1911. (XVII.) és (XVIII.) évfolyamának tartalomjegyzéke

Átírás

1 A H A L Á S Z A T (XVII.) és (XVIII.) évfolyamának tartalomjegyzéke A név- és tárgymutatóban a római szám az évfolyamot, az arab szám az oldalszámot jelenti A kövér szám és betűjelzés a borítólapokon közölt cikkekre vonatkozik (pl.: = 6. szám borító 3. oldal)

2 NÉVM UTATÓ APN Hírügynökség, X V II. 8, X V III. 4, 24, 25, 41, X V III. 2B3, 76, 95, 139 Antalfi Antal X V II. 2 3, 12, 40 41, 54 55, 66 67, , X V III , , , Bagi Károly X V III; 135 Bakos János dr. X V III Balogh Bálint X V II , , Balogh László X V II. 159, 164, X V III. 94, 95, Békési László dr. X V II. 5, X V III. 90, 91, 107, Bíró Péter dr. XVII , , , X V III. 37, 100 Bodó István XVII , X V III , Bukovics Imre XVII Buza László dr. XVII , 30 31, , 152, 160, X V II. 5B3, Csákány István X V III Cseri Géza X V III. 158 Csoma Antal X V II. 64, 142. Csoma János X V II , X V III. 157 Csontos Rozália XVII. 1B4 Csordás Sándor X V III. 119 Endresz István XVII. 53, 81, 86, 116, 136, 157, 158, 180, 189. X V III , X V III. 2B3, 74 75, 90, 114, 128, 143. X V III. 5B3 Fábián György X V III. 2 3, Fekete István dr. XVII Fóris Gyula dr. XVII , X V III , 44, Földényi Sándor XVII Gecző Béla XVII Gergely Béla X V II Giczy Frigyes X V III. 5B2 Gönczy János XVII. 4, 21, 137, X V III Golovjova N. X V III. 41 Halasi Béla, XVII Harka Ákos X V II. 36, X V III , 68 Hámori Gyula dr. X V II , 30 31, 77, 152. X V III. 2 3, 115 Hidasi Etel dr. X V III. 29 Hóbor Margit X V III. 4B3 Horánszky Zsigmond dr. X V II Horváth Károly X V II X V II. 3B4 Horváth László X V II. 104, X V III , Jancsó András X V III. 119 Jancsó Kálmán X V III Kablay Lajos X V II. 105 Kádár Mihály X V III. 150 Keve József X V II X V III Kilényi Géza dr. X V II. 20 Kiss A. Sándor dr. X V II X V III Kiss E. Csaba X V III Kiss József X V III. 45 Kneisz István X V III. 164 Kopecny Z. XVII. 37 Kozma Lajos dr. X V II. 2B2, 63, Lehotai István XVII Lelovich György X V III. 37 Mayer István X V III. 14 Mikó Sándor dr. XVII. 52 Mitterstiller József dr. X V II , X V III , V. Mohai István X V III. 134 Molnár Gyula dr. XVII. 68 Molnár Kálmán dr. X V III. 93, 115 Móritz Miklós XVII. 25 Nagy László dr. X V III. 1, 65 Nagy Miklós X V III Németh Jenő XVII. 21 Németh Lajos dr. XVII. 69 Németh Sándor XVII. 6 7, 8, 30, 31, 34, 35, 38, 39, 49, 71, 101, 102, 103. XVII. 4B4, 134, 135, 136, 166, 167. X V III. 2, 3, 7, 36, 30. X V III. 3B2, X V III. 3B4 Nguyen Thi Lán-Phoung X V II. 96, Nikola Gyiszalov X V III. 36 Ifj. N osek János X V III Nyáry János X V III. 191 Orbán János X V III Ördögh Vince XVII. 173 Örkényi Miklós X V III B3 Palojtay Béla XVII X V III. 84, 85. X V III. 3B4 Pannonhalmi Miklós X V III Papp Károlyné dr. X V III Pásztói Lajos X V III Pesti X V III Pékh Gyula X V II. 33, 65, 97, 129, 189. X V III X V III. 2B4, 97, 101, X V III. 4B4, 129, 142, 159, 192. X V III. 6B4 Pénzes Bethen dr. XVII. 6 7, 13, 15, 22. XVII. 1B3, 38, 39. XVII. 3B2, 70, 71, 102, 103, 112, 113, , , 147, 165, 166, 167. X V III. 5, 6, 7. X V III. 1B4, 38 39, 69, 72 73, 95, , , , Pintér Károly XVII XVII. 4B2 Polgár Sándor X V III Pöschl Nándor XVII. 28, 62, 94, 126, 156, 188, 192. X V III. 30, 64, 92, 106, 124, 156, 190 Rácz Zoltán XVII. 29. X V III. 15 Raskó Pál dr. XVII , 42, 76, 87, 127. X V II. 5B4, 183. X V III , 86, 87, 139 Rendel, Kari (APN) 139. X V III. Ribiánszky Miklós X V III , Rozgyesztvenszkij XVII Ruttkay András XVII X V III , 78 79, l l ö - Sárfy Ede X V III Schmidt Egon XVII. 2B4, 111 Schnaider Frigyes dr. XVII Sedlar János XVII Selmeczi Tibor XVII X V III. 188 Simon Ferenc XVII. 89 Sipos Gyula XVII. 1 Solymos Ede dr. X V III Sterbetz István dr. XVII. 95 Sütő Ferenc X V III. 6B3 Szabó Bertalan X V II , 21, 74 75, 86. X V III , 165 Szabó Gáspárné X V II Szász Imre X V II Szendrényi Zoltán dr. X V III. 174 Széky Pál dr. X V II Sziklay Ferenc X V II X V II. 5B2, 152. X V III. 5, 29, 93 Szikszai Dénes dr. X V III. 24 Szitó András dr. X V II X V III Szőllősi Gyula dr. X V II , Sztyepanov Vagyiszlav (APN) X V III. 25 II j

