A DG TRADE munkadokumentuma IRÁNYMUTATÁS-TERVEZET AZ UNIÓS ÉRDEKRŐL

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2013) XXX draft A DG TRADE munkadokumentuma IRÁNYMUTATÁS-TERVEZET AZ UNIÓS ÉRDEKRŐL HU HU

2 I. BEVEZETÉS 1. Az Unió csak abban az esetben vezet be dömpingellenes vagy szubvencióellenes intézkedéseket, ha ezek nem ellentétesek az Európai Unió érdekeivel. 2. Az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a dömpingellenes alaprendelet) 21. cikke (1) bekezdésének harmadik mondata és az 597/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a szubvencióellenes alaprendelet) 31. cikke (1) bekezdésének harmadik mondata azt a feltételezést tartalmazza, hogy dömpingellenes/szubvencióellenes intézkedések alkalmazására van szükség, kivéve, ha az uniós hatóságok egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy az ilyen intézkedések alkalmazása nem szolgálja a Közösség érdekeit. 3. Ez az iránymutatás intézmények tapasztalatára támaszkodva kifejti az uniós érdek vizsgálatának alkalmazását. II. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI SZEREPLŐK VALAMENNYI ÉRDEKÉT FIGYELEMBE VESSZÜK 4. Az alaprendeletek értelmében a 21. cikk (1) bekezdésének, illetve a 31. cikk (1) bekezdésének első mondata szerint annak megállapítása, hogy a Közösség érdekeinek védelme tesz-e beavatkozást szükségessé, a különböző érdekek összességének, mint a hazai gazdasági ágazat, a felhasználók és a fogyasztók érdekeinek értékelésén kell alapulnia. 5. E rendelkezésekben a (2) bekezdések ezt kiegészítik azzal, hogy a panaszosok, az importőrök és képviseleti szerveik, továbbá a reprezentatív felhasználók és a fogyasztói képviseleti szervek jelentkezhetnek és információkat szolgáltathatnak a Bizottságnak. A gyakorlatban az Unióban működő azon gazdasági szereplők jogosultak részt venni az uniós érdek vizsgálatában, akiket érintene a dömpingellenes vagy szubvencióellenes vizsgálat eredménye, azaz: - A panaszt benyújtó uniós gazdasági ágazat (egyes vállalkozások, valamint a dömpingellenes/szubvencióellenes ügy panaszosait képviselő szervezetek). - Az EU területén hasonló terméket előállító gyártóüzemet működtető egyéb gyártók, akik az alaprendelet 4. cikke szerint uniós gazdasági ágazat részét képezik, valamint ezek szervezetei. - Egyes kereskedők és importőrök, beleértve az exportőrökkel kapcsolatban állóakat is, valamint az importőröket és kereskedőket képviselő szervezetek. - Reprezentatív egyéni felhasználók, azaz a vizsgált terméket további feldolgozás céljából felhasználó gazdasági ágazat, valamint a felhasználók képviseleti szervezetei. - A hasonló termék/az érintett termék inputjainak szállítói, beleértve azok szervezeteit is. 1

