OLCSÓ HÚSNAK... Az európai ipari. állattenyésztés hatásai a világ szegényeire és a környezetre NITRÁTOS TALAJVÍZ VIDÉKI MUNKAHELYEK MEGSZÛNÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "OLCSÓ HÚSNAK... Az európai ipari. állattenyésztés hatásai a világ szegényeire és a környezetre NITRÁTOS TALAJVÍZ VIDÉKI MUNKAHELYEK MEGSZÛNÉSE"

Átírás

1 OLCSÓ HÚSNAK... NITRÁTOS TALAJVÍZ A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG CSÖKKENÉSE MEGBETEGEDÉSEK SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSE VIDÉKI MUNKAHELYEK MEGSZÛNÉSE TÁPANYAG-KÖRFORGÁS MEGSZAKADÁSA TEJPOR-DÖMPING AFRIKÁBAN ERDÔIRTÁS AMAZÓNIÁBAN Az európai ipari TÁVOLSÁGI ÁLLATSZÁLLÍTÁS GM-SZÓJA állattenyésztés hatásai a világ szegényeire és a környezetre

2 Bevezetô A globális élelmezési rendszer már csak egyre több termôföld, víz, energia és vegyszer felhasználásával képes megtermelni mindennap elfogyasztott élelmiszereinket. Ez különösen igaz az intenzív, iparosított állattenyésztési szektor esetében. Az európai állattartó telepek haszonállatait magas fehérjetartalmú takarmányok hasznosítására tenyésztették ki. A fehérje a gyors növekedés illetve a magas tej- és tojáshozam üzemanyaga. A takarmányok lényegi részét adó fehérjeforrást nagyrészt különbözô szójaszármazékokat fôleg az amerikai földrészen termesztik, így az európai hús,- tej és tojásfogyasztást szolgáló takarmánytermesztés káros környezeti és társadalmi hatásai más földrészeken csapódnak le. Ez a füzet példákon és esettanulmányokon keresztül tekinti át, melyek az európai iparszerû állattenyésztési szektor legfontosabb hatásai a fejlôdô országokra, környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból. Témaválasztásunknak különös jelentôséget ad az a tény, hogy az Unió ig szóló közös kereskedelempolitikai és agrárpolitikai stratégiájának kidolgozása éppen napjainkban zajlik. A világ legnagyobb segélyezôjeként fontos kérdés, hogy ezek, az állattenyésztésnek új kereteket adó programok, mennyire veszik figyelembe azt, hogy intézkedéseik milyen hatást gyakorolnak a világ éhezôire, szegényeire és sérülékeny fejlôdô gazdaságaira. Az olyan nem kívánt melléktermékek, mint például az olcsó csirkehús-részek, vagy a szezonális feleslegként jelentkezô tej elhelyezésére az európai agrár- és kereskedelempolitika kényelmes megoldást talált: a fejlôdô országok piacait. Ezek egyre fontosabbá válnak ebbôl a szempontból. Az ACP 1 országok például, a jelentôségét vesztô Kereskedelmi Világszervezet 2 helyett, éppen napjainkban készülnek az EPA tárgyalások 3 keretében lemondani mozgásterük utolsó részérôl, és ezáltal helyi piacaik importrohamok elleni védelmérôl. Mindeközben a Világbank 4 adatai szerint 1,4 milliárd ember él az abszolút szegénységi küszöb alatt. A FAO 5 az éhezôk számát ben 1,02 milliárdra becsülte. Fekete-Afrikában 6 minden harmadik Kiadja: Védegylet Egyesület Felelôs Kiadó: Keszthelyi Zsuzsanna Írta: Sarbu-Simonyi Borbála Szerkesztô: Újszászi Györgyi Lektorálta: Sarbu András Grafika: Kiss Maja Kapcsolat: 1114 Budapest, Bartók Béla út 19. Telefon: A kiadvány az Európai Unió támogatásával jött létre. A kiadvány tartalmáért a szerzô teljesfelelôsséget vállal; mely semmilyen módon nem utal az EU állásfoglalására. EU Grant Agreement DCI-NSA ED/2010/ : Making European trade work for the Millenium Development Goals ember éhezik. Az éhezôk 70-80%-a vidéken él. A városi éhezôk nagy része szintén nemrégen érkezett vidékrôl egy jobb élet reményében. 7 Ebbôl is látszik, hogy a szegénység és az éhség leküzdésének elôfeltétele a fejlôdô országokban az agrárnépesség életfeltételeinek javítása, mindenekelôtt azáltal, hogy figyelembe veszik jogaikat és érdekeiket az ôket érintô nemzetközi, és nemzetközi hatású politikai döntéseknél. 1

3 Az iparszerû állattenyésztés kialakulása Európában A Közös Agrárpolitika létrehozása a világháború utáni, nyugat-európai államokból formálódó gazdasági egység egyik elsô közös gazdasági programja volt. Középpontjában az élelmiszerhiány felszámolása és az ellátás biztonságának megteremtése állt. Ebben az idôszakban az élelmezés-biztonsági törekvéseket a mezôgazdaság iparosodásának technológiai forradalma is segítette. A XX. századi mezôgazdasági forradalom fôbb jellemzôi a nagyfokú gépesítés elterjedése, a nagy termelékenységet biztosító állat- és növényfajták szelekciója, a mûtrágyázás növelése, a haszonállatok takarmányozása koncentrált tápokkal, valamint a növényvédôszer-felhasználás növekedése. A támogatott árakkal mûködô, védett belsô piacokra termelô Visszatérve a Közös Agrárpolitika születéséhez, az Amerikai Egyesült Államok, mely a világháború gyôzteseként erôs politikai befolyással bírt a formálódó európai egység gazdasági lépéseire, csak egy feltétellel egyezett bele a vámvédelemre alapuló európai Közös Agrárpolitika létrehozásába: a GATT-tárgyalások Dillon Fordulóját ben lezáró egyezményben az Európai Gazdasági Közösség engedményt tett a fehérjenövények importvámjával kapcsolatban. Az Egyesült Államoknak, mint a világ vezetô szójaexportôrének, ez termékeinek piacra jutása miatt volt lényeges, az európaiak pedig még nem ismerték fel e növény jelentôségét, és úgy ítélték meg, elfogadható kompromisszum az olcsó szója beengedése a stratégiai élelmiszertermékek (búza, marhahús, tejtermékek) piacának Hogyan járultak tehát hozzá az uniós szakpolitikák a belterjes, szójára alapozott állattenyésztés kialakulásához az EU-tagállamokban? A Közös Agrárpolitika feltételrendszere miatt a hagyományos állattenyésztés alapját képzô gyepgazdálkodás kevésbé jövedelmezô földhasználatot jelentett, mint a gabonatermesztés. A gazdálkodó számára tehát az volt a racionális döntés, hogy a szántóföldeken támogatott növényeket termesszen, az állattenyésztésben pedig a földtôl elválasztott ipari modellt vezesse be, vámmentessége révén olcsón hozzáférhetô szójára alapozva. gazdálkodók az ártámogatások révén olyan jövedelemre tettek szert, amelybôl képessé váltak a termelés intenzifikálásához szükséges tôkeigényes beszerzések és beruházások végrehajtására. Így Nyugat-Európában is elterjedhettek a mezôgazdaság XX. századi tudományos-technológiai forradalmának vívmányai, melynek eredményeképpen védelméért cserébe. A szójaliszt-szállítmányokat fogadó holland kikötôrôl rotterdami egérlyuknak keresztelt kitétel azonban évtizedekre veszélyes kényszerpályára kormányozta az európai állattenyésztési szektort. A szója iránti keresletet a kilencvenes évek fejleményei tovább fokozták, amikor a kergemarhakór (szivacsos agyvelôgyulladás)-válság következtében betiltották az állati eredetû fehérje takarmánycélú felhasználását. a világ legkevésbé és leginkább fejlett mezôgazdasági rend- szereinek termelékenysége között a különbség a két világháború közötti 1:10 arányról, a huszadik század végére robbanásszerûen 1:2000-re nôtt 8. Az állattenyésztési szektorban a belterjes, iparszerû állattenyésztési technológia kialakulásához köthetô a szója, mint jelentôs takarmánynövény megjelenése Európában. A szója ugyanis nagy mennyiségben tartalmaz növényi fehérjét és más magoknál alacsonyabb az olajtartalma, ami különösen alkalmassá teszi fehérjében gazdag takarmányliszt elôállítására. A szója jelenleg az Európában használt összes takarmánycélú fehérje felhasználás 65%-át adja. Ez a megállapodás ugyanis újabb lökést adott az Egyesült Államokban kifejlesztett, kukoricán és szóján alapuló iparszerû állattenyésztési technológia elterjedésének Európában. E két terményt, melyek az amerikai Közép-Nyugat termesztési feltételeinek különösen megfelelnek, elôtte alig termesztették Európában. Az Európán kívülrôl származó takarmánynövényekre alapozott állattenyésztési eljárások térnyerése óriási mértékû függôséget eredményezett az akkor még fôként az Egyesült Államokból származó szójaimporttól ben az EU 27 országa összesen 24,8 millió tonna szójalisztet, 15,5 millió tonna szójababot és csaknem 1 millió tonna szójaolajat hozott be. Az import javarészben (66%) Brazíliából származott. Brazília évi szójatermésének 32%-át, Argentína szójatermésének 25%-át exportálta az EU országaiba. Az EU-ban feldolgozott szója párszázaléknyi kivételtôl eltekintve, teljes mennyiségében takarmánycélra kerül felhasználásra. Legnagyobb hányada, a feldolgozott szójaliszt 41%-a, sertéstakarmányokba kerül. Brojlercsirkék és egyéb húsbaromfiak takarmányozására 32%-ot, tojótyúkokéra 10%-ot, a szarvasmarha-szektorban pedig 13%-ot használnak el. Az EU 27 tagállamának állati termék fogyasztása Brazíliában 5 millió és Argentínában 4,2 millió hektár szójaültetvényt igényel

