A haemophilia története

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A haemophilia története"

Átírás

1 Dr. Varga Gábor A haemophilia története Lénye gyanakvó elővigyázatosságot árult el, igazán nagyon nemes porcelán képzetét keltette. Kresz matematikus volt és beteg; úgy értem, semmi mással nem foglalkozott, csak matematikával és betegségével. Vérzékenységben, hämophiliában szenvedett; betegségéről oly tárgyilagosan, szakszerűen beszélt, kissé fontoskodva, idegen műszavakkal tűzdelve meg előadását, mint egy eminens fiatal orvos beszélhet egy harmadik személy nyavalyájáról. Semmi más nem érdekelte csak a hämophilia. Az életről nem tudott semmit, de a halállal csaknem személyes jó viszonyban élt, beavatott közönnyel beszélt a pusztulásról, vontatottan és monoton hangsúllyal, mint aki unalomig ismert kérdésekről ad elő. (Márai Sándor: Egy polgár vallomásai, 1934) A vérzékenységre vonatkozó ismeretek fejlődése az ókortól A haemophilia az egyik legrégebben ismert vérzési rendellenesség, ezt már az ókorból fennmaradt írásos feljegyzések is bizonyítják. A betegségre vonatkozó első ismert utalások a zsidó vallási parancsokban találhatók: egy júdeai pátriárkától származó II. századi rabbinikus rendelkezés felmentette azt a fiúgyermeket a circumcisio kötelezettsége alól, kinek korábban két fiútestvére a szertartás következtében elvérzett, Simon ben Gamaliél rabbi (II. sz.) pedig már olyan fiúk körülmetélését is megtiltotta, kiknek korábban az unokatestvérei haltak meg a rituális beavatkozást követően. A haemophiliára vonatkozó ismeretek az V. században lezárt babilóniai Talmudba is (Jebamoth 64b) bekerültek. A középkorban Abulkázim (Abu Kaszim Khalaf ben Abbasz al-zahráwi, ) mór sebészorvos Al-Taszrif című híres és a XVII. sz. végéig számos európai egyetemen orvosi kézikönyvként is használt enciklopédiájában egy olyan család bemutatásán keresztül, ahol a férfiak kisebb sérüléseket követően meghaltak szintén leírta a betegség öröklődő jellegét, és a vérzékenység főbb jellemzőit. Maimonidész (Moses ben Maimon, , fő orvosi műve: A betegségek okairól és tüneteiről) zsidó filozófus, jogtudós és orvos a körülmetélés tilalmát már olyan fiúkra is alkalmazni rendelte, kiknek anyja kétszer házasodott meg. Mindebből látható, hogy már a régi korokban is ismerték a betegség leglényegesebb jellemzőit, azt, hogy kis sérülés esetén is végzetes következményekkel járó, Maimonidész öröklődő betegségről van szó. A vérzékenység története elválaszthatatlan a vérkutatástól és a vérrel való gyógyítás gondolatától, mely mindig is foglalkoztatta az emberiséget és a kor tudományát. A görög és a római mitológiában a vér az életet, az erőt és az ifjúságot szimbolizáló mitikus anyagként jelent meg. Számtalan elmélet született a vérrel kapcsolatban, melyek között voltak előremutatóak, de voltak olyanok is, melyek évszázadokkal visszavetették a tudományos megismerést. A medicina atyjának tartott görög Hippokratész (Kr. e ) szerint például a vér megalvadása a meleg testből kifolyó vér kihűlése miatt következik be. Az ókori mondavilágból Ovidius leírásában (Kr. e Kr. u. 18.) maradt fenn Medeának, a varázstudományú jósnőnek azon gondolata, hogy az idős és beteg emberek a fiatalok vérével egészségesekké és ifjakká tehetők: Medea... kihúzza a kardját, metszi az agg gégét, kifolyatja belőle a vén vért, tölti a friss nedvvel. S mikor ajkával meg a sebbel Aeson issza be azt: haja és őszfürtű szakálla elveti ősz színét, feketévé fényesül ismét, messze soványság fut s halavány szín, aggkori ráncok, minden tagja megint friss vérrel duzzad, a teljes teste virul (Átváltozások, VII. könyv). Innen ered a vérrel való gyógyítás latin elnevezése: Cura Medeana. Az orvostudomány évszázadokon keresztül nem ért el komolyabb eredményt a vér és a vérzékenység titkának megfejtésében. Az első jelentős áttörést a felvilágosodás kora hozta, mikor az angol William Harvey ( ) a vérkeringés felfedezésével rájött a vér mozgásának titkára, s ezzel megdöntötte az eredetileg az antik görögöktől származó, de azt követően még nagyon sokáig uralkodó korábbi elméleteket, elsősorban Galenus ( ) azon teóriáját, hogy a szervezet nap mint nap nagy mennyiségű vért képez és választ ki magából. Harvey megfigyeléseit az 1628-ban megjelentetett Exercitatio Anatomica de Motu Cordis et Sanguinis [Anatómiai tanulmány a szív és a vér mozgásáról] című főművében fejtette ki. Ebben leírja, hogy a vér a szív összehúzódásai révén az ütőereken keresztül indul el, keresztülmegy a tüdőn, bejut az egész testbe, majd a vénák hálózatán át visszatér a szívbe. Az 1651-ben megjelent De Generatione című könyvében Harvey állítja fel a modern fejlődéstudománynak azt az alaptételét is, hogy minden élet kiindulópontja az anyaállat petéje/tojása (omne vivum ex ovo). William Harvey A vérkeringés felfedezésével néhány tudósban egyre erősebben merült fel a vérátömlesztés lehetősége, elsősorban a vérszegénység gyógyítása céljából, de néha egészen furcsa okokból is, pl. mikor őrjöngő betegnek bárányvért adtak

2 abban a reményben, hogy az állat vére majd megnyugtatja a pácienst. Természetesen ebben a korban az ilyen próbálkozások többsége a vércsoportokra vonatkozó elengedhetetlen alapismeretek hiánya miatt rendszerint halállal végződött. Samuel Pepys ( ) XVII. századi angol naplóíró Diary című művében található a kutyák közt kísérleti jelleggel végzett vértranszfúzióval kapcsolatos első írásbeli feljegyzés 1666-ból, melynek konklúziója, hogy a rossz vér jobb testből vett vérrel gyógyítható. Bár a haemophilia kezelésében még nem, megismerésében és leírásában a XIX. században jelentős előrelépés történt. A betegség első tudományos definícióját John Conrad Otto ( ) philadelphiai orvos adta, aki ban An account of hemorrhagic disposition existing in certain families [Bizonyos családoknál fennálló vérzési hajlamról szóló beszámoló] címmel a Medical Repository első amerikai tudományos folyóiratban közzétett értekezésében leírta a betegség három legfontosabb ismérvét, nevezetesen, hogy a vérzékenység férfiakat érintő, vérzési tünetekben megnyilvánuló, egészséges anyáról fiúgyermekekre bizonyos arányban öröklődő vérzési rendellenességet jelent. A betegség eredetének felderítése érdekében Otto már családfakutatást is végzett, egy New Hampshireben élő Smith nevű asszony családfáját három generációra 1720-ig vezette vissza. Kezdetben a haemophiliára többféle elnevezést is használtak: haemorrhoea, idiosyncrasiás haemorrhagia, haematophilia, vérzési betegség, örökletes haemorrhagiás diathesis. A ma használt haemophilia kifejezés mely egy görög szóösszetételből származik, és vért szeretőt, vérre hajlamost jelent F. Hopff zürichi egyetemi tanár Über die haemophilie oder die erbliche Anlage zu todlichen Blutungen [A haemophiliáról, avagy az örökletes, halálos kimenetelű vérzésekről] című értekezésében tűnt fel először 1828-ban. A XIX. században L. Grandidier német orvos végzett kiemelkedő munkát azzal, hogy összegyűjtötte a betegségre vonatkozó addigi tudásanyagot, melyet Die Hämophilie, oder die Bluterkrankheit [A haemophilia, avagy vérzési betegség] című monográfiájában 1877-ben tett közzé Lipcsében. A vérzékenység következtében kialakuló ízületi elváltozásokat részletesen először F. König írta le 1890-ben, s ő választotta el a haemophiliás ízületi gyulladást az arthritis tuberkulózisos, reumatikus és egyéb formáitól is. A XIX. század második felében vált divatossá a betegség eredetének felderítése érdekében végzett családkutatás, melyben Hay (1813), Osler (1885), Thormann (1837), Grandidier (1855), Hoessli (1885), Pratt (1908) játszottak fontos szerepet. A haemophiliára vonatkozó korábbi ismereteket W. Bulloch és P. Fildes angol orvosok összegezték az 1911-ben megjelent Treasury of Human Inheritance, Parts V and VI, Section XIV, Haemophilia [Az emberi hagyaték kincsestára] című hatalmas munkájukban, melyben összefoglalták a betegséggel kapcsolatban addig napvilágra került munkák tudásanyagát: közel 1000 hivatkozás, esetbeszámoló és több mint 200 családfa áttanulmányozása után nem (sexus), tünetek, öröklődés alapján definiálták a haemophiliát, megkülönböztetve ezzel számos egyéb vérzési betegségtől. Ők vázolták fel Viktória királynő nyomán az európai uralkodó családokban megjelenő mutáns gén útját, mely rajzot ma a Királyi Orvosi Társaság könyvtárában őrzik Londonban. A királyi betegség története A vérzékenységet gyakran nevezik királyi betegségnek, mivel az 1837 és 1901 között Angliában uralkodó Viktória királynő a betegség hordozója volt, s leszármazóin keresztül a haemophilia szinte az összes európai uralkodócsaládban megjelent, így a vérzékenység komoly szerepet játszott a XX. századi európai politika alakulásában. Bár a királynő felmenői nem voltak betegek, Viktória nyolcadik gyermeke, Lipót mégis súlyos vérzékenynek született 1853-ban. Korábban a betegség ismeretlen volt a királynő ősei között, így ez az eset is bizonyítja azt, hogy a vérzékenység spontán mutáció következtében is kialakulhat. A 15 éves gyermek egészségügyi állapotáról még a British Medical Journal is beszámolt 1868-ban. A királynő Disraeli miniszterelnöknek írt leveléből ismeretes, hogy a gyermek négy-öt alkalommal a halál kapujának közelében járt. Lipót 1884-ben, 31 éves Viktória királynő korában hunyt el egy esést követő agyvérzés következtében. Halála előtt két évvel megnősült, Aliz nevű leánya, Teck hercegnője hordozó lett, és egy vérzékeny gyermeknek adott életet. A haemophiliás Rupert Viscount Trematon 1907-ben született, és 21 éves korában halt meg szintén agyvérzésben. Viktória királynő két leánya, Aliz és Beatrix a vérzékenység hordozói voltak. Aliz IV. Lajos hesseni nagyherceghez ment nőül, egyetlen fiuk, Frederik hároméves korában meghalt, két lányuknak, Irénnek és Alexandrának szintén vérzékeny gyermekei születtek. Irént Poroszország hercege, Henry vette feleségül és három fiúgyermekükből kettő vérzékeny lett. Viktória királynő legfiatalabb leánya, Beatrix Battenberg hercegéhez ment feleségül, három fiúgyermekükből kettő vérzékenynek született, leányuk, Viktória Eugénia pedig XIII. Alfonz spanyol király felesége lett, és két vérzékeny fiúgyermeknek adott életet. Az angol királyi családon keresztül így a haemophilia a spanyol, a porosz és az orosz uralkodócsaládokban is megjelent. Viktória királynő unokája, Alexandra az 1894-től 1917-ig uralkodó II. Miklós orosz cárhoz ment nőül. 2

