Az alanyi (ÁFA) adómentesség

Átírás

1 Az alanyi (ÁFA) adómentesség Időállapot: Szerző: Kereszti Lajos, Lektor: Varga Ferenc, Módosítva: :30:17 Tartalomjegyzék: 1. Alanyi (ÁFA) adómentesség 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása Az alanyi ÁFA mentesség lényege, hogy az ezt választó vállalkozói kör jogosult arra, hogy bevételei után ne fizessen forgalmi adót, igaz beszerzései után pedig nincs visszaigénylési lehetősége. Választását elsősorban olyan lakossági szolgáltatást végzőknek ajánljuk, akik anyagmentesen tudják tevékenységüket végezni, rendszeres bevételük éves szinten alatta marad a 6 millió forintnak és vállalkozásuk hosszabb távon sem beruházás igényes. 1. Alanyi (ÁFA) adómentesség Az alanyi adómentesség gyakorlata Az alanyi ÁFA mentesség egy választási lehetőség a viszonylag kicsi árbevételt elérő vállalkozások számára. Lényege, hogy az ezt választó vállalkozói kör jogosult arra, hogy bevételei után ne fizessen forgalmi adót, igaz beszerzései után pedig nincs visszaigénylési lehetősége. Választását elsősorban olyan lakossági szolgáltatást végzőknek ajánljuk, akik anyagmentesen tudják tevékenységüket végezni, rendszeres bevételük éves szinten alatta marad a 6 millió forintnak és vállalkozásuk hosszabb távon sem beruházás igényes Az alanyi ÁFA mentesség előnyei és hátrányai: 1. oldal

2 Az alanyi mentesség előnyei: - Kevesebb adminisztráció (egyszerűbb könyvelés, leltárak áfás értéken, nem kötelező a bankszámla nyitása, általában nincs ÁFA bevallás, stb.) - Szolgáltatások, termékértékesítések díjaira nem kell áfát felszámítani, emiatt - Esetenként előnyösebb árakkal lehet szolgáltatni, nem anyagigényes javító, karbantartó, valamint egyéb lakossági szolgáltatások esetén. (fodrász, cipész, szabóvarró, háztartási készülékek javítása, könyvelési, adó tanácsadási szolgáltatás stb.) Az alanyi adómentesség hátrányai: - Esetenként bevételi korlátot jelenthet az alanyi mentesség bevételi értékhatára. - Beruházás igényes vállalkozás esetén nem ajánlatos mentességet választani, hiszen nem lehet áfát visszaigényelni, emiatt a beruházások, eszközvásárlások finanszírozása több pénzt igényel. - Az értékhatár túllépése miatt komoly veszteségeink lehetnek, (pl. kereskedő alanyi mentesen felhalmozott készlete után utólag nem tudunk ÁFA levonást eszközölni, míg az értékesítések után fizetendő ÁFA keletkezik. (Árrésünket elveszíthetjük). - A vállalkozás működési költségei az ÁFA összegével növelve jelennek meg, ezek ÁFA összegét nem lehet visszaigényelni, ki kell azt gazdálkodni Az alanyi ÁFA mentesség választásának lehetősége, feltételei. Az alanyi ÁFA mentesség választását mind a kezdő, mind a működő vállalkozások részéről is komoly, megfontolt, körültekintő bevételi-és költségelemzés kell, hogy megelőzze. Az általános forgalmi adóról szóló törvény XIII. fejezete szól az alanyi adómentességről. Az alanyi adómentesség személyes jog, amit törvényi előírások keretén belül az adóalany választhat. Az adóalany, aki gazdasági céllal belföldön telepedett le, vagy ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van, akkor jogosult az adóév elejétől, illetve belföldi nyilvántartásba vételével alanyi ÁFA adómentességet választani, ha -adóalanyi minőségében- belföldön, ellenérték fejében teljesített termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának forintban kifejezett éves szinten göngyölített összege: 2. oldal

3 a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben éves szinten ténylegesen, (tehát a bejelentés adóévében) b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan (amelyik évre választok) nem haladja meg a forintnak megfelelő pénzösszeget. (ez az összeghatár érvényes azokra az őstermelőkre családi gazdálkodókra is, akik alanyi adómentességet választanak ) Tehát tárgy adóévre azok választhatták az alanyi mentességet, akiknek megelőző évben bevételük nem haladta meg a 6 millió forintot és a tárgyévre ésszerűen várható bevételük sem haladja meg a 6 milliót. - Adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat belföldön tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. - Belföld alatt pedig a Magyar Köztársaság államterülete értendő Nem számítandók bele a fenti alanyi adómentesség választására jogosító (a-b) bevételi, valamint évközi kezdés esetén az időarányos értékhatárba: a.) adóalany vállalkozásában - tárgyi eszközként használt termék értékesítése, - immateriális jószágként használt vagy egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése, b.) az adóalany vállalkozásába nem tartozó - új közlekedési eszköz Közösségen belülre történő értékesítése. (Az értékesítés előtt közösségi adószámot kell kérni) - új beépített ingatlan, ingatlanrész és ehhez tartozó földrészlet értékesítése. (olyan ingatlanok, amelyek első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, vagy megtörtént ugyan, de a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésének napjától az értékesítésig még nem telt el 2 év.) c.) továbbá: - építési telek (telekrész) értékesítése - a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adó (ÁFA) alól mentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások (régi tárgyi mentes kör, pld: postai szolgáltatás, orvosi, fogorvosi tevékenység, gyermek, ifjúságvédelem, sport, óvodaiiskolai kollégiumi ellátás, oktatás stb.) - a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes kiegészítő jellegű szolgáltatások (biztosítás, hitelnyújtás, pénzügyi szolgált.) - a különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanyok tevékenységi körébe tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások 3. oldal