4 A szójatermesztés hatásai Latin-Amerikában Szójatermesztés és génmódosítás Környezeti hatások A szójatermesztés európai keresletrobbanáshoz kötôdô növekedése drámai földhasználati változásokat okozott Latin-Amerikában, amelyek hozzájárultak a biológiai sokféleség csökkenéséhez, hiszen a szójaterületek terjeszkedése miatt, ritka növény- és állatfajták élôhelyei szûnnek meg. Az erdôirtás, az égetés és a talaj felszántása széndioxid felszabadulásához is vezet, és ez súlyosbítja a klímaváltozást. Az erdôterületek szántófölddé alakítása a víz körforgását is befolyásolja, mert a növényzettôl megfosztott talaj kevesebb vizet tart vissza. Az esôerdôs területekre jellemzô vékony, sérülékeny termôréteg a szójaültetvényeken szélnek és esônek van kitéve, amely erózió veszélyével fenyeget. Brazíliában évente 55 millió tonnányi termôtalaj vész el az erózió következtében. Az intenzív gazdálkodási technológia kimeríti a talaj tápanyagkészleteit, és egyre fokozódó mûtrágyahasználatot tesz szükségessé. 10 A szójaültetvények vízigényesek, öntözésük pedig növeli a terméshozamot. Az öntözött ültetvények az évi két termés helyett, háromszor is betakaríthatóak. Bár Brazília vízzel gazdagon ellátott ország, 40 millió brazil család nem jut hozzá a tiszta ivóvízhez, 11 ráadásul az ország egyes vidékei súlyos aszályoktól szenvedtek az elmúlt években. A szójatermesztôk által használt vegyszerek elszennyezik az ivóvízkészleteteket. A vékony talajrétegbôl kimosódó, fel nem szívódott mûtrágya pedig tovább növeli a vegyszermaradvány mennyiségét a talajvízben. 12 Az amazóniai esôerdô természeti sokfélesége Dél-Amerikában található a világ legnagyobb forró égövi erdôsége, mely Brazília, Peru, Kolumbia, Venezuela, Ecuador, Bolívia, Guyana, Suriname és Francia-Guyana területén fekszik. A Brazíliában elterülô Amazónia a világ egyik leggazdagabb természeti sokféleséget felvonultató térsége, mely különbözô ökoszisztémák és vegetációs típusok mozaikjából áll össze. Amazónia a világ ismert növény- és állatfajainak csaknem egyharmadának ad otthont: ezerháromszáz madárfaj, köztük a tukán, a hárpiasas és több mint háromszáz kolibri faj, háromezer halfaj és több mint százezerféle gerinctelen állatfaj 13 él itt. E fajok közül számos kizárólag itt található meg, mint például a súlyosan veszélyeztetett feketearcú oroszlánmajmocska, a sárgafejû selyemmajom és a galléros lajhár. Az erdô 220 ôshonos népcsoportnak is otthont ad. A természeti sokféleség e nemzetközi jelentôségû lelôhelyén 2005-tel bezárólag több mint 9,6 millió hektárt vontak be a szójatermesztésbe 14. Az elmúlt évek szója-árrobbanása újabb növekedést eredményezett az erdôirtás ütemében, melynek keretében több mint 770 ezer hektár erdôt irtottak ki csak 2007 és 2008 augusztusa között 15. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a marhapásztorok és a szójatermesztôk Amazónia esôerdejének 40%-át fogják elpusztítani 2050-ig 16. A brazil esôerdôk kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás elleni harcban, mert tárolják a széndioxidot, amely az erdôirtással felszabadul. A jelenlegi ütemben folytatódó erdôirtás pedig ellehetetlenítené az üvegházhatású gázok kibocsátásának elfogadható szintre történô visszaszorítását 17. A es gazdálkodási évben 23,5 millió hektáron termesztettek szóját Brazíliában, melybôl 70%, vagyis 16,5 millió tonna, génmódosított szója volt. Argentínában 18,3 millió hektárnyi szóját termesztettek, melybôl majdnem mind génmódosított volt. Uruguayban hektárt borít csaknem kizárólag génmódosított szója. 18 A Latin-Amerikában termesztett szója többségét a Monsanto cég Roundup Ready szójafajtája adja, melyet genetikailag úgy módosítottak, hogy eltûrje a Monsanto Roundup nevû glüfozát tartalmú totális gyomirtószerét. Kormányzati statisztikák szerint a génmódosított technológia alkalmazása a rezisztens gyomok elterjedéséhez vezetett. Ennek eredményeként a gazdálkodók még több Roundup, illetve korábbi és veszélyesebb gyomirtók, mint a 2,4-D (a hírhedt Agent Orange egyik összetevôje) és atrazin (melyet az EU-ban egészségügyi okokból betiltottak) használatára kényszerülnek. A glüfozát meghatározó szennyezési forrássá vált a térségben, elszennyezi a felszíni- és talajvizeket, veszélyezteti az emberek egészségét és kiirtja az egyéb vegetációt. Súlyos egészségi kockázatokról érkeztek jelentések a szójatermesztésben használt rovarirtó szerek kapcsán is, egyrészt a táplálékláncban való felhalmozódásuk miatt, másrészt pedig a nagytermelôk és agrárcégek által alkalmazott repülôgépes permetezés révén a széllel lakott területekre szálló vegyszer miatt. A szójaültetvények közelében élô lakosság mindezek kapcsán súlyos egészségügyi gondokról számol be. Állandó fejfájás, bôrkiütések, gyomorpanaszok, gyakoribb vetélések és születési rendellenességek fordulnak elô. A fô szójatermesztô országok kormányzati adatai világosan mutatják, hogy a génmódosított fajtákat forgalmazó cégek ígéreteivel ellentétben, a vegyszerhasználat nem csökken a génmódosított szója használatával. 5

5 Génmódosított szója az európai takarmányban A szója-expanzió társadalmi hatásai A génmódosított növények fogyasztását döntô mértékben elutasító európai fogyasztók nagy része nem is tud arról, hogy az európai állatok takarmányául szolgáló szója nagyrészt génmódosított, mert a jelenlegi élelmiszer-jelölési szabályozás nem terjed ki a génmódosított takarmánnyal etetett állatokból származó állati termékekre. Míg az európai köztermesztésben csak két génmódosított fajta, a GM MON 810 kukorica és az Amflora burgonya engedélyezett, élelmiszer- és takarmánycélú terményimport tekintetében nagyjából 40 génmódosított növényfajta behozatala lehetséges. állatból származik címkézésébe kezdtek Nagy-Britanniában, Ausztriában, Németországban és Franciaországban. A génmódosításban érdekelt cégek és a takarmányszektor ugyanakkor az Unió még el nem ismert GMO-fajtákra vonatkozó szigorú importtilalma ellen lobbiznak. Azt kívánják elérni, hogy az EU adja fel zéró-tolerancia politikáját, mely keretében a nem engedélyezett GM fajtával szennyezôdött takarmányszállítmányt a határról visszafordítják, még ha a nem engedélyezett fajta csak nyomokban mutatható is ki a szállítmányban. A latin-amerikai szójatermesztés több mint kétszeresére nôtt az elmúlt 15 évben. Ez a gyors terjeszkedés hajtja az erdôk és füves térségek feltörését, mely óriási területen pusztítja el a természetes élôhelyeket, és széleskörû hatása van a globális környezetre. Becslések szerint további 100 millió hektár legelôt vonhatnak be szántóföldi termelésbe csak Brazíliában 21. A marhapásztorok, akiket a szója terjeszkedése elmozdít a legelôikrôl, új területeket keresnek, és felégetik a bozótosokat, hogy legelôt teremtsenek. Az európai szabályozás szerint az élelmiszertermékeken kötelezô feltüntetni a génmódosított összetevôket, viszont az állati termékek tekintetében ez a kötelezettség nem terjed ki az állatok takarmányának összetételével kapcsolatos jelölésre. Ennek megfelelôen, mivel takarmánycélra engedélyezett a génmódosított szójafajta behozatala, az európai fogyasztók mindegyike folyamatosan génmódosított takarmányokon tartott állatokból származó termékeket fogyaszt, s ez alól mi sem vagyunk kivételek Magyarországon. Ez, a génmódosított termények fent részletezett káros hatásain túl, azért is aggasztó, mert nem áll rendelkezésre megnyugtató tudományos vizsgálati eredmény arról, hogy az ilyen termékek fogyasztása hogyan hat az emberi szervezetre. Nem véletlen, hogy noha nem kötelezô a jelölés, a fogyasztói elvárások hatására egyes nyugat-európai tej- és húsipari cégek és kiskereskedôk termékeik önkéntes GM-mentes takarmányon tartott Ez a lobbikampány 2007-ben kezdôdött, miután az Egyesült Államokból érkezô szójaszállítmányokban nem engedélyezett génmódosított kukoricát mutattak ki 19. A cégek azzal érvelnek, hogy mivel lehetetlen a hagyományos és GMO termények tökéletes elválasztását megoldani, a zéró-tolerancia hosszútávon ellehetetleníti az Európába történô takarmányexportot. A tények azonban ezt nem támasztják alá júniusában például az Európai Bizottság Mezôgazdasági Fôbiztossága az európai sertés- és baromfitermelés összeomlását jósolta, a várható takarmányhiányra és csillagászati szójaárakra hivatkozva azonban rekordévnek bizonyult, kiemelkedô eladási adatokkal a sertés- és baromfiszektorban. A valóságban az európai állattenyésztést sújtó takarmányválság a terményárak világpiaci emelkedésébôl adódik, és az egyetlen hosszú távon fenntartható megoldás erre az lenne, ha Európa megszabadulna az importszójától való függôségétôl. A szója terjeszkedése drámaian befolyásolja a vidék társadalmát is. Számos kistermelôt kiszorítanak a földjükrôl. Erôszakkal kényszerítik ôket, hogy adják el földjüket a nagyobb termelôknek, elvesztve így az otthonukat és a megélhetésüket. A vidéki munkahelyek száma csökkent, mert a nagyüzemi szójaföldeken nincs szükség sok munkaerôre 22. Így a vidéki mezôgazdasági munkások a nagyvárosokba vándorolnak munkát keresni. 6 7