3 Alekszej cárevics brutálisan lemészárolták. Gyermekük, Alekszej cárevics, a történelem leghíresebb haemophiliása 1904-ben született. A trónörökös nagy fájdalommal járó betegsége és többszöri életveszélyes egészségi állapota komoly szerepet játszott a cári családon belüli feszültségek kialakulásában, és lehetővé tette Raszputyin befolyását a családra. Raszputyin, aki szerzetes volt, feltehetően hipnózissal enyhítette a cárevics fájdalmát, mellyel képes volt csökkenteni vagy talán megállítani is a gyermek bevérzéseit. A háborús veszteségeken túl a trónörökös betegsége, a cári család belső problémái és a Raszputyin egyre növekvő hatalma miatt kialakult társadalmi és politikai elégedetlenség mind olyan tényezők voltak, melyek jelentősen hozzájárultak a szovjet puccs sikeréhez 1917-ben. Raszputyin ellen csak többszöri próbálkozásra 1916-ban tudott a fellázadt nemesek egy csoportja sikeres merényletet elkövetni Péterváron. II. Miklós cár detronizálását követően a 14 éves Alekszej cárevicset, szüleit és négy leánytestvérét Lenin kifejezett utasítására a bolsevikok július 17-én A vörösterror oroszországi megszilárdulásával, majd később más országokra oktrojált véres térhódításával megnyílt Pandora-szelencéje, és a legsötétebb bűnök szakadtak az emberiségre, melyek a történészek becslése szerint közel százmillió ember halálát okozták szerte a világon. Több mint 70 évig nem maradt más, csak a szelence mélyén megbúvó remény. Egyes történészek véleménye szerint ha a cárevics nem lett volna haemophiliás, s így Raszputyin nem jutott volna hatalomhoz, nem tört volna ki a szovjet lázadás, s egészen másképp alakult volna Európa történelme. Azonban nem így történt, hanem úgy, hogy egy véletlen mutáns gén gyakorolt meghatározó befolyást Oroszország, hazánk és egész Európa XX. századi történelmére. A cárevics életét több könyv (Dorothy L. Sayers: Have his carcase, 1932; és R. K. Massie: Nicholas and Alexandra, 1968), valamint Sam Spiegel rendezésében egy hollywoodi film is megörökítette. A haemophiliát okozó gén a királyi családokból kihalással tűnt el, s e tény jelzi azt, hogy hatékony orvosi kezelés hiányában függetlenül a beteg társadalmi vagy anyagi helyzetétől a betegség milyen végzetes következményekkel járt korábban. A mai napig nem ismeretes, hogy a királyi családokat sújtó betegség A- vagy B-haemophilia volt-e. Alekszej cárevics és II. Miklós orosz cár Viktória királynő leszármazóinak családfája ( = férfiak; O=nők) 3

4 A vérzékenység okainak kutatása A XIX. században a tudósok még úgy gondolták, hogy a haemophiliás vérzést a vérerek szerkezeti abnormalitása okozza. A betegség megismerése kezdetben együtt haladt a vértranszfúzióra és a véralvadásra vonatkozó alapismeretek megszerzésével, és a vérzékenységre való kifejezett specializálódás csak a XX. század második felében vált el a vérre vonatkozó kutatásoktól. A XX. századi vérkutatás egyik kiemelkedő alakja Karl Landsteiner ( ) bécsi orvos volt, aki több embertől származó vérminták összekeverésével és az agglutináció megfigyelésével 1901-ben felfedezte az AB0-vércsoportrendszert. Már 1907-ben a chicagói Ludvig Hektoen javasolta, hogy a vértranszfúzió előtt a véradók és a recipiensek vérének keresztpróbáját végezzék el, és ugyanebben az évben hajtotta végre az immár tudományos alapokon nyugvó első vértranszfúziót Reuben Ottenberg New Yorkban. Landsteiner 1927-ben az Egyesült Államokban felfedezte az MNP-vércsoportokat, majd Alexander Wiener kollégájával együtt a Rhesus (Rh)- faktort is 1940-ben. Landsteinert 1930-ban Nobel-díjjal tüntették ki. Az első vérdepót az amerikai Oswald Robertson hozta létre 1917-ben, mikor az I. világháború alatt összegyűjtötte és tárolta a 0-ás véreket a sebesült katonák életének megmen- Karl Landsteiner tése érdekében. A vértranszfúzió tömeges alkalmazására is a háború alatt került sor, s a jól szervezett vérellátással nagyon sok ember életét sikerült megmenteni ben Percy Lane Oliver kezdte el a véradásszervezést Londonban, majd egy évtizeden belül megnyitották a kórházakban működő első vértranszfúziós állomásokat is, először a Szovjetunióban 1930-ban, majd Angliában, Franciaországban, Hollandiában és az USAban. Az első olyan vérbank a világon, mely már nem csak szervezte a véradást, hanem összegyűjtötte és tárolta is a levett véreket Chicagóban jött létre Bernard Fantus vezetésével 1937-ben ben Sahli felfedezte, hogy a véralvadás kialakulásához fibrinogénre van szükség, 1910-ben pedig T. Addis rájött arra, hogy a korábban már ismert főbb tényezők mellett a megnőtt véralvadási idő is jelentőséggel bír a haemophilia ismérvei között. Az 1910-es ben Addis és W. H. Howell is kimutatta, hogy a haemophiliások vérében is normális fibrinogén alakul ki; Addis bebizonyította, hogy a vérzékenyeknél a prothrombin thrombinná lassabban alakul át, Howell pedig azt feltételezte, hogy a betegek vérében kevesebb prothrombin található ben Paul Morawitz német orvos közzétett egy tanulmányt a véralvadásról, mellyel megalapozta a későbbi modern elméleteket. A századfordulót követően ismeretessé vált, hogy a prothrombin kalcium és thrombokináz révén thrombinná alakul át, majd az így létrejött thrombin segítségével a fibrinogénből fibrin keletkezik. Morawitz megfigyelése szerint a thrombokináz több különböző fehérjéből tevődik össze, melyek együttes közreműködése szükséges a vér megalvadásához. A különféle fehérjék és azok együttműködésének megismerése tette lehetővé később azoknak a teszteknek a kifejlesztését, melyekkel már mérni lehetett a véralvadás elemeinek kölcsönhatását. Az 1910-es közepén Howell egyik tanítványa, Jay McLean kísérleteket folytatott annak érdekében, hogy megtalálja és izolálja a véralvadás folyamatát elindító anyagot. Abban az időben még azt feltételezték, hogy ez az anyag a szövetekben található, ezért McLean a májban kereste azt. A véralvadás kiváltó okának megfejtése helyett azonban 1916-ban felfedezte az antikoaguláns heparint ban Eric von Willebrand finn orvos fedezte fel a társadalom 1-3 %-át érintő, s így feltehetően a leggyakoribb vérzési rendellenességnek tekinthető később róla elnevezett betegséget, mikor leírta az elsősorban nyálkahártya- és bőrvérzésekben megnyilvánuló tüneteket egy a skandináviai Aland-szigeteken élő családnál ben az amerikai Armand J. Quick ( ) jelentős előrelépést tett a vér kutatásában, hogy kifejlesztette a vérplazmában jelenlévő prothrombin mennyiségének és a prothrombin alvadási idejének meghatározására szolgáló tesztet. A vér megalvadásának oka, hogy thromboplasztin révén thrombin szabadul fel a prothrombinból kálcium jelenlétében. Quick szerint, ha a kálciumion-koncentráció optimális, a thromboplasztin mennyiségének növelésével a plazmaminta véralvadási ideje a prothrombin koncentrációjával mérhető. Quick úgy tapasztalta, hogy a teszt szerint a prothrombin normális a haemophiliásoknál, és meg volt győződve arról, hogy a véralvadási elégtelenség a haemophiliában a thrombocyták defektusának következménye ban A. J. Patek és R. P. Stetson azonban kimutatták, hogy nem rövidül le a véralvadási idő akkor sem, ha normális thrombocytákat adnak a haemophiliás plazmához, valamint hogy a vérzékenyek thrombocytái egészséges plazmában normálisan működnek, tehát a hoszszabb véralvadási idő nem a thrombocyták hibás működésére vezethető vissza. Addis már 1911-ben felfedezte, hogy az egészséges vérből készített prothrombin-preparáció bizonyos része képes jelentősen lerövidíteni a haemophiliás vér alvadási idejét. E kutatások mentén 1937-ben A. J. Patek és F. H. L. Taylor a Harvard Egyetemről hígítással és gyenge savval történő kezeléssel normális plazmából azonosítottak egy olyan lecsapódott részt, mely képesnek tűnt a haemophiliás beteg véralvadását korrigálni. Az elkülönített részt ké- 4

