Hálózati alapismeretek

Átírás

1 7.1. Kommunikáció az Interneten Hálózati alapismeretek Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, mely kisebb hálózatok ezreinek összekapcsolódásából áll össze, hálózatok hálózata, mely adatok továbbítását teszi lehetővé az egész világon. Ez is, mint más elterjedt informatikai dolog, az Amerikai Egyesült Államokból indult, azonban mára az Interneten már több millió számítógép van összekapcsolva, a világ minden részén. Az Internet kialakulása Az Internet elődje az USA Védelmi Minisztériuma által 1969-ben létrehozott ARPANET katonai kísérleti hálózat volt. Az ARPANET kialakításának a fő szempontja az volt, hogy létrehozzanak egy gyakorlatilag sebezhetetlen kommunikációs hálózatot: ha a rendszer egyes elemei kiesnének, a megmaradó állomások akkor is képesek legyenek tovább működni, egészen addig, amíg legalább két elem kapcsolatban marad. A cél az atomháború közbeni és utáni kommunikáció biztosítása volt. A problémára több lehetőség is kínálkozott, de az igazi megoldást a TCP/IP alapú számítógépes kommunikáció jelentette. Ilyenkor az adatfolyamot - ami lehet bármi: adat, kép, hang, stb. - a küldő (gép) adott méretű részekre darabolja, majd ezeket becsomagolja, és ellátja a célba juttatáshoz és az újbóli összeállításhoz szükséges információkkal. A címzett (gép) aztán a beérkező küldeményeket sorba rakja és összeállítja. Az adatfolyam részeit képező csomagokat a cím alapján a lehető legoptimálisabb útvonalon próbálják továbbítani egymásnak a gépek. Így aztán ha egy-egy gép kiesik, akkor a rendszer ugyan lassulhat, de működőképes marad. Ezért ennek a hálózatnak nincs központi számítógépe (decentralizált), ami kieshet. A hálózat leginkább egy ország úthálózatához hasonló, ha valamely központ kiesik, az adatok (csomagok) más úton haladva jutnak célhoz. Az adattovábbításnak ezt a módját TCP/IP-nek (Transfer Control Protocol/ Internet Protocol) nevezték el. Hamarosan megjelentek a nagygépek mellett az olcsó, nagy tömegben gyártott személyi számítógépek, és ezek használói is igénybe szerették volna venni ezt a sikeres technológiát. A hálózatot eleinte levelezésre, majd Telnet 1 -es alkalmazásokra is használták. Az állami hivatalnokok akképpen kezelték, mint mintha egy gyors állami postájuk lenne, ami nem kerül semmibe. Ezért a hivatalos dolgok mellett hamarosan jelentős magántémájú forgalmat is lebonyolított a rendszer. Létrejöttek a levelezési listák: leveleit mindenki egy központi helyre küldte be, ahonnan azokat a hálózat automatikusan elküldte a címzetteknek (a listára feliratkozott tagoknak). A hadsereg amelynek már egyébként sem felelt meg a lassanként nyílttá, bárki számára elérhetővé váló hálózat levált az Arpanetről és létrehozta MIL-NET néven saját hálózatát. Az Internetnél ekkor vette kezdetét az igazi fejlődés. Hiszen senki sem gördített akadályt a magáncégek csatlakozásának útjába. Megindult a hálózat mai napig tartó növekedése. Nemcsak a felhasználók száma nőtt évente 160 %-kal, hanem az elérhető információ mennyisége is. Megjelentek a szolgáltató cégek, a levélforgalom is ugrásszerűen megnőtt. Az új felhasználók azonban nem kívánták megjegyezni a hálózat számjegyes IP-címeit, valami könnyen használható, olvasható címet akartak. Ekkor jelent meg az Interneten a domain-neves címzési rendszer. A hálózatba kapcsolt DNS-szerverek oldották meg aztán a domain-neves címek számjegyes IP-címmé való átalakítását. Forradalmi előrelépést jelentett a WWW 1992-es megjelenése. Kezdetben karakteres, később amint ezt a gépek teljesítménye és a hálózat átviteli sebessége lehetővé tette grafikus felületen vált lehetővé a WWW böngészése. 1 Telnet: Terminal Emulation távoli gépre történő bejelentkezés. 1

