Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottsága Debreceni Akadémiai Bizottság Műszaki Szakbizottsága. elektronikus MŰSZAKI FÜZETEK I.

Átírás

1 Magya udánys Akadéa Dbcn ül Bzsága Dbcn Akadéa Bzság Műszak Szakbzsága lknkus MŰSZAKI FÜZEEK I. Dbcn 5

2 Kalá Fnc KÖZPONI FŰÉSI RENDSZEREK ILLESZÉSE FELÚJÍO ÉPÜLEEK MEGVÁLOZO ENERGEIKAI IGÉNYEIHEZ A anulány a szző BME Épíészénök Kaán gvéd dk (PhD) ékézésénk őbb dény uaja b lknkus MŰSZAKI FÜZEEK I. Kadja: Dbcn Akadéa Bzság Műszak Szakbzsága ISBN Szksz: Pkád László Dbcn 5

3 aaljgyzék. Bvzés... A kuaás célja Épül és űés ndsz Az épülk ngka lújíásának haása a hőkhída A közpn űés ndszk szabályzása Közpn űés ndszk xgka lzés Az lőnő hőésékl és a kngő szvayú ngalhasználása Közpn űés ndszk bszabályzása Edényk övd összglalása Flhasznál dal... 39

4 . BEVEZEÉS Az b ásadal nnahaó jlődésénk a bzsíása, a Föld népsségénk a növkdésé s gylb vév, csak a glbáls ngalhasználás göbbszöözésévl lhségs. A sszls üzlőanyagk jlnlg a glbáls ngagény ngy 8%-á dzk. A nagy nnységű sszls üzlőanyag légés szgnkáns CO lés jln. Magyaszág összs ngalhasználása a évbn 5,85 M-nk ll g. A sszls üzlőanyag légéséből száazó CO a évbn 53,7 Mnna, aből az épülk üzlés 8,3 Mnná l. Ez gy csökknés jln bbn a szkban, hszn 99-bn a CO kbcsáás lé a 4, Mnná. Az ngahdzók észaányának dőbl válzásá lzv gállapíhaó, hgy a öldgázlhasználás lyaasan növkdn g, az laj és a szlád üzlőanyag lhasználás a 9-s évkbl csökknés uán sznén növkszk. A gújuló ngaásk vszn csak a 5 év könyékén gják lén az évs lhasználás 3%-á. Álagsan %-s évs ngalhasználás növkdéssl szálhaunk -g, ajd és 3 közö,3%-s évs p ngalhasználás csökknéssl. Ha Magyaszág püggőségé lzzük az ngahdzók szpnjából, akk gállapíhajuk, hgy a ké lgnsabb ngahdzó (öldgáz és kőlaj) a év könyékén á öbb n 8%-ban páln gjuk. Ugyanz öénk a szlád üzlőanyagkkal uán. Ha az ngalhasználás szknkén gszlásá vsszük gylb, akk láhajuk (. ába), hgy a évbn a lgnagybb ngalhasználók az épülk 3%-al. Az 995--s dőszakban az ngaakaéksság pgaknak köszönhőn az ngalhasználás csökknés váhaó az épülk üzlésébn. A közlkdés szkban lhasznál ngannység növkdk, d a -s év uán az aányk sablzálódása váhaó. Ekk az épülk üzlés 3%-, az pa %-, a közlkdés 8%- és a szlgálaásk %- sznk ajd k az összngalhasználásból. % % pa épülk üzlés 5% 3% szlgálaásk és zőgazdaság közlkdés. ába. Az ngalhasználás szknkén gszlása Az Euópa Unó öbb szágaban s ás a hlyz. Az épülk üzlés 6-3%-a az összs ngalhasználásnak. Ezé az nga gakaíás bbn a lhasználó ágazaban, napjank gyk alapvő célkűzés. A agyaszág 4 lló lakásból 3,5 lló lyan épülbn alálhaó, alyknk a külső szkz jllző álags hőábcsáás ényző éék ghaladja a,8 W/( K)-. Ezé az épülk összs ngalhasználásának 54%-á a űés dí nga sz k. Ugyanakk, a hő a lakásk 4%-ban közpn űés ndsz szlgálaja. Az épülk űés ngalhasználásának csökknésé az épül és a űés ndsz gydjű lújíásával lh lén úgy, hgy a űés ndsz ndn sbn llszkdjn a lújí épül új hőchnka jllzőhz, ngka gényhz.. A KUAÁS CÉLJA A űés ngagény az épül hőchnka ulajdnságaól és a űés ndsz haáskáól ügg, há az ngagakaíás lhőségk ndkőhöz kapcslódnak. A glévő épülk hőszükséglé a külső épülszkzk hőchnka jllzőnk a javíásával lh csökknn. Ennk közvln haásá, vagys a hőábcsáás ényzők csökknésé és zzl gyü a hőszükségl válzásá, önagában á vzsgálák. A űés ndszk lújíásával kapcslas ngagakaíáska s vzsgálák. Az uólags hőszglésnk aznban nagyn sk llék és

5 kszhaása s van. Ezk közül gysk az épülszkzk állagvédlévl üggnk össz, ásk, pdg a gépész ndszk üzlésévl, ézésévl és ngagyaszásával. A jln ékzés az uóbbaka uaja b. A vzsgál kédésk a kövkzők: - az uólags hőszglés és gyéb, az épül hőgényé csökknő épülszkz bavakzás (pl. ablakcs) nnybn válzaja g a űés ndszk üzlés lél; - hgyan alakul a hőnységk aánya az épül ngaélgébn; - hgyan llsszük a űés ndszk az új lélkhz; - hgyan válzk a űés ndsz sajá vszségnk súlya; - hgyan alakulnak az ngavszségk a űés ndsz hdaulka bszabályzalansága sébn; - hgyan alkalazhaók, llv acnálsak- az gyd szabályzás ódszk, az éjszaka lszabályzás, a szakaszs űés; - lynk a kapcsl HMV szlgálaás üzlés lél. A cél a glévő űés ndsz gllő llszés a lújí épül gválz ngka gényhz, ugyans a gyakla az uaja, hgy sk sbn a űés ndsz és az épül gyüs lújíása n lhségs. Az s lődulha, hgy a űés ndsz lújíásá az épül hőchnka lújíása lő lvégzék és n gazdaságs nnk újabb cséj. Mndgyk sbn a űés ndsz üzlés és vzés paaé lz az épül hőchnka jllzőnk üggvényébn, a gyaszás és a hőéz gcélz kpsszuá csak az épül és a gépész hankus llszésévl lh lén. 3. ÉPÜLE ÉS FŰÉSI RENDSZER A hővédl javíásának álalában és az uólags hőszglésnk különösn, a űés ljsíény és gyaszás csökknésén, n p haásn kívül, a űés ndsz űködés paaé, üzlés saégájá és a kapcsl használa lgvízlláás llőn szás vább llékhaása van, alyk a szkványsól léő ézés-üzlés gldáska sznk szükségssé, különösn akk, ha az uólagsan hőszgl épülbn a ég glévő hőás, lszóhálóza és hőladóka alkalazzuk. 3. Az épülk ngka lújíásának haása a hőkhída Egy épül űésénk ngaélg öbb él algba összgzésévl haázhaó g. anszsszós hővszség: a hőábcsáással a haálószkzkn á ávzó ngaáak összg: Q Ak ) () ( ahl: A a lül, [ ]; k a égv hőábcsáás ényző, [W/( K)]; és a éékadó blső és külső léghőésékl, [ C]. A hőhdak a hővszség: aly a csalakzás élk nén kalakuló öbbdnzós hőáak a vszség: ( ) Q () hh lkl ahl: l a hőhíd, csalakzás él hssza, []; k l vnaln hőábcsáás ényző, [W/( K)]. Szllőzés hőgény: a szllőző lvgő álal a hlységből lávlí ngaáa: Q sz ( ) ρ cnv (3) ahl: ρ a lvgő sűűség, [kg/ 3 ]; c a lvgő ajhőj, [J/(kg K)]; n a hlység légcsszáa, [h - ]; V a hlység égaa, [ 3 ]. Sugázás hőnység: a sugázás ábcsáó szkzkn á a hlységb juó ngaáa:

6 Qs A IN (4) ahl: A a anszpans szkzk lül, [ ]; I a sugázás nnzása, [W/ ]; N napényző. Blső hőhlés: a n űés célú áskból (pl. vlágíás, házaás gépk, bk) száazó ngaáa: Q b, [W]. Az épülgépész ndszk ljsíény: Q G, [W]. Az gynsúly lél: Q Q Q Q Q Q (5) hh sz s b G Az gynlbn gys összvők pzív ásk ngaív lőjlűk a pllanany dőjáás és üzlés lélkől üggőn. A gépész ndszknk akka ljsíény kll ladnuk, hgy az gynsúly a kíván hőésékln jöjjön lé. Az épíész és épülszkz vzés célja az, hgy Q G ééké, azaz buházás és üzlés kölség génylő, sszls üzlőanyag gyaszó, a könyz sznnyző gépész ndsz szükségs ljsíényé (és annak dőbl ngáljá) nálsa csökkns. Engka szpnból az a lgkdvzőbb, ha az épülbn sségs űés nélkül s klls vagy lgalább lgadhaó hőésékl alakul k. A napsugázásból és a blső áskból száazó hőáak kövkzébn a hlység hőésékl agasabb, n a könyzé. A különbség annál nagybb, nél öbb a nység és nél ksbbk a vszségk. Időbn állandósul állapk lélzésévl nnk éék: Qs Q Ak lk l b ρcnv (6) A űés haáhőésékl az a külső hőésékl, alyknél az épül hőnység gynlők az épül hővszségvl: h Qs Q Ak lk l b ρcnv (7) Üzlés kölségk Egy lyan nap, alyknk álags külső hőka ksbb, n a űés haáhőésékl űés napnak nvzünk. Egy űés nap hőkhídja: G n (8) ahl a nap külső álag hőésékl, [ C]. Egy ad dőszaka a hőkhíd a űés napk hőkhídjanak összg: G Gn ( j ) j j ( ) (9) ahl a űés napk száa; a űés napk álags külső hőésékl, [ C]. A hőkhíd gállapíhaó a hőkgyakság alapján s. A hőkgyakság az évnkén lőduló azns álags hőkú napk száá jz k. A Budaps jllző hőkgyakság göbé (3 év álaga) a. ába uaja b, [3]. 3