5 sőbb antihaemophiliás globulinnak (AHG) nevezték el, s az 1950-es ben folytatott kutatások (Merksey, Macfarlane, Graham) már arra irányultak, hogy mérni tudják a vérben az AHG-szintet. A megnőtt véralvadási időre vonatkozó megállapítások módosították Bulloch és Fildes sexus, tünetek, öröklődés alapján adott korábbi betegség-definícióját, miután az oxfordi C. Merskey munkája révén az 50-es elején kiderült, hogy a korábbi ismérvek nem feltétlenül perdöntőek a betegség meghatározásában, létezhet ugyanis a haemophiliának olyan enyhébb foka is, mikor a véralvadási idő normális, és a betegség csak a poszttraumatikus véralvadási idő meghosszabbodásában nyilvánul meg. Így kristályosult ki több évtized alatt az A-haemophilia ma ismert definíciója, mely szerint a vérzékenység recesszíven öröklődő, nemhez kötődő, VIII. véralvadási faktor deficienciában megnyilvánuló véralvadási rendellenesség ben A. Pavlovsky Buenos Airesben leírt egy olyan esetet, ahol két vérzékeny beteg plazmájának in vitro öszszekeverésével kölcsönös véralvadási korrekció következett be. Ennek okára csak az oxfordi R. G. Macfarlane és R. Biggs talált adekvát magyarázatot 1952-ben, mikor leírták a klinikailag és genetikailag az A-haemophiliához nagyon hasonló, de IX. faktorhiányban megnyilvánuló B-haemophilia első esetét egy általuk vizsgált tízéves kanadai kisfiúnál. A rendellenességet a páciens vezetéknevéről Christmas (Karácsony) betegségnek nevezték el, s mikor a szakma által komolytalannak tartott névadásból kisebb vita keletkezett, a kutatók azzal védekeztek, hogy az általuk adott név még mindig jobb, mintha a betegségnek az örökletes hypocoprothromboplastinogenaemia nevet adták volna. Ettől az időponttól tekintik az A- és B-haemophiliát két különböző betegségnek. A B-haemophiliát később egy svájci családnál írták le részletesen először. Ezt követően bizonyossá vált, hogy a véralvadás folyamatában több fehérje is részt vesz, és az egyes véralvadási betegségeket csak különböző vérkészítményekkel lehet megfelelően gyógyítani ben egy nemzetközi bizottság elnevezte és besorolta a különböző véralvadási faktorokat, ekkor kapcsolták az A-haemophiliát hivatalosan is a VIII. faktor hiányához. Nem sokkal ezután egymástól függetlenül két csoport is felfedezte, hogy a véralvadás folyamatában a különböző faktorok szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Macfarlane a saját összeállítását véralvadási kaszkádrendszernek nevezte el a Nature magazin 1964-es számában megjelent, a véralvadás folyamatát pontosan leíró cikkében; O. D. Ratnoff pedig a vízesés kifejezést használta ugyanazon évben közzétett publikációjában. Az inhibitorok 1971-ben történt felfedezése is Ratnoff nevéhez fűződik, aki egészséges emberből származó VIII. faktorhoz nyúlból kivont antiszérumot adott, és ezzel bizonyította, hogy az antitestek neutralizálni képesek a VIII. faktort. A vérzékenység kezelésének fejlődése A vérzékenység kezelése csak az orvostudománynak és a gyógyszerészetnek a XX. század második felében végbement fejlődésével vált lehetővé. Addig a pihentetés, nyomókötés alkalmazása, jegelés és kauterizálás maradt az egyetlen gyógymód. A 60-as ig a vérzékenységet és az egyéb véralvadási rendellenességeket gyakorlatilag nem tudták kezelni, ezért a legtöbb súlyos vérzékeny, és a középsúlyos vagy enyhe vérzékenységben szenvedő betegek közül is sokan már gyermekkorban vagy a korai felnőttkorban meghaltak. A leggyakoribb halálokok közt a létfontosságú szerveket, különösen az agyat érintő vérzések, valamint a kisebb sebészeti beavatkozásokat vagy sérüléseket követő vérzések szerepeltek. Azon kevesek, akik valamely szerencsés véletlen folytán mégis túlélték a betegség krízisállapotait, az ízületeiket tönkretevő ismétlődő bevérzések következtében váltak egész életükre nyomorékká. Az ízületeket és izmokat érintő bevérzések által okozott feszítő nyomás miatt a haemophiliát az egyik legfájdalmasabb betegségnek tekinti az orvostudomány. A vérzékenység kezelésére vonatkozó első utalás 1840-ból származik, mikor a Lancetben S. Lane sebész beszámolt egy posztoperatív vérzés friss vér felhasználásával történő sikeres megállításáról egy majdnem biztosan súlyos haemophiliás fiúnál. Ebben az időben a vércsoportokra és a vértranszfúziós módszerekre vonatkozó alapismeretek hiánya azonban még nem tette lehetővé komolyabb orvosi következtetések levonását. Az Egyesült Államokban 1901-ben kiadott Általános Sebészi Katalógus szentelt elsőként külön részt kifejezetten a vérzékenység kezelésének, melyben mész adását, oxigén inhalálását, pajzsmirigy-, csontvelő-, hidrogén-peroxid és zselatin alkalmazását javasolták. Később az 1926-ban megjelenő katalógusban javasolták először a vértranszfúziót a vérzékenység kezelésére, bár még egyéb gyógymódokat is említenek (pl. nátrium-citrát, kálcium-laktát injekció). Ezt követően kezdték el alkalmazni a 30-as től a teljes vér transzfúzióját a vérzések megállítására. Hozzá kell azonban tenni, hogy a fent említett katalógus negyedik, 1942-es kiadásában található terápiás javaslatok is még mindig egészen vegyes képet mutatnak (pl. autohaemoterápia). Több írás jelent meg a nők hormonterápiájával kapcsolatban abban a reményben, hogy ezzel megakadályozható a haemophiliás gén manifesztációja. Oxálsav intravénás beadásával valamint vitaminterápiákkal is történtek próbálkozások. A XX. század első felében több neves tudós állította, hogy speciális anyagokkal siker érhető el. A Lancetben 1936-ban megjelent cikkében W. A. Timperley tojásfehérjéből kivont bromidot javasolt a haemophilia kezelésére. A Nature magazin 1966-ban megjelent száma azt állította, hogy az őrölt földi mogyoró szintén haté- 5

6 kony lehet a vérzékenység kezelésére. Az első igazán sikeres útmutatást R. G. Macfarlane adta 1934-ben, mikor beszámolt arról, hogy a vérzékeny betegek lokális vérzéseit sikerült gyorsan csillapítania 1: arányban hígított Russell vipera mérgének alkalmazásával. A legnagyobb előrelépés azonban a vértranszfúzió fejlődésével kapcsolatos. Elsőként Macfarlane írta le 1938-ban, hogy egyedül a vértranszfúzió lehet hatékony a vérzések kezelésére, mert kizárólag így pótolható ha csak ideiglenesen is a beteg véréből hiányzó alkotóelem. Az 50-es közepén állati eredetű plazmával is történtek próbálkozások, s bár e sertésből és szarvasmarhából származó anyagok gyakran bizonyultak hatékonynak, sokszor váltottak ki allergiás reakciót. A 60-as közepéig a vérzékenységet és az egyéb véralvadási rendellenességeket csak teljes vérrel, majd friss plazmával, később pedig plazmakoncentrátummal kezelték, azonban e készítmények még nem tartalmaztak egy komolyabb vérzés megállításához vagy műtéti beavatkozáshoz elegendő VIII. vagy IX. faktort. Idővel egyre világosabbá vált, hogy a különféle véralvadási betegségek kezeléséhez vérből készített speciális kivonatokra van szükség. Edwin Cohn ( ) amerikai biokémikusnak a plazma-frakcionálás terén még a 30-as ben végzett úttörő munkája nyomán (Cohn-féle frakcionálás) készítettek először angol, majd francia és svéd kutatók kezdetben meglehetősen nyers, humán eredetű VIII. faktort tartalmazó plazmakoncentrátumot (antihaemophiliás globulin, AHG) ban. Svédországban kezdték el először a betegek profilaktikus kezelését antihaemophiliás globulinnal 1958-ban, s ezzel megalapozták a 60-es végétől nemzetközileg is elfogadottá, majd általánossá vált preventív kezelés koncepcióját. 1 A betegség kezelésében mérföldkövet jelentett az amerikai Judith Graham Pool ( ) a Nature 1964-es számában High-potency antihemophilic factor concentrate prepared from cryoglobulin precipitate [Cryoglobulin precipitátumból előállított nagy hatásfokú antihaemophiliás faktorkoncentrátum] címmel publikált felfedezése, mely szerint lefagyasztott plazma lassú felolvasztásával VIII. faktorban gazdag cryoprecipitátumot lehet előállítani ban már a kereskedelmi forgalomban is megjelentek az első antihaemophiliás koncentrátumok, néhány éven belül pedig a már 4 o C-on, tehát otthoni hűtőszekrényben is tárolható lyophilizált (szárított-fagyasztott) cryoprecipitátumok, melyekkel lehetővé vált a véralvadási faktor aránylag nagy és kontrollált mennyiségben történő gyors infúziója valamint az otthoni kezelés bevezetése az 1970-es elejétől. 2 Az új koncentrátumok (VII., XI., XIII. faktorok, fibrinogén koncentrátum, antithrombin III) kifejlesztésében az oxfordi Plazma-frakcionáló Laboratóri- Judith G. Pool um (PFL) is élen járt, többek között itt készítették el az első sertés-eredetű VIII. faktorkészítményt. A 70-es ben a vérzékenységet már nagy plazma-poolokból előállított szárított-fagyasztott közepes tisztaságú VIII. és IX. faktorkoncentrátumokkal kezelték, melyek jelentősen javították a betegek életminőségét és életkilátásait, azonban a poolok nagysága, a vérek sokszor bizonytalan eredete, a vírus-inaktivációs eljárások és a szűrőtesztek hiánya mind magában hordozta a vérzékenyeket később megtizedelő HIV- és HCV-fertőzések kockázatát. A gyógyszerek fejlődése a XX. század második felében 1950-es teljes vér majd friss plazma transzfúziója 1957 antihaemophiliás globulin (AHG) 1964 VIII. faktor cryoprecipitátum felfedezése 1968 liophyilizált, nem hőkezelt VIII. faktorkoncentrátum 1960-as vége prothrombinkomplex-koncentrátum (PCC) 1977 DDAVP (desmopressin) első alkalmazása 1984 először klónozzák a VIII. faktor gént 1985 liophyilizált szárazon hőkezelt VIII. és IX. faktorkoncentrátum 1987 a rekombináns VIII. faktorral való kísérletek kezdete és a gőzzel hőkezelt solvens/detergens eljárással vírusinaktivált VIII. faktor megjelenése 1988 gőzzel hőkezelt és solvens/detergens eljárással vírusinaktivált IX. faktor 1987 monoklonális antitesttel tisztított ultratiszta VIII. faktorkoncentrátum o C helyett 80 o C-on történő hőkezelési eljárás bevezetése 1991 ultratiszta IX. faktorkoncentrátum megjelenése 1992 első generációs rekombináns VIII. faktorkoncentrátum előállítása, melyet 1993-ban az USA-ban, majd 1994-ben Európában is engedélyeztek 1996 második generációs már nem albuminnal stabilizált rekombináns VIII. faktor kifejlesztése 1997 a rekombináns IX. faktorkoncentrátum megjelenése 2003 A világon a vérzékenyek 80%-a még mindig elégtelen vagy semmilyen kezelésben nem részesül! 1 Magyarországon az 1990-es közepére-végére vált elfogadottá a profilaktikus kezelés, de csak a gyermekek esetében. 2 Magyarországon az otthoni kezelést egy 1998 decemberében megjelent rendelet tette lehetővé. 6

