A termelői piacok szerepe a Balaton régió fejlesztésében, a Liliomkert példáján keresztül

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A termelői piacok szerepe a Balaton régió fejlesztésében, a Liliomkert példáján keresztül"

Átírás

1 KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS GAZDASÁGI- ÉS STATISZTIKA TANSZÉK A termelői piacok szerepe a Balaton régió fejlesztésében, a Liliomkert példáján keresztül Készítette: BENE ESZTER IV. évfolyam Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak Konzulens: DR. MOLNÁR ESZTER Egyetemi adjunktus Tanszékvezető: DR. HABIL. GÁL ZOLTÁN Egyetemi docens 2012.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A TÉMA SZAKIRODALMÁNAK ÁTTEKINTÉSE Fenntartható fejlődés Fenntartható vidékfejlesztés Vidék meghatározása Vidékfejlesztés Helyi termékek Helyi termékek jelentősége a vidékfejlesztésben Helyi termékek értékesítési csatornái Termelői piacok helyzete Magyarországon A Balaton régió általános jellemzői AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER ÉS FORRÁSOK VIZSGÁLATOK, EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Helyi termékek szerepe a Balaton régió fejlesztésében Termelői piacok a Balaton-régióban Káptalantóti Liliomkert Termelői Piac bemutatása A piac megalakulásának célja, háttere A piac működése Árusok, termékek Fogyasztói célcsoport, árak A piac működésének hatásai A piac jövője, tervek A Balaton régió termelői piacainak SWOT-elemzése KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK

3 "Az emberi közösségek együttműködő, egymást segítő, szeretetteljes világát kell újra felfedeznünk. Ehhez újra el kell sajátítani a 150 évvel ezelőtt még jól működő lokálisan önellátó életmód legfontosabb elemeit." Vida Gábor 1. BEVEZETÉS Hazánkban a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan kezdett kialakulni egy szakadék a város és a vidék között, amely a rendszerváltást követően tovább nőtt. A városi lakosság életkörülményei lakáshelyzet, jövedelmi viszonyok, infrastruktúra, oktatás, egészségügy, és még sorolhatnám- jóval kedvezőbbek, mint a falvakban élőké, ezzel szemben a vidék olyan értékeket őriz, amelyeket a város nem pótolhat, s amelyek megőrzése az egész társadalom érdeke. Fontos kiemelni azonban a szocializmus fénykorának, az 1970-es éveknek a legnagyobb eredményét: a városi és falusi jövedelmek kiegyenlítődtek. Ez annak volt köszönhető, hogy a falusiak városi, vagy helyi munkahelyük mellett második gazdaságot működtettek, amelyből származó jövedelmet olyan luxuscikkekre költhették, amit addig csak a városiak engedhettek meg maguknak. A rendszerváltással azonban a létbiztonság megszűnt. A mezőgazdasági jellegű egyéni gazdaságok jelentős része önellátásra szorult vissza, vagy összeomlott, így rengeteg munkahely szűnt meg. A vidéki, munkanélkülivé vált emberek elvesztették önbizalmukat és beletörődtek a sorsukba. Sokan még saját kertjük művelésével is felhagytak, ezzel tovább rontva helyzetükön. Így formálja a munkakultúra az egyént. (Kovács, 1997) Lassan negyed évszázada élek egy Balatonhoz közeli kis településen, Ádándon. A vidék fokozódó problémái közvetlen környezetemben is egyre erősebben érezhetőek. A fiatalok sorra vándorolnak el, a társadalom elöregedő képet mutat, a munkanélküliség és az általános kilátástalanság fokozódik. Gyermekkoromban a falusi élethez alapvetően hozzátartozott a háztáji állattartás, gazdálkodás, mára azonban ez csaknem teljesen megszűnt. A házkörüli földek jó része kihasználatlan, sokak számára nyűgöt jelent, ezért inkább szabadulnának tőle. Ahhoz, hogy a passzív hozzáállás megváltozzon teljes szemlélet- és magatartásváltoztatásra van szükség. Az 3

4 országban egyre több bíztató példát találunk az alulról szerveződő, helyi összefogáson alapuló fejlesztésekre. Ezek természetesen nem adaptálhatók minden falura, kistérségre vagy megyére, mivel mindenhol eltérő adottságok és eszközök állnak rendelkezésre, és más-más megoldásokkal érhetünk el változásokat. Fontos, hogy megismertessük, és terjesszük a jó gyakorlatokat, melyekkel ösztönözhetjük, és segíthetjük a tenni akaró közösségeket. Szakdolgozatom témaválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy falusi lakosként kötelességemnek érzem a vidék problémáival foglalkozni, megoldásokat keresni. A vidékfejlesztés lehetőségeit vizsgálva figyeltem fel a helyi termelés, feldolgozás, és értékesítés fontosságára, és a benne rejlő lehetőségekre. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hazánk második legkedveltebb idegenforgalmi térsége így a helyi termékeknek nem csak a vidékfejlesztésben, de a turizmusfejlesztésben is fontos szerepük lehet. A régió fejlődésének egyik legnagyobb akadálya, a parttól távolabbi háttérterületek fejlettségbeli leszakadása. A turizmus a parti sávra koncentrálódik, így a háttérterületek nem részesülnek az idegenforgalom hasznaiból. A helyi termékek beépítése a turisztikai kínálatba részben megoldást jelenhet a problémára. Diplomadolgozatomban vizsgálom a helyi termékek jelentőségét és lehetőségeit a vidékfejlesztésben, illetve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztésében. Céljaim a következők: - Szeretném feltárni a termelői piacok - mint a helyi termékek legjelentősebb értékesítési csatornái - nyújtotta lehetőségeket a népszerű Liliomkert elemzésén keresztül; - vizsgálom a termelői piacok működésének hatását a különböző vidékfejlesztési, és turizmusfejlesztési célokra; - valamint a termelői piacokra vonatkozó jogszabályok gyakorlati alkalmazhatóságát; - továbbá célom egy sikeres, alulról építkező kezdeményezés megismertetése, mely egyfajta útmutatóként szolgálhat más helyi piacszervezők számára. Diplomadolgozatomban aktuális témával foglalkozom, hiszen az egészséges élelmiszerek felértékelődésével és a tudatos vásárlás-szemlélet terjedésével a piacozás ismét kezd divatba jönni. Az Európai Unió, és a magyar kormány is támogatja a helyi termelés-értékesítés fokozását, melynek érdekében lépéseket is tett az utóbbi néhány évben. 4

5 2. A TÉMA SZAKIRODALMÁNAK ÁTTEKINTÉSE 2.1. Fenntartható fejlődés Az ipari forradalommal elterjedt tömegtermelés és az emberiség energiapazarló, környezetszennyező életmódja egyre nagyobb terhet ró környezetünkre, s ha ezen nem sikerül változtatni, hosszú távon a természeti energiaforrások kimerülnek, a környezet visszafordíthatatlanul károsodik, a következő generációk, és a Föld jövője veszélybe kerül. Ezek a felismerések vezettek oda, hogy a fenntartható fejlődés világszerte napjaink egyik leggyakrabban emlegetett koncepciója lett. Számos definíciója létezik a fenntarthatóságnak, illetve a fenntartható fejlődésnek, ezek közül a teljesség igénye nélkül bemutatok néhányat. A fenntartható fejlődés fogalma az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottság 1987-ben elkészült Közös Jövőnk című jelentése által került a köztudatba. A bizottság megfogalmazásában A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.. (Csete Láng, 2005) A jelentés röviden és tömören fogalmazta meg a fenntartható fejlődés lényegét, amely középpontjában az ember áll. A környezet védelmét, és az erőforrások takarékos használatát ugyan közvetlenül nem említi a definíció, de mára már köztudott, hogy ezek elengedhetetlen tényezői a fenntarthatóságnak. Herman Daly ökológiai közgazdász megfogalmazása szerint a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. (Láng, 2003) Ezt a definíciót pontosabbnak tartom, abból a szempontból, hogy utal az ökológiai rendszer véges eltartó képességére, illetve felhívja a figyelmet a növekedés és a fejlődés közti különbségre. A jól-lét kifejezésre is fontos odafigyelnünk, ugyanis ez nem azonos a jóléttel, ami mindössze gondtalan anyagi helyzetet jelent. A jól-lét ennél sokkal tágabb fogalom, nemcsak a pénzügyi biztonságot jelenti, hanem a fizikai és szellemi elégedettséget és boldogságot is. Csete László szerint a fenntarthatóság szemlélet-, gondolkodás-, élet-, termelési-, valamint fogyasztási mód, amely felöleli az emberi létezés valamennyi dimenzióját, a természeti erőforrásokhoz való viszonyát, gazdaságot, és társadalmat. (Csete, 2005) 5

6 A három alappillér, vagyis a környezeti, gazdasági, és szociális dimenzió elsőként a 2002-es johannesburgi világkonferencián jelent meg összefonódva, egymást kiegészítve. A fejlődésnek e három tényező között kell megtalálnia a dinamikus egyensúlyát ahhoz, hogy fenntarthatónak nevezzük. (Csete Láng, 2005) A fenntartható fejlődés fogalmának elterjedése ellenére máig, nagyon kevés változás figyelhető meg, civilizációnk jelenlegi működése nem fenntartható Fenntartható vidékfejlesztés Vidék meghatározása A vidék meghatározására nem alakult ki konkrét, mindenki által elfogadott definíció. Egy falusi ember számára például vidék az, ami nem város, de egy budapesti lakos az egész országot vidéknek tekinti a főváros kivételével. A vidékfejlesztési célok megvalósulásához elengedhetetlen, hogy valamilyen módon lehatároljuk a vidéket. Meghatározását általában minden ország a saját társadalmi, gazdasági kritériumaira alapozva végzi el. Ilyenek például a népsűrűség, az ágazati foglalkoztatottság vagy a települések típusai. Az Európai Tanács Vidéki Térségek Európai Chartája című dokumentuma 1995-ben látott napvilágot, amely a vidéki térségeket a következőképpen határozza meg: A vidéki térségeket olyan falvak, kisvárosok alkotják, ahol a területet jelentős részben mezőerdőgazdaságra, halászatra, vidékiek gazdasági és kulturális tevékenységére, üdülésre és pihenésre használják, és amelyekben a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységek egységes egészet alkotnak. Fontos szerepe van tehát a mezőgazdaságnak a vidék életében, a népesség megélhetése jórészt ebből kellene, hogy származzon. A vidéki térségek lehatárolása elsődlegesen funkcióik alapján lehetséges, amelyeket szintén a Chartában rögzítettek: 1. Gazdasági (termelési) funkciók: Magába foglalja az erdő-és mezőgazdálkodást, halászatot, a megújuló természeti erőforrások hasznosítását, falusi turizmust-üdülést, a térségben működő termelő és szolgáltató szervezetek működését. 2. Ökológiai funkciók: Ezek elsősorban az egészséges élet természetes alapjainak védelmét (föld, víz, levegő), a tájak sokszínűségének megőrzését, az erdők és más élőhelyek megóvását jelentik 6

