Fordított adózás a mezőgazdasági termékek értékesítésénél

Átírás

1 Fordított adózás a mezőgazdasági termékek értékesítésénél Időállapot: Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Kereszti Lajos, Módosítva: :05:11 Tartalomjegyzék: 1. A fordított adózás 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A mezőgazdasági ágazatban előforduló áfa-csalások csökkentése érdekében került bevezetésre a mezőgazdasági termék értékesítések egy részénél a fordított a fordított adózás intézménye, mely eljárás ig alkalmazható. Az anyag ennek feltételeit, gyakorlati megvalósítását mutatja be. Részletesen VTSZ számok alapján- kerültek az érintett termékek meghatározásra, magyarázatokkal együtt. 1. A fordított adózás Az Áfa tv. fő szabálya szerint az adót a termék, szolgáltatás nyújtója fizeti az adott ügylet teljesítésének napján. Fordított adózásról beszélünk, ha a termék, szolgáltatás nyújtása esetén az adót az igénybevevő fizeti meg. Ebben az esetben a nyújtó adóalany számláján általános forgalmi adót nem tüntethet fel, és a számlán jelezni kell a fordított adózásra vonatkozó utalást. A vevő az általános forgalmi adót felszámítja, és ha a feltételei fennállnak, ugyanabban a bevallásban előzetes adóként is figyelembe veheti. A számlán a vevő adószámát is közölni kell. 1. oldal

2 A fordított adózás csak abban az esetben lehetséges, ha - mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett adóalany - az adóalanyok egyikének sincs olyan jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető 1.1. Fordított adózás a mezőgazdasági termékek értékesítése során július 1-től egyes, VTSZ számmal azonosított mezőgazdasági termékek értékesítése esetében a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, ha az adóalanyok az 1. pontban közölt feltételeknek megfelelnek. E szabályt először arra az értékesítésre kell alkalmazni, melynek teljesítési napja re, vagy az ezt követő időszakra esik. A fordított adózás szabályait az értékesítési lánc teljes egészére alkalmazni kell, tehát e szabály szerint jár el a termelő, a nagykereskedő, a kiskereskedő, de csak abban az esetben, ha az ügylet résztvevői megfelelnek az 1. pontban közölt kritériumnak. Nem alkalmazható tehát a fordított adózás szabálya, ha a vevő nem adóalany magánszemély. Nem alkalmazhatja ezt a szabályt a mezőgazdasági kompenzációs felárat alkalmazó adóalany sem az értékesítései, sem a beszerzései tekintetében A fordított adózással érintett termékek köre 1. Kukorica 1005 Ide tartozik a vetőmag is, nem tartozik a 1005 vtsz. alá a főzni való csemegekukorica (7. Árucsoport). Nem tartozik ide a zacskóba kiszerelt, pattogatáshoz előkészített kukorica ( ; ). Nem tartozik ide a már kipattogtatott kukorica (pop corn ) 2. Búza és kétszeres 1001 Ide tartozik a vetőmag, a tönköly vetésre. Nem tartozik ide a búza ocsú, növényi maradék és melléktermék (2308) 3. Árpa 1003 Ide tartozik a vetőmag is 4. Rozs 1002 Ide tartozik a vetőmag is 5. Zab oldal

3 Ide tartozik a vetőmag is. 6. Triticale Napraforgó-mag, törve is (1904) Ide tartozik a vetőmag is, a héj nélküli, a szürke és fehér csíkos héjú. Nem tartozik ide a pirított napraforgómag 8. Repce- vagy olajrepcemag, törve is 1025 Ide tartozik a vetőmag is, az alacsony erukasav tartalmú repce- vagy olajrepce mag is. 9. Szójabab, törve is 1201 Ide tartozik a vetőmag is. Anyagunkhoz csatolt NAV tájékoztatók még részletesebb útmutatást adnak az egyes termékek besorolásához e előtt fizetett előleg kezelése Kivétel a fő szabály alól az az eset, amikor a tényleges teljesítés e, vagy ezt követő időpont, de ezt megelőzően ( ig) előleg fizetésére került sor. Ebben az esetben az előleg után az adót az eladó fizeti. A teljesítést követő végszámlánál a nettó értéket csökkenteni kell az előleg nettó értékével, és a különbözet adózik a fordított adózás szabályai szerint. Példa: Az értékesített búza nettó értéke eft. Előleg fizetése történt én eft összegben. Számlázás búza előleg eft nettó összeg 540 eft 27 %-os áfa A teljesítés én megtörtént. Számlázás búza értékesítés eft le előleg eft fizetendő eft a forgalmi adót a vevő fizeti Az adókötelezettség keletkezése Ha az adót a terméket beszerző fizeti, az adófizetési kötelezettség - a számla kézhezvételekor, vagy - az ellenérték megtérítésekor, vagy - a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján keletkezik 3. oldal

