Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata kérdések és válaszok
|
|
- Zsanett Szekeres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MEMO/11/238 Brüsszel, április 13. Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata kérdések és válaszok Miről szól az energiaadó-irányelv? Már jelenleg is minden uniós tagállamban megadóztatják az energiát, és az energiaadók bizonyos mértékig uniós szinten harmonizáltak. A jelenleg érvényes, 2003-ban elfogadott energiaadó-irányelv kidolgozásakor az elsődleges cél az energiaágazat versenytorzulásainak elkerülése volt a belső piacon. Az irányelv rögzíti a közös szabályokat arra vonatkozóan, mit kell megadóztatni, mikor, és milyen mentességek adhatók. Meghatározza a fűtésre, villamosenergia-termelésre és üzemanyagként felhasznált termékek esetében alkalmazandó, elsősorban a felhasznált energia volumenén alapuló minimum adómértékeket is. E minimum adómértékeken felül a tagállamok szabadon határozzák meg az általuk megfelelőnek ítélt nemzeti adómértékeket. Miért akarja felülvizsgálni a Bizottság ezeket a szabályokat? A jelenlegi energiaadó-irányelv elavult a tekintetben, hogy nem foglalkozik az EU által az energiaügyi és az éghajlatváltozási politika terén kitűzött ambiciózusabb célokkal. Felülvizsgálatára emellett azért is szükség van, hogy kezelni lehessen a belső piacon felmerült problémákat. Végül pedig, az irányelv hatálya nincs összhangban az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) amely az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátási egységeinek legnagyobb nemzetközi kereskedelmi rendszere hatályával. Először is, az energiatermékekre vonatkozó jelenlegi minimummértékek alapja főként a volumen (EUR/1000l), megállapításuk pedig a tagállamokban alkalmazott korábbi mértékeknek megfelelően történt. Ez az energiahordozók közötti tisztességtelen versenyhez vezet, és egyes tüzelőanyag-fajtákat indokolatlan adókedvezményhez juttat. A jelenlegi minimum adómértékek alapján például a szén adózik a legalacsonyabb, az etanol pedig a legmagasabb kulccsal. A megújuló energiaforrásokat különösen diszkriminálja a jelenlegi energiaadó-irányelv, mivel ugyanazon kulccsal adóznak, mint azok az energiaforrások, amelyek helyébe lépnek (pl. a biodízelre alkalmazott adómérték megegyezik a dízel esetében alkalmazottal stb.). Mivel az adómértékek sokkal inkább a volumenen, mintsem az energiatartalmon alapulnak, az alacsonyabb energiatartalmú termékek mint például a megújuló energiák adóterhe magasabb, mint a velük versenyben álló üzemanyagoké. A Bizottság által felülvizsgált irányelv rendezi ezt a problémát, mivel az energiaadót az energiatartalomhoz köti. Másodszor, éghajlatváltozási szempontból tekintve, a jelenlegi energiaadó-irányelv semmilyen módon nem kezeli a CO 2 -kibocsátás csökkentésének szükségességét. Valójában amint azt feljebb kifejtettük egyes fosszilis tüzelőanyagok adóztatása kedvezőbb, mint tisztább versenytársaiké. Egy uniós keretszabály lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy az Unión belüli versenyképességük veszélyeztetésének kockázata nélkül alkalmazzanak a tagállamokra lebontott kibocsátáscsökkentési célok elérését elősegítő adót a CO 2 -kibocsátásra.
2 Végül a felülvizsgált, CO 2 -kibocsátási elemet tartalmazó energiaadó-irányelv megakadályozná, hogy a nemzeti politikák kavalkádja akadályokat emeljen és torzulásokhoz vezessen a belső piacon. A tagállamok már megkezdték saját CO 2 - kibocsátási adójuk bevezetését, a különböző értelmezések azonban kettős adóztatáshoz és magas megfelelési költségekhez vezethetnek a határokon átívelő tevékenységet folytató vállalkozások esetében. A CO 2 -kibocsátás megadóztatásának uniós szintű megközelítése egyenlő versenyfeltételeket teremtene a gazdaság számára szerte az EU-ban, és megkönnyítené a határokon átnyúló tevékenységek végzését. A megújuló energiaforrásokra nem lenne alkalmazandó a CO 2 -kibocsátási adó, így azok további előnyhöz jutnának a versenytárs hagyományos tüzelőanyagokkal szemben. Melyek a javasolt új energiaadó-irányelv fő célkitűzései? A felülvizsgált irányelv célja az energia adóztatásának újrastrukturálása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és energiahatékony gazdaságra való átállás elősegítése és a belső piaci problémák elkerülése érdekében. - Éghajlatváltozás: Az energiaadóztatás CO 2 -kibocsátásra vonatkozó elemmel való kiegészítése révén a javaslat összhangba kívánja hozni az energiaadózást az Unió által az éghajlatváltozás terén tett vállalásokkal. Árjelzést kap az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerén kívül eső ágazatok által kibocsátott CO 2 is: minél nagyobb egy adott tüzelőanyag kibocsátása, annál magasabb CO 2 - kibocsátási adót kell fizetni utána. Ez a rendszer jutalmazza a környezetbarátabb energiaforrásokat, és kiterjeszti a CO 2 -kibocsátás csökkentésére, az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó uniós célkitűzések elérésére tett erőfeszítéseket. - Energiahatékonyság: Az energia szűkös erőforrás, adóztatásának pedig tükröznie kell ezt a jellemzőjét. Az adó