2 7.1. Kommunikáció az Interneten 2 Gépek azonosítása az Interneten Az internet a világ különböző helyein megtalálható kisebb hálózatok, ill. felhasználói gépek összekapcsolásával nőtt világméretűvé. Decentralizált hálózat, tehát nincs egy kitüntetett szerepű központi gépe sem. Az adatátvitelt hardverfüggetlen módon valósították meg, így bármilyen fajtájú számítógéppel (IBM-PC, Apple Machintosh) ill. nem csak számítógéppel (mobiltelefon, tablet, stb.) lehetséges a kapcsolat. Az adatforgalom a TCP/IP protokollok alapján, csomagkapcsolt módon valósul meg (TCP =Transfer Controll Protocol; IP = Internet Protocol). Az Internettel kapcsolatban álló számítógépeket egy 32 bites IP-cím azonosítja, ez alapján képes a rendszer egyértelműen megkülönböztetni egyiket a másiktól. Pl a gimnáziumunk szerverének 32 bites IP-címe: pontozott decimális jelöléssel: domain neves jelöléssel: A 32 bites cím 4 db 8 bites részből tevődik össze, ami bináris számjegyekből áll. A pontozott decimális jelölés a tömörebb, "emberközelibb" írásmód miatt vált szükségessé, ami négy darab pozitív decimális egész számból áll, szintén pontokkal elválasztva. Az egyes számok közöttiek lehetnek. A pontozott decimális címzés mellé kidolgoztak egy szimbolikus címzési rendszert, melyben minden gépet egy karaktersorozat is azonosít. Egy ilyen úgynevezett domain neves címet szavak alkotnak, ponttal elválasztva. Például server.fazekas-debr.sulinet.hu. Minden domain neves cím egy IP címet jelenet valójában, annak helyettesítésére szolgál. Le kell fordítani a domain neves címeket IP címekre, hogy ténylegesen fel tudjuk venni a kapcsolatot a megcímzendő géppel. Szerencsére ezt a fordítást gépek (úgynevezett DNS 2 névszerverek) végzik el helyettünk automatikusan, ezért nekünk elegendő a domain neves címekkel foglalkoznunk, melyeket internetcímnek is szoktak nevezni. A domain neves címek ugyanakkor további információkat is hordoznak. Pl: szerver3.rakoczi-derecske.sulinet.hu cím esetén s szerver3 a gép nevét adja, a rakoczi-derecske az alhálózatot azonosítja, melyben ez a gép található. A sulinet az iskolai alhálózatot tartalmazó országos iskolai hálózatnak a neve. A.hu pedig Magyarország domain neve. Az Internet fejlődése az Amerikai Egyesült Államokból indult, s az ott levő hálózatok (illetve a gépek) címében az utolsó szó azt mutatja, hogy milyen jellegű az az intézmény, amelyik azt üzemelteti. Így például az edu szóra végződő címek oktatási intézmények, a gov kormányintézmények, a com kereskedelmi intézmények, mil katonai jellegű intézmények, net hálózati szolgáltatók; org non-profit civil szervezetek birtokában levő címek. A többi ország esetében a címek egy kétbetűs szóra végződnek, melyek az országot azonosítja (országazonosító), például a hu Magyarországot, a de Németországot jelenti. 2 DNS: Domain Name System 2

