Könyvviteli számla, főkönyvi számla, akasztófa

Átírás

1 Könyvviteli számla, főkönyvi számla, akasztófa A címben szereplő mindhárom kifejezés ugyanazt jelöli. Lényeg: a könyvviteli számla olyan kétoldalú kimutatás, melynek egyik oldalán a növekedéseket, a másik oldalán a csökkenéseket tartjuk nyilván. Így néz ki a könyvviteli számla (főkönyvi számla, akasztófa): Tartozik számla neve Követel I I I I I Könyvviteli számla, főkönyvi számla, akasztófa Nagyon fontos!!! A T (Tartozik) és a K (Követel) NEM TARTOZÁST ÉS KÖVETELÉST JELENT!!! A számvitelt valamikor a középkorban találták ki, ekkor lehet, hogy volt ilyen jelentése, de mára semmi köze a tartozáshoz és követeléshez! (Más nyelveken nem is így nevezik). Nevezhetnénk egyszerűen B (Bal)-J (Jobb), P (Piros)-Z (Zöld), vagy akár E (Elefánt)-Z (Zebra) oldalnak is, és így sem lennénk távolabb a két oldal jelentésétől. Tehát nem tartozik senki senkinek, és nem követel senki senkitől. Tessék a tartozik és követelt két értelemmel nem rendelkező hangsorként felfogni! EZ KULCSFONTOSSÁGÚ, HA EZT NEM VÉSED ELÉG MÉLYEN A FEJEDBE, HÓNAPOKIG TÉVÚTON FOGSZ JÁRNI! Néhány fogalom a könyvviteli számlával kapcsolatban: Forgalom: Az egyes oldalakra könyvelt tételek összege: -T forgalom, a T oldalra könyvelt tételek összege -K forgalom, a K oldalra könyvelt tételek összege Egyenleg: A két forgalom (két oldal: T-K) különbsége: -T egyenlegről beszélünk, ha a T oldal a nagyobb -K egyenlegről beszélünk, ha a K oldal a nagyobb -Nulla az egyenleg, ha a két forgalom (T és K oldal) megegyezik

2 Egy egyszerű példa T K T K T K 1000 I I I I 2000 I I I 3000 I 3000 I 500 I T forgalom K forgalom Egyenleg T3500 K500 0 Forgalom-egyemleg Mire való a könyvviteli számla? Gondolj csak vissza az előző feladatra: minden eszköznél és forrásnál volt három oszlopunk (nyitó-változások-záró). Összesen 10 gazdasági eseményt könyveltünk le így is és alig fértünk bele néhol a változások oszlopba. Gondolj bele, mondjuk a Tesco áruházlánc pénztár változások rubrikájába, milyen hosszú lenne, ha így könyvelnénk. A gyakorlatban tehát nem az előző feladat szerinti táblázatban vezetjük a gazdasági események hatásait, hanem az egyes mérlegsorokat kivetítjük 1-1 könyvviteli számlára, és a bekövetkezett változásokat év közben ezen tartjuk nyilván. Jó, most már tudjuk, hogy mire való a könyvviteli számla (az egyes mérlegsorokban bekövetkezett változások (növekedések és csökkenések) évközi kimutatására), de melyik oldalon nőnek és melyiken csökkennek? Könyvelés szabály eszköz és forrás számlákon: T eszköz K T forrás K nyitó - - nyitó + záró záró + Könyvelés szabálya eszköz és forrás számlákon Vagyis az eszközökre vonatkozó szabály minden, a mérleg eszköz oldalán található mérlegsorra vonatkozik, a forrásokra vonatkozó szabály pedig minden, a mérleg forrás oldalán található mérlegsorra vonatkozik: Könyvelési tétel megszerkesztése (elmélet)

3 Tudjuk, hogy mi, melyik oldalán nő és csökken. De, hogy lesz ebből könyvelési tétel? Ahhoz, hogy egy gazdasági eseményt le tudjunk könyvelni, 4 kérdést kell megválaszolnunk. Ezek a következők: Számvitel alapjai, könyvelési tétel szerkesztés feladat Írtam 30 gazdasági eseményt, nézzük, hogyan kell lekönyvelni őket! (Az összeg az egyszerűség kedvéért legyen mindenhol 100 Ft) 1. Készpénzt veszünk fel bankszámlánkról 2. Készpénzért anyagot vásárolunk 3. Anyagot vásárolunk későbbi fizetési határidővel 4. Anyagvásárlás miatt keletkezett tartozásunkat átutaljuk 5. Dolgozóinknak bért fizetünk 6. Árut vásárolunk, melyet azonnal nem fizetünk ki 7. Szállítói tartozásunkat rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki 8. Átutaljuk TB. tartozásunkat 9. Befolyik vevőkkel szemben fennálló követelésünk 10. Hosszú lejáratra kölcsönt kapunk bankszámlánkra 11. Hosszú lejáratra kölcsönt adunk bankszámlánkról 12. Kötvényt vásárolunk készpénzért 13. Átutaljuk adótartozásunkat 14. Épületet vásárolunk szállítótól 15. Az épületet használatba vesszük 16. Rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki hosszú lejáratú hiteltartozásunkat 17. Szoftvert vásárolunk készpénzért 18. Részvényt vásárolunk készpénzért 19. Rövid lejáratú hitelt veszünk fel, mely bankszámlánkra érkezik 20. Hosszú lejáratú hitelt törlesztünk bankszámlánkról évre lekötünk pénzt a bankszámlánkról 22. Költségvetéssel szembeni követelésünk befolyik 23. Átutaljuk költségvetéssel szembeni tartozásunkat 24. Gépet vásárolunk készpénzért 25. Rövid lejáratú kölcsönt törlesztünk rövid lejáratú hitelből 26. Hosszú lejáratú hitelt rövid lejáratú kölcsönből törlesztünk 27. Vevőinkkel szembeni követelésünk fejében váltót fogadunk el 28. Váltókövetelésünk összege befolyik bankszámlánkra

