Szervezeti és Működési Szabályzat Földváry Gábor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Átírás

1 Szervezeti és Működési Szabályzat Földváry Gábor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

2 Tartalomjegyzék I. A FÖLDVÁRY GÁBOR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ADATAI Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma Az SZMSZ elfogadása, megtekintése Az SZMSZ hatálya, jóváhagyása Alapelvek AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az intézmény neve, adatai Az intézmény alapfeladatai... 8 II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A működés általános rendje Az intézményi működést megalapozó alapvető közszolgálati feladatok Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény munkarendje Az alkalmazottak munkarendje A vezetők benntartózkodásának rendje A pedagógusok munkarendje A nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő és az egyéb munkakört betöltő alkalmazottak munkarendje Az intézmény működési rendje A létesítmények használati rendje Karbantartás és kártérítés Bejárás Eszközök karbantartása Kártérítés Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Az iskola működési rendje Nyitvatartási rend és a portaszolgálat rendje A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama A napközi és a tanulószobai foglalkozás rendje Tanórán kívüli foglalkozások Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Elektronikus úton előállított, hitelesített tárolt dokumentumok kezelési rendje A Köznevelés Információs Rendszerében előállított dokumentumrendszer kezelése Az elektronikus napló (e-napló) kezelési rendje Az e-napló felhasználói csoportjai és feladataik Rendszerüzemeltető feladatköre Az e-napló működtetésével kapcsolatos konkrét feladatok, határidők, felelősök Üzemeltetési szabályok Az e-napló hitelesítési protokollja A rendszer elérésének lehetőségei Az e-napló által kötelezően nyilvántartott adatok A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje, tűz- és balesetvédelmi intézkedések Az intézmény egyéb rendszabályai Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok A helyiségek biztonságának rendszabályai

3 10. Rendkívüli események esetén szükséges intézményi teendők Intézményi védő-óvó előírások, eljárások rendje Az intézmény vezetőinek feladatai a tanulóbalesetek megelőzése és a balesetek esetén Az intézmény alkalmazottainak feladatai a tanulóbalesetek megelőzése és baleset esetén Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az intézmény alkalmazottainak feladatai tanulóbalesetek esetén Az intézmény alkalmazottainak baleset-megelőzési feladatai III. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A belső ellenőrzés célja A belső ellenőrzés szervezése Az ellenőrzés formái Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak Az ellenőrzés módszerei Az ellenőrzés kiemelt szempontjai Az ellenőrzés tapasztalatai felhasználhatók V. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE Szervezeti felépítés Az intézményben oktató-nevelő munkát végzők és őket segítő alkalmazottak Az intézmény szervezeti felépítése Az iskola vezetési szerkezete Az intézmény irányítása Az intézményvezető és feladatköre Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök A vezetési feladatok megvalósításának rendje Az iskolavezetőség (iskolavezetés) Kibővített iskolavezetőség A magasabb vezetők akadályoztatása esetére meghatározott helyettesítési rend A kiadmányozás szabályai A képviselet szabályai Az intézményi bélyegzőhasználat szabályai VI. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI ÉS EZEK KAPCSOLATA A VEZETÉSSEL ÉS EGYMÁSSAL Az iskolai alkalmazottak közössége A nevelők közösségei A nevelőtestület A nevelőtestület tagjai, feladat- és hatásköre A nevelőtestület értekezletei, a belső kapcsolattartás formái és rendje A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések A nevelők szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek szerepe, feladatai Az intézményünkben működő szakmai munkaközösségek A munkaközösség-vezető feladatai és jogai A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és a kapcsolattartás rendje A szülők közösségei, a szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái, rendje Az iskolai vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái Az iskola és a szülők közötti tájékoztatás rendje A tanulók közösségei, a diákönkormányzat