7 3. Társadalmi (közösségi) és kulturális funkciók: A vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartásában, a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzésében nyilvánulnak meg. Sarudi a hazai viszonyokat és nemzetközi ajánlásokat figyelembe véve a következőképpen foglalja össze a vidék lényegét: A vidék egy rendkívül összetett gazdasági és társadalmi fogalom, mely magában foglalja a mezőgazdasági tevékenységekkel foglalkozó gazdaságokat és gazdálkodókat, a kisüzemeket és vállalkozásokat, valamint a kis és közepes méretű ipari vállalatokat, szolgáltatásokat egyaránt. Otthont ad a természeti kincseknek, kulturális hagyományoknak, és egyre növekvő szerepe van a szabadidő eltöltésében. Más megközelítésben vidékinek tekinthető az a terület, ahol a tanyák, a falvak és a kisebb városok szociális, kulturális és gazdasági szempontokból egységes egészet alkotnak a környezeti tájjal, és ahol a népesség megélhetése jellegzetesen a mezőgazdasághoz és a természeti környezethez kötődik. (Sarudi, 2003) Ez a megfogalmazás több szempontból jellemzi a vidéket, felsorolja annak szereplőit, és tükrözi komplexitását. A vidékfejlesztési beavatkozások számbavétele, hatásának mérése, számszerűsítése miatt statisztikai lehatárolás is szükséges. Az Európai Unió a 100 fő/km 2 alatti népsűrűségi területeket tekinti vidéknek. (Glatz, 2010) Csete és Láng szerint az a vidék fenntartható, amelyben élni lehet. Ha az ember kivonul a vidékről, akkor az már nem vidék, hanem csak jó esetben táj, erdő, mező, pusztulógyomosodó kultúrtáj. Ezek alapján körvonalazható, hogy milyen is az élhető, fenntartható vidék. A fenntartható vidék hozzájárul: a vidékiek életnívójának emeléséhez a vidék funkcióinak gyakorlásához, helyreállításához a természeti erőforrások, a táj, a környezet megőrzéséhez, gazdagításához különféle társadalmi igények kielégítéséhez; a megélhetéshez a természeti környezet megőrzéséhez (Csete Láng, 2009) 7

8 Vidékfejlesztés Az Európai Unió fogalomrendszerében vidékfejlesztési típusúnak tekintjük azokat az intézkedéseket, amelyek a statisztika által vidéknek tekintett területeken élők életminőségének javításához járulnak hozzá, továbbá azokat, amelyek az egységes vidékfejlesztési rendeletben, illetve a Leader közösségi kezdeményezésekre vonatkozó rendeletben szerepelnek. (Sarudi, 2003) Magda és Marsalek összegzésében: A vidékfejlesztés a vidéki térségek társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatainak értékelése alapján a helyi adottságokat érvényesítő, az adott térségben élő emberek részvételével formálódó programok és beruházások meghatározása és megvalósítása. Lényegében a helyi erőforrások azonosításán, feltárásán, mobilizálásán keresztül megvalósuló kisléptékű térségfejlesztés. Megközelítésében átlagon felüli szerepet kap a fejlesztések környezetintegráltsága, a környezeti alrendszernek a vidéki területi rendszerekben betöltött meghatározó szerepe miatt. A vidékfejlesztés a területfejlesztési politikai célok érvényesülését szolgáló egyik legfontosabb pillér, mely a vidéki térségek fejlesztésére koncentrál. (Magda Marselek, 2010) Fontosnak tartom kiemelni a helyi adottságokat, és a helyi részvételt, ugyanis a vidékfejlesztés megvalósítására nem létezik sablon terv, a helyi adottságokat felmérve, és figyelembe véve kell a programokat kidolgozni egy-egy településre, vagy kistérségre szabva. A fenntartható vidékfejlesztés megvalósuláshoz az egyes emberek megnyerésén keresztül vezethet az út, ezért nagyon fontos a szemléletváltás, a nevelés, a bizalom helyreállítása, a helyiek összefogása. Ehhez szükséges a helyileg érintett emberek (polgármesterek, helyi értelmiségiek, termelők, vállalkozók) részvétele a fejlesztési programokban. Továbbá egy adott fejlesztés megvalósulása, fenntarthatósága nagyban függ attól, hogy annak érintettjei mennyire elkötelezettek a beavatkozás iránt. Az elköteleződés egyik legfontosabb kiváltója lehet, ha az érintettek munkájukkal, idejükkel maguk is hozzájárulnak a fejlesztéshez, s ezzel nő az egyéni felelősségvállalás mértéke is, amely elősegíti az eredmények elérését, fenntartását. (Czene et al., 2010) Az agrár- és vidékfejlesztés jövőjében a fenntarthatóság érvényesítése a legfontosabb: minden szinten lokális, regionális, globális, minden dimenzióban természeti környezet, társadalom, gazdaság, 8

9 mind a termelési gyakorlatban, mind a fogyasztásban lakossági, termelői fogyasztás, minden szereplő vonatkozásában egyének, vállalkozók, közösségi szervezetek, politikusok. (Csete, 2005) A vidékfejlesztés céljai A vidék folyamatos fejlődésének célja a vidéki társadalom jól-léte, ami az ország egészének is érdeke. (Csete Láng, 2009) A mezőgazdasági termelés, amely az élelmiszert biztosítja az országnak, csakis vidéken történhet, így a városok nem létezhetnek vidéki háttér nélkül. A vidékfejlesztés alapvető célkitűzése a vidéken élő lakosság életfeltételeinek, életminőségének biztosítása és javítása, harmóniában a vidéki környezet és táj adottságaival, megőrizve annak nem pótolható erőforrásait. Ez a gyakorlatban olyan vidékfejlesztést jelent, amely a vidéki térségek számára esélyt kínál, és feltételeket teremt a hátrányos helyzetük leküzdéséhez. Sarudi több kidolgozott hazai, és Európai Uniós program alapján a vidékfejlesztés célkitűzéseit és feladatait a következőképpen határozta meg: 1. A mezőgazdaság és a vidék összehangolt fejlesztése 2. A vidék gazdasági bázisának erősítése, diverzifikálása 3. A fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása 4. A vidékfejlesztés integrált megközelítése 5. Falusi- és agrárturizmus fejlesztése 6. Vidéki életkörülmények javítása 7. A vidéki foglalkoztatási és kereseti viszonyok javítása 8. Vidéki infrastruktúra fejlesztése 9. A vidék szellemi színvonalának emelése 10. A vidéki társadalmi közösségek, civil szerveződések és kulturális értékek megőrzése, védelme 11. Falvak és tanyák megújítása, arculatok javítása 12. A fiatalok és vállalkozók vidéki kötődésének erősítése (Sarudi, 2003) 9

10 2.3. Helyi termékek A helyi termékekkel és a közvetlen értékesítéssel kapcsolatban főként vidékfejlesztési - és marketingkutatók publikáltak az elmúlt években. A tanulmányok jórészt helyi gazdaságfejlesztési modellek elemzését és jogszabályi vizsgálatokat tartalmaznak. A helyi termék fogalma meglehetősen tágan értelmezhető, általános definíciót itt sem alkalmazhatunk. A módosított és kiegészített 123/2009 FVM rendelet meghatározása szerint helyben előállított, helyben honos vagy helyben megtermelt alapanyagból hagyományosan, nem nagyüzemi vagy gyáripari technológiával, eljárással, illetve az adott térségre jellemző technológiával, eljárással készült, mikro-vagy kisvállalkozás által előállított termék. (Juhász et al., 2012) Találhatunk azonban a rendeletben megfogalmazottnál bővebb definíciókat is. A Zala Termálvölgye Egyesület tanulmányában két irányból közelíti meg a helyi termékeket: Egyrészről a termék helyhez kötöttségét és tájjellegét hangsúlyozva helyi terméknek tekintjük a helyben megtermelt vagy összegyűjtött alapanyagokból, helyben kialakult eljárások (receptek) alkalmazásával, többnyire kisüzemi keretek között előállított, esetleg csomagolásukban is helyi anyagokat, helyi kulturális elemeket felhasználó - ily módon a hely sajátosságait megjelenítő - termékeket tekintjük helyi terméknek. Másrészről a helyi munkaerővel a helyi kb. 50 km sugarú körön belüli lakossági igényeket kielégítő termékek sorolhatók ebbe a körbe. (G. Fekete, 2009) A kertrégió meghatározásában a helyi termékek azok a termékek, amelyek hozzátartoznak egy adott település, térség, tájegység, régió identitásához, és létrehozásukban a helyi gazdasági rendszer vesz részt. A termelés során létrejövő hozzáadott érték helyi szinten jelenik meg, helyi szinten járul hozzá az egzisztenciák fejlődéséhez. A helyi termékeket jellemzően a lakosság, valamint a mikro- és kisvállalkozások termelik, amelyek között jelentős az önfoglalkoztató vállalkozás. (www.kertregio.hu) Ezt a megfogalmazást tartom a legjobbnak, mivel kihangsúlyozza, hogy a hozzáadott érték helyi szinten jelenik meg és hozzájárul a vidékfejlesztés legfontosabb céljának eléréséhez, a helyiek életminőségének javulásához. Nem említi viszont a termék jellegét, ez esetben lehet szó mezőgazdasági élelmiszer-, és kézműves termékekről is. A legtöbb szakirodalom - és saját álláspontom - szerint a helyi termékek fogalmába beletartoznak a helyi kézműves kisiparban előállított termékek, háztartási iparcikkek, a helyi kisiparosok, vállalkozások által gyártott bútorok, szerszámok, egyéb eszközök. Ezek nem 10