4 29. Szállítói tartozásunk ellenében váltót bocsátunk ki 30. Váltótartozásunkat átutaljuk bankszámlánkról Megoldás: 1. Készpénzt veszünk fel bankszámlánkról Készpénzt veszünk fel bankszámlánkról Ha készpénz veszünk ki a bankszámlánkról, akkor az egyik érintett a Pénztár (készpénz állomány), a másik érintet pedig a Bankszámlánk. Felvettük a készpénzt, tehát a készpénzállományunk (Pénztár) nő (+). A bankszámlánkról vettük ki az összeget (Bank) ezért az csökken (-) A Pénztár egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Bank szintén egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti Itt már nem kell különösebben okosnak lenni, egyszerűen az első 3 pontban kitaláltakat össze kell írni egy sorba: T Pénztár K Bank Készpénzért anyagot vásárolunk Készpénzért anyagot vásárolunk Ha anyagot vásárolunk, akkor az egyik érintett az anyagkészletünk lesz, a másik érintet, miután készpénzért vettük, a Pénztárunk lesz

5 Vettünk anyagot, tehát az Anyagkészletünk nő (+). Készpénzben fizettük, tehát a készpénzállományunk (Pénztár) csökken (-) Az Anyagkészlet egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Pénztár szintén egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti Itt már nem kell különösebben okosnak lenni, egyszerűen az első 3 pontban kitaláltakat össze kell írni egy sorba: T Anyagkészlet K Pénztár Anyagot vásárolunk későbbi fizetési határidővel Anyagot vásárolunk későbbi fizetési határidővel Ha anyagot vásárolunk, akkor az egyik érintett az anyagkészletünk lesz, a másik érintet, miután későbbi fizetési határidővel vettük (vagyis még nem fizettük ki az eladónak), az eladó = Szállító lesz Vettünk anyagot, tehát az Anyagkészletünk nő (+). Nem fizettük még ki, tehát a szállító (eladó) felé a tartozásunk nő (+). Nem kell megijedni: van, amikor két nő van! Nem mindig egy +, egy-! Az Anyagkészlet egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Szállító viszont egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a növekedés (nézd csak meg!) a K oldalt érinti Itt már nem kell különösebben okosnak lenni, egyszerűen az első 3 pontban kitaláltakat össze kell írni egy sorba: T Anyagkészlet K Szállítók Anyagvásárlás miatt keletkezett tartozásunkat átutaljuk

6 Anyagvásárlás miatt keletkezett tartozásunkat átutaljuk Az előző pontban vásárolt anyag miatti tartozásunkat utaljuk át. Honnan? Bankból. Kinek? Akinek tartozunk, vagyis az eladónak (Szállító) Elutaltunk pénzt, tehát a Bankszámlánk csökken (-). A szállító (eladó) felé a tartozásunk szintén csökken A Bank egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti. A Szállító egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedéscsökkenés szabálya szerint a forrásoknál a csökkenés a T oldalt érinti Nagyon fontos: ebben a pontban mindig a T kerül előre és a K kerül hátra! T Szállítók K Bank Dolgozóinknak bért fizetünk Dolgozóinknak bért fizetünk A fizetés szó a példákban mindig a készpénzt jelent (Pénztár). Bért fizetünk. Emlékszel: amikor a mérleget nézegettük, a forrás oldalon az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között volt a munkabértartozás, aminek a hivatalos neve: Jövedelem elszámolás. Kifizettük a béreket, tehát a Pénztár (készpénz) csökken (-). Ugyanakkor a bértartozásunk is megszűnik, vagyis a Jövedelem elszámolás szintén csökken A Pénztár egy eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti. A Jövedelem elszámolás egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a csökkenés a T oldalt érinti Nagyon fontos: ebben a pontban mindig a T kerül előre és a K kerül hátra! T Jövedelem elszámolás K Pénztár 100