4 4.1. Az osztályközösség A diákönkormányzat A tanulók és a nevelők közötti tájékoztatás rendje A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje VII. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai Fegyelmi eljárási rendtartás VIII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatai Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása A könyvtári szolgáltatások listája A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja, igénybevételének feltételei A könyvtárhasználat szabályai A könyvár nyitva tartása és a kölcsönzés ideje A tanári kézikönyvtár Könyvtárhasználati szabályzat A könyvtár használóinak köre A könyvtárhasználat módjai Tankönyvtári szabályzat IX. AZ ISKOLAI TANULÓK TANKÖNYVTÁMOGATÁSA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK, AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS MEGSZERVEZÉSÉNEK ÉS A TANKÖNYVRENDELÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK HELYI RENDJE A tankönyvtámogatás megállapításának elvei Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje Az iskolai tankönyvrendelés helyi rendje X. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI ÉS IDŐKERETE; A TESTMOZGÁS ÉS SPORTOLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLÁBAN Egyéb foglalkozások meghatározása, szervezeti formái A mindennapi testedzés formái Az iskolai diáksport egyesület működése, az iskola vezetésével való kapcsolattartás formája és rendje XI. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK, ÜNNEPÉLYEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Ünnepélyek Megemlékezések Rendezvények, az iskolai hagyományok Az iskola névadójának tiszteletére szervezett program(sorozat) Iskolarádió Iskolaújság XII. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA Az iskola horizontális kapcsolatrendszere, partnerintézményei

5 2. Az intézménynek a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolatai Az intézmény kapcsolattartása iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az intézmény kapcsolattartása a területileg illetékes rendvédelmi szervvel XIII. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 71 XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Az iskola pedagógiai programjának nyilvánossága, hozzáférhetősége Igazgatási díj iskolai bizonyítványmásodlat kiállítása esetén Az iskolába hozható használati eszközök bevitelének szabályozása a biztonságos működés érdekében A reklámlehetőségek szabályozása az iskolában XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ felülvizsgálata Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai

6 I. A FÖLDVÁRY GÁBOR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ADATAI 1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt, jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az intézményben. A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, az iskola külső és belső kapcsolataira vonatkozó mindazon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más szabályozó norma hatáskörébe. Az SZMSZ a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ szabályozási körét és az intézmény működését meghatározó jogszabályok felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza Az SZMSZ elfogadása, megtekintése Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el. A Diákönkormányzat és a Szülők Közössége véleményezési jogot gyakorol. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján Az SZMSZ hatálya, jóváhagyása A szervezeti és működési szabályzat betartása az intézmény valamennyi tanulójára és alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit, anélkül, hogy az iskolával jogviszonyt alakítanának ki. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 6

7 2. Alapelvek A közoktatási feladatok végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy a köznevelési törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, a köznevelési törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbben választva döntsenek. A közoktatás működtetésében, a feladatok végrehajtásában a gyermekekkel, tanulóval kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelező megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. 7

8 3. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 3.1. Az intézmény neve, adatai Az intézmény neve: Földváry Gábor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Tass, Dunai út 24. Oktatási azonosítója: Fenntartó szerv: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca Működtető szerv: Tass Község Önkormányzata 6098 Tass, Széchenyi út 48. Az intézmény típusa: alapfokú nevelési-oktatási intézmény Az intézmény jogállása: jogi személyiségű szervezeti egység. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: Az alaptevékenység ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint Az intézmény alapfeladatai Alaptevékenysége: Tanköteles tanulók alapfokú nevelése, oktatása; középfokú tanulmányokra való felkészítése és egyéb, pedagógiai szakértelmet igénylő tevékenységek; valamint napközi otthoni, tanulószobai feladatok ellátása; két tanítási nyelvű oktatás keretében német nyelvű oktatás; sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. Az intézmény finanszírozása, feladatok, tevékenységek forrásai: fenntartó, önkormányzat, pályázaton nyert bevételek. Az egyes feladatellátási helyek felsorolását és az ott ellátott alap- és ahhoz kapcsolódó feladatokat, gazdálkodási jogkörét és a feladatellátást szolgáló vagyoni eszközök feletti rendelkezési jogosultságokat az alapító okirat határozza meg. 8

