tőke bevonásával (mint alapításkor, pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással, a tagok által elfogadott értéken) = nem pénzbeli hozzájárulás (apport) lehet a követelés is - tőkeemelés tagi kölcsönnel (451) Példa: A B tag tagi kölcsönt nyújtott a társaságnak 1000 E Ft összegben. A taggyűlés módosította a társasági szerződést, és a tag által felajánlott tagi követelésből 600 E Ft-tal a törzstőkét emelte meg, a különbözetnek a tőketartalékba helyezéséről határozott. A tagi kölcsönt a két fél között kötött kölcsönszerződés támasztja alá. 10

11 Könyvelési tételek: Jegyzett tőke emelése A tagi követelésnek a társaság rendelkezésére bocsátása (a kölcsönszerződés tagi példányának átadásával): T 3654 K E Ft tőkeemelés cégjegyzékbe való bejegyzés alapján: = a jegyzett tőke emelése T 332 K E Ft = a tőketartalékba-helyezés könyvelése T 332 K E Ft Valójában a tulajdonos a társasággal szembeni követelését átengedte a társaságnak így a társaságnak önmagával szemben lesz követelése (3654) és önmagával szemben van kötelezettsége (451) a tagi kölcsön miatt ugyanazon összegben, tehát összevezetendők: T 451 K EFt 11

12 Jegyzett tőke emelése Jegyzett tőke emelése a jegyzett tőkén felüli vagyon (eredménytartalék, tőketartalék) terhére feltételei az új Ptk. szerint pl. kft.-nél = háromnegyedes taggyűlési határozat, létesítő okirat módosítása = a felemelt törzstőke nem haladja meg a saját tőkét = van törzstőkén felüli vagyon, amit a beszámoló, a közbenső mérleg igazol (hat hónapos szabály) 12

13 Feltételek Feltételei az Szt. szerint a beszámoló, közbenső mérleg szerint a mérleg szerinti eredmény, szabad tőketartalék, eredménytartalék fedezi a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg = a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét könyvelése a jegyzett tőke emelésének a cégjegyzékbe történt bejegyzése napjával: T 412, 413 K

14 Jegyzett tőke leszállítása Jegyzett tőke leszállítása tőkeleszállítás a jegyzett tőkén felüli saját tőke javára feltételei az új Ptk. szerint pl. a kft.-nél = taggyűlési határozat, létesítő okirat módosítás, a leszállítás jogcíme, összege megjelölésével a határozat közzététele, biztosíték a hitelezők számára a minimális összeg alá csak egyidejű tőkeemeléssel lehet = külön a Ptk. nem szabályozza a feltételes tőkeleszállítást = törzstőke terhére képzett lekötött tartalék-képzés tőkeleszállítás esetén maximum a törzstőke 10%-a 14

15 Jegyzett tőke leszállítása = könyvelése a jegyzett tőke leszállításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése napjával: T 411 K 412 (eredménytartalék javára csak veszteség rendezés céljából) tőkeleszállítás a veszteség rendezésére a negatív eredménytartalék összegében (jogszabályi feltételei az előbbiekből következnek) = könyvelése a cégbejegyzés napjával: T 411 K 413 tőkeleszállítás a lekötött tartalék javára: T 411 K

16 Jegyzett tőke leszállítása Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással a Gt. szabályozta, hogy a tagokat megillető összegként mit kell számításba venni, és a tőkekivonásos tőkeleszállítás előtt a veszteséget kell tőkeleszállítással rendezni az új Ptk.-ban nincsen olyan szabály, mint a Gt.-ben = a jogutód nélküli megszűnésnél utal arra, hogy a fennmaradó részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között az egyéb társaságjogi előírások változatlanok (mint előbb) A tőkekivonás alapdokumentuma: a számviteli beszámoló mérlege, közbenső mérleg (hat hónapos szabály) Tőkekivonás a jegyzett tőkén felüli tőke elemeire: a tőketartalék, az eredménytartalék (nem lehet negatív, ha az, előbb rendezni kell), mérleg szerinti eredmény (akár nyereség, akár veszteség célszerű számításba venni). 16