6 A babacutörô nôk A babacutörô asszonyok példája jól mutatja, hogy milyen társadalmi bajokat okoz Latin-Amerikában amikor az addig alacsony népsûrûségû területeket önellátó (gyûjtögetô, vadászó, kistermelô) módon hasznosító népcsoportokat erôszakosan kiszorít a szójatermesztés. A babacu a harmadik legfontosabb olajpálma-faj a világon. Brazília Pará, Tonatins, Piauí és Maranhão régióiban legalább 350 ezer nônek és családjaiknak ad megélhetést a babacu egy kókuszdiófajta gyûjtése és törése. A babacutörôk hagyományosan nôk napi átlagban 5 kg babacudiót szednek össze, és törnek fel, melyet nagyjából 21 forintért vesznek át a felvásárlók. A babacugyûjtôk a legelszigeteltebb, leghátrányosabb helyzetû brazil munkások közé tartoznak. A kilencvenes évek folyamán helyi civil szervezetek egy csoportja mozgalmat hozott létre, a Babacutörök Szövetségi Mozgalmát (MIQCB 23 ), hogy hangot adjanak a diógyûjtôk gondjainak és követeléseinek, javítsák életkörülményeiket és a társadalmi megbecsültségüket. A babacutörôk az Amazon és a félsivatagos területek közötti határvidéken élnek, az ország északkeleti részén. Itt kevés közpolitikai szabályozás szavatolja az alapvetô emberi jogokat, és a földtulajdon megoszlása szélsôségesen egyenlôtlen. A babacudiónak sok gyakorlati és kereskedelmi haszna van a természetes gyógyászattól, az élelmiszertermékeken át, és háztetô-alapanyagon túl a kozmetikumokig és takarmányokig. Bár a bevétel, amit a nôk a babacuból nyernek, igen szerény kb. 180 Ft naponta gyakran ez az egyetlen pénzbeli jövedelem, amely a család rendelkezésére áll. Az utóbbi évtizedek szójaexpanziója nyomán a nagy birtokosok, akik szemében a babacudió gyûjtése nem elég jövedelmezô módja a területhasználatnak, fel akarják égetni az erdôt, hogy megtisztítsák a területet szójatermesztés vagy marhatenyésztés céljára. A diógyûjtôk kiszorításának változatos módszereit alkalmazzák, amely a feljelentéstôl, a területek szögesdrótos elkerítésén keresztül, a felbérelt fegyveresek bevetéséig terjed. A babacugyûjtôket hátrányos megkülönböztetések is sújtják, mert rabszolgák, illetve ôshonos népek leszármazottai, és mert nôk. Az MIQCB célja, hogy segítsen a babacutörôknek, hogy megfogalmazhassák követeléseiket, megvédhessék erdeiket a kivágástól, és hivatalos engedélyt kapjanak a diók gyûjtésére. Az MIQCB a War on Want nevû nagy-britanniai szervezet segítségével társadalmi kampányt indított a babacu-állomány megvédésére. Részben ennek eredményeként, 2007-ben a brazíliai kongresszus elfogadott egy törvényt, amely szabad hozzáférést biztosít a diótörôknek a pálmákhoz, és védi a fákat a kivágástól 24. Európai hatások A korábbiakban részletezett szabályozási és gazdasági folyamatok, Nyugat-Európában a hetvenes évekre egy amerikai mintára fejlôdô iparszerû állattenyésztési szektor kialakulásához, és uralkodóvá válásához vezettek. Ezzel párhuzamosan, a legelôként hasznosított és fehérjenövények termesztésére használt terület csökkent. A szójára alapozott iparszerû állattenyésztési technológia térnyerésének a másik eredménye az volt, hogy az állattenyésztés a nagy európai kikötôk közelébe koncentrálódott. Eközben az e kikötôktôl távol esô, hagyományos európai állattenyésztô régiókban csökkent a sertés-, a baromfi-, illetve a tejtermelés. E régiók természetes adottságaikat tekintve, sokkal alkalmasabbak a fenntartható állattartási technológiákra, és a helyi hagyományoknak is része az állattartás. Gondoljunk csak a hegyi falvak legelôkkel tarkított tájképére. Az állattartást a síkvidéki, tengerparti területekre koncentráló folyamat így a vidékfejlesztés, a minôségi élelmiszer, a vidéki táj megôrzésére vonatkozó európai társadalmi igényekkel homlokegyenest ellentétes irányba visz. Az iparszerû állattenyésztés lényegébôl adódóan, az állatokat koncentráltan, kis helyen és többnyire zárt rendszerben tartják. Ez a tartástechnológia megszakítja a kapcsolatot az állatállomány és a föld eltartó képessége, és így annak a hulladék feldolgozó képessége között is. A vízben ezek a szennyezô anyagok eutrofizációt és a vízben oldott oxigén mennyiségének csökkenését okozzák, mely Az ipari állattenyésztô telepek által termelt trágyahegyeket, a fenntartható agronómia elvei szerint, vissza kellene juttatni azokra a földekre, ahol a takarmányt megtermelték ebben az esetben az USA-ba és Latin-Amerikai kiirtott esôerdeinek helyére. Így viszont, az ideális esetben egy gazdaságon belül bezáródó tápanyag-körforgás megszakad. Latin-Amerikában tápanyaghiányos állapot áll elô (erózió, talajpusztulás) azokon a nyugat-európai területeken pedig, ahol az iparszerû állattenyésztés koncentrálódik, a fent részletezett tápanyag-túltengéssel összefüggô környezeti problémák (pl. a talajvíz minôségromlása) adódnak. károsítja az élôvilág sokféleségét, és halpusztulást okoz. Kétszáz tejhasznú tehén annyi trágyát termel, mint egy fô lakosú város 25, így nem csoda, hogy a vizet szennyezô nitrogénszármazékok megközelítôleg 30%-a az állattenyésztésbôl származik Európában és az Amerikai Egyesült Államokban

7 Az állati termékek túltermelésének kezelése a KAP-ban és a dömping-probléma Az állattenyésztô telepekrôl további káros anyagok is kerülnek a környezetbe, például antibiotikumok, nehézfémek és olyan kórokozók, mint amilyen a Salmonella, a Campylobacter vagy az Escherichia coli (E. coli), melyek mind élelmiszerek által közvetített megbetegedéseket okozhatnak az emberekben. Az iparszerû állattenyésztô telepek légszennyezést is okoznak, amely károsítja az ott dolgozók és a környék lakosságának egészségét. Egy db brojlercsirkét nevelô telep naponta 77 kg szennyezô port is kibocsájthat. Népegészségügyi szempontból, a hús- és tejtermékek az emberi étrend fontos fehérjeforrásai, és ásványi anyagok, illetve vitaminok egész sorát is szolgáltatják (pl. vas, cink és A-vitamin). Az állati termékek fogyasztásának szintje egy adott társadalomban általában a jövedelmekkel együtt nô, ahogy az emberek a városokba költöznek, és hozzáférnek a hûtött, illetve fagyasztott termékekhez és 1999 között az iparosodott országok átlagos húsfogyasztása 88 kg/év volt, a 36 kg/éves világátlaghoz és a dél-ázsiai 5 kg/évhez képest. 27 Az iparosodott világban élô emberek, fôleg a húsevôk, ugyanakkor több fehérjét fogyasztanak, mint amennyi testük természetes szükséglete 28. Ez egészségügyi problémákat, például veseelégtelenségeket okoz. Az állati fehérjékben gazdag étrend többnyire magas állati zsírtartalmat is jelent, mely a szívbetegségek és a keringési problémák kockázatát is növeli. A húsok, különösen a vörös húsok túlzott fogyasztása pedig a rák kialakulásának veszélyét fokozza. Mint azt a korábbiakban kifejtettük, a Közös Agrárpolitika eredeti célja az volt, hogy termelékenységre ösztönözzön, amelyet a háború utáni élelmiszerhiány ihletett. Kezdetben a célja az volt, hogy biztosítsa az akkori tagországok élelmezésbiztonságát, egy olyan idôszakban, amikor a termékfeleslegek problémája fel sem merült. Alapjait az Egyesült Államokban, a nagy gazdasági világválság alatt bevezetett agrárpolitikai intézkedések adták, de az európai szemlélethez igazított alapelvekkel 29. A világpiacinál magasabb garantált minimálárak, illetve a közös vámvédelem rendszerének köszönhetôen, fô célja, a termelékenység növelése tekintetében a KAP látványos sikereket ért el a támogatott termények körében (búza, tej, marhahús). Búzából például 50 év alatt (1945 és 1995 között) négyszeresére nôtt a hektáronkénti termésátlag, szemben az azt megelôzô 150 év kétszeres termelékenységnövekedésével. Azonban a garantált árak rendszere, a kínálat szabályozása nélkül hamarosan egyre növekvô terményfeleslegek kialakulásához vezetett, melyeket az export-visszatérítések rendszerének segítségével értékesítettek a világpiacon. A támogatott export rendszere éles tiltakozást váltott ki a fejlôdô országokból, akik a fogadó oldalon voltak. Elméletileg boldognak kellett volna lenniük, hiszen olcsó élelmiszerhez jutottak az európai adófizetôk költségén. Az exporttámogatás azonban önmagában kevés volt a fejlôdôk iparosodásának segítéséhez, hiszen a fejlôdôknél hiányzó fizikai és humán tôke fejlesztése sokkal fontosabb lett volna ehhez. Ugyanakkor az európai dömping komolyan akadályozta az érintett országok mezôgazdasági fejlôdését, mert méltánytalan versenyt támasztott a helyi agrártermelésnek, amely szûkös termelési erôforrásai miatt sérülékeny volt. Közben az elszabaduló költségek miatt a KAP költségvetése is felborult, melyet a növekvô terményfeleslegek tárolási nehézségei csak tovább tetéztek. Ez volt a vajhegyek és bortavak dicstelen idôszaka. A helyzet immár tarthatatlanná vált, és ennek is köszönhetô a nyolcvanas évek elejének fordulata a szabályozásban. Ennek keretében termelési plafonokat állapítottak meg. Ez egy olyan mechanizmus, mely a garantált árakat egy bizonyos mennyiségre korlátozza. A tejágazatban 1984-ben a tejkvóta bevezetése lehetôvé tette a kínálat növekedésének megfékezését. További fontos eredménye volt, hogy megfékezte a termelés tengerparti övezetekbe való koncentrálódását, amely az európai vidéki tájkép fontos elemét adó hegyvidéki tejtermelést már kihalással fenyegette. A tejkvóták ugyanis földrajzilag kötöttek, nem lehet a termelhetô mennyiséget levinni a hegyekbôl a kikötôk közelébe. Így a túlkínálat is enyhült, és a domboldalon legelészô tehenek is megmaradtak. Ugyanakkor, a kvóták megállapított mennyisége, amelyet az európai fogyasztásnál 10%-kal magasabban rögzítettek, továbbra is a rendszerbe kódolta az exporttámogatások használatának szükségességét ben válaszút elôtt állt a Közös Agrárpolitika. A Bizottság a szükséges kiigazítások elvégzésével rögzíthette volna a kínálatszabályozási irányt. Ehelyett radikális irányváltoztatást határoztak el, az elôzô korszakétól alapvetôen különbözô elvek alapján