9 II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1. A működés általános rendje Az intézménynek rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges feltételekkel. Az intézmény a fenntartó és a működtető szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. Az intézmény fenntartási és működési költségeit az évente megállapított költségvetés tartalmazza. Az intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, illetőleg a képviselőik. Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 2. Az intézményi működést megalapozó alapvető közszolgálati feladatok Az iskola működését meghatározó alapvető közszolgálati feladat az általános iskolai nevelés-oktatás, mely feladat ágazati törvényben és más vonatkozó jogszabályokban által előírt teljesítésének kereteit a pedagógiai program határozza meg. A nevelés-oktatás folyamatának objektív színteréül az iskola épülete, helyiségei, valamennyi berendezési tárgya és eszközei szolgálnak, melyek igénybevételének rendjét az SZMSZ szabályozza. Az iskola valamennyi dolgozójának feladata, hogy ismerje, alkalmazza, betartsa és betartassa mindazokat a szabályokat, melyek a munkakörükben folytatott tevékenységet szabályozzák. 9

10 3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 4. Az intézmény munkarendje 4.1. Az alkalmazottak munkarendje A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt dolgozóinak munkarendjét szabályozza. Ezen alkalmazottak körét a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más munkavállalók alkotják. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének egyes szabályait az intézmény belső szabályzatai tartalmazzák, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseivel. A pedagógus munkaköri feladatait a munkajogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el. Az iskola alkalmazottainak munkarendjére vonatkozó részletes feladatokat a munkaköri leírás-minták (SZMSZ 1. sz. melléklete) alapján kiadott egyéni munkaköri leírások tartalmazzák A vezetők benntartózkodásának rendje Az iskola nyitvatartási idején belül szorgalmi időszakban az intézményvezető és helyettese a munkatervben rögzített rend szerint tartózkodnak az intézményben. Legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és óra között, pénteken 7.30 és óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. Az intézményvezető és a helyettes benntartózkodási idején túl az ügyeletre beosztott vagy a nevelőtestületből megbízott vagy az engedélyezett foglalkozást vezető pedagógus köteles az intézmény működési körében szükségessé váló intézkedések megtételére. Az 10

11 intézkedésekről az intézményvezetőt 24 órán belül tájékoztatni köteles. A nevelőtestület tagjának felelőssége, intézkedési jogköre - a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában - az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyek intézése céljából tanítási szünetekben a fenntartó által meghatározott időpontban biztosított az ügyelet. Az ügyelet pontos időpontját a bejárati kapun jól látható helyen ki kell függeszteni A pedagógusok munkarendje A pedagógusok munkarendjét alapvetően az oktatási miniszter tanév rendjére vonatkozó rendelete alapján, az intézmény vezetése határozza meg. Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti rendet az intézményvezető-helyettes állapítja meg. A foglalkozási rend összeállításánál az intézmény zavartalan működésének biztosítását figyelembe kell venni. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Az elkészített órarend függvényében a pedagógusok munkarendjére, benntartózkodására az alábbi szabályok érvényesek: - A pedagógus a beosztása szerinti első foglalkozása előtt min. 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok kötelező programjának kezdete előtt min. 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. - Valamennyi nevelő valamennyi óráját köteles becsengetéskor haladéktalanul megkezdeni, és azt kicsengetéskor befejezni. - A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, valamint az intézményen kívüli foglalkozásokra az intézményvezetőtől vagy az intézményvezető-helyettestől kell engedélyt kérni. - A tanulók szüneti felügyeletét az ügyeleti beosztás szerint kell ellátni. - Az órarend szerint a helyettesítő órán előzetes figyelemfelhívás nélkül rendelkezésre állni. - Az értekezleteket, fogadóórákat általában csütörtöki napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon hosszabb munkaidőre kell számítani. - A pedagógiai program és az éves munkaterv szerinti iskolán kívüli foglalkozásokon előzetes beosztás szerint részt kell venni. - Betegség vagy más elháríthatatlan ok miatt a munkából való távollétét a pedagógus az időtartam várható megjelölésével lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30-ig köteles az intézményvezetőnél, vagy az intézményvezető helyettesnél bejelenteni. A hiányzás bejelentésének elmulasztása, illetve a munkából való igazolatlan távollét fegyelmi vétségnek minősül. 11