7 , [C] 6 h Napk sz áa. ába. Hőkgyakság göb (Budaps) A ga nplácós ódsz alapján a hőkgyakság göbé a kövkző alakú közlíő üggvénnyl íhajuk l: α ( x) c cx F () ahl: c a üggvény gakus xaplácójával ny ényző; a c ényző, llv az α kvő a lgksbb négyzk ódszé alkalazva a kövkző gynlk alapján száíhajuk [46]: lg( k c ) ( lg xk ) lg xk lg( k c ) lg xk lg c () k k k k ( lg xk ) lg xk k k lg xk lg k k ( c ) lg x lg( c ) k α () k k k ( lg xk ) lg xk k k ahl: k a üggvény éék az x k nplácós pnkban; az nplácós pnk száa. A (), () és ()-s gynlk alapján a hőkgyakság göbénk gllő közlíő üggvény a kövkző:, ,55x (3) ahl x az azns külső hőésékll ( ) ndlkző napk száa. Egy épül vszségényzőjé (K) a kövkző gynl alapján száíjuk: K A k A k A k lkl ρ cnv (4) ahl: A a külső al lül, [ ]; A paqu lül (kvév külső alak), [ ]; A anszpans lül, [ ]; k, k, k a külső al, a öbb paqu llv a anszpans lül hőábcsáás ényzőj, [W/( K)]. Ezzl a (7) gynl líhaó: Qs Qb h (5) K 4

8 Ha a (3) képlbn a külső hőésékl éék ggyzk a űés haáhőésékl éékévl, akk az x gynlő lsz a űés napk száával a űés dénybn (N). Vagys a űés napk száa, a (3) képl alapján:,6 h N (6) 3,55 ahl a ézés külső hőésékl. Azns hőnység ll, ha az épül vszségényzőj válzk (K ), akk az új űés haáhőésékl éék ( h ) a kövkző összüggéssl ghaázhaó: ' h h (7) ' K K Ezzl a űés napk száa (N ) az új vszségényző éékénk gllőn az d űés napk száának üggvényébn: h ' K ' N N K (8) h ahl N a h űés haáhőéséklnk gllő napk száa. Ha az d űés haáhőésékl C, akk a vszségényző csökknésévl a űés haáhőéséklnk és a űés napk száának a válzásá a 3. ába uaja b. Az ába alapján gállapíhaó, hgy a űés haáhőésékl és a űés napk száa csakn ugyanlyan éékbn csökkn, n a vszségényző. (h-h')/h; (N-N')/N, [%] (h-h')/h (N-N')/N (K-K')/K, [%] 3. ába. A űés haáhőésékl és a űés napk száa a vszségényző üggvényébn A űés haáhőésékl csökknésénk aánya 37% vszségényző csökknésg nagybb, n a űés napk csökknésénk aánya. Még ksbb vszségényző éékk ll a űés napk száa nagybb éékbn csökkn, n a űés haáhőésékl. 5

9 Egy épül űés ngaszükségl: N ( ) dx E K (9) Az épül űés ngaszükséglénk aánya az új vszségényző éékk ll, lhasználva a (7)-(9) gynlk:,3835 [( ),566N' ],3835 ( ),566N E' K' N' () E K N [ ] Ha dlg a űés haáhőésékl C vl a hőszükségl és a űés ngaszükségl válzásá a vszségényző üggvényébn a 4. ába szlél. h C,8 Q'/Q; E'/E,6,4, Q'/Q E'/E,95,9,85,8,75,7,65,6 K'/K 4. ába. Hőszükségl és ngalhasználás a vszségényző üggvényébn Az ábából kűnk, hgy a ksbb haáhőésékl, llv övdbb űés dény a a űés ngaszükségl nagybb éékbn csökkn, n a hőszükségl. Például, ha a vszségényző 3%-al csökkn a hőszükségl csökknésénk éék ugyananny lsz, íg a űés ngaszükségl csakn 6%-al csökkn. A kalakuló űés haáhőésékl épülnkén ás és ás. Éék n csak a vszségényző éékéől, han a hőnységkől s ügg. Egy épül hőszükségl ügg a vszségényzőől, a külső hőéséklől, d a pllanany éék a hőnységk s blyáslják. Az lz épülípusk sébn (A/V,5, / 3 ) ggylhő, hgy ha a űés haáhőésékl azns a sszabb hőchnka paaékkl ndlkző épülk sébn, akk a hőszükségl aánya a külső hőésékl üggvényébn n válzk zn épülknél. Ugyanakk azns hőnységk ll a javí szkzkkl ndlkző épülknél s gya aány kapunk és azns űés haáhőésékl. Az ábák alapján gállapíhaó, hgy a hőszükségl lh % d lh nnél 5%-al ksbb s, ha van hőnység. A hőkgyakság s gylb vév gállapíhaó, hgy a hőszükségl a axáls ééknk a 3%-á 3 5 nap haladja g gy űés dény ala, aól üggőn lyn hőchnka adságkkal ndlkzk az épül. Az 5. ábából kűnk, hgy a nységk a űés dény 6 8%-ban a hővszségknk aká öbb n 5%-á dzhk. Mnél jbb hőchnkalag az épül a hőnységknk annál nagybb a haásuk. Azns hőchnka paaékkl ndlkző, d különböző ípusú épülkbn ahhz, hgy a űés haáhőésékl C lgyn ás és ás ajlags hőnységgl kll száln. A. llékl különböző ípusú épülk sébn a ajlags hőnységk válzásá uaja b, llv a űés haáhőésékl válzásá a hőnységk üggvényébn. A 6. ába különböző ípusú épülk ajlags hőnységénk szükségs éék szlél. Az dényk alapján gállapíhaó, hgy 6

10 azns hőchnka paaékkl ndlkző épülk sébn, ha a űés haáhőésékl ggyzk, akk a hőnységk éék nagybb a agasabb lül/éga aánnyal ndlkző épülknél. Az üvgzés aány haása csakn lhanyaglhaó. Qny/Q, [%] A/V, kal,5 W/K; ka,5 W/K] kal,5 W/K; ka, W/K N, [nap] 5. ába Nységk álal dz hőszükségl axáls éék Qny, [W/] kal,5 W/K; ka,5 W/K 5% 3%,,3,4,5,6,7,8,9, A/V 6. ába Épülk ajlags hőnység különböző üvgaány ll Azns ajlags hőnység éékk és hőchnka paaék ll különböző ípusú épülk űés haáhőésékl válzk, n ahgy az kűnk a ábákból. kal,5 W/K; ka,5 W/K h, [C] W/ W/ 5 W/ 3 W/ 35 W/,,3,4,5,6,7,8,9, A/V 7. ába Fűés haáhőésékl különböző ajlags hőnységk ll 7

11 Az lzésk az uaják, hgy azns hőnység és hőchnka paaék ll a nagybb lül/éga aánnyal ndlkző épülk (pl. család házak) sébn a űés haáhőésékl nagybb lsz. h, [C] kal,5 W/K; ka,5 W/K Qny, [W/] A/V, A/V,4 A/V,6 A/V,8 A/V, 8. ába Fűés haáhőésékl különböző épülípuska vnakzóan Mndzk uán vzsgáljuk g lyn haással van a űés ngaszükségl az épül gys külső lnk hőchnka lújíása. Az épülk űés hőgyaszásának válzásá a külső alak uólags hőszglésévl aká lyaas üggvénykén s lzhjük, ha lélzzük, hgy a hőszglés vasagságának válzása n dszké, han lyaas. A (4) gynl a kövkzőképpn s íhajuk: ahl: K k ( A C ) () A k A k lkl A k ρcnv C () Ha a külső alaka hőszgljük az új vszségényző K lsz: K' k λ A C δk λ (3) ahl: λ a hőszglő anyag hővzés ényzőj, [W/( K)]; δ - a hőszglő anyag vasagsága, []. Ennk gllőn a űés haáhőésékl új ééké a kövkző gynl alapján száíjuk: ' h ( C )( ) λ C δk λ ahl: h az d épül űés haáhőésékl a (7) alapján, [ C]. A (4) álal ad új haáhőéséklnk gllő űés dénybn ( < h ), bhlysív a (3) közlíő üggvényb ( h, xn), a űés napk száa ( -5 C): h (4) N 5 ( C )( ) 3,55 λ C δk λ h,6 (5) 8