11 gyártósoron készülnek, hanem mesterek egyéni műhelyeiben, és mind készítési módjukban, mind formavilágukban és díszítőelemeikben őrzik az adott tájra, népcsoportra jellemző hagyományt. (Czene et al., 2010) Helyi termékek fogyasztásának előnyei A helyi termékek vásárlásának előnyeivel sokan nincsenek tisztában, vagy egyszerűen csak nem gondolják végig. Gyakran elfelejtjük azt az egyszerű tényt, hogy ha javainkat térségünkön belül adjuk el, az végső soron az egész helyi közösség hasznára válik, kedvező hatással van a térség fejlődésére, a helyiek életére. (Czene et al., 2010) A helyi termékek fogyasztásával: Támogatjuk a munkahelyek megőrzését vagy létrehozását, ezzel hozzájárulunk a térség népességmegtartásához. Növeljük a helyi vállalkozások bevételeit, aminek társadalmi hasznai is vannak (pl.: közösségi kiadásokra fordítható adóbevétel) A termékek vásárlásával elősegítjük a térség idegenforgalmi kínálatának bővülését. Csökkentjük az áruszállítás és a csomagolás okozta környezetszennyezést. A helyi élelmiszerek kevesebb vegyszermaradványt tartalmaznak, a zöldség, gyümölcs frissebb, ízletesebb és a táplálkozási értéke is jóval magasabb. A helyi termékek értékesítése hozzájárul a diverzitáshoz. A termelőnek nem kell nagyipari fajtákat termeszteni, megmaradhatnak az ősi hazai fajták előállítása mellett. (G. Fekete, 2009; Németh, 2010) Amellett, hogy alacsonyabb jövedelemszint jellemző a vidéki térségekre, ezek a jövedelmek is javarészt kiáramolnak az adott térségből a fogyasztási kényszerek (pl. energia számlák) és szokások következtében. Ezért szükséges egy belő piacépítés, amely a helyi termékek és helyi vállalkozók termékeinek fogyasztását preferálja, illetve külső piaci kapcsolatépítés, amely a helyi termékeket eljuttatja a felvevő piacra. (Harangozó, 2010) Egyetértek Harangozó véleményével, úgy gondolom, a helyi termékek előtérbe helyezése elősegítheti a vidék felzárkóztatását. Egy közösség minden tagjának törekednie kell arra, hogy jövedelmük minél nagyobb hányadát helyben tartsák, a saját életkörülményeik javulása érdekében. Nagyon egyszerűen megközelítve: a falusi lakos egy városi multinacionális vállalatnál dolgozik, onnan kapja a jövedelmét, amit (vagy csak egy részét) azonban nem a multinál fog elkölteni, hanem a helyi termelőknél, vállalkozóknál, akik az ebből származó 11

12 bevételt fejlesztésre, bővítésre fordíthatják, és így esetleg még új munkahelyeket is teremthetnek. Így tudunk tőkét szivárogtatni a városból vidékre, vagy éppen a külföldi cégektől, a magyar vállalkozókhoz. Természetesen a valóságban ez nem ilyen egyszerű, főként - ahogy Harangozó is említi- a fogyasztási kényszerek, és szokások miatt. Tehát ahhoz, hogy az elmélet működőképes legyen, a helyi közösség minden szereplőjének összefogására és fogyasztási szokásainak újraértékelésére van szükség. A kistermelő fogalma A helyi termék definíciók nagy része a kistermelők által készített termékeket sorolja ide, ezért fontos tisztázni ki számít kistermelőnek. Minisztériumi rendeletben meghatározottak szerint A kistermelő olyan természetes személy, aki az általa kis mennyiségben termelt, betakarított, összegyűjtött és előállított élelmiszereket közvetlenül a végső fogyasztóknak és a kiskereskedelmi, vendéglátó, valamint közétkeztetési intézményeknek értékesíti. (Géher - Kasza, 2010) Hozzá kell tennem, hogy a kistermelő is őstermelő, csak bizonyos mennyiségi korlátoknak megfelel, melyek a termékek előállítására és értékesítésre vonatkoznak Helyi termékek jelentősége a vidékfejlesztésben Helyi feldolgozás, helyi értékesítés helyzete A helyi termelés, feldolgozás és értékesítés, a helyi termékek szervezett bejuttatása a kiskereskedelem rendszerébe helyi és nemzetgazdasági szinten is számottevő piaci szegmenst jelenthet. Jól menedzselt, védjeggyel ellátott helyi termékek egyelőre elvétve találhatók és a helyi feldolgozás, értékesítés a legtöbb térségben helyi piacok hiányában ugyancsak nem megoldott. A helyi termelők, ha termékeiket nem tudják értékesíteni, tönkremennek, fölhagynak a termeléssel. A saját termelésű élelmiszerek fogyasztásának aránya átlagosan 10% (ebből: a főváros esetében 1%, míg a községek esetében 19%). Az élelmiszerek szállítása káros és felesleges környezetszennyezést okoz. A közúti közlekedés és teherszállítás légszennyezőanyag-kibocsátása az elmúlt években összességében nőtt. A közétkeztetés jellemzően nem a helyi termékekre épül. A gyermek és iskolai étkeztetésben nagyon fontos lenne a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer biztosítása a gyermekek egészséges fejlődése érdekében. (NVS, 2012) 12

13 A magyar vidék fejlődésének egyik kulcstényezője a helyi, illetve regionális termelés, előállítás és értékesítés lehetőségeinek a kiszélesítése. A helyi termelő gazdaságok visszaadhatják az emberek önbecsülését, munkába vetett hitét és öngondoskodási képességét. (Szabadkai, 2011) Géher és Kasza a Vidékfejlesztési Minisztérium kiadványában a következő érveket sorolja fel a helyi élelmiszerek mellett: Teljes értékű, biztonságos élelmiszer Környezeti fenntarthatóság Munkahely-megtartás Versenyképes, élhető vidék Hagyományos ízvilág A gasztronómiai hagyományok újjászületése Ezek az értékek hozzájárulnak a vidékfejlesztés alapvető célkitűzésének megvalósulásához, vagyis a vidéken élő lakosság életfeltételeinek javításához, harmóniában a vidéki környezet és táj adottságaival. A helyi termékek termelésének, értékesítésének, népszerűsítésének támogatása egyre nagyobb szerepet kap a kormány a vidékfejlesztési politikájában. A 2008-ban létrehozott Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) egyik legfőbb feladata, hogy népszerűsítse a helyi termékek előállításának a jó gyakorlatait, elősegítse a hasznos tapasztalatok elterjedését. Továbbá a Nemzeti Vidékstratégiában is jelentős szerepet kapnak helyi termékek, amelyekkel összefüggő programokat, terveket az alábbiakban részletezek. Nemzeti Vidékstratégia (NVS) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak (ÚMVP ) összességében csekély hatása volt eddig a vidéki munkalehetőségek bővülésére, az élet- és környezetminőség javítására. A megítélt támogatások jó része nagygazdaságokhoz került. A családi gazdálkodók, fiatal gazdák megerősítése, a termékszerkezet átalakítása, a mikrovállalkozások támogatása, a falufejlesztés, agrárkörnyezetgazdálkodási célok megvalósítását támogató intézkedések háttérbe szorultak. A Nemzeti Vidékstratégia a időszakban többek között e területek fejlesztését tűzte ki célul a Darányi Ignác Terv keretében. 13

14 A stratégia átfogó célkitűzése: Vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, melynek érdekében hét stratégiai területet határozott meg: 1. Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás- és tájgazdálkodás 2. Vidéki környezetminőség javítása 3. Föld- és birtokpolitika 4. Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika 5. Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac 6. Helyi gazdaságfejlesztés 7. Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, egészség-fejlesztés, életképes vidéki települések, helyi közösségek A Nemzeti Vidékstratégiában fontos szerepet kapnak a helyi termékek, a stratégiai területek közel egyharmadához szorosan köthetők. A helyi gazdaságfejlesztés stratégiai területen belül hét program került megfogalmazásra, ebből a Helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés program kapcsolódik leginkább a helyi termékekhez és a termelői piacokhoz egyaránt. A Magyarországon egyre több helyen, alulról szerveződő helyi piac, illetve helyi élelmiszerellátást célzó kezdeményezések azt mutatják, hogy megfelelő szervezéssel biztonságossá tehető az áruk értékesítése, kiszámíthatóvá téve a termelést, az élelmiszerellátást és az e tevékenységekből élő családok megélhetését. A magyar élelmiszertermékek jó minőségűek, belföldön és külföldön egyaránt keresettek, ennek ellenére az import áruk egyre nagyobb térnyerését, a hazai termékek visszaszorulását tapasztaljuk. A negatív tendencia megfordítása érdekében a Nemzeti Vidékstratégiában a helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés programban az alábbi irányokat és teendőket határozták meg: 1. A helyi piacokra és értékesítésére vonatkozó speciális jogi szabályozás megalkotása összhangban a kistermelőkre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatával, megújításával. 2. A kistermelők élelmiszerbiztonsági megfelelésének segítése, a fogyasztó számára is átlátható ellenőrzési rendszer kialakítása. 3. A helyi piacokat, helyi értékesítést magában foglaló helyi gazdaságfejlesztési stratégiák készítésének elősegítése. 4. A helyi piacokra, helyi értékesítésre irányuló kezdeményezések, az ezeket elindító helyi együttműködések ösztönzése. 5. Helyi, kistermelői piacok létesítése, fejlesztése. 14

15 6. Helyi termékboltok, termékpolcok, helyi vásárok, termékfesztiválok, szabadtéri, pavilonos piacok, nyitott gazdaudvarok, közvetlen gazdaságból történő értékesítés, egyéb alternatív értékesítési helyszínek fejlesztése. 7. A termelő és a fogyasztó közvetlen kapcsolatának kialakítását elősegítő civil kezdeményezések támogatása, termelői-fogyasztói közösségek, mozgalmak létrehozásának, működésének ösztönzése, támogatása. 8. A helyi, tájjellegű specialitások, termékek, hungarikumok márkázásának, védjegyrendszerének kialakítása, a HÍR program további bővítése. 9. A helyi rendszereket összefogó országos termelési, feldolgozási, logisztikai, értékesítési rendszerek kiépítésének elősegítése. 10. A termelői piacokon tapasztalható illegális kereskedelem elleni fellépés. 11. A helyi termékeket támogató tudatos vásárlással kapcsolatos szemléletformálás, széleskörű kampány indítása. 12. Az on-line értékesítés működésének elősegítése Helyi termékek értékesítési csatornái A helyi termékek piacra juttatásának lehetőségei a kistermelői rendelet módosításával től bővültek. Nagyobb lett az értékesítési terület, több termék, és nagyobb mennyiség értékesíthető, továbbá a kistermelők által végezhető szolgáltatások köre is bővült. Ebben a fejezetben a hazánkban jellemző értékesítési csatornákat mutatom be röviden. a) Termelői piac A helyi termelői, vagy gazdapiac az egyik legjobb megoldás a közvetlen értékesítésre. A piacozás régi, jól bevált hagyománya feléledni látszik. Nagyon fontos azonban, hogy valódi termelői piacokat hozzunk létre és tartsunk fenn, ugyanis ma már egyre több az olyan kereskedő, aki a nagybani piacról vagy rosszabb esetben a hipermarketből származó esetleg külföldi árut kínálja. Az igazi termelői piacokon kizárólag a termelők, esetleg családtagjaik árulják termékeiket, így a kialakuló személyes ismeretség segít abban, hogy a vásárló biztos lehessen a termékek eredetében. A gazdapiacok egyben közösségi térként is működnek. Érdemes kialakítani erre alkalmas kisebb tereket padokkal, a gyerekeknek játszóteret, illetve termékbemutató helyeket. Ezzel a piaci bevásárlás kellemes családi programmá tehető. A biopiac a termelői piacok egyik, nagyvárosokban egyre népszerűbb formája, ahol csak minősített biotermékeket árusíthatnak a termelők. 15