4 A három eset közül az alkalmazandó, amelyik hamarabb bekövetkezik Bevallás Az általános forgalmi adó alanyának az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkoznia kell az adómegállapítási időszakban teljesített fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági termékértékesítések teljesítésének a napjáról, a vevő adószámáról, valamint - az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról. A vevő ugyanígy nyilatkozik az áfa bevallásában a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - a beszerzett termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról. A nyilatkozat megtételéhez a 65 Áfa bevallás kiegészítésre került. 2. Adózás 2.1 ÁFA Amennyiben az ügyletben részt vevők megfelelnek a feltételeknek, úgy a közölt termékek értékesítésénél a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Egyéb esetekben az egyenes adózás szabályai maradtak. Az EVA szerint adózó adóalany a fordított adózás melletti termékbeszerzése során az általános forgalmi adót köteles megfizetni, de előzetes adóként figyelembe nem veheti. 2.2 Társasági adó Az áfa nélküli (nettó érték) árbevétel, vagy költség. 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) Az áfa nélküli (nettó érték) adóköteles bevétel, vagy költségként elszámolható kiadás 4. oldal

5 2.3.2 Magánszemély a) Nem érinti b) Mezőgazdasági őstermelő Ha a kompenzációs felárat alkalmazza, nem érinti. Ha az Áfa tv. szerinti általános szabályok szerint (2-es adószám) adózik, úgy a fordított adózás szabályai rá is vonatkoznak, a nettó érték az adóköteles bevétel. 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Bevétel esetén: az EVA alapját növeli. Költség, ráfordítás, kiadás esetén: az EVA alapját nem csökkenti, viszont a költségelszámolás miatt csökken a mérleg szerinti eredmény, és ezáltal a kifizethető osztalék összege Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Bevétel esetén: az EVA alapját növeli. Költség, ráfordítás, kiadás esetén: Nem értelmezhető. 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem érinti. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel A könyvviteli elszámolás arra az esetre vonatkozik, amikor a felszámított áfa előzetes áfaként is figyelembe vehető. Az eladó könyvelési tételei a számla összegével (áfa-t nem tartalmazó számla) T 311 Belföldi vevő K 91 belföldi értékesítés árbevétele 5. oldal

6 T 384 Elszámolási betétszámla K 311 Belföldi vevő A vevő könyvelési tételei T 211 Anyagok K 4541 Belföldi szállító T 4541 Belföldi szállító K 384 Elszámolási betétszámla Áfa elszámolása a vevőnél T 463 Költségvetési befizetési kötelezettség K 467 Fizetendő általános forgalmi adó T 4661 Beszerzések előzetesen felszámított általános forgalmi adója K 463 Költségvetési befizetési kötelezettség 3.2 Egyszeres könyvvitel A könyvviteli elszámolás arra az esetre vonatkozik, amikor a felszámított áfa előzetes áfaként is figyelembe vehető. Eladó könyvelési tétele NF - Bankszámla bevétel NF - Árbevétel elszámolása A vevő könyvelési tétele NF - Bankszámla kiadása NF - Beszerzések Az áfa elszámolása analitikus nyilvántartás alapján 3.3 Szja szerinti adózás 6. oldal

7 Az eladó könyvelési tétele PK - Adóköteles bevétel A vevő könyvelési tétele PK - Anyag- és árubeszerzés Az áfa elszámolása analitikus nyilvántartás alapján A könyvviteli elszámolás arra az esetre vonatkozik, amikor a felszámított áfa előzetes áfaként is figyelembe vehető. 4. Iratminták, nyomtatványok Adóalanyisági nyilatkozat, az Áfa tv. szerinti fordított adózás alkalmazásához (pdf KiB) A 2007 évi CXXVII (ÁFA) tv (1) bekezdés i) pontja alapján az adót a termék beszerzője fizeti, ha megfelel a fordított adózás feltételeinek. Ebben az esetben a szállítói számlában nem szerepel áthárított adó, azt a vevő számítja fel. A fordított adózás feltétele: hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, egyikének se legyen olyan jogállása, hogy tőle az adó fizetése ne lenne követelhető. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 15/2008. Számviteli kérdés Vállalkozásunk az általános forgalmi adó szerinti fordított adózás keretében kapott számlát, amelyen az áfa összege nincs feltüntetve. Hogyan, milyen bizonylattal kell alátámasztani az általános forgalmi adó könyvelését, illetve mi a könyvelés helyes módja abban az esetben, ha a befogadott számlán fordított adózási módra történik hivatkozás? 15/2008. Számviteli kérdés Vállalkozásunk az általános forgalmi adó szerinti fordított adózás keretében kapott számlát, amelyen az áfa összege nincs feltüntetve. Hogyan, milyen bizonylattal kell alátámasztani az általános forgalmi adó könyvelését, illetve mi a könyvelés helyes módja abban az esetben, ha a 7. oldal

