AZ IDEGSZÖVET TELA NERVOSA Halasy Katalin
|
|
- Jázmin Pintérné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ IDEGSZÖVET TELA NERVOSA Halasy Katalin Összefoglalás A fejezet tárgyalja az idegszövet definícióját, vizsgálatának történetét, az idegsejt és nyúlványai (axon, dendrit) morfológiai jellemzőit, típusait (uni-, bi, pszeudouni-, multipoláris neuronok), funkcióját. Ismerteti a szinapszis fogalmát, szerkezeti elemeit és típusait (elektromos és kémiai). A fejezet a gliasejtek, az idegszövet szintén kulcsfontosságú alkotóelemeinek ismertetésével folytatódik, majd az idegrost fogalmának és típusainak tárgyalásával zárul. Bevezetés Az idegszövet a perifériás és központi idegrendszert alkotó speciális szövet, amelynek fő funkciója a kommunikáció, nevezetesen idegimpulzusok generálása és továbbítása az idegszöveten belül, ill. más szövetféleségek felé (pl. izom összehúzódás előidézése a vázizomban, mirigy-működés fokozása, stb.). Valójában az élő szervezet minden egyes funkcióját az idegrendszert alkotó idegszövet integrálja. Az idegszövet fő alkotóelemei az idegsejtek és gliasejtek, valamint nyúlványrendszereik. Az idegsejtek más sejtektől kémiai és elektromos tulajdonságaikban különböznek: kémiai és fizikai ingerekre érzékenyebbek, mint más sejtek, az ingert képesek ingerületté alakítani (ideg impulzus), membrán potenciáljuk megváltozása révén tovább vezetni és átadni (szinapszis) más sejteknek. A neuronok sejttestjeiben nem található glikogén raktár, ugyanakkor a fent említett folyamatok energiaigénye igen magas. Ennek megfelelően a zavartalan idegi működések elengedhetetlen feltétele a jó vérellátás, amelyet a szövet gazdag kapillarizációja tesz lehetővé, elegendő glükózt és oxigént biztosítva. A microglia sejtek (lásd később) kivételével az idegszövet alkotó elemei a neuroectodermából származnak. Az idegszövet kutatásának története A Schleiden és Schwann (1839) nevével fémjelzett sejtelméletet, mely szerint minden élő szervezet alapegysége a sejt, eleinte nagyon nehéz volt az idegszövetre is alkalmazni. Ennek oka az idegsejteknek a többi szövet sejtjeivel összevetve rendkívül változatos morfológiájában, másrészt a rendelkezésre álló technikákkal kapott, sokszor félrevezető eredményekben keresendő. A korai elképzelések szerint (Valentine, 1836) az idegsejtek, mint gömb alakú részecskék, az idegrostok kusza hálójában függeszkednek. Később Remak (1838) és még sokan mások rájöttek, hogy az idegrostok folytonosak a sejttestekkel, ők viszont egy végtelen, szinciciális rendszert képzeltek el, amire a kontinuitás elmélete is épült. A kontinuitástan egyik jeles magyar képviselője Apáthy Isván volt, aki 1
2 főleg gerinctelenek idegrendszerét tanulmányozta, és kor behatárolt technikai lehetőségeinek megfelelően nem észlelte a szinapszisok meglétét. A XIX. század végén Camillo Golgi olasz tudós mintegy véletlenszerűen felfedezett ezüst impregnációs technikája tette lehetővé, hogy egy-egy idegsejt in situ a maga teljes nyúlványrendszerével láthatóvá váljon. A módszer legsikeresebb alkalmazója azonban nem maga Golgi, hanem a spanyol Santiago Ramon y Cajal lett, akit mindmáig a neurohisztológia atyjának tekinthetünk. Cajal e módszer segítségével máig helytálló módon írta le többek között a kisagy kéreg és hippocampalis formatio sejttípusait, neuronális kapcsolatait, és ő volt az első, aki megállapította, hogy a neuron morfológiailag független, trofikus, funkcionális, citokémiai és pathológiai egység, és a kontinuitástan hívei által elképzelt diffúz, anasztomizáló ideghálózat nem létezik. Waldeyer 1890-ben tette le a neuron-doktrina - később neurontan - alapkövét, és ezáltal a sejtelmélet erre a szövetféleségre is alkalmazhatóvá vált. Az ezüst impregnáció később kifejlesztett számos változatát mindmáig sikerrel alkalmazzák az idegelemek megjelenítésére. A XIX. század végén Held és Auerbach (1898) a neuront anilinfestékkel megfestve kimutatta rajta más neuronok idegvégződéseit. Nem sokkal ezt követően Sherrington vezette be a szinapszis fogalmát, mint azt a pontot, ahol az idegimpulzus egyik sejtről a másikra terjed. Ebben az időben még a kontinuitástannak számos prominens képviselője volt, akik ragaszkodtak azon elképzelésükhöz, hogy az idegsejtek anasztomizáló neurofibrillumai vezetik az idegimpulzust, akárcsak az áramot az elektromos kábel. E nézet meggyőző cáfolatát és a szinaptikus kapcsolatok létezésének egyértelmű bizonyítékát mintegy 30 évvel később az elektronmikroszkópos vizsgálatok szolgáltatták. Az elektronmikroszkópos vizsgálatok általánossá válása azonban már a XX. század közepére tehető. E módszer a Golgiimpregnációhoz hasonló mértékű, döntő hatással volt az idegszövetről alkotott korrekt nézetek kialakulására. A következő mérföldkőnek a fény- és elektronmikroszkópos szintű immuncitokémiai módszerek bevezetését tekinthetjük, amelyek segítségével lehetővé vált az egyes neurontípusok kémiai jellemzése többek között ingerületátvivő anyagaiknak (neurotranszmittereiknek) meghatározása is. A neuronok egymás közti kapcsolatainak, beidegzési területének felderítése kezdetben axon átvágásos/degenerációs kísérletekkel, majd különböző anyagok (tormaperoxidáz, növényi lectinek, koleratoxin, transzneuronális pályajelölés vírusokkal, stb.) anterográd és retrográd transzportjának hisztokémiai nyomonkövetésével történt/történik. Az idegsejtek neuronok nyúlványos, változatos alakú és méretű sejtek (1. ábra). A sejttestben az állati/emberi sejtekre jellemző sejtalkotók (citoplazma, sejtmag, endoplazmás reticulum, Golgi-készülék, lizoszómák, mitokondriumok stb.) megtalálhatók, hiányzik viszont az osztódásokhoz nélkülözhetetlen citocentrum vagy sejtközpont, ezért az idegsejtek osztódásra képtelenek. A más sejtekben gyakori glikogénraktárak szintén hiányoznak. Az idegsejtek nyúlványai a dendritek és az axonok. A dendritek fogadó (input-) nyúlványok, az ingerületet a sejttest felé szállítják; fokozatosan vékonyodnak, és a citoplazma meghosszabbításának tekinthetők. Az axonok az impulzust a sejttesttől a neuronális lánc következő tagja (egy másik idegsejt) felé továbbító (output-) nyúlványok. A citoplazma egy speciális helyéről, az axon eredési dombról indulnak, eredésük után egy rövidebb 2