16 b) Helyi termék adatbázis Működésük lényege, hogy egy adatbázisban összegyűjtik a helyi termelőket, termékeiket, és elérhetőségüket. Ennek segítségével a vevő könnyedén megtalálhatja a környékbeli termelőket és kapcsolatba léphet velük. Ilyen adatbázis például a amely országos szinten gyűjti össze a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelőket. c) Helyi termék bolt, gazdabolt Ezek a boltok több termelő összefogásával, esetleg szövetkezet megalakításával hozhatók létre. Előnyük, hogy csökkenhet az árusításra fordított idő, a vevő pedig többféle terméket tud beszerezni egy helyről. A helyi termék boltok nemcsak mezőgazdasági termékeket, hanem kézműves, kisipari termékeket is forgalmazhatnak. Nagyobb városokban is létrehozhatók olyan üzletek, ahol egy adott térség helyi termékeit árusítják, bár a szállítás miatt a környezeti előnyök csökkennek. d) Bevásárló körök Az általában baráti, munkahelyi kapcsolatok révén létrejövő társaságok közösen szervezik meg egyes élelmiszerek beszerzését. Előnye, hogy a vevők együttesen kedvezményesebb árakat kérhetnek a jó minőségű, ellenőrzött forrásból származó áruért, cserébe pedig a termelő számára rendszeres vásárlói réteget biztosítanak. e) Helyi termék fesztivál, rendezvény, vásár Évente egyszer, vagy néhány alkalommal megrendezett események, amelyek egyrészt szolgálják a konkrét árusítást, de ennél is fontosabb szerepük van a térség identitásépítésében, a helyi termékek népszerűsítésében, illetve gazdasági kapcsolatok kialakításában. f) Háztól, gazdaságból A háztól való árusítás kiegészítő értékesítési lehetőség a termelők számára, akik ilyenkor tudják a legkedvezőbb árat ajánlani, hiszen nála nem jelentkezik szállítási költség, a vevő pedig láthatja az áru keletkezésének körülményeit. g) Szedd magad! Magyarországon jól ismertek és elterjedtek a szedd magad! akciók. A vásárlók elmennek a termelés helyszínére, és maguk takarítják be a gyümölcsöt, zöldséget, amire szükségük van, így a piaci árnál jóval kedvezőbb áron juthatnak hozzá. A helyi termékek értékesítésének további lehetőségei: 16

17 Házhoz, vagy gyűjtőpontra szállítás Webáruház Helyi termék polcok kialakítása boltokban Út melletti standok Falusi vendéglátás Közétkeztetés (Kajner, 2007; G. Fekete 2009; Czene et al., 2010) Termelői piacok helyzete Magyarországon A kereskedelmi törvény január 1-én életbelépő rendelkezései rögzítik a helyi termelői piac fogalmát: Helyi termelői piac: olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti. (Szabadkai, 2012) A rendelet tehát nem enged minden helyi terméket a termelői piacra, csakis a kistermelők által előállított élelmiszereket. Számos termék, mint például a friss zöldség, gyümölcs, hús, tojás legjobb beszerzési forrása sokak szerint kétségtelenül a termelői piac. A hiper- és szupermarketek elterjedésével azonban egyre többen áldoztak a minőségből a gyorsaság és egy helyben beszerezhetőségért cserébe. Ezzel párhuzamosan a kistermelők egyre inkább kiestek a beszállítói körből, ugyanis a nem tudták teljesíteni kereskedelmi feltételeket különösen a termelési mennyiséghez köthetőket. A problémára részben megoldást jelenthet a kistermelők összefogása, szövetkezetbe szerveződése, azonban a jellemzően alacsony felvásárlási ár miatt sokszor még így sem képesek haszonnal értékesíteni termékeiket, ezért a másik megoldás lehet a kereskedők kihagyása az értékesítési láncból, így a termelőnek nem kell az árrésen osztoznia. A fogyasztó számára pedig a minőség garanciája maga a közvetlen termékfelelősség. Véleményem szerint a kistermelők megerősítésére az említett két megoldás ötvözése lenne a leghatékonyabb módszer. Összefogás nélkül ugyanis nem vehetik fel a versenyt a nagyobb termelőkkel és nem tudják érdekeiket hatékonyan képviselni. Mindemellett nagyon fontos a helyi piacok létrehozása is a hagyományok ápolása, a közösség fejlesztése, a vidék vonzóbbá tétele és a környezet védelme szempontjából. 17

18 Gaborják Éva, a Helyi Termék Magazin főszerkesztője szerint napjainkban megfigyelhető egy divathullám, ami a helyi termékeket a fiatalabbak és a fővárosiak körében is egyre népszerűbbé teszi. Ennek ellenére még nem látszik egyértelműen, hogy a helyi termékek újravirágzásával hosszú távon visszatér a piacozás régi, jól bevált szokása. Sok kihívás áll a helyi termékek előtt, egyebek mellett a túlzásba vitt adminisztrációs terhek és szabályozási követelmények is nehezítik a piacra jutást. (Géher - Kasza 2010, Gaborják 2012) Az 1. ábrán a kereskedelmi csatornák részesedése látható a napi fogyasztási cikkek forgalmazott értékéből, melyből a legkisebb rész a piacoknak jutott 2000-ben és 2011-ben is. Év % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Hipermarket Szupermarket Diszkont Hazai láncok Független kisboltok Piac 1. ábra: A kereskedelmi csatornák részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmazott értékéből 2000-ben, és 2011-ben (%-ban kifejezve) Forrás: Juhász (2012) alapján saját szerkesztés A piacok 5%-os részesedése tapasztalható, ami ugyan nem sok, mégis nagy eredmény, hogy az elmúlt 10 év során ezt sikerült megtartaniuk. A termelői piacok számának növekedésével a jövőben várhatóan ez az arány növekedni fog. Más kérdés azonban, hogy a fogyasztók milyen gyakorisággal választják a piacot bevásárlásaik helyszíneként. 18

19 Bevásárlás helyszíne Gyakoriság (%) Közvetlenül a termelőtöl Diszkont Piac Hipermarket Szupermarket Kisebb élelmiszerbolt 2. ábra: A mindennapi bevásárlás helyszíneinek gyakorisága (2009) 1 Forrás: Juhász (2012) alapján saját szerkesztés A mindennapi bevásárlás helyszíneinek gyakoriságát vizsgálva a listát a kisboltok, és a szupermarketek vezetik, de a 4. helyen végzett piac 34%-kal igen kedvező gyakoriságot mutat, és a közvetlen termelői értékesítés aránya (11%) sem elhanyagolható. Ha nem a mindennapi, hanem a nagybevásárlások helyszíneinek gyakoriságát vizsgálnánk, valószínűleg az áruházláncok még nagyobb arányát tapasztalnánk. Hazánk agrárgazdaságának évi helyzetéről készült jelentés szerint a hazai élelmiszergazdaság közvetlen termelői értékesítése nemzetközi összehasonlításban viszonylag jelentős, bár összességében, mind termelői, mind kiskereskedelmi forgalom szempontból csökkenő tendenciát mutat. A közvetlen értékesítés elterjedtsége erősen termékcsoport- és méretfüggő: a zöldség-gyümölcs, a bor, a tojás esetében hagyományosan magas, amelyet a tej és a hús szintén jelentős értékesítése követ. A jelenlegi csökkenő szerepe ellenére a közvetlen értékesítésben komoly, de szegmentált piaci lehetőség rejlik, amelyet egyrészt az e- kereskedelem növekedésére, másrészt a magyar eredetű terméket kereső fogyasztók vásárlási szokásaira alapozva lehetne kiaknázni. (Fazekas, 2011) A termelői, és egyéb piacok jelenlegi számáról és elhelyezkedéséről nyilvános statisztikai adat nem áll rendelkezésre. Az utolsó hivatalos (KSH) felmérés 2002-es állapotot tükröz, 1 A kérdésnél bevásárlási helyszín megjelölésére volt lehetőség, így a gyakoriságok az 1000 fős mintanagysághoz aránylanak, és nem adnak ki együtt 100%-ot. 19

20 ekkor 672 piac működött hazánkban. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal összesítése alapján december 31-i állapot szerint 487 piac működött. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) átfogó elemezés elkészítését tűzte ki célul 2012-re, a piacok helyzetéről és lehetőségeiről a hazai élelmiszerellátásban. A tanulmány diplomadolgozatom befejezéséig nem jelent meg, így az előzetes adatokra támaszkodtam, illetve felvettem a kapcsolatot Szabó Dorottyával, a kutatás vezetőjével, aki folyamatosan tájékoztatott a legfrissebb adatokról, így végül a 2012 szeptemberében frissített adatbázisból dolgoztam. Az AKI több, mint egy évnyi, év elején elkezdett és 2012 szeptemberében lezártadatgyűjtési periódus alatt 675 piacot, vásárcsarnokot és vásárt azonosított. A kutatás a kistérségi jegyzők, piacvezetők felkereséséből, a piaci és települési honlapok vizsgálatából állt. A besorolásnál a típust mindig az határozta meg, hogy az üzemeltető miként azonosította a piacot. A termelői piacok csupán a negyedik helyen álltak, összesen 58 piac sorolta magát ebbe a kategóriába. Feltételezhető, hogy a biopiacok jelentős része is termelői piac, így a kettő együtt már 84 piacot takar. 1. táblázat: Piacok típusa és száma Magyarországon 2012-ben Piac megnevezése Elemszám (db) Százalék (%) Termelői piac 58 8,6 Biopiac 26 3,9 Piac ,6 Piac és vásárcsarnok 34 5,0 Vásárcsarnok 35 5,2 Ünnepi/búcsúvásár 62 9,2 Vásár ,5 Összesen Forrás: AKI (2012) adatai alapján saját összeállítás 20

21 Termelői- és biopiac 12,5% Piac és vásárcsarnok 59,8% Ünnepi/búcsú vásár/vásár 27,7% 3. ábra: Piactípusok aránya Magyarországon (2012) Forrás: AKI (2012) adatai alapján saját szerkesztés (n=675) 2.4. A Balaton régió általános jellemzői Ebben a fejezetben a Balaton régió társadalmi, gazdasági helyzetét vizsgálom, a téma szempontjából fontos jellemzőket bemutatva. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (Balaton régió) természeti és kulturális adottságai, történelmi emlékei, a változatos egyedi szépségű táj illetve települési környezet révén a magyarországi idegenforgalom második legkedveltebb térsége. Értékét meghatározza még a déli-part kellemes homokfövenye, a Balaton-felvidék lankás szőlői, illetve a tó vizének minősége és mennyisége is. Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű édesvizű tavát méltán tekinthetjük nemzeti kincsünknek. A Balaton felülete 600 km 2, partvonalának hossza 235 km. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területe a tó területével együtt: km2. (Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája ) A BKÜ-et 179 település alkotja, amelyek 17 kistérséghez tartoznak. Közülük 162 község, 17 pedig városi ranggal rendelkezik. A Balaton térsége három régió, a Dél-dunántúli, a Középdunántúli és a Nyugat-dunántúli része. A BKÜ települései három megyében helyezkednek el, 21