7 A súlyos fokú A-haemophiliások életkilátásai Átlagos élettartam es 1900-as 1930-as 1940-es 1950-es 1960-as 1970-es 1980-as 1990-es A haemophiliások tragédiája A XX. század utolsó évtizedeire az orvostudomány fejlődésével megvalósult, hogy a vérzékeny betegek születéskor várható átlagos élettartama megközelítette az egészséges populációét. Különösen ennek tudatában tragédia, hogy a nagy plazma-poolokból származó és sokszor bizonytalan eredetű véralapanyagok felhasználásával készített koncentrátumok vírus-inaktiválásának hiánya miatt a HIV és a hepatitis vírusok okozta betegségek szerte a világon megtizedelték a haemophiliás közösséget. Bár a 70-es végén Németországban kifejlesztett első hőkezelési eljárással vírusinaktivált VIII. faktorkészítmény (Beriate-P) hatékonynak bizonyult a vírusátvitellel szemben, a kezdeti módszerrel még nem tudtak a fennálló igények kielégítésére elegendő mennyiségű koncentrátumot előállítani. A problémát országonként eltérő módon kezelték; Ausztriában például az első AIDS-eset megjelenésekor a 80-as elején minden gyermeket Beriate-P pasztörizált készítményre állítottak át, s az e gyógyszert kapó betegek közül senki nem lett HIV- vagy HCV-fertőzött, a többiek jelentős hányada viszont igen. HIV, AIDS A fejlett országok haemophiliásait egészen eltérő mértékben érintette a HIV-infekció, függően attól, hogy az adott országban milyen eredetű készítményeket alkalmaztak. A súlyos fokú vérzékenyek közül az Egyesült Államokban 90%-ban, Nyugat-Németországban 53%-ban, Franciaországban 50%-ban, az Egyesült Királyságban 39%-ban, Hollandiában 17%-ban, Norvégiában 8%-ban, Belgiumban 7%-ban, Finnországban 1%-ban fertőződtek meg HIV-vel. A világ teljes haemophiliás populációját tekintve a HIV-fertőzés aránya 30-40%-ra tehető. Magyarországon 28 vérzékeny lett HIV-fertőzött, s így a HIV-infekció prevalenciája hazánkban csak 1,5%-os volt. A vezető halálokká előlépett AIDS miatt a 90-es re drasztikusan lecsökkent a vérzékenyek betegek élettartama az egész világon. Amilyen hihetetlen gyorsasággal történt az AIDS-t okozó vírus izolálása (1983), klónozása (1984) és a kimutatására alkalmas vérteszt kifejlesztése (1985), olyan vihart váltott ki a franciák és az amerikaiak közt a vírus felfedezésének illetve a teszt kifejlesztésének elsőbbségéért folytatott tudományos, etikai, gazdasági sőt politikai vihart kavaró vita, mely végül nemzetközi szabadalmi perré fajult. Mivel a disputa lényegileg még ma sem ért véget, csak a tények bizonyos rekonstruálására tehetünk kísérletet. Az AIDS melyet eleinte az elsőként érintettnek észlelt populációról GRID-nek (Gay-related Immundeficiency Disease) neveztek el 1981 nyarán jelent meg járványszerűen az USA-ban korábban, még pedig nagyon ritkán észlelt betegségek gyakori megjelenésének formájában augusztusában a betegséget szerzett immunhiányos szindrómának keresztelték át, mivel fokozatosan kiderült, hogy az nem csak a homoszexuálisokat, hanem az intravénás droghasználókat, a vérzékenyeket és a heteroszexuálisokat éppúgy érinti ben az USA Járványügyi Központjából (CDC) Bruce Evatt figyelt fel arra, hogy a GRID a vérzékeny betegek közt is kialakul, mely a kórokozó vér vagy vérkészítmények útján történő átvitelével volt magyarázható. Ő volt az, aki később bebizonyította, hogy a faktorkoncentrátumok hőkezelése képes inaktiválni a HIV-vírust, illetve Evatt fedezte fel a protein C deficienciában megnyilvánuló veleszületett vérzési rendellenességet is ban Robert C. Gallo rákkutató és munkatársai az USA Nemzeti Rákkutató Intézetéből egy HTLV-I-nek (Human T-cell Leukemia Virus) elnevezett vírust találtak, majd 1982-ben izolálták annak egy közeli rokonát, a HTLV-II-t. Az AIDS járvány megjelenésekor 7

8 Gallo azt feltételezte, hogy a HTLV egyik válfaja okozza az AIDS-t. Később kiderült, hogy bár mindkét vírus a retrovírusok csoportjába tartozik, de mégsem azonosak. A Science folyóirat májusi 20-i számában egyszerre jelent meg két cikk. Az egyik szerzői F. Barré-Sinoussi, J.-C. Chermann és L. Montagnier, a Pasteur Intézet kutatói voltak, mely cikkben leírtak egy LAV-nak (Lymphadenopathy Assosiated Virus) nevezett új vírust, melyről azt feltételezték, hogy az AIDS kialakulásáért felelős, egyben bebizonyították a vírus transzmisszióját. A Science ugyanezen számában megjelent cikkében Gallo leírta a HTLV DNS-ét, antigénjeit és átvitelét júniusában Montagnier és Gallo megállapodtak, hogy közös kutatást végeznek, és eredményeiket együtt publikálják. Ennek keretében a franciák júliusban elküldték az általuk azonosított vírust Gallo intézetébe szeptemberében Montagnier és kollégái izolálták a LAV-ot három AIDS- Robert Gallo es betegből, kimutatták, hogy a vírus összefüggésben áll a T4 limphocyták működésével, valamint bebizonyították, hogy az AIDS-t okozó LAV és a Gallo-féle HTLV nem azonos április 22-én a Pasteur Intézet kutatási eredményeire hivatkozva az amerikai Betegség-ellenőrző és -megelőző Központ (CDC) bejelentette, hogy a franciák az ban felfedezett LAV vírussal megtalálták az AIDS kórokozóját. Egy nappal később az USA Egészségügyi Minisztériuma sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy valószínűleg a Gallo-féle HTLV-III okozza az AIDS-t, és hat hónapon belül kész lesz a vírus kimutatására alkalmas vérteszt május 4-én Gallo és kutatócsoportja publikációt tett közzé a Science magazinban a HTLV-III-nak nevezett retrovírus felfedezéséről azt állítva, hogy megtalálták az AIDS kialakulásáért felelős kórokozót ben Jay A. Levy amerikai rákkutató is azonosított AIDS-es betegekből nyert Luc Montagnier retrovírusokat, melyeket AIDS asszociált retrovírusoknak (ARV) nevezett el. A franciák és amerikaiak közti vita a vírus kimutatására alkalmas várhatóan jelentős anyagi haszonnal kecsegtető vérteszt kifejlesztésének elsőbbségével kapcsolatban folytatódott decemberében először Montagnier nyújtott be a LAV-ellenanyagok kimutatására kifejlesztett vértesztre vonatkozó szabadalmi kérelmet, azonban míg a hatóságok jóváhagyására várt, 1984 májusában Gallo is kérvényezte a szabadalmi jogok bejegyzését, melyre gyorsított eljárásban Montagnier előtt került sor, holott már akkor egyértelmű volt, hogy a franciák által felfedezett LAV azonos az amerikai HTLV-III-mal. Ezt követően a Pasteur Intézet 1985 decemberében beperelte az amerikai Rákkutató Intézetet a szabadalmi jogok érvényesítéséből származó szerzői jogdíjak megosztása érdekében azon indokból, hogy a Pasteur Intézet munkatársai fedezték fel először a vírust. A franciák ez idő alatt nem használták a Gallo-féle tesztet, s ez egyes becslések szerint közel 300 francia vérzékeny beteg halálát okozta! 1987-ben Ronald Reagen amerikai elnök, Jacques Chirac francia miniszterelnök valamint a két kutató megegyezést írtak alá, mely alapján Montagnier is bekerült a szabadalom szerzői közé, a jogdíjat a két intézet megosztotta, s a tesztből származó profit 80%-át egy AIDS-kutató közös alapítványnak utalták át. Egy amerikai újságcikk alapján az 1990-es ben Gallo ellen az amerikai hatóságok eljárást indítottak, melyben elsőfokon elmarasztalták majd másodfokon felmentették őt és a kutatóintézet minden munkatársát is. Mind Montagnier mind Gallo számtalan nemzetközi elismerésben részesült, de talán a mindenkinek csak kárt okozó méltatlan vita miatt egyikük sem kapta meg a Nobel-díjat. Az es felfedezések eredményeként a különböző kutatócsoportok három eltérő elnevezéssel illetett (LAV, HTLV-III, ARV) retrovírust izoláltak, melyekről 1985 februárjára egyértelműen kiderült hogy azonosak, és hogy mindegyik a retrovírusok családjának lentivírus alcsaládjába tartozik. A HIV-antitestek kimutatására alkalmas első generációs ELISA-tesztet március 2-án engedélyezte az FDA az USA-ban, majd 1986 elején a véradók általánosan kötelező HIV-szűrését is bevezették. Magyarországon július 1-től kötelező minden levett vér esetében elvégezni a HIV-vizsgálatot óta nem regisztráltak az Egyesült Államokban vérkészítmény útján történt HIV-átvitelt májusában egy nemzetközi bizottság az AIDS kialakulásáért felelős kórokozót egységesen humán immundefficiencia vírusnak, HIV-nek nevezte el ban Nyugat- Afrikában egy új altípust azonosítottak, s így az eredeti altípust HIV-1-nek, a később felfedezett változatot pedig HIV-2-nek keresztelték el, mely utóbbi kötelező szűrését 1992-ben vezették be szeptemberében M. A. Fischl és kollégái felfedezték, hogy az eredetileg 1964-ben rákellenes gyógyszerként kifejlesztett AZT (zidovudin) alkalmas az AIDS kezelésére. A gyógyszert 1987 márciusában engedélyezte az FDA az Egyesült Államokban. A készítmény Magyarországon 1989-ben került forgalomba. Az AIDS kezelésében a legjelentősebb előrelépést bár még nem áttörést az 1995-ben bevezetett ún. HAART (highly active antiretroviral treatment), tehát a több készítmény egyidejű alkalmazását jelentő kombinált terápia jelentette. A HIV-fertőzés miatt peres vagy peren kívüli úton a világ számos országában kaptak a vérzékenyek vagy túlélő hozzátartozóik eltérő összegű, általában állami kártalanítást, így Kanadában, az Egyesült Államokban, Írországban, Ausztriában, Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban. 8