12 Egy űés dénybn az ngalhasználás az alább összüggés alapján száíhaó: N K Q ( )dx η (6) ahl η a űés ndsz glbáls haáska (gylb vsz a hővszségk úgy a hő lés, n szállíás szakaszában). A (3), (5) és (6) gynlk alapján a űés dénybn lhasznál hőnga, kwh-ban: Q,4k A η λ C δk λ,566 5 ( 5) ( C )( ) λ C δk λ 3,55 h 5 3,6 ( C )( ) λ C δk λ 3,55 h,6 (7) Különböző ípusú épülk vnakzóan a külső alak uólags hőszglésévl léhő ngaszükségl csökknésé a 9.-. ábák uaják b. Mn láhaó a övdbb hőkhíd a űés ngagakaíás az összs gakaíásnak csakn 3%-á s léh. 4 kal,5 W/K; ka,5 W/K, [%] 8 6 A/V, 4 A/V,65 A/V,4 A/V,5,,4,6,8,,,4,6,8,, δ, [] 9. ába Ksbb hőkhíd a ngagakaíás Az épül ípusáól üggőn a övdbb űés dény a ngagakaíás észaánya a 39%- s léh azn épülknél, alyk jbb hőchnka paaékkl ndlkzk a lújíás lő. észsn zn épülknél az összs ngagakaíás...6% közö zg. Az üvgaány haása (. ába) lhanyaglhaó, ha aznban a lújíandó épül külső alanak dő hőábcsáás ényzőj ksbb, akk az ablakk nőségéől üggőn gy épülnél 5-3% üvgaány közö különbség 3% különbség dényz a űés hőkhíd a ngagakaíása. 9

13 9,8 kal,5 W/K; ka,5 W/K 9,6 9,4 /, [%] 9, A/V, 9 A/V,65 8,8 A/V,4 A/V,5 8,6,,4,6,8,,,4,6,8,, δ, []. ába A ksbb hőkhíd a ngagakaíás észaánya 9,6 A/V,; kal,5 W/K; ka,5 W/K 9,4 9, /, [%] 9 5% 8,8 % 8,6 5% 3% 8,4,,4,6,8,,,4,6,8,, Bkés kölségk, összkölségk δ, []. ába A ksbb hőkhíd a ngagakaíás észaánya A kövkzőkbn az épülk külső alszkznk uólags hőszglésé, annak, a kölségk üggvényébn az páls lgjbban gközlíő vasagságá lz. A alszkzk kölségüggvényé lyaasnak lélz. A öbb épülszkz hőchnka lújíásának kölség valan a ksbb légcsszá gvalósíásának kölség gysz bkéskén gylb vhők a kölségüggvénybn. Az gyk lgjbban ljd, külső alszkzk alkalaz hlkza uólags hőszglés gldás, a hőszglő vaklandsz (DRYVI, ERRANOVA). Ez a ndsz xpandál plszl lz (Nkcll D) lagaszásával, lülősíő háló bágyazásával és él színányalaban gyá dözsöl, vagy kapa haású véknyvaklaal készül, [67]. Fgylb vév az - szükségs anyagnnység kölség, az állványzás kölség és a kvlzéshz szükségs unkabé, a hőszglés - ví kölségüggvény a kövkző:,487,537 ( 88,7 pδ 9,3δ 48ah) ( 465, A ) I sz 58δ 48 (8) A ahl: p az épül kül, []; a az élk száa; h az épül agassága, []. Az összkölség:

14 ahl E az üzlés kölség: F I sz E (9) E Q n (3) ahl: gy kwh hőnga áa; n az évk száa. Az páls hőszglés vasagságnál az összkölség náls: F n (3) A n lí aaka dll alapján a kövkzőkbn gy ípusv alapján nagy szában épül lakóépül külső alszkzénk acnáls hőszglésé lzzük. Az épül blkks szkzű, a alak khóhabsalakbnból, a ödék ügs vasbnpanlkből készülk. Egy épül buó bépí alapül 65 (55 ). A ké ő hlkza ÉK- llv DNY- ájlású. Az épülnk nncs pncéj, öszns (h,8 ), és há lépcsőháza van. A bjáak a DNY- hlkzan vannak lhlyzv. A 3 c-s külső alak hőábcsáás ényzőj k,5 W/( K). A vasbnpanlkből készül lapső ljés és szglés salak löléssl van kalakíva. Ennk gllőn a szkz hőábcsáás ényzőj k, W/( K). Ezn adak és a (4) és (5) gynlk alapján az épül űés haáhőésékl h,5 C, a űés napk száa, pdg N. A űés haáhőésékl, llv a űés dény válzásá különböző d hőábcsáás ényzők és a hőszglés vasagságának üggvényébn a. ába uaja b. h, [C] λ,45 W /K 3 kal.5 W /K kal.3 W /K kal. W /K kal.9 W /K kal.7 W /K kal.5 W /K δ, [ ] Fűés dény, [nap] λ,45 W/K. kal.5 W/K kal.3 W/K. kal. W/K kal.9 W/K. kal.7 W/K kal.5 W/K δ, []. ába Fűés haáhőésékl és űés dény hssza a al d hőábcsáás ényzőj és a hőszglés vasagságának üggvényébn A kölség szpnból páls hőszglés-vasagságá a alszkz d hőábcsáás ényzőj és a űés ndsz glbáls haáskának üggvényébn a 3. ába lluszálja kal. 5 W/K kal. W/K kal. 7 W/K λ,45 W/K kal. 3 W/K kal. 9 W/K kal. 5 W/K δ, [] ába Az páls hőszglés-vasagság η

15 Az épül uólags hőszglésénk páls vasagsága (DRYVI vaklandsz), a ávűés ndsznk gllő,6-s haáskkal szálva, c. A űés haáhőésékl 9,4 C-a, a űés napk száa 5- csökkn. 3. A közpn űés ndszk szabályzása Ahhz, hgy a űés ndsz klégís a lyaasan válzó hőgény kplx szabályzó bndzésk alkalazunk. A szabályz paaé üggvényébn a szabályzás lh nőség, nnység vagy gysz ndkő. A száíásk gyszűsíés vég a kövkzőkbn az alább jlölésk használjuk, [33]: (3) (33) (34) R ln (35) ahl a külső lvgő hőésékl. Ezzl az ngaélg gynl a kövkzőképpn alakul: ahl: Q Q Q (36) N R A Q A k (37) N Q k A (38) R R R R Q A c & ) (39) p ( ahl: Q N a hlység hőgény; Q R a adá álal lad hő; Q A a űőközg álal lad hő; A az külső épülszkz lül; k az külső épülszkz hőábcsáás ényzőj; & - a űőközg ögáaa; c p a űőközg ajhőj; A R a űős lül. Mnőség szabályzás Ebbn az sbn a szabályz paaé a űőközg hőésékl, a űőközg ögáaa knsans ( & kns.). Ha a (36) és (37) gynlk líjuk a válzó paaék névlgs (vzés) ééké ( ; R ), és gy ás, ksbb éék ( ; R ), a (39) képl s használva: A k k A (4) R R R A k k R ARR (4) A (4) és (4) gynlk alapján:

16 3 R R (4) Ugyanakk a (36), (38) és (39) gynlk alapján a külső hőésékl vzés ééké ( ) és gy ásk ksbb éék líhajuk: (43) Vagys: ) ( (44) A (43) és (44) képlk alapján az lőnő hőésékl: ln xp (45) Ezzl: ( ) ln xp (46) ( ) ln xp ln xp (47) A nőség szabályzásnál a válzó lő és vsszaéő vízhőésékl különbség csökkn a külső hőésékl növkdésévl, d éék üggln a adá ípusáól és ad hőklépcső ll az lőnő víz hőkáól. Mnnység szabályzás Ebbn az sbn a szabályz paaé a űőközg ögáaa, a űőközg lőnő hőésékl knsans aad ( kns.) a űés ndsz űködés dj ala. Aznban a vzésnél agasabb külső hőéséklk sébn, ak ksbb ögáa kngünk a ndszbn, azns lőnő ll a vsszaéő hőésékl éék ksbb lsz. A (4) gynl alapján a külső hőésékl vzés éékénk és gy ásk, nagybb ééknk gllőn:

17 ln (48) ln A 4 ába a vsszaéő hőésékl válzásá uaja b a külső hőésékl üggvényébn, különböző lőnő hőésékl éékk sébn. [C] n.4 9 C 8 C 7 C 6 C [C] 4. ába A vsszaéő hőésékl válzása Ugyanakk, ha líjuk a (36) gynl a külső hőésékl vzés éékénk gllőn ( ), és gy ásk, nagybb éék ( ), a (38) és (39) képlk a kövkzőképpn alakulnak: (49) Ezzl: ln (5) ln A 5. ába a ögáa válzásá lluszálja a külső hőésékl üggvényébn, különböző lőnő hőéséklk és különböző ípusú adák sébn. n.4 /,8,6,4 6 C 7 C 8 C 9 C, [C] 5. ába A űőközg ögáaának válzása 4

18 Elszócsövk hőszglés Egy hőszglln csővzék sébn a hőábcsáás ényző k [W/( K)] a kövkző s gynll száíhaó: k (5) d ln α π d πλ d α π d ahl: α, α a blső llv külső ldal hőábcsáás ényzők, [W/( K)]; d, d a cső blső llv külső áéőj, []; λ a cső anyagának hővzés ényzőj, [W/( K)]. Féből készül csövk sébn a nvzőbn ké ag éék jóval ksbb, n a haadk, zé zk lhanyaglhaóak. Ezzl az (5) gynl a kövkző lsz: k α π (5) d ahl: Egy gységny hsszúságú csővzékn a ajlags hővszség q [W/] a kövkző lsz: q k α π d (53) w a w w a (54) ahl: w a űőközg álags hőésékl; w, w a űőközg blépő és klépő hőésékl; a a csővzék köülvvő lvgő hőésékl. Ha csővzék szglv van, a hőszglés haéknyságá, η, a kövkző gynll jzzük k: ahl: q a hőszgl csővzék ajlags hővszség, [W/]. Az (53) és (55) képlk alapján: q q q η (55) q q q α π d η ) (56) ( Ugyanakk: q p w p ( ) c & c & (57) w w Az (54) gynlbn szplő hőéséklkülönbség líhajuk: w w a w w Flhasználva az (56) és (58) képlk és gylb vév, hgy a ( η ) α π d c & p >> : (58) 5