17 Példa Példa: A társaság egyik alapító tagja, 40%-os részesedéssel kilép a kft.-ből. A társaság jegyzett tőkéje 1000 E Ft, tőketartalék 500 E Ft, eredménytartalék 1200 E Ft, lekötött tartalék 300 E Ft, közbenső mérleg szerinti adózott eredménye 200 E Ft (veszteség). Alapításkor a tag által a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni hozzájárulás 400 E Ft. A kilépő tagnak járó összeg: a törzsbetét névértéke a tőketartalék 40%-a az eredménytartalék 40%-a az adózott eredmény 40%-a a lekötött tartalék 40%-a 400 E Ft 200 E Ft 480 E Ft 80 E Ft nem adható ki Együtt 1000 E Ft 17

18 Példa saját tőke a tőkeleszállítás előtt 2800 E Ft saját tőke a tőkeleszállítás után 1800 E Ft (ebből a jegyzett tőke 600 E Ft, nem kevesebb, mint a Gt.-ben előírt minimális törzstőke összege) Könyvelés a törzstőke leszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése napjával: T 411 K E Ft T 412 K E Ft T 413 K ee Ft Összesen: 1000 E Ft 18

19 Példa Ha a kilépő tag magánszemély, meg kell állapítani a tőkekivonás során szerzett bevételből azt a részt (1000 E Ft 400 E Ft), amely a vállalkozásból kivont jövedelmének minősül. Ez 600 E Ft, amelynek 16%-a szja 96 E Ft 14%-a eho 84 E Ft, amelynek levonásával történhet a kifizetés 820 E Ft összegben Könyvelése: T 4792 K E Ft T 4792 K E Ft T 4792 K 384, E Ft 19

20 Végelszámolás esetén Végelszámolás esetén a cégnek a cégjegyzékből való törlését követően a végelszámolást lezáró beszámoló mérlege alapján = a tulajdonosokkal szemben kötelezettségként kell nyitás után előírni a tulajdonost megillető jegyzett tőkét T 411 K 4792 tőketartalékot T 412 K 4792 eredménytartalékot T 413 K 4792 = a tulajdonosokkal szembeni egyéb kötelezettség is lehet vissza nem fizetett tagi kölcsön ki nem fizetett, de jóváhagyott osztalék 20

21 A tulajdonosokkal szembeni kötelezettség A tulajdonosokkal szembeni kötelezettséget azonban csökkenti a vállalkozásból kivont jövedelmet, a jóváhagyott osztalékot terhelő szja, eho ha a tulajdonosokat megillető összeg nem pénzeszközben kerül kiegyenlítésre, akkor a kiadásra kerülő eszközöket terhelő áfa is (a végelszámolást lezáró beszámoló mérlegében ezek a tulajdonossal szembeni követelések között szerepelnek) A tulajdonosokkal szembeni kötelezettség rendezése: T 4792 K 355 a tulajdonosokkal szembeni követelés beszámítása T 4792 K 384, 381 ha pénzeszközök átadásával történik T 311 K 91 97, 467 ha egyéb eszközök átadásával T 4792 K 311, 355 beszámítás 21

22 Tőketartalékot növelő, csökkentő jogcímek Alapításhoz, tőkeemeléshez kapcsolódóan a legfőbb szerv határozatában megállapított összeg = cégbejegyzés előtti rendelkezésre bocsátása: - pénzeszközben: T 384 K 332 bejegyzést követően: T 332 K 412 egyéb eszközben: T 1, 2, 3 K 332 bejegyzést követően: T 332 K 412 = cégbejegyzés utáni rendelkezésre bocsátása: pénzeszközben: T 384 K 412 egyéb eszközben: T 1, 2, 3 K