3 szakaszon membránjuk szabad, majd a hosszabb axonokat velőhüvely szigeteli. Mivel nincsen fehérjeszintetizáló apparátusuk, ha kapcsolatuk az anyasejttel megszakad, degenerálódnak. 1. ábra. Az idegszövet háromdimenziós képe, középen egy multipoláris neuronnal (Radivoj V. Krstić rajza): 1. dendritágak endoplazmás reticulummal; 2. velőhüvelyeződött axon; 3. sejtmag; 4. sejtmagvacska; 5. Golgiapparátus; 6. durva felszínű endoplazmás reticulum; 7. axoneredési domb; 8. más idegsejtek axonvégződései; 9. astrogliatalpak; 10. gliatalpakkal (nyíl) körülvett kapilláris; 11. axonok és dendritek, gliális elemek kompakt szövedéke (neuropil állomány) A neuronok osztályozhatók nyúlványaik száma szerint: egynyúlványú - unipoláris, kétnyúlványú - bipoláris, ál-egynyúlványú pszeudounipoláris és soknyúlványú -multipoláris neuronokat különböztethetünk meg. Az unipoláris neuronok gerinctelenekben fordulnak elő, mindössze egy nyúlvánnyal rendelkeznek, amely azonban viselkedhet szakaszosan, vagy időben váltakozva dendritként, ill. axon gyanánt is. A bipoláris neuronok két nyúlványának egyike, mint perifériás nyúlvány gyakran valamely érzékszerv, receptor alkotásában vesz részt, és a sejttest felé vezeti az ingerületet, a másik, az ún. centrális nyúlvány pedig a központi idegrendszer megfelelő központjába továbbítja az ingerületet. Bipoláris neuronok találhatók pl. a spiralis és vestibularis dúcokban (egyensúlyi és hallóideg érződúcai), ill. a retinában. A pszeudounipoláris neuronokat szintén érződúcokban (spinalis ganglionok, Gasser-dúc, stb.) találjuk, funkcionálisan hasonlóak a bipoláris sejtekhez, azonban a perifériás és centrális nyúlványaik a sejttest közelében egy rövid szakaszon egyesülnek. A multipoláris neuronok mindig több dendrittel és egy axonnal rendelkeznek, azonban ez az egy axon is több kollateralist adhat le. A multipoláris neuronok a legváltozatosabbak, dendrit- és 3
4 axon elágazódásaikat tekintve. A legismertebbek az agykéreg piramissejtjei, a kisagykéreg Purkinje sejtjei, vagy a gerincvelői motoneuronok. A piramissejtek szómája többé-kevésbé piramis-alakú (innen az elnevezés), a piramis csúcsával az agykéreg felszíne felé helyezkednek el az agykéregben. Innen egy csúcsdendrit (apicalis dendrit) indul ki, oldalágakat leadva, a felszín felé egy bojtszerű gazdag elágazódással végződve. Az axonjuk a sejt alapjáról ered, amelyet a bazális dendritek vesznek körül. A Purkinje sejtek a kisagykéreg legnagyobb méretű sejtjei, körte alakú sejttestjük a kisagy felszín felé gazdagon, de csak egy síkban elágazódó dendritfában folytatódik, axonjuk szintén a sejt alapjáról ered. A gerincvelői motoneuronok tipikus multipoláris neuronok, a sejttestből számos dendrit ágazódik a tér minden irányába. A neuron sejttestje, a perikaryon Finomszerkezetileg a neuronális sejttest a szokásos sejtalkotókkal rendelkezik (1. ábra). Legszembetűnőbb sejtalkotója a relatíve nagyméretű, többnyire kerekded eukromatikus sejtmag. A perikaryonban emellett számos, krisztás típusú mitochondriumot, durvafelszínű endoplazmás reticulum (DER) ciszternák csoportosulásait, szabad riboszómákat, Golgi-készüléket, lizoszómákat találhatunk. Az endoplazmatikus reticulum ciszternák csoportosulásai fénymikroszkópban is láthatóvá tehetők az ún. Nissl-festés segítségével. Nissl krezil-ibolya festés után tanulmányozva az idegszövetet, a neuronok citoplazmájában erősen festődő bazofil granulumokat azonosított (Nissl-granulumok, vagy tigroid rögök). Elektronmikroszkópban ezek a durvafelszínű endoplazmás reticulum ciszternáival azonosíthatók. A sejtváz elemei, a neurofilamentumok és mikrotubulusok szintén megtalálhatók a neuronok citoplazmájában. Bizonyos agyterületek - általában korosabb - neuronjaira jellemző a lipofuscin szemcsék (lizoszóma-eredetű reziduális testek) jelenléte is. Nem találhatók viszont a neuronális citoplazmában centriolumok, ennek következtében a neuronok osztódásra képtelen sejtek, számuk a posztnatalis élet folyamán fokozatosan csökken. Megjegyzendő, hogy a legutóbbi idők kutatási eredményei szerint a központi idegrendszer meghatározott részein is előfordulnak azonban őssejt-jellegű multipotens sejtcsoportok, amelyek bizonyos körülmények között neuronná differenciálódhatnak. A neuron nyúlványai, a dendritek A dendritek a sejttest szerves folytatásainak tekinthetők. Megtalálhatók bennük mindazon sejtalkotók, amelyekkel a sejttestben is találkozhatunk. Hegyesszögben ágazódnak, és elágazódás után fokozatosan egyre csökken az átmérőjük. Domináns sejtalkotóik a mikrotubulusok, de bármely más sejtalkotót megtalálhatunk citoplazmájukban. Membránjukon ún. posztszinaptikus denzitások láthatók, amelyek a szinapszisokat fogadó membránfelszínekkel azonosak, tehát a dendritek membránja kiemelten impulzusokat fogadó (input) része a neuronnak. A fogadó felület megnövelésére a serkentő neuronok dendritjein dendrittüskék, füge alakú kitűrődések alakulnak ki. A gátló működésű neuronok dendritjeire nem jellemző a dendrittüske, ezek átmérője viszont gyakran periodikusan váltakozva nő és 4
5 csökken, ezáltal dendritjeik gyöngyözötté válnak. A gátló működésű sejtek dendrittörzsei fogadják a szinapszisokat. A dendritek körül igen ritkán figyelhető meg vékony velőhüvely. Az ilyen kivételek egyik tárháza az emlős agy bulbus olfactoriusa. A dendrit elágazódás térbeli helyzete azt tükrözi, hogy milyen más neuron csoportoktól kaphat bemenetet. Ez különösen az egyszerűbb szerkezetű, archicorticalis agyterületeken (pl. hippocampalis formatio), ahol az egyes bemenetek is rendezetten helyezkednek el, jól tetten érhető. A neuronok nyúlványai: az axon A neuron sejttestjéből, néha egy proximális dendritágból eredő nyúlványt, amely a szómától vezeti tovább az ingerületet, axonnak (régebbi nevén neurit) nevezzük. Egy sejt rendszerint csak egy, ritkán két axonnal rendelkezik. Az axon eredési helye egy kitüntetett terület, az axon eredési domb (axon hillock). Ennek cytoplasmája eltér a szóma többi részétől, nevezetesen nem tartalmaz durvafelszínű endoplazmás reticulumot és szabad riboszómákat sem, hasonlóan az axoplazmához. Ennek negatív következménye, ha az axon trauma, vagy sebészeti beavatkozás révén elveszti kapcsolatát a szómával, önmagában nem életképes, mert fehérjeszintetizáló apparátus hiányában számos anyagcsere folyamatban a perikaryonra van utalva. Finomszerkezetileg az axon tehát tartalmazhat neurofilamentumokat, mikrotubulusokat, mitochondriumokat, vesicula-szerű képleteket. Az anyagok kicserélődését a szóma és a szinaptikus végződések között és a zavartalan működést az axonális transzport biztosítja. Ennek gyors és lassú komponense van. Az ún. anterográd transzport (perikaryontól a szinapszis felé) gyors komponense az axonális mikrotubuláris rendszer mentén ATPben tárolt energia felhasználásával, motor proteinek segítségével zajlik, míg a lassú komponens főleg a citoplazma áramlásával hozható összefüggésbe. A retrográd (perifériáról