8 befogadott számlán fordított adózási módra történik hivatkozás? A számvitelről szóló évi C. törvény bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásai szerint a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza. A szóban forgó kérdésnél a könyvelés alapbizonylata a befogadott számla, az azon szereplő tételek elszámolásánál a számlázott tételeket kell figyelembe venni. Fordított adózási mód esetén a számlán nem szerepel áfa, azonban az általános forgalmi adó összegét a számlázott tételek alapján kell megállapítani és bevallani. Az áfa könyvelésének bizonylata ebből következően - a befogadott számla, amelyre a számlázott tételek alapján megállapított áfa összegét, megfelelő könyvelési tételét felvitték (rögzítették). A korábbi időszakban kialakult gyakorlat alapján a befogadott számlán elegendő - a könyveléssel egyidejűleg - annak egyértelmű jelölése (kódolása) is, hogy a számlán szereplő adatok alapján elszámolt könyvelési tételek milyen könyvelési tételszámon (tételszámokon) találhatók a könyvviteli nyilvántartásban, vagy - a befogadott számla alapján, annak mellékleteként készített belső számviteli bizonylat, amelyen szerepel a számlázott tételek alapján az általános forgalmi adó meghatározása (alapja és a kiszámított áfa) és könyvviteli elszámolásának rögzítése. Ez utóbbi dokumentumot a számlához egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva kell csatolni. A fordított adózásnál az általános forgalmi adó elszámolására az előbbi bizonylat alapján alkalmazandó könyvelési tétel: - T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó - K 467. Fizetendő általános forgalmi adó, ha az áfa levonható (a két számla közvetlenül egymással szemben is könyvelhető, illetve technikai számla közbeiktatása is indokolt lehet), - T 1. Befektetett eszközök, 2. Készletek, 5. Költségek - K 467. Fizetendő általános forgalmi adó, ha az áfa nem levonható, és annak összege az eszköz, a szolgáltatás bekerülési értékébe beletartozik (beletartozhat), 8. oldal

9 - T 86. Egyéb ráfordítások - K 467. Fizetendő általános forgalmi adó, ha az áfa egy része nem levonható, és annak összege nem tartozik bele egyik eszköz vagy szolgáltatás bekerülési értékébe sem. Az áfa összegét ekkor az arányosítás szabályai szerint meg kell osztani le nem vonható, illetve levonható hányadra. (A megosztott áfa levonható hányadának könyvelése: T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó - K 467. Fizetendő általános forgalmi adó). [2000. évi C. törvény 165. (2)] évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 16. (2) Az adóalany e törvény szerinti adókötelezettségén túl köteles a) a termék importja, b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint termék Közösségen belüli beszerzésének minősülő beszerzés, c) az általános forgalmi adóról szóló törvény ában foglaltak fennállása, valamint d) az általános forgalmi adóról szóló törvény ában foglaltak fennállása esetén az általános forgalmi adót megfizetni évi XCII. törvény az adózás rendjéről 31/A. (1) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (e alkalmazásában a továbbiakban: Áfa tv.) 142. (1) bekezdés i) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról. (2) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában azon, az Áfa tv (1) bekezdés i) pontja alá tartozó termékbeszerzései tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a 9. oldal

10 termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - a beszerzett termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról E törvény 31/A. -át utoljára a december 31. napját magába foglaló adómegállapítási időszak tekintetében kell alkalmazni évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 60. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be. (3) Az (1) bekezdésben említett adófizetésre kötelezettől, ha a teljesítés és a fizetendő adó - (2) bekezdés szerinti - megállapítása között a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, vagy b) tartozását ellenérték fejében átvállalják, a fizetendő adót - a (2) bekezdéstől eltérően - az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megelőző napon, a b) pontban említett esetben pedig a tartozás átvállalásakor kell megállapítani. (4) E egyéb rendelkezéseitől függetlenül a fizetendő adót az (1) bekezdés c) pontja szerint kell megállapítani arra a termékértékesítésre is, amely a 89. -ban meghatározott feltételekkel mentes az adó alól azzal az eltéréssel, hogy ha az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátása a teljesítést követő hónap tizenötödik napjához képest hamarabb történik, a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor kell megállapítani. 89. (1) Mentes az adó alól - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy 10. oldal

11 szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek. (2) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott új közlekedési eszköz értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, a) egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek, akiknek (amelyeknek) az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, a termékek Közösségen belüli beszerzése után egyébként nem kell adót fizetniük; vagy b) bármely más, az a) pont alá nem tartozó nem adóalany személynek, szervezetnek. (3) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott jövedéki termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek, akiknek (amelyeknek) az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel a) a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, a termékek Közösségen belüli beszerzése után egyébként nem kell adót fizetniük; és b) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/118/EK tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Jövedékiadó-irányelv), a jövedéki termék beszerzése után jövedékiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. (4) Mentes az adó alól továbbá a termék 12. (1) bekezdése szerinti értékesítése, feltéve, hogy az az (1)-(3) bekezdések bármelyike szerint adómentesség alá tartozna, ha a termék beszerzője egy másik adóalany lenne (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti: i) a 6/A. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint 11. oldal