4 ellenértéke, (7.sz. mell. I-II.) amely értékesítésekre a kompenzációs felárat kaptak. - nem tartozik az ÁFA törvény hatálya alá így az értékhatárba sem - az adójeggyel illetve zárjeggyel ellátott dohánytermék értékesítése. Figyelem! A fenti 6 milliós értékhatárba beszámít az egyébként adómentes ingatlan (ingatlanrész) bérbeadásának ellenértéke. A törvény 2008-tól megengedi, hogy az ingatlanok bérbeadása esetén külön a lakóingatlanok bérbeadására is választhat a korábban ÁFA alanyiságot választó adózó alanyi adómentességi státuszt, így ÁFA mentesen számlázhat. A törvény szerint alapesetben az ÁFA alanyiságot választó adóalany e választási évét követő öt éven belül a választott adókötelezettségétől nem térhet el. Az alanyi adómentesség választását ez az időkorlát nem zárja ki. Ugyanakkor, ha az alanyi mentesség választásáig nem telt el a törvény szerinti 5 éves időszak, akkor az alanyi mentes időszak befejezése után az 5 évből még hátralévő időtartamot teljesítenie kell az adózónak. Tehát, az alanyi mentes időszak a vállalt 5 év időtartamába nem számít bele. Az adóalany első bejelentkezésekor (belföldi nyilvántartásba vételével) is élhet az alanyi adómentesség választásának jogával, amelynek feltétele az, hogy a bejelentkezés időpontjától az adóév végéig várható összes bevétele valószínűsíthetően nem haladja meg a 6 millió forint időarányosan számított összegét. Ha azonban a bejelentkezéskor az adóalany nem élt a választási jogával, akkor az alanyi adómentességet legkorábban a fenti feltételek teljesülése esetén a bejelentkezést követő adóévre választhatja. Adóév közben kezdő vállalkozás kivételével nem lehet alanyi ÁFA mentességet választani A bevételi értékhatár számítása az alanyi mentességet év közben választók esetében: (csak év közben kezdő vállalkozások esetén értelmezhető) A bevételi összeghatár időarányos számításának képlete: Alanyi adómentesség számított értékhatára = évi értékhatár (6 millió Ft) adóalanyiság napjainak száma év naptári napjainak száma (365 ill. 366) Példa: Az adóalanyiság kezdete: augusztus 10. Számított, alanyi ÁFA adómentességre jogosító értékhatár alakulása: ( / 365) 144 = Ft 4. oldal

5 Ez azt jelenti, hogy az év közben (augusztus 10-én) bejelentkező adóalany Ft bevételig élvezi az alanyi adómentesség összes előnyét és hátrányát. A bevételek számbavételének időpontja: Annak a bevételnek (számlaértéknek) első forintjától, amellyel az alanyi ÁFA adómentességre jogosító értékhatárt év közben kezdőknél az évi Ft időarányosan számított értékhatárát - az adóalany az adóévben túllépi, akkor arra az értékesítésre már nem vonatkozik az alanyi ÁFA adómentesség. Fontos: Az ÁFA kötelezettség minden vállalkozásnál a termék, vagy szolgáltatás számla szerinti teljesítésének időpontjában keletkezik, függetlenül attól, hogy a kiszámlázott bevételt pénzügyileg megkapta vagy sem a vállalkozás. Az egyszeres könyvvezetők, ill. bevételi nyilvántartást vezetők jogosultak ugyan az ÁFA megfizetésének halasztására (számla tejesítését követő banki jóváírás napjáig, de legfeljebb a teljesítést követő 45. napig), de a teljesítés napját kötelesek figyelni a bevételi értékhatár számításánál. A számbavétel során bevételként kell kezelni a részteljesítést is. Bevétel az előleg is, amelyet úgy kell tekinteni, hogy tartalmazza az ÁFA összegét is. Példa: alanyi mentes adóalany (pénzforgalmi könyvelésre kötelezett) bevétele 2013 évben, június 05-ig Ft. Az általa kibocsátott vevői számla adatai: - számla kelte június 30 - teljesítési napja június 30 - számla értéke ,-Ft - fizetési határidő július 15 - banki jóváírása július 12 Az egymillió forintos számla értékével túllépte a Ft-os értékhatárt, ami miatt az alanyi adómentesség tovább nem illeti meg. Emiatt július 15-ig a számára előírt változás bejelentő lapon (túllépés napját követő 15 napon belül) közölnie kell az adóhatóság felé, hogy június 30-val már nem alanyi mentes, és választania kell valamilyen számára megfelelő ÁFA elszámolási módot. Az alanyi mentesség elvesztésének napjával pedig a későbbikben ÁFA bevallás beadására lesz kötelezett. Az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári év végéig választja. E nyilatkozatának megváltoztatását az adózás rendjéről szóló törvény szerint tárgyévet megelőző év december 31-ig a megfelelő változás bejelentőn teheti meg 5. oldal