3 Tahy Béla X V II. 5, 13, 16 17, 32, 43, 46, 2B2, 123, 153. X V II. 6B2. X V II. 6B4. X V III. 14, 29, 32. X V II. 1B3. X V III. 3B2, H. Tamás Gizella X V II X V III , Tasnádi Róbert X V II. 84, 85. X V III Thuránszky Zoltán dr. X V II. 24, 117, 143 Till József dr. X V II. 73. X V III Tompa Károly dr. X V III. 3B3 Tóth Árpád X V III. 6B4 Tóth János dr. X V II , X V III. 8 9, 120i 121. X V III. 6B2 Tóth Lajos X V II. 36, 115. X V III Tóth László X V III. 118, X V III. 6B2, 179 T ölg István X V II , 54 55, 66 67, 98 99, 161, X V II. 6B3. X V III , , Török István X V II X V III. 28, 189, 192 Turkovics Olga dr. X V II. 4B2, 172. X V III. 31, 1B , 96, , Varjú László dr. X V III. 2 3 Vámos Rezső dr. X V II , , X V III Dr. Veszprémi Béla X V II. 1B2, X V III. 2B2 Vörös Gábor X V II , Woynárovich Elek dr. X V II , X V III. 125 TÁ RG YM U TA TÓ Akvarisztika Japán világelsőség az akvarisztikában X V II Hazai halaink élete az akváriumban. X V II Pákászkodó igazgató. X V II. 165 Pillanatfelvétel a berlini Aquarium-ról. X V III Állami tógazdaságok Újjáalakult az Állami Halgazdasági Egyesülés Igazgatótanácsa. X V II. 21 Mit várunk Szászhalombattától? X V II A százhalombattai tógazdaság építése. X V II Bikal, X V II. 153 Gyors ütembén fejlődik a Balatonlelle-Irmapusztai üzemegység. X V III. 29 A Balatoni Halgazdaság Kiváló Vállalat. X V III Mit vár a Palotási Á. G. a növényevő halaktól. X V III. 135 Helyzetkép az állami halgazdaságokról. X V III Eredmények és célok a Szegedi Állami Gazdaságban. X V III Műszaki fejlesztés Hortobágyon. X V III A hortobágyi ivadéknevelés tapasztalatai. X V III. 158 A Nagyhörcsögi Állami Gazdaság halászatának helyzete és feladatai. X V III. 6B3 Balaton Tapasztalatok a Balaton angolnagazdálkodásában. X V II. 8 9 Egy új gébféle (Neogobius fluviatilis Pallas) a Balatonból. X V II Feladataink a balatoni angolnagazdálkodásban. X V II. 3B4 A fogassüllő növekedése a Balatonban. X V II , A balatoni halgazdálkodás jövője és a tó. X V II A vágódurbincs növekedése és életkörülményei a Balatonban. X V II Ha igen... akkor előnevelt busát tegyünk a Balatonba! X V II A Balatoni Halgazdaság egy gyakornok szemével. X V III. 14 Pseudorasbora parva a Balatonban. X V III. 37 Újabb létesítmény a Balaton-kutatás szolgálatában. X V III. 100 A Balatoni Halgazdaság Kiváló Vállalat. X V III. 112^ 113. t Egyéb állatok a tógazdaságokban és természetes vizeken Tubifex (csővájó féreg) gyűjtése nagyüzemi módon. XVII Menyét a tógazdaságban. X V II. 2B4 Újabb rendelkezés a vadon élő madarak védelmére. X V II. 111 Madárriasztás halastavon. X V II Haltáplálék-szervezetek telepítése. X V II A sóféreg tömeges tenyésztése. X V II Angolnát zsákmányoló gólya. X V III Békagondok az ivadékos tógazdaságban. X V III. 150 A pecsenyeliba-termelés helyzete és további feladatok. X V III Halászati termelőszövetkezetek Gondolni kell az öreg halászokra is! X V II. 1 A HTSz-ek és a tenyészhal. X V II. 2 3 A Gyomai Viharsarok HTSZ. X V II. 21 Gyakornok a htsz-ről. X V II. 29 Ivadéktermelés Dinnyésen, 1970-ben. X V II Munkadíjazás a szolnoki Felszabadulás HTSZ-ben. X V II. 64 A nagy varázslat Gyomán. X V II. 142 A HTSZ tógazdaságokban szerzett állategészségügyi tapasztalataim. X V II. 172 Csukatelepítés a bajai Ú j Élet HTSZ vizeibe. X V III. 15 Egy nap Dinnyésen. X V III A győri Előre HTSZ tevékenysége. X V III Halszaporítási eredmények Karapancsán. X V III Szövetkezeti vállalkozásunk eddigi eredményei. X V III. 157 HTSZ agronómusok Hajdúszoboszlón. X V III Az új jövedelemelvonási rendszer hatása a htsz-ekre. X V III. 174 Halbetegség, halellenség, halegészségügy A bothryocephalosis elleni küzdelem lehetőségei. X V II Egyedi kezelés a bothryocephalosis ellen. X V II Petekimutatás bothryocephalosis esetében. X V II. 68 A halak parazitamentesítésének új lehetőségei. X V II. 77 A haka Ditrisol EC 40-es kezelése Dactylogyrus ellene. X V II. 96 A Bothryocephalus gowkongensis galandféreg-fertőzöttség leküzdése. X V II. 4B2 Halegészségügyi problémáink és feladataink. X V II Hogyan szelektáljuk a Bothryocephalus-szal fertőzött halat. X V II. 5B2 A pontyivadék újabb kártevője a kopoltyúkat támadó Sphaerospora. X V II. 152 A halbetegségek elleni küzdelem nemzetközi szervei. X V II. 160, 5B3 A HTSZ tógazdaságban szerzett állategészségügyi tapasztalataim. X V II. 172 III