12 b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. (4) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában - akár termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója vagy termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője minőségében, akár mindkét minőségben egyaránt - belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva. hatálya alá tartozó személy, szervezet is. (5) Az érintettség valószínűsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti a) a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon, b) az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa a (3) bekezdésben említett feltételek teljesüléséről, illetőleg arról is, hogy az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az értékesítő adóalany élt-e, és ha igen, milyen terjedelemben élt ott említett választási jogával. (6) Az állami adóhatóság (5) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségének köteles haladéktalanul eleget tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni. Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az adóhatóság tájékoztatási kötelezettségének a honlapján történő közzététellel tesz eleget. (7) Az (1) bekezdés alkalmazása esetében a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója olyan számla kibocsátásáról gondoskodik, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. -ban meghatározott százalékérték nem szerepel. (8) Az (1) bekezdés i) pontja nem alkalmazható a XIV. Fejezetben szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére A számla kötelező adattartalma a következő: a) a számla kibocsátásának kelte; b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy db) adószáma, amely alatt a 89. -ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást 12. oldal

13 teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön; e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; g) a 163. (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; h) a "pénzforgalmi elszámolás" kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében; i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; j) az alkalmazott adó mértéke; k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja; l) az "önszámlázás" kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki; m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól; n) a "fordított adózás" kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett; o) új közlekedési eszköz 89. -ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a pontjában meghatározott adatok; p) a "különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák" kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében; q) a "különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek" vagy a "különbözet szerinti szabályozás - műalkotások", vagy a "különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régisek" kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, 13. oldal

14 gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében; r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma (1) A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. törvény) megállapított 142. (1) bekezdés i) pontját - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja július 1. napjára esik, vagy azt követi. (2) A Mód. törvénnyel megállapított 6/A. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetén, ha a teljesítés időpontja július 1. napjára esik, vagy azt követi, de a terméket beszerző adóalanynak a 60. (1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót július 1. napját megelőzően kellene megállapítani, a Mód. törvénnyel megállapított 142. (1) bekezdés i) pontja nem alkalmazandó. (3) Amennyiben a Mód. törvénnyel megállapított 142. (1) bekezdés i) pontja hatálya alá tartozó termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja július 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik. 6/A. számú melléklet a évi CXXVII. törvényhez A 142. (1) bekezdés i) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek Sorszám Megnevezés Vtsz. 1. Kukorica Búza és kétszeres 14. oldal

15 Árpa Rozs Zab Triticale Napraforgó-mag, törve is Repce- vagy olajrepcemag, törve is Szójabab, törve is /39. Adózási kérdés az Áfa törvény 87. -ának alkalmazhatósága az eva hatálya alatt álló adóalanyok esetében [az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 87. -ához] Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva törvény) 16. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az általános forgalmi adó alanya e törvény szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó 15. oldal

16 napjával az Áfa törvénynek a jogutódlással történő megszűnésre vonatkozó szabályai szerint megszűnt volna. Ez alapján az áfa alanyiság az eva választásával az adóalany valamennyi tevékenységére megszűnik. Az Áfa törvény 3. a) pontja értelmében az Áfa törvény rendelkezéseit az Eva törvény hatálya alá tartozó adóalanyokra (mint nem áfa-alanyokra) kizárólag akkor kell alkalmazni, ha azt az Eva törvény kifejezetten előírja. Az Eva törvény számlázásra vonatkozó 13. (2) bekezdése szerint az eva hatálya alá tartozó adóalanynak a tevékenysége során kiállított bizonylataiban az Áfa törvény szerint az adott termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adót kell áthárítani. Ennek megfelelően az evás adóalany sem tüntethet fel áthárított adót az olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított bizonylaton, melyet az Áfa törvény mentesít az adó alól. Az Áfa törvény 87. -ának adómentesítő rendelkezése azonban nem alkalmazható az eva hatálya alá tartozó adóalanyok termékértékesítésének számlázása során. Az Áfa törvény hivatkozott szakasza ugyanis a két alábbi esetben mentesíti az adó alól a termék értékesítését: a) ha az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. (1) bekezdése vagy a 86. (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott; b) ha az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. szerint nem vonható le. Az evás adóalany esetében azonban az Áfa törvény 87. -ában megjelölt feltételek vizsgálata az áfa alanyiság hiányában fel sem merülhet. Ezért az eva hatálya alá tartozó adóalanyok termékértékesítése során felszámított adó meghatározásánál nem alkalmazható az Áfa törvény 87. -a, az arra való hivatkozással nem számlázhatják adómentesen az egyes értékesítéseiket. (PM Forgalmi adók, Vám és Jövedéki főosztály 895/ APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály ; AEÉ 2009/7.) 2012/39. Adózási kérdés tájékoztató az egyes gabonák, olajos 16. oldal