szintjének összekapcsolása az energiatartalommal minden ágazatban remek ösztönző lenne az energiahatékonyság fokozására. - Belső piac: A CO 2 -kibocsátás uniós adózási keretének létrehozásával elkerülhető a tagállamok környezetbarát adópolitikáinak kavalkádja, ami nagyobb jogbiztonságot és alacsonyabb megfelelési költségeket jelent a vállalkozások számára. A javaslat világosan megkülönbözteti az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében részt vevő és azon kívül eső ágazatokat, ami elősegíti a kettős adóztatás elkerülését. - A növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése: A tagállamok választhatják adózási rendszerük növekedést ösztönző átalakítását, vagyis az energiatermékek adójának növelésével párhuzamosan (az Európa 2020 stratégiával összhangban) csökkenthetik a munkaerő adóterheit. Milyen változásokkal jár majd az új javaslat? Az energiaadó két komponensre bomlik: A CO 2 -tartalmon és az energiatartalmon alapuló összetevőre. CO 2 : Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerén kívül eső ágazatok esetében egységes minimum adómérték (CO 2 -tonnánként 20 EUR) kerülne bevezetésre. Ez adja meg a szén-dioxid árát a gazdaság ETS-en kívüli ágazatai, vagyis a háztartások, a közlekedés, a kisvállalkozások és a mezőgazdaság számára. A megújuló energiaforrások nem képezik tárgyát ezen új, CO 2 -kibocsátási elemnek. 2
3 ENERGIA: Az energiatartalom összetevő esetében a minimum adómértékek alapja az egyes tüzelőanyagok energiatartalma (EUR/GJ) lesz, a felhasznált volumen helyett. Ez azt jelenti, hogy az egyes tüzelőanyagokat az általuk generált energia mennyisége alapján fogják megadóztatni, a nagyobb energiahatékonyság pedig automatikusan jutalmazódik a rendszerben. Az adó energiára vonatkozó komponense segít megszüntetni az egymással versengő energiaforrások (pl. a benzin és a dízel) között jelenleg fennálló torzító hatásokat, és igazságosabbá teszi az adóztatást a fogyasztók számára, mivel az energiafogyasztás szempontjából az energiatartalom fontosabb, mint az energiahordozóból felhasznált mennyiség. Egy gigajoule energia után azonos összegű adót kell fizetni, függetlenül attól, hogy mely energiatermék segítségével állították elő. A CO 2 -kibocsátási és az energiatartalom összetevő kombinációjából áll össze a teljes adókulcs, amellyel egy adott energiatermék adózik. Az uniós minimummértékek felett a tagállamok szabadon állapíthatják meg saját adókulcsaikat és saját hatáskörben alakíthatják ki ezen adók struktúráját dönthetnek például úgy, hogy csak az energiatartalomra vonatkozó komponenst emelik a minimummérték fölé, a CO 2 -kibocsátási elemet nem, vagy épp fordítva. Mindazonáltal ugyanazokat a kulcsokat és ugyanazt az adóstruktúrát kell alkalmazni valamennyi, ugyanazon célra felhasznált tüzelőanyagra (motor-üzemanyagok és egyéb tüzelőanyagok). Az energiatartalom megadóztatásának bevezetéséhez biztosított, 2023-ig tartó hosszú átmeneti időszak elegendő időt ad a gazdaság számára az új adózási struktúrához való alkalmazkodásra. Mire terjed ki a javaslat hatálya? Az adó energiatartalom-komponense valamennyi, közlekedés és fűtés céljára használt tüzelőanyagra alkalmazandó. Az energiatermékek nem tüzelőanyaghoz kapcsolódó (pl. kohászati folyamatokban történő) felhasználása a jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan továbbra is az energiaadó hatályán kívül esne. Az adó CO 2 -kibocsátási komponense kiegészíti a kibocsátáskereskedelmi rendszert, mivel olyan ágazatokra alkalmazandó, amelyek az ETS hatályán kívül esnek (közlekedés, háztartások, mezőgazdaság és kisvállalkozások). Ily módon az ipari létesítményekből származó valamennyi kibocsátás egységes szén-dioxidkibocsátási árképzés alá tartozna. Miért most? Számos oka van, hogy miért most tekinti a Bizottság elérkezettnek a pillanatot e javaslat előterjesztésére. Először is, nemzeti stratégiáik kidolgozása és végrehajtása során a javaslat egyértelműen kijelölhetné a tagállamok számára, hogy az adók milyen szerepet játszhatnak a közötti időszakra kitűzött uniós energiapolitikai és éghajlatváltozási célok elérésében. Másodszor, a felülvizsgált energiaadó-irányelv kiegészíti az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének harmadik fázisát ( ), amelyben globális felső korlát kerül meghatározásra az EU számára, és a kibocsátási egységekről áttérnek az aukciókra. Ezért fontos most előterjeszteni a javaslatot, hogy elegendő idő álljon a Parlament és a Tanács rendelkezésére, hogy megállapodjanak a javaslatról. 3