4 A halak rézgálicos kezelése bőr- és kopoltyúélősködők ellen. X V II Parazitamentesítő fürdetés nagyvizen. X V III. 29 Halegészségügyi tennivalók télen. X V III. 31 Mintavételi módszer külső parazitára irányuló állományvizsgálatokhoz. X V III. 91 A dunai halak Bothryocephalus-fertőzöttsége. X V III. 93 Az egysejtű kopoltyúparaziták. X V III. 107 Mucophilosis a tógazdaságokban. X V III. 115 Az Európában előforduló halbetegségek leküzdési lehetőségei. X V III Az egysejtű kopoltyúparaziták. X V III Halegészségügy 1972-ben. X V III Halélettan és anatómia Különféle halfajok máj glikogénjének évszakos változásai X V II Természetes vízi halaink tanulékonysága. X V II A gébek színváltozása. X V II. 6B4 Kémiai párbeszéd a halak világában. X V III Halak tájékozódása. X V III. 95 Ivadékszállítási kísérletek. X V III A fehérjék szerepe a ponty takarmányozásában. X V III A ponty félék zsírtartalmáról. X V III Halértékesítés, szállítás, export, import Van-e értékesítési nehézség a növényevő halaknál? X V II Ivadékszállítási kísérletek. X V III Halértékesítési gondok idején. X V III. 175 Tapasztalataim exportrakodásnál. X V III. 191 Halfajok ismertetése, tenyésztése, és egyes halfajok vizsgálata Valóban olyan gyorsan növekednek a harcsák? X V II Vándor maréna a magyar Duna-szakaszon. X V II. 73 Néhány szó legújabb halfajunkról a Pseudorasbora parváról. X V III. 5 Halászat és etológia. X V III, 8 9 Az élő Tisza halállományának összetétele. X V III Vándor-maréna a magyar Duna-szakaszon. (II.) X V III Kísérletek harcsaivadék felnevelésére. X V III Az angolna mint haltáplálék. X V III. 119 Halfogás eszközei Varsavizsgálatok a Tisza II. körzetében. X V II A halászeszközök fajtái, gyártásuk, vizsgálatuk és beszerzésük. X V II Hazai lapszemle X V II. 22, 28, 1B3, 62, , 156, 188, 192 X V III. 30, 64, 92, 124, 156, 190 Könyvek, folyóiratok, könyvismertetés Hans Frey: Az akvarista kislexikona. X V II. 13 Horn Péter Zsilinszky Sándor: Akvarisztika. XVII. 13 Pénzes Bethen: Hálóval a tengeren. X V II. 117 A Balaton évszázados partvonalváltozásai. X V II. 153 Antalfi Antal T ölg István: Halgazdasági ABC. X V III. 1B4 Külföldön a Növényevő halak. X V III. 1B4 Kácsor László: Vízi barangolások. X V III. 2B4 Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. X V III. 3B4 Dr. Sterbetz István: Vízivad. X V III. 3B4 Balogh László: A tavi kacsa tenyésztési és hizlalási technológiája. X V III. 4B4 Magyar halászati szakkönyv német nyelvű kiadása. X V III. 139 Halat, vadat, s mi jó fa la t... X V III. 150 P. Banarescu M. Blanc J. L. Gaudet J. C. Hureau: European Irüand Water Fish a Multilingual Catalogue (Az európai belvizek halainak többnyelvű katalógusa). X V III. 159 Vámos Rezső dr.: Vízzel borított talajok mikrobiológiai folyamatai. X V III. 6B4 Külföldi szakirodalom, a külföld halászata, tanulmányutak Csehszlovák tanulmányút. X V II. 5 A világ halászatának legújabb termelési adatai. X V II FAO-film Woynárovich professzor munkájáról. X V II. 13 A magyar csehszlovák halászati szerződés. X V II Kísérletek a vízinövények irtására, különböző halfajokkal. X V II. 24 A hal tenyésztés új útjai. X V II. 1B4 Maréna a cseh haltenyésztésben. X V II. 37 Létrejött a magyar lengyel halászati együttműködési egyezmény. X V II. 43 Embermilliárdok élelmiszer-tartaléka a tengeri hal. X V II. 47 A halikra feldolgozása Romániában. X V II Ismeretterjesztő füzet a vízinövények biológiai irtásáról. X V II. 3B2 A Comore-szigetek halászai a tudomány szolgálatában. X V II. 86 Üj utakon a Palicsi-tó halászata. X V II A palicsi halpusztulás. X V II Japán világelsőség az akvarisztikában. X V II FAO és W FP szakemberek Magyarországon. X V II. 117 Peled marénák Európában. X V II. 128, 4B3 Új halászati törvény t kap Svájc. X V II. 4B4 Haltáplálék szervezetek telepítése. X V II. 136 Egy tó halála. X V II. 136 Varsázás a tengeren. X V II Kecsegeivadék-nevelés Romániában. X V II Műanyag tengeralattjáró kutatási célokra. X V II. 157 Vérengző tengeri farkas, vagy szelídíthető háziállat. X V II. 158 Halfeldolgozás Csehszlovákiában. X V II. 159 Ahol a pontyot irtják. X V II. 5B4 A cseh halászat baromfitenyésztői így csinálják. X V II. 164 A tengeri haltenyésztés gyermekcipői. X V II. 180 A csatornaharcsa. Intenzív harcsanevelés az USA-ban. X V II. 181 Polikultúra pontyos tavakban. X V II. 183 Óceánkutatás. X V II. 189 Fejlődő kapcsolatok. X V II. 6B4 Élelemkutatás az antarktiszi vizeken. X V III. 1B2 Segítség, hogy segíthessünk! X V III. 1B2 Izraeli eredmények. X V III. 2, 3 A Szovjetunióban gyártják: Hordozható