3 - Fogyasztói képviseleti szervezetek 1, amennyiben objektív kapcsolat áll fenn a szervezet tevékenységei és a vizsgált termék között. 6. A fenti felsorolás a jellemzően érintett felek különböző típusait tartalmazza, de nem kimerítő jellegű. Az érintett termék exportáló gyártói nem vehetnek részt az uniós érdek vizsgálatában, mivel ezek székhelye az EU-n kívül van. III. MÓDSZER 7. Az uniós érdek elemzése nem költség-haszon elemzés. Annak meghatározására irányul, hogy a dömpingellenes/szubvencióellenes intézkedések meghozatala vagy azok mellőzése milyen hatásokat gyakorolhat a különböző érdekelt felekre. Az elemzés a jövőre irányul, és rendszerint a vizsgálati időszakra (szokásosan a vizsgálat megindítását megelőző egy év) vonatkozó konkrét adatokon alapul. Megpróbálja előrevetíteni, hogy az intézkedések meghozatala vagy mellőzése milyen hatást gyakorolna az érintett gazdasági szereplőkre. 8. A Bizottság tehát a következő kérdésekre keres választ az uniós érdek vizsgálatának elvégzése érdekében: - Milyen előnyökkel járnának az intézkedések az uniós gazdasági ágazat számára? Valószínűsíthető-e, hogy a dömpingellenes/szubvencióellenes intézkedéseknek köszönhetően jelenlegi árszintjének fenntartása mellett növelni fogja piaci részesedését? Vagy inkább az várható, hogy emeli árait és megőrzi jelenlegi piaci részesedését? Vagy e két eset kombinációja várható? Milyenek az uniós gazdasági ágazat jövőbeli kilátásai, ha nem áll fenn kárt okozó dömping/támogatás? Magasak-e a piacra lépés költségei, ami azzal a következménnyel járhat, hogy nem valószínű a piacról korábban kilépett gyártók visszatérése vagy új gyártók piacra lépése? - Beszerezhető-e az érintett termék a vizsgált országon kívül más országokból? Vannak-e helyettesítő termékek? - Az intézkedések csökkentenék-e a hatékony versenyt az uniós piacon? Várható-e, hogy az intézkedések oligopolisztikus/monopolisztikus piaci szerkezet vagy piaci erőfölény kialakulásához vagy megerősödéséhez vezetnek? - Milyen hatást gyakorolnának az intézkedések az importőrök és a kereskedők üzleti tevékenységére? Milyen hatást gyakorolnának az őket érintő értékláncokra? Milyen jelentőségű az érintett termék az importőrök/kereskedők üzleti tevékenységében (azaz teljes bevételük kis hányadát vagy jelentős részét képezi-e)? Milyen haszonkulcsot érvényesítenek? Át tudnák-e hárítani az importőrök és a kereskedők a költségek növekedését vevőikre? Kereskednek-e az importőrök és kereskedők az érintett termék más forrásokból ezen belül uniós gyártóktól származó készleteivel is? 1 A Bíróság szerint az egyes fogyasztók nem jogosultak részt venni a vizsgálatban (Elsőfokú Bíróság, T-256/97 sz. BEUC ügy, EBHT 2000., II-101. o., 77. pont). 2

4 - Milyen módon érintené az intézkedések bevezetése vagy azok mellőzése a hasonló terméket/az érintett terméket felhasználó gazdasági ágazat érdekeit? Az intézkedések következtében hiány jelentkezne-e bizonyos típusú termékekből? Az intézkedések következében milyen mértékben növekednének a felhasználók termelési költségei? Hatással lennének-e az intézkedések a felhasználók gazdasági életképességére? Kedvezőtlenül hatnának-e az intézkedések az exportpiacokon való versenyhelyzetükre? - Hogyan hatna az intézkedések bevezetése vagy mellőzése a beszállítói ágazatra? Függenek-e a beszállítók gazdasági szempontból az uniós gazdasági ágazattól? A dömpingelt/támogatott termékek exportőrei számára is szállítanak? - Hogyan hatna az intézkedések bevezetése vagy mellőzése a végső fogyasztókra? Jelentősen korlátozná-e a rendelkezésükre álló termékválasztékot? Komoly áremelkedéseknek lennének-e kitéve a fogyasztók? - Van-e közvetlen gazdasági kapcsolat a vizsgált termék és az EU egyéb szakpolitikái között? Az intézkedések bevezetése vagy mellőzése jelentősen és igazolható módon veszélyeztetne-e más kialakult uniós szakpolitikát/szakpolitikákat? 9. Az elemzés célja, hogy reprezentatív megállapításokat tegyen a gazdasági szereplők azon különböző típusai esetében, akikre vonatkozóan információk állnak rendelkezésre. Az uniós érdek elemzéséhez információkat nyújtó egyes vállalkozásoknak együttesen az adott csoport jelentős hányadát kell képviselniük. Amennyiben ez nem így van, igazolniuk kell, hogy az egyes vállalkozásokkal kapcsolatos megállapítások az adott csoport egészére nézve reprezentatívnak tekinthetők. 10. Amennyiben rendelkezésre állnak erre vonatkozó adatok, a vizsgálat azt is meg kívánja állapítani, hogy az egyes főbb továbbfeldolgozott termékek termelési összköltségében milyen arányt tesz ki az érintett termék költsége. A vizsgálat ezt követően az intézkedések elfogadása esetén várható költségemelkedésre irányul. Ez a számítás a következőkhöz hasonló kérdéseket vizsgál: - Az exportőrök és az importőrök valószínűsíthetően teljes mértékben áthárítják-e majd a vámot vevőikre, vagy csak részben? - Várhatóan hogyan reagál majd az uniós gazdasági ágazat a dömpingellenes/szubvencióellenes intézkedésekre; árat emel vagy inkább a jobb méretgazdaságosságból profitál? - A felhasználóknak vannak-e alternatív beszerzési forrásaik, azaz az esetleges intézkedések tárgyát képező inputterméket csak az érintett országból/országokból szerzik-e be és/vagy Unión belüli forrásokból vagy a vizsgálaton kívüli országokból is? Vannak-e az érintett terméknek olyan exportőrei, amelyek nem, vagy csak alacsony különbözet mellett vesznek részt a kárt okozó dömpingben/támogatásban? Mennyiben van módjuk a felhasználóknak beszállítót váltani? 3