23 Tőketartalékot növelő, csökkentő jogcímek Jegyzett tőke leszállítása a cégbejegyzés napjával: T 411 K 412 A szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összege (az új Ptk. nem ad erre lehetőséget, a közösségi alapot növelő, csökkentő jogcímekkel nem foglalkozik) A tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összege: T 414 K 412 Jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszköz és egyéb eszköz (pl. fejlesztési támogatás): T 384 K 412, T 1, 2, 3 K 412 Jegyzett tőke emelése a szabad tőketartalékból a cégbejegyzés napjával: T 412 K 411 Veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezése (tulajdonosi döntés alapján): T 412 K

24 Tőketartalékot növelő, csökkentő jogcímek A tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításhoz kapcsolódó tőketartalék-kivonás: T 412 K 4792 A tőketartalékból lekötött tartalékba átvezetése T 412 K 414 Jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, egyéb eszközök T 412 K 384, T 412 K 1, 2, 3 24

25 Eredménytartalékot növelő, csökkentő jogcímek Jelentős összegű hiba mérleg szerinti pozitív eredménye (könyvelése a hibafeltárás évének zárlati tételei között): T 419 K 413 Előző üzleti év mérleg szerinti eredménye (nyitás után): T 419 K 413 A jegyzett tőke leszállítása a cégbejegyzés napjával (veszteség miatt): T 411 K 413 A veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére átvezetett tőketartalék, lekötött tartalék T 412 K 413, T 414 K 413 A pótbefizetés visszakapott összege (a pénzügyi rendezéskor): T 384 K 413 Az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összege T 414 K

26 Eredménytartalékot növelő, csökkentő jogcímek = a fejlesztési tartalék címén a Tao-tv.-ben meghatározott adóalapot csökkentő összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni (T 413 K 414), = feloldani akkor lehet, ha az a beruházás, amihez a lekötés kapcsolódik megvalósult, feloldani maximum a megvalósult beruházás összegében lehet, = ha a lekötést követő negyedik év végéig a beruházás nem valósult meg a lekötött tartalékból vissza kell vezetni, a meg nem fizetett adót megfizetni, késedelmi pótlékkal. 26

27 Eredménytartalékot növelő, csökkentő jogcímek Jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszköz és egyéb eszköz: T 384 K 413, T 1, 2, 3 K 413 Saját részesedés (saját üzletrész, saját részvény) bevonása (a cégbejegyzés napjával): a Ptk. által is szabályozott sajátos tőkeleszállítás a bevont részesedés névértéke: T 411 K 373 a visszavásárlási érték és a névérték különbözete ha a névérték a több: T 373 K 413 ha a névérték a kevesebb: T 413 K 373 Jelentős összegű hiba mérleg szerinti negatív eredménye (veszteség): T 413 K

28 Eredménytartalékot növelő, csökkentő jogcímek Előző üzleti év mérleg szerinti eredménye (veszteség): T 413 K 419 Pótbefizetés teljesítése, átutalása: T 413 K 384 A tőkeleszállítással megvalósított jegyzett tőkeleszállításhoz kapcsolódó eredménytartalék (és mérleg szerinti eredmény) kivonás: T 413 K 4792 Az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára igénybe vett összeg: T 413 K

29 Osztalék fizetés korlátai Adózott eredmény: 100 E Ft 100 E Ft 600 E Ft 100 E Ft Eredménytartalék: 100 E Ft 400 E Ft 400 E Ft 300 E Ft Jóváhagyható max. osztalék: 200 E Ft 300 E Ft 200 E Ft 0 E Ft Mérleg szerinti eredmény max. osztalék esetén: 0 Ft 100 E Ft 400 E Ft 100 E Ft 29

30 Lekötött tartalékot növelő, csökkentő tételek A jegyzett tőke leszállítása (a Gt. szerint feltételes, az új Ptk. szerint megkötéssel): T 411 K 414 lekötés a tőketartalékból (jogszabályi előírás alapján): T 412 K 414 A lekötés az eredménytartalékból saját döntés V. Szt. alapján (fedezetbiztosítás) fejlesztési tartalék képzése visszavásárolt saját részvények, saját Részesedések visszavásárlási (könyv szerinti) értéke alapítás-átszervezés aktivált értéke kísérleti fejlesztés aktivált értéke 30