8 Az irányváltás közvetlen politikai oka az Egyesült Államok nyomása volt. Az USA a Kereskedelmi Világszervezet agrártárgyalásaira való tekintettel saját támogatási rendszerének átalakításán már túl volt. Ez a gazdálkodók támogatását egy olyan konstrukcióval tette lehetôvé, melyet el tudtak fogadtatni tárgyalópartnereikkel a Kereskedelmi Világszervezetben, különösen a támogatott és olcsó, Egyesült Államokból és Európából érkezô export miatt berzenkedô fejlôdô országokkal. A 1992-es MacSharry reform szabályozási fordulatának legfôbb jelentôségét tehát az adta, hogy ezáltal a WTO tárgyalásokon dömpinggel vádolt EU továbbra is támogatni tudta gazdálkodóit. A fejlôdô országok és civilek kritikája szerint azonban a dömpinget csak technikai szinten sikerült megszüntetni, mivel a belsô piac termelôi árai közeledtek a világpiaci árakhoz. Így a WTO dömping definíciójából a belsô ár alatti értékesítés a világpiacon valóban kikerült az EU exportgyakorlata. A fejlôdô országok kiemelt célpontjai voltak az EU olcsó exportjának. Például, 1991 és 2006 között a fejlôdô országok, különösen az afrikai és a közel-keleti régióban, fontos felvevô piacai voltak az európai tejpor, cukor és búza exportjának. Eme termékek európai exportjának több mint a fele jutott a fejlôdô országokba 2006-ban. A tejpor vonatkozásában Fekete-Afrika az EU elsô számú kereskedelmi partnerévé vált, ahová a kivitel olyan idôszakokban is nôtt, amikor a világ más részeibe esett. A korábbi KAP által biztosított, a világpiacinál magasabb árakat a reformot kidolgozó közgazdászok egy erôs gazdalobbi nyomásaként tüntették fel, amelyet a kereskedelmet nem torzító, a termelésrôl leválasztott közvetlen kifizetésekkel kell kielégíteni, a társadalmi béke megôrzése érdekében. Ez egyben helyre is állítja a piac megfelelô, egyensúlyi mûködését. Ez volt a közvetlen támogatásokat megalapozó ideológia. Eme, az Amerikai Egyesült Államok Farm Bill-jének szellemét nemzetközi standarddá emelô fordulatot az Európai Unió részérôl a kritikus utókor jóhiszemû, de naiv és a független gondolkodást nélkülözô lépésként értékeli. Mindenesetre a két vezetô hatalom fenti megállapodását rögzítô Blair House egyezmény tette lehetôvé az Uruguay Fordulót lezáró Marrakesh-i Megállapodás létrejöttét ben. Az 1992 és 2013 közötti fejlôdés pedig úgy értékelhetô, hogy a gazdálkodók körüli biztonsági háló mûködése egyre inkább a gazdaságmérethez kötôdik. Leválik a termelési döntésekrôl, így téve lehetôvé, hogy a piaci realitások szerint termeljenek a gazdák 30. A dömping józan ész szerinti definíciója viszont egyértelmûen azt a jó erkölcsbe ütközô gyakorlatot takarja, amikor egy ország a valós termelési költség alatti áron exportálja termékeit. Hiszen a termelésrôl leválasztott közvetlen kifizetések ugyanúgy versenyelônyt biztosítanak az európai termelôknek, míg egy szegényebb országnak nem áll módjában, hogy ilyen módon támogassa a gazdálkodóit. Ráadásul, az egyre liberalizálódó nemzetközi kereskedelempolitikai környezet, amelybe az új KAP illeszkedik, a szegényebb fejlôdô országokat pont a termelôik védelmére rendelkezésre álló olcsó eszköztôl, a vámvédelem lehetôségétôl fosztja meg. Az EU ugyanakkor a mai napig jelentôs hasznot húz az agrárpiacok liberalizációjából. Az export-visszatérítésre fordított összegek természetesen, a fentieknek megfelelôen, a töredékükre csökkentek, az évi 10 milliárd euróról 926 millióra mérséklôdve 2008-ban 31. Ez azonban a dömping nagyságrendjén nem változtatott, mert az Unió által ebben az idôszakban exportált termények nagy része jóval a termelés költségei alatti áron került a külpiacokra. Az egyetlen változás az, hogy az exportált termékekre jutó összes közvetlen és közvetett támogatás (pl. termelésrôl leválasztott közvetlen kifizetések) között, az exporttámogatások aránya a töredékére csökkent. Az európai exportdömping Afrikában, és különösen Fekete-Afrikában gyakran drámai következményekkel járt. A kergemarhakór utáni marhahús-válságot követôen, a 2000-es évek elején, az európai marhahús-szállítmányok destabilizálták az elefántcsontparti, ghánai, nigériai helyi piacokat, melyeket eredetileg Mali, Niger és Burkina Faso nomád pásztorai láttak el ben a tömeges tejporimport Európából megnyomorította Burkina Faso tejiparának fejlôdését. Az EU agrárdömpingje nemcsak az importrohamokhoz járult hozzá, de fejlôdô országok egész sorának élelmiszerimport-függôségét növelt. Azok az alacsony jövedelmû országok szenvedtek a legtöbbet az élelmiszerválság idején, amelyek nettó élelmiszerimportôrök is egyben. Különösen a legkevésbé fejlett országok, ahol a háztartások jövedelmének átlagosan 50-80%-át az élelmiszervásárlás teszi ki