19 w α π d ( )( η ) w c & p a (59) A külső hőáadás ényző α ügg a lül és a lvgő hőéséklénk különbségéől, [3]: α..45( ) (6) 8 ps a Fgylb vév a hőszglés haéknyságá, é csővzékk sébn az (59) gynl a kövkzőképpn alakul: w [ 8..45( )( η )]( )( η ) w a c & p w a πd (6) A hőksés w ééknk hányada különböző vízhőéséklk ll: w [ 8..45( w a )( η )]( w a ) ρ [ 8..45( )( η )]( )ρ w w a w a (6) ahl: ρ és ρ a lgvíz sűűség; w és w a űőközg hőésékl. A w / w hányad éék, ahl w a hőksés, ha w 9 C, lvgő hőéséklk és hőszglés haéknyság ll a 6. ába uaja b. w/ w,9,8,7,6,5,4,3 a C a5 C a C η, w, [C] 6. ába A hőksés válzása Az ábák alapján gállapíhaó, hgy azns égaáa ll, csővzékn a víz blépő és klépő hőésékl közö különbség éékénk aánya a 9 C hőéséklű űőközghz vsznyíva jlnősn csökkn alacsnyabb vízhőéséklk ll (pl. 5%-al 75 C vízhőésékl ll). Az aány nagybb lsz alacsnyabb hőéséklk ll, llv hőszgl csővzékk sébn, vl a különbségk á n lsznk lyan nagyk. Az lszóhálóza hővszség a űés ndsz llv az épül ngaélgébn vszségkén v gylb. 3.3 Közpn űés ndszk xgka lzés w/ w, w, C] Az xga az nga nőségé jllz és az a axáls unká jln, aly gy ad ngannységből knyhő. Ahhz, hgy gy épülbn a űés nga és xga áaka ghaázzuk a ndsz a kövkző alndszk bnjuk: hlység, hőladók és zk szabályzása, hőlszás, hőlőállíás. Mndgyk alndsznk ghaázhaó az nga- és z alapján az xgaszükségl.,9,8,7,6,5,4,3 a a,7 6

20 Hlység A űős lül hőésékl líhaó [47]: ln (63) A adá lülénk nőség ényzőj: F θ (64) θ ahl: θ 98,5 K, a nca hőésékl; θ 73,5. A hőladó lül xgaszükségl: Ex F Q (65) h ahl: Q h a hlység hőszükségl. Hőladók A űősk hővszség líhaó: Q Q h η (66) ahl: η a űősk és zk szabályzásának haáska (,95) [47]. A űősk ngaélg, a hőálás lhanyaglva: p ( θ θ ) α A ( θ θ ) α A ( θ θ ) & c ( θ ) & c (67) k R s R ks p θ ahl: θ 73, 5 ; θ 73, 5 ; α k a űős külső lül hőáadás ényzőj; α s a űős sugázás hőáadás ényzőj; θ ks a könyző lülk közps sugázás hőésékl. A hőladók nópaélg: S S S S (68) b l k ahl: S b a űősb báaló űőközg nópája; S a jlődő (gnál) nópa); S l a hlységbn lad hőnnységhz azó nópa; S k a űősből káaló űőközg nópája. Ezzl az nópaélg a kövkzőképpn íhaó l: ( θ θ ) α A ( θ θ ) θ α k AR s R θ & c ln S c & ln (69) θ θ θ θ Az anga az ngának az a ész, aly n használhaó l. Az anga: Ezzl a űős xgaélg: An S (7) 7

21 & c θ ln θ θ ( θ θ ) θ S θ ( ) θ θ α ( ) ( ) k A R θ θ α s AR θ ks θ c & p θ θ θ ln (7) θ θ θ A űősn az xga csökknés: Ex Qh θ Q θ v ( θ θ ) θ ln θ (7) θ A hőladónál az xgaszükségl: Ex Ex Ex (73) Hőlszás Az lszóndsz ngavszség: Q v ( Q ) h Qv η (74) ahl: η az lszóhálza összhaáska, aly a kövkző összüggéssl száíhaó [47]: η,98 (75) k ahl: k a kazán pzícójáól üggő ényző ( ha a kazán a űö ébn,,9 ha a űö én kívül van lhlyzv); h a csővzékk hőszgléséől üggő ényző (,7 hőszglés nélkül;,9 ssz hőszgléssl és jó hőszgléssl); a űőközg közps vzés hőésékléől üggő ényző (35 C ala, 35 5 C közö,95, 5 C ölö,9); d a hőksés jllző ényző (5 K ala,98, 5 K közö,99, K ölö ). Az lszóhálózan az xgacsökknés: h d Ex Qv θ θ ( θ θ ) θ ln θ (76) θ Az lszóhálózanál az xgaszükségl: Ex Ex Ex (77) Hőlőállíás A kazánnál a hővszség: Q k ( Q Q Q ) h v v (78) η k ahl: η k a kazán haáska. A kazánnál az xgaszükségl: Ex F Q (79) k k k 8

22 ahl: F k nőség ényző a hőhdzó üggvényébn. Éék sszls üzlőanyagka,9 kvév a á:,8, ávűésk sébn, [47]. A kövkzőkbn lzzük a szükségs xgá, az xgacsökknés a közpn űés ndszk lszóhálózaán, llv az xgaáa a ndszbn különböző lőnő hőésékl ll. Az xgaválzás aánykén lzzük, z az aány n ügg a ndsz ljsíényéől. Az aányban a vsznyíás alap a 9 C lőnő hőésékl éz űés ndsz. Hőszglln lszóvzék az xgaszükségl aányk alakulásá ké különböző ézés hőksés ll a 7. ába szlél.,9,8 Ex/Ex,7,6,5 C 5 C, , [C] 7. ába Az xgaszükségl aánya Az ába alapján gállapíhaó, hgy az lszóndsz xgaszükségl csökkn alacsnyabb lőnő hőésékl ll. Ez a csökknés léh aká az 5%-z s 3%al alacsnyabb lőnő hőésékl ll. Valavl agasabb aányka kapunk (nagybb xgaszükségl), ha a ézés hőksés ksbb. Az lszóhálóza xgavszségénk aányának alakulásá a (75) képll száí hálózahaásk ll a 8. ába szlél. A haásk ééké adó szzóényzők az lz űőközg hőésékl aányn blül n válznak, zé az xgavszség csak a csővzékk hőszglésénk üggvényébn válzk.,8 x/ x,6,4,,7,9 8. ába Az xgavszségk alakulása Ha azns kazánhaásk lélzünk, akk a kazánnál az xgaszükségl azns lsz és n ügg az lőnő hőésékl éékéől. Az xgaáak aányá a kazán xgaszükségléhz vsznyíva a 9. ába uaja b. Mn az ábából gállapíhaó, a lgnagybb xgacsökknés a kazán és az lszóhálóza közö van. Ez a kazánban öénő ngka áalakulásk kzzák, ugyans a üzlőanyag xgaaala nagybb, n az lőállí űőközgé. Ha a daga lyanánk az épül külső szkzvl, azknál az xga éék nulla η 9

23 lnn. Vagys, azns hőchnka jllzőkkl ndlkző épülszkzk ll, az xgavszség ksbb lsz alacsnyabb lőnő űőközggl üzl űés ndszk sébn. Ex/Exk,9,8,7,6,5,4,3,, 9 C 8 C 7 C 6 C kazán lszóhálóza hőladók hlység 9. ába Az xgaszükségl a űés ndsz gys szakaszan A csővzék hőszglésénk haáska aznban ügg a hővszségkől, n ahgy az kűnk az (55) képlből s. Aznban azns hőklépcső, d alacsnyabb hőéséklű űőközg sébn a hővszségk ksbbk lsznk. Vagys azns vasagságú hőszglés ll a hőszglés haáska nagybb lsz az alacsnyabb hőéséklű űőközg sébn. Ez sbn vszn az lszóhálóza xgavszség s alacsnyabbak lsznk és végül a kazánnál az xgaszükségl csökkn. A. ába az xgavszségk alakulásá uaja b különböző űőközg-hőéséklk sébn. A száíásknál az éékénk % növkdésé lélz C hőéséklcsökknés ll (9 C vízhőésékl ll,9). Az ába alapján gállapíhaó, hgy az xgavszség zzl csakn %- csökkn ndn C űőközg hőéséklcsökknés ll. x/ x,8,6,4 9 C 8 C 7 C 6 C,,7,9 ηh. ába Az xgavszség alakulása az lszóhálózan Az alacsnyabb xgavszség a a kazánnál s alacsnyabb lsz az xgaszükségl, n ahgy az kűnk a. ábából. Az léésk a kazánnál ég nagybbak lsznk, ha gylb vsszük az a ény, hgy a kazán hővszség s csökknnk, az alacsnyabb üzlés hőésékl ll. A 9 C-nál alacsnyabb hőkn üzl közpn űés ndsz sébn az ngka és xgka vszségk csökknnk, és az alacsnyabb xgka szn a az alacsny xgával ndlkző ngaásk (gújuló ngák) lhasználása nagybb haáskkal öénh.