rádióállomások. X V III. 4 FAO kutatómunka. X V III. 26 Az óceánkutatás nagy évtizede. X V III Csehszlovák tanulmányút. X V III. 29 Csehszlovák halászati szabványok. X V III. 32 Hivatásos halászat a Viervaldstatti tavon. X V III. 1B3 A növényevő halak meghonosodása Jugoszláviában. X V III. 36 Szovjet víztározók szelektáló halászata. X V III. 36 Régvolt halászok művészete. X V III. 41 A világ halászatának termelési adatai 1970-ben. X V III Masszájföldről a Rudolf-tóhoz. X V III Santa Cruz: Cápa isten védelmében. X V III. 2B3 Vendégek Amerikából. X V III. 2B3 Peru előtt sok halat fognak. X V III. 69 Csehszlovák delegáció látogatása. X V III. 69 Tengeráramiások és a tenger tartalékai. X V III Szovjet kutatóhajo a chilei vizeken. X V III. 76 Hogyan használják fel a világ halászatának bruttó halfogását. X V III Mérgezési lánc a tengerben. X V III. 90 Mit láttunk? X V III IV

5 Pontyok nevelése termálvízben. X V III. 95 Horgászképzés, horgászvizsgák Svájcban. X V III. 96 Jugoszláviában jártunk. X V III Bálnák és bálnavadászok. X V III. 114 Pisztrángtelepítések Lengyelországban. X V III. 119 A technika a tenger egyenletesebb kihasználása szolgálatában. X V III. 128 Laminaria begyűjtés a Kurili-szigeteken. X V III. 139 Az Indiai-óceán ékszerei. X V III. 143 Haltenyésztés termálvízben. X V III Vizek, pálmák, halászok Martinique szigetén! X V III. 5B3 Tanulmányúton a Szovjetunióban. X V III. 165 Halászriport Japánból. I. X V III Megemlékezések, kitüntetések 10 éves a mesterséges pontyszaporítás módszere. X V II. 65 Kitüntetések: Bencze Ferenc, Vida András. X V II. 69 Ács Jenő meghalt. X V II. 5B2 Hogyan is történt? X V II Növényevő halak c. film aranyérmet nyert. X V II. 157 Köszöntjük a 10 éves dinnyési Ivadéknevelő Tógazdaságot. X V II. 161 Nívódíjat kapott Tahy Béla Természetes vízi halászat 5 című jegyzetéért. X V III. 14 Szabó Bertalan kinevezése. X V III. 68 Dr. Molnár Kálmán kandidátusi értekezése. X V III. 93 Nádasdy Pál elhunyt. X V III. 101 Dr. Csigó Ferenc kitüntetése. X V III. 107 A Balatoni Halgazdaság Kiváló Vállalat. X V III. 112r 113 Dr. Pillár László, Felvidéki István, Margit József és Csányi János kitüntetése. X V III. 135 Dr. Sebestyén Olga a biológiai tudományok doktora. X V III. 168 Bartha Károly, ifj. Nyitrai Ferenc és Németh András elhunyt. X V III. 179 Növényevő halak Kísérletek a vízinövények irtására különböző halfajokkal. X V II. 24 Amurnevelés Tolnán. X V II Évről évre fokozódik a biológiai növényirtás. X V II Van-e értékesítési nehézség a növényevő halaknál? X V II Ismeretterjesztő füzet a vízinövények biológiai irtásáról. X V II. 3B2 A busák védelmében. X V II. 110 A növényevő halak szaporításának három évi eredményei Szarvason. X V II Ha igen..., akkor előnevelt busát tegyünk a Balatonba! X V II A Flibol-E felhasználásának lehetőségei a növényevőhal-ivadék előnevelésében. X V III A növényevő halak meghonosodása Jugoszláviában. X V III. 36 Beszámoló a vízügyi igazgatóságok biológiai növényirtásáról. X V III. 44 A növényevő halak ikrafejlődése. X V III A növényevő ivadék indító természetes táplálékának előállítása üzemi méretekben. X V III Köztenyésztésre engedélyezett halfajok. X V III Mit vár a Palotási Á. G. a növényevő halaktól. X V III. 135 Rendeletek, törvények Ártámogatás (XI. 15.) PM. X V II. 19 Az új szennyvízbírságolási rendszer egyéves mérlege. X V II , (IV. 20.) MÉM sz. rendelet. X V II. 3B2 Újabb rendelkezés a vadon élő madarak védelmére. X V II. 111 A halászatnak is át kell térnie a hektár-rendszerre! XVII. 189 A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 35/1971. (MÉM. É. 46.) MÉM számú utasítása az Országos Halászati Tanács létesítéséről. X V III. 1B2 Jogszabály-ismertetés (Kiskörei Vízlépcső regionális rendezési terve és halőri rendelet). X V III. 192 Rendezvények Néhány gondolat a Halászati Szakosztály üléséről. X V II. 4 Ez a véleményem! X V II. 12 Kerekasztal beszélgetés Szegeden. X V II. 25 Az évi Vadászati és Horgász Világkiállítás előkészületei. X V II. 32 Külföldi előadások a Halászati Szakosztály kibővített vezetőségi ülésén. X V II. 32 Vadászati és Horgász Világkiállítás Halfogási pályázat. X V II. 46 Haltermelési konferencia Szegeden. X V II Óceán Expo kiállítás. X V II. 81 Szakosztályi vezetőségi ülés. X V II. 85 A Nemzetközi Dunai Halászati Egyezmény