6 a vállalkozás, adóalany. Tehát, ha a feltételeknek megfelel, és nem akar kilépni az alanyi mentes körből, akkor azt nem kell változásjelentőn bejelenteni Az alanyi adómentesség megszűnésének esetei: - az adóalany az alanyi adómentességet a következő évben már nem kívánja alkalmazni (változás bejelentőn közli az adóhatósággal előző év dec. 31-ig) - az adóalany jogutódlással megszűnik és a jogutód a mentesség feltételeinek nem felel meg, vagy saját elhatározásból nem kíván menteséget választani. - az adóalany a tárgy naptári tényadatok alapján már nem felel meg az alanyi mentesség feltételeinek (6 millió forintot meghaladta az árbevétele) ha az adózó év közben lépi túl a fenti 6 milliós, vagy év közbeni kezdés esetében a 6 millió forint számított időarányos értékhatárát, akkor annak tényét 15 napon belül be kell jelenteni az APEH-felé. Ebben az esetben a tárgyévet követő második év végéig nem választható az alanyi adómentesség. Annak az értékesítésnek szolgáltatásnyújtásnak teljes számla-ellenértékére, amellyel átlépte az alanyi mentesség értékhatárát, az adóalany már ÁFA fizetésére kötelezett, természetesen ettől a naptól beszerzései tekintetében megnyílik az előzetesen felszámított ÁFA levonási lehetősége is. A számla-, és nyugtaadási kötelezettség az alanyi adómentes adózókat is terheli. Mindazon számlában, egyszerűsített számlában és számlát helyettesítő okmányban, amelyben alanyi mentes értékesítést tüntet fel, nem tüntethet fel áthárított adóösszeget, adómértéket. Értékesítésének bizonylatában az alanyi mentes, vagy AM kifejezést kell szerepeltetnie, ami egyértelműen utal arra, hogy a számla összege nem tartalmaz ÁFÁT Az alanyi ÁFA mentes nyilvántartási kötelezettsége: Főszabály szerint az alanyi mentes adóalanyt nem terheli ÁFA nyilvántartási, megállapítási, bevallási és elszámolási kötelezettség, ezzel együtt ÁFA fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja. Az alanyi mentes adóalany leltárát az ÁFA összegét is tartalmazó bruttó értéken készíti el. Bizonyos esetekben azonban az alanyi mentes adóalanyt ÁFA nyilvántartási, ÁFA megállapítási, bevallási, és -elszámolási kötelezettség terheli: Az alanyi mentes adóalany a következő esetekben Áfa fizetésre és bevallásra 6. oldal

7 kötelezett: Könyvelői Praktikum ( :20:09 IP: a vállalkozásban használt tárgyi eszköz értékesítése esetén (kivéve a vállalkozásban használt személygépkocsi értékesítése, amely után nem igényelt vissza ÁFÁT annak beszerzésekor) - immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése - termék, vagy igénybe vett szolgáltatás vállalkozásból történő végleges kivonása, saját vagy alkalmazottai magánszükségleteinek kielégítésére fordítása, bárki részére ingyenes átengedése, felhasználása, nem ÁFA köteles tevékenységhez felhasználása, ha a termék ÁFA összege egészben, vagy akár részben is korábban levonásra került. - a terméket saját gazdasági tevékenységében olyan állapotban használja fel, hasznosítja, feltéve, hogy amelyet ha közvetlenül más adóalanytól ilyen állapotában szerezne be, nem lenne joga adólevonásra, - ha az adóalany az adóalanyisága megszűnésének időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben, vagy részben levonható volt. - ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét a Közösség más tagállamába továbbítja a vállalkozása szükségleteire. Az adóalany vállalkozásába nem tartozó: - új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése - új beépített ingatlan és ehhez tartozó földrészlet értékesítése. (olyan ingatlanok, amelyek első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, vagy megtörtént ugyan, de a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésének napjától az értékesítésig még nem telt el 2 év.) - építési telek (telekrész) értékesítése től: - külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetében, - termék importja esetében. A termék közösségen belüli beszerzése esetén a következő esetekben: (közösségi adószámmal kell, hogy rendelkezzen) - új közlekedési eszköz beszerzése (ide nem értve a személygépkocsi, illetve a regisztrációs adó köteles motorkerékpár beszerzést, mert ezekre a NAV (VPOP) kivetéssel határozza meg az adót) 7. oldal