24 Ex/Exk, [W],9 9 C,8 8 C,7 7 C,6 6 C,5,4,3,, kazán lszóhálóza hőladók hlység. ába Exgaszükségl válzása a űés ndszbn 3.4 Az lőnő hőésékl és a kngő szvayú ngalhasználása A kngő szvayú ngalhasználása az összs ngalhasználásnak csak néhány százaléká sz k, d vl a szvayúnál a gakaí nga vagy a öbbl ngalhasználás p ngahdzóa vnakzava csakn hász nagybb nnység jln gylb vév a vllas nga lőállíásának haáská, a gakaíásk llnébn a jlnlg vélénykkl n lhanyaglhaóak. Egy csővzékn a nyásvszség a kövkzőképpn íhajuk l: & l p.84 λ ρd 4 d ζ (8) ahl: a űőközg ögáaa, [kg/s]; ρ - a lgvíz sűűség, [kg/ 3 ]; d a cső blső áéőj []; λ - a cső anyagának súlódás ényzőj; l a csőszakasz hssza; ζ a csőszakasz hly nyásvszség ényzőnk összg. Ha ψ-vl jlöljük a kövkző aány: λl ψ d ζ (8) a (8) gynl a kövkzőképpn alakul: ψ & λ l p.84 ψ l d 5 (8) Ha líjuk a (8) gynl a névlgs éékk ( ; ψ ; λ ) és bályk ása, akk az aány: p p ψ & ψ ψ & λ ρ λ ρ ψ (83) Ha gylb vsszük, hgy a súlódás ényzők aánya a Rynlds szák üggvényébn líhaó [7]: λ R λ R. (84)

25 és a Σζ éék knsansnak knjük, a (8) gynl lhasználva, a (83) gynl a kövkzőképpn íhajuk l: p p ψ. ρ ρ ψ. υ υ. & & ρ ρ (85) Mnőség szabályzás sébn, ak a ögáak n válznak, a (85) gynl a kövkző ódn alakul:. ρ υ ψ p ρ υ p ψ. ρ ρ (86) A nnység szabályzás sébn vszn az lőnő hőésékl knsans, a (85) gynl alapján líhaó: p p ψ. ψ & & (87) Közpn űés ndszkbn a súlódás és a hly nyásvszségk aányának álags éék, az dal szn, közlíőlg ψ, [33]. A. ába a nyásvszségk aányá uaja b a külső hőésékl üggvényébn, nőség szabályzás sébn különböző lőnő hőéséklk és adá kvők, a 9 C lőnő hőésékl vnakzava. Láhaó, hgy a nyásvszségk ksbbk az alacsnyabb lőnő hőéséklk sébn. A nagybb adá kvő éékk ll a nyásvszségk nagybbak lsznk, d z az léés cskély. p/ p,8,6,4, n.4 9 C 8 C 7 C 6 C [C]. ába A nyásvszség aánya nőség szabályzás sébn A 3. ába a nyásvszségk aányának válzásá uaja b a külső hőésékléékk üggvényébn, nnység szabályzás sébn, különböző hőéséklk és adá kvők. A n lí ódsz alapján ghaázhaóak a nyásvszségk aánya a vsszaéő csővzékbn úgy a nőség, n a nnység szabályzás sébn. Az évs szvayúzás ngalhasználás százaléks csökknésé, nőség szabályzás sébn a 4. ába uaja b. Mggylhő, hgy az ngagakaíás növkszk alacsnyabb lőnő hőéséklk, llv nagybb adá kvő éékk ll, bá z uóbb haása cskély.

26 p/ p n.4,98,96,94,9,9 9 C 8 C,88 7 C 6 C, [C] 3. ába A nyásvszségk aánya nnység szabályzás sébn s [%] n.4 n.8 n.3 n [C] 4. ába Engagakaíás nőség szabályzás sébn A nnység szabályzás sébn, alacsnyabb lőnő hőéséklk sébn nagybb ögáa kngés szükségs, a nagybb szvayúzás ngalhasználás dényz (5. ába). Ebbn az sbn a adá kvők haása s lhanyaglhaó. c [%] n.4 n.8 n.3 n [C] 5. ába A öbbl szvayúzás ngalhasználás nnység szabályzás sébn A szvayú ngalhasználása aká 9 %-al s ksbb lh a nőség szabályzáshz vsznyíva, ha nnység szabályzás alkalazunk. Aznban a 5. ába alapján gállapíhaó, hgy válzó ögáaú szabályzás sébn a űés ndsz szvayúzás ngalhasználás jlnősn nő az alacsnyabb lőnő hőéséklk sébn. Mvl a kngő szvayúnál a gakaí nga vagy a öbbl ngalhasználás vllas ngáa vnakzk, z p ngahdzóa vnakzava hász nagybb nnység jln, gylb vév a vllas nga lőállíásának haáská. 3

27 3.5 Közpn űés ndszk bszabályzása Bvzés A űés ndszk vzésénél és kalakíásánál az a cél, hgy a lhő lgksbb bkés és üzlés kölségk ll, gllő hőéz bzsísunk az épülbn. Ez a célkűzés a ndlkzés álló dn szabályzás chnkák léllg lhővé szk. Aznban a gyaklaban az a apaszala, hgy a lgdnbb szabályzóndszk s udják bzsían a űés ndsz gllő űködésé, ha n ljsülnk az lőlélk. Közpn űés ndszk sébn a űőközg lgvíz, lynk lőnő hőésékl különböző lh. A közlúlban a lgljdbb a 9/7 C-s hőklépcső vl, d napjankban nnél alacsnyabb lőnő hőésékl vzk a űés ndsz. A bépí szabályzó lk n udják llán ladauka, ha az lszás vsznyk n gllők, vagys a űőközg ögáaa gys szakaszkn nagybb, áskn ksbb a vznél. Ez gyakan lődul, az épülgépész vk és ndszk sksz n aalaznak lyan lk, alyk a pns és sabl szabályzáshz szükségsk, a kvlzés sán gyakan léésk lépnk l a v és a gépí ndsz közö így a száí bállíás éékk a alásnak á n llnk g. Ezé a lgöbb sbn a lhasználónál vagy n bzsí a gllő hőéz, vagy ha égs, akk a vznél nagybb ngalhasználással. szakus szlpkkl lszl űés ndszk sébn s léphnk l hasnló pbléák. Ha a gllő nnységű ögáa n ju l a hőladóhz a szlp axálsan ny, d zzl n udja növln a űőközg ögáaá. A szlp n gllő kválaszása és bállíása a ögáa szabályzás vásáa és zzl a ndsz n gllő űködéséhz vz. A kövkzőkbn vzsgáljuk g hgyan vslkdk gy bszabályzalan közpn űés ndsz, lyn lsz a hők és az ngalhasználás bbn az sbn és nny a gakaíhaó ngannység a űés ndsz bszabályzása álal. A száíásk sán sacn és kváz-sacn lyaaka lélz. A blső hőésékl Egy hlységbn a hőéz akk gllő, ha a kpaaék a hlység ndlésénk gllő éékn ajuk. A kpaaék közül az gyk lgnsabb az paív hőésékl, alyk a blső lvgő és az épülszkzk közps sugázás hőéséklénk súlyz álaga. A űés ndszk a hlység ndléséől üggő blső lvgő hőésékl üggvényébn ézk. Ez a hőésékl kll a hlységbn bzsían bánny s a külső hőésékl pllanany éék. Mvl a külső ézés hőésékl a hőkgyakság göb alapján csak néhány ( 5) nap dul lő a űés dénybn, a űés ndsz ljsíényé szabályzn kll. Mnőség szabályzás sébn a űőközg hőésékl, lvlg, a szabályzás göbé köv. Ad vzés lőnő hőésékl és hőklépcső ll ndn gys külső hőéséklnk gllőn llvashajuk az lőnő és a vsszaéő hőésékl ééké. A gyaklaban aznban, a szabályzó szlpk ályás jllggöbéjé líó üggvény lnás. Ezé az lőnő és vsszaéő hőésékléékk ké gyással páhuzas gyns adja g. Az lél szabályzás göb a gynlk alapján szkszhő. Ha a ndx jlöl a vzés állap, akk gy bályn ás állapa líhaó a kövkző aány: (88) Ugyanakk ( ln R ): n R R (89) 4

28 Mvl a ögáa aánya nőség szabályzás ll, a (88) és (89) gynl alapján líhaó: n F ( ) ln ( ) R ( ) (9) A (9) gynl alapján, ha, különböző külső hőésékléékknk gllőn száíhaó az lőnő hőésékl éék. Az gynl gldásáhz a hú nukus ódsz alkalaza. Aznban, ha gys hőladók n a vzés ögáa kapják, akk az lőnő hőésékl kövn gja a szabályzás göbé, íg a vsszaéő hőésékl éék lénk ől (6. ába)., [C] C; n,4 /, /, /,5 /3, , [C] 6. ába A vsszaéő hőésékl éék léő ögáa sébn (9/7 C) Ebbn az sbn a blső hőésékl éék lé a vz éékől. Sacn lyaaka lélzv, a blső hőésékl éék a külső hőésékl és a ögáa aány üggvényébn a kövkző gynlből adódk: n F( ) ln ( ) R ( ) (9) Az lőnő hőésékl éék a szabályzás göb alapján hlysíjük b. Néhány ögáa-aány ll a kalakuló blső hőésékl válzásá a külső hőésékl üggvényébn a 7. ába uaja b. Az ába alapján láhaó, hgy sacn lyaak ll a blső hőésékl válzása, ad ögáa-aány ll, lnás. Vagys ad lőnő hőésékl és hőklépcső ll, ad blső vzés hőésékl ll a blső hőésékl líhaó: ( ) gad (9) ahl a blső hőésékl gadns a külső hőésékl üggvényébn: 5