17 magvak értékesítése esetén július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról [az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 142. (1) bekezdés i) pont, 142. (8) bekezdés; az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31/A. ] A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló évi XLIX. törvény alapján az Áfa tv ában szabályozott, belföldi fordított adózás alá eső ügyletek köre július elsejével kiegészül egyes mezőgazdasági termékek értékesítésével, és az Art. 31/A. -a alapján a fordított adózás hatálya alá tartozó mezőgazdasági termék értékesítőjének, valamint az ilyen termék beszerzőjének a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletekről az áfa-bevallásában adatot kell szolgáltatnia. A fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági termékek köre Az Áfa tv (1) bekezdés július elsejétől hatályos - i) pontja alapján az adót a termék beszerzője fizeti az Áfa tv. új 6/A. számú mellékletében felsorolt termékek értékesítése esetében. Az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében foglaltakat figyelembe véve, a következő termékek értékesítése esik július elsejétől a fordított adózás hatálya alá: - kukorica (vtsz. 1005), - búza és kétszeres (vtsz. 1001), - árpa (vtsz. 1003), - rozs (vtsz. 1002), - zab (vtsz. 1004), - triticale (vtsz ), - napraforgó-mag, törve is (vtsz ), - repce- vagy olajrepcemag, törve is (vtsz. 1205), - szójabab, törve is (vtsz. 1201). 17. oldal

18 Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. 6/A. számú melléklete a fordított adózás alá eső mezőgazdasági termékek körét vámtarifaszámra (vtsz-re) hivatkozással határozza meg, figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Art (13) bekezdés a) pontja értelmében a termékbesoroláskor a Kereskedelmi Vámtarifa július hó 31. napján érvényes besorolási rendje tekintendő irányadónak (a besorolás ezen időpontot követő változásai az adókötelezettséget nem befolyásolják). Az adófizetésre kötelezett meghatározása Az Áfa tv. 6/A. számú melléklete alá tartozó termék értékesítése esetén az adófizetésre kötelezett adóalany meghatározása során az Áfa tv (1) bekezdés i) pontja, valamint 142. (3)-(4) bekezdései mellett figyelembe veendő az Áfa tv új (8) bekezdése is, mely utóbbi értelmében az Áfa tv (1) bekezdés i) pontja nem alkalmazható az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére. Ennek megfelelően az egyes gabonák, olajos magvak értékesítésének fordított adózására vonatkozó előírások hatálybalépése nem befolyásolja az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany azon értékesítéseinek az áfarendszerbeli megítélését, amely termékértékesítései tekintetében kompenzációs felár illeti meg. Ugyancsak nem befolyásolja az egyes gabonák, olajos magvak értékesítésének fordított adózására vonatkozó előírások hatálybalépése az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak az e tevékenységéhez kapcsolódó termékbeszerzései adókötelezettségét. Ezért a kizárólag az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanyt a termékértékesítései után továbbra is kompenzációs felár illeti meg, és az Áfa tv. 6/A. számú melléklete alá tartozó termékek beszerzőjeként adófizetésre nem kötelezett. A hivatkozott jogszabályi előírások alapján az Áfa tv (1) bekezdés i) pontja hatálya alá tartozó termék értékesítőjéről akkor helyeződik át a termék beszerzőjére az adófizetési kötelezettség, ha a termék beszerzője: - általános szabályok szerint adózó áfa adóalany, vagy - kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany, vagy 18. oldal

19 - eva adóalany Könyvelői Praktikum ( :20:18 IP: és a termék értékesítője: - általános szabályok szerint adózó áfa adóalany, vagy - eva adóalany. Az előzőek mellett hangsúlyozandó, hogy az olyan, az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany esetében, aki az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott különös adózási mód alá tartozó ügyletei mellett végzett termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai után az Áfa tv. általános szabályai szerint teljesíti az adókötelezettségét, felmerülhet az Áfa tv (1) bekezdés i) pont alkalmazhatósága. Amennyiben az ilyen adóalany pl. olyan, az Áfa tv. 6/A. számú melléklete alá tartozó terméket értékesít, amelynek előállítása nem az adóalany saját gazdaságában történt, az adóalanynak a termékértékesítés során általános szabályok szerint adózó adóalanyként kell eljárnia, így a termékértékesítés után az Áfa tv (1) bekezdés i) pontja alapján a termék beszerzőjét terheli az adófizetési kötelezettség (feltéve természetesen, hogy a termék beszerzője a törvényi feltételeknek megfelel). Amennyiben az ilyen adóalany Áfa tv. 6/A. számú melléklet szerinti terméket pl. továbbértékesítési céllal szerzi be, akkor ezt a beszerzését nem az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanyként teljesíti, hanem általános szabályok szerint adózó adóalanyként, így termékbeszerzőként adófizetési kötelezettség terheli (feltéve természetesen, hogy a termék értékesítője a törvényi feltételeknek megfelel). Arról, hogy az olyan Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany, aki az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott különös adózási mód mellett az Áfa tv. általános szabályai szerint is köteles adófizetési kötelezettséget teljesíteni, az adott termékértékesítést illetve termékbeszerzést az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott mezőgazdasági tevékenység keretében teljesíti-e, kizárólag az adóalany rendelkezik információval. Ezért az ilyen adóalanynak célszerű nyilatkozatot adnia illetve szerződéses partnerének célszerű nyilatkozatot kérnie tőle arról, hogy az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti terméket az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésként teljesíti-e, illetve ilyenként szerzi-e be. A fordított adózás alkalmazására való áttérés 19. oldal