22 Somogy megyében 69, Veszprém megyében 72, míg Zala megyében 38 található. A tervezési-statisztikai régiók mellett, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyedileg szabályozott térségi, koordinációs tanácsával (Balaton Fejlesztési Tanács) egyedi jogállást képvisel. (Horváth, 2011) 1. térkép: Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Forrás: VÁTI (www.teir.vati.hu) A Balaton régiót alkotó településeket két töréspont mentén lehet vizsgálni. Az egyik a Balaton parttól, azaz a régió legfontosabb turisztikai vonzerejétől való távolság, a másik a régiót alkotó települések mérete. A tótól való távolság alapján megkülönböztetünk parti, és partközeli, valamint háttértelepüléseket. A parti települések kategóriájába azok a települések tartoznak, amelyek közigazgatási területe érintkezik a Balaton vízpartjával. A partközeli települések közé a törvény azon településeket sorolja, melyeknél a környezetvédelmi 22

23 szempontok, valamint a parti településekkel fennálló településszerkezeti kapcsolatuk, továbbá a beépítésre szánt területek túlzott növekedése indokolttá teszi a szigorúbb szabályok alkalmazását. A háttértelepülések pedig a régiót alkotó parttól távolabbi települések. (Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája ) Társadalom Az üdülőkörzet területén él hazánk népességének 2,6%-a, 262 ezer ember. A népesség több mint fele a part menti településeken lakik. Az ország valamennyi területi egységéhez hasonlóan, a Balaton üdülőkörzet népességére a természetes fogyás jellemző. A lakosság öregedése folyamatos, vele párhuzamosan az élve születések száma rendre elmaradt a halálozásokétól. A parttól távolabb a születési, míg a part közelében a halálozási mutatók kedvezőbbek. Az üdülőkörzetben népességre vetítve 1991 óta kevesebben születnek és többen halnak meg, mint az országos átlag. Jelentős a régió belső vándormozgalma, ami azonban nem ellensúlyozza a természetes fogyást. A térséget az évtized közepétől általában a vándorlási veszteség jellemezte, de a parti és partközeli településekre többen költöztek, mint ahányan onnan elvándoroltak. A parttól távolabbi településeknél 2001-től minden évben vándorlási veszteség keletkezett. A térség lakónépessége 2000 és 2009 között mintegy hatezer fővel, 2,2%-kal csökkent. Jelentős mértékű a felsőfokon képzett fiatalok régióból történő elvándorlása. (Horváth, 2011) Foglalkoztatás A foglalkoztatás rendkívül idényszerű. A parti településeken a szezonon kívül a munkanélküliek száma megduplázódik. A községek munkanélküliségi rátája az idegenforgalom szezonális ingadozásaitól függetlenül rendre magasabb, mint a városoké. A munkanélküliség hagyományosan a parttól távolabbi településeken élőket érinti nagyobb arányban, ezeken a településeken a munkanélküliségi ráta másfélszerese a partközeli települések adatának. (Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája ) Az idegenforgalmi szezonban (2010. július 20-ai adat alapján) az álláskeresők aránya 6,9% volt, ami jóval kedvezőbb az országosnál, s a javulás mértéke (4 százalékpont), is 2,5-szerese annak. 23

24 2010.január június % Parti és partközeli települések Háttértelepülések 4. ábra: Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában Forrás: Horváth (2011) alapján saját szerkesztés Az álláskeresők arányában jelentős különbség tapasztalható a parti és partközeli, illetve a háttértelepülések között, amely szinte minden gazdasági és jólétet jelző mutatóban is megfigyelhető. Mezőgazdaság A Balaton régió mezőgazdasági művelés szempontjából kevésbé kedvező termőhelyi adottságokkal rendelkezik, kivéve a szőlőtermesztést, nádgazdálkodást. Az országos átlagnál kisebb a művelt területek aránya, ugyanakkor az agrárágazat minden szakága számára találhatók kedvező termőterületek (szántóföldi termelés, kertkultúra, szőlő- és gyümölcstermesztés, állattartás, hal- és vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás). A növénytermesztés ágazatai közül kiemelkedik a szőlőtermesztés, amely a balatoni táj egyik meghatározó, jellegzetes és idegenforgalmi szempontból is nagyon értékes jellemzője. A gyümölcstermesztés ezen belül a csemegeszőlő is lehetőségei eléggé kihasználatlanok (a Siófok környéki ültetvények kivételével). A megtermelt szőlőt szinte kizárólag borként hasznosítják. Az állattenyésztés ágazatban a gazdasági változások miatt visszaesés figyelhető meg. 24

25 A térség mezőgazdasága a helyi piacok ellátására alapoz, azonban a más térségekből főleg az alföldi termelőktől ide szállított zöldség, gyümölcs még a szállítási költséggel és kereskedelmi haszonnal is versenyképes a helyi termékekkel. A Balaton régióban mintegy 39 ezren foglalkoznak mezőgazdasági tevékenységgel, azonban csak kis részüknek jelenti ez a főfoglalkozást. A közétkeztetésben a gyorsbüfék hódítják el a legtöbb vendéget. Ezek jól felszereltek és rövid idő alatt rengeteg vendéget szolgálnak ki. Ezzel együtt csökken a helyi alapanyagokból készült ételek kínálata. (Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája ) 25

26 3. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER ÉS FORRÁSOK Diplomadolgozatom témájának feltárásához primer és a szekunder kutatást végeztem, valamint saját ismereteimet is felhasználtam. A felhasznált szekunder források a következők: - főként vidékfejlesztési kérdésekkel foglalkozó szakkönyvek; - helyi termékekkel és közvetlen értékesítéssel kapcsolatos kutatási tanulmányok, konferencia kiadványok; - vidékfejlesztési kormányprogramok, rendeletek, jogszabályok; - szakmai folyóiratok, a vizsgált piac hetilapja; - internetes források Külön említem az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) 2011-ben elkezdett egyik kutatását, melynek célja Magyarország piacainak átfogó elemzése. Ennek eredményeiből diplomadolgozatom befejezéséig nem jelent meg tanulmány, viszont rendelkezésemre állt az AKI által összegyűjtött piacok listája, és néhány előzetes elemzés. Primer kutatásom során mélyinterjút készítettem 2012 augusztusában a Liliomkert Piac vezetőjével, Harmathy Ildikóval, aki sok éves tapasztalattal és szaktudással rendelkezik nem csupán a piacvezetés, de a vidékfejlesztés számos területén is, és tiszteletre méltó kitartással küzd a termelői piacokért, és a vidékért. A másfél órás interjú félig strukturált formában zajlott és az elhangzottakat írásban rögzítettem. Emellett kérdőíves, és rövidinterjús felmérést végeztem a piaci árusok körében. Az éves átlagban vasárnaponként jelenlevő árus (nyaranta ) közül 61-en töltötték ki kérdőívemet, melyet online formában a piacvezető segítségével jutattam el az árusok nagy részéhez. Azért választottam az internetes megoldást, mert a nyári nagy forgalomnak köszönhetően az árusok általában rendkívül elfoglaltak. Többszöri helyszíni látogatást tettem a nyár folyamán a Liliomkertbe, mely során megfigyeltem a vásárlókat, a termékeket, az árakat és a környezetet, továbbá az árusok egy részével rövid beszélgetésekre is volt lehetőségem. A piac elemzését kutatásom eredményeinek összevonásával végeztem. Az adatok feldolgozására Microsoft Office Excel, Word és SPSS for Windows programokat használtam. 26

27 4. VIZSGÁLATOK, EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 4.1. Helyi termékek szerepe a Balaton régió fejlesztésében A Balaton régió gazdasági és jólétet jelző mutatói alapján jól látható a szakadék a partközeli és a háttértelepülések között. A jórészt vidéki háttérterületek felzárkózatása elengedhetetlen a régió versenyképessége szempontjából. A másik fő probléma a szezonalitás rendkívül nagy hatása. Az idegenforgalomi idény nagyjából két hónapig tart, és szinte kizárólag a parti sávra koncentrálódik. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyik kiaknázatlan fejlesztési lehetősége a helyi termelés, előállítás és értékesítés lehetőségeinek a kiszélesítése. Ez részben megoldást jelenthet a háttértelepülések gazdasági, társadalmi felzárkóztatására, a foglalkoztatás bővítésére. Továbbá a helyi termékek bővíthetik a turisztikai kínálatot, hozzájárulhatnak a falusi turizmusfejlesztéshez, csökkentve ezzel a parti sáv szezonális túlzsúfoltságát. Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája A Stratégiában több fejlesztendő területen is megjelennek a helyi termékek és a termelői piacok, melyekkel összefüggő célokat röviden ismertetek az alábbiakban. A Stratégia átfogó célja a lakosság életminőségének javítása érdekében a Balaton-térség versenyképességének javítása a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésével. A helyi termelés, feldolgozás és értékesítéssel összefüggésben a következő célok kerültek megfogalmazásra: - a mezőgazdaság jövedelmezőségének javítása érdekében a termelők és a termelésiértékesítési láncban lévők együttműködésének ösztönzése - a mezőgazdasági vállalkozások, kistermelők technológiai modernizációja - a helyben megtermelt termékek feldolgozottsági szintjének növelése, az áruk helyi piacokra való eljuttatása - az extenzív környezetkímélő mezőgazdasági gyakorlat ösztönzése a turizmus felvevő piacára építve - a helyi, táji hagyományokon alapuló Balaton terméket készítő kézműves termékek előállításának, turisztikai célú bemutathatóságnak és helyben történő értékesítésének ösztönzése (pl. turisztikai vonzerővel rendelkező piacok, vásárok) 27