X III. Vegyesbizottsági ülése. X V II Tapasztalatcsere Dinnyésen. X V II. 105 A budapesti szennyvíztisztítási konferencia. X V II Látogató voltam a Vadászati Világkiállítás Horgász pavilonjában. X V II. 137 A Vadászati Világkiállítás után. X V II. 6B2 Hidrobiológus Napok X V II. 6B3 Ülésezett az Országos Halászati Tánács. X V III Két ülésszak. X V III. 76 A Bajai Nyár és Aranyponty ünnep. X V III HTSZ agronómusok Hajdúszoboszlón. X V III Szakoktatás Halászmester továbbképzés a Biharugrai Halgazdaságban. X V II. 63 Szakmunkásvizsgák. X V II. 99 Főiskolai szakoktatás 90 évvel ezelőtt. X V II. 5B4 Halász-szakmunkás-tanulóképzés Tatán. X V III. 3B3 A Tatai Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola halászati nappali tagozatán 1972-ben végzettek névsora. X V III. 118 Természetes táplálék, takarmányozás, trágyázás Pontyanyák előkészítő takarmányozása Biharugrán. X V II. 5 Savófehérjék etetése a pontyivadékkal. X V II Zsengeivadék etetése fonálféreggel. X V III. 2 3 Szerkesztői üzenet: tótrágyázási szakanyagról. X V III. 30 A halastavak nitrogéntrágyázásáról. X V III A fehérjék szerepe a ponty takarmányozásában. X V III Ivadéktakarmányozási tapasztalatok tápokkal. X V III Természetes vizek halászata Halászati eredmények vizsgálata a Tisza II. körzetében. X V II. 36 A magyar Duna halászata 1970-ben. X V II Tallózás a Fertő- és a Rábaköz halászatának múltjából. X V II. 52 Vándor maréna a magyar Duna-szakaszon. X V II. 73 Víztározóink víztározó területünk fejlődése. X V II Vizsgálatok a tiszai holtágak tömeges halpusztulásának megelőzésére. X V II Tájvédelmi körzet létesült a Tisza hullámterében. X V II. 95 Varsavizsgálatok a Tisza II. körzetében. X V II Pisztrángos patakjaink népesítése. X V II. 143 Gondolatok a Tisza II. jövőjéről. X V II A ragadozó halak szerepe a természetes vizek gazdálkodásában. X V II Elkészült a Velencei-tó hínártérképe. X V III. 21 Az élő Tisza halállományának összetétele. X V III v

6 A területi engedélyek ügyében. X V III Néhány adat a felső Tisza halállományának alakulásához. X V III Vándor maréna a magyar Duna-szakaszon (II.) X V III Planktongyár a Felső-Tiszán. X V III Haljelölés a Tiszán. X V III. 68 Holtágak halállományának vizsgálata a Tisza II. körzetében. X V III A Velencei-tó halállományának alakulása. X V III A magyar Duna halászata 1971-ben. X V III Üj utakon a Dráva halászata. X V III. 5B2 Van hal a tóban. X V III. 134 Katasztrofális halpusztulás a Dunán. X V III. 6B2 TSZ-ek tógazdaságai Halászat Baranya megye tógazdaságaiban. X V III. 160, 5B3 A halgazdasági üzemág a tömörkényi Alkotmány TSZ-ben. X V III. 189 Tóépítés, gépesítés, műszaki kérdések Még egy lépést az ivadékfronton. X V II Az átemelő szivattyúállásoknál előforduló hibák. X V II A szivattyúállások al- és felépítményei. X V II Madárriasztás halastavon. X V II A szivattyúállások gépei és gépi berendezései. X V II Természetes partvédő növénysáv a tógazdaságban. X V II Műszaki fejlesztésünk helyzete. X V III Tározóépítések a IV. ötéves tervben. X V III Útpályát, vagy iparvasútat a tógazdaságok belső szállításához. X V III. 28 A Balatoni Halgazdaság műanyageszközöket gyárt. X V III. 1B3 Hozzászólás a Madárriasztás halastavon c. cikkhez. X V III. 37 A halastavak oxigénhálózatának automatikus ellenőrzése. X V III. 118 Hasznos, új eszköz: ikraérlelő és lárvanevelő. X V III. 125 Műszaki fejlesztés Hortobágyon. X V III Van jövője az elektromos halászatnak. X V III. 161 Halterelő Kijevben. X V III. 179 Szorosabb együttműködést. X V III Emelni kell halászatunk műszaki színvonalát. X V III. 188 Olcsón megépíthető külső halágyak a lecsapoló csatornákban. X V III. 192 Tógazdasági haltenyésztés A haltenyésztés helyzete és további feladatai. X V II A halgazdasági üzem élelmiszeripari hatékonysága. X V II. 2B2 Ennyi halat termeltünk 1970-ben. X V II. 33 Ivadéktermés Dinnyésen 1970-ben. X V II Áz Országos Haltenyésztési Bizottság terveiből. 