8 - jövedéki termék beszerzése, ha a beszerzés után jövedéki adót kell fizetni - termékek Közösségi tagállamból történő importja esetén (Nem Közösségi tagállamból beszerzés esetén a NAV (VPOP) veti ki az ÁFÁT) eurót meghaladó Közösségen belüli termékbeszerzés esetén Ha az alanyi mentes adóalany által - a tárgyévet megelőző évben az Európai Közösség más tagállamában - beszerzett termékek ÁFA nélküli összesített ellenértéke nem haladja meg a eurót, választhatja, hogy a beszerzett termékek utáni ÁFA fizetési kötelezettségét belföldön teljesíti. Választását a tárgyévet megelőző év december 31-ig jelentheti be. Ha nem volt előző évben ilyen beszerzése, akkor az a bejelentést az első beszerzését megelőzően teheti meg. Az alanyi adómentes adóalany ÁFA bevallási kötelezettségeinek eseteiben segít eligazodni a tárgyévi ÁFA bevallás kitöltési útmutatója Adóelszámolásra kötelezett az adóalany akkor is, ha - az alanyi adómentesség időszakát megelőzően keletkezett levonható előzetesen felszámított ÁFA összegét meghatározó tényezőkben utólag olyan változás következik be, amelynek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege- csökken, vagy nő - ha a teljesítés helyének különleges megállapításából eredően a szolgáltatás igénybe vevőjeként adófizetésre kötelezett (pld globális információs hálózaton történt szolgáltatások, gáz-villamos energia hálózaton nyújtott gáz, ill. villamos energiaszolgáltatás stb.) - ha a termék Közösségen belüli beszerzése az adóalany belföldön teljesítendő további termékértékesítéséhez szükséges - ha a számlán áthárított adót tüntetett fel - ha kezesi felelőssége beáll a rá áthárított adó meg nem fizetése miatt Az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó levonására az adóalany akkor sem jogosult, ha nem alanyi mentes minőségében jár el, - Kivéve az alábbi termékértékesítések eseteit: - vállalkozásában lévő tárgyi eszközként használt termék értékesítése - az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt hoz létre. - nem a vállalkozásában lévő új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése - nem a vállalkozásában lévő építési telek (telekrész) értékesítése - nem a vállalkozásában lévő új beépített ingatlan és ehhez tartozó földrészlet 8. oldal

9 értékesítése. (olyan ingatlanok, amelyek első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, vagy megtörtént ugyan, de a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésének napjától az értékesítésig még nem telt el 2 év.) - külföldön teljesített szolgáltatásnyújtás esetében (ebben az esetben összesítő ÁFA nyilatkozatot kell benyújtani az ügylet teljesítését követő hó 20. napig. A bevallás száma XA60) Ha ilyen ügylete az adózónak nem volt, akkor az összesítő bevallást sem kell benyújtania Az alanyi mentesség megszűnése (értékhatár túllépése) miatti ÁFA bevallás: Éves ÁFA bevallást kell benyújtania az ÁFA alannyá vált adóalanynak a túllépés dátumától az év december 31. napjáig. Ha valamelyik negyedévben a göngyölített ÁFA összege akár negatív, akár pozitív és meghaladja a 250 ezer forintot, akkor a negyedév utolsó napjával be kell nyújtani az éves ÁFA bevallást, de a negyedévet követő időszakokra negyedéves Áfa bevalló lesz az adóalany. Ha a göngyölített ÁFA összege pozitív (fizetendő) és eléri az 1 millió forintot, akkor az elérés hónapjának negyedéve utolsó napjával egy éves, vagy negyedéves bevallást, majd az azt követő hónapokra havi bevallásokat kell benyújtania az adózónak. A mentességét elvesztő adózó az ÁFA alannyá válása napjától jogosult figyelembe venni a terhére felszámított előzetes ÁFA összegét is. Az alanyi adómentesség időszakára az adóalany a későbbiekben sem alapíthat adólevonási jogot Az értékhatár túllépésének szankciója: Az adóévi túllépést a törvény szankcionálja. Ha az adóalany ÁFA alanyi mentessége az értékhatár túllépése miatt szűnik meg, akkor a megszűnés évét követő második adóév végéig az alanyi adómentességet nem választhatja. Ez alól a szankció alól csak kivételes esetekben van felmentés. (akkor, ha az alanyi mentesség értékhatárát felemeli a törvény, ezáltal mentesíti az adóalanyokat). Példa: Az az alanyi mentes adóalany, akinek bevétele 2012-ben évközben meghaladta az 5 millió forintot, és emiatt 2012-ben kényszerült bejelentkezni az ÁFA körbe, 2013-tól ismételten kiléphetett az ÁFA körből, ha a 2012.évi összes árbevétele nem haladta meg az ÁFA törvény által 2013.évre érvényes alanyi mentességre jogosító értékhatárát, a 6 millió forintot. Ebben az esetben december 31-ig tehette meg az alanyi mentességre a nyilatkozatát. 9. oldal