3 7.1. Kommunikáció az Interneten 3 Szolgáltatások az Interneten Az Internet egy kommunikációs közeg, egy "információs szupersztráda". De vajon mire lehet használni ezt az "országutat", milyen szolgáltatásokat érhetünk el rajta keresztül? Legelterjedtebb internetes szolgáltatások közé tartozik a távoli állományátvitelre szolgáló FTP, az üzenetküldésre szolgáló elektronikus levelezés ( ), valamint az egyre népszerűbbé váló információs rendszer, a World Wide Web (WWW). Az Internet szolgáltatásait három csoportba osztjuk: elektronikus levelezés ( , levelezési lista), közvetlen kapcsolat (telnet, Chat), keresés adatbázisokban (ftp, www). A levelezés működése Minden felhasználó egy postafiókot kap. A postafiók tulajdonképpen egy alkönyvtár (mappa) valamely éjjel-nappal működő számítógépen ( szerveren). A felhasználó levelei ebbe a postafiókba érkeznek, s akkor tekinti meg őket, amikor ráér. A levelezés bonyolításához tehát két program szükséges: levelező szoftvernek hívjuk azt a programot, amellyel dolgozunk, amikor leveleinket megírjuk, illetve megtekintjük (Ilyen pl. az Outlook Express), míg a postafiókunk kezelését ettől függetlenül egy kiszolgáló szoftver végzi, ami az szerveren fut. Az Az magán vagy hivatalos elektronikus levelezés az egész világon. A levelet egy szövegszerkesztővel írjuk, s azt egy alkalmas program (levelező szoftver) küldi el a címzett postafiókjába. A postafiók megadása: domain, ahol az azonosító az adott gépen a postafiók tulajdonosának azonosítója (monogram, becenév, sorszám stb.), ami egyben a postafiók neve is; a domain pedig a gép azonosítója, körzetszám". (Bár gyakorlatilag a DNS nevekhez hasonló felépítésű, elvileg nem azonos azzal.) Példák: Az USA elnöke és alelnöke: president@whitehouse.gov illetve vicepresident@whitehouse.gov. Levelezési lista A listára feliratkozók (ingyenes) minden a listára küldött levelet automatikusan megkapnak postafiókjukba, így a levelezőlista módot ad arra, hogy azonos érdeklődésű személyek egy csoportja útján kommunikáljon. A levelek kezelését egy listakezelő program végzi, mely az adott szempontból összetartozó címekről érkező leveleket az ugyanezen csoportba tartozó címekre továbbítja. A listára előfizetni (feliratkozni) a lista kezelőjének (ez lehet szoftver is) küldött ben vagy webes felületről lehet. Bárhogyan is történjen a feliratkozás, azt mindig nyugtázni kell: feliratkozásról kapott t vissza kell küldeni. A listák általában egy konkrét témával foglalkoznak, mivel a napi forgalmuk több tucat is lehet, érdemes még feliratkozás előtt- megtudakolni a leiratkozás módját is. A listákra bárki írhat, az elküldés többnyire automatikus. Fontos tudni, hogy a legtöbb listán a reklámcélú levelek küldése tilos. 3

4 7.1. Kommunikáció az Interneten 4 Telnet (Terminal Emulation) Távoli gépre való bejelentkezést jelent ez a szolgáltatás. A szolgáltató számítógépre a sajátunkkal, mint a távoli gép termináljaként kapcsolódunk. Lehetőségünk van állományok letöltésére, programok indítására, adatbázisok lekérdezésére (többféle, csak elektronikusan forgalmazott folyóirat létezik), játékokban való on-line részvételre stb. Fontos, hogy a célszámítógép használatára jogot (account) kapjunk, azaz egy olyan felhasználói nevet és jelszót, amelynek birtokában használhatjuk. Viszonylag kevés olyan számítógép van, amire bárki beléphet. A távoli gépen futó op.rsz. szabályai érvényesek a bejelentkezés után, a kiadott parancsokat a telnet-protokoll adja át a távoli gépnek. E parancsokat ezután a távoli gép op.rsz-e hajtja végre. Csevegés (Chat) Online (valós idejű) csevegésre alkalmas kommunikáció. A csevegésben résztvevő számítógépek között folyamatos adatforgalom van. A csevegést egy szerver gép vezérli, a résztvevők által írt üzenetek a szerveren keresztül valamennyi résztvevőhöz lényegében azonnal eljutnak. A kapcsolat folyamatos és élő, a telekonferencia egy egyszerű megvalósítása. A csevegésre többféle megoldás van, a legelterjedtebb ar IRC (Internet Relay Chat), ahol az adatforgalmat már több, összekapcsolt szerver végzi. A csevegő