5 - Milyen haszonkulcsot érvényesítenek a felhasználók? Képesek lesznek-e az esetleges költségnövekedést vevőikre hárítani? A tapasztalatok szerint az intézkedések hatása az esetek többségében az érintett országból beszerzett inputtermékre korlátozódik. Jóval kevésbé valószínű, hogy az egyéb forrásból beszerzett inputtermék tekintetében áremelkedés jelentkezne. IV. NEM SZABAD INTÉZKEDÉSEKET BEVEZETNI, AMENNYIBEN AZOK EGYÉRTELMŰEN NEM SZOLGÁLJÁK AZ UNIÓS ÉRDEKET 11. Az alaprendeletekben a 21. cikk (1) bekezdésének második mondata, illetve a 31. cikk (1) bekezdésének második mondata megállapítja, hogy különös figyelemmel kell lenni a kárt okozó dömping/támogatás kereskedelmet torzító hatásai megszüntetésének és a hatékony verseny visszaállításának szükségességére. Az intézkedések nem alkalmazhatók, ha az összes benyújtott információ alapján a hatóságok egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy az ilyen intézkedések alkalmazása nem szolgálja a Közösség érdekeit (az érintett két rendelkezés harmadik mondata). 12. A fent ismertetett két paraméter képezi azt a megcáfolható feltételezést, hogy a dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések rendszerint az uniós érdeket szolgálják, ha megállapításra került a kárt okozó dömping vagy támogatás ténye. 13. E feltételezés cáfolásának szigorú feltételei vannak. Az intézkedések rendszerint ellentétesek lennének az uniós érdekkel, ha megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudna ebből profitálni, azaz az ágazat nem lenne képes a káros dömping/támogatás hatásait követően helyreállni és piaci részesedés, termelési kapacitás, technológia stb. tekintetében szerepet játszani az uniós piacon. Az intézkedések akkor is ellentétesek lennének az uniós érdekkel, ha elfogadásuk aránytalan mértékben gyakorol kedvezőtlen hatást az érintett terméket felhasználó gazdasági ágazatra. Az aránytalanság az importőrökre, kereskedőkre vagy fogyasztókra gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatással kapcsolatban is érvényes szempont. 14. Az intézkedések a következő, példaként felsorolt körülmények némelyikének vagy mindegyikének fennállása esetén minősülhetnek egyértelműen az uniós érdekkel ellentétesnek: az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése igen kicsi, az uniós gazdasági ágazat jövőbeli kilátásai bizonytalanok, a vámok az uniós gazdasági ágazat árbevételének sokszorosát teszik ki, az intézkedések korlátoznák a fogyasztók rendelkezésére álló választékot, valamint az uniós gazdasági ágazat kevés embert foglalkoztat. 15. Azonban tekintettel arra, hogy az uniós érdek elemzése nem egyszerű költség-haszon elemzés, az intézkedések bevezetése nem minősül automatikusan az uniós érdekkel ellentétesnek, ha ezek az intézkedések kedvezőtlen következményekkel járnak az importőrök, a kereskedők, a felhasználók és/vagy a fogyasztók számára. Továbbá a dömpingellenes/szubvencióellenes intézkedések célja nem a dömpingelt vagy támogatott behozatal kiszorítása az uniós piacról, hanem annak biztosítása, hogy ez a behozatal dömpingmentes/támogatásmentes árszinten vagy (amennyiben ez az alacsonyabb) kárt nem okozó árszinten verseng az egyéb szállítókkal az uniós piacon. Tehát pusztán az a 4