9 Kereskedelem: Globális Európa-stratégia, EPA tárgyalások és az állati termékek szektorai Mik azok az EPA-k? emelés által megvalósítható védekezés lehetôségétôl. Ez a helyi piacaikon fogja ôket még jobban ellehetetleníteni, növelve a munkanélküliséget, Az Európai Unió mindig is kivételezett figyelemben részesítette a nyugat-európai a szegénységet és éhezést ezekben az országokban. országok volt gyarmatait tömörítô 79 ACP (afrikai, karibi és csendes-óceáni) országot. A kivételezett kapcsolatot elôször a Széleskörû kutatási anyag támasztja alá, hogy a nemzetközi kereskedelmi egyezmények számos esetben károsan hatottak a fejlôdô országok élelmezésbiztonságára. 32 A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank által szorgalmazott strukturális igazodási programok keretében a fejlôdô országok számottevôen csökkentették a gazdálkodóiknak juttatott támogatásokat és védelmüket. Fenti intézmények emellett elhitették ezekkel az országokkal, hogy exportra szánt terményekre koncentrálva, az ezekbôl nyert jövedelem révén, importból biztosíthatják lakosságuk élelmezését. Eme megközelítés hatására a fejlôdô országok olyan politikákat alkalmaztak, melyek az exportterményeket támogatták az élelmiszernövények kárára, és az infrastruktúra-fejlesztések is az exportáruk termesztési körzeteire összpontosítottak. Pedig a helyi lakosság élelmezése szempontjából a kistermelôk nélkülözhetetlenek. Ennek ellenére, a szabadkereskedelmi fordulat nemcsak az állami támogatástól fosztja meg ôket, de terményeiket is kiteszi a fejlett országokból, vagy más, dinamikus agrárexportôröktôl (pl. Brazília) érkezô, olcsó import versenyének. A késôbbiekben ezt a problémát két, a legszegényebb afrikai országok szempontjából kritikus jelentôségû termék, a tej és a csirkehús példáján részleteiben is megvizsgáljuk re nyilvánvalóvá vált, hogy a Kereskedelmi Világszervezet keretei között folytatott többoldalú szabadkereskedelmi tárgyalások zsákutcába jutottak. Az EU legfôbb nemzetközi versenytársai, például az Egyesült Államok, agresszív kétoldalú tárgyalásokba oldja fel az elôdje, Pascal Lamy után Lamy-doktrinának nevezett FTA moratóriumot. 33 Ez a kétoldalú, illetve regionális kereskedelmi egyezmények tárgyalásának felfüggesztését jelentette, a WTO-tárgyalásokra való koncentrálás érdekében. E lobbi nyomására született meg az Európai Unió 2006-ban meghirdetett Globális Európa elnevezésû kereskedelempolitikai stratégiája. Mandelson a Globális Európát a növekedést és munkahelyek teremtését megcélzó lisszaboni program kereskedelempolitikai vetületeként határozta meg. Kifejezett célja, hogy megadja a megfelelô közpolitikai támogatást a versenyképes európai cégek nemzetközi piacra jutásához és lehetôvé tegye biztonságos tevékenységüket a világ piacain. 34 A Globális Európa stratégia agresszív liberalizációs és deregularizációs irányt jelöl meg, melynek fô célja az EU-ban székhellyel bíró multinacionális cégek számára legfontosabb piacok megnyitása. Tárgyalások jelenleg Indiával, Dél-Koreával, illetve az ASEAN 35 és a Mercosur 36 régiókkal folynak, valamint EPA gyûjtônéven, az ACP országokkal. A célkitûzés korlátlan piacra jutás, azokban a gazdaságokban, ahol még telítetlenek a szolgáltatások és jóléti termékek piacai. A nyersanyagokhoz való korlátlan és olcsó hozzáférés érdekében, exportkorlátozások tilalmát vették bele a Chilével és Mexikóval megkötött megállapodásba, és a több esetben is ezen dolgoznak. Többek között ezért olyan fontosak az EPA-k is, melyekrôl alább részletesebben írunk. Yaoundéi, majd a Loméi Konvenció rögzítette, melyek lejártával a évi Cotonou-i Megállapodás különleges, a WTO rendszerével összeegyeztethetô, de továbbra is elsôsorban az ACP országok fejlesztési érdekeit szem elôtt tartó, regionális szabadkereskedelmi egyezmények megkötését helyezte kilátásba. Ennek megfelelôen, az Unió jelenleg hat regionális csoporttal folytat EPA elôkészítô tárgyalásokat. A nyilvánosság felé szegénységcsökkentô célúnak mutatott tárgyalások, különbözô fejlesztési szervezetek kritikája szerint, inkább az Unió Globális Európa elnevezésû kereskedelempolitikai stratégiájának fejlôdô országokkal szemben alkalmazott vetületének tûnnek, melynek célja, hogy biztosítsa a nyersanyagok olcsó beszerzését, valamint új szolgáltatási piacokat az európai cégek számára. Ezek az egyezmények azt követelik majd a fejlôdô országoktól, hogy feloldják a nyersanyagok exportjára vonatkozó korlátozásaikat, és ezzel az egyik legfontosabb környezetpolitikai eszköztôl fosztják meg ôket, mellyel természeti erôforrásaik mint például a trópusi erdôségek túlzott kizsákmányolását megakadályozhatnák. E kritika szerint a fejlôdô országok számára a jelenleg kínált feltételek nem tartogatnak a mostaninál kedvezôbb hozzáférést az EU piacaihoz, viszont még a WTO rendszerénél is rugalmatlanabb kereskedelempolitikai vállalásokba kényszeríti ôket: nagyobb vámcsökkentés, a késôbbi vámemelés lehetôségérôl való lemondás, illetve a szolgáltatási piacok megnyitása. Az afrikai kistermelôk az EPA által biztosított európai piacra jutást kevéssé tudnák kihasználni, mert A Fekete-Afrikát elárasztó csirkehús-részek A FAO adatai szerint, a kilencvenes évek elején még a teljes ghánai csirkehús-fogyasztást hazai termelésbôl fedezték. Az évtized végén azonban megkezdôdött a fagyasztott csirkehús importja Európából, mely 2001-ben és 2003-ban kiugró értékekkel, rohamosan nôtt. Ghána 1998-ban 4800 tonna csirkehúst importált, de ez a mennyiség 2003-ban tonnára nôtt 37. Az európai szupermarketek áraiból kiindulva, elsô hallásra talán meglepô, hogyan tudják megfizetni egy afrikai piacon, az Európából odaszállított fagyasztott csirkehúst. Még meglepôbb ha megtudjuk, hogy ezt a húst kilónként 70 eurócentért árulják az afrikai piacokon, minden exporttámogatás nélkül, és ugyanazokból a csirkékbôl származik, melyeket a nyugat-európai fogyasztók esznek. A megoldás kulcsa az, hogy ezek a csirke más részei. Az európai fogyasztók sokkal több csirkemellfilét és combot esznek. Az európai csirkehúsfogyasztás 60%-át a csirkemell teszi ki, mely a csirkének csak 20%- át adja. Ez aztán kilónként 5, de akár 9 euróba is kerülhet a szupermarketben. A maradék rész nagy hányada melléktermékké válik, és óriási feleslegek jönnek belôle létre Európában és az Amerikai Egyesült Államokban. kezdtek. Ekkor az európai székhelyû multinacionális cégek is megijedtek, hogy lemaradnak a piaci terjeszkedésben, és egyre nagyobb nyomást gyakoroltak Peter Mandelson kereskedelmi biztosra, hogy nem tudnak olyan tömegben és minôségben árut elôállítani, illetve az infrastruktúra hiányai miatt eljuttatni azt az európai piacra. Ezzel szemben, azonnali és közvetlen hatása lesz a megélhetésükre, ha 14 kormányaikat megfosztják az import-rohamok elleni gyors vám- 15

10 Az európai csirkehús-melléktermék nagy részét exporttámogatással Oroszországba és a Közel-Keletre adják el, ezekre a piacokra Tejpor és tejtermékek Bár az európai dömpingért korábban az exporttámogatásokat okolták, mivel ezek révén a valós elôállítási költség alatt képes ter- mint az exportra termelô modern tejüzemek. Napjainkban a kisléptékû feldolgozók modernizációs és fejlesztési programja zajlik. kilónként 30 eurócentes exportvisszatérítés jár, amely az afrikai piacokra azonban nem vonatkozik. Ezért ide a maradék maradékát adják el, azt, amit sem Európában, sem más exportpiacokon nem A tejtermelés nagyon fontos az Európai Unió számára, hiszen lakossága a világ elsô számú tejfogyasztója 38. mékeivel megjelenni a fejlôdô országok piacain, a tej esetében árnyaltabb a kép. Az EU a WTO és egyéb kereskedelmi tárgyalásokon azzal érvel, hogy exporttámogatásait megszüntette, már csak A kenyai tejprogram sikeréhez elengedhetetlen volt az importvámok terén rendelkezésre álló nemzeti mozgástér, mely révén az érzékeny tudnak értékesíteni. A helyi felhasználás lehetôsége is korlátozott, mert az európai kisállat-tulajdonosok egyre inkább vörös húsokat választanak kedvenceiknek, a kergemarhakór-válság óta pedig tiltott az állati fehérje takarmánycélú felhasználása. Ezért Afrika a megoldás, mert a megmaradt csirkehúst még fillérekért eladni egy afrikai piacon is jobb üzlet, mint vagyonokat fizetni Európában a veszélyes hulladékként való megsemmisítésért. Így válik az olcsó baromfi-húsrészek elhelyezési problémája európai cégek jövedelmezô üzletévé. Ez az afrikai célországok baromfitartóinak, feldolgozóinak és takarmánygyártóinak azonban egyáltalán nem jövedelmezô helyzet. Nehéz felmérni a kár mértékét az érintett országok rendszertelen adatbázisai miatt, de rendelkezésre állnak adatok a bevétel és termelési volumen csökkenésérôl ban csak a vágóhídi kapacitás 25%-át használták ki Ghánában. Ez konkrétan munkahelyek megszûnését jelenti a kis- és közepes termelôk számára. Mivel a Mint azt a korábbiakban áttekintettük, a Közös Agrárpolitika rendszerében a tejágazatban 1984-ben bevezetett kvótarendszer némileg visszafogta az elszabadult túltermelést. A WTO tárgyalások dohai fordulója azonban a szabályozás liberalizálását követelte meg. Ezért 2008-ban megállapodás született a tejkvóták 2015-ig történô megszüntetésérôl, és a támogatások a termelés mennyiségétôl történô elválasztásáról. Az európai tejtermelôk, különösen a év világgazdasági válsággal összefüggô tejár-válság hatására, a tejpiac szabályozását szeretnék elérni, hogy az a kínálat korlátozása révén, árstabilitást biztosítson nekik a belsô piacon. Minden támogatás ellenére csak az egyre többet és olcsóbban termelô tejes gazdák képesek megélni, a termelés egyre koncentrálódik. A as év tejválsága pedig európai gazdák ezreit késztette tüntetésekre, és felgyorsította a legkisebbek kiszorulását az ágazatból. termelésrôl leválasztott, közvetlen kifizetéseket juttat termelôinek, melyek emiatt nem tekinthetôk kereskedelemtorzító hatásúnak. Ezek a kifizetések azonban mégis hozzájárulnak az európai termelôk fennmaradásához, alacsony, vagy erôsen ingadozó árak mellett is, és mivel megjelennek termékeikkel a világpiacon, valójában csak a kifizetések révén képesek elôállítási költség alatti ár mellett is talpon maradni. Az EPA tárgyalások és a tejszektor Az afrikai országokban az IMF 39 és a Világbank strukturális igazodási programjai általános gazdaságpolitikai liberalizációt eredményeztek. Többek között a vámok, így a tejtermékek vámjai is, igen alacsonyak lettek. A Nyugat-Afrikai Gazdasági és Monetáris Unió közös vámtari- iparágat védhették az olcsó importtól. Ezért veszélyes az EPA tárgyalás vámtarifák befagyasztásával kapcsolatos fejezete, hiszen az ellehetetlenítené a kenyai példához hasonló gazdaságpolitikai programok véghezvitelét az ACP országokban. Na de kinek jó mindez? A felsorolt számos környezeti és társadalmi probléma fényében, mely a neoliberális gazdaságpolitika alkalmazásával jár, felmerül a kérdés, hogy vajon miért nem történtek eddig kiigazító intézkedések a fenntarthatóság és a közérdek érvényesítésére. A túl egyszerû válaszok soha nem helyesek. A szabályozásoknál mindig többféle, gyakran egymásnak feszülô szempontot kell figyelembe venni. A lisszaboni program például az európai munkahelyek és kontinensünk jövedelmük csökken, visszacsúsznak a szegénységi küszöb közelébe, de akár éhezhetnek is. Ez pedig a legutóbbi évtized fejleménye. A nyugat-afrikai régióba irányuló csirkehús-export 2001 és 2006 között robbanásszerûen megugrott, tonnáról tonnára. Mostanában már új piacokat is elér az export: Libériát, Guineát, Sierra Leonét, a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Angolát. A kistermelôk egzisztenciája veszélybe kerül, és megfosztják ôket a lehetôségtôl, hogy újraépítsék gazdaságaikat a polgárháborúk után. 16 A tejtermelés az afrikai vidék gazdaságának is fontos része, de a gyorsuló urbanizáció miatt, az egyre növekvô tejtermék-keresletet a helyi termelés nem képes kielégíteni. Ennek okai fôleg a takarmánytermelés hiányosságaiban, az alacsony hozamú fajtákban, valamint az infrastruktúra elégtelenségeiben (út, tejfeldolgozói háttér) rejlenek. Bár nagy a lehetséges fejlôdési potenciál a hozamok és a hatékonyság tekintetében, a helyi államok részérôl sem a források, sem a megfelelôen megtervezett fejlesztési programok nem állnak rendelkezésre. A legfontosabb külsô eredetû probléma azonban az alacsony áron importált tejpor jelenléte a piacokon. Ez nagymértékben tovább fokozza az ágazat nehézségeit, és akadályozza az afrikai országok saját tejtermelô kapacitásainak kifejlôdését. Az importra való ráutaltság pedig, az erôsen ingadozó világpiaci tejárak mellett, nagy kiszolgáltatottságot jelent: az Afrikába érkezô tejtermékek értéke a 2002-es 1,1 milliárd dollárról, 2007-re 2,4 milliárd dollárra nôtt. fája a tejporra 5%, más tejtermékekre 20%. Különbözô afrikai országok tejágazatát vizsgálva szembetûnô Kenya példája, mely más afrikai országokkal pl. Szenegállal vagy Burkina Fasoval szemben sokkal jobb eredményeket ér el a helyi tejtermelés fejlesztésének tekintetében, noha adottságai kevésbé kedvezôek, mint a nyugatafrikai országoké. Mégis, Kenyában 2000 és 2007 között 84%-kal nôtt a tejtermelés, míg Afrikában átlagosan ez az érték 30% volt. Napjainkban már csak igen kismértékû a kenyai tejimport, az ország kezdi megközelíteni az exportképesség szintjét. E kiváló eredmények több tényezôvel is magyarázhatóak. Az egyik legfontosabb, hogy Kenyában a tejpor importvámját az évi 25%-ról 2004-re 60%- ra emelték. Ugyanakkor, a nyugat-afrikai országok gazdaságszervezési modelljével szemben, Kenyában 1992-ben megkönnyítették a kisléptékû tejfeldolgozók létrehozását, így be tudták vonni az informális szektort is a tejtermelésbe. Ez termelte meg az összes eladott tej 80%-át, méghozzá a piacszervezésnek köszönhetôen olcsóbban, népességének jóléti vívmányai védelmében tûzte ki az említett célokat.