10 2. Adózás 2.1 ÁFA Az alanyi adómentességet választó adóalany alapesetben ÁFA fizetésére nem kötelezett, de ÁFA levonására nem is jogosult. Ettől függetlenül előfordulhat, hogy alanyi mentes státusza mellett is adót kell fizetnie. Ezt a megfelelő ÁFA bevallásában kell bevallania és azon megjelölnie, hogy adómentes státusza mellett keletkezett adófizetési kötelezettsége. Ilyen esetek: alanyi mentes adóalany ingyenesen tulajdonba ad, elad valamilyen eszközt, terméket, ha megszünteti vállalkozását, saját rezsis beruházást valósít meg. Az adókötelezettsége mellett bizonyos esetekben élhet az ÁFA levonás lehetőségével. 2.2 Társasági adó A társasági adó alanya is lehet alanyi ÁFA mentes. A beszerzéseiben feltüntetett ÁFA összege nem igényelhető vissza, az a költségeit növeli, ha a beszerzés költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik. A bevételek fizetendő áfát nem tartalmaznak. Az utólag levonható vált ÁFA összege a levonáskor költségcsökkentő, míg az utólag fizetendő ÁFA bevételt csökkentő tétel. Az alanyi mentes adóalany a leltárát bruttó módon, áfát is tartalmazó értéken készíti el. A tárgyi eszközök értékében szereplő ÁFA növeli a bruttó értéket, ami amortizálható. 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) Az SZJA törvény szerinti adózó az alanyi mentessége miatt a beszerzéseiben feltüntetett ÁFA összegét nem igényelheti vissza, az a költségeit növeli, ha a 10. oldal

11 beszerzés költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik. A bevételek fizetendő áfát nem tartalmaznak. Az utólag levonható vált ÁFA összege a levonáskor költségcsökkentő, míg az utólag fizetendő ÁFA bevételt csökkentő tételként könyvelendő. Az alanyi mentes adóalany a leltárát bruttó módon, áfát is tartalmazó értéken készíti el. A tárgyi eszközök értékében szereplő ÁFA növeli annak amortizálandó bruttó értékét Magánszemély Adószámmal nem rendelkező magánszemély esetén nem értelmezhető 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Az EVA adóalany alanyi adómentességet nem választhat, nem alanya az ÁFA törvénynek. A bevételeit és kiadásait áfát is tartalmazó bruttó értéken kell számba venni Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Az EVA adóalany alanyi adómentességet nem választhat, nem alanya az ÁFA törvénynek. A bevételeit és kiadásait áfát is tartalmazó bruttó értéken kell számba venni. 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem értelmezhető 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Az alanyi mentes adóalany bevételei számlázott fizetendő áfát nem tartalmaznak, a beszerzéseinek része a vissza nem igényelhető ÁFA, emiatt az nem jelent külön 11. oldal

12 könyvelési tételt. 3.2 Egyszeres könyvvitel Az alanyi mentes adóalany bevételei számlázott fizetendő áfát nem tartalmaznak, a beszerzéseinek része a vissza nem igényelhető ÁFA, emiatt az nem jelent külön könyvelési tételt. 3.3 Szja szerinti adózás Az alanyi mentes adóalany bevételei számlázott fizetendő áfát nem tartalmaznak, a beszerzéseinek része a vissza nem igényelhető ÁFA, emiatt az nem jelent külön könyvelési tételt. 4. Iratminták, nyomtatványok Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások évi XCII. törvény az adózás rendjéről 22-23/A, valamint az 1.sz.melléklete a bevallások benyújtási időpontjáról évi XCII. törvény az adózás rendjéről 22-23/A, valamint a törvény 1.sz melléklete Az általános forgalmi adókötelezettség bejelentése Az általános forgalmi adókötelezettség bejelentése 22. (1) Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a) kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez, b) egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja, c) alanyi adómentességet választ, d) az adómegállapítás melyik különleges módját alkalmazza, e) az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni, 12. oldal

13 f) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint kizárólag az adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés miatt válik az általános forgalmi adó alanyává, és az adómentes termékimportot nem közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesíti, g) az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. -ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőként jár el, h) tevékenységére az adómegállapításnak az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott általános szabályait alkalmazza. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását - az e)-g) pontok kivételével - a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 23. (3) bekezdés szerint kell megtenni. Az adózó az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozattétel és annak változásának bejelentése alól mentesül, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést, mint közösségi kereskedelmi kapcsolatot közvetett vámjogi képviselő igénybevételével létesít. (3) Ha az adózó az (1)-(2) bekezdésben foglalt bejelentést törvényben előírt feltételek hiánya miatt nem tehette volna meg, bejelentését az előző adóévről vagy annak utolsó hónapjáról, negyedévéről adott bevallásával egyidejűleg, az adóév első napjára visszamenően módosíthatja. (4) A közösségi adószámmal nem rendelkező általános forgalmiadó-alany - a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany és a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany kivételével - közösségi adószámának megállapítása érdekében az állami adóhatóságnál előzetesen bejelenti, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni. (5) Az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya bejelenti az állami adóhatóságnak, ha az adóévben általa az Európai Közösség más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke a eurót meghaladja. Az adózó bejelentését azon termékbeszerzését megelőzően teljesíti, amelynek ellenértékével túllépi az értékhatárt. A kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató, az alanyi adómentességet választó, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, 13. oldal