7 6. Árut vásárolunk, melyet azonnal nem fizetünk ki Árut vásárolunk, melyet azonnal nem fizetünk ki Ha árut vásárolunk, akkor az egyik érintett az árukészletünk lesz, a másik érintet, miután még nem fizettük ki, az eladó felé való tartozás = Szállító lesz Vettünk árut, tehát az Árukészletünk nő (+). Nem fizettük még ki, tehát a szállító (eladó) felé a tartozásunk nő (+). Az Árukészlet egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Szállító viszont egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál növekedés a K oldalt érinti T Árukészlet K Szállítók Szállítói tartozásunkat rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki Szállítói tartozásunkat rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki A Szállítót rendezzük. Miből? Rendezhetnénk a saját bankszámlánkról is, de most úgy döntöttünk, hogy megkérjük a bankot, hogy a mi nevünkben ő, a mi Rövidlejáratú hitelkeretünk terhére egyenlítse ki a szállítói tartozásunkat. A szállító (eladó) felé a tartozásunk csökken. A hitelt viszont majd vissza kell fizetnünk, így nő a hiteltartozásunk A Szállító egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a csökkenés a T oldalt érinti. A Rövid lejáratú hitel szintén egy forrás, és a

8 könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a növekedés a K oldalt érinti. Nagyon fontos: ebben a pontban mindig a T kerül előre és a K kerül hátra! T Szállítók K Rövid lejáratú hitel Átutaljuk TB. tartozásunkat Átutaljuk TB. tartozásunkat Mit utalunk át? A TB tartozásunkat. Honnan? Bankból. Tb tartozás és Bank Elutaltunk pénzt, tehát a Tb tartozásunk és Bankszámlánk is csökken. A Tb tartozás forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a csökkenés a T oldalt érinti. A Bank eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti. T Tb tartozás K Bank Befolyik vevőkkel szemben fennálló követelésünk Befolyik vevőkkel szemben fennálló követelésünk Bankszámlánkra folyik be az összeg. Vevőtől kapjuk. Befolyt az összeg, vagyis bankszámlánkon több lesz, ugyanakkor a vevőkkel szembeni követeléseink csökkennek

9 A Bank egy eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Vevő szintén eszköz, és a könyvviteli számlák növekedéscsökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti T Bank K Vevők Hosszú lejáratra kölcsönt kapunk bankszámlánkra Hosszú lejáratra kölcsönt kapunk bankszámlánkra Bankszámlánkra folyik be az összeg. Hosszú lejáratú kölcsönt kapunk Befolyt az összeg, vagyis bankszámlánkon több pénz lesz. Hosszú lejáratú kölcsön miatti tartozásunk nő (hiszen vissza kell majd fizetni). A Bank egy eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Hosszú lejáratú kölcsön forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a K oldalt érinti T Bank K Hosszú lejáratú kölcsönök Hosszú lejáratra kölcsönt adunk bankszámlánkról Hosszú lejáratra kölcsönt adunk bankszámlánkról Most adjuk a kölcsönt! Ezt el szoktátok rontani. A Befektetett pénzügyi eszközök között találod a Tartósan adott kölcsönöket, ide ez kell. A másik érintet pedig a Bankszámlánk. A Tartósan adott kölcsöneink nőnek. A bankszámlánkról adtuk az összeget ezért az csökken A Tartósan adott kölcsön eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Bank szintén egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti

10 T Tartósan adott kölcsönök K Bank Kötvényt vásárolunk készpénzért Kötvényt vásárolunk készpénzért Kötvényeink (értékpapírjaink) érintettek (nem tudni, hogy a befektetett eszközök, vagy a forgóeszközök közötti). Készpénzért vettük, ami a Pénztárt jelenti Értékpapírok (Kötvények) és Bank Értékpapírjaink értéke nő, Pénztárunk csökken Az Értékpapírok eszközök, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Pénztár szintén eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti -T Értékpapírok (Kötvények) K Pénztár Átutaljuk adótartozásunkat Átutaljuk adótartozásunkat Mit utalunk át? Az adótartozásunkat. Honnan? Bankból. Elutaltunk pénzt, tehát az adótartozásunk és bankszámlánk is csökken. Az Adótartozás forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a csökkenés a T oldalt érinti. A Bank eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti. T Adótartozás K Bank Épületet vásárolunk szállítótól

11 Ingatlanvásárlás Az épületet a Tárgyi eszközök között találjuk, azon belül az ingatlanok egyik fajtája. De! A mérleg tartalmának bemutatásakor néztük, hogy minden tárgyi eszközt először Beruházásként kell kimutatni! A másik érintett a Szállító (eladó) Megvettük az épületet, tehát a Beruházásunk nő. Az eladó, Szállító felé a tartozásunk szintén nő A Beruházás egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Szállító forrás és a könyvviteli számlák növekedéscsökkenés szabálya szerint a növekedés a K oldalt érinti T Beruházás K Szállító Az épületet használatba vesszük Az épületet használatba vesszük Az előző pontban beszerzett épületet használatba vesszük. Ez az a pillanat, amikor a Beruházásokról levesszük és átpakoljuk az Ingatlanok közé A használtba nem vettséget jelentő Beruházás csökken, az üzembehelyezett, használatba vett Ingatlanaink nőnek A Beruházás eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti. Az Ingatlan eszköz és a könyvviteli számlák növekedéscsökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. -T Ingatlan K Beruházás 100