6 tény, hogy az uniós gyártók nem tudják helyettesíteni a dömpingelt vagy támogatott behozatalt, önmagában még nem ellentétes az uniós érdekkel. V. AZ UNIÓS ÉRDEKKEL KAPCSOLATOS MEGFONTOLÁSOK BEFOLYÁSOLHATJÁK AZ INTÉZKEDÉS TÍPUSÁNAK MEGVÁLASZTÁSÁT 16. A különböző érdekek összességének értékelése amint erről az alaprendeletek a 21. cikk (1) bekezdésének, illetve a 31. cikk (1) bekezdésének első mondatában rendelkeznek az intézkedés megválasztására is hatással lehet. Az intézkedések hatásával kapcsolatos megfontolások például szerepet játszhatnak annak eldöntésében, hogy dömpingellenes/kiegyenlítő vám kivetésére kerüljön-e sor, vagy elfogadható-e kötelezettségvállalás. Ezzel szemben az uniós érdekkel kapcsolatos megfontolások a vám mértékét nem befolyásolják. Más szóval: a vám mértéke vagy a kötelezettségvállalásban meghatározott minimumár nem változtatható meg az uniós érdekkel kapcsolatos megfontolások miatt. VI. AZ UNIÓS ÉRDEK JELENTŐSÉGE A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ VIZSGÁLATOKBAN 17. Az uniós érdeket az 5. cikk, illetve a 10. cikk alapján kezdett valamennyi vizsgálat során megvizsgáljuk. Ezenfelül a 11. cikk (2) bekezdése, illetve a 18. cikk alapján kezdett valamennyi hatályvesztési felülvizsgálat során is megvizsgáljuk 2. Az időközi felülvizsgálat során (lásd a 11. cikk (3) bekezdését, illetve a 19. cikket) csak akkor vizsgáljuk az uniós érdeket, ha felülvizsgálat dömpingre/támogatásra és kárra terjed ki, vagy ha az adott felülvizsgálat kifejezetten kiterjed az uniós érdekre. A felülvizsgálatok esetében a hatályos intézkedések múltbéli hatása fontos információforrás. VII. AZ UNIÓS ÉRDEK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELJÁRÁSA 18. A dömpingellenes rendelet 21. cikkének (1) bekezdése, illetve a szubvencióellenes rendelet 31. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az intézkedések mellőzésére irányuló döntést az összes benyújtott információ alapján kell meghozni. A (7) bekezdés ezt kiegészíti azzal, hogy az információkat csak akkor lehet figyelembe venni, ha hitelességüket tényleges bizonyítékok támasztják alá. 19. Az uniós érdekre vonatkozó megállapításoknak tehát szilárd tényeken kell alapulnia, és a releváns tények megállapításához fontos a jogszerű eljárás. Az uniós érdekkel kapcsolatos okokra hivatkozó feleknek megfelelő bizonyítékokat kell benyújtaniuk, továbbá a többi érdekelt félnek lehetőséget kell kapnia e bizonyítékok megtekintésére és arra, hogy ezekhez észrevételeket fűzzön. A jogszerű eljárás biztosításához be kell tartani a határidőket. A jogszerű eljárás a következőket foglalja magában: az uniós érdekkel kapcsolatos információk benyújtásához való jog, a többi fél által benyújtott információk megtekintéséhez és ezekre történő észrevételtételhez való jog, meghallgatás kérelmezéséhez való jog (amennyiben az adott fél az uniós érdekkel kapcsolatos okokkal indokolja, miért van szükség a meghallgatásra), az ideiglenes vámok alkalmazásával kapcsolatos észrevételek tételéhez való jog, valamint annak kérelmezésének joga, hogy a 2 Elsőfokú Bíróság, T-132/01 sz. Euroalliages és társai ügy, EBHT II o., 40. pont, pont. 5

7 várhatóan a végső határozat alapjául szolgáló tényeket és szempontokat is közzé tegyék. Ha a felek bizalmas információkat vagy adatokat szolgáltatnak, nem bizalmas összefoglalót is biztosítaniuk kell. 20. A Bizottság szintén törekszik arra, hogy az uniós érdek értékeléséhez szükséges információkat és adatokat szerezzen be, és megkönnyíti a felek számára az együttműködést. A határidőn belül kérdőíveket kérő érdekelt felek mellett a Bizottság kérdőívet küld az uniós érdek vizsgálatában való részvételre jogosult azon feleknek, akikről tudomása van vagy a képviseleti szervezeteken keresztül vagy más módon az adott körülmények között tudomást szerezhet. A kérdőívek kitöltésére és az észrevételek tételére vonatkozó határidőket a vizsgálat megindításáról szóló értesítés tartalmazza. A felek kérdőívekre adott válaszait a Bizottság rendszerint a helyszínen ellenőrzi. Amennyiben az érdekelt felek száma nagy, a Bizottság mintavételt alkalmaz, és csak a mintába felvett érdekelt felektől kéri a kérdőív kitöltését és a helyszíni vizsgálathoz való hozzájárulást. 6