14 különleges jogállású közösségi adószámmal nem rendelkező általános forgalmiadóadóalany, közösségi adószáma megállapítása érdekében az állami adóhatóságnál előzetesen bejelenti, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak szolgáltatást nyújt, illetőleg tőle szolgáltatást vesz igénybe. (6) Az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, ha a tárgyévet megelőző évben általa az Európai Közösség más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke nem haladja meg a eurót és a Közösségen belül beszerzett termékek utáni általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét a tárgyévben választása alapján belföldön kívánja teljesíteni, választását a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig jelenti be az állami adóhatóságnak. Amennyiben a tárgyévet megelőző évben nem volt Közösségen belüli beszerzése, e választását a tárgyévre a tárgyévi első Közösségen belüli beszerzését megelőzően jelenti be. (7) Az állami adóhatóság az (5) és (6) bekezdés szerinti bejelentés alapján az adózó részére közösségi adószámot állapít meg. Az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, ha a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó termék közösségen belülről történő beszerzése miatt belföldön keletkezik általános forgalmiadó-fizetési kötelezettsége, beszerzését megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól. (8) Ha a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény 20. -ának (7) bekezdése alkalmazása során közösségi adószámát megadta a termék értékesítőjének, e tényt az e rendelkezéssel érintett első Közösségen belüli beszerzés teljesítésének napját követő hónap 20. napjáig jelenti be az állami adóhatósághoz. (9) Ha az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak terméket értékesít, szolgáltatást nyújt, vagy tőle szolgáltatást vesz igénybe, az értékesítést, a szolgáltatásnyújtást vagy a szolgáltatás igénybevételét megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól. (10) Az alanyi adómentességet választó általános forgalmiadó-alany, ha az Európai 14. oldal

15 Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany vagy adóalanynak nem minősülő személy, szervezet részére új közlekedési eszközt értékesít, az értékesítést megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól. (11) Az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak terméket értékesítő, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató általános forgalmiadó-alany értékesítését megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól, ha az értékesítés belföldi teljesítése esetén adóköteles lenne. (12) Az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró általános forgalmiadóalany, ha általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét az általános forgalmi adóról szóló törvény 30. (4) bekezdése szerint választása alapján vagy az értékhatár túllépése miatt belföldön teljesíti, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelentkezni az állami adóhatósághoz. Amennyiben választás alapján teljesíti belföldön általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét, választását a tárgyévre a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelentenie. Az értékhatár túllépése esetén bejelentését azon termékértékesítését megelőzően teljesíti, amelynek ellenértékével túllépi az értékhatárt. (13) A belföldi illetőségű általános forgalmiadó-alany, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény ai alapján általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét választása alapján vagy az értékhatár túllépése miatt másik tagállamban teljesíti, azt a választását, illetőleg az értékhatár túllépését követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak. (14) Az (5)-(6) bekezdésekben euróban meghatározott értékhatárok forintra történő átváltására az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A beszerzések összesített ellenértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az új közlekedési eszköz, illetőleg a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó termék adó nélkül számított ellenértékét. (15) Az a belföldi jogi személy és egyéb szervezet, amely az általános forgalmi adónak nem alanya, de a beszerzéseit terhelő, előzetesen felszámított általános forgalmi adót visszaigényelheti, a visszaigénylés érdekében ezt a jogosultságát bejelentheti és adó-visszaigénylését az általános forgalmi adó alanyokkal azonos módon kérheti. (16) Mentesül a magánszemély adózó - kivéve az egyéni vállalkozót és a 22. (1) bekezdés e) pontja szerinti kereskedelmi kapcsolatot létesítőt - az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ingatlan-bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet folytat és az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel jogával. 15. oldal

16 22/A. (1) Az állami adóhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoporttagok közös írásbeli kérelme alapján a csoportos adóalanyiságot engedélyező határozatban a csoport részére csoportazonosító számot állapít meg. Ha a csoport tagja az engedélyező határozat meghozatalakor közösségi adószámmal rendelkezik, az állami adóhatóság a közösségi adószámot e határozatban törli. Az állami adóhatóság a csoport részére az e bekezdés szerinti kérelem, illetve ezt követően a csoportképviselő kérelme alapján a 22. -ban foglalt feltételek szerint állapít meg közösségi adószámot. (2) A csoportképviselő a csoportazonosító számot, közösségi adószámot az adóhatóság előtti eljárása során a csoport adózással kapcsolatos iratain, így különösen a csoport általános forgalmi adóbevallásán (összesítő nyilatkozatán) feltünteti. A csoporttag a harmadik személyekkel kapcsolatos, adózással összefüggő egyéb jogviszonyaiban az adózással kapcsolatos iratokon a csoportazonosító számot, közösségi adószámot és saját adószámát is köteles feltüntetni. (3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az általános forgalmi adóval kapcsolatos adóügyben a csoport részére megállapított csoportazonosító számra, közösségi adószámra az adószámra, illetve az adószám alapján kiadott közösségi adószámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 22/B. Az állami adóhatóság az együttműködő közösség leendő tagjai által a közös cél elérésére, a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaság tagjainak közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelme alapján az adóalanyiságot engedélyező határozatában adószámot állapít meg. Az együttműködő közösség a 22. (1) bekezdés a) pont szerinti nyilatkozatát az adóalanyiság engedélyezésére irányuló kérelmében teszi meg. Az adóalanyiság engedélyezését megalapozó kérelemben szerepeltetett bármely adat változását, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az együttműködő közösség képviselője (képviselő hiányában tagja) bejelenti. Az együttműködő közösség képviselője (képviselő hiányában tagja) a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül bejelentést tesz, ha az együttműködő társaság által létrehozott polgári jogi társaság megszűnik, illetve ha a közös cél, amelynek elérésére az együttműködő közösség létre jött megvalósult, vagy annak megvalósítása többé nem lehetséges. A vámazonosító számmal összefüggő bejelentési kötelezettség 22/C. (1) Magánszemély adózó az állami adó- és vámhatósághoz - a 20. (1) bekezdésében foglalt adatokon túl - bejelenti a) nyilatkozatát, arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e vámazonosító számmal (a továbbiakban: VPID szám) vagy közösségi vámazonosító számmal (a továbbiakban: 16. oldal