megjelöli, hogy milyen témában kíván beszélgetni ( csatorna"), s a továbbiakban az adott csatornára érkező minden üzenetet megkap, és válaszolhat is. Ha valamelyik csevegő személye felkelti az érdeklődését, privát csatornát nyithatnak, amelyen keresztül már csak ketten cseveghetnek. Adatbázisok lekérdezése Az Internéten szinte minden információ megtalálható a napi időjárás jelentéstől a Károli-féle bibliáig. Az adatbázisok kezelésének azonban többfélé módja van, attól függően, hogy hogyan tárolják, illetve továbbítják az adatokat. Ezek a TCP/IP alprotokolljai, amelyeket az adatbázisok adatainak továbbítására alakítottak ki: az ftp és a http. FTP (File Transfer Protocol) Távoli állományátvitel Az FTP egy olyan Internet-szolgáltatás, mellyel az Internet egyik gépéről állomány(oka)t másolhatunk egy másikra. Ennek segítségével például akár egy amerikai gépről is lemásolhatunk (letöltés) egy programot, szöveget, vagy mást tartalmazó állományt, vagy akár fordítva, a mi gépünkről egy távoli gépre (feltöltés). Az állomány átvitele során az FTP-kliens program kapcsolatot épít ki az FTP-szerverrel, majd a kliens szándékai szerint az állomány feltöltése vagy letöltése történik meg. Állományok fel-vagy letöltéséhez ismernünk kell az FTP-szerver nevét vagy IP-címét, ill. egy érvényes felhasználói azonosító és jelszó párost, valamint egy olyan programra is szükségünk van a kliens oldalon, mely e kapcsolatot kezelni tudja. Ez az FTP-kliensprogram 3. Ekkor az Internet címnek nem hanem FTP:// bevezetővel kell megadnunk. Az FTP igénybevétele alapvetően bejelentkezési nevek használatán alapszik, ami azt jelenti, hogy mielőtt a másolást (letöltést, feltöltést) megkezdenénk, meg kell adnunk egy úgynevezett bejelentkezési nevet és a hozzá tartozó jelszót. Szerencsére vannak nyilvános FTP szerverek, melyekről ha le akarunk tölteni valamit, akkor egy nyilvános bejelentkezési nevet (anonymous) kell megadni, a jelszó bármi lehet, nem lényeges. Az FTP program elindítása után megadjuk a távoli gép címét, majd megadjuk a bejelentkezési nevet, majd a jelszót. Ha ezek után az FTP kapcsolat felvétele sikeres, akkor bizonyos parancsok segítségével léphetünk be a távoli gép megfelelő alkönyvtárába, valamint másolhatjuk a kívánt állomány(oka)t. Az archívumok témánként csoportosítva vannak, elég széles körben. A FTP-t gyakran fájlmenedzser programok (Windows Commander, Far stb.) is támogatják, de az újabb böngészők (Internet Explorer) is ismerik. 3 Total Commander: állománykezelő pr., mely rendelkezik FTP-kliens szolgáltatással. Shareware; magyarított; a helyi állományok és az FTP-klienssel a távoli állományok kezelését egységesen végzi. 4

5 7.1. Kommunikáció az Interneten 5 WWW (World Wide Web) Globális multimédia adatbázis. Az információkat színes oldalakon tárolják, szöveg, kép, hanganyag, film formájában (hipermedia). Ezek egymásra hivatkoznak (hiperhivatkozásoklink), és ezekre kattintva pillanatok alatt válthatunk. A kereskedelmi szolgáltatók megjelenésével a www jelentősége alaposan megnőtt, segítségével akár otthonról választhatunk a katalógusban. Az újabb böngésző programok már gyakran lehetővé teszik más Internet szolgáltatások kényelmes használatát (ftp, chat, levelezés) is. WAP (Wireless Aplication Protocol) A WAP a WWW megvalósítása a mobiltelefonokon. Mivel az átviteli sebesség kisebb és a mobiltelefon kijelzője csak gyengébb minőségű grafikát képes megjeleníteni, ezért a WAP lapok kevesebb multimédiás anyagot tartalmaznak és lényegre törők. A technológia napjainkban kezd terjedni. 5