a sejttest felé) transzport csak lassú komponensből áll. Az axon eredése után az axon iniciális szegmentum egy alacsony ingerküszöbű membránnal rendelkező szakasz - következik, ahol számos gátló szinapszist kaphat a neuron. Ezen a részen a membrán megvastagodott (undercoating), morfológiai jellegzetessége a mikrotubulusok kötegekbe rendeződése. Az olyan gátló sejteket, amelyek szinapszisaikat speciálisan egy másik neuron axon iniciális szegmentumára adják, Szentágothai János után kandeláber (chandelier) sejteknek nevezzük (ma már inkább az axoaxonikus sejt elnevezés használatos). Az ún. axon arborizáció (elágazódás) szerint a neuronokat két csoportba oszthatjuk: - a projekciós neuronok axonja, leadva néhány kollaterálist myelinizálódik (lásd később), az idegrendszer egy távoli területére fut, ott kilépve a myelinhüvelyből elágazódik és többkevesebb szinapszist létesít. Ilyenek pl. az agyi mozgató kéreg nagy piramis sejtjei, amelyekből a piramis pálya rendszer indul ki, vagy a gerincvelői motoneuronok, amelyek axonja nagytestű állatokban akár méteres hosszat is elérhet. 5
6 - A helyi (lokális) interneuronok, vagy átkapcsoló neuronok gazdag helyi axon arborizációval rendelkeznek és a környezetükben található több-kevesebb neuronnal létesítenek szinaptikus kapcsolatokat. Ezek axonjai varikózusak, azaz gyöngyszerű megvastagodások figyelhetők meg rajtuk, ahol megjelennek bennük szinaptikus vesiculák és elektronmikroszkópban azonosítható szinaptikus kapcsolatokat létesíthetnek más idegelemekkel. Ezek leggyakrabban gátló típusúak. Gyakran specializálódnak a célneuron valamely membrán felszínére, így pl. az ún. kosársejtek kifejezetten a célneuron sejttestjének, vagy proximális dendritjeinek membrán felszínein többszörös szinaptikus kapcsolatokat hoznak létre, a már említett axoaxonikus sejtek a célneuron axon iniciális szegmentumán, más gátló neuronok a vékonyabb, sejttesttől távolabb eső dendriteken szinaptizálnak. Ennek fontos elektrofiziológiai jelentősége van (lásd élettan). A neuronok funkció szerint két nagy csoportba, a serkentő és gátló neuronok közé sorolhatók. Ennek részletes tárgyalása az idegélettan témakörébe tartozik. Szinapszisok A szinapszis, vagy interneuronális idegvégződés két idegsejt azon morfológiailag is azonosítható kapcsolata, ahol az információ átvitele az egyik idegsejtről a másikra megtörténik. Megjegyzendő, hogy a szinapszisok kizárólag ultrastruktúrális szinten, azaz elektronmikroszkópban azonosíthatók. Morfológiai és funkcionális alapon elektromos és kémiai szinapszisokat különböztetünk meg. 2. ábra. Az elektromos szinapszis Az elektromos szinapszis (2. ábra) a kommunikáló sejtkapcsolatok közül a réskapcsolattal azonos (gap junctio, nexus, lásd sejttan). Az elektromos szinapszisokról kezdetben feltételezték, hogy 6
7 főleg gerinctelenekben fordulnak elő, de az utóbbi időben egyre több adat bizonyítja, hogy a neuronok közötti gyors információ átvitelben (pl. egyes neuron típusok működésének szinkronizálásában) kiemelkedő szerepük van a gerinces, ill. az emlős agy számos területén is. Az elektromos szinapszisok még elektronmikroszkópban is nehezen azonosíthatók, kizárólag jól fixált, tökéletesen processzált anyagban, igen magas (x feletti) nagyítás használata esetén van esély felismerésükre. Felfedezésükkel utólag némi elégtétel szolgáltatható a kontinuitástan régi híveinek, köztük Apáthy Istvánnak, hiszen e helyeken a connexin fehérjékkel bélelt pórusok révén két neuron plazmája valóban kapcsolatba kerül egymással. A kémiai szinapszisok (3. ábra) közös jellemzője, hogy az idegimpulzus hatására valamilyen kémiai átvivő anyag (neurotranszmitter) szabadul fel a preszinaptikus elemből, amely a szinaptikus résbe ürülve eléri a posztszinaptikus membrán megfelelő transzmitter receptorait, majd ezekhez kötődve okoz változást a posztszinaptikus sejt membrán potenciáljában. A neurotranszmitter receptorok gyakran egy ioncsatornához kötődnek és a ligand (a neurotranszmitter) kötődése kinyitja az ioncsatornát, ezzel okozva depolarizációt (pozitív töltésű ionok sejtbe kerülése) vagy hiperpolarizációt (negatív ionok sejtbe kerülése) a posztszinaptikus membránon. A receptorok másik csoportját a metabotrop receptorok alkotják, ahol a neurotranszmitter kötődése másodlagos hírvivő molekulákon keresztül megváltoztatja a posztszinaptikus sejt anyagcsere folyamatait és ez vezet végül a membránpotenciál változásához. Egyértelmű, hogy az első típus esetében az ingerület áttevődés időben rendkívül gyors, míg a második esetben időben kicsit elnyújtottabb. 3. ábra. A kémiai szinapszis A neuron típusoknak megfelelően a szinapszisok is lehetnek serkentő, vagy gátló típusúak. Osztályozhatók továbbá aszerint, hogy a posztszinaptikus sejt mely membránfelszínén találhatók. 7
8 Eszerint megkülönböztetünk axodendritikus, axoszomatikus, axoaxonikus szinapszisokat. Ritkán előfordulnak szomatodendritikus (szekunder érzéksejtek és az alapjukat behálózó dendritek között, pl. ízlelőbimbóban) és dendrodendritikus (pl. a szaglógumóban) szinapszisok is. A reciprok szinapszis két irányba is közvetíthet ingerületet. Ilyenkor a szinapszis mindkét alkotóelemében találhatók szinaptikus vesiculák. A kémiai szinapszis elektronmikroszkópos felbontásban preszinaptikus elemből (szinaptikus terminális, varicositás, bouton) szinaptikus résből, és posztszinaptikus elemből áll. A preszinaptikus elem könnyen felismerhető szinaptikus vesicula-tartalmáról, amelyek kvantumokba csomagolt, egyenlő mennyiségű neurotranszmitter molekulát tartalmaznak és a legelfogadottabb elmélet szerint a stimulus hatására exocitózissal ürülnek a szinaptikus résbe. A preszinaptikus membrán azon része, ahol ez a folyamat lezajlik, megvastagodott, ún. horgonyzó, dokkoló fehérjék segítik a szinaptikus vesiculák exocitózisát. A vesiculák mérete, alakja némi támpontot ad a benne található neurotranszmitter kémiai természetére vonatkozóan. A kis agranuláris vesiculák (25 nm átmérővel) aminosav neurotranszmittert tartalmaznak, a kis szemcsés (dense-core) vesiculák (30-50 nm) noradrenalint, monoaminokat a nagyok ( nm) neuropeptideket. Hogy mely molekula lehet neurotranszmitter, annak számos kritériuma van (magas affinitású felvételi rendszer jelenléte a preszinaptikus terminálisban, impulzus hatására kalcium-függő felszabadulás, megfelelő lebontó enzimek a szinapszis környezetében, stb.). A neurotranszmitterek családja az elsőként felfedezett acetilkolin mellett tartalmaz számos aminosavat (glutamát, aszpartát), aminosav származékot (gammaaminovajsav), biogén amint (serotonin, dopamin), és