17 EORI-szám) b) nem magyar állampolgárságú magánszemély úti okmányának típusát, számát, a kiállítás és a lejárat idejét, a kiállító hatóság illetőségét, elektronikus elérhetőségét. (2) Nem magánszemély adózó az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti a) nevét (elnevezését), rövidített nevét, b) székhelyének, központjának vagy állandó üzleti vállalkozásának címét, levelezési címét, elektronikus elérhetőségét, c) a Közösség területén letelepedett adózó esetén pénzforgalmi számla számait, más tagállam(ok)ban kiadott adóazonosító számait, d) nyilatkozatát, arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e VPID számmal vagy EORIszámmal. (3) Az állami adó- és vámhatóság kérheti a bejelentendő adatok hitelességét bizonyító okiratok bemutatását. (4) A VPID szám igénylése esetén vagy vámazonosítóval kapcsolatos ügyben az adózó nyilatkozik adatainak a közösségi nyilvántartási rendszerbe (központi EORIrendszer) történő feltöltéséről, vagy eltávolításáról. (5) Az állami adó- és vámhatóság a vámazonosító szám igénylése esetén a bejelentés alapján VPID számot állapít meg. A VPID szám kiadása iránti kérelem az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg is előterjeszthető az állami adó- és vámhatóságnál. A változás bejelentése 23. (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím és a 22. (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie. (2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. (3) bekezdésében és 22/C. -ában felsorolt adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatai, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott 17. oldal

18 tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést. (3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz. (4) Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz a) a tényleges üzletvezetés helye áthelyezésének időpontját és az érintett másik államot, ha a tényleges üzletvezetésének helyét Magyarország területéről másik állam területére helyezi át, b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül. (5) Ha a 17. (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot és az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet. (6) A 17. (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatai tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. A 17. (1) bekezdés b) pontjában említett adózó a főtevékenység változását a változást követő 15 napon belül az állami adóhatósághoz jelenti be az 1893/2006/EK rendelet szerint. (7) Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi számlaszáma a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató érdekkörében felmerült ok, illetőleg intézkedés miatt megváltozik, az eredeti és a megváltozott számlaszámot a pénzforgalmi szolgáltató köteles bejelenteni - az adózó adóazonosító számának feltüntetésével - a változástól számított 15 napon belül az állami adóhatóságnál. 23/A. Az egyéni vállalkozó adózó az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, e törvény 16. (3) bekezdése szerinti adatainak változását az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság útján is bejelentheti az állami adóhatósághoz. 1. számú melléklet a évi XCII. törvényhez 18. oldal

19 I. AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ ADÓBEVALLÁS IDŐPONTJA A) Általános rendelkezések 1. Az adózónak a bevallás adatait - a 31. (2) bekezdésben meghatározott bevallást, a magánszemélynek a jövedelemadójáról, a különadójáról, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásáról, az egészségügyi hozzájárulásáról, a járulékáról, a cégautó-adójáról benyújtott adóbevallását kivéve forintra kerekítve, 1000 forintban kell feltüntetni. A 31. (2) bekezdése szerinti bevallás adatait az adónemenként meghatározott összesített sorokban 1000 forintra kerekítve, 1000 forintban kell feltüntetni kivéve az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló után fizetendő összeget, amelyet forintban kell bevallani. A kerekítésből származó különbözetet az adózó csak az adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó vagy költségvetési támogatás összegénél a kerekítést megelőzően korrekciós tételként veszi figyelembe. Ha a megállapított adó, költségvetési támogatás összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétől vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1000 forintot elérte. A magánszemélynek a jövedelemadójáról, a különadójáról, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásáról, az egészségügyi hozzájárulásáról, a járulékáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie. Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautó-adójáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie. 2. A havi vagy évközi adóbevallásra nem kötelezett adózó valamennyi adóról a megállapításra előírt időszakonkénti részletezésben éves bevallást tesz. 3. Az adózónak valamennyi adóról - az általános forgalmi adó, a társasági adó (adóelőleg) és a 31. (2) bekezdés szerinti bevallás kivételével -, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított elszámolandó általános forgalmi adója vagy a nettó módon számított fogyasztási adója és jövedéki adója vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg és jövedelemadó együttes összege, - a 10 millió forintot elérte havonta, - ha a 4 millió forintot elérte negyedévenként bevallást tesz. 4. A 3. pont szerint kell bevallást tennie annak az adózónak is, amely az adóévet megelőző második év utolsó napját követően szervezeti változással (átalakulással, 19. oldal