20 Az Áfa tv július elsejétől hatályos (1) bekezdésében meghatározott főszabály szerint az Áfa tv (1) bekezdés i) pontját azon ügyletek esetén kell alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja július 1. napjára esik, vagy azt követi. Amennyiben az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott termék értékesítésének az Áfa tv ai alapján megállapított teljesítési időpontja július elsejét megelőző napra esik, a termékértékesítést terhelő adófizetési kötelezettséget a termék értékesítője köteles teljesíteni, vagyis egyenes adózás alkalmazandó (feltéve, hogy a konkrét ügylet nem esik az Áfa tv (1) bekezdés f)-g) pontjai hatálya alá). Ha a termékértékesítés teljesítésének az időpontja július elsejét megelőző időpontra esik - és az ügylet nem esik az Áfa tv (1) bekezdés f)-g) pontjai hatálya alá -, az ügylet után a termék beszerzőjének nem kell adófizetési kötelezettséget teljesítenie, függetlenül attól, hogy az Áfa tv. 60. (1)-(3) bekezdései alapján megállapítható-e olyan fizetendő adó megállapítási időpont, amelynek alapján az adott termékbeszerzés után az adófizetési kötelezettsége - termékbeszerzőként június 30-át követően keletkezne. Amennyiben az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott termék értékesítésének az Áfa tv ai alapján megállapított teljesítési időpontja június 30-át követő napra esik, akkor az Áfa tv (1) bekezdés i) pontja alapján a termékértékesítés után a termék beszerzője fizeti az általános forgalmi adót, vagyis fordított adózás alkalmazandó (feltéve, hogy az Áfa tv (3)-(4) illetve (8) bekezdésében foglalt feltételek is fennállnak). Az Áfa tv július elsejétől hatályos (2) bekezdése értelmében az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott termékek értékesítése esetén, ha a teljesítés időpontja július elsejére, vagy azt követő időpontra esik, de a terméket beszerző adóalanynak az Áfa tv. 60. (1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót július elsejét megelőzően kellene megállapítania, az Áfa tv (1) bekezdés i) pontja nem alkalmazandó. Ennek megfelelően, a főszabálytól eltérően a június 30-át követően teljesített termékértékesítés is egyenes adózik olyan ügylet esetében, amely ügylet után a termékbeszerzőnek az ügyletet terhelő fizetendő adót július elsejét megelőzően kellene megállapítania. Az Áfa tv. 60. (1) bekezdése alapján abban az esetben, ha a termékértékesítés után a termék beszerzője az adófizetésre kötelezett, a fizetendő adót - az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, - az ellenérték megtérítésekor, vagy 20. oldal

21 - a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítani. Az Áfa tv. 60. (2) bekezdése értelmében (feltéve, hogy az Áfa tv. 60. (3) bekezdésében foglaltakból más nem következik) az Áfa tv. 60. (1) bekezdés szerint meghatározott időpontok közül az alkalmazandó, amelyik a leghamarabb következik be. Az Áfa tv. 60. (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakból következően az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti terméknek a június 30-át követő teljesítése esetén a terméket beszerzőnek akkor kellene július elsejét megelőzően megállapítania a fizetendő adót, ha július elsejét megelőzően a termékértékesítés teljes ellenértékét megfizette, vagy a termékértékesítésről kibocsátott számlát július elsejét megelőzően kézhez vette. Az előzőekre tekintettel, az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti termék értékesítése esetén az egyenes adózás alkalmazandó olyan esetben, ha az ellenérték megtérítése július elsejét megelőzően megtörtént, még akkor is, ha a termékértékesítés Áfa tv a szerinti teljesítési időpontja június 30-át követő napra esik. Egyenes adózás alkalmazandó akkor is, ha az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti termékértékesítésről kibocsátott számlát a termék beszerzője július elsejét megelőzően kézhez vette, függetlenül attól, hogy a termékértékesítés teljesítési időpontja június 30-át követő napra esik. Ez utóbbival összefüggésben hangsúlyozandó, hogy a teljesítést megelőző számlakibocsátás meghatározóan az Áfa tv. 58. hatálya alá tartozó ügyletek esetében indokolt, vagyis olyan termékértékesítések esetén, amelyeknél az Áfa tv. előírásai alapján a teljesítés időpontját az ellenérték megtérítésének az esedékességi időpontja képezi. Az Áfa tv július elsejétől hatályos (3) bekezdése értelmében abban az esetben, ha az Áfa tv (1) bekezdés i) pont hatálya alá tartozó termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének az időpontja július elsejét megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az Áfa tv. 59. (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően, a termék beszerzőjének az adófizetési kötelezettsége - az Áfa tv (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével - az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik. Ennek megfelelően olyan esetben, ha pl június 20-án forint előleg fizetése történik augusztus hónapban teljesítendő búza értékesítéséhez kapcsolódóan, akkor a búza értékesítőjének az előleg június 20-ai kézhezvétele időpontjában a forint előleg forint adóalapja 21. oldal