28 - a turisták számára is látványos piacok, közvetlen termelői elárusítóhelyek létrehozása és infrastrukturális fejlesztése - a biotermékek termesztésének és feldolgozásának ösztönzése - a helyi termékeket előállító termelők, feldolgozók, értékesítők, a kapcsolódó turisztikai vállalkozások helyi mikroklasztereinek kialakítása A helyi mezőgazdasági termékek, élelmiszerek iránt a turisták keresletet támasztanak, ami a nyári szezonban különösen előnyös a munkaerő-igényes minőségi zöldségek, gyümölcsök termesztésének és helyben történő értékesítésének. A környezet- és egészségtudatosság révén a biotermékek iránt növekvő folyamatos kereslet megfelelő alapot nyújt a biogazdálkodás folytatására. A táji, kulturális adottságokból kiindulva a régióban ugyan már nem túl nagy számban és jelentőséggel - jelen vannak az egyedi érteket, balatoni specialitást jelentő termékek előállítására alkalmas ( Balaton termék ) hagyományos mesterségek, a kézművesipar. A termékek, kiegészítve a helyben megtermelt mezőgazdasági árukkal színes kínálatot jelentenek a dísztárgyakért, helyi emlékekért vonzódó turisták számára. Az áruk értékesítését meg kell szervezni és értékesítésüket célszerű összekapcsolni az egyéb turisztikai vonzerők helyszíneivel. (Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája ) A tervekkel és célokkal egyetértek, és megvalósításukat nagyon fontosnak tartom a régió fejlődése és vonzerejének növelése szempontjából. Mindezidáig sajnos kevés eredmény született. Ennek okáról a Balaton Fejlesztési Tanács kutatásvezetőjét kérdeztem, aki szerint az ok egyértelműen a forráshiány, ugyanis az Új Magyarország Fejlesztési Terv önálló Balatonprogram nélkül valósult meg. A tervek és a források a három dunántúli, Balatonnal érintkező fejlesztési-statisztikai régió Regionális Operatív Programjában jelentek meg, melyekbe sajnos kevés terv épült be a balatoni elképzelések közül. A térségi termelői piacok maguktól jöttek létre, de sajnos megvannak a gyerekbetegségeik Termelői piacok a Balaton-régióban A termelői piacok országos elhelyezkedését vizsgálva az alábbi térképen látható, hogy a legtöbb piac a két, idegenforgalom által legkedveltebb térségben helyezkedik el, Budapesten és környékén, illetve a Balatonnál, tehát közel a fizetőképes kereslethez. 28

29 2. térkép: Termelői piacok elhelyezkedése Magyarországon (2012) Forrás: AKI (2012) adatai alapján saját szerkesztés A turisztikai térségeken kívül megfigyelhető az autópályák mentén is a sűrűsödés, melynek magyarázata a gyors és egyszerű megközelíthetőség lehet. A nagyobb városok, mint például Szeged, Debrecen, Miskolc, Pécs, Győr szintén rendelkeznek termelői piaccal, tehát az esetek többségében a fizetőképes kereslet közelében helyezkednek el. A helyi termékek a Balaton régióban jellemzően a termelői piacokon jelennek meg. A 2. térképen láthattuk, hogy Budapest és környéke után a Balaton körül működik a legtöbb. Ennek ellenére az üdülőkörzet egyik kiaknázatlan fejlesztési lehetőségét jelenti a helyi termelés, előállítás és értékesítés kiszélesítése, amelyhez a termelő piacok megjelenése és terjedése jó alapot szolgáltathat. A következő térképen közelebbről szemléltetem a régió piacainak elhelyezkedését. 29

30 3. térkép: Termelői piacok elhelyezkedése a Balaton régióban (2012) Forrás: AKI (2012), valamint saját adatok alapján saját szerkesztés A Balaton északi partján szép számban találhatunk termelői piacokat, ám ezek nagy része szezonálisan, és csak néhány árussal üzemel, kevés mondható közülük sikeresnek és jól működőnek. Ennek okaira rávilágítok a káptalantóti piac példáján keresztül. A térképen ábrázolt piacok közül személyesen felkerestem a csopaki, a tihanyi, a siófoki és több alakalommal a káptalantóti piacot, de a többiről is kaptam némi információt ismerősöktől, barátoktól. Választásom nem véletlenül esett a Liliomkert mélyebb megismerésére, ezt az aktuális fejezetben részletezem. A déli parton kevesebb piacot találhatunk, pedig a somogyi tájak kiválóan alkalmasak zöldség-, gyümölcstermesztésre. Értékesítési lehetőség hiányában azonban sokan felhagytak a háztáji gazdálkodással, vagy kizárólag saját fogyasztásra termelnek. A termelői piacok száma folyamatosan növekszik mind országosan, mind a Balaton régióban, és a nyitással kapcsolatos jogszabálykönnyítés miatt várhatóan 2012 után jelentősen megugrik 30

31 majd a számuk. Ezért is nagyon fontos a termelői piacok életképességének vizsgálata, hiszen a cél, hogy a sorra nyíló piacok jól működjenek és hosszú távon fenn tudjanak maradni Káptalantóti Liliomkert Termelői Piac bemutatása Az alábbiakban a Balaton régió legnagyobb termelői piacát mutatom be több szempontból vizsgálva. Hasznosabbnak tartottam egy piacot mélyebben megismerni és kielemezni, mint többet felszínesen. Az elemzést a következő források alapján végzem: - Harmathy Ildikóval, a piac vezetőjével készített mélyinterjú - Az árusok körében végzett kérdőíves és rövid interjús felmérés - Többszöri helyszíni látogatás során a vásárlók, az árak, a termékek megfigyelése - Liliomkert hetilapok, és a piacvezető egyéb írásai Választásom nem véletlenül esett a káptalantóti piacra, mely több okból is felkeltette az érdeklődésemet. A legfontosabbak a következők: - a piac rendhagyó működése - sikeres, modellértékű kezdeményezés - a gyakorlat túllépett a megmerevedett szabályokon - nem csupán élelmiszerek értékesítési csatornája, hanem közösségi események, kulturális szolgáltatások színtere - a piacvezető példaértékű kitartása és elszántsága, mellyel országos eredményeket ért el - a piac egyedülálló hangulata A Liliomkert kiváló példa arra, hogy néhány helyi ember összefogásával javítani lehet a közösség életminőségén. Az utóbbi néhány évben a média is felfigyelt a káptalantóti piacra, ugyanis hivatalos működési engedélye nincs, ennek ellenére öt éve töretlenül virágzik a piac. Káptalantóti a Balaton-felvidéken, Veszprém megyében Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A 428 lakost számláló kis falut a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek ölelik át. 31

32 A piac megalakulásának célja, háttere A Liliomkert Termelői Piacot Harmathy Ildikó biológus mérnök hozta létre Káptalantóti melletti birtokán 2007-ben. Ildikó felfigyelt arra, hogy a falubeli kistermelők, kézművesek nem tudták értékesíteni termékeiket, mert a környéken nem volt erre alkalmas hely. Így néhány árus összetoborzása után július 15-én megkezdte működését piac. Harmathy Ildikó kezdeményezésének elsődleges célja a háztáji gazdaságok és a kistermelés felélénkítése, valamint a békebeli hagyományok felélesztése a helyi termékek helyben történő értékesítésének megkönnyítésével. A piacozás számára nem üzlet, véleménye szerint ugyanis a termelői piacok hálózata képezi a fenntartható társadalom alapját A piac működése A piac működése, mint említettem rendhagyó, ugyanis nincsenek meg az ehhez szükséges hivatalos engedélyek. A terület szántóföld besorolású, amin a jelenlegi szabályozás szerint nem lehet termelői piacot üzemeltetni. A piacvezető folyamatosan kapja a bírságokat, ennek ellenére nap, mint nap küzd az egyre népszerűbb piac fennmaradásáért, és ezen keresztül az ország összes termelői piacának sikeréért. A szabályozás mára már enyhült, - nem kis részben a Liliomkertnek köszönhetően- ám paradox módon a piac még így sem kapta meg a működési engedélyt. A nyitva tartás jelenleg minden vasárnap délelőtt 8-14 óráig tart. A legtöbb termelői piactól eltérően a Liliomkert egész évben működik, ám szabadtéri jellegénél fogva az időjárás nagyban befolyásolhatja a forgalmat. A termelői piacok működése az üzemeltető, a termelő és a fogyasztó közötti erős bizalom pillérein kell, hogy nyugodjon. Ezt az attitűdöt rengeteg munkával és odafigyeléssel lehet kialakítani, létrejötte közel sem magától értetődő. Harmathy Ildikó szerint egy piac sikeressége vagy kudarca nagyban függ annak vezetője szaktudásától, egyéniségétől és elkötelezettségétől. 32

33 Árusok, termékek A kezdetben néhány kistermelővel induló piac, mára mondhatni az ország legnagyobb termelői, és kézműves vásárterévé nőtte ki magát. Nyaranta kofa árulja termékeit, de a szezonon kívül is sikeresen működik a piac, igaz ilyenkor kiesik az árusok köréből a gyümölcs- és zöldségtermesztők nagy része. Az agrártermékek mellett hamar megjelentek a kézműves áruk, használt tárgyak, régiségek, és gyakran kulturális műsorok is színesítik a vásárlási programot. Az árusok körében végzett kérdőíves felmérésem eredményeit a háttérváltozók kitöltők életkora, neme és legmagasabb iskolai végzettsége- bemutatásával kezdem. A kérdőívet 61 árus töltötte ki. A válaszadók fele 46 és 65 év közötti. A 16-30, illetve a éves korosztályból kitöltők száma hasonlóan alakult, a legkevesebben pedig a 65 év felettiek képviseltetik magukat. Ennek oka lehet az is, hogy a kérdőív kitöltése online formában történhetett, és az idősebb korosztályból kevesebben használnak számítógépet, internetet. 8% 18% % 23% felett 5. ábra: A válaszadó árusok koreloszlása Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61) A válaszadók nemek szerinti megoszlását tekintve a nők 67%, míg a férfiak 33%-ban képviseltetik magukat. 33

34 Férfi 33% Nő 67% 6. ábra: A válaszadók nemek szerinti megoszlása Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61) Piaci látogatásaim során megfigyeltem, hogy a női árusok valóban többen vannak, de sok esetben több családtag is részt vesz a termelésben és az árusításban is, például házaspárok, vagy szülő-gyermek együtt járnak piacra. A 7. ábrán a kitöltők legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása látható. 7% 34% 11% általános iskola szakmunkásképző érettségi 48% felsőfokú 7. ábra: A kitöltők legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása 34

35 Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61) A válaszadók csaknem fele (48%) érettségivel rendelkezik, de jelentős a felsőfokon végzettek aránya is, amely 34% áprilisában Harmathy Ildikó vezetésével megalakult a Liliomkerti Piac Szövetkezet, melynek az árusok jelentős része tagja Válaszadók száma (db) felett Életkor Tagja a Liliomkert Piac Szövetkezetnek Nem tagja 8. ábra: A Liliomkert Piac Szövetkezet tagjai korcsoportonként Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61) A kérdőívemet kitöltő 61 árus közül 24-en tagjai a Szövetkezetnek. Kereszttábla alkalmazásával vizsgáltam a tagok korosztály szerinti megoszlását. Látható, hogy legtöbben a év közötti árusok, ezzel szemben a év közötti korosztályból senki nem tagja a Szövetkezetnek. A 9. ábrán az árusok tevékenységi formáját mutatom be, amely igen változatos képet mutat, tükrözve a piac sokszínűségét. 35