31 Lekötött tartalékot növelő, csökkentő tételek nem realizált árfolyamveszteség és a képzett céltartalék különbözete veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetés ha a tőketartalék nem nyújt fedezetet az abból lekötendő összegekre átalakulásnál a fizetendő társasági adóra már nem kell eredménytartalékot lekötni végelszámolásnál vitatott kötelezettségekre: T 413 K 414 Az Szt. szerint kötelező lekötést akkor is el kell számolni, ha emiatt az eredménytartalék negatív lesz. 31

32 Lekötött tartalékot növelő, csökkentő tételek lekötés a kapott pótbefizetés miatt: T 384 K 414 a lekötés feloldása : T 414 K 413, a kapott pótbefizetés visszafizetésekor: T 414 K 384 a lekötött tartalék jogszabály alapján történő átutalásakor: T 414 K 384 nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása esetén az eredménytartalék lekötése, a lekötés feloldása: T 413 K 414, T 414 K

33 Példa A társaság október 1-jén ingatlanberuházáshoz felvett 10 éves lejáratú euróhitelt 1 millió euró összegben. Törlesztés minden év szeptember 30-án a felvett hitel egytizede összegében. Az euró árfolyama: október 1-jén 295 Ft/euró, december 31-én 305 Ft/euró, december 31-én 300 Ft/euró, december 31-én 308 Ft/euró. Az Szt. szerint az adott beruházás nem realizált árfolyamvesztesége elhatárolható. Mennyi az elhatárolt árfolyamveszteség 2012., 2013., üzleti év mérlegfordulónapján, és mennyi céltartalékot kell képezni, továbbá mennyi eredménytartalékot kell lekötni, ha a beruházást március 31-én, illetve december 31-én aktiválták? 33

34 Megoldás Az euróhitel forintértéke jén E Ft, december 31-én E Ft, a különbözet határolható el árfolyamveszteségként: E Ft (T 3932 K 8763). A évi törlesztéskor ennek 1/10 részét fel kell oldani (T 8763 K 3932) 1000 E Ft. A törlesztés utáni euróhitel (900 ezer euró) könyv szerinti forintértéke: E Ft. A december 31-i euróárfolyammal meghatározott értéke: E Ft. A különbözet: 4500 E Ft árfolyamnyereség, amellyel csökkenteni kell az elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséget (T 8763 K 3932), és marad 4500 E Ft. 34

35 Megoldás A szeptember 30-i törlesztés utáni euróhitel (800 euró) könyv szerinti forintértéke: E Ft. A évi hiteltörlesztéskor fel kell oldani a december 31-i elhatárolt árfolyamveszteség 1/9-ed részét, 4500 E Ft-ból 500 E Ft-ot (T 8763 K 3932), A 2014 december 31-i euróárfolyammal meghatározott értéke: E Ft. A különbözet 6400 E Ft árfolyamveszteség és elhatárolandó (T 3932 K 8763). Az összes elhatárolt árfolyamveszteség így 4000 E Ft E Ft= E Ft lesz. 35

36 Céltartalékképzés A beruházás aktiválásától eltelt időtartamot kell a hitel figyelembe vehető futamidejéhez viszonyítani december 31-én, mert az aktiválás március 31- én volt, céltartalékot képezni nem kell, -az elhatárolt teljes árfolyamveszteség összegének ( E Ft) megfelelő összegben kell a lekötött tartalékba az eredménytartalékot átvezetni: -T 413 K 414. Megoldás december 31-én az időbelileg elhatárolt árfolyamveszteség 4500 E Ft, 36