22 után forint összegű adófizetési kötelezettsége keletkezik. A búza értékesítésének a augusztus 8-ai teljesítésével összefüggésben a termékértékesítés forint adóalapjának az előleg forint adóalapjával csökkentett része után, vagyis forint adóalap után kell adófizetési kötelezettséget megállapítania a termék beszerzőjének az Áfa tv. 60. (1)-(3) bekezdései szerint meghatározott időpontban (feltéve természetesen, hogy az Áfa tv (1) bekezdés i) pont alkalmazásának valamennyi törvényi feltétele fennáll). Adatszolgáltatás az adóbevallásban Az Art. 31/A. (1) bekezdése értelmében az adóalanynak az adómegállapítási időszakról benyújtott áfa-bevallásában nyilatkoznia kell az adómegállapítási időszakban teljesített, Áfa tv (1) bekezdés i) pont hatálya alá tartozó termékértékesítései tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról. Az Art. 31/A. (2) bekezdése értelmében az adóalanynak az adómegállapítási időszakról benyújtott áfa-bevallásában termékbeszerzőként nyilatkoznia kell azokról az Áfa tv (1) bekezdés i) pont hatálya alá tartozó termékbeszerzéseiről, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettsége. A nyilatkozat a termékértékesítő adószámát, a termékértékesítés teljesítésének a napját, valamint - az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - a beszerzett termék kilogrammban meghatározott mennyiségét, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapját tartalmazza. Gyakorított elszámolás engedélyezése Az Art. 2. számú melléklet I./Határidők 2./b) pontja alapján az adóalany kérelmére az adóhatóság az adóév végéig az általános forgalmi adó gyakorított elszámolását engedélyezheti. A kérelmet - melyre nincs adóhatóság által rendszeresített nyomtatvány - írásban, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóalany székhelye, állandó telephelye, ennek hiányában állandó lakóhelye szerinti megyei adóigazgatósághoz kell benyújtani. Az adóhatóság a gyakorított elszámolást - az adóév végéig - különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az 22. oldal

23 adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgami adókulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg. Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenkénti bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. A gyakorított elszámolás lehetőségét az adóhatóság az adóév végéig engedélyezheti. A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni. Az Áfa tv. áfa-visszaigénylésre vonatkozó szabályait természetesen az engedély alapján történő gyakorított elszámolás esetén is alkalmazni kell. Az éves bevallásra kötelezett adóalany, az általános forgalmi adó negyedévenkénti elszámolásának és bevallásának engedélyezését kérheti az illetékes adóhatóságtól. Amennyiben az adóalany a gyakorított elszámolás engedélyezését azért kéri, mert az értékesítései az Áfa tv (1) bekezdés i) pontja alapján fordított adózó ügyletekké váltak, kérelmét már július elsejét megelőzően benyújthatja az illetékes adóhatósághoz. Amennyiben az adóalany a gyakorított elszámolás engedélyezését július elsejét megelőzően benyújtott kérelme alapján kizárólag az adóév július elsejétől kezdődő időszakra kéri, ezt a kérelmében külön jeleznie kell. Amennyiben a tevékenységét folyamatosan gyakorló adóalany június 30-át követően kéri a negyedéves elszámolás engedélyezését, a gyakoribb bevallást és elszámolást az adóhatóság - legkorábban - a kérelem benyújtásának negyedévében, a negyedév első napjától engedélyezheti. A negyedéves bevallásra kötelezett adóalany az általános forgalmi adó havonkénti elszámolásának és bevallásának engedélyezését kérheti az illetékes adóhatóságtól. Amennyiben az adóalany a gyakorított elszámolás engedélyezését azért kéri, mert az értékesítései az Áfa tv (1) bekezdés i) pontja alapján fordított adózó ügyletekké váltak, kérelmét már július elsejét megelőzően benyújthatja az illetékes adóhatósághoz. Amennyiben az adóalany a gyakorított elszámolás engedélyezését július elsejét megelőzően benyújtott kérelme alapján kizárólag az adóév július elsejétől kezdődő időszakra kéri, ezt a kérelmében külön jeleznie kell. Amennyiben a tevékenységét folyamatosan gyakorló adóalany június 30-át követően kéri a havi elszámolás engedélyezését, a gyakoribb bevallást és elszámolást az adóhatóság - legkorábban - a kérelem benyújtásának negyedévében, a negyedév első hónapjától, illetőleg kizárólag a bevallással le nem fedett időszak első napjától engedélyezheti. 23. oldal