9 Hepatitis A korábban rendszeresen kapott nem vírusinaktivált készítmények miatt a fejlett országokban élő vérzékenyek többsége hepatitis B és/vagy C vírussal is megfertőződött: az Európai Unióban hepatitis B-vel 60%-ban, hepatitis C-vel pedig 70%-ban. Magyarországon a vérzékenyek 90%-a fertőződött meg HCV-vel. Bár a fejlett országokban jelenleg a vérzékenyek között még az AIDS a vezető halálok, a hepatitis okozta májbetegségek miatti mortalitás az elkövetkezendő ben feltehetően az első helyre fog kerülni. A hepatitis B vírus az egyik legrégebben ismert májat megtámadó kórokozó. A véradók kötelező HBV-szűrését elsőként az USA-ban vezették be 1971-ben. Alig több mint tíz évvel később már rendelkezésre állt az első hepatitis B vakcina, melynek alkalmazására először az USA-ban került sor 1982-ben. Már korábban is feltételezték, hogy a hepatitisnek az A és B víruson kívül több típusa is létezik, de mivel azokat azonosítani még nem tudták, csak non-a/non-b hepatitisnek nevezték ben vezették be a megnövekedett májenzim értékeket kimutató ALT-tesztet, mellyel egységenként már 0,19%-ra csökkent a transzmisszió kockázata ben Michael Houghton izolálta a hepatitis C vírust. Az első generációs specifikus anti-hcv tesztet mellyel a transzmissziós kockázat egy egység vérre számítva 0,07%-ra redukálódott március 1-én vezették be az Egyesült Államokban, majd annak továbbfejlesztett változata, az ún. második generációs teszt 1992 júliusától állt rendelkezésre. Azóta már kifejlesztették a harmadik generációs HCV-tesztet, mellyel sikerült tovább mérsékelni a vírusátvitel kockázatát (fertőzési kockázat: 0,001%/egység). Magyarországon a véradók HCV-szűrését az július 1-től hatályos 12/1992 (VI. 26.) NM rendelet 4. -a tette kötelezővé. A hepatitis C kezelését először csak kis hatásfokú interferon monoterápiával, majd az immár sokkal ígéretesebb interferon-ribavirin kombinált terápiával végezték, 2001-re pedig kifejlesztették és az Európai Unióban már engedélyezték is a pegilált (tartós hatású) interferont. E készítményt 2001 tavaszától bár nem teljes körűen már Magyarországon is alkalmazzák kombinált terápiában. A jelentős százalékban májzsugorodást és gyakran májrákot is okozó hepatitis C fertőzések miatt az állam a fejlett országok többségében peres vagy megegyezéses úton kártalanítást fizetett Kanadában, Franciaországban, Új- Zélandon, Angliában, Írországban, Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban és Magyarországon. Ismert és ismeretlen kórokozók Sajnos továbbra sincs kielégítő vírus-inaktiválási eljárás a parvovírus B19 és a hepatitis A vírus ellen, továbbá felmerül az új variánsú Creutzfeldt-Jakob kór (nvcjd) átviteli lehetősége is. A Lancet szeptemberi száma adott hírt arról, hogy a CJ-kór kialakulásáért felelős ágenshez hasonló, a szarvasmarháknál BSE (kergemarhakór) néven ismert betegséget okozó módosult prion az állatok közt vér útján átvihető, mely felvetette annak lehetőségét, hogy a CJ-kór tünetmentes időszakában levett emberi vér esetleg fertőzést okozhat vértranszfúzió útján az embernél is. A legújabb kutatások szerint azonban a faktorkoncentrátumok gyártása során jelenleg alkalmazott tisztítási eljárások képesek eltávolítani a kóros humán prion proteineket, így a vcj-kórt okozó pathogén prion fehérjéket is. Bár még nem volt olyan eset, mely igazolta volna, hogy a vcj-kór vér vagy vérkészítmény útján emberre is átvihető, s a kiterjedt vizsgálatok ellenére sem találtak még akár a variáns akár a klasszikus CJ-betegségben szenvedő vagy emiatt elhalálozott haemophiliást, a Haemophilia Világszövetség a vérkészítmények biztonságának figyelésére és értékelésére ún. TSE-munkacsoportot hozott létre 2001 elején. A magyar szarvasmarha állományban eddig még nem találtak kergemarhakórban szenvedő állatot. Hazánkban a BSE-szűrés de jure június 1-től kötelező, a gyakorlatban azonban szeptember 20-tól végzik a levágott szarvasmarhákon. A klasszikus Creutzfeldt-Jakob kór magyarországi incidenciája megegyezik a nemzetközi statisztikai adatokkal (1:1 millió/év), variáns CJ-kór esetet pedig még nem találtak. A HIV- és HCV-fertőzések szomorú tapasztalata miatt a világ fejlettebb országaiban a vérzékenyek körében komoly félelem uralkodik a ma még nem azonosított vagy ki nem mutatott jövőbeni vírusok miatt, ezért neves szakmai körökben elfogadott, hogy a kezelést, amikor csak erre mód és lehetőség van, ne plazma-eredetű készítményekkel, hanem rekombináns VIII. faktorral végezzék. Meghatározó tudományos szervezetek és szakértői csoportok 3 egyértelműen a rekombináns készítmények mellett teszik le a voksukat. Több országban (pl. Kanada, Írország) már kizárólag rekombináns faktorokat alkalmaznak, vagy a közeljövőben tervezik az azokra történő teljes átállást (Anglia). Jelenleg az USA-ban 70%-os, az Európai Unióban pedig 60%-os e készítmények aránya. 4 3 A Kanadai (AHCDC) és az Angol Haemophilia Központok Igazgatóinak Szövetsége (UKHCDO), valamint az Egyesült Államok Nemzeti Haemophilia Alapítvány Orvosi Tudományos Tanácsadó Testülete (NHF MASAC) által kiadott ajánlások. 4 Magyarországon a rekombináns faktorkoncentrátumok aránya 2001-ben: 0,44%, 2002-ben: 0 %, 2003-ban: 1,14%. 9

10 A haemophilia egyesületek fejlődése és szerepe A nemzetközi és belföldi haemophilia szervezetek megalakulása jelentősen hozzájárult a vérzékeny betegek életminőségének javulásához és a kutatás fejlődéséhez. A világon a vérzékeny betegek érdekeinek védelmében létrehozott első egyesület Angliában jött létre 1942-ben körülbelül 100 fő részvételével Nemzetközi Haemophilia Egyesület néven ben Lionel Whitby egészségügyi minisztériumi tisztviselő elnökletével a csoportot jótékonysági szervezetként jegyezték be Londonban. Négy évvel később az egyesület nevét a ma is ismert U.K. Haemophilia Society-re változtatta, majd 1963-ban mint alapító tag vett részt a Haemophilia Világszövetség létrehozásában ben megalakult az egyesület orvosi tanácsadó testülete. Az Egészségügyi Minisztérium már a kezdetektől jelentős támogatást nyújtott a vérzékeny betegek gondozásához és a betegszervezet működéséhez. Különösen Weldon Dalrymple-Champneys egészségügyi minisztériumi főtisztviselő tett személyesen is sokat a vérzékenyekért, így például fontos konferenciákat szervezett a minisztérium égisze alatt az 50-es első felében. Az oxfordi Rosemary Biggs kezdeményezésére 1954-ben már működő kórházakban öt referencia központból álló hálózat jött létre az örökletes vérzési rendellenességben szenvedő betegek diagnosztizálása és kezelése érdekében Oxfordban, Cardiffban, Manchesterben, Sheffieldben és Newcastle-ben. Jelenleg 52 gondozó központ működik Angliában. Az USA-ban szövetségi szinten csak 1976-ban vezettek be az angliaihoz hasonló regionális haemophiliagondozó hálózatot. A haemophilia kezelésének első protokollját először a világon szintén az Egyesült Királyságban készítették el, melyet Macfarlane és Biggs tett közzé Haemophilia és az azzal összefüggő betegségek diagnózisa és kezelése címmel 1955-ben Oxfordban. 5 A Haemophilia Világszövetség (World Federation of Haemophilia, WFH) 1963-ban alakult meg Koppenhágában a washingtoni születésű Frank Schnabel vérzékeny beteg, a WFH első elnökének kezdeményezésére, alapító társai a francia Henri Chaigneau és az elnökhelyettesi tisztet betöltő amerikai John Walsh voltak. A nemzetközi érdekképviselet létrehozásának fő célja az volt, hogy globálisan is elősegítsék a haemophiliával kapcsolatos problémák megoldását, felhívják a figyelmet a vérzékeny betegek diagnózisának, kezelésének és rehabilitációjának szükségességére, továbbá ösztönözzék a betegséggel kapcsolatos kutatásokat. A WFH mellett az amerikai Kenneth Brinkhous professzor irányításával Orvosi és Tudományos Tanácsadó Bizottság jött létre és 1994 között a WFH elnöke Charles Carman amerikai üzletember, súlyos haemophiliás volt, aki nagyívű stratégiai tervet dolgozott ki a fejlődő országok felzárkóztatása és az ellátás javítása érdekében. A Világszövetség harmadik jelenlegi elnökének Frank Schnabel ben Brian O Mahony biokémikust, B-haemophiliás beteget választották meg, akit 2000-ben az Irish Times az ír haemophiliás betegek állami HCV-kártalanítása érdekében kifejtett munkájának elismeréseként az Év emberének választott. A Haemophilia Világszövetségnek két regionális irodája van: az európai országok haemophilia-egyesületeit tömörítő Gordon Clarke által irányított 43 tagot számláló Európai Haemophilia Konzorcium (EHC), valamint az ázsiai országok egyesületeit összefogó 1985-ben alakult Ázsiai Regionális Iroda. A Haemophilia Világszövetség, mely jelenleg 101 tagszervezetből áll, országonként csak egy egyesületet fogad el hivatalos tagként. A Magyar Hemofília Egyesület 1991 óta elismert és aktív tagja a WFH-nak és az EHC-nek. A Nemzetközi Haemophilia Oktató Központok (IHTCs) hálózata Tony Britten orvos javaslatára és elnökletével jött létre. Britten indítványozta, hogy a Haemophilia Világszövetség keretein belül angol mintára hozzanak létre egy nemzetközi gondozóhálózatot, melynek tervét a WFH 1969-ben a moszkvai kongresszusán jóváhagyta, majd kiemelt központ rangjára emelt 18 gondozó centrumot, melyek többsége ma is komoly nemzetközi tekintélynek örvend a betegség kezelésében és kutatásában betöltött úttörő szerepe miatt, s ezt számos neves haematológus neve is fémjelzi: G. White (Chapel Hill), M. Gilbert (New York), C. Lee (London), E. Berntorp (Malmö), P. Manucci (Milánó), W. Schramm (München), P. Giangrande (Oxford), M. Van den Berg (Utrecht), I. Pabinger (Bécs). Az alapító Britten szavaival a központok kiválasztása felelősséget és nem dicsőséget jelent; bár ezek a központok kezelést csak keveseknek, inspirációt azonban annál többnek tudnak nyújtani, és irányt mutatnak mindnyájunknak. Schnabel javaslatára a hálózatot 1972-ben Nemzetközi Haemophilia Gondozó Központokról Oktató Központokra keresztelték át, hogy ezzel is elősegítsék a haemophiliával foglalkozó szakemberek nemzetközi szintű továbbképzését. Az IHTC-nek jelenleg 30 tagja van a világon, mostani elnöke az indiai A. Srivastava. 6 5 Magyarországon 2003-ban még mindig nincs hivatalosan elfogadott haemophilia-protokoll. 6 Magyarország nem tagja a Nemzetközi Haemophilia Oktató Központok (IHTC) hálózatának. 10