37 Megoldás céltartalékot az aktiválástól eltelt időtartam (9 hónap) és a hitel figyelembe vehető futamideje (120 hónap) arányában (7,5 %) kell képezni, azaz 337,5 E Ft (T 8654 K 424), lekötött tartalékba átvezetés: 4500 E Ft 337,5 E Ft = 4162,5 E Ft lenne, de már lekötésre került E Ft, ezért a különbözetet: 5837,5 E Ft-ot fel kell oldani (T 414 K 413) és nem kell lekötött tartalékot képezni. 37

38 Megoldás december 31-én az időbelileg elhatárolt árfolyamveszteség E Ft, céltartalékképzés (a 21 hónap és a 120 hónap arányában: 17,5%) azaz 1820 E Ft, de már megképezve 337,5 E Ft, ezért még képezni kell 1482,5 E Ft-ot (T 8654 K 424) lekötött tartalékba: = 8580 E Ft, már ott van 4162,5 E Ft még átvezetendő 4417,5 E Ft (T 413 K 414). Ha az aktiválás csak december 31-ével történt, akkor sem 2012-ben, sem 2013-ban céltartalékot nem kell képezni a lekötött tartalék 2012-ben E Ft, 2013-ban 4500 E Ft (tehát 5500 E Ft-ot fel kell oldani). 38

39 Megoldás december 31-én az elhatárolt árfolyamveszteség: E Ft, céltartalékképzés a 12 hónap és a 120 hónap arányában: 10% azaz 1040 E Ft (T 8654 K 424) Lekötött tartalékba: = 9360 E Ft, már ott van 4500 E Ft, még átvezetendő 4860 E Ft (T 413 K 414). 39

40 Értékelési tartalék Nem kötelező, saját döntés (pl. tőkehelyzet rendezésére) milyen eszközöknél lehet értékhelyesbítés = az immateriális javaknál (vagyoni értékű jogok, szellemi termékek) = a tárgyi eszközöknél, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál = a befektetett pénzügyi eszközök közül a részesedéseknél Értékhelyesítés (piaci érték és a könyv szerinti érték különbözete) Hogyan történhet a piaci érték megállapítása (vagyonértékelés, árajánlat, tapasztalati adatok, az összehasonlító árak módszere, hirdetés stb.) A piaci értéket minden évben meg kell állapítani a különbözettel a kimutatott értéket módosítani, ha jelentősnek tekinthető különkülön leltárba kell foglalni 40

41 Mérleg szerinti eredmény Meghatározása az eredménykimutatásból levezetve A jelentős összegű hibák mérleg szerinti eredménye eredménytartalékba kerül Az osztalékképzésről a beszámoló elfogadásakor lehet dönteni = határozatot kell hozni az adózott eredmény felosztásáról = elsősorban az adózott eredményből, de legfeljebb a kifizethető összegben = ha ez kevés és van szabad eredménytartalék, abból a kiegészítést igénybe venni = negatív adózott eredmény esetén az eredménytartalékból annyit lehet igénybe venni osztalékra amennyit jóváhagytak és kifizethetnek. 41

42 Mérleg szerinti eredmény Osztalékelőleg fizetése jellemzően a közbenső mérleg alapján (feltételei, mint az osztaléknál). A Gt. ismerte a hat hónapos szabályt, az új Ptk.-ban nincs ilyen. A kifizetett osztalékelőleg követelés (T 355 K 381, 384), a jóváhagyott osztalék kötelezettségként kerül előírásra (T 493 K 4792), de abba beszámításra kerül az osztalékelőleg miatti követelés (T 4792 K 355). 42

43 Mérleg szerinti eredmény Ha az osztalék nem pénzben kerül kifizetésre, akkor = az egyéb eszközt az értékesítés szabályai szerint a könyvekből ki kell vezetni T K 91-97, 467 és T K 1, 2, 3 (az eszközök értékesítése piaci értéken) = majd be kell számítani a követelést: T 4792 K = az eszközökben történő kifizetés csak az szja-val, ehóval csökkentett összegig terjedhet, ha a magánszemély az szja-t, az ehót külön nem fizeti be. 43

44 Köszönöm a figyelmét! Kérem, töltse ki a modulhoz kapcsolódó tesztet! június 6.