4 A belső piac szempontjából szintén fontos, hogy a CO 2 -adóztatás közös kerete most jöjjön létre. A tagállamok most kezdik bevezetni CO 2 -kibocsátási adóikat, és a választott megoldások eltérhetnek egymástól. A tagállami politikák tarka mozaikja nehézségeket okozhat a határokon átnyúlóan működő vállalkozások számára, továbbá az EU-n belüli verseny torzulását eredményezheti. Ezért jobb most bevezetni az uniós szintű megközelítést, mivel később esetleg a nemzeti jogszabályok összetett kiigazítására lenne szükség. Végül, az energiaadó-irányelv felülvizsgálata az Európa 2020 stratégiának is részét képezi, és a márciusi Európai Tanács kérésének felel meg. Emellett a 2010 novemberében és decemberében a mexikói Cancúnban tartott éghajlatváltozási ENSZ-konferencia megállapításait is tükrözi. Ily módon hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, valamint az erőforráshatékonyabb, környezetkímélőbb és versenyképesebb gazdaság ösztönzéséhez. Tekintve, hogy sok tagállam most határozza meg a gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalásra irányuló szakpolitikai stratégiáját, a felülvizsgált energiaadó-irányelv lehetőséget nyújt számukra a környezetvédelmi és gazdasági célkitűzések összehangolására. Lehetővé teszi, hogy (amennyiben úgy döntenek) a munkaerőt vagy a tőkét terhelő adóterhek egy részét olyan adóztatás irányába tereljék át, amely a környezetbarát és energiahatékony magatartást ösztönzi. Számos érdekelt fél, köztük az Európai Parlament, több tagállam, NGO-k és a vállalkozások képviselői is sürgetik a Bizottságot, hogy mielőbb terjessze elő e javaslatot. Hogyan fogja a javaslat ösztönözni az energiahatékonyságot? A Bizottság kötelezettséget vállalt az energiahatékonyság ösztönzésére az EU versenyképességének és az ellátás biztonságának javítása, egyidejűleg pedig az üvegházhatást okozó gázok ambiciózusabb csökkentési céljainak elérése érdekében. Az adóztatás igen eredményes eszköz a fogyasztók erőforráshatékonyabb energiafelhasználás felé terelésére. Az energiatermékek energiatartalmukon alapuló adóztatása a legeredményesebb módja annak, hogy ösztönözzük a hatékonyabb energiafelhasználást, mivel világos árjelzést ad, amely a fogyasztott termék valós energiaértékéhez kapcsolódik. Ami az adó energiatartalom-komponensét illeti, a javaslat megerősíti a minimum adómértékek fontosságát, mivel megszünteti azt a lehetőséget, hogy a vállalkozások esetében a minimummérték alá csökkentsék az adómértéket. Ezenfelül a csökkentett de a minimummértéket minden esetben meghaladó adómértékek alkalmazásának lehetőségét világosan az energiahetékonysági célkitűzések eléréséhez kell kötni, például ellenőrizhető megtakarítási célokat tartalmazó ágazati megállapodások révén. Hogyan veszi figyelembe az új javaslat a szennyezést? A javaslat a tüzelőanyagok CO 2 -kibocsátását azáltal veszi figyelembe az adórendszerben, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerén kívül eső minden tüzelőanyagra CO 2 -kibocsátáshoz kapcsolódó adóelemet alkalmaz. Mivel a CO 2 - kibocsátás nem marad belül az országhatárokon, hanem határokon átnyúló jellegű, ésszerű a kérdéskört a közös uniós adózási kereten belül kezelni. Másrészről viszont a helyi levegőszennyezések esetében helyénvalóbb, ha a Bizottság a tagállamokra hagyja a megfelelő eszköz kiválasztását. Valójában e problémák kezelésére az enregiaadóztatásnál célzottabban használhatók olyan eszközök, mint pl. az úthasználati vagy a forgalomtorlódási díjak. 4
5 Miért minimummértékekre tesz javaslatot a Bizottság, nem pedig az energiaadók teljes körű harmonizációjára? A minimummértékek alkalmazását kompromisszumos megoldásként választották 1993-ban annak érdekében, hogy egyrészt korlátozzák a belső piac torzulásait, másrészt lehetővé tegyék a tagállamok számára költségvetési szükségleteik kielégítését. Bár az általános megközelítés továbbra is érvényes, fontos, hogy az uniós jogszabályokban rögzített minimummértékeknek továbbra is legyen értelme, ezért azokat a gazdasági, politikai és nemzetközi fejlemények figyelembevétele érdekében rendszeresen frissíteni kell. Milyen hatással lesz a felülvizsgált energiaadó-irányelv a motorüzemanyagokra? Az irányelv hatása számos tényezőtől függ majd, többek között a meglévő adószintektől, valamint attól, hogy a tagállamok milyen módját választják adóik új minimummértékek körüli strukturálásának. A fő hatás valamennyi tagállam számára az lesz, hogy véget kell vetniük a benzin és a dízel jelenlegi, torzító hatású adóztatásának. A dízel literenkénti adókulcsa egyetlen tagállam (UK) kivételével mindenhol alacsonyabb a benzinénél, annak ellenére, hogy volumenre vetítve mind az energia-, mind a CO 2 -tartalma magasabb, mint a benziné. Ez olyan helyzetet eredményezett, amelyben a piaci árjelzések többé nem tudják betölteni szerepüket: míg a dízel (adózás előtti) ára az iránta az EU-ban tapasztalható nagyobb kereslet miatt magasabb, mint a benzin ára, ez az arány a kutakon az adórendszer következtében megfordul. Ez pedig a dízel iránti kereslet további növekedését okozza, annak ellenére, hogy hiány van belőle az EU-ban. A javaslat azáltal vet véget ennek a torzító hatásnak, hogy a piaci szereplők számára ipari folyamataik átalakítását lehetővé tevő tízéves átmeneti időszakot követően semleges adóztatást vezet be a benzinre és a dízelre, valamint minden más motorüzemanyagra. A legtöbb tagállam ezt egyszerűen, a dízel adókulcsának növelése, vagy a benzin kulcsának csökkentése révén meg tudja majd valósítani. Hogyan kezelik majd az alternatív motor-üzemanyagokat, például az LPG-t (cseppfolyósított gáz) és a CNG-t (sűrített földgáz)? A CNG és az LPG használatát ösztönző