12 A hiányzó pedagógus helyettesítését lehetőség szerint szakos pedagógussal kell megoldani. Valamennyi pedagógus köteles tanmeneteit és foglalkozási terveit a szakmai munkaközösség-vezetőjéhez eljuttatni, illetve a tanári szobában hozzáférhetővé tenni annak érdekében, hogy távolmaradása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Az intézményben dolgozó pedagógusok munkaideje kötött és kötetlen munkaidőből áll. A kötött munkaidő nevelési-oktatási feladatokkal lekötött és le nem kötött munkaidőrészekből áll, melynek tartalmát az iskola intézményvezetője határozza meg az egyedi munkaköri leírás függelékében rögzítettek szerint. A tanulókkal való közvetlen foglalkozások tartalmát a tantárgyfelosztás és az annak alapján készített órarend határozza meg. A pedagógusok napi munkarendjét, ezen belül a felügyeleti és a helyettesítési rendet az intézményvezető, illetve az intézményvezető-helyettes (a továbbiakban együtt: iskolavezetés) állapítják meg. A tényleges napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni a munkaközösség-vezetők javaslatait a tanórákra és az egyéb foglalkozásokra elkészített óra- és foglalkozási rend, valamint az ügyeleti beosztás függvényében. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: a tanítási órák megtartása, a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), magántanuló felkészítésének segítése. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, 12

13 a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli, nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke és az egyenletes munkaterhelés elveinek figyelembevételével. A pedagógus kötelessége az iskolán kívül szervezett programokon felelni a tanulók testi épségéért, a megfelelő fegyelemért. Ha a rendezvényen súlyos rendbontás vagy baleset történik, köteles arról értesíteni az iskola intézményvezetőjét és a szülőket, valamint szükség esetén orvosi ellátásról a helyszínen gondoskodni. A rendezvényen részt vevő tanulók folyamatos felügyelete is a kísérő pedagógus kötelessége. A pedagógus kérésére a munkajogi jogszabályokban biztosított munkavégzés alóli mentesülés, szabadság, valamint munkaidő-kedvezmény kiadását az intézményvezető előzetes jóváhagyásával az intézményvezető-helyettes biztosítják. 13

14 4.4. A nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő és az egyéb munkakört betöltő alkalmazottak munkarendje A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak munkarendjét a vonatkozó jogszabályok alapján az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak lehetnek: iskolatitkár könyvtáros rendszergazda pedagógiai asszisztens. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével az intézményvezető a munkáltatói jogkörre vonatkozó szabályok szerint rendelkezik a felsorolt alkalmazottak napi munkarendjének összehangolt kialakításáról, annak esetleges megváltoztatásáról és a munkavégzés alóli mentesítésük, szabadságuk, munkaidő-kedvezményeik kiadásáról. Az intézmény alkalmazottai benntartózkodásuk tényét kötelesek rendszeresen, jelenléti íven vezetni. 14

15 5. Az intézmény működési rendje 5.1. A létesítmények használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola és helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A nevelő-oktató munka két iskolaépületben folyik, az ún. nagyiskola (Dunai út 24.) és az ún. kisiskola (Dunai út 1.) épületében. A nagyiskolában a tanórák szaktanteremben folynak. Minden szaktanár a saját termének állagáért, rendjéért felel, terméhez saját kulccsal rendelkezik. A szaktantermek tanórán kívül zárva tartandók. Tanórán kívüli foglalkozások esetében a tanteremben csak az adott szaktanárral tartózkodhatnak a tanulók. A nagyiskola zárható helyiségeinek kulcshasználatát a Kulcskezelési Szabályzat tartalmazza. A nagyiskolában a tanulók saját számmal ellátott öltözőszekrényekben kötelesek elhelyezni a felszereléseiket. Az öltözőszekrények kulcshasználatának előírásait a Kulcskezelési Szabályzat tartalmazza. A kisiskolában minden osztálynak saját tanterme van. Az osztály rendjéért az aktuálisan ott tanító pedagógus a felelős. Tanórán kívüli foglalkozások esetében a tanteremben csak az adott szaktanárral tartózkodhatnak a tanulók. A tornateremben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a diákok. Az utolsó testnevelés órát tartó tanár köteles a kézi sportszereket a szertárba berakatni. Az iskola szertárába csak a kijelölt tanulók léphetnek be. A termek zárásáért és a bennük lévő eszközök, gépek használatáért az ott foglalkozást tartó pedagógus/vendégpedagógus, a tanítási órákat követően a takarítás után a technikai dolgozók felelősek. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az osztályfőnök és az iskolavezetés együtt köteles gondoskodni a kárigény érvényesítéséről. Minden audiovizuális eszközt, oktatási szemléltető eszközt a pedagógus nyilvántartó füzetben vesz át az eszközök kezelőjétől. Az átvételt aláírók teljes anyagi felelősséggel 15