2B3 10 éves a mesterséges pontyszaporítás módszere. X V II. 65 Gondolatok a próbahalászathoz. X V II Halfajtákat is minősített az OMFI. X V II. 69 Differenciál-szelekció a haltenyésztésben. X V II Halastavak vizének karbamidos műtrágyázása. X V II Hozzászólás A z ívás egyik akadálya c. cikkhez. X V II. 89 Vegyszeres védekezés a halkeltetőkben kárt okozó alsóbbrendű rákok ellen. X V II. 104 Tógazdasági haltermésünk csökkenésének okai. X V II Kamillatermesztés a száraz tófenéken. X V II Zsengeivadék etetése fonálféreggel. X V III. 2 3 Hírek a Haltenyésztési Bizottság munkájáról. X V III. 77 Zsenge pontyivadék és a hidegfrontok. X V III Felkészülés a télre. X V III. 129 Halszaporítási eredmények Karapancsán. X V III Szabványok a halászatban. X V III. 142 A haltenyésztési bizottságok új feladatai. X V III Hibridizáció és halastavi toktenyésztés. X V III. 151 Tudományos kutatás Vizsgálatok a tiszai holtágak tömeges halpusztulásának megelőzésére. X V II A fogassüllő növekedése a Balatonban. X V II Téli halvérvizsgálatok. X V III Haljelölés a Tiszán. X V III. 68 Az ammónia toxicitásáról. X V III Haljelölések a Soroksári Dunaágban. X V III Újabb létesítmény a Balaton-kutatás szolgálatában. X V III. 100 Ivadékszállítási kísérletek. X V III A pontyfélék zsírtartalmáról. X V III Néhány pontyféle kromoszómavizsgálata. X V III. 4B3 Küzdelem az iszapgázok ellen. X V III Vegyesek Önkéntes rendőrök. X V II. 21 Szemelvények a Halászat múltjából. X V II. 42, 76,127 Változatlanul egészséges élelmiszer a hal! X V II. 87 Tájvédelmi körzet létesült a Tisza hullámterében. X V II. 95 Hírverés a halfogyasztás szolgálatában. X V II. 3B3 A halászat megbecsülése. X V II. 97 A hering és a történelem. X V II. 116 Adalékok egy hírhez. X V II. 1(23 Rossz halászati évet zártunk. X V II. 129 A kétlábú halparazitákról. X V II. 192 A kibontakozás útján. X V III. 1 Hej, balinok, balinok...! X V III Termelésünk 1971-ben. X V III. 33 A területi engedélyek ügyében. X V III A FAO Világélelmezési Program a magyar halászatért. X V III. 3B2 Közgazdasági környezet és halgazdálkodás. X V III. 65 Fejlődik-e halászatunk? X V III. 97 Angolna a horgásznaplókban. X V III Szabványok a halászatban. X V III. 142 Vízvizsgálat, vízszennyezés, vízmérgezés, szennyvíztisztítás Vízszennyeződések okozta halpusztulások 1970-ben. X V II. 1B2 A budapesti Szennyvíztisztítási konferencia. X V II A mesterséges ph-csökkentés következményei egy halastóban. X V II. 173 Vízszennyezés okozta halpusztulások 1971-ben. X V III. 2B2 KNEB vizsgálat a vizek szennyeződése ügyében. X V III. 45 A vízszennyezések hatása a halászatra. X V III. 4B2 S. O. S.ü! X V III. 106 Katasztrofális halpusztulás a Dunán. X V III. 6B2 A külföldi lapszemle részletezése Tengeri halászat elektromos hálókkal. X V II. 6 Halhírnök 7965 méter mélyből! X V II. 6 Lazacfajta a Káspi-tengerben. X V IL 6 Tanulmány a fogassüllő-ivadék anyagcseréjéről és táplálkozásáról. XVII.6 Vegyszeres halászat? X V II. 6 Compószaporítás. X V II. 6 Biostimulátorok alkalmazása. X V II. 6 Izlandi halászati deficit. X V II. 6 A horog rossz emléket kelt a halban. X V II. 6 Halsperma színezésére alkalmas festék. X V II. 6 Az ívás egyik akadálya. X V II. 7 Növényevő halak teleltetési tapasztalatai. X V II. 7 Az amur fogyasztja a tőzeget. X V II. 7 Veszélybe került a puszta létünk! X V II. 7 Szemtől szembe a pirájákkal. X V II. 7 VI

7 A víz oxigénnel való túltelítettsége mérgező. X V II. 7 Ha vész közeleg, a halak fújnak riadót. X V II. 7 A svájci természetes vízi halászat problémái. X V II. 7 Chorella alga hatása a növényevő halakra. X V II. 8 Fotóelektromos ikravizsgálat. X V II. 8 Busák úszóhólyaggyulladása. X V II. 8 A fogassüllő növekedése. X V II. 13 Bevezetés a halak genetikájába. X V II. 13 Röntgensugarakkal kezelt halak. X V II. 15 Angolnahizlalás. X V II. 22 Üvegangolna betegsége. X V II. 30 Antalfi T ölg könyv bolgár fordítása. X V II. 30 Vándorkagyló a Rajnában és a Bodeni tóban. X V II. 30 Oxigént a halaknak. X V II. 30 Magasabbrendű vízinövények biokémiai teljesítményei. X V II. 31 Angliai melegvizes halnevelés. X V II. 31 Világjáró tengeri teknősök. X V II. 1B3 Akvárium katalógus. X V II. 1B3 Az algák közömbösítik a Simazint! X V II. 1B3 Amur- és busalárvák pusztulása. X V II. 34 Granulált haltáp és műtrágyázás. X V II. 35 Detektorral felszerelt halak. X V II. 38 Jó haltartály! X V II. 38 Gólyalábon járó hal. X V II. 38 Ozonizátor helyett ultraibolya sugárzást! X V II mázsás tintahalak. X V II. 38 Szovjet víztározók. X V II. 38 Fogassüllő növekedése. X V II. 38 Új pontyparazita. X V II. 38 Feledékeny lazacok. X V II. 38 Helyes etetésről. X V II. 39 Csapósügér táplálkozása. X V II. 39 Műtrágyázás