még egyre növekvő számú neuropeptidet (neuropeptid Y, galanin, vazoaktív intesztinális polipeptid, P-anyag, szomatosztatin stb.). Az utóbbi időben arra is fény derült, hogy bizonyos neuronok akár gáznemű neurotranszmittert is felszabadíthatnak, mint pl. az ún. nitrerg neuronok a nitrogén monoxidot. A preszinaptikus elem a szinaptikus vesiculákon kívül tartalmazhat még néhány mitochondriumot is. A szinaptikus rés nm széles, közepesen elektrondenz anyaggal kitöltött tér. A posztszinaptikus membrán a neurotranszmitter receptorokon kívül még számos más fehérjemolekulát is tartalmaz, amelyek az elektronmikroszkópos képen vékonyabb-vastagabb denzitás (megvastagodott sötét csík) formájában láthatók. Általánosan elfogadott, hogy a serkentő szinapszisok aszimmetrikusak (Gray I. típus), azaz a posztszinaptikus membrán megvastagodás az ilyen szinapszisban mindig szélesebb, mint a preszinaptikus. A gátló szinapszisok rendszerint Gray II., szimmetrikus típusúak, azaz a pre- és posztszinaptikus membrán megvastagodásuk közel azonos szélességű. Idegvégződések más szövetekben: Mint az közismert, az idegrendszer néhány kivételtől (pl. porc) eltekintve behálózza az egész szervezetet. Ilyenkor egy idegsejt nyúlványa lép valamely más szövetbe és ott valamilyen formában elvégződik. Az idegvégződések osztályozása sokféle szempont szerint történhet (funkció szerint receptor, vagy effektor, a szövetfajta szerint, amelyben elhelyezkedik, ill. beszélhetünk intero- és 8
9 exteroceptorokról, aszerint, hogy a szervezetet érő belső, vagy külső ingereket érzékelik). A kültakaró (4. ábra) és a belső szervek hámszöveteiben (intraepitheliálisan) előfordulhatnak szabad idegvégződések és ún. idegvégtestek is. A szabad idegvégződés elvesztve velőhüvelyét a hámsejtek között kissé kiszélesedve végződik. Ilyenek pl. a kültakaró epidermiszének fájdalomérző idegvégződései, amelyek polimodális receptorok (fájdalmat többféle inger, pl. hő, vagy mechanikai behatás is kiválthat). Idegvégtestről akkor beszélünk, ha az ideg végződésének környezetében maga a befogadó szövet is módosul. A hámszövetben kétféle idegvégtest ismeretes, a Merkel- és az Eimer-féle idegvégtestek. A Merkel-féle idegvégtestek a sertés orrbőrében, a tapintószőrök külső gyökérhüvelyében, valamint a külső nemiszervek hámjában gyakoriak. Módosult hámsejtből kialakuló tapintósejtből és az azt csészeszerűen körülvevő idegvégződésből állnak. Az Eimer-féle idegvégtestek pl. a vakond ormányában fordulnak elő. Ennek felszínén megfigyelhető apró fekete szemcsék alatt ecsetszerűen elágazódó velőhüvelyüket vesztett idegrostok figyelhetők meg. Mind az Eimer, mind a Merkel-féle idegvégtestek nyomás-érzékeny mechanikai receptorok. 4. ábra. A bőrben található idegvégződések Hámszövet (1) Kötőszövet (2) Zsírszövet (3) Meissner-féle (5) (kültakaró cutis, tapintótest) Krause-féle (6) (hidegérző receptor) Ruffini-féle (9) (melegérző receptor) Vater-Pacini-féle (10) (nyomásreceptor) Golgi-Mazzoni-féle (8) (nemiszervek bőre) A szervek kötőszöveti rétegeiben szintén nagy számban találhatók mind szabad idegvégződések, mind idegvégtestek. A fa-alakú elágazódások gyakoriak a hal úszóhólyagjának falában, az emésztőkészülék kötőszövetes rétegeiben, és az erek falában. Az érző végződés elveszti velőhüvelyét, majd a csupasz idegrost több vékonyabb ágra bomlik. Ezek is mechanikai receptorok, feszülést, nyomást (az erek falában vérnyomást) érzékelnek. A gomolyszerű képletek a kötőszöveti sejtek körül alakulhatnak ki és be is tokozódhatnak. Előfordulnak a nyelvben, külső nemiszervekben, artériák falában (mint kemoreceptorok). A kötőszövet szabad idegvégződései közé sorolhatjuk az ínorsót is, amely az ín-izom átmenetnél elhelyezkedő, csupasz érző idegrostok fonadéka a kollagén rostnyalábok körül. Ezek szintén mechanikai, vagy stretch-receptorok, feszülés-érzékelők. A körömágyban, szőrtüszők körül előforduló szabad idegvégződések a Ruffini-féle végződések. Egy, vagy több idegrost sok ágra való szétválásával idegfonadék keletkezik, amely be is tokozódhat. 9
10 A kötőszövet idegvégtestjei a Krause-féle végbunkó, a Golgi-Mazzoni-féle, Meissner-féle, Vater-Pacini-féle, Herbst-féle és Grandry-féle idegvégtestek. A Krause-féle végbunkó kerek, vagy henger-alakú kötőszövetes tokkal körülvett testecske, előfordulási helyei a glans penis és clitoris, valamint az izületi tok. A Golgi-Mazzoni-féle végtestek kerek, vagy megnyúlt formájú idegvégtestek fejlett kötőszöveti tokban gomolyszerűen elágazódva. Előfordulnak a conjunctivában, subcutisban, körömágyban, és a peritoneumban. A Meissner-féle tapintósejtes idegvégtest több rostból, tapintósejtekből és ezeket körülvevő kötőszövetes tokból áll. A bőr irharétegének jellegzetes mechanikai érzékszervei. A Vater-Pacini-féle idegvégtestek nagyméretűek, szabad szemmel is láthatók. Laphámsejtekkel borított, több (80-100) rétegben elhelyezkedő kötőszöveti tok vesz körül bennük egy csupasz, végbunkóban végződő idegrostot. A végtagok ujjainak végén, izületekben, periosteumban fordul elő. A madarak, legfőképpen a vízimadarak csőrének viaszhártyájában fordulnak elő a Herbst- és a Grandry-féle tapintósejtes idegvégtestek. Mindkettő tokkal körülvett csupasz idegvégződés, a Herbst-féle számos tapintósejtet, míg a Grandry-féle csak két nagy bab-alakú tapintósejtet tartalmazó mechanikai receptor. Az izomszövet esetében érző és mozgató végződéseket különböztethetünk meg. A vázizom reeceptor végződése az ún. izomorsó. A munkaizomrostok között kötőszöveti tokban elhelyezkedő, módosult izomrostokból és idegekből álló orsó alakú képződmény. Az orsón belüli intrafuzális izomrostok magjai vagy láncszerűen rendeződnek egymás mellé (maglánc), vagy az izomrost kiszélesedő középső részébe gyűlnek (magzsák). Az izomrostokkal az intrafuzális idegrostok állnak kapcsolatban. Az inger az intrafuzális izomrostok megnyúlása, ill. összehúzódott állapota. A harántcsíkolt vázizom effektor végződése a neuromuscularis junctio, vagy motoros véglemez. Ezt a gerincvelő mellső szarvában elhelyezkedő multipoláris neuronok axon végződései hozzák létre. Az axonok terminális része elágazódva kiszélesedik, és benyomva az izomrost membránját, létrehozza a véglemezt. A sarcolemma ujjszerűen betüremkedve mikroszkópikus méretű redőkbe rendeződik, ahol hisztokémiai reakcióval acetilkolin észteráz mutatható ki, ami az acetilkolin bontó enzime. Az axon terminális része a preszinaptikus elem, számos kis agranuláris vesiculába csomagolva tartalmazza a neuromuscularis junctio neurotranszmitterét, az acetilkolint. A simaizom szövet beidegzése ettől eltérő, a vegetatív idegrendszer posztganglionáris rostjai alkotnak varikózus fonadékot a simaizom sejtek körül. Az érző és mozgató végződések morfológiailag nem különböztethetők meg, az izomsejtek és a varikozitások membránja szoros kapcsolat formájában érintkezik, de megvastagodás sem pre-, sem posztszinaptikusan nem figyelhető meg. A vegetatív beidegzés noradrenerg (szimpatikus hatás) és kolinerg (paraszimpatikus hatás) neurotranszmittereket tartalmaz. A szívizom automáciával rendelkezik, azaz a módosult pacemaker és ingervezető sejtek generálják és vezetik a szabályos ritmikus összehúzódásokhoz szükséges impulzusokat. A szívet ellátó vegetatív idegek ezt az alapritmust csak gyorsítani (szimpatikus hatás), vagy lassítani (paraszimpatikus hatás) képesek. 10