29 ahl: a külső hőésékl vzés éék. ( 5) gad (93) ( 5) 3 9/7 C; C, [C] /, /,5 /3, , [C] 7. ába A kalakuló blső hőésékl éék há lég kszáían a blső hőésékl ééké gy külső hőésékl éék ll (pl. a külső vzés hőésékl) és bályn ás ééknk gllőn a (9) gynl alapján száíhaóak az új éékk. A 8. ába a blső hőésékl válzásá uaja b a ögáa-aány üggvényébn, a vzés külső hőésékl ll, különböző vzés blső hőésékl éék vév gylb. Az 9. ába a kalakuló blső hőésékl éékk uaja b a ögáa-aány üggvényébn, különböző lőnő hőésékl és ás-ás hőklépcső ll., [C] /7 C; -5 C C C 6,,4,6,8,,4,6,8,,4,6,8 3 / 8. ába A kalakuló blső hőésékl 9/7 C hőklépcső ll, [C] C; -5 C 6,,4,6,8,,4,6,8,,4,6,8 3 / Különböző blső vzés hőésékl ll, a vznél nagybb ögáaknál, a kalakuló blső hőéséklk közö különbség alg válzk. Aznban a vznél ksbb ögáak ll a kalakuló blső hőéséklk közö különbség csökkn. Vagys, agasabb blső vzés hőéséklk ll a vznél ksbb ögáak a a kalakuló hők sszabb lsz, n alacsnyabb blső vzés hőéséklk ll. Ugyanakk a űőközg vzés lőnő hőésékl és a hőklépcső s blyáslja a kalakuló blső hőésékl ééké. Azns hőklépcső ll, az alacsnyabb lőnő hőésékl alacsnyabb blső hőésékl dényz, n a agasabb lőnő hőésékl, ha a ögáa ksbb a vznél. Ha vszn a ögáa nagybb a vznél az alacsnyabb lőnő hőésékl agasabb blső hőésékl dényz, n a agasabb lőnő hőésékll űködő űés ndsz /7 75/55 75/6 9. ába A blső hőésékl különböző lőnő hőésékl és hőklépcső ll 6

30 Az 3. ába a blső hőkválzás gadnsé ábázlja, a ögáa-aány üggvényébn, különböző hőésékll ndlkző űőközg sébn., C gad -, -, -,3 9/7 75/55 75/6 Hővszség és ngalhasználás -,4,,4,6,8,,4,6,8,,4,6,8 3 / 3. ába A blső hőéséklválzás gadns A kövkző lzéskbn hanyagljuk a n szgl blső alakn a szszéds hlységk lé öénő hővszség. Ha a űőközg ögáaa a vznél nagybb, a agasabb blső hőésékléékk kövkzébn nagybb lsz a hlységk hővszség. A 3. ába a öbbl hővszség százaléks éékénk válzásá uaja b különböző külső hőésékl ll. 5 C; /,5 4 qs, [%] 3 9/7 75/55 75/ , [C] 3. ába A hővszség válzása ad ögáa-aány ll Az évs űés ngalhasználás a (9) gynll száíjuk. Ebbn az gynlbn nap álags külső és blső hőésékléékk vszünk gylb. Vagys az évs ngalhasználás aánya, ha a ögáa lé a vzől: E E N N ( ) ( ) (94) Ebbn az gynlbn a vzés blső hőésékl ad, a külső hőésékl a (3) gynl alapján száíjuk, íg a kalakuló blső hőésékl a (9) képl adja g. Ha bhlysíünk, akk az gynl a kövkző ódn alakul: 7

31 N, 3855 ( ) ( ) N, 56N (95) llv, ahl: N a űés napk száa. Ezzl az évs ngalhasználás aánya: N,3855 ( ) ( ) N,56N )( gad ) (96) E E ( gad ) (97) A (97) gynl alapján a öbbl ngalhasználás: E gad (98) E Vagys gy hlység évs ngalhasználásának százaléks léés a vzől, ha a űőközg ögáaa n gyzk g a vzés éékkl, gynlő a (93) képll száí blső hőésékl gadnsévl. A 3. ába az évs űés ngalhasználás százaléks léésé uaja b a ögáa-aány üggvényébn, különböző blső ézés hőésékléékk ll. 9/7 C, [%] C C -4,,4,6,8,,4,6,8,,4,6,8 3 / 3. ába Engalhasználás százaléks léés a vzől Az ába alapján láhaó, hgy az évs űés ngalhasználás léés ugyanaz különböző vzés blső hőésékl ll. A 33. ába a öbbl ngalhasználás ééké uaja b különböző lőnő hőésékl, llv hőklépcső ll. Az alacsnyabb hőésékln üzlő űés ndsz nagybb ngka és xgka haéknysággal üzl azns hőklépcső ll, n a agasabb lőnő hőésékl vz és űköd ndsz. A 33. ába alapján aznban gállapíhaó, hgy z csak a pnsan bszabályz ndsz événys. Abban az sbn, ak a űősknél a űőközg ögáaa lé a vzől a agasabb hőésékln üzlő űés ndsz sablabb, vagys a blső hőésékl léés a vzől ksbb, a, gyész, ksbb évs ngavszség dényz ásész, pdg jbb hőéz bzsí. Ugyanakk, az alacsnyabb hőésékln üzl űés ndsz sablásá úgy udjuk növln, hgy a vzés hőklépcső csökknjük. 8

32 Ezzl a ndsznk a sablása jbb lsz, n a agasabb hőésékln és nagybb hőklépcsővl üzl ndszé. 5-5, [%] /7 75/55 75/ Az épülszkzk sablzáló haása -4,,4,6,8,,4,6,8,,4,6,8 3 / 33. ába A űés ngalhasználás léés különböző hőkú űőközg sébn A nkbn bua dényk gy nulla dőállandóval ndlkző hlység vnakznak. Aznban, ha gylb vsszük a hlység hőáló képsségé, akk abban az sbn, ha a ögáa nagybb a vznél, alacsnyabb blső hőéséklk váhaóak, ha pdg a ögáa ksbb a vznél, akk a blső hőésékl éék nagybb lsz, hszn a szkzkbn ál hő dz a hővszségk gy észé. A áló ög száíásánál csak az akív zónáhz azó 3 c vasag éggl szálunk [66]. A száíásk gyszűsíés céljából, lélzzük, hgy nnk a vsznylag vékny égnk a hőésékl gynlő a lül hőésékll. Egy haálószkz ajlags lül hősablása a szkz áad lülén ánő hőáasűűség ngadzásának és zzl a lüll haás blső lvgő hőésékl-ngadzásának kapcslaá adja g. há a ajlags lül hősablás líhaó: B dq d α U α U (99) A blső lül hőlnylés ényzőj U pdg, a áad sík gységny hőéséklngadzásáhz azó hőáasűűség-ngadzás adja g. Vagys, a lül hőlnylés ényző líhaó: A (99) és a () gynlk alapján: dq U () d s d s α α U d () Ha a pódus dő τ 4 h és a τ pllanaban s akk az ngaélg alapján líhaó: c p ( ) K( ) C( ) () s s 9

33 3 Flhasználva a () gynl: ( ) ( ) ( ) 4 p U K c α α (3) ahl a hlység dőállandója. Ha líjuk a (3) gynl a vzés éék és gy bályn ás üz éék, zk aánya: ( ) ( ) 4 U α α (4) A (4) és a (9) gynlk alapján líhaó a (9) gynl gllőj, gylb vév a hőálás s: ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) U U F n R 4 ln 4 ) ( α α α α ( ) ( ) ( ) 4 U α α (5) Ha az gynl gldjuk, különböző ögáa-aány éékk ll, gkapjuk a blső hőésékl válzásá a külső hőésékl üggvényébn, vagy ad külső hőésékl ll száíhaóak a blső hőésékl éék a ögáa üggvényébn (34. ába). A blső hőésékl válzásá gy sakhlységbn vzsgála az d szkz (4,7 h), llv a c vasag uólags hőszgléssl llá szkz vév gylb (5,6 h). 9/7 C; C; k-5 C ,,4,6,8,,4,6,8,,4,6,8 3 /, [C] 4,7 h 5,6 h 34. ába A blső hőésékl különböző dőállandóval ndlkző hlységbn A száíáska az lőbb jzkbn lz épül gyk sakhlységé végz l. Az ábán jól láhaó a szkz sablzáló haása. A blső hőésékléékk alapján, lhasználva a () gynl ghaáza az ngalhasználás százaléks éék 35. ába.