nyújtótavakban. X V II. 39 Radioaktív foszforral jelölt halak. X V II. 39 Busa kopoltyúférge. X V II. 39 Pézsmapatkány mérgezése. X V II. 39 Óriási tengeri pókok. X V II. 39 Űj gyógyszer a pontytetvesség ellen. X V II. 39 Haltenyésztés és öntözés. X V II. 39 Ausztrál angolnák. X V II. 39 Terjed a rák a Rajnában. X V II. 49 Halrajok felderítése repülőgépről. X V II. 70 Izraeli busaszaporítás. X V II. 70 Olajszennyezés készakarva. X V II. 70 Szürke bálnák visszajárnak Kaliforniába. X V II. 70 Beteg a Keleti Tenger! X V II. 70 Magnézium a pontyban. X V II. 70 Az amur emésztése. X V II. 70 Könyv a halakról. X V II. 70 Visszatérnek a halak a Themzébe. X V II. 70 Monstre haltelepítés. X V II. 71 Szovjetunióbeli tengeri haltenyésztés. X V II. 71 Takarmányozott pontyok előnyben. X V II halőr! X V II. 71 Gyilkos orcákkal riasztják a fehér delfineket. X V II. 71 Hidrolizált toll-liszt etetése. X V II. 71 Márciusi pontyivadék az NSZK-ban. X V II. 71 Choriogonin használata növényevő halak ívatásához. XVII. 71 Növényevő hallárvák kihelyezési sűrűsége. X V II. 71 Tavak vízszükséglete. X V II. 101 Dévérkeszeg mérgezése fenollal. X V II. 102 Halászat vidrákkal. X V II. 102 Gázhólyagok fiatal pontyokon. X V II. 102 Osztriga tragédia. X V II. 102 Növényevő halak a Duna-deltában. X V II. 102 Pisztráng szaruhártya átültetés. X V II. 102 Rotenon hatása az alsórendű rákokra. X V II. 102 Szibériai tok növekedése. X V II. 102 A viza radarja. X V II. 102 Haltól szépek a magyar lányok? X V II delfin halála. X V II. 103 Vízinövények kálóriaértéke. X V II. 103 Maximális kihelyezési szám. X V II. 103 Angolnák tavi etetése. X V II. 103 Tüdőshalak dermedt állapota. X V II. 103 Elektromos, rája. X V II. 103 A macedóniai Domaj tó népesítése. X V II. 103 Az aranyhal hőtűrése. X V II. 103 Győzött az amur! XVII. 103 Bálnák évi kilövési száma. X V II. 103 Halszállítás folyékony oxigénnel. X V II tonna halzsákmány a Duna bulgáriai szakaszán. X V II. 103 Ponty szálkássága. X V II. 103 Sárga csapósügér. X V II. 124 Kasztrált halak. X V II. 134 Cikksorozat a növényevő halakról. X V II. 134 Mekkora halat rabol a csuka, a fogassüllő? X V II. 134 Tőzeget esznek az amurok? X V II. 134 Delfin acélból. X V II. 134 Világító állatok. X V II millió forintos kártérítés. X V II. 134 Dreissena kagyló a Bodeni-tóban. X V II. 134 Halpikkely-vizsgáló készülék. X V II. 134 Stroncium halak jelölésére. X V II. 134 Szárított tőkehal és ámbrás cet. X V II. 134 Mesterségesen szaporodott az angolna. X V II. 135 Újdonságok a halászatban. X V II. 135 Fiaskó Loch-Ness-nél. X V II. 135 Strand-deficit medúzák miatt. X V II. 135 Japán tengeri nimfái. X V II. 135 Évente 4,4 millió kg hal a Dunából. X V II. 135 Teleltetés levegőbefújással. X V II. 135 Bálna és egy hajó karambolja. X V II. 135 Víztől megbetegedett emberek. X V II. 135 A delfinektől tanulunk halászni! X V II. 166 Elektromos pásztor a cápák ellen. X V II. 166 Gyerekjáték az osztriga felnyitása. X V II. 147 Toktenyésztés. X V II. 166 Gyomorvizsgálat. X V II. 166 A Szovjetunió kolhozai és szovhozai fejlesztik halászatukat. X V II. 166 Űj élőhalszállító vasúti kocsi. X V II. 166 Hogyan növekszik az angolna. X V II. 166 Grúz pontytermés. X V II. 166 Az angolna élősködői. X V II méteres mélységben halásztak. X V II. 166 Önetetők és automaták összehasonlítása. X V II. 167 Német haltenyésztő magyar tanulmány út járói. X V II US dollár a gyilkos orcáért! X V II. 167 Szivárványos pisztrángok a tengerben. X V II. 167 Szovjet angolnanépesítés. X V II. 167 Veszélytelen mosópor. X V II 167 Perzsia halászata. X V II. 167 Japán angolnatenyésztés. X V II. 167 Olcsón altatott pisztráng és csuka. X V II. 167 Masoten a halparaziták rettegett ellensége. X V II. 167 A halnyálka alkotóelemei. X V II. 167 Cápa és fóka párharca. X V III. 5 A napernyő segíti a halászokat. X V III. 6 Szivárványos pisztráng veserákja. X V III méter mélyben halat fogtak. X V III. 6 Víz-oxigéndúsító. X V III. 6 Sárga léggömbök vízszennyezés ellen. X V III. 6 Tükörtörő sügér. X V III. 6 Egyetek több svájci halat! X V III. 6 Vízderítés kagylókkal. X V III. 6 Jaj a nyálkahártyának, ha mosószer van a vízben! X V II. 6 Adj Rupint pontyaidnak! X V III. 6 Gyógyszer furunkulusok ellen. X V III.. 6 Védelmet kér a Káspi-tenger. X V III. 7 Rekorderek: a repülőhalak. X V III. 7 Az asszuáni gát nem kedvez a szardíniahalászoknak. X V III. 7 Hipofízis helyett Choriogonin? X V III. 7 Tokiói halpiac. X V III. 7 Higanyszennyezés. X V III. 7 Angolnahalászattal kapcsolatos megfigyelések. X V III. 7 Növényevő halakkal kapcsolatos megfigyelések az NSZK-ban. X V III horgász az NDK-ban! X V III. 18 Öngyilkos halak, rákok. X V III. 19 A vegyi szennyeződés és a tengeri élet. X V III. 24 Miért úsznak gyorsan a halak? X V III. 24 Történet egy újfajta tokhalról. X V III. 25 Fára mászó halak. X V III. 38 Senkisem kap DDT-t! X V III vízimadár megfulladt! X V III. 38