tagállamok gyakran nagyon alacsony adókulcsot alkalmaznak ezekre a termékekre. Ennek ellenére csupán korlátozott mértékben nőtt felhasználásuk. A nagyobb fokú konzisztencia érdekében végül minden motor-üzemanyagra, beleértve a CNG-t és az LPG-t is, azonos adókulcsot kell alkalmazni az energia-, illetve a CO 2 -tartalom vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy az egyes üzemanyagok CO 2 -kibocsátás terén meglévő relatív előnyét automatikusan jutalmazza az adórendszer, ezen felül azonban nem nyújtanak más versenyelőnyt. Mivel azonban e termékek jelenlegi adókulcsa gyakran meglehetősen alacsony, és szükség lehet bizonyos időkeretre, amíg egyenlő eséllyel versenyezhetnek majd a hagyományos motor-üzemanyagokkal, az új irányelv hosszú átmeneti időszakot biztosít az adókulcsok összehangolására. Ennek megfelelően a tagállamok további 12 évig részesíthetik kedvezményes elbánásban a CNG és az LPG használatát. 5
6 A javaslat hatása a bioüzemanyagokra Jelenleg a bioüzemanyagok volumen után adóznak, ugyanazzal a kulccsal, mint az általuk helyettesített üzemanyagok ez versenyhátrányt okoz számukra. A javaslat értelmében a bioüzemanyagok adóztatása a jövőben saját általában alacsonyabb energiatartalmuk alapján történne. Az adó CO 2 -kibocsátási komponense alól mentesülnének, így tükrözve jobb teljesítményüket a CO 2 -kibocsátás tekintetében. Ez a kedvező elbánás azonban csak a megújulóenergia-irányelv (2009/28/EK) 17. cikkében és a tüzelőanyagok minőségéről rendelkező irányelv (2009/30/EK) 7b. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő bioüzemanyagok számára van fenntartva. A tüzelőanyagokra gyakorolt hatás Az új irányelv a tüzelőanyagok esetében is megszünteti az energiatermékek jelenlegi, torzító kezelését kötelezi a tagállamokat, hogy 1 tonna CO 2 -re, illetve 1 GJ energiára vetítve azonos szintű adót alkalmazzanak. Ez azt jelenti például, hogy a szén (amely a legnagyobb CO 2 -tartalmú energiatermék) jelenlegi, nagyon alacsony adókulcsát növelni kell. Ezzel egyidejűleg a CO 2 -kibocsátáson alapuló komponens bevezetésével első ízben tükrözi majd a tüzelőanyagok adóztatása a termékek éghajlatváltozással kapcsolatos hatását. Mivel az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó valamennyi vállalkozás automatikusan mentesül ezen adókomponens alól, a javaslat eredményeképpen egyenlővé válnak a versenyfeltételek az ETS-en belül, illetve azon kívül lévő létesítmények között, és biztosítható, hogy minden kibocsátó hozzájáruljon az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére irányuló erőfeszítéshez. Hogyan kezelik a villamos energiát? A felülvizsgált energiaadó-irányelv alapjában véve nem változtatja meg a villamos energia kezelését. Akárcsak korábban, az energiatartalomhoz kapcsolódó adót a fogyasztás helyén vetik ki, a minimummérték pedig nem módosul. Ami a CO 2 -kibocsátási komponenst illeti, az csak a villamos energia előállításához felhasznált tüzelőanyagokra lenne kivethető, mivel a villamos energia nem eredményez kibocsátást a felhasználás helyén. A villamosenergia-termelés azonban az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozik, ezért mentesül a CO 2 -kibocsátási komponens alól. Alkalmazandó viszont a CO 2 -kibocsátási komponens azokra a kisméretű villamosenergia-termelő létesítményekre, amelyek méretüknél fogva kívül esnek az ETS hatályán. Hatással lesz-e a javaslat a nukleáris energiára? A javaslat nem érinti a nukleáris energia kezelését. A nukleáris energiából származó villamos energia a felhasználás helyén kerül megadóztatásra, akárcsak az összes többi forrásból származó villamos energia. A nukleáris fűtőanyagra kivetett adók, például a közelmúltban Németországban bevezetett adó az energiaadó-irányelv hatályán kívül esik, és ezért nem érinti a jelenlegi felülvizsgálat. 6
7 Milyen hatással lesz az új javaslat a háztartásokra? A háztartásokból származik a CO 2 -kibocsátás 10%-a, így a tagállamoknak az alkalmazni kívánt eszközöktől (pl. a CO 2 -kibocsátás adóztatása vagy a fűtési rendszerek cseréjének előírása) függetlenül be kell vonniuk ezt az ágazatot stratégiáikba. A környezetvédelmi politikák időnként hatással vannak a háztartások költségvetésére különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartásokéra. Ezért széles körben elfogadott megközelítés, hogy az ambiciózus környezetvédelmi politikákat erős szociális hálónak és szociális intézkedéseknek kell kiegészíteniük. A javasolt új energia-/co 2 -adó hatása nagy mértékben attól függ, hogyan kívánják a tagállamok felhasználni az ezen adóból származó bevételeket. A bevételek egy részét felhasználhatják például a háztartások (különösen az alacsony jövedelmű háztartások) átalányösszeggel történő kompenzálására. Az energiaadóból származó bevétel egy részének hatékony újraelosztásával jórészt minimalizálni lehet a háztartásokra gyakorolt hatást. Elterjedt gyakorlat, hogy azon tagállamok, amelyek már bevezettek CO 2 -kibocsátási adót, ezen intézkedésüket hatékony szociális intézkedésekkel egészítették ki. Emellett a javaslat továbbra is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a