11 A magyar vérellátás és haemophilia-gondozás fejlődése A magyar haemophilia-gondozás a 90-es ig sem szervezetileg sem személyileg nem választható el a vérellátás és vértranszfúzió történetétől. A vérzékenyek ellátása gyakorlatilag ugyanazt az utat járta végig Magyarországon mint a világon bárhol másutt, azzal a különbséggel, hogy itthon kisebb-nagyobb lemaradások mindig tapasztalhatóak voltak, ez azonban nem minden esetben vált a betegek kárára (pl. kevesebb HIV-fertőzés történt). A XX. század elejétől különösen a vércsoportok felfedezését követően egyre hangsúlyosabbá vált az egész világon a vérrel való gyógyítás jelentősége. Magyarországon Kubányi Endre volt az az úttörő orvos, aki a vértranszfúzió jelentőségét felismerve 1926-ban tanulmányt jelentetett meg a vérátömlesztésről, majd egy évtizeden belül 1935-ben megszervezte a Szent Rókus kórházban az első térítéses véradást. A II. világháború alatt jött létre a Magyar Vöröskereszt Véradó Központja, mely bár csak kis mennyiségben konzervált vért és szárított plazmát volt képes a hadseregnek szállítani, és ezzel sok emberéletet mentett meg. A háborút követően 1949-ben hozta létre a magyar vérellátás megszervezésére az egészségügyi kormányzat az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) Központi Kutató Intézetét, mely első igazgatójának Rex-Kiss Bélát nevezték ki. Ezzel egyidőben alakult meg Szombathelyen az egész magyar vérellátásban kiemelkedő szerepet játszó István Lajos vezetésével az első regionális központ. Az OVSZ Központi Intézetét 1958-ban Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézetté (OHVI) alakították át, melynek igazgatását 1959-től 1990-ig Hollán Zsuzsa látta el, kinek vezetése alatt jelentős fejlődést mutatott a magyar vérellátás ban vezették be az egyszer használatos orvosi eszközök alkalmazását a vértranszfúziós állomásokon, 1973-ban a műanyagzsákos vérvételt, majd a nyugati országokkal szinte egyidőben a hepatitis B (HB s AG) teszteket. Az AIDS-kutatás ben kezdődött az OHVI-ban, itt vezették be a HIV-szűrést is ben végén megsemmisítették a nem vírusbiztosnak minősített vérkészítményeket, s 1986 folyamán az összes magyar vérzékeny HIV-szűrését elvégezték. Ugyanebben az évben indult meg országos szinten is a HIV-szűrés a regionális vérellátó állomásokon, az OHVI-ban pedig verifikáló laboratórium létesült. A HIV-fertőzött haemophiliások kezelését a Fővárosi Szent László Kórházban a Bánhegyi Dénes által vezetett immunológiai osztály vette át. Bár már korábban kezdeményezték az OHVI-ban, a HCV-szűrés bevezetésére országosan csak ben került sor. Az Intézet munkatársainak kezdeményezésére indult el 1961-ben az angol nyelvű Haematológia és a magyar nyelvű Transzfúziológia című folyóirat is. Az OHVI keretén belül jött létre 1970-ben a ma is működő Hematológiai Fogászati Gondozó, elsőként Gyulai László majd Lelkes Márta és Korchma Enikő vezetésével. Az Intézeten belül alakult meg Barta Imre vezetésével a tudományos munka összefogása és elősegítése érdekében a Magyar Hematológiai Társaság és a Magyar Immunológiai Társaság, valamint az OHVI adott otthont a Haematológiai, Immunológiai és Transzfuziológiai Szakmai Kollégiumnak is. A magyar haematológia és vérellátás elismeréseként 1982-ben Budapesten tartották a Nemzetközi Hematológiai Társaság és a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság közös kongresszusát decemberében az OHVI két részre vált, egyfelől a kizárólag vérellátással és transzfúzióval foglalkozó Országos Vérellátó Központra (OVK), másfelől pedig a tudományos- és kutatói feladatokat ellátó Országos Haematológiai és Immunológiai Intézetre (OHII). Ez utóbbi 2001 végén ismét átalakult, megszüntetésével egyidejűleg azonos feladat- és hatáskörrel létrehozták helyette az Országos Gyógyintézeti Központot (OGYK), melynek keretén belül működik ma is az országos haemophilia-gondozást valamint a faktorelosztást irányító Országos Hemofília Központ (OHK). A vérzékeny betegek kezelése szervezett formában 1953-ban kezdődött az OVSZ Központi Kutató Intézetében ben az Intézet mellett Haemophilia Bizottság alakult, illetve létrejött a haematológusokat tömörítő Magyar Haemophilia Társaság, mely 1970 júliusában a badeni kongresszuson a Haemophilia Világszövetség tagjává vált. A betegek kezelése elsősorban két nagy haemophilia centrumban Budapesten és Szombathelyen folyt. Magyarországon a 70-es ig a haemophiliások vérzéseinek kezelésére a teljes vér vagy plazma transzfúzióját alkalmazták ban kezdődött meg Budapesten a cryoprecipitátum majd 1971-ben a PCC előállítása közepén kezdték el gyártani a cryoprecipitátumokat a fontosabb vidéki vérellátó központokban. A rendszerváltozást követően a faktorellátás rendszere is gyökeresen átalakult között még csak a súlyos A-haemophiliásoknak biztosítottak vérzés esetére külföldről importált vírusinaktivált faktorkészítményt (Beriate P), majd május 1-től mindenki számára elérhetővé váltak a biztonságos készítmények, tehát ezen időpontig a vírusátvitel kockázata bizonyos mértékig még fennállt ig csak néhány B-haemophiliás beteg kapta a Behring cégtől vásárolt IX. faktorkoncentrátumot, a többieket továbbra is PCC-vel kezelték. Úgyszintén ezen időpontig az összes von Willebrand beteg számára csak cryoprecipitátum állt rendelkezésre. A 90-es első felében új országos nyilvántartási-, elosztási- és elszámolási rendszert hoztak létre, s ennek keretében alakították ki az Országos Hemofília Központot és a hét Regionális Központot. Az új regisztrációs szisztéma keretében a betegek gondozó könyvet kaptak, és a készítményekre való átállításuk előtt plazmamintákat vettek tőlük. A kontrollált otthoni kezelésre hivatalosan csak az 1998 decemberében megjelenő EüM rendelet adott lehetőséget. 11