8 A látóideg és a hal színváltozása. X V III. 38 Leveleket utánzó halak. X V III. 38 A halak oxigénfogyasztása. X V III. 38 A garda zsírkészlete. X V III. 38 Langyos vízben teleltetett ivadék. X V III. 38 Krokodil és víziló párharca. X V III. 39 Hová úszik az aranyhal? X V III. 39 Futószalag artémia keltetésére. X V III. 39 Légzés regisztrálás halakon. X V III. 39 Higany felhalmozódás halhúsban. X V III. 39 Halászat a Genezáreth tavon. X V III. 39 Halak szállítása kábítással. X V III. 39 Üvegangolna szállítás. X V III. 3B2 Bálna-embargó. X V III. 70 Konzervdobozok a tenger mélyén. X V III. 70 Viperafogyasztó gólya. X V III. 70 Tonhalból kolbász. X V III. 70 Óratolvaj rákok. X V III. 70 Konzervdobozok a tenger mélyén. X V III. 70 Pisztrángok hálóketreces nevelése. X V III. 70 Higany felhalmozódás. X V III. 70 Több a kaviár. X V III. 71 Világító tenger. X V III. 71 Olaj monopóliumok a vízimadarakért. X V III. 71 Száguldó márna. X V III. 71 Csukafogta barázdabillegető. X V III. 71 Anglia nem fogad teknősbébiket. X V III. 71 Találkozás a tengeri kígyókkal. X V III. 71 Ásító halak. X V III. 71 Világít az úszó. X V III. 102 Rehabilitált folyó: az oregoni Willamette. X V III. 102 Cápa-nász. X V III. 102 Vigyázat! A Thiodan veszélyes halméreg! X V III. 102 Halrabló búvárpók. X V III. 102 Rádióadóval felszerelt csuka. X V III. 102 Altatószer halból? X V III. 102 Altatott növényevő halak. X V III. 102 Ékszer élő hallal. X V III. 102 A fény rákcsalogató szerepe. X V III. 102 Atomkísérletek miatt eltűntek a tengeri vidrák. X V III. 102 Cápák ellen villanypásztor. X V III. 103 Plasztik medencében tartott bálna. X V III. 103 Kígyósült Hong-Kong-i módra. X V III. 103 Alga ellen Hilena Algazit FB-t! X V III mázsa béka. X V III. 103 Megmenthetjük-e a sós mocsarainkat? X V III. 103 Segítőtársaink: a varangyok. X V III. 103 Busák válogatása. X V III. 103 Mit eszik az aranyhalivadék? X V III. 103 Jegesmedve falatozó. X V III. 103 Mennyi a szálka halainkban? X V III. 103 Hírünk a nagyvilágból. X V III. 132 Delfinlovas mozaikon. X V III. 132 A tengerek óriás algái. X V III. 132 Emésztőcsatorna vizsgálat. X V III. 132 Halnyálkaképződés. X V III. 132 Krokodiltenyésztés. X V III. 132 Meleggel dacoló halak. X V III. 132 Mennyi ikra van a fészken. X V III. 132 Pusztulnak a svéd vidrák. X V III. 132 Sirályok fertőzik a pingvineket. X V III hónapos tenyészponty. X V III. 132 Biológiai fegyverek a rovarok ellen. X V III. 132 Bangla-Desh halászai. X V III. 133 Ízlik az amur. X V III. 133 Folyami rák kórja. X V III. 133 Madúzák a hálóban. X V III. 133 Dieldrin a vérben. X V III. 133 Zsákzáró patent. X V III. 133 Hal és mérgezett környezete. X V III. 133 Furfangos horgász. X V III. 164 Menyhalnász. X V III. 164 Műanyag halászhajó. X V III. 164 Halászó csigák. X V III. 166 Alvó halak ellenőrzése. X V III. 166 Dorswal a teknőscsemege. X V III. 166 Epevizsgálat halakon. X V III. 166 Az Amazonas portréja. X V III. 166 Lassú halál higanytól. X V III. 166 Az angolna kormeghatározása. X V III. 166 Trópusi halbetegségek Európában. X V III. 166 Randevú cápákkal. X V III. 166 Teheneknek vízinövényt. X V III. 166 Ivadékkímélő rostély. X V III. 166 Bánjunk óvatosan a szójával. X V III. 167 Békakuruttyolás hanglemezen. X V III. 167 Gömbökkel úszó halak. X V III. 167 Krokodilriadó Scájcban. X V III. 167 Vízibolha eldorádó. X V III. 167 Mi lesz veled Rajna? X V III éves angolna. X V III. 167 Osztrák amurok. X V III. 167 Életmentő békauszony. X V III. 167 Haltól vörös a víz. X V III. 167 Telelők és halastavak levegőztetése. X V III. 6B4 Kazahsztáni hal-akklimatizáció. X V III. 6B4 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc 69 Révai Nyómda Budapest F. v.: Povárny Jenő