háztartások fűtésére használt energiatermékek esetében csökkentett adómértéket alkalmazzanak. Szemben azonban a jelenlegi irányelvvel, amelynek értelmében a csökkentett adómérték csak a földgázra, a szénre és a villamos energiára alkalmazható, a tagállamok egyformán alkalmazhatják ezt a mentességet minden háztartási célú fűtőanyagra (ideértve a gázolajat és a szenet is). A Bizottság két év után vizsgálja majd felül e mentességek hatását. Figyelembe veszi az új irányelv az egyes ágazatok sajátosságait? A felülvizsgált energiaadó-irányelv egyik célkitűzése annak biztosítása, hogy az energia adóztatása konzisztensebb és hatékonyabb módon történik szerte az EUban. Az új adórendszer ezért csak az ETS hatálya alá tartozó és az azon kívül eső ágazatokat különbözteti meg: előbbiek esetében már alkalmazzák a szén-dioxidárat, utóbbiaknak pedig a CO 2 -kibocsátási komponenst kell majd megfizetniük. Mindazonáltal, a negatív hatások elkerülése érdekében a javaslat tartalmaz bizonyos különös szabályokat a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatok tekintetében (azaz azon ágazatokra vonatkozóan, amelyek üvegházhatást okozó gázokat bocsátanak ki, és versenyképességük megtartása érdekében késztetést érezhetnek arra, hogy termelésüket az EU-n kívülre helyezzék át). Ezen ágazatok fogyasztásuk alakulása alapján adókedvezményben részesülnek a CO 2 -kibocsátási adókomponens vonatkozásában. A felülvizsgált irányelv bizonyos mértékig továbbra is tükrözi majd a mezőgazdaság sajátosságait, tekintve, hogy továbbra is lehetséges lesz az energiakomponens alóli teljes körű mentesség, aminek feltétele bizonyos környezeti és az energiahatékonyságot javító erőfeszítések vállalása. Végül, az új irányelv bizonyos átmeneti időszakokat is javasol annak érdekében, hogy egyes energiatermékek (például a dízel, lásd feljebb) használói számára ne legyen túl drasztikus a változás. 7
8 Mi a helyzet az importárukkal? Ha az EU-n belüli termeléshez kapcsolódó CO 2 -kibocsátást megadóztatjuk, ez torzulást okozhat azon harmadik országbeli termelőkhöz képest, akiknek országában nem működnek hasonló mechanizmusok. A legtöbb olyan, ÜHG-t kibocsátó iparág, amelynél fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata, az ETS hatálya alá tartozik. Ebben az összefüggésben az EU úgy határozott, hogy a kibocsátásáthelyezés veszélyét ellensúlyozandó inkább több ingyenes kibocsátási egységet oszt szét a kockázatnak kitett ágazatokban, mintsem hogy megpróbáljon határátlépési CO 2 -adót kivetni az importált árukra. Ezért a felülvizsgált energiaadóirányelv nem rendelkezik határátlépési CO 2 -adó kivetéséről az importált árukra. Az ETS-en kívüli ágazatok, amelyek a CO 2 -kibocsátási komponens tárgyát képeznék, általában kisebbek, és kevésbé fogékonyak a nemzetközi versenyre és az esetleges kibocsátásáthelyezésre. Mindazonáltal a javaslat tartalmaz rendelkezéseket a kibocsátásáthelyezés kockázatának esetlegesen kitett ágazatok (például a nagy energiaintenzitású és kereskedelmi kockázatú ágazatok, mint számos ásványtani folyamat) létesítményeire vonatkozóan, éppúgy, ahogy készültek rendelkezések az ETS hatálya alá tartozó kockázatnak kitett ágazatok számára is. Ezek az ágazatok korábbi energiafogyasztásuk alapján adókedvezményben részesülnek a CO 2 - kibocsátási komponens tekintetében ez a megoldás megvédi őket a tisztességtelen versenytől, ugyanakkor meghagyja az ösztönzőt jelenlegi kibocsátásuk csökkentésére. Összefoglalva, melyek a jelenlegi mentességek az energiaadó-irányelv alól és hogyan alakulnak ezek a jövőben? A tagállamok az energiaügyi és éghajlatpolitikai célkitűzésekkel összhangban nagy mértékben megőrzik azt a rugalmasságot, amelyet ma élveznek. - A motor-üzemanyagok vonatkozásában a javaslat célja egy átmeneti időszakot követően konzisztens elbánás alkalmazása valamennyi termékre az energia- és a CO 2 -tartalom tekintetében. Ezért a bioüzemanyagokra, a CNG-re (sűrített földgáz) és az LPG-re (cseppfolyósított gáz) jelenleg alkalmazott mentességek fokozatosan megszűnnek (2023-ig). Ez azt jelenti, hogy 2023-ban bármely energiatermék csak akkor részesül mentességben, ha azt CO 2 -egyenlege indokolja. - A vállalkozások által használt fűtőanyagok esetében a jelenlegi szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy az energiaintenzív vállalkozások adómértékét nullára, más vállalkozásokét pedig (bizonyos körülmények között) az uniós minimummérték 50%-ára csökkentsék. A tagállamok közötti versenytorzulások csökkentése és az állami támogatásokkal kapcsolatos problémák elkerülése érdekében a felülvizsgált irányelv csak azzal a feltétellel teszi lehetővé a tagállamok számára a saját belátásuk szerinti adómértékcsökkentést, hogy tiszteletben tartják az uniós minimummértékeket, mind az energia-, mind pedig a CO 2 -kibocsátási komponens esetében. Másrészről az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében részt vevő vállalkozások automatikusan mentesülnek a CO 2 -kibocsátási komponens alól; továbbá a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatok vállalkozásai kötelező adókedvezményben részesülnek a CO 2 -kibocsátási adó vonatkozásában. Mindkét szabály alkalmazása kötelező a tagállamokban, ezáltal elkerülhetők a torzulások. 8