11 Gliasejtek Az idegszövet másik sejtcsoportját képviselik. A glia név ragasztóanyagot jelent, eredetileg úgy gondolták, hogy szerepük pusztán térkitöltés, ill. az egyes idegsejtek és elemeik összetartása. Ma már tudjuk, hogy ettől sokkal bonyolultabb és fontosabb szerepük van az idegszövet működésében. Minél fejlettebb idegrendszerrel állunk szemben, annál magasabb számban vannak jelen a neuronok mellett a gliasejtek. Csoportosításuk elhelyezkedésük alapján történik. A központi idegrendszer gliasejt típusai az ependymasejtek, asztroglia sejtek, az oligodendrocyták és a mikroglia. Az ependyma sejtek hámszerű, köbös, vagy hengeres sejtek, amelyek a központi idegrendszer üregrendszerét (canalis centralis, agykamrák) bélelik. Szabad felszínük csillós. Szerepük van az agykamrákat és a gerincvelői központi csatornát kitöltő agy-gerincvelői folyadék (liquor cerebrospinalis) termelésében is. Az astroglia sejtek nyúlványos, csillag alakú sejtek, egyaránt jelen vannak a központi idegrendszer fehér- (rostos astrocyta) és szürkeállományában (plazmás astrocyta). Jellemző markerük a GFAP (gliális fibrilláris savas protein), amely a glia filamentumok alkotórésze. Legnagyobb mennyiségben a rostos astrocytákban fordul elő. Az asztrocyták szerepe nagyon sokrétű, felöleli a térkitöltés és szigetelés mellett a neuronok és a szinapszisok, ill. az ott felszabaduló neurotranszmitterek metabolikus folyamataiban való részvételt, glia végtalpaik a vér-agy gát fontos alkotó elemei (membrana gliae limitans perivascularis), az agy felszínén védő réteget alkotnak (membrana gliae limitans superficialis) és sérüléskor a hegszövet képzésében is szerepet játszanak. Aktívan részt vesznek az idegszövet működése során lezajló plasztikus változásokban (nyúlványaik, kiterjednek, vagy visszahúzódnak, megakadályozzák, vagy éppen lehetővé teszik bizonyos szinapszisok működését). Az oligodendrocyták kisebb méretű, szintén nyúlványos sejtek. Nyúlványaik laposan kiszélesedők. Feladatuk a velőhüvely kialakítása a központi idegrendszerben (5. ábra). A mikroglia sejtek, más néven Hortega-féle, vagy mesoglia sejtek valójában a falósejtek közé tartoznak, nem is ektodermális, hanem mesodermális eredetű sejtek, amelyek az egyedfejlődéskor a vaszkularizáció során vándorolnak be a központi idegrendszerbe. Erős fagocitáló képességük révén eltakarítják az elhalt sejtek maradványait, ill. fagocitálják a központi idegrendszerbe kerülő kórokozókat. A mononukleáris fagocitáló rendszer részét képezik. Megjegyzendő, hogy egy méreten alapuló régebbi felosztás szerint makroglia és mikroglia sejteket különböztettek meg, a macroglia csoportba sorolva a valóban nagyobb méretű astrocytákat, ill. microglia néven a kisebb méretű oligodendrogliát és a mesogliát. Ez a felosztás, félrevezető volta miatt ma már kevésbé használatos. A perifériás idegrendszer gliasejt típusai a Schwann sejtek és satellita sejtek. A Schwann sejtek nyúlvány nélküliek, a perifériás idegek velőhüvelyének kialakításáért felelősek. A satellita sejtek apró gliasejtek, amelyek a perifériás dúcokban a neuronok sejttestjét szigetelik. 11
12 Az ideg, idegrost fogalma, típusai: Az ideg, mint anatómiai fogalom, kötőszöveti burkokkal körülvett axonköteg, amelyben a projekciós neuronok axonjai futnak. Az idegen belüli axonok - idegrostok - lehetnek velőhüvelyesek és velőhüvely nélküliek. A velőhüvelyt (myelinhüvely) a központi idegrendszerben az oligodendroglia sejtek nyúlványai, míg a perifériás idegrendszerben a Schwann-sejtek hozzák létre. A központi idegrendszerben a velőhüvely úgy alakul ki, hogy az oligodendroglia sejtek kiszélesedő nyúlványaikkal többszörösen körbetekerik az axont (5. ábra). Hogy ez a nyúlvány, vagy az axon rotációjával valósul-e meg, még a kutatások tárgyát képezi. Értelemszerűen, egy oligodendrocyta nyúlványaival több axont hüvelyez be, és egy axont teljes hosszában számos oligodendrocyta nyúlványai borítják. A perifériás idegek esetében a velőhüvely eltérően alakul ki. Az axon benyomul a Schwann sejt citoplazmájába, maga előtt tolva annak membránját. Kialakul egy membrán kettőzet, a külső mesaxon. A Schwann sejt membrán kettőzete megnyúlik és többszörösen feltekeredik az axon körül. Elektronmikroszkópos keresztmetszetben ezért mutat a myelinhüvely jellegzetes csíkoltságot. Minden membránkettőzet között (sötét fővonalak) egy-egy világosabb csík alakul ki (mellékvonalak), amely azonos a Schwann sejt külső felszínén található glükokalyxszal. 5. ábra. Egy oligodendroglia sejt három dimenziós képe (Radivoj V. Krstić rajza): A: 1.Oligodendrocyta sejttestje; 2. oligodendrocyta velőhüvelyt képező nyúlványa; 3.a behüvelyeződő axon; 4. a velőhüvely; 5.szinapszis a Ranvier-féle befűződésnél; 6. az axon eredő neuronjának citoplazmája; 7. axon eredési domb; 8. fügeszerű szinaptikus terminálisok a neuron dendritjén. B. 1. oligodendrocyta, 2. oligodendrocyta széles hüvelyező nyúlványa; 3. az axonnal érintkező oligodendrocyta nyúlvány; 4. a behüvelyezendő axon plazmája. A membrán kettőzet axonnal érintkező szakasza a belső mesaxon. A velőhüvely az axon teljes hosszában nem folyamatos. A behüvelyezett részeket két Schwann sejt között a Ranvier-féle befűződések választják el egymástól. Ezeken a helyeken az axon membránja csupasz, az extracelluláris térrel érintkezik. A velőhüvelyes axonok a velőhüvely vastagságától, ill. az egyes 12
13 behüvelyezett szegmensek (internodiumok) hosszától függően eltérő sebességgel, de mindig gyorsabban vezetik az ingerületet, mint a velőhüvely nélküliek. Minél vastagabb a velőhüvely, annál hosszabb az egy Schwann sejt által behüvelyezett rész, és az ilyen axon vezetési sebessége a legnagyobb. A myelinizált idegrostok vezetési sebessége a 0,5-120 m/sec határértékek között mozog. Ezeket A, A, A, A, B és C típusú rostokra osztják, csökkenő vezetési sebesség sorrendjében (lásd idegélettan). Előfordulnak még lassúbb vezetésű, ún. velőtlen rostok is az idegszövetben. Ezek lehetnek teljesen csupaszok, vagy többé-kevésbé benyomulnak a Schwann sejt cytoplazmájába, de nincs feltekeredés. Az anatómiai értelemben vett perifériás idegben vegyesen előfordulhat bármelyik idegrost típus. Burkai hasonlóak az izom, mint anatómiai egység burkaihoz. Az ideg körül legkívül az epineurium található, amely kollagén rostos kötőszövet. Ezen belül az egyes idegrost kötegeket a perineurium veszi körbe, amely kötőszövetből és egyrétegű laphám lemezekből áll. Az endoneuriumot lazarostos kötőszövet képezi, amelyben vér- és nyirokerek futnak. 13
14 SZÓSZEDET Axon: az idegsejt egyik nyúlvány típusa. Az ingerületet a sejttesttől a szinapszis felé vezeti (output). Axon/dendrit arborizáció: az adott nyúlvány elágazódása. Axon terminális: az kissé kiszélesedő axon végződése, amelyben membránba csomagolva az ingerületátvivő anyag/ok található/k. Connexon: az elektromos szinapszis két membránját áthidaló, connexin fehérjékkel bélelt pórus. Dendrit: az idegsejt egyik nyúlvány típusa. Az ingerületet a sejttest felé vezeti (input). Elektromos szinapszis: két idegsejt membránja közötti réskapcsolat, amely ionok, kis molekulák számára átjárható, így ingerület áttevődésére alkalmas. Elektrondenz: az elektronmikroszkópiában használt fogalom, az elektronmikroszkópos képen sötéten megjelenő területek. Eukromatikus mag: az elektronmikroszkópos képen világosnak látszó mag. Az ilyen sejtmag DNS állománya despiralizálódott, és a gének transzkripciója intenzív, tehát az eukromatikus mag az aktív sejtek jellemzője. Gliasejt: az idegszövetben jelenlevő, az ingerületvezetésben csak közvetett szerepet játszó, de igen fontos funkciók sorát ellátó sejtek összessége. Glükokalyx: sejtköpeny, a sejthártyához kívülről kapcsolódó molekulák összessége. Ideg: azonos célterületre futó axonok kötőszöveti burkokkal (epi-, peri-, endoneurium) körülvett kötege. Benne egyaránt megtalálhatók myelinhüvelyes és hüvely nélküli axonok. Idegsejt: impulzus generálására, fogadására és továbbadására alkalmas nyúlványos sejttípus, az idegszövet legfontosabb alkotóeleme. Immuncytokémia: a humorális immunitás (idegen anyag antigén, B lymphocyták által termelt ellenanyag antitest nagy affinitása) jelenségét felhasználó szövettani eljárás. Interneuron: átkapcsoló neuron, olyan idegsejt, amelynek axon ágai eredési helyük közelében szinaptizálnak más neuronokkal. Kémiai szinapszis: olyan kapcsolat két idegsejt között, ahol az egyik idegsejt által generált/továbbított impulzus az axon terminálisaiban kémiai anyag (neurotranszmitter) felszabadulását váltja ki, amely a szinaptikus résbe jutva és a posztszinaptikus membrán megfelelő receptoraihoz kötődve váltja ki a neuronális lánc következő neuronjának aktivitását (membrán depolarizáció serkentés, membrán hiperpolarizáció gátlás). Kollaterális: az axon egyik mellékága. 14
15 Myelin hüvely: szigetelő membrán rétegek az axon körül, amelyeket a központi idegrendszerben az oligodendroglia sejtek nyúlványai, a környéki idegrendszerben a Schwann-sejtek hoznak létre, az ingerültevezetés sebességének növelése érdekében. Neurotranszmitter: ingerületátvivő anyag, kémiailag sokféle (aminosav, peptid, amin, purin, stb.) lehet, de bizonyos kritériumoknak meg kell felelnie (magas affinitású felvételi rendszer, metabolizáló enzimek jelenléte, konzekvens kalciumfüggő felszabadulás az idegimpulzus hatására). Pacemaker: ritmus generáló. Projekciós neuron: olyan idegsejt, amelynek axonja, ha le is ad néhány ágat a sejttest közelében (kollateralis), rendszerint a sejttesttől távolra fut és ott lép szinaptikus kapcsolatba más idegsejtekkel. Piramis sejt: a nagyagykéreg projekciós neuronja. Purkinje sejt: a kisagykéreg projekciós neuronja. Reziduális test: rendszerint közömbös anyagcsere végterméket tartalmazó zárványszerű képlet. Szincicium: több sejt összeolvadásából létrejövő, sok sejtmaggal rendelkező struktúra. Vaszkularizáció: az erek benövése egy szervbe-szövetben az egyedfejlődés során. 15
AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin
1 AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin Az idegszövet elektromos impulzusok generálására és gyors továbbítására specializálódott szövetféleség, idegsejtekből és gliasejtekből épül fel. Az egyedfejlődés során a
RészletesebbenIDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója
IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója A Golgi-impregnáció kulcsfontosságú módszer a struktúra megismerésében rer: tigroid vs Nissl rögök Tigroid: Lenhossék
RészletesebbenIdegrendszer 1. systema nervosum. Általános jellemzés, idegszövet
Idegrendszer 1. systema nervosum Általános jellemzés, idegszövet Idegszövet (tela nervosa) Az idegrendszert építi fel. Sejttípusai: Idegsejt (neuron): ingerületvezetésre alkalmas Gliasejt: burkot képez
RészletesebbenSZABÁLYOZÁS visszajelzések
SZABÁLYOZÁS A szabályozás fogalma azt jelenti, hogy a szövetek működéséről folyamatosan visszajelzések érkeznek a szabályozást végző szervekhez, és ezen információk feldolgozása után következik be a további
RészletesebbenIdegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése
Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Központi idegrendszer egyedfejlődése: Ektoderma dorsális részéből velőcső Velőcső középső és hátsó részéből: gerincvelő Velőcső elülső részéből 3 agyhólyag:
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenIdegszövet gyakorlat
Idegszövet gyakorlat Brainbow mouse by Dr. Tamily Weissmann Dr. Puskár Zita (2017) Diffusion spectrum magnetic imaging by Dr. Van Wedeen Idegrendszer szerveződése Központi idegrendszer Perifériás idegrendszer
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
RészletesebbenHámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)
Szövettan I. Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Laphám (utóvese, érfal) köbhám csillós hám speciális
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenSpeciális működésű sejtek
Speciális működésű sejtek Mirigysejt Izomsejt Vörösvérsejt Idegsejt Mirigysejt Kémiai anyagok termelése Váladék kibocsátása A váladék anyaga lehet: Fehérje Szénhidrát Lipid Víz+illatanyag Vörösvérsejt
RészletesebbenHámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)
Szövettan I. Hámszövetek (ízelítő ) Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Hámszövetek (felépítés
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
Részletesebben1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?
Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-02-25 20:35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1)
Részletesebbensejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne.
Szervezettan2 gyakorlati zh I. Szövettípusok: 1. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne. 2. Q: Melyik alapszövet
RészletesebbenA KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA
1 π A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA Előszó Anatómia tanulmányaim során a legnagyobb kihívást a központi idegrendszer pontos megértése jelentette. Úgy tapasztalom, hogy másodéves hallgatóimnak hasonló
Részletesebben1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt
1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően
RészletesebbenA sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János
A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő
Részletesebbenelasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai
Kötőszövet Kötőszövet jellemzői: leggyakoribb és legváltozatosabb szövet típus sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll fibroblaszt: kollagén rostok: merevítés elasztikus rostok: hajlékonyság
Részletesebben22. Az idegrendszer működésének alapjai. Az idegszövet felépítése
22. Megtudhatod Hogyan lehetséges, hogy amikor étel kerül a szánkba, fokozódik a nyáltermelés? Az idegrendszer működésének alapjai Idegszövet Az idegsejtek nyúlványai behálózzák a testet, eljutnak minden
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta:
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta: Dr. Kovács Zsolt Negyedik, javított, bővített kiadás Szombathely
RészletesebbenII. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM
II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer
RészletesebbenAZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE
AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali
RészletesebbenSzövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan
Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan kapcsolódnak. Hiányzik a sejtközötti állomány. Feladata:
RészletesebbenSzövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu
Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Bevezetés Szövet (tela): speciális szerkezetű, meghatározott funkciók ellátására differenciálódott, azonos eredetű (azonos csíralemezből fejlődő)
RészletesebbenSEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT. Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet
SEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet Egy eukarióta sejt általában Kompartmentalizáció = különböző sejtfolyamatok
RészletesebbenPontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz
Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket
RészletesebbenEredmény: 0/199 azaz 0%
Szervezettan2 (gyak_zh_3) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-03-03 21:06:30 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/199 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen szervet/struktúrát ábrázol
RészletesebbenAz ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása
Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát
RészletesebbenÉlettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)
RészletesebbenNeurofiziológia I. Schlett Katalin Élettani és Neurobiológiai Tanszék. tel: 8380 mellék
Neurofiziológia I. Schlett Katalin Élettani és Neurobiológiai Tanszék schlettk@ludens.elte.hu tel: 8380 mellék ajánlott irodalom: From Molecules to Networks: An Introduction to Cellular and Molecular Neuroscience
RészletesebbenÉlettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány
Élettan Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány Sejtélettan Környezeti élettan Viselkedésélettan Fejlődésélettan Sportélettan Munkaélettan Kórélettan Ajánlott könyvek:
Részletesebben2006 biológia verseny feladatsor FPI
2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,
RészletesebbenAz akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert
Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenAz idegrendszeri alapműködése, felépítése
Az idegrendszeri alapműködése, felépítése Golgi-impregnációval készült metszetek eredeti rajzai Agykérgi sejtek képe Golgi impregnációs metszeteken Információáramlás iránya Neurontípusok bemeneti zóna
RészletesebbenJegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban
Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek
RészletesebbenÉlettan-anatómia. 1. félév
Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html
RészletesebbenElektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére
Prof. Dr. Röhlich Pál Dr. L. Kiss Anna Dr. H.-inkó Krisztina Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet ny n N L
RészletesebbenSzabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja
Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.
RészletesebbenEmberi szövetek. A hámszövet
Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti
RészletesebbenAz idegsejtek diverzitása
Az idegsejtek diverzitása Készítette Dr. Nusser Zoltán előadása és megadott szakirodalma alapján Walter Fruzsina II. éves PhD hallgató A neurobiológia hajnalán az első idegtudománnyal foglalkozó kutatók
RészletesebbenA somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
RészletesebbenÉlettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45
Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék
RészletesebbenHámszövet, mirigyhám. Dr. Katz Sándor Ph.D.
Hámszövet, mirigyhám Dr. Katz Sándor Ph.D. HÁMSZÖVET A hámsejtek a bazális membránon helyezkednek el. Oldalai: bazális, laterális és apikális. HÁMSZÖVET Szorosan egymás mellett helyezkednek el és speciális
RészletesebbenAlapszövettan. Oktatási segédanyag a Sejt- és szövettan / Állatszervezettan II. gyakorlatokhoz
Alapszövettan Oktatási segédanyag a Sejt- és szövettan / Állatszervezettan II. gyakorlatokhoz Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia BSc szakos hallgatói számára Szerkesztette: Némethné
Részletesebben4.1. A bélidegrendszer nitrerg neuronjainak vizsgálata fejlődő csirkeembrióban
4. Eredmények 4.1. A bélidegrendszer nitrerg neuronjainak vizsgálata fejlődő csirkeembrióban Kvalitatív vizsgálataink azt mutatták, hogy a PM-ben a ganglionok és internodális ágak a 12. embrionális napon
RészletesebbenA gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale)
A gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale) Doktori értekezés tézisei Dr. Boros Csaba Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr.