20 kiválással, szétválással, egyesüléssel, beolvadással) jött létre, és az a szervezet, amelyből átalakult, kivált, vagy szétválás útján létrejött, illetve amellyel egyesült, vagy amelybe beolvadt, a szervezeti változást megelőzően az adóévet megelőző második évben a 3. pontban meghatározott feltételeknek megfelelt. 5. A 3. pont alkalmazásánál az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély esetében figyelmen kívül kell hagyni az adóévet megelőző második évben - nettó módon - számított elszámolandó általános forgalmi adóját. 6. A tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés, a határidőt követően benyújtott bevallás, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát. 7. A fogyasztói árkiegészítésről szolgáltatáscsoportonkénti részletességgel éves összesítő, a havi vagy évközi bevallás benyújtására kötelezett adózónak negyedéves összesítő bevallást kell benyújtania. 8. Az adózó adójáról és költségvetési támogatásáról e melléklet B) pontjában meghatározott határidő utolsó napja előtt is benyújthatja bevallását. Ebben az esetben a bevallást csak önellenőrzéssel lehet helyesbíteni, az önellenőrzési pótlékot azonban a bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól kell felszámítani. B) Az egyes adóbevallások határideje 1. A havi és évközi bevallás határidői a) A havi adóbevallást a tárgyhónapot követő hó 20. napjáig, az évközi bevallást a negyedévet követő hó 20. napjáig kell az adóhatósághoz benyújtani. b) Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény 135. (2) bekezdésében előírt kötelezettségét az adóév utolsó bevallásában nem teljesítette, ezt önellenőrzési pótlék mentesen az adóévet követő február 15-éig elvégzett önellenőrzéssel korrigálhatja. 2. Az éves adóbevallás határidői a) A havi, illetőleg évközi adóbevallásra nem kötelezett adózónak - a b)-g) pontokban meghatározott kivételekkel - az adóévet követő év február 25-éig, b) a magánszemélyek jövedelemadójáról a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett az adóévet követő év május 20-áig, c) d) a társasági adóelőleg-kiegészítés összegéről 20. oldal

21 a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig e) a társasági adóról, az osztalékadóról az adóévet követő év május 31-éig f)-h) kell bevallást benyújtani. 2/A. 3. Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések a) Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak aa) az e mellékletben foglalt kivételekkel negyedévenként kell adóbevallást benyújtania, ab) havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett - de a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban érvényesített - levonható, előzetesen felszámított adó különbözetének (a továbbiakban: az elszámolandó adó) éves szinten összesített - vagy annak időarányosan éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte, valamint az aj), ak) és al) pontban meghatározott adózónak; ac) évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányosan éves szintre átszámított - összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal, ad) az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete az ac) pontban meghatározott értékhatárt elérte, vagy az adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell - a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig - benyújtania, amelyben az értékhatárt elérte, illetve amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg, ae) a negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte, af) az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig tartó időszakról kell benyújtani, 21. oldal

22 amelyben az előzőekben meghatározott különbözet az ab) pontban szereplő összeget elérte, majd ezt a negyedévet követő hónaptól az adózó havi bevallásra köteles áttérni, ag) az adót, ha - havi adóbevallásra kötelezett, a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig, - negyedéves adóbevallásra kötelezett, a tárgynegyedév első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig, - éves adóbevallásra kötelezett, a tárgyév első napjától a tárgyév utolsó napjáig terjedő időszakra kell megállapítania (adómegállapítási időszak), ah) ai) a tárgyév valamely adóbevallására vonatkozó önellenőrzés, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát, aj) havonként kell adóbevallást benyújtania a csoportos általános forgalmi adózást választó adózónak, ak) havonként kell adóbevallást benyújtania az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. -ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek, al) havonként kell adóbevallást benyújtania annak az adózónak, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett, am) az ak), illetve al) alpont szerinti havi bevallást első alkalommal arról a hónapról kell benyújtani, amelyben az adózó az Art. 22. (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott nyilatkozat vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza. b) Az átalakulással, illetve szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadóbevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult vagy szétválás útján létrejött. Az összeolvadással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének. c) Az új közlekedési eszköznek - a személygépkocsi, illetőleg a regisztrációs adó köteles motorkerékpár kivételével - az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén fizetendő általános forgalmi adót az általános forgalmiadó- 22. oldal

23 alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet, az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóalany vevő az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz. d) Az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének minden esetben havi gyakorisággal tesz eleget. e) A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletet az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz eleget. Nem kell bevallást tenni arról az időszakról, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott. A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadóalanynak nem minősülő jogi személy azt a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól igénybevett szolgáltatást, amely után az adófizetési kötelezettség őt terheli, az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz eleget. f) Az egyéni vállalkozó adózó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságának meghatározásánál a beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek (telekrész) magánszemélyként, sorozat jelleggel történő értékesítését terhelő általános forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni. g) A külföldi személy egyes jövedelmeinek adóbevallási szabályaira a 4. számú melléklet rendelkezései az irányadóak. h) Az egészségügyi szolgáltatási járulék és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, a személyijövedelemadó-bevallásában vallja be. 4. A költségvetési támogatás bevallása a) A költségvetési támogatást a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell megállapítani. b) Az adózó a feltétel teljesítéséhez kötött költségvetési támogatást az a) ponttól eltérően a támogatást megállapító jogszabály rendelkezései szerint állapíthatja 23. oldal