36 Magánszemély 3% Kézműves 20% Őstermelő 21% Kereskedő 7% Társas vállalkozás 6% Családi gazdaság 10% Egyéni vállalkozó 15% Kistermelő 18% 9. ábra: A válaszadók tevékenységi formája Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61) Az őstermelők körébe beletartoznak a kistermelők, így látható hogy ezt a tevékenységi formát képviselik a legtöbben (21+18=39%), de szép számban jelen vannak a kézművesek is. Természetesen az sem kizárt, hogy valaki őstermelőként, egyéni vállalkozóként, vagy egyéb formában kézműs tevékenységet folytasson. Rendeletben meghatározottak szerint a helyi termelői piac olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti. Tehát még ha úgy vesszük, hogy az őstermelők közül mindenki kistermelő, és a kézművesek is kistermelőként végzik tevékenységüket, akkor is látható, hogy a megkérdezettek 41 %-a (Egyéni vállalkozó + családi gazdaság + társas vállalkozás + kereskedő + magánszemély) nem vihetné termékeit a termelői piacra. A többi kategórián belül a piacon árusíthatóság természetesen függ a kínált termék jellegétől is, ezt lentebb elemzem. A nagyobb termelők (itt nem a mezőgazdasági óriásvállalatokra gondolok) kizárásával nem értek egyet. Főként azért, mert nekik jelenleg alig van esélyük termékeiket haszonnal értékesíteni, ugyanis az erre szolgáló termelői nagybani piacokat ellepték az ügyeskedő 36

37 álőstermelők, akik abszurd mértékben leszorítják az árakat. Ennek okán a nagyobb termelők kénytelenek más csatornákat is igénybe venni, többek között a valódi termelői piacokat. Más kérdés, ha a nagybani piacok visszanyerik funkciójukat, akkor valószínűleg a nagyobb termelők ott fogják értékesíteni termékeiket, és ez így lenne rendjén. Ezt a megállapítást személyes tapasztalat alapján tettem, a nagybani piacok működését azonban terjedelmi korlátok miatt nem vizsgálom dolgozatomban. A Liliomkert a Balaton környéki legtöbb piactól eltérően egész évben üzemel, nem csak a szezonálisan. Az árusok eltérő rendszerességgel vannak jelen, sokan csak a nyári megnövekedett forgalmat szeretnék kihasználni, de természetesen főként a kínált termék jellege határozhatja meg a piacozás idényét és rendszerességét. egész évben alkalmanként 12% szezonálisan, rendszeresen 31% egész évben rendszeresen 36% szezonálisan, alkalmanként 21% 10. ábra: A válaszadók piacozásának ideje és rendszeressége Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61) A válaszadók közül a legtöbben egész évben rendszeresen jelen vannak a piacon, ők szezontól független, például kézműves termékeket állítanak elő, vagy árukínálatuk szélesítésével alkalmazkodnak a különböző idényekhez, természetes tartósítási formákat alkalmazva. A kínálatot tekintve számos mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket találhatunk feldolgozatlan, illetve feldolgozott formában. Kapható többek között gyümölcs, zöldség, tojás, sajt, lekvár, méz, szörp, bor, sütemény, tea, és számos biotermék is. Mindemellett 37

38 megjelentek a kézműves termékek, rendkívül színes kínálattal: kerámiák, festmények, rajzok, ékszerek, szobrok, szappanok, apró ajándéktárgyak, és még sorolhatnám. A kellemes hangulatot fokozzák a művészek, írók és zenészek előadásai. Az alábbi képet nyár közepén készítettem a Liliomkertben, úgy vélem tükrözi a piac sokszínűségét és hangulatát. 1. kép: Életkép a Liliomkertből Forrás: Saját készítés (2012 augusztus) A következő ábrán a válaszadó árusok által kínált termékek jellege látható. Erre a többválasztós kérdésre a 61 kitöltőtől 81 választ kaptam, tehát az árusok egy része nem csak egy kategóriába tartozó termékeket árul. Hozzá kell tennem, hogy a termék kategóriákon belül is rendkívül változatos kínálat jelenik meg. 38

39 Nem élelmiszerként hasznosított mezőgazdasági termékek Feldolgozatlan állati eredetű élelmiszerek 4 4 Régiségek, használt tárgyak 6 Feldolgozott állati eredetű élelmiszerek 10 Feldolgozatlan növényi eredetű élelmiszerek 13 Feldolgozott növényi eredetű élelmiszerek 17 Kézműves termékek ábra: A válaszadók által árusított termékek jellege Forrás: Saját adatgyűjtés (n=81) Válaszadók száma (db) A 11. ábrán látható, hogy a megkérdezettek közel fele kínál kézműves terméket (is, vagy csak azt), melybe beletartozhatnak az élelmiszer- és a nem élelmiszer jellegű árucikkek is. Ezt az eredményt megerősíthetem helyszíni látogatásaim tapasztalataival, meglátásom szerint többségben vannak jelen a kézműves portékák. Az üzemeltető élelmiszer tekintetében ragaszkodik hozzá, hogy kizárólag gazdák árulhassák saját termékeiket a piacon. Igyekszik kizárni a gyakran nagybani piacról beszerzett silány minőségű, ismeretlen származású árut kínáló kereskedőket. Tárgyak árusításában azonban nem ilyen szigorú, mivel szerinte az antikvitások, és a kézműves munkák színesebbé teszik a piac jellegét. A termékek tekintetében ismét meg kell említenem a rendeleti szabályozást. Helyi termelői piac: olyan piac, ahol a kistermelő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti. Harmathy Ildikó ezt furcsa és értelmetlen intézkedésnek tartja, a következő érvek alapján: 39

40 - Fontos feladata a termelői piacoknak az otthonokban feleslegessé váló dolgok újrahasznosítása, azaz a régiség és a lim-lom árusítása. Nem csupán a fenntartható világ követelménye a még használható dolgok továbbadása, a minél kevesebb hulladékképzés, hanem az ebből keletkező jövedelem is a megélhetési gondok enyhítését szolgálja. - A piac egyik legnagyobb vonzereje a jó hangulat, a színes kavalkád. A látogatók szeretnek a régiségek és kacatok között turkálni. - Ráadásul a közösség alakításában is jelentős tényező a minél sokszínűbb jelenlét. Aki kihozza a gyerek kinőtt ruháit vagy a nagypapa feleslegessé vált szerszámait, az magáénak érzi a piacot, vigyáz rá. Hitelességére, a közösségre. (Harmathy, 2012) Személyes véleményem is hasonló. A termelői piacok nem lehetnek életképesek hosszútávon, ha nem alkalmazkodnak a vásárlók igényeihez, aminek fontos része a színes hazai termékkínálat, a szórakoztató programok, hiszen a nagy bevásárlóközpontokba sem feltétlenül csak vásárolni járnak az emberek. Továbbá fontosnak tartom a kellemes hangulat és nyugalmas környezet megteremtését, ahol feltöltődhetnek a rohanó életmódot folytató emberek. Élelmiszerek tekintetében egyetértek a kereskedők kizárásával, hiszen az lenne a termelői piacok lényege, hogy a gazdákat segítsék, nem pedig a kereskedőket. Nagy problémát okozhat, ha egy-egy kereskedőnek sikerül bejutnia. Egyrészt lenyomhatják az árakat, nehezítve ezzel a tisztességes kistermelők esélyeit, másrészt a rosszabb minőségű termékeikkel ronthatják a piac hírét, megrendíthetik a bizalmat a fogyasztókban. A piacvezetőnek tehát egy nagyon fontos és nehéz feladata kiszűrni az áltermelőket. Harmathy Ildikónak különösen nehéz dolga van a Liliomkert hatalmas mérete miatt, de segítségére lehetnek a régebb óta jelen levő valódi termelők, hiszen ez nekik is érdekük. Helyszíni látogatásaim során felmérést készítettem a piac árusai körében. Nagyjából minden harmadik kofát megkérdeztem, hogy melyik településről érkezett. Ez az eredményem tehát nem a kérdőívből származik, a megkérdezettek valószínűleg nem ugyanazok a személyek, de a számuk szintén 61. Közülük 46-an Veszprém megyéből, és/vagy Káptalantóti 40 km-es körzetéből érkeztek, tehát nagy részük valóban helyi termelő vagy kézműves. Akadnak azonban néhányan, akik egész távolról járnak a piacra, például Tolna megyéből, Kecskemétről, Budapestről, vagy Vecsésről. 40

41 25% 75% "helyi termék" nem "helyi termék" 12. ábra: A megkérdezettek által árusított termékek származása Forrás: Saját adatgyűjtés (n=61) A 40 km-es korlátozás a helyi termék fogalmak többségében, és a termelői piac rendeletben rögzített definíciójában is megjelenik. Ez alapján tehát az árusok negyede szabályellenesen értékesít a piacon. A helyi termékek köréből azonban nem zárhatók ki egyértelműen ezek az áruk, hiszen egyes definíciók nem tartalmaznak távolsági korlátozást. Harmathy Ildikó, és más szakértők szerint is a helyi termelői piac fogalom-meghatározásakor több szempontból is hiba volt a 40 kilométeres, megyei, és budapesti területei korlát megfogalmazása. Egyrészt amíg nincsen negyven kilométerenként egy piac, addig a gazda kénytelen messzebbre vinni a termékét értékesíteni. Másrészt a 40 kilométeres körzet betartásával az egyes tájakhoz kötődő nagy múltú, kiváló minőségű élelmek nem jelenhetnek meg minden piacon. Például a Balaton-felvidékre nem érkezhet alföldi szabadföldi paprikaparadicsom, kecskeméti barack vagy hevesi dinnye. Ennek híján a helyi lakosság a hipermarketekben vásárolja meg rosszabb esetben a külföldi zöldséget, gyümölcsöt. Ahol nincs helyi piac, ott a termelő kénytelen nagyban eladni, sokkal olcsóbban. A multinacionális vállalatokat sem korlátozza semmi, hogy hova vigyék az árut, maguk döntik el, mi éri meg nekik. A kistermelői rendelet a zöldség-gyümölcs és méz esetében országos értékesítést enged meg vásárokon, piacokon, és rendezvényeken, viszont a termelői piac fogalma leszűkíti az értékesítés területét. A két rendelet között tehát ellentmondás tapasztalható. 41