16 tartoznak elszámolni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az intézményvezető-helyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja Karbantartás és kártérítés Az intézményvezető felelős a tantermek, a tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az intézményvezető-helyettes köteles a karbantartási füzetben jelzett hibák megjavítását rendszeresen ellenőrizni Bejárás Az intézmény vezetője minden tanév megkezdése előtt a karbantartóval és a tűz- és balesetvédelmi felelőssel bejárást szervez. A bejárás megszervezéséért és a bejárás tényeit rögzítő írásos feljegyzés elkészítéséért az intézményvezető helyettes a felelős Eszközök karbantartása Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles az intézményvezetőhelyettes és a karbantartó tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a hiba megjelölésével a karbantartónak. Balesetveszély esetén az illetékes vezetőt és a tűz- és munkavédelmi felelőst köteles a teremfelelős haladéktalanul tájékoztatni. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell Kártérítés Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni a nemzeti köznevelésről szóló törvény 59. -a, valamint a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az intézményvezető helyettes feladata a kár felmérése és a kártérítésnek a szülővel, gondviselővel történő rendeztetése Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. Az iskolába érkező külső személyeket a nagy iskolában a portaszolgálat köteles nyilvántartani (belépő neve, keresett személy neve, a belépés és a távozás ideje). Az intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az iskola kapujáig kísérhetik, tanítási órák valamint a foglalkozások végén ugyanitt várhatják meg őket. A tanítási órák vagy egyéb foglalkozások látogatására az intézményvezető adhat engedélyt. Az intézményvezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen 16

17 kell fogadni. Az engedély tartalmazza a benntartózkodás szabályait és a vagyonvédelemre irányuló előírásokat, kötelezettségeket. Az iskola vezetőinek és pedagógusainak fogadóidejét, valamint a szülői értekezletek rendjét a tanévnyitó szülői értekezleteken nyilvánosságra kell hozni, és meg kell jeleníteni az iskola honlapján Az iskola működési rendje Nyitvatartási rend és a portaszolgálat rendje A nagyiskolát munkanapokon 7.00 órától óráig portaszolgálat őrzi. Az iskolaépületben folyó felnőttoktatás miatt a portaszolgálatot az oktatási napokon igény szerint tovább működtetjük. A kisiskola épülete 7.00 órától tart nyitva és délután a foglalkozások befejezése után zár. A nyitva tartás időtartama az aktuális foglalkozásokhoz igazodik. A részletes nyitvatartási rendet a házirend 1-2. függeléke, a portaszolgálat rendjét a 3. függelék tartalmazza A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama A nevelés és az oktatás a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanítás 8 órakor kezdődik. A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanórák napi és heti elosztását az órarend tartalmazza. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek idején a tanulók a folyosókon, előterekben tartózkodnak, ahol felügyeletüket az intézmény erre kijelölt alkalmazottai gyakorolják. Az alsós osztályok a tanítók felügyeletével az osztálytermükben is tartózkodhatnak az óraközi szünetekben. Jó idő esetén a harmadik órát követő szünetben a tanulók pedagógus felügyelet mellett az udvaron tartózkodnak. A tanítási órák és a szünetek rendjét, valamint az ügyeleti rendet a házirend illetve annak függeléke tartalmazza. Az iskolában csak az iskolával tanulói jogviszonyban állók vehetnek részt a tanításban. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok előre egyeztetett időpontban történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Tanuló az iskola épületét tanulási idő alatt csak az osztályfőnök illetve valamely iskolavezető írásos engedélyével hagyhatja el. 17