34 , [%] /7 C; C 4,7 h 5,6 h -4,,4,6,8,,4,6,8,,4,6,8 3 /, [%] C; 75/55 C -4,,4,6,8,,4,6,8,,4,6,8 3 / 35. ába Az ngalhasználás léés különböző dőállandóval ndlkző hlységbn A különböző lőnő hőésékll és hőklépcsővl űködő űés ndszk sébn a kalakuló blső hőésékl és az évs űés ngagyaszás százaléks léésé a vz állaphz vsznyíva a 36. ába uaja b ,7 h 5,6 h, [C] C; 4,7 h 36. ába A blső hőésékl és az ngalhasználás különböző hőkú űőközg sébn A dagakn jól láhaó az épülszkzk sablzáló haása. Ez az ngavszségk csökknésé dényz (..3%), hszn a ál hő a hlységb ju és ékz a hőksés abban az sbn, ha szakaszs űés vagy lőnykapcsláss HMV lőállíás alkalazunk. Ad dőállandó ll, a különböző hőkn és hőklépcsővl üzlő lz űés ndsz közül a lgsablabb a 75/6 C. Bszabályzalan űés ndsz űködés 9/7 75/55 75/6 8,,4,6,8,,4,6,8,,4,6,8 3 / C; 4,7 h -35,,4,6,8,,4,6,8,,4,6,8 3 / Az lőzőkbn láhauk, hgy a űés ndsz n ökéls bszabályzása a űés ngavszségk növkdéséhz vagy a sszabb hőkhz vznk. A kövkző kédés az lh, hgy lyn ögáa léésk alakulhanak k gy közpn űés ndsz sébn és z lyn haással lh a ndsz űés ngalhasználásáa. Hszn a lgöbb sbn, ha a kalakuló blső hőésékl éék a ndsz lgkdvzőlnbb hlységébn alacsnyabb a vznél, akk lyan bavakzáskkal póbálják lén a nagybb hőésékl éék (pl. nagybb ögáak), alyk a ndsz összs ngalhasználásá növlk. A kövkzőkbn lzzük a kalakuló ögáaka a közpn űés ndsz lszálló szakaszan. élzzünk l gy kécsövs közpn űés ndsz. Egy lszállóa n hőladó van csalakzava (37. ába). A adákn a ögáa, a nyássés, pdg p, a hőladóka összköő csőszakaszkn pdg az és p jlölésk alkalazzuk. Ha a ndsz nncs bszabályzva, akk az gys csalakzás pnknál kalakuló nyásgynsúly a ögáak lszlása alapján alakul k. há, a pnban líhaó:, [%] /7 75/55 75/6 3

35 , p, p 3 3, p 3 4 n n, p n n n, p, p 3, p 3 4, p 4 n, p n 37. ába Kécsövs közpn űés ndsz lszállója Az adá bköésn a nyásvszség: ' p p p (6) 4 6 p Ψ (7) π ρd ahl: l Ψ λ d ζ (8) Az összköő csőszakaszkn lélzzük, hgy az alak vszségk a súlódás vszségk %-á szk k: Ha a kövkző jlölésk alkalazzuk: ' ', p l p (9) χ λ l χ, ε Ψ d () és akk, a lszálló vzék szakaszan líhaó: ε χ () 3

36 ' ' ε () ahl:, n és χ ; ε. A kdlgz kuzív gynl alapján gállapíhaó a ögáak aánya az gyás kövő csőszakaszkn és a lszálló ögáaának sébn ghaázhaók a ögáak a adáknál. Ha a ndsz bszabályzalan, a lgöbb sbn a lgkdvzőlnbb pn a lglső űős. Ez a adá álalában kvsbb ögáa kap a szükségsnél. Ugyanbbn a hlyzbn lh a öldszn hlységbn lhlyz adá s, aznban a öbb közs ln lhlyz űősnél, ndn valószínűség szn öbb lsz a ögáa a vznél. Mnél alacsnyabb sznn hlyzkdk l a adá, annál nagybb lsz a öbbl-ögáa. Ha a ndsz hdaulkalag n bszabályzhaó, a lgkdvzőlnbb hlyzbn lévő űősnél a szükségs ögáa úgy bzsíhajuk, hgy növljük a lszálló összögáaá. Ezzl a gldással aznban, a öbb űősnél ég nagybb lsz a öbbl-ögáa és nagybb lsz a ndsz ngalhasználása. A kövkzőkbn lzzük az lőző jzkbn vzsgál épül gyk lszállóján a ögáak alakulásá, aly sakhlységkbn gyás l lhlyz adákhz szállíja a űőközg. Az lzésk kjdnk az uólagsan hőszgl épülbn üzlő űés ndsz s. Az s vzsgála öénk a űés ndszbn a ögáak lszlásával, ha a lújíás lő a ndsz hdaulkalag b vl szabályzva, aznban a lújíás uán a bszabályzás laad. Ha gy adá bköésn l ; d5 ; λ, és Σς,5 akk a (8) alapján Ψ. Az gyás l, sakhlységk sébn, az uólags hőszglés lő a szükségs adá ljsíényk a kövkzők: R 65 W; R R 3 R W; R 5 95 W. Ha a lszállók b vannak szabályzva, d a adák a lszállón n, akk a lszálló ( C hőklépcső ll) gkapja a gllő ögáa (,75 kg/s) d a adáknál a ögáa lé a vzől. Az aányka az. ábláza uaja b.. ábláza ögáa aányk a adáknál Radá /,75,98,6,8,7 Ha az sznénk, hgy az adánál a gllő ögáa glgyn, akk g kll növln a lszálló összögáaá. A. ábláza a ögáa aányka uaja b abban a hlyzbn, ak a lglső adá gkapja a gllő ögáa.. ábláza ögáa aányk a adáknál Radá /,,3,4,58,4 A lszálló vzék ögáaa bbn az sbn 33,3 %-al haladja g a vzés éék. Az 38. ába a ögáa aányka uaja b a adáknál a lszálló összögáa ( ) aányának üggvényébn. Az épül külső alanak uólags hőszglés uán a adák szükségs ljsíény a kövkzők lsznk: R 58 W; R R 3 R 4 W; R W. Ha a űés ndsz n újíjuk l, llv n llszjük a ljsíényé a lújí épül szükségléhz, n bszabályz ndsz sébn a ögáa aányk éék a 3. ábláza aalazza. 3. ábláza ögáa aányk a adáknál Radá /,,69,8,4,57 33

37 ,5 Rad Rad3 Rad5 Rad Rad4 /,5,5,9,,,3,4,5,6,7,8,9 / 38. ába A ögáak aánya a adáknál Ha vszn a adák ljsíény ggyzk a hlységk új hőszükséglévl és a lszálló a szükségs ögáa kapja (,735 kg/s), d a adák nncsnk gyáshz vsznyíva bszabályzva, akk a adáknál a ögáak lénk a vzől. A ögáa aányk éék a 4. ábláza aalazza. 4. ábláza ögáa aányk a adáknál Radá /,69,6,4,7,98 Összvv az éékk az. ábláza éékvl, láhaó, hgy a ndszbn a ögáa lszlása a lújíás uán ég gynlnbb l. Ahhz hgy az adá gkapja a szükségs ögáa, növljük a lszálló ögáaá. Ebbn az sbn a öbb adánál a ögáa aányk az 5. áblázaban alálhaóak. 5. ábláza ögáa aányk a adáknál Radá /,,5,64,83,4 A lszálló szükségs ögáaa 43,8 %-al lsz nagybb a vznél. A lújí bszabályzalan ndsz sébn a adák ögáa aányanak éék a lszálló összögáa aányának üggvényébn a 39. ába uaja b. 3,5 Rad Rad3 Rad5 Rad Rad4 /,5,5,9,,,3,4,5,6,7,8,9 / 39. ába A ögáak aánya a adáknál a lújíás uán 34

38 Abban az sbn, ha az uólags hőszglés lő a űés ndsz b vl szabályzva, aznban a lújíás uán a ljsíényk n lk llszv az új génykhz a adák ögáa-aányanak ééké a 6. ábláza aalazza. 6. ábláza ögáa aányk a adáknál Radá /,48,7,7,7,47 Ha gvzsgáljuk a ögáak lszlásá abban az sbn, ak a űés ndsz 5 C hőklépcsővl üzl a ögáak aánya úgy a lszállón, n a adáknál ggyznk a C hőklépcsővl üzlő űés ndsz sébn száí aánykkal. Az lőzőkbn száí dagak és a ögáa aánya alapján száíhaó az alsóbb sznkn kalakuló blső hőésékl éék és az zzl jáó évs ngalhasználás százaléks léés a vzől. Ezk az éékk, különböző lőnő hőésékll és hőklépcsővl üzlő űés ndsz sébn, a 7. ábláza aalazza. 7. ábláza Hőéséklk és öbbl ngalhasználás bszabályzalan ndsz sébn Hőésékl Hlység 9/7 C 75/55 C 75/6 C Hőszg. lő Hőszg. uán Hőszg. lő Hőszg. uán Hőszg. Elő Hőszg. uán IV l III l,85,,,36,74,98 II l,5,6,6,57,9, I l,33,5,6,95,3,3 Földszn,7,95,9,5,94,83 IV l III l,43 3,,93 3,89,,8 II l 3, 3,66 3,6 4,45,6 3, I l 3,8 4,7 4,6 4,83 3,3 3,75 Földszn 3,5,7 3,68 3,8,65,37 há az gys hlységkbn a űés ngalhasználás, a bszabályzalanság a, -5 %- al lsz nagybb a szükségsnél. Ha a űés ndsz bszabályz vl, d az épül lújíása a űés ndsz n l llszv az új génykhz, a hlységk blső hőéséklénk éék a vzés külső hőésékl ll és az évs öbbl ngagyaszás százaléks ééké a 8. ábláza aalazza. 8. ábláza Hőéséklk és öbbl ngalhasználás lújíás uán Hlység 9/7 C 75/55 C 75/6 C IV l,6,8,93 III l,38,68, Hőésékl II l,38,68, Engalhasználás Engalhasználás I l,38,68, Földszn,5,6,9 IV l 3, 3,88,65 III l 3,93 4,8 3,45 II l 3,93 4,8 3,45 I l 3,93 4,8 3,45 Földszn,98 3,8,6 35