9 - Az energiatermékek konzisztens kezelésének lehetővé tétele érdekében a háztartások fűtése terén meglévő, egyes termékek (gáz, szén és koksz, valamint villamos energia) mentesítésére vonatkozó tagállami rugalmasság valamennyi fűtőanyagra kiterjed, beleértve az ásványi olajokat is. Ugyanakkor a Bizottság rendszeres jelentéseiben e mentesség hatásáról is beszámol, értékelve, hogy az összhangban van-e az energiaügyi és éghajlatpolitikai célkitűzésekkel. - A mezőgazdaság továbbra is alacsonyabb adókulcsokat élvezhet, bár mostantól ezek a környezetvédelmi célkitűzésektől fognak függni annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdaság is kiveszi részét az energiatakarékosságra irányuló közös erőfeszítésből. - megmarad a tagállamok azon lehetősége, hogy adózási szempontból kedvezőbb elbánást alkalmazzanak olyan esetekben, amikor ez környezetvédelmi szempontból indokolt, például a megújuló forrásból származó villamos energiára, vagy a nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergiatermelésre. - A mai napon előterjesztett javaslat nem módosítja a nemzetközi légi közlekedés és tengeri szállítás jelenlegi mentességeit ennek okát egyrészt a meglévő nemzetközi kötelezettségek jelentik, másrészt a versenytorzulás kockázata a tagállamok egyoldalú fellépése esetén. Az irányelv alkalmazásáról szóló rendszeres bizottsági jelentés azonban ezeket a mentességeket is újra megvizsgálja majd. - Kilenc új tagállam (Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia) számára 2020-ig tartó átmeneti időszak áll rendelkezésre, ez idő alatt nem kell alkalmazniuk a CO 2 -kibocsátási komponenst. Ezt a tagállamok általánosan alacsonyabb jövedelemszintje indokolja. Hozzáigazítják-e a minimummértékeket olyan külső tényezők alakulásához, mint az infláció vagy a szén-dioxid árának alakulása? Igen. Ez a javaslat egyik legfőbb előnye. A minimummértékeket hozzáigazítják olyan külső tényezők alakulásához, mint az infláció vagy a szén-dioxid árának növekedése/csökkenése. A felülvizsgált energiaadó-irányelv ezért jobban fogja tükrözni e külső tényezők alakulását. Az energiatartalomhoz kapcsolódó minimummérték megőrzi reálértékét, és a maginflációs ráta (az élelmiszereken és az energián kívüli termékek inflációs rátája) változásának megfelelően háromévente kiigazításra kerül. A CO2-kibocsátási komponens vonatkozásában az irányelv rendszeres felülvizsgálatot ír elő annak biztosítására, hogy az adómérték összhangban van az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében alkalmazott széndioxid-árral, valamint hogy az ETS-ben részt vevő és részt nem vevő vállalkozások közötti versenytorzulás e tekintetben minimális. Mely országok léptettek már életbe szén-dioxid-adót? Jelenleg Dániában, Írországban, Finnországban és Svédországban alkalmaznak szén-dioxid-adót. Ezek a nemzeti adókulcsok azonban nagyon különbözőek és nem tükrözik az ETS-en belüli szén-dioxid-árat. 9
10 Mikor lép életbe a felülvizsgált energiaadó-irányelv? A felülvizsgált irányelv 2013-tól lesz alkalmazandó, az ETS harmadik fázisával párhuzamosan. Megfelelő bevezetési időszak áll majd rendelkezésre, hogy a tagállamok újrastrukturálhassák adóikat, a nemzeti államigazgatások, a vállalkozások és az energiaszektor pedig átállhassanak az új rendszerre. Az energiatartalom megadóztatásának bevezetéséhez biztosított, 2023-ig tartó hosszú átmeneti időszak elegendő időt ad a gazdaság számára az új adózási struktúrához való alkalmazkodásra. Lásd még: IP/11/
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 23. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 23. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0007 (NLE) 5929/16 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: FISC 15 ENER 17 ECOFIN 74 A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT * JELENTÉSTERVEZET. Gazdasági és Monetáris Bizottság 2007/0023(CNS)
EURÓPAI PARLAMENT 2004 Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 2007/0023(CNS) 4.10.2007 * JELENTÉSTERVEZET a 2003/96/EK irányelvnek a kereskedelmi célú üzemanyagként használt gázolaj adóztatása különös rendelkezéseinek
RészletesebbenMEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.
MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 26. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0231 (COD) 11483/16 ADD 3 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. július 22. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
RészletesebbenKörnyezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2011/0092(CNS) 7.2.2012 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 24. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 24. (OR. en) 14722/16 FISC 200 ECOFIN 1088 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága
RészletesebbenHonvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése
RészletesebbenA BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
RészletesebbenAZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE
AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE 2017. november 2. DR. HABIL. SZUCHY RÓBERT PHD EGYETEMI DOCENS DÉKÁNHELYETTE A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK HELYZETE JOGI MEGKÖZELÍTÉSBEN
RészletesebbenZöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai
Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Budapest, 2013. november 26. A Kbt. 2013. július 1-jei változásai nyomán felmerült egyes jogértelmezési kérdések konferencia Varga Katalin, Energiaklub
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG ÉGHAJLATPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ KILÉPÉSE ÉS AZ EU KIBOCSÁTÁSKERESKEDELMI RENDSZERE (ETS)
EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉGHAJLATPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG Brüsszel, 2018. december 19. Rev 1 KÖZLEMÉNY AZ ÉRDEKELT FELEK RÉSZÉRE AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ KILÉPÉSE ÉS AZ EU KIBOCSÁTÁSKERESKEDELMI RENDSZERE
RészletesebbenEnergetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek
Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre
RészletesebbenA8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért
Részletesebben8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében
7.3.2012 A7-0033/11 11 Romana Jordan 38 bekezdés 38. hangsúlyozza, hogy az energiahatékonysági tervet frissíteni kell, olyan kötelezı célkitőzésekkel kiegészítve, amelyek tényleges, számszerősített intézkedések
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenAz energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem
Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.4.13. COM(2011) 169 végleges 2011/0092 (CNS) C7-0105/11 Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenNemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok
Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín
RészletesebbenA Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai
XX. MKET Konferencia Balatonfüred A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai 2017. március 22 23. Tompa Ferenc Veolia Energia Magyarország Zrt. ENERGIA Az EU Tiszta Energia
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.17. SWD(2018) 188 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2005.02.17.. MÓDOSÍTÁSOK 18-26 Véleménytervezet (PE 350.217v01-00) Corien Wortmann-Kool z energia-végfelhasználás hatékonyságáról
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 10.2.2011 B7-0000/2011 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 88. cikkének (2) bekezdése és (4) bekezdésének b) pontja alapján előterjesztette:
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében
RészletesebbenIntézményközi referenciaszám: 2015/0065 (CNS)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. május 7. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2015/0065 (CNS) 8214/15 FISC 34 ECOFIN 259 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS IRÁNYELVE a 2003/48/EK
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.2.1. COM(2018) 52 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésérés bejelentésére, valamint
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó
RészletesebbenAz Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes
Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Klímapolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)
RészletesebbenFelkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
RészletesebbenA TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE
2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenEmissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia
Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2
Részletesebben6834/17 ADD 1 ea/adt/kz 1 GIP 1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. március 16. (OR. en) 6834/17 ADD 1 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: PV/CONS 9 TRANS 87 TELECOM 51 ENER 95 Az Európai Unió Tanácsának 2017. február 27-én Brüsszelben tartott
RészletesebbenSN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
Részletesebben2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS. A Beton Viacolor Térkő Zrt. Készítette: Group Energy kft
2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS Készítette: Group Energy kft Bevezető Az energia ésszerű és hatékony felhasználására egyre nagyobb az igény és a törekvés. Mivel az áram és a gáz ára is az utóbbi években
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.12.1. COM(2017) 724 final 2017/0320 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Észak-Svédország egyes területein található háztartások és szolgáltatásnyújtó vállalkozások
RészletesebbenBuy Smart+ A zöld beszerzés előnyei
Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei
RészletesebbenB7-0079/139. Sandra Kalniete, Joseph Daul, Albert Deß, Michel Dantin, Jarosław Kalinowski és mások
6.3.2013 B7-0079/139 139 Sandra Kalniete, Joseph Daul, Albert Deß, Michel Dantin, Jarosław Kalinowski és mások 21 preambulumbekezdés (21) Miután a különböző ágazatok bekerültek az egységes támogatási rendszerbe