18 A tanítási idő végeztével a napközis és iskolaétkeztetésben részesülő tanulókat a felügyelő tanárok fogadják, s felügyelik a rendet az ebédlőben. Utolsó tanóra, illetve foglalkozás után a pedagógusok a további foglalkozásokon részt nem vevő tanulókat a portához való lekísérésüket követően hazaengedik. Az egyéb foglalkozásokra érkező tanulók a földszinti előtérben várják meg a foglalkozást tartó nevelőt. Nevelői felügyelet nélkül az iskola épületében sem a folyosókon, sem egyéb más helyiségekben vagy az udvaron tanuló nem tartózkodhat A napközi és a tanulószobai foglalkozás rendje A napközi otthoni foglalkozások a tanítási órák végeztével kezdődnek és óráig tartanak. Ez idő alatt biztosítjuk a napközis tanulók étkezését, levegőzését, a tanítási órákra való felkészülését, szervezett illetve kötetlen játékát. A napközis csoportok kialakításakor törekedni kell az osztály illetve évfolyam szerinti működésre. A napközi otthonba alsó tagozaton történő felvétel a szülő kérésére történik a házirend előírásai alapján. A napközi otthonba minden jelentkező tanulót fel kell venni. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők közösen dolgozzák ki az iskolai házirend előírásai alapján. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes jelenlétével, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a házirend szerint a napközis nevelő engedélyével. A tanulószobai foglalkozás a felső tagozaton a napi felkészülést szolgáló tevékenység, közvetlen tanári irányítással. A tanulószobai foglalkozás tanulási időnek számít, magatartásával a többiek tanulását senki nem zavarhatja. A tanulószobai foglalkozásokon előzetes jelentkezés alapján vehetnek részt a tanulók. A tanulószobára a tanuló szülői engedéllyel járhat, onnan csak szülői engedéllyel mehet el. A tanulószobai foglalkozások 14 órakor kezdődnek és ig tartanak. A hiányzás csak akkor tekinthető igazoltnak, ha a szülő írásban kéri el a tanulót, illetve ha a diák délelőtt is hiányzott. A tanulók a tanulószobáról csak a nevelő engedélyével távozhatnak (fejlesztő foglalkozásra, sportkörre, könyvtárba, szakkörre, stb.) Amennyiben a tanulónak bizonyos napokon mindig ugyanazon elfoglaltsága van, szülői kérelemmel elengedhető. A távozási időpontokat a szülőkkel előzetesen egyeztetjük. Az ettől eltérő időpontokban csak külön írásbeli kérésre lehet a tanulókat hazaengedni. 18

19 Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Szervezeti formái: sportkör, szakkörök, fejlesztő foglalkozások, tehetséggondozás, felzárkóztatás, korrepetálás, tanfolyamok, művészeti iskolák foglalkozásai, hittan. A tanórán kívüli foglalkozások szervezése minden tanév szeptemberében, egy tanévre szólóan történik. A saját szervezésű foglalkozásokról naplót kell vezetni. A szakkörök, tanfolyamok indításáról a munkaközösségek véleményének meghallgatásával az intézményvezető dönt. 6. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt az intézményvezető utasítása szerinti gyakorisággal papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: el kell látni az intézményvezető eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: elektronikus nyomtatvány, az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát, az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papíralapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. 19

20 7. Elektronikus úton előállított, hitelesített tárolt dokumentumok kezelési rendje 7.1. A Köznevelés Információs Rendszerében előállított dokumentumrendszer kezelése A köznevelési ágazat irányítási rendszerével a Köznevelés Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása; az október 1-jei Országos Statisztikai Adatszolgáltatás (OSA) adatállománya; az október 1-jei pedagógus és tanulói lista; az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések; a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések. A tanulóbalesetek elektronikus bejelentőlapja papíralapú nyomtatványának hitelesítésére és tárolására a fent írt eljárásrend vonatkozik. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettes) férhetnek hozzá Az elektronikus napló (e-napló) kezelési rendje Az e-napló felhasználói csoportjai és feladataik Az intézményünkben használt, központi szerveren tárolt Magiszter adminisztrációs szoftver által generált e-napló három úton érhető el: a helyi intézményi hálózathoz csatlakoztatott számítógépen keresztül, hozzáférési jogosultságot kapó felhasználók által távoli asztal eléréssel az erre a célra üzemeltetett intézményi gépen keresztül, a jogosultságot kapó intézményi dolgozók által a korlátozott tartalmú és korlátozott hozzáférésű internetes kezelőfelületen keresztül, a rendszer által generált azonosítóval és jelszóval (szülők, tanulók) Iskolavezetés Automatikus hozzáférése van az e-napló teljes adatbázisához. Elsősorban a rendszer, a napló vezetésével kapcsolatos ellenőrzési feladatai vannak. 20

21 Iskolatitkárság Aktualizálás, a tanulók, az osztályok adatainak és ezek kapcsolatainak naprakész adminisztrációja. A szülői és tanulói azonosítók kezelése. Az iskolatitkár (e-napló felelős) további kompetenciája: Az elektronikus napló informatikai rendszerének teljes felügyelete. A tantárgyfelosztás, az órarend bevitele, a tanulók osztályokba, csoportokba rendezése. Kapcsolattartás a szoftverfejlesztőkkel. A változások közvetítése és szükség esetén ezek képzéseken való átadása. Az adminisztrációs mulasztások kiszűrése és az intézményvezetés tájékoztatása ezekről. Tanítók, tanárok, osztályfőnökök Tanórai adatok rögzítése, a napló haladási, hiányzási, értékelési részének vezetése, a tanulói adatokban történő változások nyomon követése és adminisztráltatása. Szülők A szülők kizárólag saját gyermekeik naplóbejegyzéseihez kapnak hozzáférési jogot az internetes felületen keresztül. Az első belépéshez szükséges azonosítót és jelszót az iskolatitkártól személyesen vehetik át az intézményben, tanévkezdéskor. Tanulók A tanulók kizárólag saját naplóbejegyzéseikhez kaphatnak hozzáférési jogot az internetes felületen keresztül. Az első belépéshez szükséges azonosítót és jelszót az osztályfőnöktől személyesen vehetik át az intézményben a tanévkezdés utáni héten Rendszerüzemeltető feladatköre Az elektronikus napló iskolai hálózaton való zavarmentes működésének biztosítása, a felmerülő problémák javítása. A hálózat karbantartása. A tanári laptopok e-napló kezelésének biztosítása. Együttműködés az e-napló felelőssel. 21

22 Az e-napló működtetésével kapcsolatos konkrét feladatok, határidők, felelősök FELADAT HATÁRIDŐ FELELŐS Év eleji feladatok Elsős tanulók adatainak rögzítése a augusztus 31. e-napló felelős rendszerben Javítóvizsgák eredményei alapján a augusztus 31. intézményvezető-helyettes csoportok, osztályok névsorának aktualizálása A tantárgyfelosztás rögzítése a augusztus 31. intézményvezető, e-napló felelős rendszerben Tanulói adatok ellenőrzése, szeptember 15. osztályfőnökök, e-napló felelős aktualizálása Az órarend rögzítése a rendszerben szeptember 15. intézményvezető-helyettes, e-napló felelős Végleges csoportnévsorok rögzítése szeptember 15. e-napló felelős a rendszerben Év közbeni feladatok Adatváltozások rögzítése folyamatos, a bejelentést követő 5 osztályfőnökök, e-napló felelős munkanapon belül Tanulók osztály- és csoportcseréinek folyamatos, a cserét követő 5 intézményvezető-helyettes, e-napló rögzítése munkanapon belül felelős Haladási napló vezetése folyamatos, a tanóra napján, de osztályfőnökök legkésőbb az azt követő max. 5 munkanapig Értékelési napló folyamatos osztályfőnökök, tanítók, tanárok Helyettesítések szervezése, folyamatos intézményvezető-helyettes adminisztrálása Hiányzási napló folyamatos osztályfőnökök, tanítók, tanárok Heti biztonsági másolat minden hét péntek óráig e-napló felelős Havi mentés minden hó utolsó munkanapján e-napló felelős Napló ellenőrzések folyamatos, havi rendszerességgel Intézményvezető, intézményvezetőhelyettes A félév és az évzárás feladatai Javasolt magatartás, szorgalom osztályozó konferencia napja, osztályfőnök értékelés ellenőrzése délelőtt Javasolt érdemjegyek rögzítése osztályozó konferencia előtti nap tanítók, tanárok Naplók záradékolása Tanévzáró értekezlet utáni nap osztályfőnökök Utolsó mentés Tanévzáró értekezlet utáni nap e-napló felelős óráig Végleges fájlok archiválása, CDlemezen Tanévzáró értekezlet utáni nap e-napló felelős történő rögzítése Végleges fájlok archiválása nyomtatott állapotban június utolsó munkanapja intézményvezető, e-napló felelős 22