24 A gyakorított elszámolást és bevallást az adóhatóság az adózó kérelmében szereplő indokokat mérlegelve határozatban engedélyezheti. Amennyiben az adóalany a gyakoribb elszámolás engedélyezését az általa értékesített mezőgazdasági termékek fordított adózás alá tartozására tekintettel kéri, kérelmében e tényt egyértelműen alá kell támasztania, így pl. be kell mutatnia, hogy milyen nagyságrendet képvisel az értékesítései körében a fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági termékek értékesítése. Az adózói kérelmek adóhatósági elbírálásához kapcsolódóan hangsúlyozandó, hogy az adóhatóság nem vizsgálja, hogy az engedélyezett gyakoribb elszámolás finanszírozási szempontból az adóalanynak előnyt jelent-e, amennyiben az adóalany kérelmére az adóhatóság a gyakoribb elszámolásra vonatkozó engedélyt megadta, az adóalanynak az engedély szerinti gyakorisággal kell az adóbevallási kötelezettségét teljesítenie, függetlenül attól, hogy az így teljesítendő bevallások alapján adófizetési kötelezettséget kell-e teljesítenie, vagy adóvisszaigénylésre válik jogosulttá. Ezért a gyakorított elszámolásra és bevallásra vonatkozó kérelem benyújtása során az adóalanyoknak különös gondossággal kell eljárniuk. A gyakorított elszámolási lehetőség engedélyezésénél az adóhatósági mérlegelés különösen az alábbi szempontokra terjed ki: - az engedélyt kérelmező adózó az elmúlt időszakban eleget tett-e adókötelezettségeinek (bejelentkezés, adóbevallás, adófizetési kötelezettség teljesítése stb.) - megvalósul-e, hogy az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított általános forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadókulcsnál, vagy az adózó beruházást valósít meg. Az adóhatóság az engedély kiadását megtagadja, ha a kérelem indokolatlan. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását akkor is, ha az adózó esetében az alábbi feltételek bármelyike érvényesül - adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték, vagy - bevallási, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette, - az adóhatóság - számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt - jogerősen mulasztási bírsággal sújtotta, 24. oldal

25 - legalább három alkalommal székhelyet változtatott, - szerepel(t) az Art. 55. (3) bekezdése vagy (5) bekezdése alapján közzéteendő adózói listán, - 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt/folyik ellene. Amennyiben az előzőek szerinti feltételek bármelyike fennáll, az adóhatóság a gyakoribb elszámolást nem engedélyezi. Amennyiben az adózó a kérelmet a tárgyidőszaknak (hónap, negyedév, év) olyan időpontjában terjeszti elő, hogy az engedély megadásakor már az engedélyezett gyakoriságú bevallási határidő(k) eltelt(ek), akkor az engedély tárgyidőszak kezdetétől való megadásának az a feltétele, hogy ez(eket) a bevallás(oka)t az adózó pótlólag benyújtsa. Az engedélyező határozat rendelkező részében foglaltaknak megfelelően benyújtott bevalláshoz kapcsolódóan a bevallás késedelme miatt az adózóval szemben szankciót alkalmazni nem lehet, a bevallásban megállapított fizetési kötelezettség esedékességének időpontja az engedélyező határozat kézbesítésétől számított 15. nap, a visszatérítési igény kiutalására nyitva álló határidőt legkorábban a bevallás beérkezésének napjától kell számítani. Amennyiben az adózó fenti kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a gyakoribb elszámolás és bevallás csupán a következő elszámolási időszaktól, újabb kérelemre engedélyezhető számára. A feltételt, valamint annak nem teljesítése esetén alkalmazandó eljárást a határozat rendelkező része tartalmazza. (AVÉ 2012/6.) A búza ocsú megítélése a fordított adózás szempontjából Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 142. (1) bekezdés i) pontja alapján az Áfa tv. 6/A mellékletében felsorolt termékek értékesítése esetében az adót a termék beszerzője fizeti. Az ocsú a búza tisztításakor képződött törmelékes maradék, mely jellemzően 25. oldal

26 tartalmaz tört szemeket, idegen anyagokat, mint pl. port, pelyvát, léhát, illetve növényi részeket. A 2308 vámtarifaszám alá tartoznak az olyan növényi anyagok ipari megmunkálása során keletkező hulladékok, maradékok és melléktermékek, amely megmunkálásának az a célja, hogy a növényi anyagok valamely alkotórészét kivonják. A búza ocsú, növényi maradék és melléktermék a 2308 vámtarifaszám alá tartozik. E vámtarifaszám alá tartozó termékek vonatkozásában az árubesorolás szempontjából másodlagos a melléktermék keletkezésének helyszíne. Az Áfa tv-nek a mezőgazdasági fordított adózással érintett termékkört meghatározó 6/A sz. melléklete nem sorolja e körbe a 2308 vámtarifaszám alá tartozó termékeket, így az e vámtarifaszám alá tartozó búza ocsú, növényi maradék és melléktermék értékesítésére az Áfa tv (1) bekezdés i) pontja szerinti fordított adózás nem alkalmazható. Forrás: apeh.hu A pirított napraforgómag és a pattogatni való kukorica megítélése a fordított adózás szempontjából Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 142. (1) bekezdés i) pontja alapján az Áfa tv. 6/A mellékletében felsorolt termékek értékesítése esetében az adót a termék beszerzője fizeti. Az Áfa tv. 6/A melléklete többek között az 1005 vámtarifaszám alá tartozó kukoricát és a vámtarifaszám alá tartozó napraforgómagot (törve is) tartalmazza. A kereskedelmi forgalomban számos napraforgó és pattogatni való kukorica van jelen. A konkrét termékek esetében a pontos előállítási mód és ezen túl a pattogatni való kukorica esetében a felhasznált kukorica fajtájának ismeretében lehet meghatározni, hogy az adott termék melyik vámtarifaszám alá sorolandó, s így értékesítésére a fordított adózás alkalmazandó-e. Napraforgómag: 26. oldal