42 2. táblázat: A kistermelők bővített értékesítési lehetőségei 2010 évtől Termék Gazdaság/ Lakóhely Kiskereskedelem/Vendéglátó Vásár,piac, rendezvény Házhoz szállítás Falusi vendégasztal nem állati eredetű alaptermék, méz, méhészeti termék, élő hal IGEN megyén belül, vagy 40 km sugarú körben + Budapest egész ország Egész ország IGEN állati eredetű alaptermék, előállított élelmiszer IGEN megyén belül, vagy 40 km sugarú körben + Budapest régión belül, vagy 40 km sugarú körben megyén belül, vagy 40 km sugarú körben + Budapest IGEN sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsa IGEN megyén belül, vagy 40 km sugarú körben + Budapest NEM megyén belül, vagy 40 km sugarú körben + Budapest NEM Forrás: Kajner (2011) alapján saját szerkesztés A 2. táblázatban kiemeltem az ellentmondást a kistermelői- és a termelői piac rendelet között, mely utóbbi nem enged országos értékesítést a táblázatban kijelölt termékek esetében sem. Összességében megállapíthatom, hogy a termelői piac rendeletben rögzített definíciója alapján az árusok igen nagy része érintett valamiféle szabályszegésben, vagy a tevékenységi formája, vagy a termékének jellege, vagy a gazdálkodásának helye miatt nem árusíthatnának a Liliomkert piacon. Ennek ellenére megbírságolni, vagy kitiltani nem lehet őket, mivel maga a piac működése sem legális. Harmathy Ildikó a helyes piacszabályozásról készített javaslatát írásos formában benyújtotta a Vidékfejlesztési Minisztérium részére, illetve személyes találkozásra is lehetősége volt V. Németh Zsolt Államtitkár Úrral, melynek során megállapodtak, hogy a jövőben szorosan együtt fognak működni a termelői piacok, és a mezőgazdasági kistermelők sikere érdekében. Véleményem szerint furcsa mód, jórészt éppen a megmerevedett szabályok átlépése miatt vált ilyen népszerűvé a piac. - Először is a fennmaradásért folytatott nyilvános csatározások egyfajta reklámként is szolgálnak. A média felfigyelt Harmathy Ildikó elszánt küzdelmére, így számos 42

43 folyóiratban, cikkben, rádióban, és televízióban jelentek meg riportok, illetve interjúk a piacvezetővel. Ennek köszönhetően az egész ország és benne a fogyasztói célcsoport- tudomást szerezhetett a különleges piac létezéséről. Hozzá kell tennem, hogy természetesen nem csupán ebből állt a reklámtevékenység. A piacnak van saját honlapja, hetilapja, melynek Harmathy Ildikó a szerkesztője, szerepel közösségi oldalakon, továbbá szinte minden vasárnapra valami új, és érdekes programot hirdetnek meg. - Másodszor a kézműves munkák, régiségek beengedése változatossá tette és bővítette a termékkínálatot, így a piac vonzereje tovább nőtt, és a fogyasztói célcsoport is bővült. - Végül a 40 kilométeres, és megyei határ átlépése szintén szélesítette a kínálatot. Olyan különleges áruk jelenhettek meg, amelyeket a környéken nem tudnak produkálni, vagy a táj adottságai miatt, vagy mert olyan egyedi kézműves munkákról van szó, amelyek az országban egyedülállóak, és/vagy nagyon kevesen tudják elkészíteni azokat Fogyasztói célcsoport, árak Az árak egy-egy termékre nézve is ingadozóak, de átlagosan magasabbak az áruházláncokban megszokottnál, ezzel együtt a minőségük, egyediségük és a beléjük fektetett lelkiismeretes munka miatt jóval értékesebbek. 3. táblázat: Hiper- és szupermarket összehasonlítása a termelői piaccal Hiper- és szupermarket Termelői piac Termék Szabvány termék Egyedi termék Előállítás Gépi Kézi Minőség Elfogadható Kiváló Ár Alacsonyabb Magasabb Fogyasztói célcsoport Vásárlói tömegek Minőséget, különlegességet keresők Forrás: Saját összeállítás 43

44 A kistermelők, és a kézművesek a nagy áruházláncok áraival nem tudják felvenni a versenyt, de valószínűleg nem is akarják, hiszen más a célcsoport. Ahhoz, hogy megtérüljön a termékek előállításába fektetett energia, idő és szaktudás, az árusoknak magasabb árat kell kérniük. A piac célcsoportja ennek megfelelően egyértelműen nem a balatoni tömegturizmus, hanem elsősorban a környékre érkező középosztálybeli külföldi és belföldi turisták, illetve a városi értelmiség és a tudatos vásárlók. A piac vezetője nem szól bele az árképzésbe, az árusok döntik el, hogy mennyiért kínálják termékeiket. Személyes tapasztalatom az, hogy lehet találni áruházlánci áron kínált, jó minőségű árucikkeket is, átlagban viszont valóban drágábbak a termékek. E mellet azonban a kofák többsége ügyel arra, hogy tisztességes árat szabjon meg, ne túlozza el, de legyen is haszna belőle. Kérdőívemben arra kértem az árusokat, hogy jellemezzék röviden vásárlóikat. A leggyakoribb válaszokat összegezem az alábbiakban. - Tudatos vásárlók, akiknek fontos környezet védelme, szeretik és tisztelik a hagyományokat és az egészséges életmód hívei. Sokan tudatosan támogatják a kistermelőket, vásárlásukkal szavaznak a termelői piacok fennmaradására. - Minőségi, különleges helyi termékeket keresők, akik ajándékba, szuvenírként, vagy saját felhasználásra valami egyedi dolgot szeretnének beszerezni - Közép- vagy felsőbb osztálybeli turisták, akik nagyon igényesek arra, hogy mit esznek, és értékelik a kézművesek munkáját is. Sokan főként fővárosi, vagy külföldi - úgynevezett hétvégi villások, akik a balatoni nyaralójukban töltik hétvégéiket és/ vagy szabadidejüket. - Városi értelmiség, akik tisztában vannak a rohanó életmód ártalmaival. Ők kikapcsolódást, nyugalmat, és egészséges élelmiszereket keresnek. - Akadnak helyi vásárlók is, akik bár szerényebb anyagi helyzetben vannak, mégis nagyon fontos számukra az egészséges táplálkozás. Előtérbe helyezik azt, és inkább más téren próbálnak spórolni. - A fogyasztók nagy része visszatérő törzsvásárló. Elégedettek a kínálattal, a minőséggel, és az árakat is elfogadhatónak tartják. A legfontosabb azonban a személyes, közvetlen kapcsolat eredményeképpen kialakuló kölcsönös bizalom a 44

45 termék előállítója, és fogyasztója között, amely biztosítékot jelent a termelőnek, hogy el tudja adni áruját, a fogyasztó pedig mindig ugyanazt a jó minőséget kaphatja cserébe. - A vásárlók közösségi élményként tekintenek a piacra, ottlétük nemcsak a konkrét vásárlásra korlátozódik, így keresletet támasztanak különböző kulturális szolgáltatások iránt is. - Abban szinte minden válaszadó egyetértett, hogy a piac rendszeres vásárlói nem küzdenek anyagi gondokkal, meg tudják fizetni a kiváló minőséget. Az alábbi képet a nyári szezonban, augusztus 12.-én délelőtt 10 órakor, a legnagyobb forgalom idejében készítettem. A Liliomkert zsúfolásig megtelt, de érdekes módon a vásárlók ráérősen beszélgetnek az árusokkal, érdeklődnek a termékekről, nyugodtak és jókedvűek, nem lökdösődnek vagy tolakodnak. Ebből is látszik, hogy egyfajta programként, kikapcsolódásként járnak a piacra, melynek kiélvezik az egyedülálló hangulatát. Ezzel szemben, ha egy szupermarket zsúfolásig tele van, akkor a vásárlók egy része inkább be sem megy, keres egy másik boltot, a másik része pedig igyekszik gyorsan bevásárolni és kiszabadulni a tömegből. 45

46 2. kép: A Liliomkert nyári vásárlótömege Forrás: Saját készítés (2012. augusztus) A Liliomkertet évente több százezer ember keresi fel, nyári időszakban vasárnaponként gyakran tízezer látogató is megfordul itt A piac működésének hatásai Kérdőívem második felében azt vizsgáltam, hogy a piacnak milyen hatásai vannak az érintettekre, illetve hogy működése mennyiben járul hozzá a különböző fejlesztési célok megvalósulásához. Itt elsősorban vidékfejlesztési, és turizmusfejlesztési célokra gondolok. A vidékfejlesztés legfőbb célja a vidéki életminőség javítása, és a vidék népességmegtartó erejének fokozása, melyek megvalósulásához talán az elsődleges kulcs a munkahelyteremtés/megtartás. A vidéki munkanélküliek számára a piac lehetőséget nyújt, hogy elkezdjenek termelni, feldolgozni, és ebből jövedelmet szerezni. A következő ábrán látható, hogy a kérdőívet kitöltő árusok tevékenységére milyen hatással volt a termelői piacok megjelenése a térségben. 46

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Minőségi szakosodás a környezettudatosságért Helyi termék előállítás és forgalmazás jogszabályi keretei

Minőségi szakosodás a környezettudatosságért Helyi termék előállítás és forgalmazás jogszabályi keretei Minőségi szakosodás a környezettudatosságért Helyi termék előállítás és forgalmazás jogszabályi keretei Hutflesz Mihály ügyvezető Győr, 2012. november 9. A helyi termék k fogalma A helyi termék k fontossága

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI

HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Teret a Vidéknek! Az élhető vidékért: gazdaság- és közösségfejlesztés

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Búsi Lajos Vidékfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 szakterületei 1. Agrárgazdas rgazdaság 2. Vidékfejleszt

Részletesebben

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a gyakorlatban Miért jó a helyi termék? szakmai konferencia- 2013.02.21., Szentgyörgyvár Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK

A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK Bükkösd, 2015.02.16. A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK Kujáni Katalin szakreferens Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztály Email: olga.katalin.kujani@fm.gov.hu

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési 1. számú intézkedés Terv 1.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés: Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával 1.2. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségben. 2015. február 11. Budapest Földművelésügyi Minisztérium

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségben. 2015. február 11. Budapest Földművelésügyi Minisztérium Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségben 2015. február 11. Budapest Földművelésügyi Minisztérium Zala Termálvölgye Egyesület 2008-ban alapított vidékfejlesztési célú civil szervezet LEADER

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása

Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Előzmények 2009. évben a NATURAMA SZÖVETSÉG tagjaként FICODER szakkiállításon vettünk részt Sevillában, ahol felkérést kaptunk egy nemzetközi

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejleszt kfejlesztési si Egyesület bemutatkozása az ECOSYAL tükrében Bemutatkozás A Börzsöny lábainál, a Duna és az Ipoly által határolt terület 17 település Verőcétől Bernecebarátiig

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

INGYENES KÉPZÉSEK. Megszerezhető kompetenciák. Elóadók, oktatók

INGYENES KÉPZÉSEK. Megszerezhető kompetenciák. Elóadók, oktatók INGYENES KÉPZÉSEK A mezőtúri Oktatási Centrumban működő Gál Ferenc Főiskola a LEADER térségek közötti együttműködési projekt címe: Helyi termékekre, helyi szolgáltatásokra alapozott jó gyakorlatok feltérképezése

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: Projektlátogatások ECOSYAL program 2. Időpont: 2014. augusztus 28. Helyszín: Szokolya, IKSZT 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott egy már

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet Közösség által támogatott mezőgazdaság Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet A közösség által támogatott mezőgazdaság egy olyan mezőgazdasági kezdeményezés, melyben a közösség átvállalja a gazdálkodótól a gazdálkodással

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben