EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG ELNÖK Ügyiratszám: EBH/585/2012

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG ELNÖK Ügyiratszám: EBH/585/2012 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) kérelmezőnek a Dr. D. A. ügyvéd által képviselt Fővárosi Önkormányzat ÉPTISZK Gazdasági Szervezete (1139 Budapest, Váci út ) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tárgyában benyújtott kérelme tárgyában az alábbi hozta: H A T Á R O Z A T O T A Fővárosi Önkormányzat ÉPTISZK Gazdasági Szervezete kérelmezővel szemben terhessége/anyasága védett tulajdonságával összefüggésben munkáltatóként megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor kérelmező közalkalmazotti jogviszonyát azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntette. A hatóság a határozat kézhezvételétől megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni folytatását, és elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 60 napra történő nyilvánosságra hozatalát a honlapján az eljárás alá vont adatainak kivételével anonimizált módon. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszéknek címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál három példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. Az eljárással kapcsolatban költség nem merült fel. INDOKOLÁS Kérelmező a hatósághoz június 7-én érkezett panaszában előadta, hogy március 5-én létesített közalkalmazotti jogviszonyt a Fővárosi Önkormányzat ÉPTISZK Gazdasági Szervezetével. A munkáltató 4 hónap próbaidőt határozott meg. Kérelmezőnek ekkor még nem volt tudomása arról, hogy gyermeket vár, ez csak a munkába lépését követő néhány hét múlva derült ki. Kérelmező előadta, hogy a 7-8 hét körül egy váratlan vérzés következtében orvoshoz került, aki veszélyeztetett terhesnek nyilvánította, emiatt a továbbiakban nem tudott munkát végezni. A munkáltatóval telefonon közölte ezeket a tényeket, mivel nem volt szabad felkelnie május 22-én személyesen bement a munkahelyére, ahol tájékoztatta közvetlen felettesét, hogy a kockázat még nem szűnt meg, így munkát továbbra sem végezhet. Ekkor közölték vele, hogy a helyére fel kívánnak valakit venni, és írja alá a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését május 31-i hatállyal. Kérelmező a közös megegyezést nem írta alá, az eljárás alá vonttól június 4-én postai úton kapta meg az azonnali hatályú felmentését május 31-i dátummal. Kérelmező álláspontja szerint volt munkáltatója vele szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azáltal, hogy munkaviszonyát azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntette, ez a Tel: (1)

2 hátrány összefüggésben állt terhességével. Csatolta a kinevezését, a sérelmezett munkáltatói intézkedést, és kérte az eljárás megindítását. Az eljárás alá vont a hatóság felhívására jogi képviselőjén keresztül terjesztette elő érdemi nyilatkozatát. Ebben előadta, hogy Kérelmező közalkalmazotti jogviszonyát már azelőtt megszüntetni szándékoztak, hogy terhességéről tudomást szereztek volna. A jogviszony megszüntetésére ténylegesen azért került sor, mert kérelmező egy alkalommal úgy nyilatkozott, hogy a munkahelyi stresszt nem feltétlenül tudja elviselni. Csatolt több nyilatkozatot, amelyet a munkáltató vezetője, helyettese és ottani munkavállalói írtak alá. A nyilatkozatok egyikében, melyet az eljárás alá vont igazgatója és helyettese írtak alá, benne volt, hogy kérelmező nem látta el a pénztáros helyettesítési feladatait, március között, nem vitte be az erkölcsi bizonyítványát és késedelmesen adta le táppénzes papírjait. Mindezek hozzájárultak jogviszonyának azonnali hatállyal történő megszüntetéséhez. A hatóság július 11-én tárgyalást tartott az ügyben, amelyen meghallgatta kérelmezőt, az eljárás alá vont igazgatóját, helyettesét, továbbá az eljárás alá vont két munkavállalóját. Kérelmező a tárgyaláson előadta, hogy pénztárosi munkakört korábban sohasem látott el, ilyen jellegű tapasztalatokat korábbi munkahelyén sem szerzett. Ugyanakkor nem tagadta meg a munkát, és amikor az eljárás alá vont szervezetnél megkérték, hogy lássa el ezt a feladatot is a pénztáros távollétében, csupán annyit kért, hogy segítsenek neki. Végül a belső ellenőr volt az, aki segített és tanítgatta, hogyan végezze el az ezzel járó feladatot. Kérelmező elmondása szerint dolgozott a pénztárban és aláírta a pénztárnaplót is. Március végén az igazgatónő és helyettese kérelmezővel még azt közölték, hogy elégedettek a munkájával. Az erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatban kérelmező úgy nyilatkozott, hogy azt valóban nem adta le a munkahelyén, egyszerűen elfeledkezett róla. A munkába lépésekor a munkáltatónál megelégedtek az erkölcsi bizonyítvány megkérését igazoló postai feladóvevény bemutatásával, a továbbiakban pedig senki nem kérte tőle a bizonyítvány bemutatását, holott az időközben megérkezett és bármikor be tudta volna mutatni. A táppénzes papír leadásával kapcsolatban tett munkáltatói megjegyzésre észrevételezte, hogy hiányzásának első napján közvetlen felettesét tájékoztatta rosszullétéről, és arról, hogy feküdnie kell, tehát nem tud bejárni dolgozni. A táppénzes papírját kérelmező férje vitte be a munkahelyére két hét elteltével, azonban azt a háziorvos helyettese állította ki, és formailag nem volt megfelelő. Emiatt kérelmező munkahelyén nem fogadták azt el, így az újólag kiállított táppénzes papír leadása további időbe telt. Kérelmező határozottan tagadta, hogy bármilyen kijelentést is tett volna a munkahelyi stresszel kapcsolatban. Az eljárás alá vont igazgatója a tárgyaláson elmondta, hogy kérelmezőben, mint munkavállalóban hosszú távon gondolkodtak. Kérelmező az első hónapban szépen dolgozott, bár március végén fontolgatták elbocsátását, ugyanis nem volt hajlandó a pénztárosi feladatokat elvégezni. Munkaköri leírása március végén készült el, azonban azt kérelmező nem vette át. Március végén valóban leültek a kérelmezővel, és úgy tájékoztatták, hogy a pénzügyi csoport vezetésével megbíznák, ugyanis kérelmező mérlegképes könyvelő volt. Május végén döntötték el véglegesen, hogy kérelmező jogviszonyát megszüntetik, március végén ugyanis még lehetőséget szerettek volna adni neki, hogy bizonyítson. Kérelmező várandósságáról április végén értesültek. Az eljárás alá vont vezetője hangsúlyozta, hogy több munkavállalójuk is nevel kisgyermeket, a szervezet gyermekpárti, a várandós munkavállalókkal igyekeznek megkülönböztetett figyelemmel bánni. 2 Tel.: (1)

3 A hatóság tanúként hallgatta meg az eljárás alá vont igazgató helyettesét, aki kérelmező közvetlen felettese volt. Tanú előadta, hogy kérelmezőt a felvételi beszélgetésen tájékoztatták arról, hogy a pénztáros helyettesítése, pénztárellenőrzés is a feladata lesz. Ezt a feladatát tanú szerint elég hiányosan látta el, némely pénztárbizonylaton szerepel az aláírása, néhányon nem. Tanú elmondta, hogy kérelmezőt csoportvezetéssel szerették volna megbízni, és elbeszélgettek vele a munkavégzéssel összefüggésben tapasztalt hiányosságairól. Kérelmező ígéretet tett a hibák kijavítására, azonban tanú szerint ennek csak részben tett eleget. Tanú tudomása szerint kérelmező 4-5 nap helyettesítette a pénztárost a belső ellenőr segítségével. Ezt követően nem volt erre szükség, mert a pénztáros táppénz után visszament dolgozni. Tanú nyilatkozott arról, hogy kérelmező feladata a banki átutalások érvényesítése volt, ebben tapasztaltak nála hiányosságokat, melyeket bizonylatokkal tudnak igazolni. Tanú- hasonlóan az eljárás alá vont igazgatójához-, úgy nyilatkozott, hogy április vége táján jelentette be neki kérelmező, hogy terhes. A kérelmező erkölcsi bizonyítványával kapcsolatban tanú elmondta, hogy még az állásinterjún felhívták kérelmező figyelmét arra, hogy később vigye be a munkáltatóhoz. Az erkölcsi bizonyítvány hiánya nem volt akadálya kérelmező kinevezésének, ugyanis amennyiben az állásinterjún bemutatta a pályázó, hogy megigényelte az erkölcsi bizonyítványt, akkor ezt elfogadták, ugyanakkor ez a körülmény nem mentesíti a pályázókat az alól, hogy később ne csatolják be a bizonyítványt. Tanú elmondása szerint benne először akkor merült fel, hogy kérelmezőtől meg kell válnia a szervezetnek, amikor nem helyettesítette a pénztárost. Kérelmező munkaköri leírásában ugyanis benne volt, hogy a pénztárost helyettesítenie kell. Kérelmező munkaköri leírását március 23-án nyomtatták ki, ekkor azonban tanú emlékei szerint négyen kapták meg a munkaköri leírásukat, és azzal, hogy kérelmező nem írta alá, csak nemrég szembesültek, mert megtalálták a fiókjában. Tanú álláspontja szerint a munkavállaló feladata lett volna, hogy aláírását követően leadja a munkaügyes kollégának a munkaköri leírását. A tanú emlékezett arra, hogy az eljárás alá vont igazgatójával azt követően beszélt arról, hogy kérelmező jogviszonyát megszüntetik, amikor egy május végi napon kérelmező a délutáni órákban bement a munkahelyére és elbizonytalanodva azt mondta, hogy stresszes a munkahely, 6 évet várt a babára. Tanú elmondta még, hogy kérelmező helyére nem vettek fel senkit, feladatait szétosztották más dolgozók kötött, az álláshelyét nem hirdették meg. Tanú szerint a szervezetnél nem arra megy ki a dolog, hogy valakit próbaidő alatt elküldjenek, mivel nehezen találnak a helyére másik munkavállalót, aki ilyen alacsony közalkalmazotti bérért hajlandó dolgozni. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének lehetőségével csak akkor élnek, amikor már semmi egyéb lehetőség nem kínálkozik. A hatóság által meghallgatott másik két, az eljárás alá vontnál dolgozó tanú az általuk június 14-én aláírt nyilatkozatukban leírtakat megerősítették, ezen túlmenően D. M., aki munkaügyi csoportvezetőként dolgozik az eljárás alá vontnál, előadta, hogy kérelmező a munkaköri leírását nem írta alá. A munkaköri leírásokat a vezető adja át a dolgozóknak, és azután azt a személyi anyagban tárolják. Tanú akkor kapta meg kérelmező munkaköri leírását, amikor kérelmező már táppénzen volt, így nem volt lehetőség arra, hogy azt aláírassák vele. Tanú az erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatban elmondta, hogy ő kéri számon a dolgozótól, hogy vigye azt be, valószínűleg így járt el kérelmező esetében is, azonban erre nem emlékszik. Tanú arra sem emlékezett, hogy ki tette le kérelmező asztalára a munkaköri leírását. A hatóság felhívására az eljárás alá vont megküldte azokat a bankbizonylatokat, amelyek álláspontja szerint alátámasztják kérelmező munkájának hiányosságait. Az eljárás alá vont 3 Tel: (1)

4 hivatkozott arra is, hogy a szervezet belső ellenőre májusában ellenőrizte a januártól áprilisig tartó időszakot, és ekkor derült ki, hogy kérelmező nem látta el megfelelően a feladatát. Csatolta a belső ellenőr július 18-án kelt nyilatkozatát, amely szerint kérelmező helyett március közötti időszakban ő látta el a pénztárosi teendőket, mivel kérelmező azt nem volt hajlandó ellátni. Csatolta továbbá a 6/2012 ellenőrzési számú bank és pénztárellenőrzés tárgyában készült belső ellenőri jelentés kivonatát, az erre készített intézkedési tervet, a mb. pénzügyi-analitikai csoport vezetőjének reflektálását az intézkedési terve, valamint kérelmező munkaköri leírását. Az eljárás alá vont jogi képviselője augusztus 1-jén kelt beadványában hangsúlyozta, hogy a becsatolt dokumentumok - különös tekintettel a belső ellenőri jelentés hivatottak alátámasztani, hogy kérelmező hiányosan látta el feladatait. Az eljárás alá vont határozott álláspontot képviselt abban a tekintetben, hogy kérelmező az érvényesítői feladatkörét csak részlegesen látta el, az utalványlapokat nem írta alá, így nem is ellenőrizte, a március közötti 86 db pénztárbizonylat között csak néhol írta alá a nevét, viszont a pénztárbizonylaton már nem szerepelt az aláírása. Mindez az eljárás alá vont álláspontja szerint azt feltételezi, hogy kérelmező elmulasztotta a számlák alaki és tartalmi ellenőrzését, ezáltal azt is, hogy az azokon szereplő tétel kifizethető-e a költségvetésből. Kérelmező élve iratbetekintési jogával, augusztus 31-én en küldte meg a hatóság részére az eljárás alá vont által megküldött iratanyag áttanulmányozását követően észrevételeit. Ebben kitért arra, hogy amikor március 5-én munkába állt, elődje már nem dolgozott az intézménynél, így a gyakorlati munkáját a szobában dolgozó analitikus könyvelők (tehát nem a pénzügyi csoport tagjai) mutatták meg: hogyan kell a beérkező számlákat Excel táblázatban rögzíteni, mit kell ellenőrizni a számlákon, hová kell írni az iktató számot, a dolgozók utazási költségtérítését hova kell rögzíteni, hogyan kell kiszámolni, utána kinek kell továbbítani stb. Kérelmező utóbb megtudta, hogy a pénzügyi csoport egyszemélyes, rajta kívül más nem dolgozik ott. Kérelmező az intézmény igazgató-helyettesétől a gyorsabb betanulás érdekében belső szabályzatot (pl.: elszámolási szabályzat) vagy dolgozói segédletet kért, azonban a helyettes válasza az volt, hogy ilyen anyagok nincsenek, majd mindent megtapasztal menet közben. Kérelmező észrevételezte továbbá, hogy SZMSZ-t, munkaköri leírást nem kapott, munkaköri leírását a i EBH-nál történt iratanyagba való betekintés során látta először, melyben a feladatok felsorolásában pénztárosi teendők ellátása konkrétan nincs megjelölve. Azt, hogy pénztárosi munkakört is be kell töltenie, a pénztárosnő betegségekor tudta meg. A pénztárosi feladatot nem tagadta meg, kérte, hogy valaki mutassa meg, hogyan kell ellátnia és tanítsa be. Kérelmező úgy nyilatkozott, hogy a bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat nem írta alá, azonban az időszaki pénztárjelentést pénztárosként március i dátummal, sorszámmal aláírta. A pénztárt az ügyfelek távozásakor hagyta csak el, és továbbra is határozottan állította, hogy az eljárás alá vontnál senki nem tanította be erre a feladatra. Mivel korábban nem dolgozott költségvetési szervnél, a Költségvetési év: 2012 című nyomtatványt nem ismerte. Kérelmezővel ezt aláíratták, arra tekintettel, hogy ő volt az érvényesítő. Kérelmező felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárás alá vont által mellékelt Költségvetési év: 2012 című nyomtatványon (érvényesítés keltezése: , bizonylat száma: 045/2012, kötelezettségvállalás nyilvántartási száma: 867/2012), jól látszik, hogy új dolgozóként, betanítás nélkül kellett ellátnia a feladatát: II. A számla (bizonylat) érvényességének igazolása kelt án, azonban ekkor még nem dolgozott az intézménynél, így nem írhatta volna alá utólag, azonban án, amikor az utalás már megtörtént, kérelmezővel mégis aláíratták. Kérelmező szerint ezért fordulhatott elő az is, hogy nem érvényesített több számlához tartozó ilyen dokumentumot, hiszen nem a számlák kifizetése előtt, hanem azt követően készítette őket egy dolgozó és juttatta el hozzá. 4 Tel.: (1)

5 A belső ellenőri ellenőrzésről kérelmezőnek nem volt tudomása, annak készítésekor táppénzen volt, csupán az eljárás alá vont által megküldött iratanyagba való betekintéskor (EBH ) értesült arról. Kérelmező észrevételezte továbbá, hogy a belső ellenőrzési jelentés rá nézve konkrétumokat nem tartalmazott, általános problémákat fogalmazott meg több csoport (pénzügy, analitikus könyvelés) munkájára nézve, melyek nem vonatkoztathatóak csak az ő munkavégzésére. Végezetül kérelmező megjegyezte, hogy től veszélyeztetett terhesként táppénzes állományban volt, munkaviszonyának megszüntetése pedig dátummal történt, tehát a belső ellenőr által vizsgált időszak túlnyomó részében az intézménynél nem végzett munkát. A lefolytatott bizonyítási eljárás, az ügyfelek és a tanúk nyilatkozata, a beszerzett iratanyag alapján a hatóság megállapította, hogy a kérelem alapos. A hatóság a kérelem beérkezését követően hatáskörét vizsgálva megállapította, hogy az Ebktv. személyi hatálya kiterjed az eljárás alá vontra, aki az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) 5. d) pontjában foglaltak alapján munkáltatóként köteles az egyenlő bánásmód követelményét megtartani. Az Ebktv. a bizonyítás szabályai körében az alábbiakat rögzíti: 19. (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak kell valószínűsítenie, hogy a) a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte vagy - közérdekű igényérvényesítés esetén - ennek közvetlen veszélye fenyeget, és b) a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor - ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint - rendelkezett a 8. -ban meghatározott valamely tulajdonsággal. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak valószínűsítése esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a) a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Kérelmező orvosi igazolással tett eleget védett tulajdonsága valószínűsítésének, a hátrányt a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről szóló okirattal igazolta. Az Ebktv. 8. l) pontja értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt anyasága (terhessége) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Az Ebktv. 21. c) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében. Az Ebktv. 22. (1) bekezdés a) pontja szerint nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. 5 Tel: (1)

6 A hatóság az eljárás alá vont kimentését nem fogadta el az alábbiak miatt: - Az eljárás alá vont vezetője a személyes meghallgatása során maga is ellentmondásos nyilatkozatot tett arról, hogy kérelmező próbaidő alatt történő elbocsátása mellett milyen okok miatt döntöttek. Egyik mondatával még arra tett utalást, hogy kérelmező az első hónapban szépen dolgozott, illetve leültünk kérelmezővel március végén, és azt mondtuk, hogy szeretnénk őt megbízni minden hibája ellenére a pénzügyi csoport vezetésével. Majd úgy nyilatkozott, hogy végül csak május végén döntöttek arról, hogy kérelmező jogviszonyát megszüntetik. Arról is nyilatkozott, hogy április végén szerzett tudomást arról, hogy kérelmező gyermeket vár. Ekkor kérelmező már táppénzen volt, mivel terhességének 7-8 hetében egy váratlan vérzés és annak következményeként veszélyeztetett terhes lett. Kérelmező május 22-én tudott újra személyesen megjelenni munkahelyén, ekkor közölte, hogy továbbra is táppénzben marad, mert a kockázat nem szűnt meg. Ez alkalommal már a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére tettek számára javaslatot. Életszerűtlen, és nem felel meg az Ebktv. 22. (1) bekezdés a) pontjában rögzített követelménynek sem az eljárás alá vont arra való hivatkozása, hogy kérelmező jogviszonyának megszüntetésére azért került sor, mert március közötti időszakban - amikor ráadásul még kinyomtatott munkaköri leírással sem rendelkezett - nem látott el pénztárosi teendőket. Amennyiben ez annyira súlyos mulasztás- a munkáltató már március végén élhetett volna azon jogával, hogy kérelmező jogviszonyát megszünteti, ekkor azonban az első számú vezető még kérelmező csoportvezetővé történő kinevezését fontolgatta. A hatóság osztja kérelmező azon álláspontját, hogy amennyiben korábban nem dolgozott olyan munkakörben, ahol feladata volt a pénztáros helyettesítése is, indokolt volt segítséget kérnie annak érdekében, hogy munkáját szakszerűen lással el. Az eljárás alá vont ezt a segítséget vonakodott részére biztosítani, és a belső ellenőr végül azért segített a pénztárban kérelmezőnek, mert egyébként nem tudta volna ezirányú feladatát ellátni. Kérelmezőt pénztároktatásra a munkáltató csak ezt követően, március 30-án küldte el. A hatóság álláspontja szerint a próbaidő intézménye egyebek mellett éppen azt a célt hivatott szolgálni, hogy ez alatt az idő alatt a munkáltató adja meg a munkavállalónak mindazt a segítséget, amely a betanulásához szükséges. Amennyiben viszont már az állásinterjú során az állapítható meg, hogy nem a megfelelő munkaerő jelentkezett, a munkáltató élhet azzal a lehetőséggel, hogy nem létesít vele jogviszonyt. Az eljárás alá vont által csatolt belső ellenőri jelentés 4 hónapos időszak vonatkozásában szúrópróba szerű vizsgálatról tesz említést, amelynek jelen ügy szempontjából kiemelt jelentősége van, ugyanis január 1. és április 30-i időszakot vizsgáltak, míg kérelmező március 5- én létesített jogviszonyt az eljárás alá vonttal, és ekkor lépett munkába. Ugyanakkor április 10-től már beteg volt, munkát nem végzett. A belső ellenőr által tett megállapítások ráadásul nem kizárólag kérelmező munkájával álltak összefüggésben, hiszen hiányosságokat tárt fel több területen (v.ö. Összefoglaló megállapítások 1. oldala), és az általa tett javaslatokból is arra a következtetésre lehet jutni, hogy nem kizárólag a kérelmező által ellátott feladatokban voltak hibák. Ezt maga az eljárás alá vont is elismeri azzal, hogy a Javaslatok-ból mindösszesen a 10. pontot jelölte meg, mint amely kérelmező munkájával állt összefüggésben. Hasonlóképp, a belső ellenőri jelentés részletes megállapításokat tartalmazó, és az eljárás alá vont által aláhúzással kiemelt része azt mutatja, hogy vizsgálat szúrópróbaszerűen történt, 4 hónap vonatkozásban, és konkrétan nem említette, hogy a bizonylati fegyelem betartása, a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlati érvényesülésének ellenőrzése kinek a hibájából nem volt megfelelő. Az eljárás alá vont által becsatolt Szervezeti és Működési Szabályzat pontja a pénzügyi ügyintéző, a pénztáros és a gazdasági ügyintéző munkakörére vonatkozóan írja elő azokat a feladatokat, amelyek vonatkozásában a belső ellenőri jelentés hibákat tárt fel, ugyanakkor a jelentés nem részletezi, 6 Tel.: (1)

7 hogy a hiányosság konkrétan mely ügyintéző milyen időszakban végzett tevékenysége során keletkezett. Az eljárás alá vont által készített intézkedési terv nemcsak az érvényesítő feladatkörére vonatkozóan készült, abban szerepel a könyvelési csoportvezető és az igazgatóhelyettes is, tehát ebből is megállapítható, hogy ha kérelmező munkájában voltak is hiányosságok, ilyenek más munkavállalók esetében is feltárásra kerültek. Ugyanakkor az eljárás alá vont hallgat arról, hogy bármivel is szankcionálta volna a többi munkavállalóját, kizárólag kérelmező vonatkozásában helyezi olyan megvilágításba az elkövetett hibákat, amelyek jogviszonyának megszüntetésére alapul szolgáltak. A hatóság álláspontja szerint az eljárás alá vont arra történő hivatkozása, hogy kérelmező hiányosan látta el érvényesítési feladatait, a fentiek fényében ugyancsak nem fogadható el megalapozott kimentésként, és ezzel összefüggésben mindenképpen aránytalan az intézkedés, amely a jogviszony megszüntetését eredményezte. - Felmerült a munkáltató részéről, hogy kérelmező adós maradt az erkölcsi bizonyítvány becsatolásával. Ezzel kapcsolatban a hatóság álláspontja az, hogy a munkáltató felelőssége, hogy úgy alkalmazza a munkavállalót, hogy annak minden, a munkaviszony vagy egyéb foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentuma rendelkezésére álljon. A munkáltató kötelezettsége tehát, hogy amennyiben a munkaerő felvételekor megelégszik az erkölcsi bizonyítvány megkérését igazoló feladóvevény bemutatásával, a továbbiakban számon kérje a vele jogviszonyt létesítő munkavállalóját a dokumentum csatolására. A tárgyalás során meghallgatott igazgató és helyettese ilyen irányú intézkedést nem tett, és a tanúként meghallgatott munkaügyes kolléga sem emlékezett arra, hogy munkáéba állását követően a kérelmezőtől kérték volna az erkölcsi bizonyítványt. A hatóság álláspontja szerint az erkölcsi bizonyítvány hiányára történő hivatkozás nem áll arányban a kérelmező jogviszonyának próbaidő alatti megszüntetéssel, mint hátránnyal. Erre akkor lehetne eredményesen hivatkozni, ha bizonyítható módon felszólították volna a kérelmezőt a bizonyítvány csatolására azt követően, hogy kinevezték. - A munkáltató arra is hivatkozott, hogy kérelmező nem írta alá a munkaköri leírását. Ezzel kapcsolatban az eljárás alá vont tanúként meghallgatott munkaügyi csoportvezetője a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a munkaköri leírást a munkáltató vezetője adja át a dolgozóknak. Kérelmező esetében nem így történt, hiszen sem az eljárás alá vont intézmény vezetője, sem helyettese kérelmezőnek munkaköri leírást nem adott át. Hivatkoztak ugyan arra, hogy azt valaki letette kérelmező asztalára, de ezen személy kilétét az eljárás során nem sikerült feltárni. Így a hatóság nem tudta elfogadni az eljárás alá vont azon védekezését, hogy kérelmező jogviszonyának megszüntetéséhez hozzájárult a munkaköri leírásának alá nem írása is. A tanúként meghallgatott munkaügyi csoportvezető emlékezett arra is, hogy kérelmező munkaköri leírását akkor kapta meg, amikor kérelmező már táppénzen volt, így azt nem tudták vele aláíratni. Ha valóban március végén átadják kérelmezőnek a munkaköri leírást, akkor életszerűtlen, hogy április 10-ig (ekkor került kérelmező táppénzbe) a munkáltató részérő még csak rá sem kérdeznek, hogy mi lett annak a sorsa, aláírta-e vagy sem a munkavállaló. Ehhez képest az eljárás alá vont igazgatóhelyettese maga nyilatkozta a tárgyaláson azt, hogy kérelmező fiókjába találtak rá a már március 23-án kinyomtatott munkaköri leírásra. - A munkahelyi stresszre kérelmező részéről tett vagy nem tett kijelentés vonatkozásában megjegyzi a hatóság, hogy még ha volt is ilyen vagy hasonló kijelentése, a jogviszonyát erre alapozva megszüntetni aránytalan sérelemmel járt a munkáltató részéről. Azon a május végi napon, amikor a stresszre vonatkozó kijelentés állítólag elhangzott, kérelmező várandósságáról 7 Tel: (1)

8 már tudott a munkáltató, ráadásul kérelmező továbbra is olyan hírekkel ment be a munkahelyére, hogy a magzat élete veszélyben van, így nem tud továbbra sem dolgozni. A hatóság kizárólag abban a kérdésben dönthet, hogy az eljárás alá vont munkáltató kérelmező védett tulajdonságával (jelen esetben anyaságával (terhességével) összefüggésben megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét és kérelmező közalkalmazotti jogviszonyát a próbaidő alatt azonnali hatállyal az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző módon szüntette-e meg. A hatóság a lefolytatott bizonyítási eljárás során a bizonyítékok egyenkénti és összességükben történő értékelésével arra a meggyőződésre jutott, hogy az eljárás alá vont kérelmező által sérelmezett intézkedése és kérelmező védett tulajdonsága között ok-okozati összefüggés volt. A szankciók megállapítása során a hatóság tekintettel volt az eset összes körülményeire. Ennek során figyelembe vette, hogy az eljárás alá vont kérelmezővel szemben a legsúlyosabb hátrányt okozta, amikor jogviszonyának megszüntetése mellett döntött. A hatóság a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításának megtiltását rendelte el (Ket. 169/I. (1) bek.b) pontja) arra tekintettel, hogy az eljárás alá vont, aki munkáltatóként járt el Kérelmező viszonylatában, a jövőre nézve tartózkodjon olyan intézkedések megtételétől, amelyek a munkavállalókra nézve valamely védett tulajdonságukkal összefüggésben hátrányos jogkövetkezményekkel járhatnak. Ezen túlmenően tekintettel a jogsértés súlyára, a jogkövető magatartást feltételező szankció alkalmazása mellett feltétlenül szükségesnek tartotta a határozatnak a hatóság honlapján történő közzétételét, ezáltal a szélesebb nyilvánosság tájékoztatását (Ket. 169/I. c) pontja), amely egyben prevenciós célt is szolgál. Határozatomat a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 169/B. (2) bekezdés a) pontjáéban biztosított hatáskörömben hoztam meg. Az ügyintézési határidő a 362/2004 (XII.26.) Kormányrendelet 7. (1) bekezdése alapján 75 nap, amely nem került túllépésre. A határozat elleni fellebbezést a Ket. 169/J. (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket. 96. és 109. (1) bekezdése biztosítja. Budapest, szeptember 10. Dr. Honecz Ágnes elnök A határozat jogerős. 8 Tel.: (1)