11 Ennek a füzetnek nem szándéka, hogy teljességében feltárja, pontosan melyek a hajtóerôi és mozgatói az európai kereskedelem- és Ezeknek a befolyásos óriáscégeknek tehát egyáltalán nem mindegy, milyen irányt vesz Európában az agrár- és kereskedelempolitika. Alternatív közpolitikai javaslatok agrárpolitikai szabályozás alakulásának. Egy dolgot mindenesetre kiemelnénk: a túlnyomórészt európai és egyesült államokbeli székhelyû multinacionális cégek kis csoportja csillagászati hasznot húz a globalizált agrár- és élelmiszeripari ágazatból, és igen koncentrált környezetben tartja ellenôrzése alatt ezeket a piacokat. Érdekeiket Brüsszelben mintegy hivatásos lobbista képviseli, miközben a szakszervezetek és civilek összesen nagyjából 1500 fônyi csapatot tudnak az uniós fôvárosban fenntartani 40. Világos, hogy az ipari állattenyésztés jelenlegi modellje sem környezeti, sem társadalmi szempontból nem fenntartható. Összetett, több szabályozási területen átívelô reformra van szükség ahhoz, hogy se a jövô nemzedékek, se a fejlôdô országok lakóinak életesélyeit ne rontsuk az európai állattenyésztéssel. Ha az Unió készen áll arra, hogy levonja az elmúlt negyven év hibás politikájának tanulságait, és egy autonóm állattenyésztési ágazatot hozzon létre, Ennek érdekében fel kell hagyni az intenzív állattenyésztést támogató agrár- és vidékfejlesztési politikával, és helyette a környezetkímélô állattartási módokat kell támogatni, a helyi, fenntartható módon termelt takarmányokra alapozva, valamint az ennek megfelelô állatfajták nemesítésére irányuló kutatást kell ösztönözni. Az extenzív, legeltetésen alapuló termelés csökkenti a szójaimport és más, intenzíven termelt takarmánynövények iránti szükségletet, melyek termesztése A mezôgazdasági termények piacát uraló négy óriás multinacionális cég neve többnyire ismeretlen az európai fogyasztók elôtt. Az ABCD csoportként is ismert négyes, az ADM, a Bunge, a Cargill és a Louis Dreyfus, becslések szerint a nemzetközi gabonakereskedelem 75-90%-át ellenôrzi. Pontos adatok nincsenek, mert ezek magánkézben lévô zárt részvénytársaságok. A koncentrációt fokozza, hogy a Cargill, az ADM és a Bunge stratégiai szövetségeket és mely helyreállítja a termelés földrajzi megoszlásának visszásságait, fenntartható módon termel, visszanyeri a fogyasztók bizalmát és megszüntetni kártékony exportgyakorlatát, érdemes megfontolnia alábbiakban összegyûjtött javaslatainkat 41. AGRÁRPOLITIKA összefüggésbe hozható az erdôirtásokkal. Mindehhez egy környezetbarát értékesítési és kereskedelmi rendszerre is szükség van. A lakosság élelmezésében a helyi, szezonális élelmiszert kell elônyben részesíteni, mely a gazdálkodók számára méltányos megélhetést, az európai polgároknak pedig jó minôségû élelmiszert biztosít. A helyi termék fogyasztása azt is jelenti, hogy az állatokat nem kell az embertelen távolsági szállításoknak kitenni. közös vállalkozásokat hoztak létre a mezôgazdasági inputok piacát uraló cégekkel. A vetômagok termelésében négy vállalat, a Monsanto, a Dupont, a Syngenta és a Limagrain állítja elô a világon eladott vetômagok több mint a felét. Az agrokémiai szektorban hat cég, a DuPont, a Monsanto, a Syngenta, a Dow és a két nagy német vegyszeróriás, a Bayer és a BASF Civil kritika szerint ráadásul az európai intézmények exkluzív hozzáférést engednek e cégeknek a döntéshozatali folyamathoz, és elsôsorban az ô véleményüket kérik ki és veszik figyelembe. Pontosan így történt ez szerintük a Globális Európa program kidolgozásánál is: a multinacionális cégek még egy európai politikai csomagot sem üdvözöltek ilyen lelkesen, az európai civil szervezetek véleményét viszont tehát a környezetvédelmi és nemzetközi fejlesztési szem- Be kell látni, hogy Európa a nemzetközi színtéren nem tud versenyképes áron megjelenni feldolgozatlan növényi és állati tömegtermékekkel. Ezért fel kell hagyni az iparszerû állattenyésztéssel, ehelyett az állattartást a helyi föld felhasználásához kell kötni. Ebben a folyamatban támogatni kell a kis gazdaságokat, melyeket korábban a termelés intenzifikálására kényszerítettek. A takarmánykérdés vonatkozásában alapvetô fontosságú, hogy az új Közös Agrárpolitika elônyben részesítse pázsitfûfélék és pillangósok termesztését a kukoricával és a szójával szemben, valamint támogassa az alternatív fehérjenövények (takarmányborsó, édes csillagfürt stb.) termesztését. ellenôrzi a piac 75%-át. pontokat figyelmen kívül hagyták. Ugyanerrôl panaszkodnak az európai kis- és középvállalkozások érdekképviseletei és a szakszer- Mivel a nemzetközi kereskedelmet is ezek a cégek tartják a kezük- vezetek is. Hiszen közülük csak 10% aktív nemzetközi szinten, és ez ben, az Európába nagy mennyiségben érkezô szójából is profitálnak. is túlnyomórészt csak az EU-n belüli terjeszkedést jelent. Ezért A Közös Agrárpolitika jelen rendszerében a támogatásait is gyakor- képviseletük az EU-val szomszédos országokra és régiókra fókuszáló latilag e cégek kapják meg, hiszen a közvetlen kifizetéseken keresztül kereskedelempolitikát kért a sajnos csak formális egyeztetéseken. és koncentrált felvásárló-erejüknek köszönhetôen, alacsonyan tudják tartani a termelôi árakat Európában. A szabadkereskedelem elôrehaladása révén pedig a világ minden termelôjét meg tudják egymással versenyeztetni az élelmiszeripari leánycégeik olcsó alapanyagának biztosítása érdekében. Ennek nyoma sincs a stratégiában, ahogyan semmilyen hatásvizsgálatnak sem arról, hogy a megegyezések hogyan érintenék a helyi piacra termelô kis- és középvállalkozásokat. Az új Barroso bizottságban 2010-ben Peter Mandelson helyére lépett Catherine Ashton bárónô pedig úgy tûnik, alapvetôen az elôdje által képviselt neo- Figyelembe kell venni azonban, hogy ezeknek az opcióknak mind vannak mellékhatásai is. Az EU-ba érkezô 37 millió tonnányi szójaimport helyettesítéséhez 29 millió hektár földet lenne szükséges Európában a szójatermesztésre átállítani viszonyításképpen: 18 liberális kereskedelempolitikát folytatja. Franciaország teljes termôföld területe 29,4 millió hektár