12 A Magyar Hemofília Egyesület története A legnagyobb taglétszámú és legrégebbi alapítású beteg-érdekképviseleti társadalmi szerveződést, a Magyar Hemofília Egyesületet (MHE) vérzékeny betegek alapították István Lajos professzor úr támogatásával 1990-ben. Az egyesület 1991 óta hivatalos és megbecsült tagja a Haemophilia Világszövetségnek és az Európai Haemophilia Konzorciumnak, 1998-tól közhasznú társadalmi szervezetként működik, taglétszámunk 450 fő. Az egyesület tevékenységének elismerését jelzi, hogy az Európai Haemophilia Konzorcium éves közgyűlését 1994-ben Budapesten tartotta, és egyesületünk korábbi elnökét a Világszövetség vezetőségi tagjának választották. Az MHE közel két évtizedes működése során jelentős munkát végzett a magyar faktorellátás javítása, a profilaktikus és az otthoni kezelés megteremtése, a betegek társadalmi integrációja és minél szélesebb körű felvilágosítása, az egészséges társadalom tájékoztatása, valamint a HCVkártalanítás érdekében. Az egyesület 1992 óta minden évben ingyenes nyári tábort szervez vérzékeny gyermekeknek, melyen eddig közel 600-an vettek részt, közreműködik a véradások szervezésében, 1997-től egyesületi és orvosi híreket tartalmazó magas színvonalú negyedéves folyóiratot ad ki jelenleg Vérzékenyek Lapja címmel, honlapot tart fenn az interneten, konferenciákat és szimpóziumokat szervez, továbbá különböző prevenciós, ismeretterjesztő és felvilágosító kiadványokat ad ki. Az egyesület konstruktív tevékenységének köszönhető, hogy a betegek otthoni kezelése és a profilaktikus terápiás elvek elfogadottá váltak, jelentősen nőtt a faktormennyiség, és az állam elismerte a HCV-fertőzött vérzékeny betegek jogosultságát a kártalanításra. Természetesen bőven maradt még tennivaló: a rekombináns faktorok elfogadtatása a betegekkel, az orvosokkal és a döntéshozókkal, a plazma-derivált készítmények mennyiségi és minőségi javítása, az országos elosztási rendszer racionalizálása, mindenre kiterjedő komprehenzív kezelést nyújtó gondozóközpontok létrehozása, a vidéken élő betegtársak kiegyensúlyozott faktorellátásának biztosítása, a mozgássérültek rehabilitációja és vérzékeny betegek társadalmi beilleszkedésének elősegítése. Nyári tábor 12

VELESZÜLETETT VÉRZÉKENYSÉG. Hemofilia és kezelése. Dr. Medgyessy Ildikó

VELESZÜLETETT VÉRZÉKENYSÉG. Hemofilia és kezelése. Dr. Medgyessy Ildikó VELESZÜLETETT VÉRZÉKENYSÉG Hemofilia és kezelése Dr. Medgyessy Ildikó A HEMOFILIA KULTÚRTÖRTÉNETE ADATAI I. Babiloni Talmud Rabbi Juda pátriarka II. század Moses Maimonides filozófus, jogtudós, orvos tilalma,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT (OVSZ) SZEREPE A VÉRZÉKENY-BETEGEK ELLÁTÁSÁBAN

AZ ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT (OVSZ) SZEREPE A VÉRZÉKENY-BETEGEK ELLÁTÁSÁBAN AZ ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT (OVSZ) SZEREPE A VÉRZÉKENY-BETEGEK ELLÁTÁSÁBAN Dr. Jáger Rita OVSZ Szombathelyi Területi Vérellátó Intézete VELESZÜLETT VÉRZÉKENYSÉG MEGHATÁROZÁSA A véralvadásban fiziológiás

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika

Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika 1. Meggyógyítunk egy fertőző betegséget HBV prevalencia 2006 Hepatitis B vírus terjedése - szexuális

Részletesebben

Ismeretlen eredetű tüdőgyulladás megjelenése a SARS kórokozó vírusának azonosítása nemzetközi összefogással

Ismeretlen eredetű tüdőgyulladás megjelenése a SARS kórokozó vírusának azonosítása nemzetközi összefogással BIOTECHNOLÓGIA AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Ismeretlen eredetű tüdőgyulladás megjelenése a SARS kórokozó vírusának azonosítása nemzetközi összefogással Tárgyszavak: SARS; vírus; koronavírus; vakcina; kutatás; vírusmutáció.

Részletesebben

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS Dr. Mohamed Mahdi MD. MPH. Department of Infectology and Pediatric Immunology University of Debrecen (MHSC) 2012 Diagnózis HIV antitest teszt: A HIV ellen termel

Részletesebben

Tárgyszavak: hemofilia; terápia; vértranszfúzió; vérplazma; krioprecipitátum; VIII. faktor; tisztítás; rekombináns DNS-technika; génterápia.

Tárgyszavak: hemofilia; terápia; vértranszfúzió; vérplazma; krioprecipitátum; VIII. faktor; tisztítás; rekombináns DNS-technika; génterápia. BIOTECHNOLÓGIA AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A hemofilia kezelésének fejlődése a transzfúziótól a génterápiáig Tárgyszavak: hemofilia; terápia; vértranszfúzió; vérplazma; krioprecipitátum; VIII. faktor; tisztítás;

Részletesebben

A véralvadás zavarai I

A véralvadás zavarai I A véralvadás zavarai I Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi kar 27.9.2009 koagmisks1.ppt Oliver Rácz 1 A haemostasis (véralvadás) rendszere Biztosítja a vérrög (véralvadék, trombus) helyi keletkezését

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Vizsgálatkérő és adatlapok a Soproni Területi Vérellátóban Hatályos 2009. szeptember 1-1.0. verzió

Vizsgálatkérő és adatlapok a Soproni Területi Vérellátóban Hatályos 2009. szeptember 1-1.0. verzió Vizsgálatkérő és adatlapok a Soproni Területi Vérellátóban Hatályos 2009. szeptember 1-1.0. verzió 1. sz. adatlap VÁLASZTOTT VÖRÖSVÉRSEJT KÉSZÍTMÉNY IGÉNYLŐ LAP Beteg neve:... Születési neve:... Anyja

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Transzfuzióvalátvihető fertőzések

Transzfuzióvalátvihető fertőzések Transzfuzióvalátvihető fertőzések A transzfuzió aktuális kérdései Dr. Miskovits Eszter Budapest, 2013. 04. 12. 88 millió vérvétel a világon Kb. 2 milliárd fertőzött az ismert 5 hepatitis vírussal HBV 350

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ Genetikai szűrés lehetőségei az Országos Onkológiai Intézetben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ Genetikai szűrés lehetőségei az Országos Onkológiai Intézetben Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt mus által támogatott projekt BETEGTÁJÉKOZTATÓ Genetikai szűrés lehetőségei az Országos Onkológiai Intézetben Kedves Betegeink! A daganatokról

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk.

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A genetikai betegségek mellett, génterápia alkalmazható szerzett betegségek, mint

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Női Egészségmegőrző Program (WHEP) Moszkva és Közép-Oroszország. Ekaterina Bashta programvezető 2011. Szeptember 21, Budapest

Női Egészségmegőrző Program (WHEP) Moszkva és Közép-Oroszország. Ekaterina Bashta programvezető 2011. Szeptember 21, Budapest Női Egészségmegőrző Program (WHEP) Moszkva és Közép-Oroszország Ekaterina Bashta programvezető 2011. Szeptember 21, Budapest Emlőrák statisztika Oroszország* Minden évben 52.000 újonnan diagnosztizált

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium irányelvei, útmutatói, módszertani levelei, ajánlásai

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium irányelvei, útmutatói, módszertani levelei, ajánlásai irányelvei, útmutatói, módszertani levelei, ajánlásai Az egészségügyi miniszter 33/1981. (Eü.K. 21.) EüM számú utasítása az anaesthesiológiai és intenzív betegellátó osztályok, az égési sérülteket ellátó

Részletesebben

A transzfúziológia története. Dr. Medgyessy Ildikó

A transzfúziológia története. Dr. Medgyessy Ildikó A transzfúziológia története Dr. Medgyessy Ildikó TRANSZFÚZIÓ TÖRTÉNETE I. A vérről alkotott felfogás kezdetéig nyúlik vissza: altamirai barlangrajzok: az ősember tisztában volt a vér és az élet összefüggéseivel

Részletesebben

DÁTUM ESEMÉNY HELYSZÍN ÁRAK. 2009. december 7. IL DIVO London, Egyesült Királyság Lekérésre

DÁTUM ESEMÉNY HELYSZÍN ÁRAK. 2009. december 7. IL DIVO London, Egyesült Királyság Lekérésre IL DIVO KONCERTEK A legnépszerűbb opera kvartett, az Il Divo, 2004-ben jött létre Simon Cowell irányításával. Az opera virtuóz vegyítése a romantikus és népszerű pop dalokkal nagy vihart kavart a világban,

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület 4025 DEBRECEN, Török Bálint u. 4. KÖZHASZNÚSÁGI JELENÉS 2005 Tartalom I. A szervezet általános adatai, szervezet céljának

Részletesebben

Vizsgálatkérő és adatlapok a Szekszárdi Területi Vérellátónál Hatályos 2011. szeptember 1-1.1. verzió

Vizsgálatkérő és adatlapok a Szekszárdi Területi Vérellátónál Hatályos 2011. szeptember 1-1.1. verzió Vizsgálatkérő és adatlapok a Szekszárdi Területi Vérellátónál Hatályos 2011. szeptember 1-1.1. verzió 1. sz. adatlap Országos Vérellátó Szolgálat Tel./Fax.:06-74-501-628 Szekszárdi Területi Vérellátó e-mail:

Részletesebben

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy

Részletesebben

Vércsoport szerológiai kompatibilitás Választott vörösvérsejt készítmények indikációja. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen

Vércsoport szerológiai kompatibilitás Választott vörösvérsejt készítmények indikációja. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen Vércsoport szerológiai kompatibilitás Választott vörösvérsejt készítmények indikációja Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen 1 TRANSZFÚZIÓS SZABÁLYZAT 9.3.3.1. Vérátömlesztést csak transzfúziós

Részletesebben

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977) ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,

Részletesebben

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Dr. Hankó Balázs (Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerügyi Szervezési Intézet) Egészségügyi ellátórendszerünk

Részletesebben

A tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül

A tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül I. A tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül A rák legyőzése - 1. kötet: Az elképzelhetetlen megvalósítható 1. tény: Az iparosodott világban a harmadik leggyakoribb halálozási ok a rák A 21.

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom.