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,
RészletesebbenA sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban
A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira
RészletesebbenAz idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer
RészletesebbenElemi idegi működések, az idegrendszer felépítése és működésének alapjai
Elemi idegi működések, az idegrendszer felépítése és működésének alapjai Golgi-impregnációval készült metszetek eredeti rajzai agykérgi sejtek képe Golgi-impregnációs metszeteken Santiago Ramón y Cajal
Részletesebben2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:
Pszichológia biológiai alapjai I. írásbeli vizsga (PPKE pszichológia BA); 2017/2018 I. félév 2017. december 24.; A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont
RészletesebbenAZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál
AZ ELŐADÁS CÍME Stromájer Gábor Pál 2 Idegrendszer Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenA sejtek membránpotenciálja (MP)
A sejtek membránpotenciálja (MP) XVIII. sz. Galvani, Aldani: "állati elektromosság" az izom és az idegszövet elektromosan ingerlékeny az izom és az idegszövet elektromosan vezetıképes 1939, Hodgkin és
Részletesebben2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.
2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton
RészletesebbenMirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,
Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, excretum: végtermék, ami kiürül. A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenA centriólum és a sejtek mozgási organellumai
A centriólum A centriólum és a sejtek mozgási organellumai Egysejtű eukarióta sejtekben,soksejtű állatok sejtjeiben 9x3-triplet A,B és C tubulus alegységek hengerpalástszerű helyezkedéssel Hossza 0,3mm
RészletesebbenAsztrociták: a központi idegrendszer sokoldalú sejtjei. 2009.11.04. Dr Környei Zsuzsanna
Asztrociták: a központi idegrendszer sokoldalú sejtjei 2009.11.04. Dr Környei Zsuzsanna Caenorhabditis elegans 1090 testi sejt 302 idegsejt 56 gliasejt Idegi sejttípusok Neural cell types Idegsejtek Gliasejtek
RészletesebbenAz idegrendszer felépítése és működése
Az idegrendszer felépítése és működése Az idegszövet Az idegszövet tartalmaz: nyúlványos idegsejteket, neuronokat, gliasejteket. Szerk.: Vizkievicz András A neuronok A neuronok ingerlékeny sejtek, amelyek
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenDegeneráció és regeneráció az idegrendszerben
Degeneráció és regeneráció az idegrendszerben Axonális sérülés és regeneráció August Waller, 1850: Waller-féle degeneráció (Wallerian degeneration) disztális axonális csonk: degeneráció 24-36 órán belül
RészletesebbenIzomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással
Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik
RészletesebbenIONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel
IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák
RészletesebbenSejtek közötti kommunikáció
Sejtek közötti kommunikáció Szerv/szövet homeosztázisa szempontjából fontos: A sejt érzékeli a változásokat környezetében és arra megfelelő választ ad. Többsejtűekben a szignál molekulák koordinálják a
RészletesebbenAz emberi sejtek általános jellemzése
Sejttan (cytológia) Az emberi sejtek általános jellemzése A sejtek a szervezet alaki és működési egységei Alakjuk: nagyon változó. Meghatározza: Sejtek funkciója Felületi feszültség Sejtplazma sűrűsége
RészletesebbenAZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló
AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert Összefoglaló Az idegsejtek közt az ingerületátvitel döntően kémiai természetű, míg az idegsejten belül az elektromos jelterjedés a jellemző. A
RészletesebbenIntracelluláris és intercelluláris kommunikáció
Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció Transzportfolyamatok a sejten belül Ciklózis: Az endoplazma sejten belüli (sejtmag körüli) áramlása A ciklózis teszi lehetővé, hogy a sejten belül az egyik
RészletesebbenAlapszövetek, bőr. Dr. Katz Sándor Ph.D.
Alapszövetek, bőr Dr. Katz Sándor Ph.D. Sejt: az emberi testet felépítő alapegység. Szövet: különböző sejtek és sejtközötti (intercelluláris) anyagok kombinációja, amely egy vagy több specifikus funkció
RészletesebbenBelső elválasztású mirigyek
Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum
RészletesebbenIdegszövet alapelemei
III. BESZÁMOLÓ IDEGI SZABÁLYOZÁS - Az idegszövet feladata: az inger fölfogása, ingerület képzése, az ingerület gyors továbbítása. - Az idegszövet fölépítése: Idegszövet alapelemei idegsejtek vagy neuronok,
RészletesebbenAz élőlények szabályozó működése
Az élőlények szabályozó működése Idegrendszer gerincesek: csőidegrendszerrel rendelkeznek Szabályozás Szabályozás: A szabályozás élettani folyamat. információ feldolgozás válasz Az idegsejtek működése
RészletesebbenA kémiai szinapszis (alapok)
A preszinapszis A kémiai szinapszis (alapok) preszinaptikus neuron 1 akciós potenciál 2 Ca 2+ axon végbunkó (preszinapszis) Ca 2+ szinaptikus vezikula feszültség-függő Ca 2+ csatorna citoplazma szinaptikus
RészletesebbenBiológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer
Idegrendszer Az idegrendszer feladata: Külsőkörnyezethez való alkalmazkodás biztosítása. Homeosztázis fenntartása. Minden idegrendszerre igaz Elvont fogalomalkotásra képes. Csak az emberi idegrendszer.
RészletesebbenI. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó
Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd
RészletesebbenAz idegi működés strukturális és sejtes alapjai
Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai Élettani és Neurobiológiai Tanszék MTA-ELTE NAP B Idegi Sejtbiológiai Kutatócsoport Schlett Katalin a kurzus anyaga elérhető: http://physiology.elte.hu/agykutatas.html
RészletesebbenJellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.
Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenMozgás, mozgásszabályozás
Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenA látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron
Látás Nyelv Emlékezet A látás alapjai Általános elv Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya AGY Kéregalatti és kérgi területek Szenzoros, majd motoros és asszociációs területek
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői Receptor felépítése MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb
RészletesebbenA köztiagy, nagyagy, kisagy
A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás
RészletesebbenA harántcsíkolt izomrostok típusai:
A harántcsíkolt izomrostok típusai: 1. Vörös (aerob) rostok: vékony rostok nagy mennyiségű mioglobinnal citokrómmal mitokondriummal 2. Fehér (anaerob) rostok: vastag rostok kevés mioglobinnal citokrómmal
RészletesebbenA kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.
1 Kötőszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András Ebbe az alapszövetbe igen különböző feladatot végző szöveteket sorolunk, amelyek elláthatnak mechanikai, anyagcsere, hőszabályozás, védelmi és regenerációs
RészletesebbenSZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA
SZERV-SZERVRENDSZER SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA IDEGRENDSZER ELİADÓ DR. LEHEL JÓZSEF ÉLETTANI JELLEMZİK - FELÉPÍTÉS KÖZPONTI - PERIFÉRIÁS Akaratlagos ID Vegetatív ID * zsigeri mőködés autonóm irányítása
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenIdegsejtek közötti kommunikáció
Idegsejtek közötti kommunikáció Idegrendszer funkcionális alapegysége: neuron (idegsejt) Neuronok morfológiája: Morfológia leírása: Soma és dendritek geometria leírása: dendritek száma, elágazások száma
RészletesebbenA GANGLIONSEJTEK MORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS ELOSZ-
Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Anatómiai és Szövettani Tanszék A GANGLIONSEJTEK MORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS ELOSZ- LÁSÁNAK VIZSGÁLATA JUHOK RETINÁJÁBAN Készítette: Turbók Janka, V. évfolyam Témavezető:
Részletesebben