23 Üzemeltetési szabályok Az e-napló használatának alapvető feltétele a technikai eszközök üzembiztos működése. Minden felhasználónak kötelessége az eszközök rendeltetésszerű használata és az eszközök állagának megóvása. A rendszer működtetésének felelőse az intézményvezető. A dokumentumot aláírással a jogszabályban meghatározott alakiság szerint az intézményvezető látja el Az e-napló hitelesítési protokollja Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve. A pedagógusok kötelesek aláírni a havonta megtartott óráikat. Az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény intézményvezetőjének vagy intézményvezető-helyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni, és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papíralapú törzskönyvet kell kiállítani a megszabott alakiság követelményeinek megfelelően. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot a tanulói jogviszony megszűnésének eseteiben A rendszer elérésének lehetőségei Az e-napló fájlt tartalmazó szervert internet hozzáféréssel rendelkező számítógépről közvetlenül el lehet érni. 23

24 Az e-napló által kötelezően nyilvántartott adatok tanuló neve születési helye, ideje neme állampolgársága (nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme, igazoló okirat megnevezése, száma) lakóhely, tartózkodási hely címe, címe tb azonosító jel szülő, törvényes képviselő neve, lakcíme, tartózkodási címe, telefonszáma, címe a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok (felvétel, köznevelési alapfeladat, szüneteltetés, megszűnés, mulasztás, kiemelt figyelmet igénylő státusz és ennek adatai, tanulóbaleseti adatok, oktatási azonosító, magántanulói státusz adatai, magatartás és szorgalom értékelése, tantárgyi értékelések, fegyelmi és kártérítési ügyek, a diákigazolvány sorszáma, évfolyamismétlés adatai, jogviszony létesítésének, megszűnésének időpontja) 8. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje, tűz- és balesetvédelmi intézkedések Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz- és balesetvédelmi tájékoztatót tart, amelynek során koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell (napló, oktatási napló jelenléti íve). Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak esetén, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, informatika, testnevelés, technika. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a nevelő a tanév elején köteles megismertetni a tanulókkal. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely 24

25 tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és az illetékes kormányhivatalnak történő megküldését az intézményvezető által megbízott munkavédelmi felelős végzi. 9. Az intézmény egyéb rendszabályai 9.1. Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető, vagy az intézményvezető-helyettes engedélyével. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről, beszerzéséről intézményvezetői engedélyezést követően a munkaközösségek gondoskodnak. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok, médiák foglalkozásokon való felhasználásának biztosítása a nevelő feladata. Az eszközök, berendezések hibáját a karbantartónak jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével a fent nevezett alkalmazottnak. Újbóli használatbavételről az intézkedő alkalmazott tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell A helyiségek biztonságának rendszabályai Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A bezárt termek kulcsát a nagyiskolában a portán található kulcsos szekrényben kell elhelyezni, a kisiskolában a szintén zárható kulcsos szekrényben. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró alkalmazott, akinek gondoskodnia kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is. A tantermek, szaktantermek, tornaterem balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a karbantartó gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a karbantartó gondoskodik. A szertárba a tanulók csak az illetékes pedagógussal együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. 25