RészletesebbenAmit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.
Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 27. (OR. en)
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 27. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0184 (NLE) 12256/16 LIMITE JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: PUBLIC CLIMA 111 ENV
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
Részletesebben3. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.30. COM(2017) 288 final 3. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2017. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) költségvetési
RészletesebbenA Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében
A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint
RészletesebbenTéli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei
Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
SZEGEDI VÍZMŰ ZRT. Éves energetikai szakreferensi jelentés 217 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 Energia
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.21. COM(2015) 517 final 2015/0242 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Németországnak, illetve Ausztriának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenAz Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)
Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 30. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. október 30. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0374 (CNS) 12657/18 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: FISC 386 ECOFIN 860 CULT 111 DIGIT 190 A
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester
RészletesebbenBioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai
Bioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai Juhász Anikó - Potori Norbert Budapest, 2017. október 25. Bioüzemanyag-termelés uniós jogszabályi háttere Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve
RészletesebbenMAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
RészletesebbenA8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.10. COM(2013) 621 final 2013/0303 (COD) C7-0265/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló közösségi belvízi flottakapacitási
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0206/784. Módosítás
22.3.2019 A8-0206/784 784 9 d preambulumbekezdés (új) (9d) A vállalkozókat arra kell ösztönözni, hogy vállalják a társadalmi felelősséget és olyan közúti fuvarozókat alkalmazzanak, akik betartják az ezen
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban
RészletesebbenEurópa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője
Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások
RészletesebbenENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek
ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,
RészletesebbenMegújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata
Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)
RészletesebbenA Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása
A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenÉVES JELENTÉS. a Hungast 14. Kft évi energetikai tevékenységéről (kivonat). Budapest, A jelentést összeállította:
ÉVES JELENTÉS a Hungast 14. Kft. 2017. évi energetikai tevékenységéről (kivonat). Budapest, 2018.05.09. A jelentést összeállította: Domokos Péter energetikai szakreferens Hungast 14_szakreferens_2017_éves
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.12.2018 EP-PE_TC1-COD(2018)0371 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2018. december 11-én került
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenMegújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép
Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép Szabó Zsolt államtitkár Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenKONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében
KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot
RészletesebbenEnergiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály
Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
Részletesebben10080/17 gu/it/hs/hs/gu/it/kk 1 DG D 2A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 7. (OR. en, de) Intézményközi referenciaszám: 2015/0287 (COD) 10080/17 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a Tanács Előző dok. sz.: 9901/17 +
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 26. (OR. en) az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 26. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0337 (CNS) 13730/16 ADD 3 FISC 170 IA 99 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 26. Címzett: Biz.
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.20. COM(2014) 181 final 2014/0101 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett octroi de mer egyedi adóról szóló 2004/162/EK határozatnak
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.27. COM(2014) 395 final 2014/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a 2003/96/EK irányelv 19. cikkével összhangban Olaszország számára egyes földrajzi térségekben
Részletesebben