12 A szója helyettesítése más, helyben termesztett fehérjenövényekkel, mint pl. repce, borsó vagy a bab, még nagyobb területet igényelne azonos fehérjemennyiség elôállításához. Ez azt jelenti, hogy míg erôfeszítéseket kell tenni az alternatív fehérjenövények megtalálására is, valójában az európai állati termékelôállítás csökkentése az igazi megoldás, fenntarthatóbb termelési módokra való átállással, és az állati termékek fogyasztásának csökkentésével. Be kell vezetni a takarmány teljes körû és kötelezô jelölését, az összetevôk felsorolását. Emellett a génmódosított növények köztermesztését és importját teljes körûen meg kell tiltani. Kínálatszabályozás A méltányos és stabil árak alapvetô fontosságúak az állattenyésztési ágazatban, és ennek eléréséhez hatékony kínálatszabályozásra van szükség. A közös piaci szervezetek fellazítása, például a tejkvótarendszer eltörlése úgy, hogy nem kerül a helyére semmilyen alternatív kínálatszabályozási rendszer, e céllal ellentétes irányú lépés. Biztosítanunk kell, hogy a piac liberalizációja révén a KAP reform nem vezet több olcsó exporthoz, mely helyi munkahelyeket veszélyeztet a fejlôdô országokban. A kedvezôtlen adottságú térségekben ezen túl a termelôk további támogatására van szükség, még akkor is, ha adott a kínálatszabályozás. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a tejkvótarendszer reformra szorul, az EU földrajzi régiói, illetve termelôi közötti igazságosabb kvótaelosztás érdekében, vagy pedig helyettesíteni kell azt a kínálatmenedzsment egy más formájával. Támogatni kell a termelés jobb elosztását azokba a régiókba, melyeknek természetes adottságaik vannak az extenzív állattartásra, ennek jegyében az ôshonos állatfajták tartását fokozottan ösztönözni kell. KERESKEDELEMPOLITIKA Biztosítani kell, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályok megtiltsák a dömping minden formáját, beleértve az USA és az EU által jelenleg alkalmazott eljárásokat is, és felül kell vizsgálni a Blair House megállapodást. Az EU-nak el kell ismernie az importvédelemhez való jogot, a Világbankkal, az IMF-fel, a WTO-val folytatott, illetve kétoldalú tárgyalásai során, ide értve az EPA-kat is. Annak érdekében, hogy megvédhessék lakosságukat az olcsó import akár támogatott, akár nem potenciálisan pusztító hatásaitól, a fejlôdô országoknak nagyon fontos, hogy rendelkezésükre álljanak az ehhez szükséges eszközök, például a szabadon változtatható importvámok és importkvóták (két, a legszegényebb országok számára is elérhetô eszköz). Fô elôfeltételként, meg kell szüntetni az agrártermékek dömpingjét, melyet a KAP jelenlegi rendszere okoz. A hatékony kínálatszabályozás, mely a termelés közösségi szabályozásán és a vámvédelmen alapulna, nagyban hozzájárulna ehhez. Megszüntetné az áron aluli európai exportot a fejlôdô országokba, valamint stabil és méltányos árakat garantálna az európai termelôk számára. Az EU, mint nemzetközi szinten fontos játékos, alapvetô szerepet kellene, hogy betöltsön az élelmiszert egyszerû árucikként kezelô, és azt a Marrakesh-i Egyezményben a szabadkereskedelmi megállapodás égisze alá rendezô logika felülvizsgálatában. A WTO által ostrom alá vett hagyományos piacszabályozási eszközök nélkül, bármely, a fenntartható fejlôdés, a szegénység és az éhezés leküzdésére tett erôfeszítés hasztalan lesz. Az egyes országoknak és regionális csoportoknak lehetôséget kell adni saját agrár- és élelmezési politikájuk meghatározására. A piacok felszabadítása helyett, az Uniónak védelmeznie kell és tiszteletben kell tartania a fejlôdô országok élelmiszer-önrendelkezését. Az EU kereskedelempolitikáját azonnal és teljes mértékben felül kell vizsgálni, tekintettel arra, milyen komoly társadalmi és környezeti hatásai vannak a takarmánnyal és állati termékekkel folytatott kereskedelmének. A felülvizsgálatnak biztosítania kell, hogy a fejlesztés, a környezeti fenntarthatóság és az emberi jogok prioritást élveznek. A Globális Európa stratégiát fel kell függeszteni, mert mögötte csak üzleti érdek áll. Az Európai Unió saját kereskedelmi szabályozási döntéshozatalát demokratikusabbá, átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá kell tennie, azáltal, hogy a parlamenti képviselôk és a fejlôdô országokbeli, valamint az európai civil társadalom számára is hozzáférhetôvé teszi a zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokat

13 Felhasznált irodalom Jegyzetek Boussard, Jean-Marc és Trouvé, Aurélie: For a New European Agriculture and Food policy that meets the challenges of this century. Kutatási jelentés www2.dijon.inra.fr/esr/pagesperso/trouve/index.htm Burley, Helen: What s feeding our food? The environmental and social impacts of the livestock sector. Friends of the Earth, England Wales and Northern Ireland, London, Compassion in World Farming (CIWF): Beyond Factory Farming. Sustainable Solutions for Animals,People and the Planet. Compassion in World Farming, Godalming, Corporate Europe Observatory: Lobby Planet. Brussels the EU Quarter. Explore the corporate lobbyist paradise. Amsterdam, 2005 ( Mazoyer, Marcel és Roudart, Laurence: Histoire des agricultures du monde. Éditions du Seuil, 2002, Paris. Paasch, Armin (ed.), Frank Garbers and Thomas Hirsch 2007: Trade Policies and Hunger. The Impact of Trade Liberalisation on the Right to Food of Rice farming Communities in Ghana, Honduras and Indonesia, Ecumenical Advocacy Alliance (EAA) and FoodFirst Information and Action Network (FIAN). Geneva Paasch, Armin: Devastating Floods Man Made. European Trade Policy Violates Right to Food in Ghana Chicken and Tomatoes. Germanwatch, Riley, Pete; Chandrasekaran, Kirtana; Hall, Ronnie: Who benefits from GM crops? The great climate change swindle. Friends of the Earth International secretariat. Amsterdam, ACP országok: az afrikai (African), karibi (Caribbean) és csendes-óceáni (Pacific) térség országai 2 Kereskedelmi Világszervezet: World Trade Organization, WTO 3 EPA: Economic Partnership Agreement, Gazdasági Partnerségi Megállapodás. Lásd részletesen: Mik azok az EPA-k?, jelen kiadvány 11. old. 4 Világbank: World Bank 5 FAO: Food and Agriculture Organisation, az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezete 6 Az afrikai kontinens Szaharától délre esô területei (angolul: Sub-Saharan Africa) 7 Brossard-Trouvé 27. old. 8 Mazoyer-Roudart, p Eating up the Amazon, Greenpeace, 2006, idézi: Burley National Institute for Space Research (Brazil), 2008, idézi: Burley Modelling conservation in the Amazon basin, Soares-Filho BS et al., Nature 440: , March 2006, idézi: Burley Reframing the climate change challenge in the light of post-2000 emissions trends, Anderson K and Bows A, Tyndall Centre for Climate Change Research, Philosophical Transactions of the Royal Society, idézi: Burley A bekezdés adatainak forrása: Riley, Chandrasekaran, Hall, 21. old. 19 Friends of the Earth Europe (2010), No Link between Animal Feed Crisis and EU zero tolerance policy, May Corporate Europe Observatory: Global Europe: An Open Door Policy for Big Business Lobbyists at DG Trade. Brussels, CPE: Animal feed. A key Common Agricultural Policy issue. Brussels, Fontan Sers, Charlotte: The CAP s impact on African Agriculture: focus on milk. GRET, Gelder, Jan Willem van; Kammeraat, Karen és Kroes, Hassel: Soy consumption for feed and fuel in the European Union. Profundo, Amsterdam, IAASTD Global summary for decision makers. _English.pdf South Centre: EPAS: The Wrong Development Model For Africa And Options For The Future. Geneva, Steinfeld, H. et al., Livestock s Long Shadow: environmental issues and options. Food and Agriculture Organisation of the United Nations. Rome, Swing, J. T., 2003: What future for the oceans? Foreign Affairs 82(5): A bekezdés adatai mind: Gelder, Kammeraat, Kroes, 2-9. old. 10 Facts about soy production and the Basel Criteria, WWF, p3, idézi: Burley WWF, and_lakes/working_around_the_world/brazil_water_for_life/index.cf, idézi: Burley Soy Expansion Losing Forests to Fields, WWF, 2003, idézi: Burley How Many Species Are There in Brazil? Lewinsohn TM and Prado PI, Conservation Biology 19 (3): 619, 2005 quoted on ean/region/amazon/the_area/wildlife_amazon/index.cfm idézi: Burley Directorate-General for Agriculture and Rural Development (2007), European Commission, Economic Impacts of Unapproved GMOs on EU Feed Imports and Livestock Production, 21 The Boom Beyond Commodities, Rabobank, 2008, p26., idézi Burley Perspectivas de la producción sojera 2006/07. Gudynas E, Montevideo: CLAES, Quoted in The Roundtable in Ir-responsible Soy, Europe et al, ASEED, 2008, p12, 07.pdf, idézi Burley Movimento Interestadual das Quebradeiras de Coco Babaçu