39 há bbn az sbn, ha a űés ndsz ljsíényé n llszjük a hlységk új hőgényhz az évs űés ngalhasználás a hlységkbn 3-5 %-al lsz nagybb a szükségsnél. 4. EREDMÉNYEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA Az uólags hőszglés sébn hba a gakaíás csak az új és a ég vszségényzők aányával száln, a jbb hőszglés, ad nység ll alacsnyabb haáhőésékl dényz. Mghaáza a agyaszág éghajlaa vnakzó hőkgyakság göb közlíő üggvényé, ajd z lhasználva lía a űés haáhőésékl és a napk száának képlé. Ezk alapján gállapía az összs ngagakaíás ééké, alyk gylb vsz a övdbb űés dény s. Az lz épülk sébn gállapíhaó, hgy a űés haáhőésékl és a űés napk száa csakn ugyanlyan éékbn csökkn, n a vszségényző. A űés haáhőésékl csökknésénk aánya 37% vszségényző csökknésg nagybb, n a űés napk csökknésénk aánya. Még ksbb vszségényző éékk ll a űés napk száa nagybb éékbn csökkn, n a űés haáhőésékl. A ksbb haáhőésékl, llv övdbb űés dény a a űés ngaszükségl nagybb éékbn csökkn, n a hőszükségl. Például, ha a vszségényző 3%-al csökkn a hőszükségl csökknésénk éék ugyananny lsz, íg a űés ngaszükségl csakn 6%-al csökkn. Az lz épülípusk sébn (A/V,5, / 3 ) ggylhő, hgy ha a űés haáhőésékl azns a sszabb hőchnka paaékkl ndlkző épülk sébn, akk a hőszükségl aánya a külső hőésékl üggvényébn n válzk zn épülknél. Ugyanakk azns hőnységk ll a javí szkzkkl ndlkző épülknél s gya aány kapunk és azns űés haáhőésékl. Mgállapíhaó, hgy a hőszükségl lh % d lh nnél 5%-al ksbb s, ha van hőnység. A hőkgyakság s gylb vév gállapíhaó, hgy a hőszükségl a axáls ééknk a 3%-á 3 5 nap haladja g gy űés dény ala, aól üggőn lyn hőchnka adságkkal ndlkzk az épül. A hőnységk a űés dény 6 8%-ban a hővszségknk aká öbb n 5%-á dzhk. Mnél jbb hőchnkalag az épül a hőnységknk annál nagybb a haásuk. Az dényk alapján gállapíhaó, hgy azns hőchnka paaékkl ndlkző épülk sébn, ha a űés haáhőésékl ggyzk, akk a hőnységk éék nagybb a agasabb lül/éga aánnyal ndlkző épülknél. Az üvgzés aány haása csakn lhanyaglhaó. Az lzésk az uaják, hgy azns hőnység és hőchnka paaék ll a nagybb lül/éga aánnyal ndlkző épülk (pl. család házak) sébn a űés haáhőésékl nagybb lsz. Különböző ípusú épülk vnakzóan a külső alak uólags hőszglésévl a övdbb hőkhíd a űés ngagakaíás az összs gakaíásnak 3 39%-á s léh. Az üvgaány haása lhanyaglhaó, ha aznban a lújíandó épül külső alanak dő hőábcsáás ényzőj ksbb, akk az ablakk nőségéől üggőn gy épülnél 5-3% üvgaány közö különbség..3% különbség dényz a űés hőkhíd a ngagakaíása. A övdbb űés dény a gakaíás az ablakcsévl léhő összs ngalhasználás csökknésénk 9 43%-á sz k. Éék annál nagybb nél nagybb az üvgaány, nél jbb az új ablakk hőchnka nőség, nél ksbb az épül jllző lül/éga aány és nél jbbak az épül gyéb szkznk hőchnka jllző. A lapső uólags hőszglésévl a vzsgál épülk sébn a övdbb űés dény a kalakuló űés ngagakaíás aánya 8 9% közö zg. A légcsszá csökknésénk haása annál nagybb nél ksbb a lül/éga aány és nél jbbak az épülszkzk hőchnka jllző. A űés dény 8%-al s csökknh. A ksbb hőkhíd a ngagakaíás észaány 8 43% lh, aznban a ksbb lül/éga jllzővl ndlkző épülknél a növkdés uán a észaány csökkn. Különböző ípusú, azns d hőchnka paaékkl ndlkző épülk sébn, ha a lapső uólagsan hőszgljük, ablakcsé végzünk l (5% üvgaány) a légcsszá pdg haadáa csökknjük, a övdbb űés dény a ngagakaíás észaánya c uólags hőszglésnél 3% köül, ajd az uólags hőszglés vasagságának növkdésévl 36

40 csökkn. A csökknés annál nagybb nél ksbb az épül jllző lül/éga aány és léh a -3%- s. Össz ngka és gazdaság lzés alapján gállapíhaó gy ad épül az páls hőszglés-vasagság. Az sanulány alapján gállapíhaó, hgy a hőszglő anyag és a kvlzés chnlógák ll az gyk lgnsabb ényző a űés ndsz glbáls haáska. Az csővzékk hővszségénk lzés alapján gállapíhaó, hgy azns égaáa ll, csővzékn a víz blépő és klépő hőésékl közö különbség éékénk aánya a 9 C hőéséklű űőközghz vsznyíva jlnősn csökkn alacsnyabb vízhőéséklk ll (pl. 5%-al 75 C vízhőésékl ll). Az aány nagybb lsz alacsnyabb hőéséklk ll, llv hőszgl csővzékk sébn, vl a vszségk közö különbségk á n lsznk lyan nagyk. Az xgka száíásk az uaják, hgy az lszóndsz xgaszükségl csökkn alacsnyabb lőnő hőésékl ll. Ez a csökknés léh aká az 5%- s 3%al alacsnyabb lőnő hőésékl ll. Valavl agasabb aányka kapunk (nagybb xgaszükségl), ha a ézés hőklépcső ksbb. A közpn űés ndszbn a lgnagybb xgacsökknés a kazán és az lszóhálóza közö van. Ez a kazánban öénő ngka áalakulásk kzzák, ugyans a sszls üzlőanyag xgaaala nagybb, n az lőállí űőközgé. Azns hőchnka jllzőkkl ndlkző épülszkzk ll, az xgavszség ksbb lsz alacsnyabb lőnő űőközggl üzl űés ndszk sébn. A csővzék hőszglésénk haáska ügg a csővzékbn áaló közg hővszségől. Alacsnyabb hőéséklű űőközg sébn a hővszségk ksbbk lsznk. Vagys azns vasagságú hőszglés ll a hőszglés haáska nagybb lsz az alacsnyabb hőéséklű űőközg sébn. Ez sbn vszn az lszóhálóza xgavszség s alacsnyabbak lsznk és végül a kazánnál az xgaszükségl csökkn. Az lzésk alapján gállapíhaó, hgy, ad lélk ll, az xgavszség csakn %- s csökknh ndn C űőközg hőéséklcsökknés ll. A 9 C-nál alacsnyabb hőkn üzl közpn űés ndsz sébn az ngka és xgka vszségk csökknnk, és az alacsnyabb xgka szn a az alacsny xgaaalal ndlkző ngaásk (gújuló ngák) lhasználása nagybb haáskkal öénh. A hőásnál a űőközg lőnő és vsszaéő hőésékl közö különbség a hővszségk a nagybb lsz a vz hőklépcső éékénél. Aznban z a különbség alacsnyabb vzés lőnő hőéséklk ll csökkn, úgy nőség, n nnység szabályzás sébn. Ennk gllőn p ngagakaíás éünk l. Ennk éék ügg a ndsz ljsíényéől, jdléől és az lszócsövk hőszgléséől. Az sanulány alapján az alacsnyabb lőnő hőésékll üzl űés ndszknél, nőség szabályzás sébn, az összs ngalhasználás,8,5 %-a gakaíhaó szglln lszócsövk sébn, llv,,7 %-a ha az lszócsövk hőszglk. A nagybb gakaíásk az alacsnyabb lőnő hőéséklk ll apaszalhaók. Különböző lőnő hőéséklk ll az lszócsövk hőszglésévl az léhő ngagakaíás 5,5 5%, nnység szabályzás sébn, és,5 4 % nőség szabályzás sébn. A agasabb éékk a agasabb lőnő hőéséklk ll apaszalhaó. A kngő szvayú vllas ngalhasználása csökkn nőség szabályzás sébn, ha a űés ndsz lőnő hőésékl alacsnyabb 9 C-nál. Az sanulányban lz ndsz sébn a szvayúzás ngagakaíás 4% lh. Mnnység szabályzás ll a kngő szvayúk ngalhasználása 9 %-al s alacsnyabb lh, n a nőség szabályzás sébn, ha az lőnő hőésékl 9 C [7]. Aznban alacsnyabb lőnő hőésékl ll a kngő szvayú ngalhasználása nnység szabályzás sébn nagybb lsz, n 9 C lőnő hőésékll üzl ndsznél. Az sanulány szn a öbbl ngalhasználás aká %-al s nőh (6 C lőnő ll). Ha a közpn űés ndsz hdaulkalag nncs bszabályzva, sacn lyaak ll, a hlységbn kalakuló blső hőésékl válzása a külső hőésékl üggvényébn, ad ögáa-aány ll, lnás. 37