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A szabadalom jogintézménye a találmány alkotója, a feltaláló (illetve jogutódja) részére időleges és kizárólagos jellegű

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

Tudományos következtetések

Tudományos következtetések II. MELLÉKLET AZ EURÓPAI GYÓGYSZERÜGYNÖKSÉG ÁLTAL BETERJESZTETT TUDOMÁNYOS KÖVETKEZTETÉSEK, A POZITÍV VÉLEMÉNY, A CÍMKESZÖVEG, VALAMINT A BETEGTÁJÉKOZTATÓ MÓDOSÍTÁSÁNAK INDOKOLÁSA 14 Tudományos következtetések

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 TÖRTÉNETI DOLGOZATOK MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 LACZKA SÁNDORNÉ A rendszeres mezőgazdasági statisztikai adatszolgáltatás Magyarországon közel kétszáz éves, de a mezőgazdasági adatgyűjtések

Részletesebben

Vizsgálatkérő és adatlapok a Péterfy Területi Vérellátóban Hatályos 2011. szeptember 1-1.1. verzió

Vizsgálatkérő és adatlapok a Péterfy Területi Vérellátóban Hatályos 2011. szeptember 1-1.1. verzió Vizsgálatkérő és adatlapok a Péterfy Területi Vérellátóban Hatályos 2011. szeptember 1-1.1. verzió 1. sz. adatlap VÁLASZTOTT VÖRÖSVÉRSEJT KÉSZÍTMÉNY IGÉNYLŐ LAP Beteg neve:... Anyja neve:...... A beteg

Részletesebben

Az OVSZ. Előadó: Mány Zsolt logisztikai vezető

Az OVSZ. Előadó: Mány Zsolt logisztikai vezető Az OVSZ Előadó: Mány Zsolt logisztikai vezető Az Országos Vérellátó Szolgálat fő feladatai Vérellátás országos biztosítása transzplantációs feladatok ellátása véradásszervezés, donortoborzás, -kivizsgálás,

Részletesebben

BETEGBIZTONSÁG AZ ORVOSI LABORATÓRIUMBAN ÉS A TRANSZFUZIOLÓGIA TERÜLETÉN. Dr. Palócz Krisztina Uzsoki u-i Kórház Központi Laboratórium

BETEGBIZTONSÁG AZ ORVOSI LABORATÓRIUMBAN ÉS A TRANSZFUZIOLÓGIA TERÜLETÉN. Dr. Palócz Krisztina Uzsoki u-i Kórház Központi Laboratórium BETEGBIZTONSÁG AZ ORVOSI LABORATÓRIUMBAN ÉS A TRANSZFUZIOLÓGIA TERÜLETÉN Dr. Palócz Krisztina Uzsoki u-i Kórház Központi Laboratórium Az Európai Unióban alapjog a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

Megehetők-e az orvostechnikai eszközök?

Megehetők-e az orvostechnikai eszközök? Megehetők-e az orvostechnikai eszközök? Az orvostechnikai eszközök fogalmi és besorolási szabályai 2014. március 28., Budapest Balázs György Ferenc, GYEMSZI- EMKI Főosztályvezető Az egészségügyről szóló

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI NAPI SZEMLE 2009.NOV. 18

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI NAPI SZEMLE 2009.NOV. 18 NÉPEGÉSZSÉGÜGYI NAPI SZEMLE 2009.NOV. 18 NÉPEGÉSZSÉGÜGYI NAPI SZEMLE TARTALMA 2009.NOV. 18... 1 KÖRNYEZET, BIZTONSÁG... 2 Legalább fél évet csúszik a klímaalku... 2 A HuMuSz a köztársasági elnökhöz fordul

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Hemofília Füzetek. Dr. Vezendi Klára A hemofíliáról általában. Magyar Hemofília Egyesület. Dr. habil. Vezendi Klára PhD MAGYAR HEMOFÍLIA EGYESÜLET

Hemofília Füzetek. Dr. Vezendi Klára A hemofíliáról általában. Magyar Hemofília Egyesület. Dr. habil. Vezendi Klára PhD MAGYAR HEMOFÍLIA EGYESÜLET WWW.MHE.HU 2010. március Dr. habil. Vezendi Klára PhD Belgyógyász, hematológus, transzfuziológus, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Transzfuziológiai Tanszékének vezetôje, egyetemi docens, szakfelügyelô

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Költség-hatékonysági vizsgálatok a német megközelítés és az európai módszertan áttekintése. Prof. J.-Matthias Graf von der Schulenburg

MEGHÍVÓ. Költség-hatékonysági vizsgálatok a német megközelítés és az európai módszertan áttekintése. Prof. J.-Matthias Graf von der Schulenburg Corvinus Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtani Konferenciák 2011/6 Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont Magyar

Részletesebben

Alan Turing nyomai és a Kódjátszma

Alan Turing nyomai és a Kódjátszma Alan Turing nyomai és a Kódjátszma Bori Erzsébet 2015/5. (01. 29.) http://magyarnarancs.hu/film2/feltorhetetlen-93528 Az Enigma és a feltörése, illetve a számítógép megszületése a 20. század egyik alaphistóriája,

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

ÚJ LEHETŐSÉGEK A HEPATITIS C KEZELÉSÉBEN

ÚJ LEHETŐSÉGEK A HEPATITIS C KEZELÉSÉBEN ÚJ LEHETŐSÉGEK A HEPATITIS C KEZELÉSÉBEN Összefoglaló a Magyar Hemofília Egyesület rendezvényéről 2015. május 20. Dr. Kalász László, az egyesület korábbi alelnökének előadása Súlyos A hemofíliások kezelésének

Részletesebben

DUNA EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés. 2011. május 17.

DUNA EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés. 2011. május 17. DUNA EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés 2011. május 17. 1 Duna Egyesület 1126 Budapest, Orbánhegyi út 30. 2010. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2011. május 17. Dr. Nagy Péter Elnök 2 A Duna Egyesület

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére július 28-án tartják a fertőző májgyulladás elleni küzdelem világnapját, melynek idei mottója: Gondolja át újra!

Részletesebben

A FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM

A FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM A FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM Készítette: Dr. Dézsi Anna Júlia ÉLETTUDOMÁNY Alkalmazott tudományok gyakorlati tevékenység

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.5.15. COM(2009) 228 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a fertőző betegségek közösségi járványügyi felügyeleti

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát

Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát Dr. Tóth Gábor Siófok 2014 április 2. Definíció Az egynapos sebészeti ellátás olyan speciális, a kórházi kezelést kiváltó ellátás, amely speciális

Részletesebben

Miért fenyeget sok dolgozót ma is a szilícium-dioxid veszélye?

Miért fenyeget sok dolgozót ma is a szilícium-dioxid veszélye? FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3 4.2 Miért fenyeget sok dolgozót ma is a szilícium-dioxid veszélye? Tárgyszavak: foglalkozás-egészségügy; káros hatás; egészségvédelem; szilikózis; megelőzés; védekezés; foglalkozási

Részletesebben

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok. Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz 1) Mikor kapott Paul Ehrlich orvosi Nobel-díjat? A) Idén. B) Pont 100 éve, 1908-ban. C) Nem

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Jurásné Lukovics Mónika, Dr. Bohaty Ilona, Dr. Kozma László PhD OVSz Debreceni RVK

Jurásné Lukovics Mónika, Dr. Bohaty Ilona, Dr. Kozma László PhD OVSz Debreceni RVK Jurásné Lukovics Mónika, Dr. Bohaty Ilona, Dr. Kozma László PhD OVSz Debreceni RVK Az újszülöttben kialakuló trombocitopénia (

Részletesebben

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON Készítette: Bárdosi Mónika Lakatos Gyuláné Varga Alajosné Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél

Részletesebben

Szakmai beszámoló az NCA-NK-09-7-0474 pályázat keretében megvalósuló 2010. március 6-i magyar-erdélyi hemofília szimpóziumról

Szakmai beszámoló az NCA-NK-09-7-0474 pályázat keretében megvalósuló 2010. március 6-i magyar-erdélyi hemofília szimpóziumról MAGYAR HEMOFÍLIA EGYESÜLET Postacím: 1538 Budapest, Pf. 529 Telefon: 06-30-570-4804 Honlap: http://www.mhe.hu/ E-mail: mhe@mhe.hu A Hemofília Világszövetség és az Európai Hemofília Konzorcium hivatalos

Részletesebben

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer Dengue-láz Dr. Szabó György Pócsmegyer Történelem Az ókori Kínában leírták. 1906-ban igazolták, hogy szúnyog terjeszti a betegséget. 1907-ben igazolták, hogy vírus. A II. világháború után kezdett megvadulni

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Mit jelent az AIDS? Mióta ismert az AIDS?

Mit jelent az AIDS? Mióta ismert az AIDS? VALENTIN-NAP KAPCSÁN: HIV/AIDS PREVENCIÓ Miitt jjellentt az AIDS? A négy betű a betegség angol nevének (Acquired Immune Deficiency Syndrome) rövidítése. Magyar jelentése: szerzett immunhiányos tünetegyüttes.

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi

Részletesebben

NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA

NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA 1 NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 24 ORSZÁG Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Olaszország,

Részletesebben

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE. az állatok leölésük során való védelméről. (előterjesztő: a Bizottság)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE. az állatok leölésük során való védelméről. (előterjesztő: a Bizottság) HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 18.9.2008 COM(2008) 553 végleges 2008/0180 (CNS) Javaslat: A TANÁCS RENDELETE az állatok leölésük során való védelméről (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2008)

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

Európában egy 1803-ból származó enciklopédia megerősítette jótékony tulajdonságait. Goethe

Európában egy 1803-ból származó enciklopédia megerősítette jótékony tulajdonságait. Goethe Kolosztrum, a természetes védelem A kolosztrum kialakulása az emlősök fejlődésével egyidejű és az idők során folyamatosan alkalmazkodo 2000 évvel ezelőtt Indiában a kolosztrumot már betegek gyógyítására

Részletesebben

Az étrend-kiegészítő készítmények hatásossága és biztonságossága. Horányi Tamás MÉKISZ

Az étrend-kiegészítő készítmények hatásossága és biztonságossága. Horányi Tamás MÉKISZ Az étrend-kiegészítő készítmények hatásossága és biztonságossága Horányi Tamás MÉKISZ KÖTELEZŐ SZAKMACSOPORTOS TOVÁBBKÉPZÉS GYÓGYSZERTÁRI ELLÁTÁS SZAKMACSOPORT 2014. április 25. Egészségre vonatkozó állítások

Részletesebben

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös

Részletesebben

I. AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETEIBÔL

I. AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETEIBÔL I. AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETEIBÔL 1. Jog az élethez (az egyezmény 2. cikke); L.B.C vs. Egyesült Királyság (1998. június 9-i ítélet) A tények. 1957 58-ban az Egyesült Királyság a Karácsony-szigetek

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Asztmatérképet rajzolnak

Asztmatérképet rajzolnak Asztmatérképet rajzolnak Megkérdeznek háromezer szegedi diákot az allergiáról A szegedi gyermekklinika is részt vesz abban a több éve zajló nemzetközi vizsgálatsorozatban, amelynek célja az allergiás betegségekkel

Részletesebben