14 25 FAO. Protecting Animal Genetic Diversity for Food and Agriculture. Time for Action. Animal genetic resources group, FAO, Rome. n.d., idézi CIWF 26 UK Industry Taskforce on Peak Oil & Energy Security (ITPOES), The Oil Crunch. Securing the UK s Energy Future. idézi CIWF 27 Steinfeld, H. et al., Livestock s Long Shadow: environmental issues and options. Food and Agriculture Organisation of the United Nations. Rome. Chapter Swing 39 Bôvebben: Boussard-Trouvé 14. old. 30 Mindezt csak a környezeti megfontolások szerint adott második pilléres támogatások árnyalják, melyek a piachívôk logikája szerint, a gazdák által a társadalomnak nyújtott környezeti szolgáltatások beárazásán alapulnak. 36 Mercado Comun del Sur (Dél-amerikai Közös Piac) tagjai: Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay és Venezuela 37 Asuming-Brempong et al, idézi Paasch, 9. old ban fejenként 86,5 kg tejtermék. EUROSTAT, idézi Fontan Sers, 6. old. 39 IMF: International Monetary Fund, Nemzetközi Valutaalap 40 Corporate Europe Observatory 2005, 8. old. 41 E fejezet az alábbi, a kiadványokban megfogalmazott közpolitikai javaslatok elemeit tartalmazza, a Védegylet saját prioritásainak megfelelôen szerkesztett és kivonatolt változatban: Brossard-Trouvé, Compassion in World Farming, CPE, Fontan-Sers. 42 IEEP (2009): Exploring Policy Options for More Sustainable Livestock and Feed Production. Report for Friends of the Earth 31 Boussard-Trouvé 29. old. 32 Paasch (ed.) FTA: Free Trade Agreement, Szabadkereskedelmi Egyezmény 34 Peter Mandelson beszéde szeptember 18-án Berlinben, idézi Corporate Europe Observatory. 35 Association of Southeast Asian Nations (Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége) tagjai: Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld, Brunei, Vietnam, Laosz, Mianmar, Kambodzsa 24

OLCSÓ HÚS. fekete ára. Az európai ipari állattenyésztés hatásai a világ szegényeire és a környezetre

OLCSÓ HÚS. fekete ára. Az európai ipari állattenyésztés hatásai a világ szegényeire és a környezetre OLCSÓ HÚS fekete ára Az európai ipari állattenyésztés hatásai a világ szegényeire és a környezetre Bevezetô Kiadja: Védegylet Egyesület Felelôs Kiadó: Keszthelyi Zsuzsanna Írta: Sarbu-Simonyi Borbála Szerkesztô:

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG. Az állattenyésztés és az agroüzemanyagok globális összefüggései a szója függvényében

HÁTTÉRANYAG. Az állattenyésztés és az agroüzemanyagok globális összefüggései a szója függvényében HÁTTÉRANYAG Az állattenyésztés és az agroüzemanyagok globális összefüggései a szója függvényében Összefoglaló Az Európai Unió (EU) évente több mint 16 millió hektár termőföldterületet használ állatállománya

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Kálmán Zoltán mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége

Részletesebben

A GMO-mentes jelölés Magyarországon

A GMO-mentes jelölés Magyarországon A GMO-mentes jelölés Magyarországon Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési Főosztály A magyar GMO-mentes mezőgazdasági stratégia - Országgyűlési h. a géntechnológiai tevékenységgel,

Részletesebben

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2097(INI)

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2097(INI) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 18.7.2013 2013/2097(INI) JELENTÉSTERVEZET a tejtermelés hegyvidéki térségekben, hátrányos helyzetű területeken és legkülső régiókban

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Dr. Fejes Ágnes biodiverzitás referens. Természetmegőrzési Főosztály Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztály január 28.

Dr. Fejes Ágnes biodiverzitás referens. Természetmegőrzési Főosztály Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztály január 28. Dr. Fejes Ágnes biodiverzitás referens Természetmegőrzési Főosztály Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztály 2016. január 28. AGROmash EXPO 1 1996 - Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) 1998

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.1. COM(2014) 542 final 2014/0250 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Milyen lesz a KAP? Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (

Milyen lesz a KAP? Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál ( Kis Miklós hozzátette: az Európai Unió mezőgazdasági célkitűzéseivel egyetért a kormány, de az azokhoz rendelt eszközöket nem tartja célravezetőnek. Magyarország az uniós agrárcélokat támogatja, de a Bizottság

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő

Részletesebben

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus a jövő útja? Szupermarketekben egyre több vegán terméket, például tofut tempeht vagy szójajoghutot vásárolhatunk. A vegán és a vegetáriánus élelmiszer fogyasztás, vagyis az új táplálkozási piramis népszerűsítéséhez

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

OLAJOS MAGVAK: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM AZ EU REPCE TERMELÉSÉNEK VISSZAÁLLÍTÁSA ELLENSÚLYOZZA AZ ALACSONYABB BEHOZATALT

OLAJOS MAGVAK: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM AZ EU REPCE TERMELÉSÉNEK VISSZAÁLLÍTÁSA ELLENSÚLYOZZA AZ ALACSONYABB BEHOZATALT OLAJOS MAGVAK: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM AZ EU REPCE TERMELÉSÉNEK VISSZAÁLLÍTÁSA ELLENSÚLYOZZA AZ ALACSONYABB BEHOZATALT Kép EU-28 repce kínálata és forgalmazása 2017/18-ban EU repce termelése várhatóan

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai Bárány László Baromfi termék Tanács Elnök 19. DERZSY NAPOK 2011. június 2 3. A mai előadás csak egy rövid összefoglaló lesz a magyar állattenyésztés,

Részletesebben

Fenntartható Fejlődési Célok (SDG)

Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) 2. cél: az éhezés megszüntetése (Véget vetünk az éhínségnek, élelmezésbiztonságot és javuló táplálékellátást teremtünk és előmozdítjuk a fenntartható mezőgazdaságot.)

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be

Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

A csoki útja SZKA_210_31

A csoki útja SZKA_210_31 A csoki útja SZKA_210_31 TANULÓI A CSOKI ÚTJA 10. ÉVFOLYAM 369 31/1 TUDOD-E HONNAN ÉRKEZIK A KAKAÓ? Járj körbe az osztályban és kérdezgessétek társaidat: tudod-e, hogy honnan érkezik a kakaó Magyarországra?

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK

GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK Jelentős exportőrök végső durva szemcsés gabona készletei várhatóan tovább

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.11. COM(2016) 208 final 2016/0111 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM U.S. KUKORICA EXPORTJA NAGYOBB VERSENNYEL SZEMBESÜL

GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM U.S. KUKORICA EXPORTJA NAGYOBB VERSENNYEL SZEMBESÜL GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM U.S. KUKORICA EXPORTJA NAGYOBB VERSENNYEL SZEMBESÜL Argentína, Brazília, Ukrajna és az Egyesült Államok a kukorica globális exportjának majdnem 90%-át képezik. Míg a

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)

Részletesebben

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

Gyilkos szójaföldek: út az esıerdık elpusztításától az európai állatgyárakig Sajtóközlemény háttéranyag, 2009. október 16.

Gyilkos szójaföldek: út az esıerdık elpusztításától az európai állatgyárakig Sajtóközlemény háttéranyag, 2009. október 16. . Gyilkos szójaföldek: út az esıerdık elpusztításától az európai állatgyárakig Sajtóközlemény háttéranyag, 2009. október 16. A Magyar Természetvédık Szövetsége úgy véli, hogy amennyiben az Európai Unió

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

KMS Védjegy általános szakmai követelményei

KMS Védjegy általános szakmai követelményei KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre

Részletesebben

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos

Részletesebben

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet Közösség által támogatott mezőgazdaság Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet A közösség által támogatott mezőgazdaság egy olyan mezőgazdasági kezdeményezés, melyben a közösség átvállalja a gazdálkodótól a gazdálkodással

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére

OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére Nagyon kevés tényező befolyásolja a keresletet a mezőgazdasági termékek iránt

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

Hírlevél összefoglaló. A Fekete-tenger régiójában rendkívüli termés várható, mind Ukrajnában mind Oroszországban.

Hírlevél összefoglaló. A Fekete-tenger régiójában rendkívüli termés várható, mind Ukrajnában mind Oroszországban. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 7. Hírlevél TERMÉNY

Részletesebben

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi

Részletesebben

GABONA: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM

GABONA: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM GABONA: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM ERŐS KUKORICA KIVITEL OROSZORSZÁGNAK ÉS UKRAJNÁNAK Rekord globális kukorica fogyasztása, nagy exportálható készletek és kedvező valutaárfolyam támogatta Oroszország

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió EURÓPAI FÜZETEK 54. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere Vámunió A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô

Részletesebben

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Mikor az ember valóban felnőtté válik Gazdaság és fenntarthatóság a XXIszázadban Dr. Borbély Csaba borbely.csaba@ke.hu 30-5647533 Fogalmi

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Az élelmiszer-veszteségben és pazarlásban rejlő tartalékok. Dr. Borbély Csaba Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar november 30.

Az élelmiszer-veszteségben és pazarlásban rejlő tartalékok. Dr. Borbély Csaba Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar november 30. Az élelmiszer-veszteségben és pazarlásban rejlő tartalékok Dr. Borbély Csaba Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar 2015. november 30. Az élelmiszer-veszteségben és pazarlásban rejlő tartalékok Az élelmiszerpazarlás

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását Kép Vegetációs index Anatólia fennsík régiójában Az őszi szárazság az Anatóliai

Részletesebben

2012. ELSŐ FÉLÉV ATTASÉ BESZÁMOLÓ. Kárteszi Ágnes Mezőgazdasági és Környezetügyi attasé Peking

2012. ELSŐ FÉLÉV ATTASÉ BESZÁMOLÓ. Kárteszi Ágnes Mezőgazdasági és Környezetügyi attasé Peking 2012. ELSŐ FÉLÉV ATTASÉ BESZÁMOLÓ Kárteszi Ágnes Mezőgazdasági és Környezetügyi attasé Peking A kínai mezőgazdaság szerkezete I. A mezőgazdaságban a lakosság 55-60%-a dolgozik(600 millió ember) A Mezőgazdaság

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

XVI. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév

XVI. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2015. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs

Részletesebben

A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere. dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály

A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere. dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály Hazánk GMO mentes stratégiája - 53/2006. (XI. 29.) OGY határozat

Részletesebben

A főbb növényi termékek

A főbb növényi termékek UDOVECZ GÁBOR A főbb növényi termékek világpiaci kilátásai NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 25 BUDAPEST A világ búzatermelésének legnagyobb termelő országok szerinti megoszlása 24-ben és 214-ben EU TERMELÉS:

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai 8-9. előadás Közös Agrárpolitika( CAP ) céljai Munkatermelékenység emelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a munkaerő racionális felhasználásával

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége

Részletesebben